1.úgy véli, hogy a piac teljes potenciáljának kibontakoztatásához és gazdaságaink versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen, hogy kedvező piaci feltételeket teremtsünk Európában az európai vállalatok számára az innovációhoz, a vállalkozásindításhoz, a termeléshez, a növekedéshez és a kapacitásbővítéshez; elismeri, hogy a szabályozás széttagoltsága az egyik akadálya annak, hogy a növekvő innovatív vállalkozások teljes mértékben kiaknázzák az egységes piacban rejlő lehetőségeket; elismeri, hogy a kkv-k egyenlőtlen finanszírozási feltételekkel és követelményekkel szembesülnek a tagállamokban és régiókban az egyes vállalkozásokra, a földrajzi elhelyezkedésre – például távoli, legkülső és szigeti területeken – és a gazdasági környezetre jellemző tényezők miatt, és ezért az ilyen sajátosságokhoz és a kisebb gazdaságok igényeihez igazított megoldásokra van szükségük;

2.üdvözli, hogy a Draghi- és a Letta-jelentést követően felismerték a versenyképesebb, kevésbé széttagolt és kevésbé bürokratikus egységes piac szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az e jelentésekben szereplő ajánlásokat, amelyek szerint mind szabályozási, mind politikai szinten azonnali és határozott fellépésre van szükség; e tekintetben sajnálatát fejezi ki a kkv-k által az európai zöld megállapodásban előírt különböző kötelezettségek végrehajtása következtében tapasztalt túlzott terhek miatt; meggyőződése, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások célzott meghatározásának kidolgozása növelné a támogatási lehetőségeiket a sajátos szükségleteikhez igazított intézkedések révén;

3.elismeri, hogy a banki hitelezés továbbra is az uniós kkv-k elsődleges külső finanszírozási forrása; kiemeli a hagyományos banki modellek – többek között a kis regionális bankok, takarékpénztárak, szövetkezeti bankok és közintézmények – alapvető szerepét;

4.hangsúlyozza, hogy az EU-nak törekednie kell arra, hogy könnyebbé és vonzóbbá tegye az üzleti környezetet mind az európai, mind a nemzetközi tőke és beruházások mozgósítása érdekében; sürgeti egy elsősorban magánberuházásokon és a köz- és magánszféra közötti partnerségeken alapuló növekedési ökoszisztéma előmozdítását, amely segítene a tőke mozgósításában, és megkönnyítené a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését; kiemeli a sajátos regionális és helyi ismeretekkel rendelkező bankok fontos és jól kidolgozott szerepét a kkv-k finanszírozásában, amely az e vállalkozásokkal régóta fennálló kapcsolataikra épül;

5.felhívja a figyelmet azokra a sajátos kihívásokra, amelyekkel az európai növekvő innovatív vállalkozások szembesülnek a növekedés finanszírozásának késői szakaszában; megjegyzi, hogy számos nagy potenciállal rendelkező uniós vállalkozás továbbra is külföldi kockázati tőkétől és befektetőktől függ, és a későbbi finanszírozási szakaszok nagy részében nem európai befektetők vesznek részt; hangsúlyozza, hogy vonzóbb feltételeket kell teremteni az Unión belüli beruházások számára; hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférést a gazdasági hatékonyság, a jövedelmezőség és a méretezhetőség kritériumainak kell vezérelniük, függetlenül a tőke eredetétől, és emlékeztet arra, hogy a beruházások vonzása érdekében fenntartott nyílt és globális verseny a vállalkozások és az innováció javát szolgálja; kiemeli e tekintetben a tőzsdei jegyzésről szóló uniós jogszabály A tőzsdei jegyzésről szóló jogi aktus a következő jogszabályokból áll: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2809 rendelete (2024. október 23.) az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról (HL L, 2024/2809, 2024.11.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2809/oj), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2810 irányelve (2024. október 23.) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról (HL L, 2024/2810, 2024.11.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/2810/oj) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2811 irányelve (2024. október 23.) a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/2811, 2024.11.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/2811/oj). közelmúltbeli elfogadását, amely megkönnyíti a különböző méretű vállalkozások, köztük a kkv-k számára az európai tőzsdéken való tőzsdei jegyzést;

6.tudomásul veszi az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó stratégia Bizottság általi közzétételét, amelynek elő kell mozdítania az innovációt, és kezelnie kell azokat a kihívásokat, amelyekkel az egyes innovátorok, alapítók, valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozások szembesülnek az EU-ban; hangsúlyozza, hogy bár a stratégiában szereplő diagnózis bizonyos mértékig pontos, a javasolt intézkedéseknek ambiciózusabbnak kell lenniük, hangsúlyt fektetve minden olyan uniós szabályozás hatályon kívül helyezésére, amely szükségtelen bürokratikus terhekkel hátráltatja a vállalkozások alapítását és bővülését; kéri a Bizottságot, hogy a mezőgazdaságot vegye fel a stratégiában meghatározott kiemelt ágazatok közé;

7.úgy véli, hogy a kkv-k és a növekvő innovatív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítéséhez a következőkre lesz szükség: i. a bürokratikus és szabályozási terhek – például az elhúzódó engedélyezési eljárások, a költséges jelentéstételi követelmények és a bonyolult és kiszámíthatatlan szabályozási környezet – jelentős és folytatólagos csökkentése, ii. a magánberuházások és megtakarítások mozgósítására irányuló kapacitás növelése, iii. a növekvő innovatív vállalkozások finanszírozási hiányának áthidalása, valamint iv. az EU-n belüli versenyképes tőkepiaci ökoszisztéma megerősítése; hangsúlyozza, hogy e célból a Bizottság végső céljának egy olyan megtakarítási és beruházási unió kiteljesítésének kell lennie, amely tiszteletben tartja a tagállamok hatásköreit és a szubszidiaritás elvét;

8.emlékeztet arra, hogy számos ígéretes európai induló és növekvő innovatív vállalkozás a nehézkes, lassú, széttagolt és kiszámíthatatlan európai szabályozási környezet miatt nem uniós országokba települ át; hangsúlyozza, hogy amennyiben ez a tendencia jelentős egyszerűsítések nyomán nem fordul meg, Európa egymás után fogja elveszíteni a vállalkozásait azok legstratégiaibb növekedési szakaszaiban, ami lassítani fogja a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az adózási és szabályozási küszöbértékek eltántorítják a vállalkozásokat a növekedéstől azzal, hogy megterhelőbb kötelezettségeket írnak elő bizonyos méret- vagy árbevételküszöbök túllépését követően;

9.további egyszerűsítési erőfeszítésekre szólít fel, és bátorítja a Bizottságot olyan további javaslatok előterjesztésére, amelyek túlhaladják az eddigi omnibusz egyszerűsítési csomagjait, és amelyek kedvező szabályokat és kereteket hoznak létre az induló innovatív vállalkozások számára, amelyek megkönnyítik az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára a növekedést, a méretezhetőséget és a határokon átnyúló működést, miközben biztosítják a fogyasztóvédelmet, az adatvédelmet és a tisztességes versenyt; emlékeztet a Bizottság azon elhatározására, hogy horizontális megközelítés révén valamennyi területen csökkenti a bürokráciát, és felszólít az uniós vívmányok szisztematikus átvilágítására a kkv-k előtt álló szabályozási akadályok azonosítása és felszámolása érdekében;

10.a második omnibusz csomag Bizottság általi elfogadását követően hangsúlyozza, hogy az InvestEU program végrehajtása során észszerűsített folyamatokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k – beleértve a legkisebbeket is – könnyebben hozzáférjenek a növekedésükhez és az innovációhoz szükséges pénzügyi támogatáshoz; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szabályozási keretek és az uniós finanszírozású eszközök arányosak legyenek a kkv-k méretével és adminisztratív kapacitásával, és ne a nagyobb vállalatokra vonatkozó követelményekhez, hanem a kkv-k igényeihez igazodjanak;

