1.elítéli a gyermekre hasonlító szexualizált tárgyak SHEIN-en való elérhetőségével kapcsolatos közelmúltbeli franciaországi eseményeket, és azt, hogy más illegális vagy veszélyes áruk, például fegyverek Unió-szerte elérhetők voltak; hangsúlyozza, hogy ezek a gyakorlatok súlyosan sértik az uniós jogot, és közvetlen fenyegetést jelentenek a fogyasztók biztonságára és a kiskorúak védelmére nézve;

2.hangsúlyozza, hogy a SHEIN-é nem elszigetelt eset, hanem a nem megfelelő felügyelet és az elégtelen megelőző mechanizmusok rendszerszintű mintáját tükrözi; kiemeli a fogyasztói szervezetek közelmúltbeli megállapításait, amelyek szerint a főbb nem uniós e-kereskedelmi platformok által kínált termékek jelentős része nem felel meg az uniós biztonsági követelményeknek, és jelentős részük súlyos kockázatot jelent a fogyasztókra nézve;

3.tudomásul veszi a Bizottság által az online óriásplatformok gyakorlatával kapcsolatban indított, folyamatban lévő vizsgálatokat, többek között a SHEIN-hez intézett közelmúltbeli információkéréseket, ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy térjen át a párbeszédről a határozott végrehajtásra;

4.hangsúlyozza, hogy a legtöbb nem biztonságos és illegális terméket nagy mennyiségben, egyedi és gyakran kis csomagokban szállítják az EU-ba, amelyeket nem uniós országokból – különösen Kínából –, online platformokon keresztül értékesítenek az uniós fogyasztóknak; figyelmeztet arra, hogy a kis szállítmányok számának exponenciális növekedése a korlátozott ellenőrzési kapacitással párosulva a veszélyes áruk nem megfelelő kiszűréséhez vezet; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet veszélyezteti a fogyasztókat és torzítja a versenyt;

5.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a SHEIN és más nem uniós online platformok dokumentált és növekvő arányú meg nem felelését súlyosbítja a sebesség, a profitmaximalizálás és a túlzott fogyasztás által vezérelt üzleti modell, az emberi jogok, a környezetvédelem, a fogyasztók biztonsága és az alapvető értékek kárára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a mesterségesen alacsony árak mögött olyan problémás kérdések állnak, mint az alulfizetett munkaerő, a tervezői munka jogellenes lemásolása, a nem biztonságos és nem megfelelő termékek forgalmazása, valamint a textilhulladék felhalmozódása;

6.elismeri, hogy az EU szilárd megfelelési keretet hozott létre, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a digitális piacokról szóló jogszabályt, a piacfelügyeleti rendeletet, az általános termékbiztonsági rendeletet, a fogyasztóvédelmi szabályokat, valamint a különböző termékekre vonatkozó és a környezetvédelmi jogszabályokat, amelyek az online értékesített termékekre is vonatkoznak; elismeri azonban, hogy még nagyobb erőfeszítésekre van szükség a megfelelési keret teljes körű és összehangolt végrehajtásához;

7.úgy véli, hogy az uniós szabályozási vívmányok szigorú, következetes és időben történő végrehajtása elengedhetetlen a nem biztonságos, az előírásoknak nem megfelelő és hamisított termékek belső piacra való bejutásának megelőzéséhez és a magas szintű fogyasztóvédelem fenntartásához; felhívja a tagállamok valamennyi illetékes hatóságát, hogy használjanak fel minden rendelkezésükre álló végrehajtási eszközt annak érdekében, hogy időben és hatékonyan reagáljanak;

8.emlékeztet arra, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egyértelmű jogalapot biztosít a beavatkozáshoz, beleértve a 74. cikk szerinti, pénzbírságok kiszabására vonatkozó hatáskört, valamint a 9. cikk szerinti, a jogellenes termékek eltávolításának elrendelésére vonatkozó hatáskört; sürgeti a Bizottságot, hogy teljes mértékben és megfelelő időben használja ki ezeket az eszközöket annak biztosítására, hogy a platformok teljesítsék kötelezettségeiket; hangsúlyozza, hogy a polgároknak látniuk kell, hogy az EU képes garantálni online biztonságukat, és összehangolt, határozott végrehajtást vár el a belső piacon;

9.figyelmeztet arra, hogy továbbra is jelentős végrehajtási hiányosságok állnak fenn a vám- és piacfelügyeleti hatóságok krónikus alulfinanszírozottsága és elégtelen digitális kapacitása, a szakosodott személyzet hiánya, valamint a harmonizált és interoperábilis technológiai eszközök hiánya miatt a tagállamokban, amit tovább súlyosbít a vámhatóságok, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti korlátozott adatcsere és elégtelen operatív koordináció;

