(1)Az Unión belüli érdekképviselet egyre jelentősebb mértékű és egyre inkább határokon átnyúló tevékenység. Az ilyen tevékenységek – amennyiben a szükséges szintű átláthatóság mellett folynak – lehetővé teszik a problémákkal és megoldásokkal kapcsolatos tapasztalatok és vélemények megosztását, támogatva a közszférában működő döntéshozókat a különböző megközelítésekkel kapcsolatos lehetőségek és kompromisszumok megértésében.

(2)Érdekképviseletet nemcsak belföldi érdekelt felek nevében, hanem egyre inkább harmadik országok megbízásából is végeznek. A harmadik országokból származó elképzelések pozitívan járulhatnak hozzá a nyilvános vitához, és a nemzetközi szerepvállalás hasznos elemei. A hivatalos személyek vagy magánszemélyek számára azonban nem mindig könnyű felismerni, hogy a döntéshozatali folyamatukkal összefüggésben harmadik országok érdekképviseleti tevékenységeket folytatnak, illetve nem mindig könnyű megérteni e tevékenységek jelentőségét, tendenciáit és az azok mögött meghúzódó szereplőket. Harmadik országok alatt olyan országok értendők, amelyek nem tagjai az Uniónak vagy az Európai Gazdasági Térségnek.

(3)Amennyiben rendes körülmények között díjazás ellenében nyújtják, az érdekképviselet – beleértve a harmadik országoknak nyújtott érdekképviseletet is – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 57. cikke értelmében vett szolgáltatásnak minősül. Az érdekképviselet piaca magában foglalja azokat az érdekképviseleti tevékenységeket is, amelyeket a harmadik ország nevében eljáró jogalanyok saját maguk végeznek a szolgáltatásokhoz hasonló módon, és amelyek gazdasági jellegű tevékenységekhez kapcsolódnak vagy azokat helyettesítik. Ezeket a tevékenységeket az érdekképviseleti szolgáltatásokkal azonos módon kell kezelni.

(5)Az érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságát szabályozó tagállami intézkedések nagyon eltérőek, különösen az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra vonatkozó nyilvántartás-vezetési és nyilvántartásba vételi követelmények tekintetében. Egyes tagállamok kötelező nyilvántartásokat hoztak létre, amelyek célja különösen az átláthatóság biztosítása. Más tagállamok önkéntes nyilvántartásokat hoztak létre, és vannak olyanok is, amelyek nem rendelkeznek érdekképviseleti nyilvántartással. Jelentős eltérések vannak az átláthatóság céljából közölt információk részletességét illetően is, beleértve azt is, hogy milyen típusú információkat kell megadni például a képviselt érdekekről vagy az ügyfélről. Egyes tagállamokban az érdekképviseletre vonatkozó információkat rendszeresen kell frissíteni, míg más tagállamokban az információkat minden olyan esetben kell frissíteni, amikor változás következik be a végzett érdekképviseleti tevékenység körében.

(6)Ezek az eltérések egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, és növelik az egynél több tagállamban érdekképviseleti tevékenységet folytatni kívánó jogalanyok megfelelési költségeit, ami visszatarthatja az új érdekképviseleti tevékenységek kialakítását és nyújtását a belső piacon. A harmadik országok valószínűleg egynél több tagállamban próbálnak érdekképviseleti tevékenységet igénybe venni annak érdekében, hogy Unió-szerte összességében számukra kedvező módon alakuljon a politika. E körülmények negatív hatást gyakorolnak a gazdasági szereplőkre, és akadályozzák a határokon átnyúló érdekképviselet biztosítását a belső piacon. Az egyenlőtlen versenyfeltételek miatt a határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységek a szabályozottabb tagállamoktól a kevésbé szabályozott tagállamokhoz terelődnek át, illetve oda, ahol korlátozott mértékben érvényesítik a szabályokat. Az ilyen szabályozási arbitrázs lehetőséget kínál az átláthatósági követelmények megkerülésére törekvő harmadik országbeli szereplők számára is.

(7)Tekintettel arra, hogy egyre inkább tudatában vannak bizonyos harmadik országok arra irányuló kísérleteinek, hogy befolyásolják az Unió demokratikus folyamatait, egyes tagállamok várhatóan új szabályokat alakítanak ki az érdekképviselet révén gyakorolt külföldi befolyás átláthatóságának biztosítása érdekében. Ezért az ilyen szolgáltatások egynél több tagállamban történő nyújtását hátráltató, a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek belső piacának széttöredezettségéből adódó akadályok valószínűleg növekedni fognak.

(8)Az érdekképviselet átláthatóságát szabályozó intézkedések terén meglévő nemzeti eltérések, amelyek különösen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletet érintik, valamint a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás kockázataival kapcsolatos fokozott tudatosság jelenlegi körülményei rávilágítanak arra, hogy uniós szintű fellépésre van szükség az érdekképviseleti szolgáltatások nyújtásának szabályozása és a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekben való részvétel érdekében Unió-szerte, biztosítva ugyanakkor az ilyen tevékenységek magas szintű átláthatóságát.

(9)Uniós szinten harmonizált intézkedésekről kell rendelkezni annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok egyoldalúan kezeljék az érdekképviselet útján gyakorolt külföldi befolyás átláthatóságával kapcsolatos aggályaikat, valamint annak megelőzésére, hogy a nemzeti jogszabályok eltérő és következetlen fejlődéséből eredően további akadályok alakuljanak ki, amelyek gátolják a harmadik országok nevében folytatott, határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységek végzését.

(10)A belső piacon alkalmazandó harmonizált átláthatósági követelmények biztosításával ennek az irányelvnek az a célja, hogy koherens és szisztematikus keretet hozzon létre, amely biztosítja az átláthatóságát azoknak az érdekképviseleti tevékenységeknek, amelyeket harmadik országok nevében azzal a céllal végeznek, hogy befolyásolják az Unióban a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatokat.

(11)A megbízható és következetes adatok iránti igényre reagálva a közös átláthatósági és elszámoltathatósági normák és közös jelentéstételi normák biztosítása szintén támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot és az olyan érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó közös ismeretek javítását, amelyeket azzal a céllal végeznek, hogy befolyásolják az Unióban a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatokat. A harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatósága biztosításának szükségessége jogszerű közérdekű cél, tekintettel a nyilvánosság és az átláthatóság elveire, amelyeknek az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 1. cikkének második bekezdésével és 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió demokratikus életét kell vezérelniük, összhangban az Unió és tagállamai közös értékeivel, ahogyan ezeket az EUSZ 2. cikke rögzíti, továbbá támogatva az állampolgári jogok gyakorlását is.

(12)A harmadik országok nevében végzett rejtett érdekképviseleti tevékenységek befolyásolhatják az Unió belső és külső politikáinak kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, beleértve az Unió gazdasági és biztonsági érdekeit is. Ez általánosabban érinti a demokráciát, amely az Unió közös értéke, és amelynek biztosítása alapvető fontosságú az Unió és tagállamai számára. E tevékenységek tekintetében az egész Unióban harmonizált szintű átláthatóság biztosítása várhatóan hozzájárul az Unió és a tagállamok döntéshozatali folyamataiba vetett közbizalom növeléséhez.

(13)Bár egyes harmadik országokban léteznek az érdekképviseleti tevékenységek nyilvánosságára és átláthatóságára vonatkozó szabályok, ezek a szabályok nem terjednek ki a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak az Unióban történő befolyásolására irányuló tevékenységekre. Ezek a szabályok ezért nem megfelelőek az uniós döntéshozatal befolyásolására irányuló érdekképviselet átláthatóságának biztosítására.

(14)Az ezen irányelvben meghatározott intézkedések arányosak, és az ahhoz szükséges mértékre korlátozódnak, hogy biztosítható legyen az átláthatóság a tevékenységek meghatározott körével, nevezetesen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekkel kapcsolatban. Az intézkedések e tevékenységekre vonatkozó követelményeket írnak elő, nem írnak elő követelményeket a jogalanyokkal szemben pusztán azért, mert külföldről finanszírozásban részesülnek. Az irányelv arra összpontosít, hogy fokozott átláthatóságot biztosítson abban az esetben, ha a jogalanyok harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végeznek a belső piacon. Közelebbről, ez az irányelv kötelezettségeket állapít meg annak biztosítására, hogy a nyilvánosan hozzáférhetővé tett adatokat tényszerűen és semlegesen jelenítsék meg, valamint annak biztosítására, hogy az illetékes nemzeti hatóságok úgy járjanak el, hogy az ne járjon hátrányos következményekkel, például megbélyegzéssel abból adódóan, hogy egy jogalanyt ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vettek. A biztosítékok átfogó rendszeréről rendelkezik, beleértve a hatékony bírói felülvizsgálatot a harmonizált intézkedések arányosságának biztosítása érdekében. Az ezen irányelvben meghatározott intézkedések teljes mértékben összhangban vannak az alapvető jogokkal, és tiszteletben tartják különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) elismert elveket, beleértve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát, a tudományos kutatás szabadságát, ezen belül a tudományos élet szabadságát, a személyes adatok védelméhez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a vállalkozás szabadságát. A harmadik ország nevében végzett érdekképviselet tekintetében az átláthatóság közös szintjének elérése révén az ezen irányelvben meghatározott intézkedések megerősítik a polgárok Chartában említett demokratikus jogait.

(15)Az ezen irányelvben foglalt harmonizált átláthatósági követelmények nem érinthetik a harmadik országok nevében eljáró jogalanyoktól eltérő jogalanyok érdekképviseleti tevékenységeire vonatkozó nemzeti szabályokat, sem pedig az ilyen tevékenységek érdemi tartalmát, sem a hivatalos személyekre az érdekképviseleti tevékenységet végző szervezetekkel való kapcsolattartás tekintetében alkalmazandó anyagi szabályokat. Nem érinthetik a bűncselekményekre, valamint azok felderítésére, nyomozására, büntetőeljárás alá vonására és ennek felügyeletére, valamint szankcionálására vonatkozó, a nemzeti vagy uniós jogban megállapított szabályokat, például a korrupcióval kapcsolatos szabályokat.

(16)Az átláthatósági követelmények harmonizálása érdekében rendelkezni kell az érdekképviselet közös fogalommeghatározásáról. A harmonizált átláthatósági követelmények helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az érdekképviseleti tevékenység fogalmának tág jelentéssel kell rendelkeznie. Olyan tevékenységekre kell kiterjednie, amelyek célja a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak – többek között a közvélemény befolyásolása révén történő – befolyásolása az Unióban és tagállamaiban, többek között regionális és helyi szinten.

(17)Egyértelmű és lényegi kapcsolatnak kell fennállnia a tevékenység és annak valószínűsége között, hogy az befolyásolná a szakpolitika vagy jogszabály kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatokat az Unióban. Az ilyen kapcsolat fennállásának megállapításához minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, például a tevékenység tartalmát, végzésének körülményeit, célját, végrehajtásának eszközeit, illetve azt, hogy a tevékenység szisztematikus vagy folyamatos kampány részét képezi-e. Az érintett tevékenységek nem korlátozhatók azokra a tevékenységekre, amelyek célja egy adott szakpolitika, jogszabály vagy közszférában zajló döntéshozatali folyamat megváltoztatásának ösztönzése, hanem azoknak a status quo fenntartását célzó tevékenységekre is ki kell terjedniük.

(18)Az érdekképviselet különösen olyan tevékenységeken keresztül végezhető, mint megbeszélések, konferenciák vagy rendezvények szervezése vagy az azokon való részvétel, konzultációkhoz, parlamenti meghallgatásokhoz vagy más hasonló kezdeményezésekhez való hozzájárulás vagy az azokon való részvétel, kommunikációs vagy reklámkampányok szervezése, többek között a médiában, platformokon keresztül, a közösségi médiában működő véleményvezérek, hálózatok és alulról szerveződő kezdeményezések felhasználásával, valamint szakpolitikai dokumentumok és állásfoglalások, jogalkotási módosítások, közvélemény-kutatások és felmérések, nyílt levelek és egyéb kommunikációs vagy tájékoztató anyagok készítése.

(19)Az érdekképviselet kiterjedhet a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében a kutatás és oktatás keretében végzett tevékenységekre is, például agytrösztök által egy konkrét közpolitika elfogadásának ajánlása vagy támogatása érdekében készített dokumentumok terjesztésére. A tudományos élet szabadságának és a tudományos kutatás szabadságának a Charta 13. cikkében rögzített elvével összhangban az érdekképviselet nem terjedhet ki a kutatók által maguk választott tárgyban végzett kutatásra, az ilyen kutatás eredményeinek terjesztésére, valamint a tudományos élet szabadságát és az intézményi autonómiát rögzítő elvvel összhangban végzett oktatási és nevelési tevékenységekre, kivéve, ha e tevékenységek egyértelmű célja az Unión belül a szakpolitika vagy jogszabályok kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának befolyásolása vagy a közszférában zajló döntéshozatali folyamatok befolyásolása, és azokat harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzik. Amennyiben nem ez a helyzet, az ilyen tevékenységek végzése nem vonhatja maga után az ezen irányelv szerinti nyilvántartásba vételi követelményeket.

(20)Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a harmadik országok kormányainak tisztviselői által végzett, közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységeket, beleértve az államok vagy nemzetközi szervezetek közötti diplomáciai kapcsolatok fenntartásával kapcsolatos tevékenységeket is. Ez az irányelv nem terjed ki továbbá az ügyvédek által végzett olyan tevékenységekre, amelyek harmadik ország nevében eljáró jogalanyok számára nyújtott jogi tanácsadásból vagy bírósági, békéltetési vagy közvetítői eljárásokban való képviseletből állnak, és alapvető jogaik – például a meghallgatáshoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog – védelmére irányulnak. Szintén nem tartozik ezen irányelv hatálya alá a jogi tanácsadástól eltérő szakmai tanácsadás, így például a következők: a bíróság előtti érveket alátámasztó bizonyítékként szolgáló szakmai vagy szakértői tanulmányok beszerzése; a technikai jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó technikai vagy tudományos tanácsadás; vagy olyan szakemberek közvetítői szolgáltatásainak igénybevétele, akik nem feltétlenül szakvizsgázott ügyvédek. Ez az irányelv nem terjed ki az olyan kiegészítő tevékenységekre, mint a rendezvény-vendéglátás, a rendezvényhelyszín biztosítása, a brosúrák vagy szakpolitikai dokumentumok nyomtatása, vagy az (EU) 2022/2065 rendelet3 szerinti online közvetítő szolgáltatások, például az online platformok szolgáltatásai.

__________________

3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj).

(21)Az átláthatósági követelmények harmonizálása érdekében rendelkezni kell az érdekképviseleti szolgáltatók közös fogalommeghatározásáról. Az érdekképviseleti szolgáltatók lehetnek a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek, szakmai lobbitevékenységet egyénileg folytató természetes személyek, valamint más olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek vagy amelyeknek fő vagy alkalmi tevékenysége a közszférában zajló döntéshozatali folyamat befolyásolása, ideértve a lobbi- és PR-cégeket, az agytrösztöket, a civil társadalmi szervezeteket, a magánszektorbeli kutatóintézeteket, a kutatási szolgáltatásokat nyújtó állami kutatóintézeteket, egyéni kutatókat és tanácsadókat.

(23)Előfordulhat, hogy egy jogalany érdekképviselet igénybevételére irányuló döntése egy harmadik ország kormányának vagy hatóságának tudható be. Ez adódhat a harmadik ország kormánya vagy hatóságai által a jogalany felett gyakorolt ellenőrzésből, különösen akkor, ha az előbbiek gazdasági jogok, szerződéses megállapodások vagy bármely más eszköz révén meghatározó befolyást gyakorolnak a jogalanyra. Olyan helyzetekből is eredhet, amikor egy harmadik ország kormánya vagy hatóságai különösen utasítások vagy direktívák adása révén határozták meg a jogalany döntését, Az ilyen esetek lefedése érdekében a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az nemcsak a harmadik országok központi kormányzatát és hatóságait foglalja magában, hanem azokat a köz- vagy magánjogi jogalanyokat is, beleértve az uniós polgárokat és az Unióban letelepedett jogi személyeket is, akik vagy amelyek tevékenységei végső soron az adott harmadik országnak tulajdoníthatók. Azt, hogy egy köz- vagy magánjogi jogalany tevékenységei harmadik országok kormányzatainak vagy hatóságainak tulajdoníthatók-e, eseti alapon kell megállapítani, kellő figyelemmel az olyan elemekre, mint például az érintett jogalany jellemzői, valamint a jogalany működése szerinti harmadik országban fennálló jogi és gazdasági környezet, ideértve a kormányzatnak az említett ország gazdaságában betöltött szerepét is.

