(3)A 2006/43/EK irányelv 26a. cikkének (1) bekezdése megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a Bizottság által elfogadott korlátozott bizonyossági standardoknak megfelelően végezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását. Az említett irányelv 26a. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy ezeket a standardokat 2026. október 1-jéig fogadja el. A vállalkozások hangot adtak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatók által végzett munkával kapcsolatos aggodalmaiknak, és jelezték, hogy rugalmasságra van szükség a fenntarthatósággal kapcsolatos bizonyosság területén azonosított konkrét kockázatok és kritikus kérdések kezelését illetően. A Bizottságnak a korlátozott bizonyossági standardok kidolgozása során megfelelően figyelembe kell vennie ezeket az aggályokat. A harmonizált bizonyossági standardok hiánya hozzájárul a vállalkozások által tapasztalt problémákhoz, ezért rendkívül sürgős, hogy a Bizottság a terveknek megfelelően ehhez igazodó felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.

(5)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése egyedi szintű fenntarthatósági nyilatkozat készítését és közzétételét írja elő a nagyvállalkozások és az olyan kis- és középvállalkozások számára – a mikrovállalkozásokat kivéve –, amelyek a szabályozott uniós piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkeznek. A vállalkozások adatszolgáltatási terheinek csökkentése érdekében a fenntarthatósági nyilatkozat egyedi szintű elkészítésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget az üzleti évben átlagosan több mint 1 750 főt foglalkoztató és 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevételt elérő vállalkozásokra kell korlátozni. Lehetővé kell tenni, hogy azokat a legfelső szintű anyavállalkozásokat, amelyek vezetői tevékenységekben részt nem vevő pénzügyi holdingvállalkozások, mentesítsék a jelentéstételi kötelezettségek teljesítése alól.

törölve

(7)A 2013/34/EU irányelv 1. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a nagyvállalkozások, vagy az olyan kis- és középvállalkozások – a mikrovállalkozásokat kivéve –, amelyek a szabályozott uniós piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkeznek, a társasági formájuktól függetlenül az említett irányelvben meghatározott fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartoznak. Mivel az egyedi szintű fenntarthatósági beszámolás személyi hatályát az üzleti évben átlagosan több mint 1 750 főt foglalkoztató és 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevételt elérő vállalkozásokra kell korlátozni, a személyi hatály e korlátozását a hitelintézetekre és biztosítókra is alkalmazni kell.

(9)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (3) bekezdése a vállalkozás saját műveleteiről és értékláncáról való információszolgáltatásra kötelezi a vállalkozásokat. Biztosítani kell az egyértelműséget, és csökkenteni kell az értékláncba tartozó azon vállalkozások beszámolási terhét, amelyek nem kötelesek beszámolni a fenntarthatóságukról. A beszámolót készítő vállalkozás a 2013/34/EU irányelvben előírt, a fenntarthatósággal kapcsolatos információkról való egyedi vagy összevont szintű beszámolás céljából és az átvilágítási eljárás lefolytatására vonatkozó uniós követelmények sérelme nélkül ezért nem szerezhet be olyan információkat az üzleti évben átlagosan legfeljebb 1 750 főt foglalkoztató és 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevételt realizáló vállalkozásoktól, amelyek meghaladják a fenntarthatóságukról való beszámolásra nem köteles vállalkozások általi önkéntes használatra szánt standardokban meghatározott információkat. A beszámolót készítő vállalkozásnak kockázatalapú megközelítést kell elfogadnia, prioritásként kezelve az ágazatához általában kapcsolódó magas kockázatú hatásokra és fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információgyűjtésre irányuló erőfeszítéseket, valamint biztosítani kell számára annak lehetőségét, hogy az értékláncába tartozó ilyen vállalkozásoktól az érintett ágazat vállalkozásai által egymással szokásosan megosztott, kiegészítő fenntarthatósági információkat szerezzen be. Amennyiben nem áll rendelkezésre az értékláncukra vonatkozó összes szükséges információ, vagy ezek az információk hiányosak vagy jogi korlátozások alá esnek, a vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy magyarázatot adjanak az értékláncukra vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseikről, és kifejtsék azokat az okokat, amelyek miatt ezeket az információkat nem tudták beszerezni, valamint vázolják az ilyen információk jövőbeli megszerzésére irányuló terveiket. Az értékláncukról az említett korlátozásokkal összhangban beszámolót készítő vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a fenntarthatóságukról való beszámolásra vonatkozó kötelezettségnek. A bizonyosságot nyújtó szolgáltatóknak a bizonyossági vélemény készítésekor tiszteletben kell tartaniuk, hogy a vállalkozások az értékláncukba tartozó, az üzleti évben átlagosan legfeljebb 1 750 főt foglalkoztató és 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevételt realizáló vállalkozásoktól nem szerezhetnek be olyan információkat, amelyek meghaladják a fenntarthatóságukról való beszámolásra nem köteles vállalkozások általi önkéntes használatra szánt standardokban meghatározott információkat. A Bizottságot e célból fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza a fenntarthatóságukról való beszámolásra nem köteles vállalkozások általi önkéntes használatra szánt fenntarthatósági beszámolási standardokat. Ezeknek a standardoknak e vállalkozások kapacitásaival és jellemzőivel, valamint tevékenységeinek léptékével és összetettségével arányosaknak, és mindezek szempontjából relevánsaknak kell lenniük. E standardoknak a lehetséges mértékig meg kell határozniuk az ezen információk bemutatására használandó struktúrát. Az értékláncban részt vevő vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntesen válasszák ki a fenntarthatósági információk jelentésére szolgáló sablont, hogy az információt kérő vállalkozások ne legyenek kötelesek értékelni vagy feltérképezni az értékláncukon belüli valamennyi szervezet méretkategóriáit.