11.megjegyzi, hogy a bankoknak előírt többszörös szabályozási követelmények negatív hatással lehetnek a kkv-k hitelezésére; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a jelentéstételi követelmények megkettőzését és a többszörös jelentéstételi csatornákat, amelyek felesleges adminisztratív terheket rónak különösen a kisebb bankokra; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Bankhatóság és az egységes felügyeleti mechanizmus segítségével értékelje a jelenlegi szabályozási előírások hatását a kkv-k hitelezésére; hangsúlyozza, hogy a banki szabályozásban alkalmazni kell az arányosság elvét;

12.sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel a vállalatokat terhelő meglévő szabályozási kötelezettségeket – például a fenntartható finanszírozási keretet, amely nagyon kevéssé igazodik az európai kkv-k valóságához, és az európai zöld megállapodásból eredő további kötelezettségeket –, és dolgozzon ki arányossági küszöbértékeket a kkv-k túlzott kötelezettségek alóli mentesítése érdekében; üdvözli a kkv-k versenyképességének javasolt új mérését; kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok – amennyiben szükségesek – egyszerűek és önkéntesek legyenek, valamint kéri a Bizottságot a 3. pillér szerinti banki közzétételi követelmények felülvizsgálatára, amelyek közvetve aránytalan adatigényeket támaszthatnak a kkv ügyfelekkel szemben;

13.hangsúlyozza, hogy az „egy be, egy ki” elv, amelyet a gyakorlatban nem hajtanak végre megfelelően, nem elegendő, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy ambiciózusabb egyszerűsítési stratégiára, amely jogbiztonságot és kiszámíthatóságot biztosít, és amely a 2. és 3. szintű jogszabályokat is felülvizsgálja; kiemeli, hogy a jelentéstételi kötelezettségek 35%-os csökkentésére vonatkozó, Bizottság által kitűzött célnak mérhetőnek kell lennie, és az eredményeknek nyomon követhetőnek kell lenniük, és a csökkentés végrehajtását egyértelmű ütemtervnek, fő teljesítménymutatóknak és a célnak megfelelő nyomonkövetési módszertannak kell kísérnie;

14.megjegyzi, hogy a Bizottság célja egy megtakarítási és beruházási unió megvalósítása, és hogy ennek nemcsak uniós szintű fellépést kell magában foglalnia, hanem olyan eszközök, megoldások és bevált gyakorlatok kidolgozását is, amelyek tiszteletben tartják és támogatják a tagállamok nemzeti szintű fellépéseit, és előmozdítják a határokon átnyúló koherenciát és a kritikus eltérések fokozatos csökkentését;

15.felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a befektetők információhoz és védelemhez való hozzáférését, ugyanakkor használja ki az egyszerűsített lakossági termékekben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy segítse a háztartások megtakarításainak a tőkepiacokra való becsatornázását, és emlékeztet arra, hogy a nyugdíjalapok és a biztosítótársaságok fontos szerepet játszanak e becsatornázás előmozdítóiként; tudomásul veszi a „Finance Europe” címke bevezetését, amelynek lehetővé kell tennie a megtakarítók számára, hogy megtakarításaikat európai vállalatokba fektessék, és ezzel közvetlenül hozzájáruljanak az Unió gazdaságának finanszírozásához; hangsúlyozza, hogy ez a címke nem róhat további adminisztratív terheket a vállalatokra;

16.sajnálja, hogy az európai kockázatitőke-alapokról (EuVECA) szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/345/oj). kevés pozitív hatást gyakorolt a helyi kockázatitőke-piacokra; üdvözli, hogy a Bizottság megtakarítási és beruházási unióról szóló közleményében kiemelt helyet kapott a fiatal, innovatív kkv-knak nyújtott kockázati tőke, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság EuVECA-ra vonatkozó javaslatának végrehajtását 2026 harmadik negyedévéig elhalasztották; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a 100 000 eurós minimális beruházási küszöbérték megszüntetését annak érdekében, hogy a magánmegtakarítók is befektethessenek alternatív alapokba; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy biztosítsanak vonzó és stabil adózási és szabályozási keretet a kkv-kba befektető kockázatitőke-alapok számára;

17.határozottan hangsúlyozza, hogy javítani kell az uniós polgárok és vállalkozók pénzügyi jártasságát, és jobb megtakarítási és befektetési feltételeket kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a megtakarításról a tájékozott és független befektetésre való áttérést; felhívja a Bizottságot, hogy emelje be a vállalkozói készséget a pénzügyi műveltséggel kapcsolatos, küszöbön álló stratégia hatókörébe, valamint – a koordináció javítása érdekében – a tagállamok számára kidolgozott eszköztárba;

18.kéri, hogy a közfinanszírozást ne támogatásként, hanem inkább a magánberuházások mozgósításának katalizátoraként használják fel, hogy ezáltal több magánfinanszírozás álljon az mkkv-k rendelkezésére; emlékeztet arra, hogy e beruházások nagy részének magánjellegűnek kell lennie, és hangsúlyozza, hogy ezt vonzó és stabil adózási és szabályozási keretekkel kell ösztönözni, amelyek mind a szakmai, mind a lakossági befektetők számára vonzóak; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi struktúrában túlzott hangsúly helyeződik a hitelekre, és úgy véli, hogy vitát kell indítani a tőkét érintő adóösztönzők szükségességéről, valamint ösztönözni kell, hogy a kockázati tőke a hagyományos banki tevékenységek üzleti modelljének részévé váljon, a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül;

19.kiemeli, hogy az állami szektor kulcsszerepet játszhat a magántőke mozgósításában, különösen az információ tekintetében aszimmetrikus ágazatokban vagy a fejletlen pénzügyi piacokkal rendelkező régiókban; felszólít arra, hogy a közfinanszírozási eszközöket hatékonyan alakítsák ki, a versenysemlegességet és főleg a kívánt hatást szem előtt tartva, maximalizálva a magánberuházások bevonzására gyakorolt hatást; e célból hangsúlyozza, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) csoportban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki kell aknázni a magánberuházások bevonására, és annak több forrást kell fordítania a kkv-k innovációs projektjeire, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra; kiemeli továbbá a Regionális Fejlesztési Alap szerepét, különösen azokban a régiókban, ahol korlátozott mértékben áll rendelkezésre hitel, és tekintettel arra, hogy a hitelek költségei Unió-szerte eltérőek, ami egyes tagállamokban hátrányos a kkv-k számára;

20.tudomásul veszi az értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálatának közzétételét, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye azt rugalmasabbá annak érdekében, hogy a hitelintézetek további finanszírozást nyújthassanak a vállalatoknak, beleértve a kkv-kat is, és támogassák növekedésüket az átláthatóság és a hitelminőség romlása nélkül; hangsúlyozza, hogy e célból fokozni kell a jelentős kockázatok átruházására vonatkozó keret szilárdságát nagyobb kockázatérzékenység bevezetésével és a felügyeleti ellenőrzés javításával, hozzájárulva ezáltal az egyszerűsítéshez;

21.tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy kidolgozza egy uniós befektetési megtakarítási számla tervezetét, amelynek tartalmaznia kell i. egy egyszerűsített adóbevallási eljárást, ii. ezt kísérő adóösztönzőket, valamint iii. a korlátozások feloldását a befektetések földrajzi eloszlására, ágazati megoszlására, betéti limitekre vagy minimális tartási időszakokra vonatkozóan;

22.elismeri a magánszektor központi szerepét az EU gazdasági növekedésében és prosperitásában; hangsúlyozza, hogy a tőkepiacok integrációja felé tett minden előrelépésnek a gazdasági szabadság, a verseny és a jogbiztonság elvein kell alapulnia;

23.kiemeli, hogy egy európai piac létrehozása a közvetlen másodlagos tranzakciók számára – amely lehetővé tenné a végső szakaszban és az IPO-t (első nyilvános részvénykibocsátást) megelőző szakaszban lévő induló vállalkozások részvényeinek kereskedelmét – erősítené az Unió finanszírozási ökoszisztémáját, amennyiben egyenlő versenyfeltételeket biztosít a tagállamok között, megakadályozza, hogy a pénzügyi tevékenység csak néhány joghatóságban koncentrálódjon, és teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti hatásköröket;

24.megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj). (MiFID II) átdolgozása külön kategóriát hoz létre a kkv-tőkefinanszírozási piacok számára, amelyeknek a kisebb vállalkozások sajátos igényeihez kell igazodniuk; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább ezt az eszközt azáltal, hogy rugalmasabb szabályozási rendszerről gondoskodik, amely megfelel a kis méretű és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok igényeinek;

25.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mivel a növekvő innovatív vállalkozások a mi piacunkon nem találnak vonzó finanszírozási lehetőségeket, és a szabályozási környezet sem versenyszemléletű, számos európai vállalkozás kénytelen nem uniós országokban székhellyel rendelkező és nem uniós országok piacain letelepedett kockázatitőke-befektetőket igénybe venni vállalkozásának bővítése érdekében; aggodalmát fejezi ki a kkv-k csődjének növekvő száma miatt az EU-ban Katsinis, A., Lagüera-González, J., Di Bella, L., Odenthal, L., Hell, M., Lozar, B., „Annual Report on European SMEs 2023/2024”, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024, https://single-market-economy.ec.europa.eu/document/download/2bef0eda-2f75-497d-982e-c0d1cea57c0e_en?filename=Annual%20Report%20on%20European%20SMEs%202024.pdf.; elsőbbségi feladatnak tartja az olyan mögöttes okok kezelését, mint amilyen a hosszú távú tőke hiánya, a méretnövelés során tapasztalt adónyomás és az aránytalan adminisztratív terhek;

26.tudatában van, hogy az európai intézményi befektetők, nevezetesen a biztosítótársaságok, a bankok és a nyugdíjalapok mozgósítása kulcsfontosságú a növekedés terén mutatkozó lemaradás csökkentéséhez; megjegyzi, hogy növelni kell a kockázatitőke-alapok arányát Európában, hogy a növekvő innovatív vállalkozások több finanszírozáshoz jussanak, és ehhez kedvezőbb keretre van szükség a kockázatitőke-finanszírozás és a biztonságos közvetlen külföldi befektetések számára az EU-ban; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a fejletlen nyugdíjrendszerekkel rendelkező tagállamokat kiegészítő nyugdíjágazatok (2. pillér) kialakítására, amelyek elősegíthetik a kockázatitőke-piacok létrehozását, és hozzon létre olyan szabályozási környezetet, amely elősegíti az intézményi befektetők általi tőkebefektetéseket; emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket fog kidolgozni a kereskedelmi bankoktól, befektetőktől és kockázati tőkéből származó magánfinanszírozás bevonása érdekében;

27.ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse meg a társbefektetési platformokat, többek között a regionális kötődésű eszközöket és az üzletiangyal-hálózatokat a magántőke bevonása és annak a gyakori jelenségnek az orvoslása érdekében, hogy a gyorsan növekvő, innovációvezérelt kkv-k az indulásukat követő kezdeti szakaszban nem jutnak finanszírozáshoz; felszólít az közeljövőben induló Európai Technológiai Bajnokok kezdeményezés 2.0 megfelelő feltőkésítésére, valamint olyan célzott uniós finanszírozási rendszerek létrehozására, amelyek támogatják az induló és növekvő innovatív technológiai vállalkozások tőkeszerzését és tőzsdei jegyzését; hangsúlyozza az EBB csoport kkv-k támogatására irányuló megbízatását, és sürgeti, hogy fogadjon el rugalmasabb kockázatértékelési keretet, és biztosítsa, hogy az új TechEU platform egyszerűsített eljárások révén valamennyi tagállamban széles körben hozzáférhető legyen; egyetért a megtakarítási és beruházási unióról szóló közleménnyel az uniós szintű közfinanszírozás fontosságát illetően, és ezért támogatja az uniós forrásoknak az olyan rugalmasabb programok egy szűkebb köréhez történő átirányítását, amelyek keretében lehetőség van a forrásokat prioritások közötti utólagos átcsoportosítására;

28.kiemeli, hogy fontos megteremteni a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a polgárok megtakarításait olyan termelőberuházási eszközök felé irányíthassák, amelyek előnyösek lehetnek a kkv-k és a növekvő innovatív vállalkozások számára; ösztönzi a Bizottságot, hogy számolja fel a lakossági befektetési termékek ellen ható szabályozási tényezőket, és biztosítsa a lakossági befektetők megfelelő védelmét a befektetési döntések meghozatala során; elismeri, hogy a közösségi finanszírozás és az olyan technológiák, mint az intelligens szerződések és a decentralizált finanszírozás bővíthetik a kkv-k közvetlen finanszírozáshoz való hozzáférését, és sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül szabályozási keretét egy innovációorientált, arányos kockázati megközelítéssel;

29.hangsúlyozza, hogy az egyetemek, induló vállalkozások, nagyvállalatok és kockázatitőke-befektetők hálózatokon alapuló, a tesztelési létesítményekhez és a technológiai infrastruktúrához hozzáférő integráltabb innovációs ökoszisztéma fontos szerepet játszik a vállalkozások növekedésének elősegítésében; kiemeli a vállalkozói fórumok, a magánszférabeli akcelerátorok és a mentori hálózatok lehetséges szerepét az induló innovatív vállalkozások növekedésének támogatásában, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy építsenek az olyan kezdeményezésekre, mint a Trusted Investors Network, amelyek célja, hogy nagy léptékben mozgósítsanak magántőkét az európai innovációs törekvések támogatására;

30.úgy véli, hogy az EU-ban a versenyképes ökoszisztémának erős nemzeti piacokra és egy erős belső piacra kell épülnie, és hogy a tagállamok közötti egészséges verseny – különösen a gazdasági és szabályozási megközelítések tekintetében – arra ösztönzi a tagállamokat, hogy megőrizzék gazdaságaik dinamizmusát és vonzerejét, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a tagállamok nem állíthatnak akadályokat a tőke határokon átnyúló hatékony elosztása elé, és nem határozhatnak meg prioritásokat kizárólag a finanszírozás földrajzi eredete alapján; kéri, hogy a Bizottság kezdeményezései tartsák tiszteletben a tagállamokban már sikeres bevált gyakorlatokat, és építsenek azokra;

31.sürgeti a Bizottságot, hogy összpontosítson a piacoknak kedvező feltételek megteremtésére, a tagállamok közötti megfelelő közös nevezőkre, valamint a piaci széttagoltság fokozatos csökkentését célzó önkéntes és kiegészítő keretekre;

32.felhívja a Bizottságot annak tisztázására, hogy miből állna a 28. rendszer, és emlékeztet arra, hogy bevezetése esetén annak önkéntesnek kell lennie, teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tagállami rendszereket, és azt a magánszektorral szoros együttműködésben kell kidolgozni egy olyan egyszerűsített keret biztosítása érdekében, amely vonzóvá teszi a magánbefektetők számára az európai induló és növekvő innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat, és segíti az európai induló vállalkozásokat abban, hogy globális technológiai bajnokokká váljanak;

33.felhívja a Bizottságot, hogy a tagállami hatóságok támogatásával dolgozzon ki egyszerűsített útmutató eszközöket és egyablakos ügyintézési pontokat a kkv-k és a növekvő innovatív vállalkozások számára annak érdekében, hogy segítse őket abban, hogy Unió-szerte eligazodjanak a különböző jogrendszerekben olyan kérdésekben, mint a társasági jog, a munkajog, a fizetésképtelenségi jog, az adójog, a szellemitulajdon-jogok és a nemzeti finanszírozási lehetőségek; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy javítsa a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének nyomon követésére szolgáló eszközöket, beleértve az egész EU-ra kiterjedő mutatók és eredménytáblák kidolgozását, amelyek segíthetik őket a különböző tagállamokban kínálkozó lehetőségek megragadásában, anélkül, hogy ezzel új jelentéstételi kötelezettségek vagy adminisztratív terhek hárulnának rájuk;

34.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.