1.megjegyzi, hogy az uniós pénzügyi szolgáltatási ágazatban széles körben és sokrétűen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, és hogy a pénzügyi intézmények, amelyek hosszú ideje alkalmazzák a klasszikus gépi tanulást, most fokozatosan kísérleteznek a generatív mesterséges intelligencia, többek között a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) és más alapmodellek támogatási eszközként történő használatával; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi felhasználási eseteinek többsége a háttérirodai folyamatok egyszerűsítésére irányul, és a legtöbb alkalmazás könnyen elérhető eredményt, nem pedig nagy kockázatú innovációt jelent; megjegyzi azonban, hogy a mesterséges intelligencia használata a természetes személyek hitelképességének értékelésére vagy hitelpontszámuk megállapítására, amit az MI-rendelet jelenleg nagy kockázatúként határoz meg, elterjedt és egyre gyakoribb; hangsúlyozza, hogy a teljesen autonóm MI-rendszerek pénzügyi ágazatban történő bevezetését emberi felügyelettel kell kísérni15 Az EBH 2024. őszi kockázatértékelési kérdőíve; EIOPA-jelentés az európai biztosítási ágazat digitalizációjáról; az ESMA jelentése a mesterséges intelligenciáról az uniós befektetési alapokban.; megjegyzi, hogy a pénzügyi intézmények továbbra is vizsgálják a GPAI-modellek felhasználásának lehetőségeit, amelyek összetettsége magasabb működési és megfelelési kockázattal jár, ugyanakkor megjegyzi, hogy ezek az alkalmazások nagyrészt a tesztelési fázisban vannak;

2.úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nagy lehetőséget kínál az uniós pénzügyi intézmények számára arra, hogy innovatívabb termékeket fejlesszenek ki, egyszerűsítsék a műveleteket és globális szinten javítsák a versenyképességet; kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való használata társadalmi előnyökkel járhat, beleértve a hatékonyabb csalásfelderítést és -megelőzést, a pénzmosás elleni ellenőrzéseket és a szankciók ellenőrzését, az ügyféltámogatást, a tranzakciók nyomon követését, a személyre szabott pénzügyi tanácsadást, a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási adatok gyűjtését, elemzését és jelentését, a kereskedési modelleket és stratégiákat, a szabályoknak való megfeleléshez nyújtott segítséget, a piacfelügyeletet és a visszaélések nyomon követését; úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia pénzügyi ágazatban történő használatának egyensúlyt kell teremtenie egyrészt az innováció és a versenyképesség, másrészt a kockázatkezelés, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás között; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való használatának előnyeit elsősorban a végfelhasználóknak kell élvezniük, például az alacsonyabb árak, a jobb lefedettség, a jobb pénzügyi tanácsadás, a nagyobb pénzügyi befogadás és hozzáférés, valamint a pénzügyi jártasság javítása révén;

3.megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való használata kockázatokkal is jár; kiemeli, hogy a LLM-ek közelmúltbeli áttörése előtt ezek a kockázatok azon adatok minőségéből, pontosságából és reprezentativitásából eredtek, amelyek alapján a modelleket betanították, mivel a nem-LLM alapú MI-kimenetek csak annyira megbízhatóak, mint a bemeneti adatok; hangsúlyozza, hogy a rossz adatminőség többek között diszkriminatív eredményekhez, megtévesztő értékesítéshez és megerősített rendszerszintű elfogultsághoz vezethet, míg az átláthatatlan és összetett modellek a magánélet védelmének megsértését és a kiszolgáltatott fogyasztók kizárását eredményezhetik, például árdiszkrimináció révén, ezáltal súlyosbítva a meglévő kockázatokat vagy újakat teremtve; hangsúlyozza, hogy az LLM-ek jelentős további kockázatokkal járnak, amelyeket nehéz lehet mérni, beleértve a hallucinációkat, még akkor is, ha a tanítási adatok kiváló minőségűek; hangsúlyozza, hogy az ilyen kockázatokat és eredményeket hatékonyan mérsékelni kell; megjegyzi a kiberbiztonsági sebezhetőségekkel és az MI-rendszerek megmagyarázhatóságával kapcsolatos további kihívásokat; hangsúlyozza ezért, hogy biztosítani kell a megbízható adatkormányzást, a mesterségesintelligencia-modellek szigorú tesztelését és dokumentálását, miközben meg kell őrizni az emberi jelenlétet a folyamatban, és magas színvonalat kell fenntartani az MI-rendszerek fogyasztóknak szóló alkalmazásokban történő használata tekintetében;