(12)A 2013/34/EU irányelv 29a. cikkének (1) bekezdése összevont szintű fenntarthatósági nyilatkozat készítésére és közzétételére kötelezi a nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásait. Az említett anyavállalkozások beszámolási terheinek csökkentése érdekében az említett kötelezettség hatályát a vállalatcsoportok anyavállalkozásai közül az üzleti évben összevont alapon átlagosan több mint 1 750 főt foglalkoztató és 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevételt realizáló vállalatcsoportok anyavállalkozásaira kell korlátozni.

(13)A 2013/34/EU irányelv 29b. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján ágazatspecifikus beszámolási standardokat fogadjon el, az első ilyen standardokat 2026. június 30-ig. Annak elkerülése érdekében, hogy a vállalkozásoknak több előírt adatpontról kelljen beszámolniuk, ezt a felhatalmazást meg kell szüntetni. A Bizottságnak ehelyett önkéntes ágazatspecifikus iránymutatásokat kell kiadnia annak érdekében, hogy támogassa a vállalkozásokat és az ellenőröket az egyes ágazatokban fennálló kockázataik, lehetőségeik és hatásaik értékelésében, hogy megkönnyítse az ESRS alkalmazását egy adott ágazatban, és hogy azonosítsa azokat a fenntarthatósági kérdéseket, amelyek egy adott ágazat számára valószínűleg lényegesek lesznek, és csökkentse a jelentéstétel terhét. Ezeket az iránymutatásokat a megfelelő érdekelt felekkel konzultálva kell megállapítani.

(14)A 2013/34/EU irányelv 29b. cikke (4) bekezdésének előírása szerint a fenntarthatósági beszámolási standardok nem határozhatnak meg olyan közzétételeket, amelyek megkövetelnék a vállalkozásoktól, hogy olyan információkat szerezzenek be az értékláncukban lévő kis- és középvállalkozásoktól, amelyek meghaladják a szabályozott uniós piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint közzéteendő információkat. Mivel a szabályozott uniós piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozásokat ki kell vonni a fenntarthatósági beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség alól, továbbá az értékláncba tartozó azon vállalkozások beszámolási terhének csökkentése érdekében, amelyek nem kötelesek beszámolni a fenntarthatóságukról, a fenntarthatósági beszámolási standardok nem határozhatnak meg olyan közzétételeket, amelyek megkövetelnék a vállalkozásoktól, hogy olyan információkat szerezzenek be az üzleti évben átlagosan legfeljebb 1 750 főt foglalkoztató és legfeljebb 450 000 000 EUR nettó árbevételt realizáló vállalkozásoktól, amelyek meghaladják a fenntarthatósági beszámolásra nem köteles vállalkozások általi önkéntes használatra szánt fenntarthatósági beszámolási standardok szerint közzéteendő információkat.

(A magyar változatot nem érinti.)

...

...

...

(16)A 2013/34/EU irányelv 33. cikkének (1) bekezdése értelmében a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai kollektív felelősséggel tartoznak azért, hogy bizonyos dokumentumokat az említett irányelv követelményeivel összhangban elkészítsenek és közzétegyenek. A vállalkozások számára biztosítandó rugalmasság és az adatszolgáltatási terheik csökkentése érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak az említett irányelv 29d. cikkében foglalt, a vezetés beszámolójának digitalizálására vonatkozó követelményeknek való megfelelésért viselt kollektív felelőssége a beszámoló egységes elektronikus formátumban történő közzétételére korlátozódik, beleértve a fenntarthatósági beszámoló abban való megjelölését is.