10.hangsúlyozza, hogy az EU-ba belépő e-kereskedelmi szállítmányok puszta mennyisége eredendően lehetetlenné teszi a fizikai ellenőrzéseket; sürgős intézkedésekre szólít fel, beleértve a vámhatóságok megnövekedett felügyeleti költségeinek fedezésére szolgáló, a WTO előírásainak megfelelő, harmonizált uniós szintű kezelési díj bevezetését, valamint a harmadik országokban letelepedett platformok és eladók egyértelműen meghatározott felelősségét az uniós fogyasztókat célzó termékek biztonsága és megfelelősége tekintetében, mely felelősségnek együtt kell járnia a Tanács által a közelmúltban elfogadott, a kis értékű szállítmányokra vonatkozó héa- és vámmentesség megszüntetésével; sürgeti a Bizottságot, hogy jelentősen növelje a vám- és piacfelügyeleti hatóságoknak nyújtott pénzügyi és operatív támogatást, többek között a következő többéves pénzügyi keretben a számukra juttatott előirányzatok növelése révén, elegendő forrás és megfelelő személyzet biztosítása érdekében;

11.sajnálatát fejezi ki a Bizottság és a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat által az uniós termékbiztonsági és fogyasztóvédelmi jogszabályok állítólagos megsértése miatt különösen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében nem uniós online platformokra, valamint óriásplatformokra vonatkozóan indított vizsgálatok lassú előrehaladása miatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vizsgálati eljárások gyakran több hónapig vagy akár évekig is elhúzódnak, ami aláássa a polgárok bizalmát, és akadályozza a jogalkotókat abban, hogy reagáljanak a gyorsan felmerülő online kockázatokra; hangsúlyozza, hogy sürgősen le kell zárni ezeket a vizsgálatokat, és foglalkozni kell e káros lassúság strukturális okaival; hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban a platformok működésének felfüggesztése, amint azt Franciaország jelenleg kéri, nagyrészt továbbra sem érhető el, még a nyilvánvaló és ismétlődő meg nem felelés eseteiben sem; hangsúlyozza, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a jogszabályok következetes végrehajtásának biztosítása, valamint a belső piac torzulásának megelőzése érdekében;

12.ezért erősebb, gyorsabb és jobban működő végrehajtási eszközöket szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szabályokat hatékonyan lehessen alkalmazni a digitális környezetben; ragaszkodik ahhoz, hogy az online platformok által tett kötelezettségvállalások végrehajtását folyamatosan és módszeresen ellenőrizzék;

13.hangsúlyozza, hogy a SHEIN-nel kapcsolatos közelmúltbeli megállapítások inkább rendszerszintű hiányosságokról, mint elszigetelt incidensekről tanúskodnak, és nem orvosolhatók pusztán termékkivonással vagy nyilvános bocsánatkéréssel;

14.sürgeti a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti ideiglenes intézkedések, valamint az általános termékbiztonsági rendelet és a piacfelügyeleti rendelet szerinti egyéb intézkedések gyorsabb és könnyebb alkalmazhatóságát, beleértve az online piacterek működésének ideiglenes felfüggesztését az uniós jog ismételt, súlyos vagy rendszerszintű megsértése esetén, például a SHEIN-nel kapcsolatos franciaországi ügyben, annak biztosítása érdekében, hogy a szabályokat be nem tartó platformok ne tudják elkerülni a következményeket; hangsúlyozza, hogy az online piacterek működésének felfüggesztését már nem szabad kivételes, végső eszközként kezelni;

15.hangsúlyozza, hogy megfelelő időben hatékonyabb szankciókat kell alkalmazni, teljes mértékben kihasználva az uniós jogszabályokban előírt valamennyi eszközt; hangsúlyozza, hogy az ilyen szankcióknak kellően visszatartó erejűnek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy a szabályokat be nem tartó platformok teljes mértékben megfeleljenek az uniós jognak;

