Módosítás 2Irányelvre irányuló javaslat2 preambulumbekezdés(2)A 27 különböző uniós társaságiadó-rendszer egymás mellett létezése adózási szempontból bonyolulttá teszi a megfelelést, és tisztességtelen versenyt eredményez a vállalkozások számára. Ez egyre nyilvánvalóbbá vált, ahogy a globalizáció és a gazdaság digitalizációja jelentősen megváltoztatta az üzleti modelleket és az országhatárok megítélését. Miközben a kormányok megpróbáltak alkalmazkodni ehhez az új valósághoz, a tagállamok eltérő válaszlépései a belső piac további torzulásához vezettek. A különböző jogi keretek elkerülhetetlenül eltérő adóhatósági gyakorlatokhoz is vezetnek a tagállamokban. Ez gyakran hosszú, kiszámíthatatlan és következetlen eljárásokat, továbbá magas megfelelési költségeket von maga után.
(2)A 27 különböző uniós társaságiadó-rendszer egymás mellett létezése adózási szempontból bonyolulttá teszi a megfelelést, tisztességtelen versenyt eredményez a vállalkozások számára, lehetővé teheti a kettős adóztatást, az adókikerülést és az adóztatás kettős elmaradását. Az adózásról szóló 2024. évi éves jelentés szerint a vállalati nyereségátcsoportosítás miatti bevételkiesést az Unióban 2022-ben beszedett összes társaságiadó-bevétel 20 %-ára becsülték, ami névértéken mintegy 100 milliárd EUR-t tesz ki. Ezek a jelenségek még nyilvánvalóbbá váltak, ahogy a globalizáció és a gazdaság digitalizációja jelentősen megváltoztatta az üzleti modelleket és az országhatárok megítélését. Miközben a kormányok megpróbáltak alkalmazkodni ehhez az új valósághoz, a tagállamok eltérő válaszlépései a belső piac további torzulásához vezettek. A különböző jogi keretek elkerülhetetlenül eltérő adóhatósági gyakorlatokhoz is vezetnek a tagállamokban. Ez gyakran hosszú, kiszámíthatatlan és következetlen eljárásokat, továbbá magas megfelelési költségeket von maga után, ami hatással lehet a határokon átnyúló beruházásokra. Az összetettség akadályozhatja a vállalkozások terjeszkedését a belső piacon, ami további negatív hatással van az innovációra, a versenyképességre és a munkahelyekre. Ezért közös megközelítésre van szükség nemcsak a méltányos és hatékony adóztatás biztosítása, hanem a belső piacon működő vállalkozások integritásának és versenyképességének megerősítése érdekében is.
Módosítás 3Irányelvre irányuló javaslat3 preambulumbekezdés(3)Bár kialakításuk eltérő, a társaságiadó-rendszerek alapvető jellemzői hasonlóak, mivel ugyanazon célkitűzésre, azaz a vállalkozások adóalapjának megállapítására irányuló szabályokat írnak elő. Ebben a szellemben a belső piacon működő vállalkozások számára fontos lenne, hogy a tagállamok közös jogi keretet vezessenek be a társaságiadó-rendszerek alapvető jellemzőinek harmonizálására az adózási szabályok egyszerűsítése és a tisztességes verseny biztosítása érdekében.
(3)Bár kialakításuk eltérő, a társaságiadó-rendszerek alapvető jellemzői hasonlóak, mivel ugyanazon célkitűzésre, azaz a vállalkozások adóalapjának megállapítására irányuló szabályokat írnak elő. Ebben a szellemben, a belső piac megfelelő működésének támogatása érdekében az Unió társaságiadó-környezetét annak az elvnek megfelelően kell alakítani, hogy a vállalatok abban a joghatóságban fizessék meg az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik. Ezért a belső piacon működő vállalkozások számára fontos lenne, hogy a tagállamok közös jogi keretet vezessenek be a társaságiadó-rendszerek alapvető jellemzőinek harmonizálására az adózási szabályok egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése és a tisztességes verseny biztosítása, a határokon átnyúló tevékenységet végző vállalkozások jogbiztonságának megteremtése, és az adókikerüléssel szembeni fellépés érdekében. A harmonizáció hatályát szigorúan az ezen irányelvben említett kritériumokra és szervezetekre kellene korlátozni, míg az adókulcs és a végrehajtási politikák az (EU) 2022/25231a tanácsi irányelv keretében a tagállamok hatáskörében maradnának.
________________
1a. A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 15.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról (HL L 328., 2022.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2523/oj).
Módosítás 7Irányelvre irányuló javaslat5 preambulumbekezdés(5)Az Unión belüli növekedés és beruházások ösztönzése érdekében vonzóbbá kell tenni a belső piaci üzleti környezetet. E célból prioritásként kell kezelni a társasági adóra vonatkozó szabályok közös keretének bevezetését annak érdekében, hogy a vállalkozások könnyebben be tudják tartani ezeket a szabályokat, amikor határokon átnyúló tevékenységet folytatnak, valamint azok ösztönzése érdekében, akik tovább kívánnak terjeszkedni külföldön. A nemzetközi tevékenységre vonatkozó egységes társaságiadó-szabályok várhatóan növelnék az adórendszer kiszámíthatóságát, és kevesebb adóügyi vitára adnának lehetőséget, mivel kezelnék a torzulásokat, és csökkentenék a kettős adóztatás és a túladóztatás eseteinek számát. Továbbá mivel az adóbevételek fenntarthatósága kulcsfontosságú a tagállami költségvetések számára, többek között az infrastruktúrába, a kutatásba és fejlesztésbe való beruházás, valamint a közszolgáltatások nyújtása szempontjából, a jövőre nézve döntő fontosságú lenne biztosítani, hogy a bevételek felosztása olyan, szilárd paramétereken alapuló eszközzel történjen, amellyel nem lehet visszaélni.
(5)Az Unión belüli növekedés és beruházások ösztönzése érdekében vonzóbbá kell tenni a belső piaci üzleti környezetet. E célból prioritásként kell kezelni a társasági adóra vonatkozó szabályok közös keretének bevezetését a belső piaci vállalkozói szellem ösztönzése, valamint annak érdekében, hogy a vállalkozások könnyebben be tudják tartani ezeket a szabályokat, amikor határokon átnyúló tevékenységet folytatnak, valamint azok ösztönzése érdekében, akik tovább kívánnak terjeszkedni külföldön. A nemzetközi tevékenységre vonatkozó egységes társaságiadó-szabályok várhatóan növelnék az adórendszer kiszámíthatóságát, és kevesebb adóügyi vitára adnának lehetőséget, mivel kezelnék a torzulásokat, és csökkentenék a kettős adóztatás és az adózás elmaradása eseteinek számát. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb lehetőség nyílna arra, hogy páneurópai összefüggésben visszaéljenek egyes nemzeti adóügyi rendelkezésekkel. Továbbá mivel az adóbevételek fenntarthatósága kulcsfontosságú a tagállami költségvetések számára, többek között az infrastruktúrába, a kutatásba és fejlesztésbe, a biztonságba és a védelembe, a zöld és társadalmi átállásba való beruházás, valamint a közszolgáltatások – különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartások számára történő – nyújtása szempontjából, alapvető fontosságú, hogy az Unióban olyan nyereségmeghatározási szabályokat dolgozzanak ki, amelyek nem eredményeznek alacsonyabb bevételeket a tagállamok számára. Ezen túlmenően a jövőre nézve döntő fontosságú lenne biztosítani, hogy a bevételek felosztása olyan, szilárd paramétereken alapuló eszközzel történjen, amellyel nem lehet visszaélni.
Módosítás 8Irányelvre irányuló javaslat7 preambulumbekezdés(7)Bár a küszöbérték a csoport teljes árbevétele alapján, globálisan kerülne meghatározásra, a rendelkezések hatályát a csoport belső piacon működő tagjaira kell korlátozni, mivel az uniós jog csak az Unión belül alkalmazandó, és nem köti a harmadik országokat. Ezért az ilyen csoportoknak csak az uniós részhalmazát kell figyelembe venni. Ez magában foglalná a valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkező társaságokat és a valamely tagállamban működő állandó telephelyeiket, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó harmadik országbeli társaságok Unión belüli állandó telephelyeit. Mivel az állandó telephely fogalmával kétoldalú adóegyezmények és nemzeti jogszabályok foglalkoznak, annak ellenére is tapasztalható némi eltérés világszerte, hogy a fogalommeghatározások tekintetében közös elvek érvényesülnek. Következésképpen pragmatikus megközelítés lenne a hatályos kettős adóztatási egyezményekre és a tagállamok nemzeti szabályaira hagyatkozni ahelyett, hogy másodlagos uniós jog révén teljes harmonizációra törekednénk.
(7)Bár a küszöbérték a csoport teljes árbevétele alapján, globálisan kerülne meghatározásra, a rendelkezések hatályát a csoport belső piacon működő tagjaira kell korlátozni, mivel az uniós jog csak az Unión belül alkalmazandó, és nem köti a harmadik országokat. Ezért az ilyen csoportoknak csak az uniós részhalmazát kell figyelembe venni. Ez magában foglalná a valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkező, köztük a komoly gazdasági jelenléttel rendelkező társaságokat és a valamely tagállamban működő állandó telephelyeiket, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó harmadik országbeli társaságok Unión belüli állandó telephelyeit.
Módosítás 12Irányelvre irányuló javaslat9 preambulumbekezdés(9)A jelenlegi szabályok egyszerűsítésére irányuló célkitűzés alátámasztja a tervezett kezdeményezést. Ezért az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes csoporttagok pénzügyi beszámolóin korlátozott számú adókiigazítást kelljen végrehajtani. Ezek a korlátozott kiigazítások olyan közös kiigazításokat jelentenének, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a pénzügyi beszámolókból adóalapot lehessen képezni. Figyelembe véve az (EU) 2022/2523 irányelvvel való összhang szükségességét, a kiigazításoknak összhangban kell lenniük az irányelv biztosította kerettel, aminek meg kell könnyítenie a végrehajtást az általános elveket már ismerő tagállamok és vállalkozások számára is.
(9)A jelenlegi szabályok egyszerűsítésére irányuló célkitűzés alátámasztja a tervezett kezdeményezést, javítva a belső piac hatékonyságát és versenyképességét. Ezért az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes csoporttagok pénzügyi beszámolóin korlátozott számú adókiigazítást kelljen végrehajtani. Ezek a korlátozott kiigazítások olyan közös kiigazításokat jelentenének, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a pénzügyi beszámolókból adóalapot lehessen képezni. Figyelembe véve az (EU) 2022/2523 irányelvvel való összhang szükségességét, a kiigazításoknak összhangban kell lenniük az irányelv biztosította kerettel, aminek meg kell könnyítenie a végrehajtást az általános elveket már ismerő tagállamok és vállalkozások számára is. Ennek keretében figyelembe kell venni az (EU) 2022/2523 irányelvben említett kiegészítő adókat, az említett irányelv alkalmazásában az elismert belföldi kiegészítő adókat, vagy bármely más, nemzetközi fórum, például az OECD által elismert alternatív minimumadókat.
Módosítás 13Irányelvre irányuló javaslat10 preambulumbekezdés(10)Tekintettel arra, hogy az egyszerűsítés érdekében a pénzügyi beszámoló szolgál majd kiindulópontként az egyes csoporttagok adóalapjának kiszámításához, az adószabályokat úgy kell kialakítani, hogy azok továbbra is a lehető legközelebb álljanak a pénzügyi beszámoló készítésének szabályaihoz. Ahol erre lehetőség van, az eszközök vagy kötelezettségek pénzügyi beszámoló szerinti kezelése az adózás szempontjából nem változna, következésképpen nem lenne szükség kiigazításra. Ennek megfelelően – és az adózás logikájával összhangban – az adóalap egyéb elemeit adózási szempontból más módon kell kezelni, mint a pénzügyi beszámoló elkészítésekor.
(10)Tekintettel arra, hogy az egyszerűsítés érdekében a pénzügyi beszámoló szolgál majd kiindulópontként az egyes csoporttagok adóalapjának kiszámításához, az adószabályokat úgy kell kialakítani, hogy azok továbbra is a lehető legközelebb álljanak a pénzügyi beszámoló készítésének szabályaihoz. Ahol erre lehetőség van, az eszközök vagy kötelezettségek pénzügyi beszámoló szerinti kezelése az adózás szempontjából nem változna, következésképpen nem lenne szükség kiigazításra. Ennek megfelelően – és az adózás logikájával összhangban – az adóalap egyéb elemeit adózási szempontból más módon kell kezelni, mint a pénzügyi beszámoló elkészítésekor. A nemzetközi – például a második pillér szerinti – adózási gyakorlatokkal való összhang biztosítása érdekében ennek az irányelvnek nagyobb rugalmasságot kell biztosítania az előzetes adóeredmény meghatározásához használt pénzügyi számviteli standardok megválasztásában.
Módosítás 14Irányelvre irányuló javaslat10 a preambulumbekezdés (új)(10a) Az egyszerűsített adózási keret célkitűzésének elérése és annak érdekében, hogy ez az irányelv megfelelően kiegészítse az (EU) .../... tanácsi irányelvet1a+, az ezen irányelvben a kamatok levonhatóságára vonatkozóan megállapított szabályoknak adott esetben igazodniuk kell az (EU) .../... irányelvben++ meghatározott szabályokhoz.
_______________
1a A Tanács (EU) .../... irányelve a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásra és a kamatok társasági adóból való levonhatóságának korlátozására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L, ..., ELI: ...).
+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a 2022/0154(CNS) dokumentumban szereplő irányelv számát, és illessze be az említett irányelv számát, címét, dátumát és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
++ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a 2022/0154(CNS dokumentumban szereplő irányelv számát.
Módosítás 18Irányelvre irányuló javaslat12 preambulumbekezdés(12)Az egyszerűsített társaságiadó-keret létrehozására irányuló fő célkitűzés elérése érdekében az egyes csoporttagok előzetes adóeredményeit egyetlen közös adóalapban kell összesíteni, majd ezután ezt az alapot kell a csoport jogosult tagjai között felosztani. A pénzügyi beszámolókon végrehajtott adókiigazítások adnák az egyes csoporttagok előzetes adóeredményeit. Ezt követően ezeket az eredményeket összesítenék, ami lehetővé tenné a BEFIT-csoporttagok közötti, határokon átnyúló veszteségleírást, majd az összesített adóalapot egy átmeneti felosztási szabály alapján felosztanák a csoporttagok között; ez utat nyitna egy állandó mechanizmus felé. Ez az állandó mechanizmus alapulhatna egy képlet szerinti felosztáson, és többé nem lenne szükség arra, hogy a BEFIT-csoporton belüli ügyletek összhangban legyenek a szokásos piaci ár elvével. Azzal az előnnyel járna, hogy a legfrissebb országonkénti jelentéstétel adatait és az átmeneti időszak során gyűjtött információkat használná fel. Lehetővé teszi továbbá annak alaposabb értékelését is, hogy a kétpilléres megközelítés végrehajtása várhatóan milyen hatást gyakorol majd a nemzeti adóalapokra és a BEFIT-csoportok adóalapjára. Ily módon továbbra is meg lehetne valósítani az adósemlegességre irányuló fő célkitűzést a belső piacon, ami visszaszorítaná a kettős és a túladóztatást, valamint növelné az adórendszer kiszámíthatóságát az adóügyi viták számának csökkentése érdekében.
(12)Az egyszerűsített társaságiadó-keret létrehozására irányuló fő célkitűzés elérése érdekében az egyes csoporttagok előzetes adóeredményeit egyetlen közös adóalapban kell összesíteni, majd ezután ezt az alapot kell a csoport jogosult tagjai között felosztani. Ennek a keretnek egyszerűnek kell lennie a vállalkozások számára, és el kell kerülnie, hogy új terheket rójon rájuk. A pénzügyi beszámolókon végrehajtott adókiigazítások adnák az egyes csoporttagok előzetes adóeredményeit. Ezt követően ezeket az eredményeket összesítenék, ami lehetővé tenné a BEFIT-csoporttagok közötti, határokon átnyúló, plafonértékhez kötött veszteségleírást, majd az összesített adóalapot egy átmeneti felosztási szabály alapján felosztanák a csoporttagok között; ez utat nyitna egy állandó mechanizmus felé. Az állandó mechanizmusnak egy képlet szerinti felosztáson kell alapulnia, amely többek között négy kézzelfogható tényezőt foglalna magában: munkaerő, eszközök, értékesítés és digitális jelenlét. Többé nem lenne szükség arra, hogy a BEFIT-csoporton belüli ügyletek összhangban legyenek a szokásos piaci ár elvével. Azzal az előnnyel járna, hogy a legfrissebb országonkénti jelentéstétel adatait és az átmeneti időszak során gyűjtött információkat használná fel. Lehetővé teszi továbbá annak alaposabb értékelését is, hogy a kétpilléres megközelítés végrehajtása várhatóan milyen hatást gyakorol majd a nemzeti adóalapokra és a BEFIT-csoportok adóalapjára, ezáltal csökkentve a vállalatok adómegfelelési költségeit. Ily módon továbbra is meg lehetne valósítani az adósemlegességre irányuló fő célkitűzést a belső piacon, ami visszaszorítaná a kettős adóztatást és az adóztatás kettős elmaradását, valamint növelné az adórendszer kiszámíthatóságát az adóügyi viták számának csökkentése érdekében. Tekintettel a változó nemzetközi adóügyi fejleményekre és az első pillér kulcsfontosságú joghatóságok általi bizonytalan végrehajtására, alapvető fontosságú, hogy az Unió rugalmasan megőrizze lehetőségét egy autonóm, méltányos és gazdaságilag kiegyensúlyozott elosztási mechanizmus kialakítására.
Módosítás 19Irányelvre irányuló javaslat14 preambulumbekezdés(14)Annak érdekében, hogy teret biztosítsanak a növekedésnek és a beruházásoknak, a tagállamok egyénileg is alkalmazhatnának további, felosztást követő kiigazításokat (pl. a nyugdíjjárulékok adóügyi megítélése) a közös keret hatálya alá nem tartozó területeken. A tagállamok emellett a felosztás szerinti részesedésüket is szabadon, felső határ nélkül módosíthatnák annak biztosítása érdekében, hogy nemzeti szakpolitikai döntéseket hozhassanak ezen a területen. Ami a legfontosabb, az (EU) 2022/2523 irányelv olyan felső határt állapítana meg, amely hatékonyan biztosítaná, hogy a tényleges adókulcs legalább 15 % legyen.
(14)Annak érdekében, hogy teret biztosítsanak a növekedésnek és a beruházásoknak, a tagállamok egyénileg is alkalmazhatnának további, felosztást követő kiigazításokat (pl. a nyugdíjjárulékok adóügyi megítélése) a közös keret hatálya alá nem tartozó területeken. A tagállamok emellett a felosztás szerinti részesedésüket is szabadon, felső határ nélkül módosíthatnák annak biztosítása érdekében, hogy nemzeti szakpolitikai döntéseket hozhassanak ezen a területen például az erőforrás-hatékonyság növelése, a beruházások ösztönzése és a munkahelyteremtés érdekében. Az ilyen további kiigazítások magukban foglalhatnak levonásokat, kedvezményeket, adójóváírásokat vagy más nemzeti társaságiadó-intézkedéseket, beleértve a kutatást és fejlesztést vagy más szakpolitikai célkitűzéseket előmozdító intézkedéseket is, feltéve, hogy ezek az intézkedések csak az adóalap felosztott részére vonatkoznak, és nem érintik az ezen irányelv szerinti konszolidált adóalapot vagy allokációs mechanizmust. A felosztást követő kiigazításnak azonban az inputalapú adóösztönzőkre kell összpontosítania. A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy outputalapú adóösztönzőket – például szabadalmi adókedvezményeket és egyéb szellemitulajdon-jogi rendszereket – vezessenek be.
Módosítás 21Irányelvre irányuló javaslat15 preambulumbekezdés(15)Egyes tagállamok olyan társaságiadó-rendszereket működtetnek, amelyek a legelterjedtebb megközelítéstől eltérő elvekre épülnek, mint például a felosztott nyereséget adóztató adórendszerek. Ezért elsődleges fontosságú, hogy olyan kiigazítások kerüljenek bevezetésre, amelyek biztosítani tudják az ilyen rendszerekkel való működőképes kölcsönhatást. A megoldást a felosztás utáni kiigazítások jelenthetik. Ez azt jelentené, hogy azt a részt, amelyet a felosztott nyereséget adóztató rendszer keretében rendelnének egy csoporttaghoz, a pénzügyi év során teljesített nyereségkifizetések arányában módosítani kell. A felosztott nyereséget adóztató adórendszer lényege teljes egészében megmaradna, tekintettel arra, hogy a nyereségkifizetés jelzi a felosztás szerinti rész megadóztatásának időpontját is, és ennek megfelelően meghatározza, hogy ebből mekkora összeget kellene megadóztatni. E tekintetben elő kell irányozni egy átviteli mechanizmus alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy az adott évben nem adóköteles, felosztás szerinti rész a következő években adóköteles legyen.
(15)Egyes tagállamok olyan társaságiadó-rendszereket működtetnek, amelyek a legelterjedtebb megközelítéstől eltérő elvekre épülnek, mint például a felosztott nyereséget adóztató adórendszerek. Ezért elsődleges fontosságú, hogy olyan kiigazítások kerüljenek bevezetésre, amelyek biztosítani tudják az ilyen rendszerekkel való működőképes kölcsönhatást, és ne jöjjenek létre olyan ellentmondások a két rendszer között, amelyek visszafogják a vállalkozásalapítást. A megoldást a felosztás utáni kiigazítások jelenthetik. Ez azt jelentené, hogy azt a részt, amelyet a felosztott nyereséget adóztató rendszer keretében rendelnének egy csoporttaghoz, a pénzügyi év során teljesített nyereségkifizetések arányában módosítani kell. A felosztott nyereséget adóztató adórendszer lényege teljes egészében megmaradna, tekintettel arra, hogy a nyereségkifizetés jelzi a felosztás szerinti rész megadóztatásának időpontját is, és ennek megfelelően meghatározza, hogy ebből mekkora összeget kellene megadóztatni. E tekintetben elő kell irányozni egy átviteli mechanizmus alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy az adott évben nem adóköteles, felosztás szerinti rész a következő években adóköteles legyen. A felosztott nyereséget adóztató adórendszerek ezen irányelv esetleges hatálya alá vonását öt év elteltével értékelni kell.
Módosítás 22Irányelvre irányuló javaslat17 preambulumbekezdés(17)A társasági adózás közös keretrendszere szükségszerűen magában foglalna egy igazgatási rendszert, amelynek ideális esetben biztosítania kell az adórendszer bizonyos fokú kiszámíthatóságát és egyszerűsítését. Az egységesség előmozdítása érdekében az igazgatási rendszernek egy olyan központi referenciapont működtetésére kell épülnie, amelyik foglalkozik a közös kérdésekkel (például az egész csoportra vonatkozó adatszolgáltatással), valamint biztosítja a nemzeti adóhatóságok közötti megfelelő szintű koordinációt és együttműködést. Ugyanakkor az igazgatási rendszernek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a nemzeti adóügyi szuverenitást, mivel a helyi adóbevallásoknak, az ellenőrzéseknek és a vitarendezésnek elsősorban tagállami szinten kellene maradniuk.
(17)A társasági adózás közös keretrendszere szükségszerűen magában foglalna egy igazgatási rendszert, amelynek ideális esetben biztosítania kell az adórendszer bizonyos fokú kiszámíthatóságát és egyszerűsítését. Az egységesség előmozdítása érdekében az igazgatási rendszernek egy olyan központi referenciapont működtetésére kell épülnie, amelyik foglalkozik a közös kérdésekkel (például az egész csoportra vonatkozó adatszolgáltatással), valamint biztosítja a nemzeti adóhatóságok közötti megfelelő szintű bizalmasságot, biztonságot, koordinációt és együttműködést. Ugyanakkor az átmeneti időszak folyamán az igazgatási rendszernek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a nemzeti adóügyi szuverenitást, mivel a helyi adóbevallásoknak, az ellenőrzéseknek és a vitarendezésnek elsősorban tagállami szinten kellene maradniuk.
Módosítás 25Irányelvre irányuló javaslat19 preambulumbekezdés(19)A belső piacon meglévő, a társaságiadó-alap kiszámítására vonatkozó közös jogi keret előnyeinek optimalizálása érdekében a szabályok alkalmazását választhatóvá kell tenni azon csoportok – köztük a kkv-csoportok – esetében, amelyek éves együttes árbevétele nem éri el a 750 000 000 EUR-t, feltéve, hogy összevont pénzügyi beszámolót készítenek és adóalanyisággal rendelkeznek az Unióban. Azáltal, hogy a szabályok alkalmazása nyitva marad a kisebb méretű csoportok számára, több olyan csoport részesülhet a közös keret által kínált egyszerűsítés előnyeiből, amely határokon átnyúló struktúrával és tevékenységgel rendelkezik.
(19)A belső piacon meglévő, a társaságiadó-alap kiszámítására vonatkozó közös jogi keret előnyeinek optimalizálása érdekében a szabályok alkalmazását választhatóvá kell tenni azon csoportok – köztük a kkv-csoportok – esetében, amelyek éves együttes árbevétele nem éri el a 750 000 000 EUR-t, feltéve, hogy összevont pénzügyi beszámolót készítenek és adóalanyisággal rendelkeznek az Unióban. Azáltal, hogy a szabályok alkalmazása nyitva marad a kisebb méretű csoportok számára, több olyan csoport részesülhet a közös keret által kínált egyszerűsítés előnyeiből, amely határokon átnyúló struktúrával és tevékenységgel rendelkezik. Azoknak a vállalatoknak, amelyek úgy döntenek, hogy ezen irányelv hatálya alá tartoznak, részesülniük kell a tagállamok és a Bizottság technikai segítségnyújtásában ahhoz, hogy megfeleljenek az új szabályoknak, és ezáltal előmozdítsák határokon átnyúló tevékenységeiket.
Módosítás 31Irányelvre irányuló javaslat3 a cikk (új)3a. cikk
Jelentős gazdasági jelenlét
(1)A társasági adó megfizetése céljából állandó telephely meglétéről akkor van szó, ha az üzleti tevékenység egészének vagy egy részének végzésére jelentős gazdasági jelenlét révén kerül sor.
(2)Az (1) bekezdés kiegészíti, nem érinti és nem korlátozza azoknak az egyéb, uniós vagy nemzeti jog alapján végzett vizsgálatoknak az elvégzését, amelyek célja a társasági adó megfizetése céljából megállapítani az állandó telephely adott tagállamban való meglétét, akár kifejezetten digitális szolgáltatások nyújtásával, akár bármi egyébbel összefüggésben.
(3)Jelentős gazdasági jelenlét akkor áll fenn egy tagállamban egy adott adómegállapítási időszakban, ha a BEFIT-csoportnak az adott tagállamból származó összbevétele meghaladja az 1 000 000 EUR-t.