(17)A 2013/34/EU irányelv 40a. cikke (1) bekezdésének negyedik és ötödik albekezdése értelmében egy harmadik országbeli vállalkozásnak az Unióban 150 millió EUR-t meghaladó nettó árbevételt elérő uniós leányvállalkozása, vagy ilyen leányvállalkozás hiányában a 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevételt elérő uniós fióktelepe a harmadik országbeli anyavállalkozás vállalatcsoportjának szintjén köteles közzétenni és hozzáférhetővé tenni a fenntarthatósági információkat. A következetesség és a terhek csökkentése, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ki kell igazítani a 40a. cikk hatálya alá tartozó leányvállalkozások és fióktelepek méretét. A leányvállalkozás és a fióktelep méretét 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevételben kell megállapítani.

(18)Az (EU) 2022/2464 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdése meghatározza azokat az időpontokat, amelyektől kezdve a tagállamoknak alkalmazniuk kell a 2013/34/EU irányelvben meghatározott fenntarthatósági beszámolási követelményeket, az érintett vállalkozás méretétől függően eltérő időpontokkal. Tekintettel arra, hogy szűkíteni kell az egyedi szintű fenntarthatósági beszámolási követelmények hatályát, hogy azok csupán az üzleti évben átlagosan több mint 1 750 főt foglalkoztató és 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalkozásokra terjedjenek ki, és hogy ennek megfelelően az összevont szintű fenntarthatósági beszámolási követelmények hatályát is korlátozni kell, ki kell igazítani az alkalmazás időpontjainak meghatározására szolgáló kritériumokat, és el kell hagyni a szabályozott uniós piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozásokra való hivatkozást.

(19)Az (EU) 2022/2464 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése meghatározza azokat az időpontokat, amelyektől kezdve a tagállamoknak alkalmazniuk kell a 2004/109/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági beszámolási követelményeket, az érintett vállalkozás méretétől függően eltérő időpontokkal. Tekintettel arra, hogy szűkíteni kell az egyedi szintű fenntarthatósági beszámolási követelmények hatályát, hogy az csak az üzleti évben átlagosan több mint 1 750 főt foglalkoztató és 450 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalkozásokra terjedjen ki, és hogy az összevont szintű fenntarthatósági beszámolási követelmények hatályát ennek megfelelően korlátozni kell, ki kell igazítani az alkalmazás időpontjainak meghatározására szolgáló kritériumokat, és el kell hagyni a kis- és középvállalkozásokra való hivatkozást.

(20)Az (EU) 2024/1760 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése tiltja a tagállamok számára, hogy az irányelv hatálya alá tartozó területen olyan emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítási kötelezettségeket előíró rendelkezéseket vezessenek be a nemzeti jogukba, amelyek eltérnek az említett irányelv 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségektől. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok ne lépjenek túl az említett irányelv keretén, valamint hogy elkerülhető legyen a jogbizonytalanságot és szükségtelen terheket eredményező széttagolt szabályozási környezet kialakulása, az (EU) 2024/1760 irányelv teljes körű harmonizációt megvalósító rendelkezéseinek hatályát az átvilágítási folyamat alapvető szempontjait szabályozó további rendelkezésekre is ki kell terjeszteni. Ez magában foglalja különösen a csoportszintű átvilágításra vonatkozó követelményt, az azonosítási kötelezettséget, az azonosított vagy azonosítandó káros hatások kezelésére vonatkozó kötelezettséget, a rangsorolást, bizonyos esetekben az érdekelt felekkel való együttműködésre vonatkozó kötelezettséget, valamint a panasztételi és bejelentési mechanizmus létrehozására vonatkozó kötelezettséget. Ugyanakkor a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy nemzeti jogukban olyan rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, amelyek konkrét káros hatásokat vagy meghatározott tevékenységi ágazatokat, valamint egyes termékeket vagy szolgáltatásokat szabályoznak annak érdekében, hogy más szintű védelmet biztosítsanak az emberi jogoknak, valamint a foglalkoztatási és a szociális jogoknak, továbbá a környezet vagy az éghajlat eltérő szintű védelmét érjék el.

(21)Az (EU) 2024/1760 irányelv 5. cikke kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bizonyos méretet meghaladó nagyvállalatok kockázatalapú emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást végezzenek. A hatékonyság biztosítása, az e kötelezettségnek megfelelni köteles vállalatok terheinek csökkentése és erőforrásaik célzott felhasználásának biztosítása érdekében az előírt átvilágításnak és a meghozott intézkedéseknek figyelembe kell venniük a releváns kockázati tényezőket, többek között a vállalati szintű kockázati tényezőket, például azt, hogy az üzleti partner nem az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalat, valamint az üzleti működés kockázati tényezőit és a földrajzi és kontextuális kockázati tényezőket, például a jogérvényesítés szintjét a káros hatások típusai tekintetében; továbbá a termék- és szolgáltatáskockázati tényezőket és az ágazati kockázati tényezőket. A vállalatoknak az átvilágítás során azonosítaniuk kell az általános területeket, ahol a legvalószínűbbek és a legsúlyosabbak a káros hatások. A felmérés eredményei alapján – amennyiben releváns, ellenőrizhető információk alapján a vállalat okkal feltételezi, hogy káros hatások következtek be vagy következhetnek be – a vállalatok számára elő kell írni, hogy csak azokon a területeken végeznek további értékelést, ahol a káros hatások legnagyobb valószínűséggel történő bekövetkezését, és legsúlyosabb voltát azonosították.