16.megjegyzi, hogy a jelenlegi rendszer inkább reagáló, mint megelőző jellegű, mivel a hatóságok csak a veszélyes termékek fogyasztóknak való értékesítését követően avatkoznak be, ahelyett, hogy megakadályoznák azok terjesztését; emlékeztet arra, hogy az általános termékbiztonsági rendelet értelmében az online piactereknek két napon belül el kell távolítaniuk a kínálatukból a veszélyes terméket, ha tudomást szereznek arról, hogy a termék veszélyes, vagy ha egy kormányzati szerv eltávolítási végzésének kell megfelelniük, vagy három napon belül, ha egy elismert harmadik fél utasítását kell követniük; hangsúlyozza továbbá, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék a termékeket a Safety Gate portálon, mielőtt azokat interfészeiken kínálnák; hangsúlyozza, hogy a véletlenszerű mintavétel és tesztelés csak akkor lehet hatékony elrettentő eszköz, ha azt szisztematikusan és megfelelő gyakorisággal végzik;

17.felhívja a Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy határozottan érvényesítsék a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet az online piacterek felelőssége tekintetében, különös tekintettel az ajánlórendszerekre, az interfészek kialakítására, a tájékoztatáshoz való jogra, az általános nyomonkövethetőség növelése érdekében a tervezési megfelelőséggel összefüggő szabályokra, valamint az „ismerd az üzleti ügyfeledet” elv szerinti kötelezettségükre; hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján létre kell hozni az illegális termékek és az e-kereskedelem megbízható bejelentőinek hálózatát annak biztosítása érdekében, hogy a platformok eredményesen teljesítsék kötelezettségeiket; emlékeztet arra, hogy a SHEIN-t és más online platformokat, például a Temut és az AliExpress-t online óriásplatformnak minősítették, és szigorúbb kötelezettségek vonatkoznak rájuk;

18.megjegyzi, hogy a Bizottság ellenőriz bizonyos nem uniós online piactereket, amelyek manipulatív gyakorlatokat alkalmaznak, beleértve a megtévesztő tervezési megoldásokat, az addiktív tervezési jellemzőket, a megtévesztő influenszermarketinget és a hamis vagy félrevezető online értékelések terjesztését; emlékeztet arra, hogy a digitális méltányosságra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat becslése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok évente közel 8 milliárd EUR veszteséget okoznak a fogyasztóknak, és hangsúlyozza, hogy az ilyen kizsákmányoló módszerek, amelyek különösen a kiszolgáltatott felhasználókat és a kiskorúakat érintik, impulzív vásárlási magatartást ösztönöznek, és fenntarthatatlan fogyasztást táplálnak; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a digitális méltányosságról szóló, kidolgozás alatt álló jogszabály kezelje ezeket a gyakorlatokat azáltal, hogy megszünteti a jelenlegi jogszabályok szabályozási hiányosságait;

19.kéri, hogy az online piactereken működő valamennyi eladó számára írják elő egy ellenőrizhető visszaküldési cím és kapcsolattartó pont megadását az EU-n belül, biztosítva, hogy a fogyasztók hatékonyan érvényesíthessék az uniós fogyasztóvédelmi jog szerinti jogaikat, például az online vásárláskor a vásárlás visszavonásához való jogot, valamint a nem megfelelő áruk további terhek nélküli visszaküldéséhez való jogot, és hogy az illetékes hatóságok hatékonyan végezhessék el az ellenőrzéseket; ragaszkodik ahhoz, hogy az online piactereknek kell felelősséget vállalniuk ennek ellenőrzéséért, és elszámoltathatónak kell lenniük a végrehajtásért;

20.sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul hozzon hatékony intézkedéseket az online platformokon található nem biztonságos és illegális termékek ellen, többek között jogalkotási intézkedéseket is, amennyiben egyértelműen joghézagokat azonosítottak, az európai vállalatok számára a jogbiztonság és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra; hangsúlyozza, hogy új jogszabályok fontolóra vétele során végre kell hajtani a jelenlegi megfelelési keretet, és értékelni kell ezeket az intézkedéseket, beleértve az online piacterekre vonatkozó új kötelezettségeket is;

21.kiemeli, hogy a nem uniós kereskedő vagy platform nevében eljáró, az általános termékbiztonsági rendelet szerinti felelős uniós gazdasági szereplőkre vonatkozó információk gyakran tévesek vagy hiányoznak; hangsúlyozza azonban, hogy ha az eladók az EU-n kívül rendelkeznek székhellyel, vagy nem követhetők nyomon, és ha a felelős személyeknél hamis címeket használnak, nincs felelős jogi személy, és akkor a piacfelügyeleti hatóságok nem hozhatnak végrehajtási intézkedéseket, a fogyasztók pedig nem juthatnak hozzá kártérítéshez vagy jogorvoslathoz; megjegyzi, hogy még ha rendelkezésre is áll ez az információ, előfordulhat, hogy az EU-ban a felelős személy nem számoltatható el;

22.úgy véli, hogy a fogyasztói jogorvoslatot minden esetben biztosítani kell; e tekintetben hangsúlyozza, hogy amennyiben a gyártó az EU-n kívül telepedett le, és nem azonosítható importőr, meghatalmazott képviselő vagy logisztikai szolgáltató, az online piactereknek megfelelő és arányos jogorvoslatot kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, amennyiben a termékek nem felelnek meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak, különösen annak 30. és 31. cikkének vagy az általános termékbiztonságról szóló rendelet 22. cikkének;

23.tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy felülvizsgálja a piacfelügyeleti rendeletet, és hangsúlyozza, hogy ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie „az uniós piacon forgalomba hozott termékekért felelős személyre” vonatkozó jelenlegi szabályok gyors és alapos értékelését, különös tekintettel a nem uniós kereskedőkre vonatkozó szabályokra, a piacfelügyeleti rendelet 4. cikkéről szóló értékelő jelentés eredményeire építve; felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel egy olyan kötelező követelmény nem uniós kereskedők számára való bevezetésének értékelését, miszerint jelöljenek ki egy megnövelt jogi és pénzügyi felelősséggel rendelkező felelős személyt az EU-ban;

24.úgy véli, hogy a piacfelügyeleti rendelet felülvizsgálata kitűnő lehetőséget kínál az uniós szabályozási keret megerősítésére azáltal, hogy egyértelműbben megkülönbözteti a termékeket forgalomba hozó platformok felelősségi körét azon platformokétól, amelyek tevékenysége nem termék jellegű tartalmak, például videók, képek vagy cikkek tárolására korlátozódik; emlékeztet arra, hogy ez a különbségtétel már megjelenik az általános termékbiztonsági rendeletben, a piacfelügyeleti rendeletben és az Uniós Vámkódexben, amelyek egyedi rendelkezéseket állapítanak meg a termékeket értékesítő online piacterekre vonatkozóan; úgy véli azonban, hogy a fogyasztók további védelme érdekében meg kell erősíteni a termékeket értékesítő online piacterek felelősségét;

25.sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul végezze el a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2394/oj). átfogó felülvizsgálatát, mivel ez előfeltétele az uniós fogyasztóvédelmi szabályok határozott, határokon átnyúló érvényesítésének és a nem biztonságos áruk forgalma megakadályozásának; kitart amellett, hogy a felülvizsgálatnak konkrét rendelkezéseket kell bevezetnie, amelyek növelik a végrehajtási kapacitásokat a nem uniós kereskedők és platformok tekintetében, miközben biztosítják a szorosabb koordinációt és a strukturált információcserét az uniós és a nemzeti hatóságok között, valamint adott esetben a nem uniós országok illetékes szerveivel; hangsúlyozza, hogy a Bizottság számára közvetlen vizsgálati és szankciók kivetésére vonatkozó hatásköröket kell biztosítani a fogyasztóvédelmi jog súlyos, nagy hatással járó megsértése esetén annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítani lehessen a következetes, egyidejű és visszatartó erejű végrehajtást;

26.úgy véli, hogy a piacfelügyeleti hatóságok által végzett, az e-kereskedelemről szóló bizottsági közleményben felvázolt próbavásárlások kulcsfontosságú eszközt jelentenek az online platformokon kínált termékek jogszerűségének és biztonságának értékeléséhez; kéri, hogy ezeket az ellenőrzéseket drasztikusan bővítsék ki és nagyobb rendszerességgel hajtsák végre az érdemi végrehajtás biztosítása érdekében, más összehangolt végrehajtási intézkedésekkel, például összehangolt ellenőrzési akciókkal és szakértői értékelésekkel együtt; emlékeztet arra, hogy az általános termékbiztonsági rendeletben előírt, a hasonló termékekkel kapcsolatos ismételt vagy korábban dokumentált meg nem felelést célzó korrekciós intézkedéseket szisztematikusabban kell alkalmazni;

27.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a gyorsdivat és az ultragyors divat egyértelmű és harmonizált fogalommeghatározása kidolgozásának megvalósíthatóságát az ezen üzleti modellekhez kapcsolódó sajátos kockázatok kezelése érdekében, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva valamennyi piaci szereplő számára, és megelőzve a belső piacon a szabályozás széttöredezettségét; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy értékelje azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítanák, hogy teljes mértékben hatékony eszközök álljanak rendelkezésre az ultragyors és alacsony minőségű termékek elterjedése jelentette kihívások kezelésére, beleértve a megbízhatóbb megfelelőségértékelési eljárásokat és a megerősített végrehajtási eszközöket a legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet garantáló belső piac biztosítása érdekében, lehetővé téve ugyanakkor az innovatív termékek és ötletek fejlesztését, és csökkentve a felelős vállalkozásokra és a megfelelő termékekre nehezedő szükségtelen adminisztratív terheket;

28.sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy jelentősen gyorsítsák fel a behozatali eljárások digitalizációját a vámigazgatási szerveknél, az uniós vámügyi adatközpont támogatásával, a jelenlegi jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosítása és a vámkezelés felgyorsítása érdekében, különös tekintettel a csomagforgalom exponenciális növekedésére; felszólítja a tagállamokat, hogy a csomagok vámkezelése során növeljék az automatizált folyamatok használatát, például a címkék automatikus szkennelését; hangsúlyozza, hogy a digitális termékútlevél széles körű használata lehetővé tenné az e-kereskedelem útján importált valamennyi termék előzetes megfelelőség-ellenőrzését, az útlevél részletes minőségi és megfelelési információkat tartalmazna, és azt közvetlenül integrálnák az uniós vámügyi adatközpontba; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjessze ki a digitális termékútlevelet az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi fizikai árura;

29.sürgeti a tagállamokat, hogy jelentősen fokozzák a vámellenőrzéseket és fokozzák a kockázatelemzési kapacitásokat, amelyeket a Bizottság és az uniós vámhatóság által végzett, az Uniós Vámkódex reformja során bevezetendő kockázatkezelési feladatok támogatnak annak érdekében, hogy az előírásoknak nem megfelelő árukat gyorsan felderítsék és kiszűrjék, ezáltal korlátozva az uniós fogyasztóknak okozott károkat és védve az uniós vállalkozások gazdasági érdekeit; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a vámközpontok kapacitását annak érdekében, hogy hatékonyan tudják kezelni a hagyományos ellenőrzési módszereket kikerülő kis csomagok nagyon nagy mennyiségét, többek között olyan fejlett ellenőrzési technológiák alkalmazása révén, amelyek képesek azonosítani a gyanús szállítmányokat a belépési pontokon; felszólít a nagy mennyiségű szállítmányok szigorúbb megfelelőségi ellenőrzésére, amelyet szúrópróbaszerű ellenőrzések egészítenek ki;

30.hangsúlyozza, hogy tekintettel a vámellenőrzések megerősítésének sürgető szükségességére, fel kell gyorsítani az Uniós Vámkódex felülvizsgálata során az alapvető kötelezettségek végrehajtásának ütemtervét, nevezetesen az uniós vámügyi adatközpont létrehozását; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul indítsa el a központ létrehozásához szükséges valamennyi előkészítő intézkedést, biztosítva, hogy a központ e-kereskedelemmel kapcsolatos funkciói a megcélzott 2026-os indulás előtt teljes mértékben működőképesek legyenek; üdvözli a Tanácsban a 150 EUR-s vámmentességi küszöbérték eltörléséről elért politikai megállapodást, mivel ez kulcsfontosságú intézkedés a kis értékű küldeményekkel való rendszeres visszaélések visszaszorításához;

31.megjegyzi, hogy egyes esetekben a nem uniós kereskedők és platformok az előírásoknak nem megfelelő és néha veszélyes árukat hoznak be az uniós piacra anélkül, hogy következményekkel kellene szembenézniük; megjegyzi, hogy az Uniós Vámkódex reformjának hozzá kell járulnia az EU vámterületére belépő, az előírásoknak nem megfelelő termékekkel kapcsolatos felelősség tekintetében a kiskapuk kezeléséhez;

32.felhívja a fogyasztóvédelmi hatóságokat, szervezeteket, ágazati testületeket és kereskedelmi kamarákat, hogy fokozzák közös tájékoztatási törekvéseiket annak érdekében, hogy a fogyasztókat egyértelmű és hozzáférhető iránymutatással lássák el jogaikról és az online vásárlásokkal kapcsolatos kockázatokról, különösen a nem uniós platformokról történő vásárlások esetében; határozottan kéri, hogy az ilyen kezdeményezések kiemelten hangsúlyozzák a jogorvoslati lehetőségek – többek között a kollektív jogorvoslat – rendelkezésre állását annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók tényleges jogorvoslattal élhessenek, ha nem biztonságos vagy jogellenes termékekkel találkoznak;

33.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.