(24)Az irányelvnek ki kell terjednie az érdekképviseleti tevékenységre, ha azt harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzik. Ez azt jelenti, hogy a harmadik ország nevében eljáró jogalanyoknak nyújtott érdekképviseleti szolgáltatásokra is ki kell terjednie. Továbbá, mivel egy harmadik országbeli kormány a gazdasági jellegű érdekképviseleti szolgáltatások végzése céljából támaszkodhat olyan jogalanyokra, amelyek tevékenysége neki tulajdonítható, ami tehát érdekképviseleti szolgáltatáshoz hasonlítható, az irányelvnek az ilyen tevékenységekre is ki kell terjednie. Így kiterjedhet a harmadik ország nevében eljáró jogalanyok általi belső érdekképviseletre is. Ennek az irányelvnek ki kell terjednie a harmadik ország nevében eljáró jogalanyok nevében végzett, természetes vagy jogi személyekre irányuló, vagy egy vagy több tagállamban végzett vagy ott nyilvánosságra hozott érdekképviseleti tevékenységekre.

(25)Az irányelv nem terjedhet ki olyan tevékenységekre, amelyek egy harmadik ország érdekeit támogatják vagy azokkal összhangban állnak, azonban nem kapcsolódnak semmilyen módon az adott harmadik országhoz. Ide tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve az információk és gondolatok közlésének és megismerésének szabadsága megnyilvánulásának, vagy a tudományos élet szabadsága megnyilvánulásának minősülnek, mint például a személyes minőségben eljáró természetes személyek vagy harmadik országbeli médiának dolgozó olyan újságírók által végzett tevékenységek, akiknek a tevékenysége nem tulajdonítható harmadik országnak, vagy nem minősül az ezen irányelvben meghatározott érdekképviseletnek. Nem tartozik ezen irányelv hatálya alá az (EU) XXXX/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelet4 2. cikkében meghatározott médiaszolgáltatások nyújtása, sem pedig a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv5 1. cikkében meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása. Az irányelv hatálya azonban kiterjed az ezen irányelv értelmében vett, harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében médiaszolgáltatók által végzett érdekképviseleti tevékenységekre

__________________

4 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXXX/XXXX rendelete a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (HL L XX., XXXX.XX.XX., XX. o., ELI: XXX

5 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/13/oj).

(26)A harmadik ország érdekében eljáró jogalanynak nyújtott érdekképviseleti szolgáltatások tekintetében ezen irányelv alkalmazásában a szóban forgó érdekképviseleti szolgáltatásért kapott bármiféle ellenszolgáltatást díjazásnak kell tekinteni. Ez kiterjedhet az érdekképviseleti tevékenység ellenében kapott pénzügyi hozzájárulásokra, például kölcsönökre, tőkeinjekcióra, adósságelengedésre, adóügyi ösztönzőkre vagy adómentességre. A díjazás magában foglalhatja a természetbeni juttatásokat is, például irodahelyiségek biztosítását, építését és karbantartását érdekképviseleti szolgáltatás ellenében. Ilyen helyzetekben az érdekképviseleti szolgáltató felelős a kapott előny értékének – például piaci kamatláb alkalmazásával történő – becsléséért.

(27)A Bíróság kimondta, hogy a díjazás lényegi jellemzője abban áll, hogy az a szóban forgó szolgáltatás ellentételezését képezi. Egy szervezet alapfinanszírozásához nyújtott hozzájárulás vagy a hasonló, – például egy harmadik országbeli adományozói támogatási program keretében nyújtott – pénzügyi támogatás nem tekintendő érdekképviseleti szolgáltatás díjazásának, amennyiben az nem kapcsolódik érdekképviseleti tevékenységhez, azaz ha a jogalany attól függetlenül részesül ilyen finanszírozásban, hogy végez-e konkrét érdekképviseleti tevékenységeket.

(28)Az érdekképviseleti tevékenység egészére felhasznált összegek átfogó és átlátható áttekintésének biztosítása érdekében ezen irányelv alkalmazásában az éves összegeknek magukban kell foglalniuk a harmadik ország érdekében eljáró jogalanytól az érdekképviseleti szolgáltatás nyújtásáért kapott teljes éves díjazást, díjazás hiányában pedig az elvégzett érdekképviseleti tevékenységgel kapcsolatos éves költségek becslését. Ugyanezen okokból ezeknek az összegeknek magukban kell foglalniuk az alvállalkozókkal és a kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatos költségeket is.

(29)Az alvállalkozók harmadik ország nevében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseletet végző jogalanynak minősülhetnek, és így az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozhatnak. Az adminisztratív terhek csökkentése és a díjazás kettős elszámolásának elkerülése, valamint a teljes szerződésláncra kiterjedő tájékoztatás biztosítása érdekében az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyoknak biztosítaniuk kell, hogy az alvállalkozókkal kötött szerződéses megállapodásaik információkat tartalmazzanak arra vonatkozóan, hogy az érdekképviseleti tevékenységet harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzik, valamint rögzíteniük kell az ilyen információk továbbítására vonatkozó kötelezettséget azokban az esetekben, amikor a tevékenységet további alvállalkozásba adják. Ennek alapján az alvállalkozókat mentesíteni kell az ezen irányelvben rögzített, nyilvántartásba vételre és nyilvántartás vezetésére vonatkozó, valamint adott esetben jogi képviselő kijelölésére vonatkozó kötelezettség alól.

(30)Az ezen irányelvben foglalt nyilvántartásba vételi követelményeknek való megfelelés megkönnyítése érdekében az érdekképviseleti szolgáltatókat fel kell jogosítani arra, hogy felkérjék azt a jogalanyt, amelynek nevében a szolgáltatást nyújtják, hogy nyilatkozzon arról, hogy harmadik ország érdekében eljáró jogalany-e. Az érdekképviseleti szolgáltatóknak a lehető legnagyobb mértékben élniük kell e joggal annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozzanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy tevékenységeik gyakorlása során teljes mértékben megfeleljenek az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek.

(31)Az elszámoltathatóság elősegítése és az általuk képviselt harmadik országbeli érdekek tudatosításának előmozdítása érdekében a harmadik ország érdekébeneljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokat kötelezni kell bizonyos nyilvántartások vezetésére. Ezeknek a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az érdekképviseleti tevékenység céljának leírását, különös tekintettel a befolyásolni kívánt döntéshozatali folyamatra és az elérni kívánt eredményekre. A nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok azonosítását is, amely alatt azokban az esetekben, ha a jogalany természetes személy, a természetes személy teljes neve értendő. Tartalmazniuk kell továbbá az érdekképviseleti tevékenység jellegének, céljának és a mögötte meghúzódó pénzügyi megállapodásoknak a megértéséhez szükséges szerződések és kulcsfontosságú információcserék másolatát, valamint a tevékenység központi elemét képező információkat vagy anyagokat, például a hivatalos személyekkel megosztott állásfoglalásokat.

(32)A harmadik országok nevében érdekképviseletet végző jogalanyok nem kötelezhetők arra, hogy az említett nyilvántartásaikban szereplő személyes adatokat a felügyeleti hatóságok felügyeleti és végrehajtási feladatainak ellátásához szükségesnél hosszabb ideig őrizzék meg. Minden ilyen nyilvántartást elég hosszú ideig kell vezetni ahhoz, hogy a felügyeleti hatóságok indokolt esetben hozzájuthassanak a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyról és az érdekképviseleti tevékenységről vezetett nyilvántartás adataihoz, valamint az évente összesített adatokhoz.

(33)Amennyiben a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nem rendelkezik az Unióban székhellyel, a hatékony felügyelet lehetővé tétele érdekében a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok számára elő kell írni, hogy jelöljenek ki egy, az Unióban letelepedett jogi képviselőt, és biztosítsák, hogy kijelölt jogi képviselőjük rendelkezzen az érintett hatóságokkal való együttműködéshez szükséges jogosultságokkal és erőforrásokkal.

(34)A belső piac egészére kiterjedő harmonizált átláthatósági követelmények biztosítása érdekében a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok számára elő kell írni, hogy a létrehozásuk szerinti ország nemzeti nyilvántartásaiban regisztráljanak. A meglévő nyilvántartásba vétel későbbi frissítéseit szintén az említett nemzeti nyilvántartásban kell elvégezni. Ezeket a nyilvántartásokat a tagállamoknak kell létrehozniuk, működtetniük és fenntartaniuk. A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában felhasználhatják meglévő nemzeti nyilvántartásaikat, feltéve, hogy ezen irányelv követelményei teljesülnek. A nemzeti hatáskörmegosztás tiszteletben tartása érdekében a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy egynél több ilyen nyilvántartást hozzanak létre. Ilyen esetekben a tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk arra vonatkozóan, hogy a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok melyik nemzeti nyilvántartásban regisztráljanak. A nemzeti nyilvántartásokban szereplő személyesadat-kezelési tevékenységek naplói nem őrizhetők meg a személyes adatokhoz való hozzáférés jogszerűségének ellenőrzéséhez szükségesnél hosszabb ideig, és ezért megőrzési idejüket egy évre kell korlátozni.

(35)Az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek6 megfelelően az ezen irányelvben meghatározott nyilvántartásba vételi kötelezettségekre és alaki követelményekre vonatkozó információk elérhetők az egységes digitális kapun keresztül, amely – az „Európa Önökért” internetes portál révén – egyablakos ügyintézési pontot hoz létre azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a vállalkozásoknak és a polgároknak az egységes piac szabályairól és eljárásairól a kormányzat minden szintjén, valamint közvetlen, központosított és irányított hozzáférést biztosítson a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, valamint a teljes mértékben digitalizált igazgatási eljárások széles köréhez. Emellett a nyilvántartásba vételi eljárás teljes egészében online folyamat és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét követi az adatok további felhasználásának megkönnyítése érdekében.

__________________

6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1724/oj)

(36)Amennyiben a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalany több tagállamban is letelepedett, a nyilvántartásba vételre csak abban a tagállamban kerülhet sor, amelyben a jogalany székhelye található. A jogalany székhelye az a hely, ahol a jogalany központi irodája vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahol a fő gazdasági tevékenységeket és az operatív ellenőrzést gyakorolják.

(37)Az ezen irányelv alkalmazásában a nyilvántartásba vételben feltüntetendő információknak a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának és ezen irányelv hatékony végrehajtásának biztosításához szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra vonatkozó adatokra, arra a harmadik országra, amelynek nevében a tevékenységet végzik, az ezen irányelvben meghatározott, érdekképviseleti tevékenységet végző alvállalkozók azonosítására, valamint az elvégzett konkrét érdekképviseleti tevékenységre vonatkozó információkra. Adott esetben ki kell terjedniük azon médiaszolgáltatók vagy online platformok megnevezésére is, ahol az érdekképviseleti tevékenység részeként reklámokat helyeznek el. A nyilvántartásba vétel nem érintheti az érdekképviseleti tevékenységhez nem kapcsolódóan kapott pénzügyi támogatás összegére vagy eredetére vonatkozó információkat.

(38)Annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartásba vétel céljából szolgáltatott információk mindvégig lehetővé tegyék, hogy a nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságok helytállóan és pontosan azonosítsák azokat a harmadik országokat, amelyek nevében érdekképviselet végzésére kerül sor, valamint azt, hogy mekkora összeget költenek e tevékenységekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egységes információkészlet kiigazítására.

(39)A harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző, nemzeti nyilvántartásba bejegyzett jogalanyoknak évente legalább egyszer frissíteniük kell a nemzeti nyilvántartásban szereplő információkat. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen nemzeti nyilvántartásokban tárolt információk pontossága fontos az irányelv alkalmazása és felügyelete szempontjából, a nyilvántartásba vett jogalany kapcsolattartási adatait érintő esetleges módosításokra vagy kiegészítésekre ennél gyorsabban, de mindenképpen észszerű időn belül sort kell keríteni.

(41)A harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyoknak képesnek kell lenniük annak bizonyítására, hogy eleget tettek a nyilvántartásba vételi követelményeknek. A nyilvántartásba vételt követően a jogalany rendelkezésére kell bocsátani a nemzeti nyilvántartásban szereplő információk másolatát és egy uniós érdekképviseleti számot (EIRN). Az uniós érdekképviseleti számnak olyan eszközként kell szolgálnia, amely Unió-szerte megkönnyíti az ezen irányelv alapján nyilvántartásba vett jogalanyok azonosítását. Az uniós érdekképviseleti szám felépítésének ezért lehetővé kell tennie a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam és a nyilvántartásba vétel szerinti konkrét nemzeti nyilvántartás azonosítását. A nyilvántartásba vétel szerinti nemzeti nyilvántartást azonosító kódot úgy kell kiválasztani, hogy az értelemszerű legyen az érintett tagállam szervezetét ismerő személyek számára.

(42)A székhelyük szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartásba vett szervezetek nem kötelezhetők arra, hogy más tagállamokban is nyilvántartásba vetessék magukat, ideértve azt az esetet is, amikor ott érdekképviseleti tevékenységet indítanak. Annak érdekében azonban, hogy a hivatalos személyek könnyebben hozzáférhessenek az érdekképviseleti tevékenységet folytató azon jogalanyokra vonatkozó információkhoz, amelyekkel kapcsolatba léphetnek, az ilyen érdekképviseleti tevékenységek helyszínévé váló többi tagállamnak saját nemzeti nyilvántartásaiban fel kell tüntetnie a nyilvántartásba vett érintett jogalanyok nevét, azok uniós érdekképviseleti számát, valamint a nyilvántartásba vétel szerinti nemzeti nyilvántartásban szereplő, nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkra mutató linket.

(43)A nyilvántartásba vételi követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben – például egy visszaélést bejelentő személy bejelentése alapján – megbízható információkkal rendelkeznek arról, hogy egy jogalany elmulasztotta magát nyilvántartásba vetetni, felkérhessék a jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésre a feltétlenül szükséges információkat annak megállapításához, hogy a jogalany ezen irányelv hatálya alá tartozik-e. Ezek az információk jellemzően nem terjedhetnek túl az annak bizonyítására közvetlenül alkalmas információkon, hogy az adott jogalany az irányelv hatálya alá tartozik-e. Az információk állhatnak a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó információkból, beleértve az arra vonatkozó nyilatkozatokat is, hogy az a jogalany, amelynek nevében érdekképviseleti szolgáltatást nyújtanak, harmadik ország érdekében eljáró jogalany-e. Amennyiben lehetséges, csak olyan információkat kívánatos kérni, amelyekkel a szervezet minden bizonnyal rendelkezik. Emellett a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben megbízható információkkal rendelkeznek a nyilvántartásba vételből eredő kötelezettségek esetleges be nem tartásáról, felkérhessék a jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésre az ilyen esetleges meg nem felelés kivizsgálásához szükséges információkat. Ezek az információk jellemzően nem terjedhetnek túl a nyilvántartásba vételre és frissítésre vonatkozó követelmény értelmében szolgáltatott információk teljességének vagy pontosságának bizonyítására közvetlenül alkalmas információkon. Amennyiben lehetséges, csak olyan információkat kívánatos kérni, amelyekkel a nyilvántartásba vett szervezet minden bizonnyal rendelkezik. Az ilyen információkéréseknek fel kell tüntetniük az indokolást, a kért információkat és azok relevanciájának indokolását, valamint a rendelkezésre álló bírósági felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó információkat. Az ilyen információkérések nem sérthetik a nemzeti hatóságok azon hatáskörét, hogy kivizsgáljanak minden olyan cselekményt, amely a nemzeti jog és az uniós jog szerint bűncselekménynek minősülhet.

(44)A demokratikus elszámoltathatóság a jól működő demokráciák egyik pillére. Azáltal, hogy a polgárok számára hozzáférést biztosít a belső piacon tevékenykedő, harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra, valamint az általuk képviselt, harmadik országok érdekeiben eljáró jogalanyokra vonatkozó információkhoz, ez az irányelv lehetővé teszi a polgárok és más érdekelt felek számára, hogy demokratikus jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolják, beleértve azon lehetőségüket is, hogy a demokratikus ellenőrzés gyakorlása során teljes mértékben tudomásuk legyen arról, hogy kinek az érdekét szolgálják azok az érdekképviseleti tevékenységek, amelyeknek ők vagy választott képviselőik ki lehetnek téve. A demokratikus szférát érintő kérdések polgárok és érdekelt felek általi nyilvános ellenőrzése megerősíti a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. A demokratikus elszámoltathatóság megerősíti a polgárok szerepvállalását is, lehetővé téve számukra, hogy kifejezésre juttassák és gyakorolják demokratikus döntéseiket, többek között a választások során. Választóként a polgárok saját jogukon is fontos döntéshozók, és mint ilyenek, bizonyos érdekképviseleti szolgáltatások célpontjai lehetnek.

(45)Az arányosság biztosítása érdekében a személyes adatok nyilvánosságra hozatalakor a személyes adatoknak azon információkra kell korlátozódniuk, amelyek feltétlenül szükségesek a polgárok, képviselőik és más érdekelt felek számára a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekről nyújtandó tájékoztatáshoz. Emellett a polgárok, képviselőik és más érdekelt felek tájékoztatásához szükséges részletezettség biztosítása érdekében a bejelentett éves összegekre vonatkozó információkat a nemzeti nyilvántartásokhoz való benyújtásra vonatkozónál tágabb tartományok alkalmazásával kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A kizárólag a felügyeleti hatóságok számára releváns információkat – például a nyilvántartásba vett jogalanyért felelős személyek elérhetőségét – nem szabad nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(47)Azon személyek védelmének biztosítása érdekében, akik konkrét információk közzététele esetén alapvető jogaik megsértésének lehetnek kitéve, például egy harmadik országban működő, nyilvántartásba vett szervezetnél dolgozó személyekkel szemben megtorlásra kerülhet sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felügyeleti hatóságok kérésre korlátozhassák a nemzeti nyilvántartásba bejegyzett információk egészének vagy egy részének közzétételét. A nyilvántartásba vett jogalanynak bizonyítania kell, hogy – figyelembe véve az adott esetek valamennyi releváns körülményét – a közzétételt korlátozni kell olyan jogos érdekek miatt, mint amilyen például annak komoly kockázata, hogy a közzététel miatt sérülhetnek valamilyen személy alapvető jogai, különösen a Charta 1. cikke (Az emberi méltósághoz való jog), 2. cikke (Az élethez való jog), 3. cikke (A személyi sérthetetlenséghez való jog), 4. cikke (A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma) vagy 6. cikke (A szabadsághoz és biztonsághoz való jog) által védett jogai, például emberrablás, zsarolás, védelmi zsarolás, zaklatás, erőszak vagy megfélemlítés) által védett alapvető jogai, vagy például üzleti titkaik védelme miatt. Az elemzésnek figyelembe kell vennie a nyilvántartásba vett jogalany által foglalkoztatott munkavállalók, illetve a jogalanynak dolgozó vagy azzal kapcsolatban álló személyek testi épségét érintő kockázatokat. A jogos érdekeknek ki kell terjedniük a nyilvántartásba vett jogalany tevékenységeiből előnyre szert tevő egyéneket érintő kockázatokra is. A felügyeleti hatóság minden határozatának figyelembe kell vennie ezen irányelv célkitűzéseit, és a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban bírósági felülvizsgálati eljárások tárgyát kell képeznie. A felügyeleti hatóságnak és adott esetben a hatáskörrel rendelkező bíróságnak késedelem nélkül meg kell hoznia a vonatkozó határozatokat. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság a közzététel korlátozása esetén is értesülhessen arról, hogy a nyilvántartásba vett jogalany megfelelt az ezen irányelvben megállapított nyilvántartásba vételi követelménynek, a nemzeti nyilvántartás érintett adatmezőjében megjegyzést kell feltüntetni, amely jelzi, hogy a közzétételt jogos érdek alapján korlátozták.

(50)A nyilvántartásba vett jogalanyok megbélyegzésének megelőzése érdekében a nyilvánosan hozzáférhetővé tett adatokat tényszerűen és semlegesen kell bemutatni. Ezen túlmenően az ezen irányelv alapján rájuk ruházott feladatok ellátása során az illetékes nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy ne keletkezzenek hátrányos következmények pusztán abból a tényből, hogy egy jogalanyt nyilvántartásba vettek. A közzétételt különösen nem szabad olyan nyilatkozatokkal vagy rendelkezésekkel együtt bemutatni, illetve ilyenekkel kiegészíteni, amelyek bizalmatlanságot kelthetnek a nyilvántartásba vett jogalanyokkal szemben, és amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák a tagállamokból vagy harmadik országokból származó természetes vagy jogi személyeket attól, hogy velük kapcsolatba lépjenek vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak számukra. Az ilyen megbélyegző intézkedések közé tartozik például a nyilvántartásba vett jogalanyok negatív címkézése vagy a nyilvántartásba vett jogalanyok hitelességének és legitimitásának aláásására irányuló rosszindulatú nyilatkozatok tétele, amelyek arra utalnak, hogy a nyilvántartásba vett jogalanyok a demokratikus folyamatok jogellenes befolyásolására törekszenek.

(51)Amennyiben egy harmadik ország különösen nagy összegeket költ érdekképviseletre, vagy ha egy jogalany különösen nagy összegű díjazást kap egy vagy több harmadik ország érdekében eljáró jogalanytól, nagyobb a valószínűsége annak, hogy az elvégzett érdekképviseleti tevékenységek sikeresen befolyásolják valamely tagállam vagy az Unió egészének politikai döntéseit. Ilyen esetekben a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy további információkat kérjenek a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyoktól a fokozott ellenőrzés érdekében.

(52)Ezen irányelv arányos felügyeletének biztosítása érdekében a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésre az ezen irányelvben meghatározott nyilvántartásba vételi követelménynek való esetleges meg nem felelés kivizsgálásához szükséges adatokat. E célból a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy hivatalból vagy egy visszaélést bejelentő személy, illetve egy másik tagállam felügyeleti hatóságának jelentése alapján eljárjanak.

(53)A felügyeleti hatóságoknak nemzeti és uniós szinten egyaránt együtt kell működniük. Az ilyen együttműködésnek elő kell segítenie a gyors és biztonságos információcserét. Felügyeleti feladataik ellátása céljából a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam felügyeleti hatóságától bekérjék a nyilvántartásban szereplő információkat, beleértve a nem nyilvánosakat is, és bizonyos esetekben a jogalany által vezetett nyilvántartást, valamint az elvégzett elemzéseket. A felügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük az irányelv végrehajtásának biztosítása érdekében. A harmadik országok nevében az Unióban végzett érdekképviseleti tevékenységek mértékének és megoszlásának jobb megértése céljából a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok által a nyilvántartásba vételük során szolgáltatott információk alapján összesített adatokat kérjen a felügyeleti hatóságoktól. A harmadik országok nevében az Unióban végzett érdekképviseleti tevékenységek módozatainak és jellemzőinek átfogó nyomon követése érdekében az ilyen összesített adatok magukban foglalhatnak a nyilvántartásokban nyilvánosan nem elérhető információkat, beleértve a személyes adatokat is, a hatékony nyomon követés biztosításához szükséges mértékben.

(54)Az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében a nemzeti hatóságok, valamint a felügyeleti hatóságok és a Bizottság közötti igazgatási együttműködés és információcsere az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet7 által létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI-rendszeren) keresztül valósul meg a tagállami illetékes hatóságok között az egységes piaccal kapcsolatos szakpolitikai területeken folytatott igazgatási együttműködés céljából. Az európai interoperabilitási kerettel összhangban biztosítani kell az IMI-rendszer és a nemzeti nyilvántartások interoperabilitását.

__________________

7 Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1024/oj).

(55)Tanácsadó csoportot kell létrehozni annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot az illetékes nemzeti hatóságok közötti hatékony együttműködés, valamint ezen irányelv teljes körű és hatékony végrehajtása biztosításával kapcsolatos feladatában. A tanácsadó csoportnak az egyes tagállamok felügyeleti hatóságainak egy-egy képviselőjéből kell állnia. A tanácsadó csoportnak tanácsot kell adnia az irányelv végrehajtásával kapcsolatban, beleértve azt a követelményt is, hogy el kell kerülni a hátrányos következményeket pusztán abból a tényből fakadóan, hogy egy jogalanyt az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően nyilvántartásba vettek. Véleményeket, ajánlásokat vagy jelentéseket kell elfogadnia, amelyeket a tagállamok által kijelölt illetékes nemzeti hatóságoknak közzé kell tenniük. Azon jogalanyok jogbiztonságának garantálása érdekében, amelyek az irányelv hatálya alá tartozhatnak, a tanácsadó csoportnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak különösen az irányelv hatályával, a harmadik ország érdekében eljáró jogalany fogalmával, valamint az olyan tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek célja vagy hatása az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek megkerülése. Adott esetben biztosítani kell az együttműködést az európai korrupcióellenes hálózattal.

(58)Meg kell tiltani az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvételt, amelyek célja vagy hatása az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek, nevezetesen a nyilvántartásba vételi követelmények megkerülése. Az ilyen tevékenységek közé tartozik a képviseleti szolgáltatás rejtett díjazása, a harmadik országok kormányaival való kapcsolatok elfedése céljából társaságok alapítása, vagy a tevékenységek mesterséges elosztása több jogalany között annak érdekében, hogy az ne érje el az ezen irányelvben megállapított küszöbértékeket.

(59)Az ezen irányelvben foglalt követelményeknek való meg nem feleléstől történő elrettentés és az előbbi szankcionálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási bírságokat szabjanak ki. A szankciók nem lehetnek büntetőjogi jellegűek. A szankcióknak figyelembe kell venniük a jogsértés jellegét, ismétlődését és időtartamát, tekintettel a szóban forgó közérdekre, a végzett tevékenységek körére és típusára, valamint az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalany gazdasági kapacitására. A szankcióknak minden egyedi esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, kellően tiszteletben tartva az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a tudományos élet szabadságát és a tudományos kutatás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférést és annak biztosítékait, beleértve a meghallgatáshoz való jogot is. A szankciók kiszabásának a felügyeleti hatóság által kiadott előzetes korai figyelmeztetést kell követnie, kivéve, ha az ilyen jogsértés a kijátszás tilalmának megsértését jelenti.

(60)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a további információk kérésére vonatkozó küszöbértékek módosítása, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor megadandó információk listájának módosítása, valamint a tagállamok által közzétett jelentésekben feltüntetendő információk listájának módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban9 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

__________________

9 HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj

(63)Egy uniós szintű rendszer különösen támogatja az illetékes nemzeti hatóságokat felügyeleti feladataik ellátásában és más érdekelt feleket abban, hogy betöltsék szerepüket a demokratikus folyamatban, valamint növeli az Unióban működő demokráciák általános rezilienciáját a harmadik országok beavatkozásával szemben. Hozzáadott értéket képvisel a harmadik országok nevében uniós szintű befolyásolás céljából végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának kezelése, mivel az ilyen tevékenységek valószínűsíthetően határokon átnyúló jellege több szinten és ágazatban összehangolt megközelítést tesz szükségessé. A tagállamok az együttműködés és az információk megosztása révén jobban megérthetik a jelenség mértékét, ami segít elkerülni, hogy a harmadik országok kihasználhassák a szabályozási különbségeket vagy kiskapukat.

(64)Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak törekedniük kell az érintett jogalanyokra, különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv10 3. cikke szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek minimalizálására.

__________________

10 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj).

(65)Az (EU) 2016/67911 és az (EU) 2018/172512 európai parlamenti és tanácsi rendeletek alkalmazandók a személyes adatoknak az ezen irányelvvel összefüggésben végzett kezelésére, beleértve a személyes adatoknak a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok nemzeti nyilvántartása vagy nyilvántartásainak vezetése céljából történő kezelését, az ilyen nemzeti nyilvántartásban vagy nyilvántartásokban szereplő személyes adatokhoz való hozzáférést és a személyes adatok cseréjét a tagállamok közötti, ezen irányelv szerinti igazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás keretében, beleértve az IMI használatát, valamint az ezen irányelvben előírt, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségekkel összhangban történő nyilvántartás vezetését. A személyes adatok ilyen célú kezelésének többek között meg kell felelnie az adattakarékosság, az adatpontosság és az adattárolás korlátozása elveinek, valamint az adatok sértetlenségére és bizalmas kezelésére vonatkozó követelményeknek. A tagállamoknak meg kell állapítaniuk azokat az intézkedéseket, amelyek a személyes adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó jogszabályokkal összhangban biztosítják a nemzeti nyilvántartásukban vagy nyilvántartásaikban szereplő személyes adatok jogszerű és biztonságos kezelését.

__________________

11 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet – HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

12 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(69)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos XXXX-án/-én véleményt nyilvánított15.

__________________

Tárgy és cél

Ez az irányelv harmonizált követelményeket állapít meg a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzett érdekképviselet keretében folytatott gazdasági tevékenységek átláthatóságára vonatkozóan azzal a céllal, hogy az egész Unióban egységes szintű átláthatóság megvalósítása révén javítsa a belső piac működését.

Ezen irányelv célja a fenti átláthatóság megvalósítása oly módon, hogy elkerüljék a bizalmatlan légkör kialakulását, amely visszatarthatja a tagállamokból vagy harmadik országokból származó természetes vagy jogi személyeket attól, hogy harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokkal kapcsolatba lépjenek vagy azoknak pénzügyi támogatást nyújtsanak.

1.„érdekképviseleti tevékenység”: olyan tevékenység, amelynek célja a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak a befolyásolása az Unióban, amely különösen találkozók, konferenciák vagy rendezvények szervezése vagy az azokon való részvétel, konzultációkhoz vagy parlamenti meghallgatásokhoz való hozzájárulás vagy az azokon való részvétel, kommunikációs vagy reklámkampányok szervezése, hálózatok és alulról szerveződő kezdeményezések szervezése, szakpolitikai dokumentumok és állásfoglalások, jogalkotási módosítások, közvélemény-kutatások, felmérések vagy nyílt levelek készítése, illetve kutatással és oktatással kapcsolatos tevékenységek révén valósítható meg, amennyiben azokat kifejezetten e célból végzik;

2.„érdekképviseleti szolgáltatás”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 57. cikkében említett, általában díjazás ellenében nyújtott érdekképviseleti tevékenység;

4.„harmadik ország érdekében eljáró jogalany”:

b)olyan köz- vagy magánjogi jogalany, amelynek cselekvése az a) pontban említett jogalanyhoz köthetők, figyelembe véve az összes vonatkozó körülményt;

a)a harmadik ország érdekében eljáró jogalanytól az érdekképviseleti szolgáltatás nyújtásáért kapott teljes éves javadalmazás, amely – amennyiben a javadalmazás nem pénzbeli – annak becsült értékéből áll; vagy

9.„a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóság”: a 9. cikkben említett nemzeti nyilvántartás vezetéséért és az ezen irányelv alapján benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmek feldolgozásáért felelős hatóság vagy szerv;

a)harmadik ország érdekében eljáró jogalanynak nyújtott érdekképviseleti szolgáltatás;

b)a 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett, harmadik ország érdekében eljáró jogalany által végzett olyan érdekképviseleti tevékenység, amely gazdasági jellegű tevékenységekhez kapcsolódik vagy azokat helyettesíti, és így összehasonlítható az e bekezdés a) pontjában említett érdekképviseleti szolgáltatással.

a)a 2. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett harmadik ország érdekében eljáró jogalany által közvetlenül végzett, a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek, beleértve az államok vagy nemzetközi szervezetek közötti diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok gyakorlásához kapcsolódó tevékenységeket is;

i.tanácsadás harmadik ország érdekében eljáró jogalany részére annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységei megfeleljenek a hatályos jogi követelményeknek;

ii.harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok képviselete békéltető vagy közvetítői eljárás keretei között annak megelőzése érdekében, hogy valamely vita bíróság vagy közigazgatási szerv elé kerüljön, vagy ott kerüljön eldöntésre;

iii.harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok képviselete bírósági eljárásokban;

A tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó érdekképviseleti tevékenységek tekintetében nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket, beleértve az e tevékenységek eltérő szintű átláthatóságát biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket.

A tagállamok biztosítják, hogy az érdekképviseleti szolgáltatóknak lehetőségük legyen megkövetelni, hogy az a jogalany, amelynek nevében a szolgáltatást nyújtják, nyilatkozzon arról, hogy harmadik ország érdekében eljáró jogalany-e.

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok az alvállalkozókkal kötött szerződéses megállapodásaikba belefoglalják azokat az információkat, amelyek szerint az érdekképviseleti tevékenység a 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, valamint azt a kötelezettséget, hogy ezeket az információkat továbbítsák bármely további alvállalkozónak. Az így értesített alvállalkozóknak nem kell megfelelniük a 7., 8., 10. és 11. cikkben foglalt követelményeknek az ezen információkat tartalmazó szerződés alapján végzett érdekképviseleti tevékenység tekintetében.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az alvállalkozó az érdekképviseleti szolgáltatást további alvállalkozásba adja, tájékoztassa a fővállalkozót vagy adott esetben azt az alvállalkozót, amellyel az érdekképviseleti tevékenység végzésére vonatkozó szerződést kötötte, arról, hogy az érdekképviseleti tevékenységet további alvállalkozásba adták, továbbá biztosítják, hogy a szerződéses megállapodások tartalmazzák azt az információt, hogy az érdekképviseleti tevékenység a 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az alvállalkozó a fővállalkozó vagy adott esetben az alvállalkozó rendelkezésére bocsássa a 10. cikkben foglalt követelményeknek való megfeleléshez szükséges információkat.

7. cikk

Nyilvántartás vezetése

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a jogi képviselő a képviselt jogalany által felelősségre vonható legyen az ezen irányelvben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén, a fenti jogalany felelősségének és az ellene indítható jogi eljárásoknak a sérelme nélkül. A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok jogi képviselőjüket felruházzák a tagállamok illetékes hatóságaival való hatékony és időben történő együttműködés, valamint az e hatóságok határozatainak való megfelelés biztosításához szükséges jogkörökkel és elegendő erőforrással.

(2)A nemzeti nyilvántartást – vagy adott esetben – nyilvántartásokat a nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságok vezetik. A személyes adatok kezelése tekintetében e hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőként járnak el.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett, a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany legkésőbb az érdekképviseleti tevékenység megkezdésekor bejegyeztesse magát valamely nemzeti nyilvántartásba.

(3)Ha a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany nem telepedett le az Unióban, abban a tagállamban kell nyilvántartásba vetetnie magát, amelyben a 8. cikk szerint kijelölt jogi képviselője letelepedett, vagy – letelepedési hely hiányában – ahol az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vétel céljából a jogalanynak csak az I. mellékletben meghatározott információkat kelljen benyújtania.

a)észszerű időn belül az I. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontja, valamint f) alpontjának i. és ii. alpontja alapján szolgáltatott adatok módosítása vagy kiegészítése;

Az említett hatóság 5 munkanapon belül feldolgozza a kérelmet, és törli a nyilvántartásba vett jogalanyt a nemzeti nyilvántartásból, ha úgy ítéli meg, hogy a jogalany már nem minősül a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanynak, vagy adott esetben már nem kell szerepelnie abban a nyilvántartásban, amelyért az említett hatóság felelős. A vonatkozó nemzeti nyilvántartásért felelős hatóság határozata a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban közigazgatási és bírósági jogorvoslat tárgyát képezi.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vétel, a frissítések, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelmek és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti kérelmek elektronikus úton benyújthatók és díjmentesek legyenek.

(2)Amennyiben a nyilvántartásba vétel céljából megadott információk hiányosak vagy nyilvánvaló hibákat tartalmaznak, a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóság felkéri a jogalanyt, hogy egészítse ki vagy javítsa a beadványát. Az érintett jogalany válaszának kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóságnak be kell vezetnie a megfelelő bejegyzést a nemzeti nyilvántartásába, vagy meg kell tagadnia a bejegyzést, és tájékoztatnia kell az érintett jogalanyt arról, hogy a beadvány miért hiányos, vagy miért tartalmaz nyilvánvalóan helytelen információkat.

(3)Amint egy bejegyzést felvesznek a nemzeti nyilvántartásba, a nyilvántartásba vett jogalany haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül visszaigazolást kap a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóságtól a nyilvántartásba vételről, és ki kell adni számára az egyedi uniós érdekképviseleti számot, valamint a nemzeti nyilvántartásban szereplő információk digitális másolatát. Az uniós érdekképviseleti szám a II. mellékletben meghatározott formátummal rendelkezik.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam nemzeti nyilvántartásáért felelős hatóság minden új nyilvántartásba vételről haladéktalanul, de legkésőbb a nemzeti nyilvántartásba való bejegyzést követő 5 munkanapon belül értesítse az I. melléklet 2. pontjának e) alpontja szerint a nyilvántartásba vételben megjelölt tagállamok 15. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti hatóságait. Az ilyen értesítést akkor is meg kell tenni, ha a 10. cikk (6) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vett jogalany az I. melléklet 2. pontjának e) alpontjában említett információkat érintő változást vagy kiegészítést jelent be. Az értesítésnek tartalmaznia kell a nyilvántartásba vett jogalany nevét, egyedi uniós érdekképviseleti számát, valamint a nyilvántartásba vétel helye szerinti nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozást.

(5)A tagállamok előírják, hogy a (4) bekezdésben említett értesítést fogadó tagállam nemzeti nyilvántartásainak vezetéséért felelős hatóságok haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül felvegyék a vonatkozó nyilvántartásba a szóban forgó értesítésben meghatározott információkat. A nyilvántartásba vett jogalanyra vonatkozó információk nem hozhatók nyilvánosságra, ha a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam vonatkozó nemzeti nyilvántartásában ezek az információk a 12. cikk (3) bekezdése szerinti közzétételtől való eltérés tárgyát képezik.

(9)Amennyiben a felügyeleti hatóság megbízható információkkal rendelkezik arról, hogy egy, a 15. cikk (3) bekezdése szerint az illetékességébe tartozó nyilvántartásba bejegyzett jogalany esetleg nem teljesíti a 10. cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben előírt kötelezettségeket, például pontatlan információkat szolgáltat a nyilvántartásba vétel során, megkeresést intéz az említett jogalanyhoz, hogy az esetleges meg nem felelés kivizsgálásához szükséges mértékben bocsássa rendelkezésre a 7. cikkben említett információkat.

c)a rendelkezésre álló bírósági jogorvoslati eljárásokra vonatkozó információk.

(11)Annak a jogalanynak, amelyhez a megkeresést intézték, 10 munkanapon belül teljes körűen és pontosan rendelkezésre kell bocsátania a 8. és 9. bekezdés alapján kért információkat.

(12)A (8) és (9) bekezdésben említett megkeresések bírósági jogorvoslati eljárás tárgyát képezik a megkereső felügyeleti hatóság tagállamában.

a)a nyilvántartásba vett jogalany által az I. melléklet 1. pontjának a) és e) alpontjával, f) alpontjának i. és ii. alpontjával, h), i), j) és k) alpontjával, valamint a 2. pontja a) alpontjának i. alpontjával és b)–h) alpontjával összhangban szolgáltatott információk;

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok kellően indokolt kérelem útján kérelmezhessék az (1) bekezdésben említett közzétételtől való eltérést. A felügyeleti hatóság határozatot hoz a nyilvános hozzáférés részleges vagy teljes korlátozásáról, amennyiben a kérelmező jogalany az egyedi eset körülményeit figyelembe véve bizonyítja, hogy ezt jogos érdek indokolja, beleértve annak súlyos kockázatát is, hogy a közzététel az egyént az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 2., 3., 4. vagy 6. cikke által védett alapvető jogai sérülésének tenné ki. Ellenkező esetben a felügyeleti hatóság a kérelmet elutasító határozatot hoz.

(4)A (3) bekezdés alapján hozott határozattal szemben a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban bírósági jogorvoslatnak van helye. A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokat – beleértve a bírósági jogorvoslatot is – észszerű időn belül lefolytassák, és a jogerős határozatot haladéktalanul meghozzák.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a (3) bekezdésben említett határozat jogerőre emelkedett, a határozat tárgyát képező nemzeti nyilvántartásba való bejegyzésben adott esetben kerüljön feltüntetésre, hogy a nyilvános hozzáférést részben vagy egészben korlátozták.

(1)[Az átültetési határidőt követő év] március 31-étől, majd azt követően minden év március 31-éig valamennyi tagállam jelentést tesz közzé a nemzeti nyilvántartásában bejegyzett jogalanyok által szolgáltatott információk alapján, és továbbítja azt a Bizottságnak. Ez a jelentés kizárólag a következőket tartalmazza:

a)harmadik országonkénti éves összegekre vonatkozó összesített adatok az előző pénzügyi évben. Ezen összesített adatoknak az I. melléklet 2. pontjának b) és c) alpontja szerint szolgáltatott információkon kell alapulniuk;

b)az egyes harmadik országokra vonatkozóan a jogalanyok egyes kategóriáihoz tartozó éves összegekre vonatkozó összesített adatok az előző pénzügyi évben. Ezen összesített adatoknak az I. melléklet 1. pontjának h) alpontja és 2. pontjának b) és c) alpontja szerint szolgáltatott információkon kell alapulniuk;

c)azon harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok teljes száma, amelyek egy adott harmadik országhoz köthetők. Ezen összesített adatoknak az I. melléklet 2. pontjának b) alpontja szerint szolgáltatott információkon kell alapulniuk;

(5)Ha valamely tagállam egynél több felügyeleti hatóságot jelöl ki, biztosítania kell, hogy ezen egyes hatóságok feladatköre egyértelműen meg legyen határozva, és azok szorosan és hatékonyan együttműködjenek egymással feladataik ellátása során. A tagállamok meghatározzák azt a felügyeleti hatóságot, amely az adott tagállamon belüli megfelelő hatósághoz történő továbbítás céljából a közlések címzettje lehet.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóság feladatai ellátása során független legyen. A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok ezen irányelv szerinti hatásköreik gyakorlása során eljáró személyzetének tagjai:

a)képesek függetlenül, politikai és egyéb külső befolyástól mentesen ellátni feladataikat, és nem kérnek és nem fogadnak el utasítást sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól;

(7)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt nemzeti hatóságok rendelkezzenek az ezen irányelv alapján rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi eszközzel, beleértve a megfelelő technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokat is.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján rájuk ruházott feladatok ellátása során az (1) bekezdés szerint kijelölt nemzeti hatóságok biztosítsák, hogy ne keletkezzenek hátrányos következmények, például megbélyegzés pusztán abból a tényből, hogy egy jogalanyt nyilvántartásba vettek vagy a 16. cikk (3) bekezdése szerint megkeresést intéztek hozzá.

(3)A 11. cikk (8) és (9) bekezdésében említett esetek kivételével a megkeresést csak a következő esetekben lehet küldeni, és annak a 7. cikkel összhangban vezetett nyilvántartásokra kell korlátozódnia:

a)a nyilvántartásba vett jogalany az előző pénzügyi évben egyetlen harmadik ország érdekében eljáró jogalany esetében 1 000 000 EUR-t meghaladó éves összeget kapott;

azon harmadik ország érdekében eljáró jogalany tevékenységei, amelynek nevében a nyilvántartásba vett szervezet eljár, olyan harmadik országhoz köthetők, amely az előző öt pénzügyi év egyikében – figyelembe véve az összes olyan harmadik ország érdekében eljáró jogalanyt, amelynek tevékenységei az adott harmadik országhoz köthetők – olyan összesített éves összeget költött el, amely meghaladja a következők valamelyikét:

c)a rendelkezésre álló bírósági jogorvoslati eljárásokra vonatkozó információk.

(5)Amennyiben a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatóságától eltérő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike teljesül, felkérheti a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, hogy kérje a nyilvántartásba vett jogalanytól a 7. cikkel összhangban megőrzött adatokat.

Az (5) bekezdés szerinti megkeresés kézhezvételét követően, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatósága a (3) bekezdéssel összhangban megkeresést küldhet, és a kapott információkat továbbítja a megkereső felügyeleti hatóságnak. Ha a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatósága az előző 12 hónapban ugyanazon nyilvántartásba vett jogalanytól származó ugyanazon információkra vonatkozóan, a (3) bekezdéssel összhangban megkeresést küldött, az információt új megkeresés küldése nélkül továbbítja a megkereső felügyeleti hatóságnak.

(8)A (3) bekezdésben említett megkeresések bírósági jogorvoslati eljárás tárgyát képezik a megkeresést küldő felügyeleti hatóság tagállamában.

(1)A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságaik szükség szerint együttműködjenek az összes többi tagállam felügyeleti hatóságaival.

b)a vonatkozó tények, ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, valamint annak ismertetése, hogy az értesítést küldő hatóság miért feltételezi ezen irányelv megsértését.

(5)Amennyiben az üzleti tevékenység fő helye szerinti felügyeleti hatóság nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a (2) bekezdésben említett értesítést követően eljárjon, további információkat kérhet az értesítést küldő illetékes hatóságtól.

(6)Az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti hatóságok, valamint a felügyeleti hatóságok és a Bizottság közötti igazgatási együttműködést és információcserét ezen irányelv (2), (4) és (5) bekezdése, 11. cikkének (4) bekezdése, 16. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint 18. cikke alapján az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott IMI-rendszeren keresztül kell megvalósítani.

18. cikk

Határokon átnyúló információmegosztás a felügyeleti hatóságok között

b)a 2013/34/EU irányelv 3. cikke szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeire vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréjének és megosztásának elősegítése;

d)jelentés a Bizottságnak az ezen irányelv alkalmazása terén tapasztalható eltérésekről;

(4)Az Európai Parlament vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon államainak képviselői, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás17 szerződő felei, megfigyelőként meghívást kaphatnak a tanácsadó csoport üléseire.

__________________

17 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (HL L 1., 1994.1.3., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj).

A tagállamok szabályokat állapítanak meg a 6., 7., 8., 10., 11., 14., 16. és 20. cikk átültetése céljából elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok vagy adott esetben azok jogi képviselője általi megsértése esetén kiszabandó, közigazgatási bírságokra korlátozódó szankciókra vonatkozóan. E szabályok megfelelnek a (2)–(6) bekezdés rendelkezéseinek.

(2)Az (1) bekezdésben említett kiszabható pénzügyi szankció maximális összege vállalkozások esetében az előző pénzügyi év éves világpiaci forgalmának 1 %-a, más jogi személy esetében a jogi személy legutóbbi lezárt pénzügyi év szerinti éves költségvetésének 1 %-a, természetes személyek esetében pedig 1 000 EUR.

(3)A szankcióknak minden egyes esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés jellegére, ismétlődésére és időtartamára, valamint adott esetben a jogsértést elkövető, a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany gazdasági, műszaki és működési kapacitására.

(4)A szankciók kiszabása előtt a felügyeleti hatóság figyelmeztetést vagy megrovást szab ki az érintett jogalanyra azzal kapcsolatban, hogy az valószínűleg megsérti vagy megsértette ezen irányelv rendelkezéseit, kivéve, ha a jogsértés a 20. cikk megsértését jelenti.

(2)A Bizottságnak a 10. cikk (9) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése és a 16. cikk (9) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az említett jogi aktusról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 10. cikk (9) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése és a 16. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő xi. ponttal egészül ki:

(2)a Melléklet I. része a következő K. ponttal egészül ki:

Az értékelés az irányelv hatékonyságát és arányosságát értékeli, többek között azt, hogy szükség van-e az irányelvben előírt biztosítékok alkalmazási körének és hatékonyságának módosítására. Az értékelést adott esetben vonatkozó jogalkotási javaslat kísérheti.

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatálybalépésétől számított 18 hónap]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

a)a következő információk minden olyan harmadik ország érdekében eljáró jogalanyról, amelynek nevében a jogalany az érdekképviseleti tevékenységet végzi;

ii.az a cím, amelyen a harmadik ország érdekében eljáró jogalany üzleti tevékenységet folytat, vagy természetes személyek esetében a szokásos tartózkodási hely;

iii. a jogalany fő céljainak, tevékenységi körének és érdekeltségi területének ismertetése;

iv.amennyiben rendelkezésre áll, a harmadik ország érdekében eljáró jogalany cégjegyzékben szereplő nyilvántartási száma vagy hasonló azonosító kódja;

b)azon harmadik ország, amely nevében a harmadik ország érdekében eljáró jogalany tevékenységet végez;