(22)Annak érdekében, hogy a tevékenységi láncnak a káros hatások azonosítása érdekében történő felmérésével összefüggésben korlátozzák a többi vállalatra, köztük a kis- és középvállalkozásokra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra gyakorolt leszivárgó hatást, az e körbe tartozó vállalatok nem törekedhetnek arra, hogy üzleti partnereiktől információkat szerezzenek, hanem csak az észszerűen rendelkezésre álló olyan információkra támaszkodhatnak, mint például a nyilvánosan ismert információk, a keresésekből származó információk és a korábbi együttműködés során szerzett információk. A szervezeti szintű tájékoztatás és az üzleti partnerekkel folytatott kommunikáció ebben a szakaszban nem releváns. Ezeket az információkat csak bizonyos feltételek mellett lehet további értékelés céljából bekérni. Ilyen esetben csak akkor lehet információt kérni az üzleti partnerektől, ha – kockázatalapú megközelítést követve – az 5 000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató üzleti partnerek esetében az ilyen információkra a valószínűsíthető káros hatásokra utaló jelek fényében van szükség, amennyiben az ilyen kiegészítő információk más módon, főként meglévő vagy másodlagos forrásokból észszerűen nem szerezhetők be. A kérelmeknek minden esetben célzottnak, észszerűnek és arányosnak kell lenniük. A vállalatok és az érintett üzleti partnerek megfelelésének megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a szükséges információk egyénileg vagy együttműködésen alapuló beszerzését.

(23)Előfordulhat, hogy a vállalatok olyan helyzetbe kerülnek, ahol a termelésük nagymértékben egy vagy több konkrét beszállítóra támaszkodik. Amennyiben azonban az ilyen beszállító üzleti tevékenysége súlyos káros hatásokkal, többek között gyermekmunkával vagy jelentős környezeti kárral függ össze, és a vállalatnak az összes átvilágítási intézkedés végrehajtása ellenére sem sikerült kezelnie az említett hatásokat, a vállalatnak végső eszközként ideiglenesen fel kell függesztenie az üzleti kapcsolatot azzal, hogy a probléma megoldása érdekében továbbra is együtt kell működnie a beszállítóval, és lehetőség szerint ki kell használnia a vállalat befolyásának a kapcsolat felfüggesztéséből adott esetben fakadó növekedését. A vállalatnak az érintett érdekelt felekkel konzultálva értékelnie kell, hogy a felfüggesztés okoz-e jelentős kárt a vállalat számára, beleértve azt az esetet is, amikor a kulcsfontosságú üzleti partnerek olyan nyersanyagokat, termékeket vagy szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek alapvető fontosságúak a vállalat üzleti tevékenysége szempontjából, és amelyeket alternatívákkal nem lehet kiváltani. A jelentős kárt a vállalat jogi, pénzügyi vagy gazdasági helyzetére vagy termelési kapacitására gyakorolt negatív és jelentős hatásként kell értelmezni, többek között hosszú távon is, például olyan hatásként, amely a fizetésképtelenség valószínűségét eredményezi. Ezen irányelv céljainak fenntartása érdekében az üzleti kapcsolat felfüggesztésének mellőzésére vonatkozó döntést feltételekhez kell kötni, beleértve az illetékes felügyeleti hatóság tájékoztatását a döntés kellően megalapozott indokairól. A vállalatoknak értékelniük kell, hogy észszerűen várható-e, hogy a felfüggesztés káros hatásai egyértelműen súlyosabbak lesznek, mint az a káros hatás, amelyet nem lehetett megelőzni vagy kellően mérsékelni. Amennyiben igen, a vállalat nem köteles felfüggeszteni az üzleti kapcsolatot, és lehetővé kell tenni számára, hogy az illetékes felügyeleti hatóságot tájékoztathassa döntése kellően megalapozott indokairól.

(25)A vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az átvilágításra vonatkozó általános iránymutatások Bizottság általi elfogadásának határidejét 2026. július 26-ra kell előrehozni. Ezzel párhuzamosan a vállalatok első csoportja esetében az (EU) 2024/1760 irányelv alkalmazásának határidejét az (EU) XXX/XXX irányelvvel13 összhangban 2028. július 26-ra kell halasztani. Ennek a kétéves időszaknak elegendő időt kell hagynia a vállalatok számára ahhoz, hogy az átvilágítási intézkedések végrehajtása során figyelembe vegyék a Bizottság iránymutatásaiban foglalt gyakorlati útmutatást és bevált gyakorlatokat.