(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján rögzíti a bevételek forrásának meghatározására szolgáló szabályok részletes módszertanát. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 73. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.
(5)A Bizottság ajánlásokat adhat ki a tagállamok és a nem uniós országok és területek kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei kiigazítása céljából annak biztosítása érdekében, hogy az állandó telephely fogalmát – beleértve a jelentős gazdasági jelenlétet is – és a kapcsolódó nyereségfelosztási szabályokat a nemzetközileg elfogadott normákkal összhangban alkalmazzák.
Módosítás 34Irányelvre irányuló javaslat7 cikk – 4 a bekezdés (új)(4a) Amennyiben egy csoporttag számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján nem határozható meg észszerűen, a csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége egy másik elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy valamely engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alkalmazásával is meghatározható, feltéve, hogy:
a)a csoporttag könyvelését az említett számviteli standard alapján vezetik;
b)a könyvekben szereplő információk megbízhatóak; továbbá
c)az 1 000 000 EUR összeget meghaladó, tartósan fennálló eltéréseket – amelyek egy konkrét elvnek vagy standardnak bevételekkel vagy ráfordításokkal vagy ügyletekkel kapcsolatos tételekre történő alkalmazásából adódnak, amennyiben az említett elv vagy standard eltér a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardtól – kiigazítják, hogy megfeleljenek az említett tételre vonatkozóan a konszolidált pénzügyi beszámoló elkészítése során alkalmazott számviteli standard szerint előírt kezelésnek.
Módosítás 40Irányelvre irányuló javaslat21 a cikk (új)21a. cikk
Ellenőrzött külföldi vállalatok
(1)A BEFIT-csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét ki kell igazítani oly módon, hogy az tartalmazza az (EU) 2016/1164 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő szervezet vagy állandó telephely fel nem osztott jövedelmét, amely az alábbi kategóriákból származik:
i.kamatok, illetve pénzügyi eszközökből származó bármely más jövedelem;
ii.szellemi tulajdonból származó jogdíj vagy más jövedelem;
iii.osztalék, valamint részvény elidegenítéséből származó nyereség;
iv.pénzügyi lízingből származó jövedelem;
v.biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem;
vi.számlázási szolgáltatóktól származó olyan jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben e szolgáltatók nem vagy csak kis mértékben képviselnek hozzáadott gazdasági értéket.
Az első albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a releváns tények és körülmények tanúsága alapján az ellenőrzött külföldi társaság érdemi gazdasági tevékenységet folytat, és ehhez személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiségekkel rendelkezik.
Amennyiben az ellenőrzött külföldi társaságnak olyan harmadik országban van a székhelye, amely harmadik ország az EGT-megállapodásnak nem részes fele, a tagállamok eltekinthetnek e bekezdés alkalmazásától.
(2)Az adóalapban figyelembe veendő jövedelmet az (EU) 2016/1164 irányelv 8. cikkében megállapított szabályok szerint kell kiszámítani.
Módosítás 45Irányelvre irányuló javaslat22 a cikk (új)22a. cikk
A gyorsított értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályok
(1)A 22. cikktől eltérve a BEFIT-csoporttagok által beszerzett, a következő kategóriákba tartozó tárgyi eszközökre a tagállamoknak gyorsított értékcsökkenési leírást kell alkalmazniuk:
a)olyan eszközök, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az Unió éghajlat-politikai és társadalmi céljaihoz, különösen a tiszta technológia fejlesztéséhez, az energiahatékonysághoz és a digitalizációhoz;
b)olyan eszközök, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez;
c)olyan eszközök, amelyek a felkészültségi uniós stratégiával összhangban közvetlenül hozzájárulnak az Unió védelmének megerősítéséhez, különösen a felmerülő fenyegetések és válságok megelőzésére és az azokra való reagálásra való képességéhez.
(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges keretet és kritériumokat, beleértve a gyorsított értékcsökkenési leírás alá tartozó eszközkategóriákat is. A Bizottság ötévente értékeli az (1) bekezdés szerinti gyorsított értékcsökkenési rendszert, és különösen azt elemzi, hogy az intézkedések:
a)megfelelnek-e a célnak;
b)költséghatékonyak-e szakpolitikai célkitűzéseik eléréséhez;
c)járnak-e negatív vagy váratlan következményekkel.
Az első albekezdésben említett értékelést követően a Bizottság szükség esetén ötévente aktualizálja a végrehajtási jogi aktust. Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(3)... [Ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 3 hónappal]-ig a tagállamok a 48. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségnek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett, nemzeti szinten elfogadott gyorsított értékcsökkenési szabályaikról. A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják továbbá az e cikk (2) bekezdésében említett értékelés elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.
(4)A tagállamok a 48. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségnek megfelelően és 6 hónappal a nemzeti szintű hatálybalépésük előtt tájékoztatják a Bizottságot a gyorsított értékcsökkenésre vonatkozó új szabályaikról.
Módosítás 73Irányelvre irányuló javaslat67 cikk – 1 bekezdés(1)A BEFIT-csoporttag az adómegállapításról szóló értesítéstől számított két hónapon belül fellebbezhet a 64. cikk szerinti egyéni adómegállapítás tartalma ellen annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelyben a BEFIT-csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik vagy állandó telephely formájában található. A közigazgatási fellebbezést olyan közigazgatási szerv bírálja el, amely a BEFIT-csoporttag tagállamának jogával összhangban hatáskörrel rendelkezik a fellebbezések első fokon történő elbírálására. A közigazgatási fellebbezésre annak a tagállamnak a joga az irányadó, amelyben a BEFIT-csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik vagy állandó telephely formájában található. Amennyiben nincs ilyen közigazgatási szerv abban a tagállamban, amelyben a BEFIT-csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik vagy állandó telephely formájában található, a BEFIT-csoporttag közvetlenül bírósági fellebbezést nyújthat be.
(1)A BEFIT-csoporttag az adómegállapításról szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül fellebbezhet a 64. cikk szerinti egyéni adómegállapítás tartalma ellen annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelyben a BEFIT-csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik vagy állandó telephely formájában található. A közigazgatási fellebbezést olyan közigazgatási szerv bírálja el, amely a BEFIT-csoporttag tagállamának jogával összhangban hatáskörrel rendelkezik a fellebbezések első fokon történő elbírálására. A közigazgatási fellebbezésre annak a tagállamnak a joga az irányadó, amelyben a BEFIT-csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik vagy állandó telephely formájában található. Amennyiben nincs ilyen közigazgatási szerv abban a tagállamban, amelyben a BEFIT-csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik vagy állandó telephely formájában található, a BEFIT-csoporttag közvetlenül bírósági fellebbezést nyújthat be.
Módosítás 80Irányelvre irányuló javaslat77 cikk – 2 bekezdés(2)A tagállamok az átmeneti felosztási szabály és az (EU) 2022/2523 irányelv hatásának megfelelő értékelése, valamint az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív kerete által 2021. október 8-án elfogadott, a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló nyilatkozat első pillérével kapcsolatos helyzet értékelése érdekében közlik a Bizottsággal az irányelv (3) bekezdés szerinti értékeléséhez szükséges releváns információkat, beleértve a joghatóságukban adóügyi illetőséggel rendelkező BEFIT-csoporttagokra és azok joghatóságukban működő állandó telephelyeire vonatkozó összesített adatokat is.
(2)A tagállamok közlik az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal az irányelv (3) bekezdés szerinti értékeléséhez szükséges releváns információkat, beleértve a joghatóságukban adóügyi illetőséggel rendelkező BEFIT-csoporttagokra és azok joghatóságukban működő állandó telephelyeire vonatkozó összesített adatokat is, annak érdekében, hogy megfelelően értékelni tudják:
i.az átmeneti felosztási szabály hatását;
ii.a társasági adózás területén elfogadott egyéb jogalkotási aktusokkal, nevezetesen az (EU) 2022/2523 irányelvvel fennálló kapcsolatokat, valamint az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív kerete által 2021. október 8-án elfogadott, a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló nyilatkozat első pillérével kapcsolatos helyzetet;
iii.ezen irányelv hatókörének relevanciáját, és különösen annak a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében említett nagy méretű csoportokra való esetleges kiterjesztését;
iv.a hajózásból származó jövedelem előzetes adóeredményből való kizárása megszüntetésének relevanciáját;
v.a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekre gyakorolt hatást;
vi.a két – uniós és nemzeti szintű – adórendszer együttes létezésének a II. fejezet 5. szakasza alkalmazásából eredő, a vállalkozókra és az adóhatóságokra háruló adminisztratív terhekre gyakorolt hatását;
vii.az adóalap felosztásának a tagállamok bevételeire gyakorolt hatását;
viii.a 49. cikkben említett, a felosztott nyereséget adóztató adórendszerek és a társasági nyereségre kivetett éves adókon alapuló hagyományos társaságiadó-rendszerek együttes létezésének hatását;
ix.a kétoldalú előcsatlakozási adóegyezmények kölcsönhatását az ezen irányelvtől való, a 2. cikk (2) bekezdésében említett eltéréssel.