4.tudomásul veszi, hogy a pénzügyi intézmények visszafogott megközelítést fogadtak el az MI-rendszerek fejlesztése, tesztelése és bevezetése tekintetében a meglévő horizontális és ágazati jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy ezt az óvatos megközelítést a nem igazolt fogyasztói kereslet, a változó fogyasztói elvárások és fent vázolt kockázati megfontolások is vezérelhetik;

5.kiemeli, hogy az MI térnyerése kihívásokat jelent a felügyeleti hatóságok számára, különösen az MI-vel kapcsolatos szakértelem és a fejlett gépi tanulási és generatív MI-modellek értékeléséhez szükséges megfelelő felügyeleti eszközök hiánya miatt; felhívja az európai és nemzeti felügyeleti hatóságokat, hogy alkalmazkodjanak a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való növekvő használatához, és kövessék nyomon, értékeljék és csökkentsék a fogyasztókat és a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat, ugyanakkor ne tartsák vissza az innovációt aránytalan megfelelési terhek vagy túlzottan előíró szabályozási megközelítések révén;

6.megjegyzi, hogy a befektetési tanácsadást nyújtó MI-szolgáltatók koncentrációja a hasonló modellek és a korlátozott adatforrások miatt csordaszellemű magatartást eredményezhet; sürgeti az európai és nemzeti felügyeleteket, hogy kövessék nyomon ezeket a kockázatokat és a pénzügyi intézményeket annak érdekében, hogy azokat a mesterségesintelligencia-eszközök fejlesztése során figyelembe vegyék;

7.megjegyzi, hogy az uniós pénzügyi szereplők a harmadik félnek minősülő technológiaszolgáltatóktól függenek mesterségesintelligencia-modelljeik fogadása és fejlesztése tekintetében, és kiemeli, hogy a pénzügyi vállalkozások többsége e szolgáltatások tekintetében csak néhány harmadik félnek minősülő szolgáltatótól függ, ami koncentrációs kockázathoz vezethet, és csökkentheti a pénzügyi intézmények alkupozícióját az MI-szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses feltételek megtárgyalása vagy módosítása során; figyelmeztet arra, hogy egy adott szolgáltatás esetében a szolgáltatók kis számára való támaszkodás zavarok esetén rendszerszintű kockázatokhoz vezethet, különösen akkor, ha nem lehetséges a gyors áttérés alternatív szolgáltatókra;

8.megjegyzi, hogy a digitális működési rezilienciáról szóló, nemrégiben elfogadott rendelet (DORA) előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy hajtsanak végre intézkedéseket az információs és kommunikációs technológia terén működő, harmadik félnek minősülő szolgáltatókkal kapcsolatos koncentrációs kockázat csökkentésére, beleértve az üzletmenet-folytonosságot biztosító vészhelyzeti terveket és intézkedéseket is; kéri a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy értékeljék különösen a DORA-rendeletben előírt kilépési stratégiák és átállási rendelkezések alkalmazásának megvalósíthatóságát a harmadik félnek minősülő szolgáltatók infrastruktúrája által üzemeltetett MI-modellekre, különös tekintettel az MI-szolgáltatások tekintetében a harmadik országbeli harmadik félnek minősülő szolgáltatóktól való, jelentős mértékű függésre;

9.hangsúlyozza, hogy az uniós vállalatoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a meglévő felhőalapú infrastruktúrát használják a mesterséges intelligencia fejlesztésére és bevezetésére; kéri, hogy aktívan keressék a lehetőségeket az MI-modellek és a megfelelési keretrendszerek kompatibilitásának és interoperabilitásának erősítésére a hasonló gondolkodású nemzetközi partnerek modelljeivel és keretrendszereivel, különös tekintettel azokra, amelyek ugyanilyen szilárd szabályozási biztosítékokat kívánnak nyújtani, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzügyi intézmények továbbra is hozzáférjenek az MI-eszközökhöz és -szolgáltatókhoz, valamint a kiegyensúlyozott globális szabványok kialakítása céljából, megőrizve ugyanakkor a jogbiztonságot az európai vállalkozások számára;

10.támogatja a mesterséges intelligencia és a számítási felhő fejlesztésének fellendítésére irányuló kezdeményezéseket az EU-ban, különösen az olyan MI-szolgáltatások fejlesztése céljából, amelyek teljes mértékben megfelelnek az uniós adatvédelmi és alapjogi kereteknek, ugyanakkor erősítik a stratégiai autonómiát és a rezilienciát is;

11.hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazat erősen szabályozott, és mind nemzeti, mind uniós szinten több ágazati jogszabály hatálya alá tartozik, amelyek megkövetelik a szereplőktől a kockázatok kezelését számos területen, többek között az adatvédelem, az adatok származása, az adatminőség, az adatkormányzás, a működési reziliencia, a kiszervezés, a modellkockázat, a diszkriminatív eredmények, valamint a piaci és hitelkockázat terén, amelyek együttesen alkotják a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a mesterséges intelligencia bevezetésének és irányításának keretét16 A releváns ágazati jogszabályok közé tartozik többek között a tőkekövetelmény-rendelet, a tőkekövetelmény-irányelv, a Szolvencia II. irányelv, a biztosítási értékesítésről szóló irányelv, a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet, az alternatívbefektetésialap-kezelői irányelv, az ÁÉKBV-irányelv és a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv, valamint az európai felügyeleti hatóságok kísérő iránymutatásai és szabályozástechnikai standardjai.; hangsúlyozza azonban a szabályozási hiányosságok és a mesterséges intelligencia pénzügyi ágazatban való használatának terjedése folyamatos nyomon követésének fontosságát, különösen a fogyasztói jogok és a magánélethez való jog védelme érdekében;

12.megjegyzi, hogy az EU más joghatóságokhoz képest nagyobb mértékben a kockázatokon alapuló megközelítést fogadott el a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozással kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy bár ez kihívást jelenthet a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való bevezetése és fejlesztése terén, lehetőséget kínál a bizalomépítésre és az innováció támogatására is, feltéve, hogy a keretet oly módon pontosítják és hajtják végre, amely előmozdítja a jogbiztonságot, az arányosságot és a piaci bizalmat; elismeri, hogy az MI-rendeletet még nem hajtották végre teljes mértékben, és hogy gyakorlati következményeit még nem értékelték;

13.emlékeztet arra, hogy az MI-rendelet figyelembe veszi a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő közösségi vívmányokat, és arra törekszik, hogy elkerülje a követelmények megkettőzését, különösen a belső irányítás és a minőségirányítási folyamatok tekintetében azáltal, hogy korlátozott eltéréseket tesz lehetővé a pénzügyi intézmények számára, amennyiben a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog egyenértékű követelményeket ír elő; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mindazonáltal szabályozási átfedések vannak, és nem áll rendelkezésre elegendő iránymutatás e szabályozási átfedések és kölcsönhatások értelmezéséhez, ami indokolatlan összetettséget, megfelelési terheket és jogbizonytalanságot eredményez, és ezáltal akadályozza a mesterséges intelligencia elterjedését a pénzügyi szolgáltatási ágazatban; hangsúlyozza egy bizonyosságon, kiszámíthatóságon és stabilitáson alapuló jogi, szabályozási és igazgatási keret garantálásának fontosságát. megjegyzi, hogy az MI-rendelet arányos helyett expanzív értelmezése azzal a kockázattal járhat, hogy indokolatlan megfelelési követelményeket támaszt a pénzügyi intézményekkel szemben, és jogbizonytalanságot okoz; elismeri az abból eredő kihívást, hogy a felügyeleti ügynökségek eltérő jogi értelmezésekkel és elvárásokkal rendelkeznek a közösségi vívmányok alkalmazása tekintetében, ami az egységes piac széttöredezettségéhez vezet; kéri a Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy azonosítsák és kezeljék az MI-rendelet végrehajtása során és a küszöbön álló digitális omnibusz csomag részeként felmerülő következetlenségeket;

14.támogatja az MI-rendelet azon ajánlását, hogy az illetékes pénzügyi hatóságokat jelöljék ki piacfelügyeleti szervként a pénzügyi ágazatban használt, nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében; megjegyzi azonban, hogy más illetékes nemzeti hatóságok lesznek felelősek a nem nagy kockázatú MI-rendszerek felügyeletéért; elismeri az abból eredő kihívásokat, hogy több felügyeleti hatóság rendelkezik hatáskörrel a közösségi vívmányok alkalmazása terén; elismeri továbbá a különböző felügyeleti hatóságok eltérő jogi értelmezéseiből és elvárásaiból eredő kihívásokat, amelyek az egységes piac széttöredezettségéhez vezethetnek;

15.ösztönzi a felügyeleti hatóságokat, hogy az egymást átfedő joghatósági követelések elkerülése érdekében erősítsék meg a koordinációt, az együttműködést és az információcserét; sürgeti továbbá a Bizottságot és a felügyeleti hatóságokat, hogy erősítsék meg a nemzetközi partnerekkel a globális standardalkotó fórumokon folytatott együttműködést az összehangolás biztosítása és a szabályozási megközelítések széttöredezettségének elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az EU lépést tartson a globális szabályozási fejleményekkel és igazodjon azokhoz;

16.megjegyzi, hogy az általános adatvédelmi rendelet és annak az adattakarékosságra, a célhoz kötöttségre, az ügyfelek hozzájárulására és a személyes adatok pénzügyi intézmények általi kezelésére vonatkozó követelményei korlátozzák a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való felhasználását; úgy véli, hogy megfelelő egyensúlyra van szükség a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való használatából származó előnyök kihasználása és a fogyasztók adatvédelme között;

17.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU lemaradásban van a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció és beruházások terén, amit megmutat az, hogy az alapvető modelleket kidolgozó uniós vállalatok 2018 és 2023 között 33 milliárd EUR, míg az egyesült államokbeli partnereik több mint 120 milliárd EUR összegű kockázatitőke-finanszírozásban részesültek17 Christine Lagarde, „The transformative power of AI” (A mesterséges intelligencia átalakító ereje), 2025, https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2025/html/ecb.sp250401_1~d6c9d8df11.en.html.; úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazat, amely a legtöbbet költi az IKT-szolgáltatásokra és -termékekre, katalizátorként működhet a mesterséges intelligenciába történő magánberuházások mozgósításában; ambiciózus javaslatot szorgalmaz az európai kockázatitőke-színtér fellendítésére a megtakarítási és befektetési unió részeként, tekintettel az EU pénzügyi ágazatában a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások lassú ütemére;

18.felhívja a Bizottságot, hogy az európai és nemzeti felügyeleti hatóságokkal és érdekelt felekkel konzultálva dolgozzon ki egyértelmű és gyakorlati iránymutatást a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos jogszabályoknak a mesterséges intelligencia használata tekintetében történő alkalmazásáról; úgy véli, hogy ennek az iránymutatásnak arra kell irányulnia, hogy lehetővé tegye a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatási ágazatban történő használatát, többek között etikus, felelősségteljes és átlátható módon; következetes fogalommeghatározásokra és a szabályozási keret egyszerűsítésére szólít fel a párhuzamos követelmények elkerülése érdekében, beleértve a kockázatértékelési jelentéstételi követelményeket is, és óva int az egyenmegoldástól, amely aránytalan terhet ró a kisebb és közepes méretű pénzügyi intézményekre; hangsúlyozza, hogy megfelelő egyensúlyra van szükség a mesterséges intelligencia felelős használata és aközött, hogy az innováció számára elegendő teret biztosítsanak;

19.felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a mesterséges intelligencián alapuló eszközök hogyan használhatók a pénzügyi piacokon, például a közvetítés, a portfóliókezelés és a megfelelés automatizálása terén a megtakarítási és befektetési unió célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében, többek között azáltal, hogy támogatják a lakossági befektetőket a megalapozott befektetési döntések meghozatalában, fokozzák a pénzügyi oktatást, előmozdítják a vállalatok közötti innovációt, csökkentik a piac széttagoltságát és biztonságos környezetet biztosítanak a fogyasztók számára; hangsúlyozza, hogy e célok eléréséhez technológiasemleges szabályozási keretre van szükség;

20.úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokban való felhasználását szabályozó ágazati jogszabályok elsősorban ahhoz elegendőek, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi formájában való alkalmazását lefedjék; hangsúlyozza, hogy folyamatos nyomon követésre van szükség annak megállapítása érdekében, hogy vannak-e átfedések vagy hiányosságok a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, a mesterséges intelligencia alkalmazására alkalmazandó jelenlegi jogszabályokban; hangsúlyozza, hogy a további szabályozás növelné az összetettséget és a bizonytalanságot, és végső soron azzal a kockázattal járna, hogy megfosztja az ágazatot a mesterséges intelligencia használatának előnyeitől; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi keretekre való támaszkodás szükségessé teszi a folyamatos felügyeletet, a hatékony végrehajtást és a megfelelés biztosításával kapcsolatos felelősség egyértelmű meghatározását – különösen olyan forgatókönyvek esetén, amikor a mesterséges intelligenciát határokon átnyúló módon vagy kiszervezés keretében alkalmazzák –, valamint az új MI-fejlesztések által okozott esetleges jövőbeli hiányosságok nyomon követését és értékelését, amennyiben azok jelentős kockázatot jelentenek a fogyasztókra és a pénzügyi stabilitásra nézve; határozottan javasolja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy működjenek együtt a vonatkozó jogszabályok túlszabályozásának elkerülése és a határokon átnyúló piacokon új akadályok kialakulásának megakadályozása érdekében; megjegyzi, hogy a Bizottság az MI-rendelet szerint értékelheti az MI-rendelet III. melléklete szerinti nagy kockázatú alkalmazások listáját;

21.felhívja az európai és nemzeti felügyeleti hatóságokat, hogy a következetes értelmezések előmozdítása és a meglévő szabályozás arányos alkalmazása révén támogassák a mesterséges intelligencia felelősségteljes elterjedését; úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatási ágazatban való alkalmazásának megfelelő szabályozása támogatja a mesterséges intelligencia elterjedését és az abba vetett társadalmi bizalmat; hangsúlyozza, hogy a felügyeletek hozzáállása és megközelítése ugyanolyan fontos, mint maguk a szabályok; javasolja, hogy a felügyeleti erőfeszítések az azonosított kézzelfogható, működési kockázatokat részesítsék előnyben az absztrakt vagy elméleti aggályok helyett, ugyanakkor tartsák fenn a felügyelet aktív és arányos megközelítését az innováció és a fogyasztóvédelem kiegyensúlyozása révén, a mesterségesintelligencia-technológiák széles körű elterjedéséből eredő, előre nem látható kockázatok kezelése érdekében; hangsúlyozza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok hatékony nyomon követésének és kezelésének szerepét, beleértve az átláthatatlansággal, a piaci koncentrációval és az elszámoltathatóság elvesztésével kapcsolatos kockázatokat, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra;

22.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy számolják fel a mesterséges intelligencián alapuló innovatív pénzügyi vállalkozások EU-n belüli belépési akadályait, többek között egyszerűsített engedélyezés, határokon átnyúló növekvő innovatív vállalkozások és a felügyeleti innovációs központokba való bevonás révén;

23.támogatja a mesterséges intelligencia használatának környezeti hatásaira irányuló kutatást, különös tekintettel az erőforrás-intenzitásra és a hosszú távú fenntarthatóságra, az átláthatóság növelése, valamint annak érdekében, hogy segítsék a pénzügyi intézményeket e szempontok és saját környezeti lábnyomuk értékelésében;

24.úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia növekvő használata, amely hatással lehet a pénzügyi szolgáltatások munkaerőpiacára, erős MI-műveltséget, digitális készségeket és a tehetségek bevonását teszi szükségessé, amit állami továbbképzési kezdeményezések és piaci alapú megoldások egyaránt támogatnak; támogatja az iparág erőfeszítéseit és a célzott kezdeményezéseket, többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és az átképzési programokat, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technikai és etikai kompetenciák kiépítése érdekében, különösen, ami a jogokat és a kockázatokat illeti; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy olyan MI-stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek növelik a termelékenységet, ugyanakkor támogatják a munkavállalók alkalmazkodását, továbbképzését és átcsoportosítását, érdemi emberi felügyelet és ellenőrzés biztosítása mellett; pontosítást kér az MI-rendelet azon követelményei tekintetében, amelyek szerint a pénzügyi intézményeknek MI-műveltségi követelményeknek kell megfelelniük; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy biztosítsák és előmozdítsák az MI-eszközökhöz és -szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, többek között a népesség digitális képességek terén kevésbé jártas csoportjai számára is;

25.felhívja a Bizottságot, valamint az európai és nemzeti felügyeleti hatóságokat, hogy értékeljék a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozói tesztkörnyezetek, innovációs központok és határokon átnyúló tesztelési környezetek annak tekintetében jelentkező hozzáadott értékét a pénzügyi szolgáltatások számára, hogy lehetővé teszik a mesterséges intelligencián alapuló pénzügyi innovációval való kísérletezést, annak érdekében, hogy segítsék az induló vállalkozásokat termékeik tesztelésében, és hogy lehetővé tegyék a meglévő intézmények számára a mesterséges intelligencia új felhasználási módjainak feltárását, a fogyasztóvédelem és a piaci integritás megőrzése mellett; úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozói tesztkörnyezetek megfelelő kiaknázása biztosíthatja az innováció és a mesterséges intelligencia felelős bevezetésének elősegítéséhez szükséges strukturált és felügyelt tesztelési környezetet a pénzügyi szolgáltatási ágazatban; ösztönzi az európai és nemzeti felügyeleti hatóságokat, hogy a mesterséges intelligencia használata révén fejlesszék a felügyeleti eszközöket és technológiákat (SupTech), és integrálják azokat a napi felügyeleti tevékenységekbe a pénzügyi felügyelet hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében; megjegyzi, hogy ezen eszközök célja az emberi felügyelők támogatása, nem pedig azok helyettesítése;

26.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.