__________________

13 2025/XX irányelve ...

(26)Az (EU) 2024/1760 irányelvnek az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervről szóló rendelkezéseit aránytalannak ítélték, különösen a vállalatokra és az illetékes hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek miatt, valamint amiatt, hogy azok jogbizonytalansághoz vezethetnek. Ezeket a rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni a kötelezettségek egyszerűsítése, valamint az említett irányelv célzottabb és hatékonyabb végrehajtásának támogatása érdekében.

(27)Az (EU) 2024/1760 irányelv 27. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg. Az említett irányelv 27. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy annak eldöntésekor, hogy sor kerüljön-e szankciók kiszabására, és ha igen, azok milyen jellegűek és mértékűek legyenek, megfelelően figyelembe kell venni a jogsértés súlyát meghatározó számos tényezőt, valamint a súlyosbító vagy enyhítő körülményeket. Az említett irányelv 27. cikkének (4) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy pénzbírság kiszabása esetén azt a vállalat nettó világpiaci árbevételére alapozzák. A szankciók arányosságának garantálása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a pénzbírságok felső határa a vállalat a bírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben realizált nettó világpiaci árbevételének 5 %-ában, illetve a 2. cikk (1) bekezdések b) pontjának és a 2. cikk (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó vállalatok esetében a legfelső szintű anyavállalkozás a bírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben realizált nettó konszolidált világpiaci árbevételének 5 %-ában kerüljön megállapításra. Ezen túlmenően a jogérvényesítési gyakorlatok Unió-szerte történő harmonizálása érdekében a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve iránymutatásokat kell kidolgoznia, hogy segítse a felügyeleti hatóságokat a szankciók megfelelő mértékének meghatározásában.

A Bizottság legkésőbb 2026. október 1-jéig ezen irányelv kiegészítése céljából a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a korlátozott bizonyossági standardok előírása céljából, amelyek meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek el kell végezniük ahhoz, hogy következtetéseket vonhassanak le a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban, beleértve a megbízás megtervezését, a kockázatértékelést és a kockázatokra adandó választ, valamint a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentésben vagy adott esetben a könyvvizsgálói jelentésben feltüntetendő következtetések típusait.

A Bizottság az első albekezdésben említett bizonyossági standardokat az EFRAG véleményének beszerzését követően fogadja el, gondoskodva arról, hogy e standardok:

Az ezen irányelv 19a., 19b., 29a., 29aa., 29d., 30. és 33. cikkében, 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában, 34. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 51. cikkében előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak a következő vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazni kell, függetlenül a vállalkozások társasági formájától, feltéve hogy ezek a vállalkozások olyan vállalkozások, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon meghaladja az 1 750 főt, a nettó árbevétel pedig a 450 000 000 EUR-t;

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon meghaladja az 1 750 főt, és amelyek nettó árbevétele meghaladja a 450 000 000 EUR-t, a vezetés beszámolójában fel kell tüntetniük a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.;

„Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben tartalmazniuk kell a vállalkozás saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát. A tagállamok biztosítják, hogy a fenntarthatósági információkra vonatkozó, ezen irányelvben előírt beszámoláshoz a vállalkozások az érintett ágazat vállalkozásai által egymással szokásosan megosztott, kiegészítő fenntarthatósági információkat kivéve ne kíséreljenek meg a 29ca. cikkben említett, önkéntes használatra szánt standardokban meghatározott információkat meghaladó információkat beszerezni az értékláncukhoz tartozó azon vállalkozásoktól, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon nem haladja meg az 1 750 főt, és amelyek nettó árbevétele nem haladja meg a 450 000 000 EUR-t. Az értékláncra vonatkozóan ebben a bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítettnek tekintendő azon vállalkozások esetében, amelyek az értékláncukba tartozó azon vállalkozások tekintetében, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon nem haladja meg az 1 750 főt, és amelyek nettó árbevétele nem haladja meg a 450 000 000 EUR-t, anélkül számolnak be az értékláncra vonatkozó szükséges információkról, hogy az érintett ágazat vállalkozásai által egymással szokásosan megosztott, kiegészítő fenntarthatósági információkat kivéve beszámolnának a 29ca. cikkben említett, önkéntes használatra szánt standardokban meghatározott információkat meghaladó információkról.”;

„Az első albekezdés nem sérti az ezen irányelvben előírt fenntarthatósági információkról való beszámolástól eltérő célokra irányuló információkéréseket, beleértve a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményeket is.”;

törölve

„Azon vállalatcsoportok anyavállalkozásainak, amely vállalatcsoportok esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon összevont alapon meghaladja az 1 750 főt, és amelyek nettó árbevétele meghaladja a 450 000 000 EUR-t, a vezetés összevont beszámolójában fel kell tüntetniük a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések hogyan befolyásolják a csoport fejlődését, teljesítményét és helyzetét.”;

„Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben tartalmazniuk kell a csoport saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát. A tagállamok biztosítják, hogy a fenntarthatósági információkra vonatkozó, ezen irányelvben előírt beszámoláshoz a vállalkozások az érintett ágazat vállalkozásai által egymással szokásosan megosztott, kiegészítő fenntarthatósági információkat kivéve ne kíséreljenek meg a 29ca. cikkben említett, önkéntes használatra szánt standardokban meghatározott információkat meghaladó információkat beszerezni az értékláncukhoz tartozó azon vállalkozásoktól, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon nem haladja meg az 1 750 főt, és amelyek nettó árbevétele nem haladja meg a 450 000 000 EUR-t. Az értékláncra vonatkozóan ebben a bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítettnek tekintendő azon vállalkozások esetében, amelyek az értékláncukba tartozó azon vállalkozások tekintetében, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon nem haladja meg az 1 750 főt, és amelyek nettó árbevétele nem haladja meg a 450 000 000 EUR-t, anélkül számolnak be az értékláncra vonatkozó szükséges információkról, hogy az érintett ágazat vállalkozásai által egymással szokásosan megosztott, kiegészítő fenntarthatósági információkat kivéve beszámolnának a 29ca. cikkben említett, önkéntes használatra szánt standardokban meghatározott információkat meghaladó információkról.”;

„Az első albekezdés nem sérti az ezen irányelvben előírt fenntarthatósági információkról való beszámolástól eltérő célokra irányuló információkéréseket, beleértve a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményeket is.”;

törölve

a)az (1) bekezdésben a harmadik, a negyedik és a hatodik albekezdést el kell hagyni;

b) a (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket, többek között az ezen irányelvből eredő jogi korlátozásokat, amelyekkel a vállalkozások szembesülhetnek az értékláncuk szereplőitől – különösen azoktól, amelyekre nem vonatkoznak a 19a. vagy 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények –, valamint a feltörekvő piacokon és gazdaságokban működő beszállítóktól való információgyűjtés során. Az értékláncok tekintetében a fenntarthatósági beszámolási standardoknak olyan közzétételeket kell meghatározniuk, amelyek az értékláncokba tartozó vállalkozások kapacitásaival és jellemzőivel, valamint tevékenységeik léptékével és összetettségével arányosak, illetve mindezek szempontjából relevánsak, különösen azon vállalkozások esetében, amelyekre nem vonatkoznak a 19a. vagy a 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények. A fenntarthatósági beszámolási standardok nem határozhatnak meg olyan közzétételeket, amelyek megkövetelnék a vállalkozásoktól, hogy olyan információkat szerezzenek be az értékláncukban lévő azon vállalkozásoktól, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon nem haladja meg az 1 750 főt, az üzleti évben elért nettó árbevétel pedig a 450 000 000 EUR-t, amelyek meghaladják a 29c. cikkben említett, önkéntes használatra szánt fenntarthatósági beszámolási standardok szerint közzéteendő információkat.”;

(1)A 19a. cikk (1) bekezdésében és a 29a. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő vállalkozások fenntarthatósági információkra vonatkozó önkéntes beszámolásának megkönnyítése, valamint az ezen irányelv céljából az ilyen vállalkozásoktól kérhető információk korlátozása érdekében a Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított 4 hónap]-ig a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely kiegészíti ezt az irányelvet az ilyen vállalkozások által önkéntes használatra szánt fenntarthatósági beszámolási standardok meghatározása céljából.

(2)Az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak a Bizottság C(2025) 4984 ajánlásán kell alapulniuk, és a vállalkozás méretével arányosnak, továbbá az érintett vállalkozások kapacitásainak és jellemzőinek, valamint tevékenységeik léptékének és összetettségének szempontjából relevánsnak kell lenniük. A lehetséges mértékig meg kell határozniuk az ilyen fenntarthatósági információk bemutatására használandó struktúrát is. Az értékláncban részt vevő vállalkozások kiválaszthatják a fenntarthatósági információk jelentésére szolgáló sablont, hogy az információt kérő vállalkozások ne legyenek kötelesek értékelni vagy feltérképezni az értékláncukon belüli valamennyi szervezet méretkategóriáit.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai – a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva – ne tartozzanak kollektív felelősséggel annak biztosításáért, hogy a vezetés beszámolója vagy adott esetben a vezetés összevont beszámolója a 29d. cikkel összhangban készüljön el.”

(2a)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett vélemény a vállalkozásokra vonatkozó azon kötelezettség maradéktalan tiszteletben tartása mellett készüljön el, miszerint a vállalkozások az érintett ágazat vállalkozásai által egymással szokásosan megosztott, kiegészítő fenntarthatósági információkat kivéve nem kísérelhetnek meg a 29ca. cikkben említett, önkéntes használatra szánt standardokban meghatározott információkat meghaladó információkat beszerezni az értékláncukhoz tartozó azon vállalkozásoktól, amelyek esetében az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon nem haladja meg az 1 750 főt, az üzleti évben elért nettó árbevétel pedig a 450 000 000 EUR-t.”;

„Az első albekezdés csak azon leányvállalkozásokra alkalmazandó, amelyek esetében a mérlegfordulónapon az előző üzleti évben elért nettó árbevétel meghaladja a 450 000 000 EUR-t.”;

b) a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A harmadik albekezdésben említett szabály csak akkor alkalmazandó a fióktelepre, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem rendelkezik az első albekezdésben említett leányvállalkozással, és ha a fióktelep nettó árbevétele az előző pénzügyi évben meghaladta a 450 000 000 EUR-t.”

a)a cikk a következő (3c) és (3d) bekezdésekkel egészül ki:

„(3c) A Bizottságnak a 29ca. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ... [ezen irányelv hatálybalépésétől] kezdődő hatállyal.

(3d)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29ca. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

törölve

„(5) Az 1. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk (13) bekezdése, a 29b., 29ca., 40b. cikk vagy a 46. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

i.azon vállalkozásokra, amelyeknél a pénzügyi évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon meghaladja az 1 750 főt, a pénzügyi évben elért nettó árbevétel pedig a 450 000 000 EUR-t;”;

ii.azon vállalatcsoportok anyavállalkozásaira, amely vállalatcsoportoknál a pénzügyi évben foglalkoztatottak átlagos létszáma összevont alapon a mérlegfordulónapon meghaladja az 1 750 főt, a pénzügyi évben elért konszolidált nettó árbevétel pedig a 450 000 000 EUR-t;”;

i.a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott olyan kibocsátókra, amelyeknél a pénzügyi évben foglalkoztatottak átlagos létszáma a mérlegfordulónapon meghaladja az 1 750 főt, a pénzügyi évben elért nettó árbevétel pedig a 450 000 000 EUR-t;”;

ii.a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott olyan kibocsátókra, amelyek olyan vállalatcsoportok anyavállalkozásai, amely vállalatcsoportok esetében a pénzügyi évben foglalkoztatottak átlagos létszáma összevont alapon a mérlegfordulónapon meghaladja az 1 750 főt, nettó árbevételük pedig meghaladja a 450 000 000 EUR összeget;”

1.Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

2.A 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

3.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt további értékeléshez a vállalatok ne üzleti partnereiktől kíséreljék meg beszerezni az információt, ha ez nem szükséges. Ha az üzleti partner 5 000-nél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, a vállalatok csak végső esetben kérhetnek ilyen információkat, és ha azok más módon, különösen meglévő vagy másodlagos forrásokból észszerűen nem szerezhetők be. A kérelmeknek minden esetben célzottnak, észszerűnek és arányosnak kell lenniük.

„(5) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett káros hatások – adott esetben mennyiségi és minőségi információk alapján történő – azonosítása és értékelése céljából a vállalatok megfelelő forrásokat vehessenek igénybe, így többek között független jelentéseket, digitális megoldásokat, ágazati vagy több érdekelt fél részvételével zajló kezdeményezéseket, együttműködést és a 14. cikkben előírt bejelentési mechanizmus és panasztételi eljárás keretében összegyűjtött információkat.

Ha a vállalatok, annak ellenére, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak a káros hatások azonosítására, nem rendelkeznek a tevékenységi láncukra vonatkozó összes szükséges információval, észszerűen ki kell tudniuk fejteni, hogy ez az információ miért nem szerezhető be. Ha ennek következtében nem tudtak megfelelő intézkedéseket hozni a káros hatás megelőzésére, enyhítésére, megszüntetésére vagy minimalizálására, nem büntethetők.”;

Az (1) bekezdésben említett azon lehetséges káros hatások tekintetében, amelyeket a (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott intézkedésekkel nem lehetett megelőzni vagy kellően mérsékelni, a vállalat végső eszközként megteheti a következőket:

c)ahol lehetséges, köteles kihasználni vagy fokozni a befolyását az érintett tevékenységekhez kötődő üzleti kapcsolat átmeneti felfüggesztésével.

Mindaddig, amíg észszerűen számítani lehet arra, hogy a megerősített megelőző intézkedési terv sikeres lesz, az üzleti partnerrel való együttműködés folytatása önmagában nem teszi ki a vállalatot a 27. cikk szerinti szankcióknak vagy a 29. cikk szerinti felelősségnek.

Az üzleti kapcsolat ideiglenes felfüggesztése előtt a vállalatnak az érintett érdekelt felekkel konzultálva értékelnie kell, hogy létezik-e olyan alternatíva az üzleti kapcsolatra, amely a vállalat árugyártásához vagy szolgáltatásnyújtásához elengedhetetlen nyersanyagot, terméket vagy szolgáltatást biztosít, és hogy a kapcsolat felfüggesztése jelentős kárt okozna-e a vállalatnak, vagy hogy észszerűen várható-e, hogy ennek káros hatásai egyértelműen súlyosabbak lesznek, mint az a káros hatás, amelyet nem lehetett megelőzni vagy kellően mérsékelni. Amennyiben igen, a vállalat nem köteles felfüggeszteni az üzleti kapcsolatot, és lehetővé kell tenni számára, hogy az illetékes felügyeleti hatóságot tájékoztathassa a döntése kellően megalapozott indokairól.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályaik hatálya alá tartozó szerződésekben rendelkezni lehessen az üzleti kapcsolat felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, kivéve azon szerződéseket, amelyek megkötésére jogszabály kötelezi a feleket.

Az (1) bekezdésben említett azon tényleges káros hatások tekintetében, amelyeket a (3), (5) és (6) bekezdésben meghatározott intézkedésekkel nem lehetett megszüntetni, vagy amelyek mértékét nem lehetett ily módon minimalizálni, a vállalat végső eszközként megteheti a következőket:

b)ha az üzleti partnerrel fenntartott kapcsolatra irányadó jog megengedi, köteles indokolatlan késedelem nélkül megerősített korrekciós intézkedési tervet elfogadni és végrehajtani a konkrét káros hatás tekintetében, feltéve, hogy észszerűen számítani lehet arra, hogy az említett intézkedések sikerrel járnak; valamint

c)ahol lehetséges, köteles kihasználni vagy fokozni a befolyását az érintett tevékenységekhez kötődő üzleti kapcsolat átmeneti felfüggesztésével.

Mindaddig, amíg észszerűen számítani lehet arra, hogy a megerősített korrekciós intézkedési terv sikeres lesz, az üzleti partnerrel való együttműködés folytatása önmagában nem teszi ki a vállalatot a 27. cikk szerinti szankcióknak vagy a 29. cikk szerinti felelősségnek.

Az üzleti kapcsolat ideiglenes felfüggesztése előtt a vállalatnak az érintett érdekelt felekkel konzultálva értékelnie kell, hogy létezik-e olyan alternatíva az üzleti kapcsolatra, amely a vállalat árugyártásához vagy szolgáltatásnyújtásához elengedhetetlen nyersanyagot, terméket vagy szolgáltatást biztosít, és hogy a kapcsolat felfüggesztése jelentős kárt okozna-e a vállalatnak, vagy hogy észszerűen várható-e, hogy ennek káros hatásai egyértelműen súlyosabbak lesznek, mint az a káros hatás, amelyet nem lehetett megszüntetni, vagy amelynek mértékét nem lehetett kellően minimalizálni. Amennyiben igen, a vállalat nem köteles felfüggeszteni az üzleti kapcsolatot, és lehetővé kell tenni számára, hogy az illetékes felügyeleti hatóságot tájékoztathassa a döntése kellően megalapozott indokairól.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályaik hatálya alá tartozó szerződésekben rendelkezni lehessen az üzleti kapcsolat felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, kivéve azon szerződéseket, amelyek megkötésére jogszabály kötelezi a feleket.

Amennyiben a vállalat úgy dönt, hogy nem függeszti fel az üzleti kapcsolatot e cikk alapján, nyomon kell követnie a tényleges káros hatást, és rendszeresen értékelnie kell a döntését, valamint azt, hogy rendelkezésre állnak-e további megfelelő intézkedések.”

„Ezeknek az értékeléseknek adott esetben minőségi és mennyiségi mutatókon kell alapulniuk, és azokat jelentős változást követően indokolatlan késedelem nélkül, de legalább 4 évente, valamint minden olyan esetben el kell végezni, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy az intézkedések már nem megfelelőek vagy hatásosak, vagy az említett káros hatások bekövetkezésének új kockázatai merülhetnek fel.”

„(3) A (2) bekezdés a), b) és d) – g) pontjában említett iránymutatásokat 2026. július 26-ig rendelkezésre kell bocsátani.”

10.A 22. cikket el kell hagyni.

11.A 27. cikk a következőképpen módosul:

(4)A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a vállalatok árbevételét figyelembe véve iránymutatást ad ki a szankciók megfelelő szintjéről, hogy segítse a felügyeleti hatóságokat a szankciók mértékének e cikkel összhangban történő meghatározásában.

13.A 36. cikk a következőképpen módosul: