1.kiemeli, hogy az EU és az Egyesült Királyság szomszédos országok, hasonló gondolkodású közeli partnerek és szövetségesek, akik közös értékeket vallanak, közös érdekekkel és történelmi kapcsolattal rendelkeznek, és akik ugyanazzal az ingatag biztonsági helyzettel szembesülnek Európában és szomszédságában; hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat megerősítése hozzájárul Európa általános versenyképességének és stratégiai autonómiájának erősítéséhez;

2.elismeri, hogy az Egyesült Királyság jelentős szerepet játszik a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításában az európai kontinensen és azon túl; hangsúlyozza, hogy a hagyományos és hibrid fenyegetések növekvő száma határozott és összehangolt nemzetközi fellépést igényel közös jövőnk biztosítása érdekében;

3.emlékeztet arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat a kilépésről rendelkező megállapodás, többek között a Windsori Keretmegállapodás, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű tiszteletben tartásán, valamint azok teljes körű, időben történő és pontos végrehajtásán alapul;

4.üdvözli a 2025. május 19-én Londonban tartott első EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozó ambiciózus következtetéseit, valamint a mindkét fél által tanúsított pozitív és konstruktív szellemet; megjegyzi, hogy a csúcstalálkozó lezárásaként a vezetők három kulcsfontosságú dokumentumot fogadtak el, nevezetesen az együttes nyilatkozatot, a biztonsági és védelmi partnerséget, valamint az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megújított menetrendjéről szóló egyetértési megállapodást; üdvözli különösen az EU és az Egyesült Királyság közötti új stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amely a kölcsönös kötelezettségvállalások megújítását és a kétoldalú együttműködés elmélyítését jelenti, valamint üdvözli a két fél közötti éves csúcstalálkozók megtartásáról való megállapodást;

5.kitart amellett, hogy Európa békéjének, biztonságának és stabilitásának, valamint az európai ipari bázis rezilienciájának biztosítása érdekében földrajzi koherenciára van szükség; e tekintetben kiemeli az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozót, amely mérföldkő az EU és az Egyesült Királyság közötti partnerség újraindításában és elmélyítésében, és kiindulópontként szolgál a strukturáltabb együttműködéshez, különösen a biztonsági és védelmi partnerség elindítása révén; úgy véli, hogy a politikai nyilatkozatokat és a jó szándékot most tettekre kell váltani, és hangsúlyozza, hogy mind az EU-nak, mind az Egyesült Királyságnak tartania kell magát kötelezettségvállalásaihoz és teljesítenie kell azokat, különös tekintettel a védelmi iparral kapcsolatos fellépésekre;

6.hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás az egyik legambiciózusabb és legátfogóbb kereskedelmi megállapodás, amelyet az EU nem uniós országgal kötött; hangsúlyozza azonban, hogy bár a megállapodás nem helyettesíti és nem helyettesítheti az EU-tagságot, valamint az egységes piachoz és a vámunióhoz való hozzáférésből származó előnyöket, mégis jelentős lehetőségeket rejt magában a jövőbeli együttműködés szempontjából, amint azt a közelmúltbeli csúcstalálkozón politikai szinten tett különböző kötelezettségvállalások is igazolják; üdvözli, hogy az EU és az Egyesült Királyság a csúcstalálkozón együttesen vállalták, hogy megerősítik a szabad, tisztességes, fenntartható és nyitott kereskedelem iránti kölcsönös elkötelezettségüket, összhangban közös értékeikkel;

7.hangsúlyozza mindkét megállapodás rendelkezései teljes körű végrehajtásának, továbbá a kilépésről rendelkező megállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás alkalmazásával kapcsolatos esetleges kihívások mielőbbi értékelésének és kezelésének fontosságát, hogy a megállapodások alkalmazása során elkerülhetők legyenek a késedelmek és problémák;

8.üdvözli, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása továbbra is zökkenőmentesen halad, és valamennyi, 2023-ban és 2024-ben esedékes kötelezettségvállalás teljesült vagy folyamatban van; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon a kereskedelmi és együttműködési megállapodás helyes alkalmazását;

9.emlékeztet arra, hogy Észak-Írország különleges helyzetben van az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv eredményeként, amely annak érdekében jött létre, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően fenntartsa a nagypénteki megállapodást; támogatja Észak-Írország egyedi és különleges helyzetének további elismerését, mivel az ország továbbra is kettős hozzáféréssel rendelkezik mind az EU egységes piacához, mind az Egyesült Királyság belső piacához, amint azt a csúcstalálkozón kifejtették; szorgalmazza a Windsori Keretmegállapodás valamennyi elemének teljes körű, időben történő és pontos végrehajtását annak érdekében, hogy tartós előnyöket, jogbiztonságot, hosszú távú stabilitást, gyakorlati támogatást és kiszámíthatóságot lehessen biztosítani az észak-írországi vállalkozások és emberek számára, nagyobb védelmet lehessen biztosítani az egész szigetország gazdasága számára, el lehessen kerülni az ellenőrzött határ bevezetését Írország szigetén, védelmezni lehessen a nagypénteki megállapodás valamennyi aspektusát, biztosítani lehessen a zökkenőmentes kereskedelmet és együttműködést, ugyanakkor sikerüljön megóvni az egységes piac és a vámunió integritását; intézkedéseket szorgalmaz annak elkerülésére, hogy a szabályozási vagy jogi keretek bármilyen megváltozása zavart okozzon az Írország és Észak-Írország közötti szoros gazdasági kapcsolatokban, különösen az olyan fogyasztóknak és kkv-knak nyújtott szolgáltatások tekintetében, amelyek nem tudják kihasználni a mobilitás előnyeit; emlékeztet arra, hogy az EU gyorsan végrehajtotta a Windsori Keretmegállapodás valamennyi aspektusát, és most elvárja, hogy az Egyesült Királyság haladéktalanul, teljeskörűen és pontosan hajtsa végre a megállapodás rá eső részét az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy ez magában foglalja az Egyesült Királyság vámügyi, valamint egészségügyi és növényegészségügyi mechanizmusainak tényleges működőképessé tételét az áruk Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállításával kapcsolatos kihívások kezelése, továbbá a szállítási zavarok és az észak-írországi fogyasztók számára a termékek korlátozott hozzáférhetőségének elkerülése érdekében; felszólít az információmegosztási mechanizmusok teljes körű bevezetésére, valamint a Windsori Keretmegállapodás szerinti új csomagkézbesítési folyamatok és rendszerek jobb nyomon követésére, beleértve azt is, hogy azok milyen hatással vannak a fogyasztók piachoz való hozzáférésére; megjegyzi, hogy a hatóságok közötti szorosabb együttműködés és a jövőbeli uniós adatközponttal kapcsolatos információcsere javulást eredményezne a határátlépések terén a szükséges adatok és dokumentáció biztosítása révén;

10.hangsúlyozza a nagypénteki megállapodás történelmi jelentőségét, és elismerését fejezi ki valamennyi érintett érdekelt félnek azért, hogy továbbra is fenntartja és végrehajtja a megállapodást és annak értékeit, amelyek a megbékélési folyamatok kritikus pillérei, amelyek továbbra is pozitív példát jelentenek mások számára szerte a kontinensen és azon túl; emlékeztet az Egyesült Királyság arra vonatkozó, a Windsori Keretmegállapodás 2. cikke szerinti kötelezettségvállalására, hogy a nagypénteki megállapodásban foglaltaknak megfelelően nem csorbítja a jogok, a biztosítékok és az esélyegyenlőség elvét; hangsúlyozza, hogy e jogok hatékony védelme a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti bizalom és együttműködés fenntartásához is elengedhetetlen, különösen az olyan területeken, mint a bűnüldözés, a munkavállalói jogok és az igazságszolgáltatáshoz való jog; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon az e kötelezettségnek való megfelelést, és működjön együtt az Egyesült Királyság illetékes hatóságaival, amennyiben felmerül a jogok csorbulásának kockázata; emlékeztet, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló megállapodás 1. mellékletében felsorolt hat, egyenlőségről szóló uniós irányelv bármely módosításának tükröződnie kell az észak-írországi jogban annak biztosítása érdekében, hogy a jogok ne csorbuljanak; felhívja a Bizottságot, hogy nevezzen ki egy külön észak-írországi kapcsolattartót az ottani politikai képviselőkkel és érdekelt felekkel folytatott strukturált és folyamatos párbeszéd biztosítása érdekében, hogy kialakuljon a bizalom, és koordinálják az erőfeszítéseket; megjegyzi, hogy különösen fontos, hogy az EU együttműködjön az Észak-Írországi Törvényhozó Gyűléssel és a kormánnyal a Windsori Keretmegállapodás hatálya alá tartozó kérdések tekintetében; e tekintetben felszólít az Egyesült Királyság decentralizált nemzetei parlamentjeinek és közgyűléseinek nagyobb mértékű bevonására – különösen Észak-Írország esetében – az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlésbe annak érdekében, hogy az észak-írországi emberek érdekeit a legjobban lehessen képviselni; további erőfeszítésekre szólít fel az Észak-Írországban élő, születési jogon uniós polgárok demokratikus képviseletének fokozása érdekében; ösztönzi továbbá a decentralizált nemzetek közigazgatásával való megfelelő konzultációt az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok terén, saját hatáskörükkel összhangban; megjegyzi, hogy Észak-Írország egyedi helyzete egyedi megközelítést tesz szükségessé, amely a PEACE-programok előnyeire épül, megvizsgálva, hogy a szélesebb körű kohéziós politika hogyan segítheti elő a megbékélés folyamatát; hangsúlyozza, hogy sajnálatos az elektronikus utazási engedély (ETA) Észak-Írországban történő alkalmazása; felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy mellőzze az ETA alkalmazását Észak-Írországban annak érdekében, hogy akadálytalanul lehessen utazni az Ír-szigeten; kiemeli annak fontosságát, hogy a nagypénteki megállapodás elveivel összhangban biztosítsák, hogy ne legyenek akadályok vagy korlátozások az Észak-Írországban és Írországban lakóhellyel rendelkező személyek azon képességét illetően, hogy a határon túl munkát keressenek és vállaljanak; hangsúlyozza a határ menti ingázók védelmének fontosságát ebben az összefüggésben, beleértve szociális és munkavállalói jogaikat is; megjegyzi, hogy az észak-írországi fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy az észak-írországi Troubles (Legacy and Reconciliation) Act nevű 2023. évi jogszabály összeegyeztethetetlen az emberi jogi jogszabályokkal és a Windsori Keretmegállapodással; tudomásul veszi továbbá az Írország által az Egyesült Királyság ellen a törvénnyel kapcsolatban benyújtott államközi kérelmet; emlékeztet az Egyesült Királyság jelenlegi kormányának azon kötelezettségvállalására, hogy hatályon kívül helyezi és felváltja az előző kormány Legacy Act nevű jogszabályát, és felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy ezt a lehető leghamarabb tegye meg; felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy vonja vissza a Legacy Act nevű jogszabályról szóló bírósági ítélet elleni fellebbezését, helyezze hatályon kívül a törvényt, és teljes mértékben tegyen eleget az EJEB-nek és az EJEB valamennyi ítéletének;

11.megjegyzi, hogy a nagypénteki megállapodással összhangban Észak-Írország alkotmányos jövőjéről az Ír-sziget népének kell döntenie;

12.felszólítja mindkét felet az EU és az Egyesült Királyság közötti partnerség elmélyítésére és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes végrehajtására és az abban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására a közös érdekű területeken, többek között önkéntes ágazati összehangolás, kölcsönös elismerési mechanizmusok és a szabályozási innovációról folytatott párbeszéd, valamint a további vámügyi együttműködés fontolóra vétele révén; üdvözli a csúcstalálkozó következtetéseit, amelyek megerősítették az olyan kulcsfontosságú területeken folytatott megerősített együttműködés iránti közös elkötelezettséget, mint az energia, az Egyesült Királyság esetleges részvétele az uniós belső villamosenergia-piacban, az új technológiák és az agrár-élelmiszeripar; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás előretekintő keretet kínál a közös jólét és a versenyképesség előmozdításához, és ösztönzi mindkét felet, hogy építsenek a csúcstalálkozó megújult politikai lendületére annak érdekében, hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el ezekben az ágazatokban, és biztosítsák a kötelezettségvállalások gyors és átfogó végrehajtását, amint azt az EU és az Egyesült Királyság közötti közelmúltbeli egyetértési megállapodás és a csúcstalálkozó strukturált eredményei is kifejezésre juttatták; hangsúlyozza, hogy ennek az új menetrendnek rugalmasnak kell maradnia, és reagálnia kell a jövőbeli kihívásokra az együttműködési és versenyképességi lehetőségek maximalizálása, a fogyasztóvédelem fokozása, a határokon átnyúló kereskedelem és az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a biztonságos és egészséges digitális környezet mindenki számára történő előmozdítása érdekében;

13.annak fényében, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem terjed ki a külpolitika, a biztonság, a védelem és a fejlesztési együttműködés területén folytatott együttműködésre, üdvözli az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozón elért biztonsági és védelmi partnerségről szóló megállapodást, amely megerősíti az együttműködést, igazodik a félévenkénti külpolitikai párbeszéd korábbi létrehozásához, olyan strukturált keretet biztosít, amely hiányzik a kereskedelmi és együttműködési megállapodásból, valamint meghatározza és bizonyítja az Egyesült Királyság megújított elkötelezettségét az EU-val való külpolitikai és biztonsági együttműködés iránt;

14.rámutat, hogy ez a kibővített együttműködés alapvető fontosságú a globális válságok kezeléséhez az egyre változékonyabb biztonsági környezetben, amelyet hibrid fenyegetések, kibertámadások és dezinformációs kampányok jellemeznek; hangsúlyozza, hogy a fokozott koordináció elengedhetetlen a demokrácia és az emberi jogok előmozdításához, valamint a regionális és nemzetközi biztonság biztosításához is;

15.üdvözli, hogy a biztonsági és védelmi partnerség strukturáltabb és intézményesítettebb együttműködést hoz létre a kül-, biztonsági és védelmi kérdésekben a kormányzás különböző szintjein, összhangban a 2019. évi politikai nyilatkozattal HL C 384. I, 2019.11.12., 178. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:12019W/DCL(01)., benne azzal a megállapodással, hogy hathavonta kül- és biztonságpolitikai párbeszédeket tartanak; úgy véli, hogy ez az együttműködés szilárd alapját képezheti, és hogy fontolóra kell venni ennek a gyakorlatnak egy jogilag kötelező erejű eszköz révén történő lehetséges intézményesítését; hangsúlyozza, hogy ez segít biztosítani társadalmaink biztonságát és rezilienssé tételét a közös és példátlan geopolitikai biztonsági fenyegetésekkel, és különösen az Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben;

16.hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak szorosan nyomon kell követnie a biztonsági és védelmi partnerség rendelkezéseinek és az egyetértési megállapodás vállalásainak végrehajtását; elismeri, hogy az egyetértési megállapodás számos széleskörű kötelezettségvállalást foglal magában; emlékeztet, hogy a Parlamentet tájékoztatni kell a végrehajtásának lépéseiről és lehetséges akadályairól; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek teljes körűen el kell számoltatnia a Bizottságot az Egyesült Királyság kormányával kötött egyetértési megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak teljesítéséért;

17.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy feltárják a védelmi iparral kapcsolatos kölcsönösen előnyös megerősített együttműködés lehetőségeit, tiszteletben tartva a felek szakpolitikai és jogi kereteit;

18.üdvözli a kereskedelmi és együttműködési megállapodás közös szerveinek hatékony működését; hangsúlyozza a Parlament tájékoztatásának és a folyamatban lévő politikai és technikai vitákba való rendszeresebb bevonásának fontosságát; nagyobb átláthatóságot kér a kereskedelmi és együttműködési megállapodás közös szerveinek munkája vonatkozásában, különösen a Parlament irányában; stabilitást kér az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben, és felszólít a szabályozás harmonizálására a fogyasztói jogok, az üzleti biztonság és a befektetési feltételek védelme érdekében, különösen a közelmúltbeli globális zavarok fényében;

19.kiemeli, hogy az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlést 2025 márciusában, a 2024-es európai és egyesült királyságbeli választásokat követően újraindították; hangsúlyozza a parlamenti partnerségi közgyűlés szerepét a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának parlamenti felügyeletében és ellenőrzésében; hangsúlyozza a parlamenti partnerségi közgyűlés értékét az európai parlamenti képviselők és az egyesült királyságbeli parlamenti képviselők közötti szorosabb kapcsolatok és konstruktív együttműködés előmozdításában; felhívja a partnerségi tanácsot, hogy vegye figyelembe a parlamenti partnerségi közgyűlés ajánlásait; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy bővíteni kell Észak-Írország, Skócia és Wales parlamentjei és törvényhozó gyűlései választott képviselőinek megfigyelőként való részvételét; javasolja, hogy a jelenlegi féléves menetrenden túl gyakrabban tartsanak tematikus üléseket a kereskedelemről, a külpolitikáról, az energiáról és a polgárok jogairól szóló rendszeres megbeszélések lehetővé tétele érdekében; kéri a nemzeti és regionális parlamentekkel való jobb integrációt a különböző demokratikus perspektívák tükrözése érdekében; hangsúlyozza elkötelezettségét aziránt, hogy tovább erősítse a parlamenti partnerségi közgyűlést mint a parlamentközi párbeszéd kulcsfontosságú fórumát;

20.hangsúlyozza, hogy a polgárok érdekeit kell a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának középpontjában tartani, és a párbeszédben a társadalmi igazságosság mellett a gazdasági együttműködés elemeit is figyelembe kell venni az önkéntes csoportok, a civil társadalom és a vállalkozói szövetségek részvétele révén; üdvözli a civil társadalom részvételét a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásában, beleértve a munkáltatói szervezeteket és a szakszervezeteket, valamint a nem kormányzati szervezeteket is; hangsúlyozza a kiegyensúlyozott képviseletet az uniós belső tanácsadó csoporton belül, valamint a csoport értékes ajánlásait; kiemeli a civil társadalmi fórum fontosságát e tekintetben; felhívja a partnerségi tanácsot, hogy továbbra is vegye figyelembe a civil társadalom különböző nézeteit, valamint hogy a parlamenti partnerségi közgyűlés tegye lehetővé a közvetlen eszmecserét a parlamenti partnerségi közgyűlés tagjai és a belső tanácsadó csoportok tagjai között a kétévenkénti közgyűlések mindegyikén; felhívja az összes szakbizottságot, hogy a jobb felügyelet és átláthatóság biztosítása érdekében erősítsék meg a belső tanácsadó csoporttal folytatott párbeszédet; további erőfeszítéseket kér annak biztosítása érdekében, hogy a civil társadalmi szervezetek széles köre, például ifjúsági szervezetek csatlakozzanak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében működő civil társadalmi fórumhoz;

21.ismételten megerősíti a Parlament elkötelezettségét a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának szoros nyomon követése mellett; emlékeztet, hogy a Bizottságnak a megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében teljes körűen és haladéktalanul tájékoztatnia kell a Parlamentet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról; üdvözli a Parlament és a Bizottság közötti folyamatos jó együttműködést, valamint az európai parlamenti képviselők és az Egyesült Királyság mindkét parlamenti házának képviselői közötti fokozott közvetlen, pozitív és konstruktív kapcsolatokat; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a Parlamentet vonják be a megállapodás jövőbeli felülvizsgálati eljárásaiba; sajnálja, hogy a Parlamentet nem vett részt az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozón, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy annak során nem hivatkoztak a Parlament és az Egyesült Királyság parlamentjének szerepére az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés, a stratégiai partnerség, valamint a biztonsági és védelmi partnerség megújított menetrendjének intézményi keretében;

22.emlékeztet, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás átfogó és ambiciózus alapot biztosít a felek közötti kapcsolatokhoz, különösen az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemhez, miközben biztosítja a tisztességes versenyhez és a fenntartható fejlődéshez szükséges egyenlő versenyfeltételeket; emlékeztet, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyedülálló az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak történetében, mivel a kereskedelmi partnerek közötti konvergencia előmozdítása helyett a divergencia korlátozására összpontosít; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás abban a tekintetben is egyedülálló, hogy vám- és kvótamentes kereskedelmet biztosít az EU és az Egyesült Királyság között;

23.megismétli, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás a hosszú és nehéz tárgyalások kényes eredménye, és ezért azt teljes mértékben és jóhiszeműen végre kell hajtani, csakúgy, mint a kilépésről rendelkező megállapodást, különösen a Windsori Keretmegállapodást, mindkét fél kölcsönös előnyére; felhívja mindkét felet, hogy teljes mértékben aknázzák ki a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rejlő hatalmas lehetőségeket az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem lehető legnagyobb mértékű megkönnyítése érdekében, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás semmilyen körülmények között nem alkalmas arra, hogy a tagsággal egyenértékű előnyöket biztosítson az EU egységes piacához és a vámunióhoz való hozzáférés, valamint az egyéb közös és kísérő politikákban való részvétel tekintetében; mindazonáltal elismeri, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek, és üdvözli, hogy most előretekintő keretként kell használni a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott együttműködés elmélyítéséhez;

24.tudomásul veszi a Bizottság értékelését, amely szerint a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott árukereskedelmi megállapodások összességében hatékonyak és zökkenőmentesen működtek, bár bizonyos végrehajtási nehézségek továbbra is fennállnak, amiket a lehető leghamarabb módosítani kell;

25.megismétli, hogy az EU és az Egyesült Királyság között szoros együttműködésre van szükség a vámügyek terén, többek között azáltal, hogy hatékony információ- és adatcserét biztosítanak az e-kereskedelmi szabálytalanságokra és csalásokra, valamint az EU-n és az Egyesült Királyságon kívülről érkező árukkal kapcsolatos, a nem uniós és nem egyesült királyságbeli kereskedőkre vonatkozó közös adatbázis létrehozása révén; ismételten hangsúlyozza a vámigazgatási szervek közötti konstruktív párbeszéd és hatékony együttműködési módszerek fontosságát a belépési és kilépési vámkezelési folyamatok megfelelő számú vámtisztviselő és egyszerűsített vámeljárások révén történő egyszerűsítése, digitalizálása és felgyorsítása érdekében, beleértve a megbízható kereskedői rendszerekhez való szélesebb körű hozzáférést és a folyamatok észszerűsítését célzó intelligens digitális megoldások bevezetését valamennyi érdekelt fél, és különösen a kkv-k adminisztratív és pénzügyi költségeinek minimalizálása érdekében, valamint a kritikus mezőgazdasági termékek, többek között az állatgyógyászati készítmények, a vetőmagok és az állati takarmányok határokon átnyúló folyamatos áramlásának biztosítását, különösen Írország és más határ menti régiók számára, amelyek nagymértékben függenek az időben történő szállításoktól; sürgeti a Bizottságot, hogy aktívan működjön együtt az Egyesült Királysággal a vámeljárások egyszerűsítése érdekében, megbízható kereskedői rendszerek kialakítása és az alacsony kockázatú árukra vonatkozó „zöld sávok” bevezetése révén;

26.elismeri az EU és az Egyesült Királyság közötti, az e-kereskedelem területén a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálybalépése óta egyre fejlődő együttműködést; hangsúlyozza, hogy bár a kereskedelmi és együttműködési megállapodás fontos rendelkezéseket tartalmaz a digitális kereskedelem megkönnyítése érdekében, a brexit utáni vámeljárások további terheket róttak az e-kereskedelem szereplőire, különösen a kötelező vámáru-nyilatkozatok, az importellenőrzések és a származási szabályokra vonatkozó bonyolult követelmények révén; üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi logisztika egyszerűsítésére és az exportkorlátozások csökkentésére irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseket, és hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szabályozás összehangolásának javítása, a vámeljárások egyszerűsítése, valamint a zökkenőmentes és biztonságos adattovábbítás biztosítása érdekében a határokon átnyúló e-kereskedelemben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, valamint a digitális kereskedelem fokozása érdekében;

27.ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy tárják fel a regionális ellátási láncokkal kapcsolatos szorosabb együttműködés lehetőségeit; hangsúlyozza, hogy ezek a lépések támogatnák a rugalmasabb és reziliensebb ellátási láncokat, és segítenék az összetett származási szabályokkal kapcsolatos követelményekhez kapcsolódó vámjellegű és nem vámjellegű akadályok kezelését;

28.hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság új behozatali rendszere, a határforgalmi működési célmodell végrehajtása nehézségeket okozott a kockázatok besorolásának megfelelő értesítés nélküli gyakori változása, a behozatali követelmények következetlen értelmezése, az ellenőrzések elvégzése közbeni hosszú várakozási idő, valamint az EU egységes egészségügyi és növény-egészségügyi egységként való elismerésének elmulasztása miatt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság válaszai még nem kezelték teljes mértékben a kapcsolódó problémákat;

29.üdvözli az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozón vállalt kötelezettséget egy közös állat- és növény-egészségügyi terület (SPS) létrehozására az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti átfogó SPS-megállapodás révén; elismeri, hogy a nem vámjellegű akadályok és a szabályozási eltérések jelenleg kihívást jelentenek az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem számára, különösen a szigorúbb megfelelési követelmények, a párhuzamos tanúsítási eljárások és az eltérő termékszabványok miatt; megjegyzi, hogy az ilyen súrlódások számos ágazatot érintenek, többek között az agrár-élelmiszeripari ágazatot, a vegyipart, valamint a gépjármű- és a gépipart, és különösen nagy terhet jelenthetnek a kkv-k számára; ösztönzi mindkét felet, hogy teljes mértékben és hatékonyan használják ki a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szabályozási és vámügyi együttműködési mechanizmusait e kérdések kezelése érdekében annak érdekében, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2026. évi felülvizsgálata előtt csökkenjenek a kereskedelmi súrlódások;

30.üdvözli az Egyesült Királyság arra irányuló terveit, hogy jogszabályokat alkosson a CE-jelölés további termékszabályozásokban való határozatlan idejű elismeréséről, ami tovább könnyítené az uniós gyártók megfelelési kihívásait, és megkönnyítené az ilyen jelölést igénylő termékek Egyesült Királyságból az EU-ba történő kivitelét; sürgeti a Bizottságot, hogy a felesleges vizsgálatok megszüntetése, az üzleti költségek csökkentése és a belső piac megerősítése érdekében mielőbb kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Királysággal a termékek megfelelőségértékelésének szigorú összehangolása érdekében, különösen a nagymértékben integrált ágazatokban; ösztönzi mindkét felet, hogy törekedjenek pragmatikus intézkedésekre a megfelelőségértékelési eredmények kölcsönös elismerése érdekében az egyértelműen alacsony kockázatú termékágazatokban annak érdekében, hogy csökkentsék a szükségtelen megfelelési költségeket és adminisztratív terheket, különösen a kkv-k esetében, miközben védik és tovább erősítik a fogyasztók biztonságát és védelmét; ösztönzi a Bizottságot, hogy építsen erre a fejleményre azáltal, hogy ágazatspecifikus kölcsönös elismerési megállapodásokra törekszik ott, ahol már létezik szabályozási konvergencia, ezáltal adott esetben megszüntetve a tanúsítási eljárások szükségtelen megkettőzését;

31.megjegyzi, hogy a közös SPS-terület létrehozására irányuló megállapodás jelentősen csökkentené a kereskedelmi problémákat, és stabilitást és kiszámíthatóságot eredményezne a vállalkozások számára azáltal, hogy megszünteti az állatok, állati termékek, növények és növényi termékek Nagy-Britannia és az EU közötti mozgására vonatkozó tanúsítási és ellenőrzési követelmények túlnyomó többségét, miközben fenntartja a magas szintű egészségügyi és fogyasztóvédelmi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokat; hangsúlyozza, hogy ez hasznos lenne előnyök az uniós és a brit mezőgazdasági termelők, a kkv-k és a fogyasztók számára, és az előnyök kiterjednének az ilyen áruk Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti mozgására is; megjegyzi, hogy a jövőbeli SPS-megállapodásnak lehetővé kell tennie az Egyesült Királyság dinamikus összehangolódását, egy független választottbírói testületet magában foglaló vitarendezési mechanizmus hatálya alá kell tartoznia, és el kell fogadnia az Európai Unió Bíróságát mint az uniós jog végső joghatóságát; üdvözli azt a szándékot, hogy az Egyesült Királyságot már korai szakaszban tájékoztatják az EU döntéshozatali folyamata során, a jövőbeli SPS-megállapodás hatálya alá tartozó területeken; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy ütemtervet az Egyesült Királysággal folytatandó SPS-tárgyalásokra vonatkozóan; emellett mindkét felet ösztönzi, hogy fokozzák a szabályozási párbeszédet az élelmiszer-ipari termékek szabályozásának nem SPS szempontjaival kapcsolatban, és kerüljék el az eltéréseket az olyan területeken, mint a címkézés és a csomagolás; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak az SPS-megállapodás szempontjából releváns uniós programok keretében az uniós rendszerekhez, adatbázisokhoz vagy ügynökségekhez való bármilyen hozzáférését a kapcsolódó költségek uniós költségvetés számára történő maradéktalan megtérítésétől kell függővé tenni; kiemeli, hogy egy ilyen részvételnek egyértelmű előnyöket kell eredményeznie az EU és érdekelt felei számára, összhangban a költségvetés arányosságának elvével;

32.megismétli, hogy stratégiai szükség van az EU és az Egyesült Királyság közötti megerősített együttműködésre a jelenlegi, tisztességes és szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend fenntartása és modernizálása, valamint a közös globális gazdasági kihívások kezelése érdekében; e tekintetben további közös erőfeszítéseket szorgalmaz a WTO inkluzív és átfogó reformja érdekében, válaszokat adva a szorosan összekapcsolódó világ jelenlegi és jövőbeli kihívásaira, aktívan fellépve a globális politikai és gazdasági rend megbomlásával fenyegető bármely új veszély ellen, valamint az egyoldalú és indokolatlan kereskedelmi intézkedések és vámok ellen, amelyek az utóbbi időben az EU-t és az Egyesült Királyságot egyaránt sújtják; felhívja ezért mindkét felet, hogy továbbra is támogassák a megélhetési költségekkel kapcsolatos nehézségekkel küzdő fogyasztókat; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben az EU és az Egyesült Királyság közötti megerősített együttműködés elengedhetetlen az ellátási lánc rezilienciájának megerősítéséhez és a stratégiai függőségek csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy mindkét félnek fokoznia kell a kritikus ellátási láncok kockázatmentesítésére irányuló közös erőfeszítéseket, összhangban a gazdasági biztonságra vonatkozó uniós prioritásokkal; megjegyzi, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés ugyan nem része az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozó következtetéseinek, de ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy e tekintetben erősítsék meg Európa autonómiáját; ösztönzi strukturált párbeszédek és célzott kezdeményezések elindítását a diverzifikáció előmozdítása, a kölcsönös bizalom kiépítése és a stratégiai autonómia fokozása érdekében, a fenntartható növekedés és a közös jólét előmozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti, 2025. május 8-án bejelentett megállapodást (gazdasági jóléti megállapodás) annak biztosítása érdekében, hogy annak egyetlen rendelkezése se veszélyeztesse a kereskedelmi és együttműködési megállapodást vagy az EU és az Egyesült Királyság közötti esetleges megállapodásokat; megjegyzi, hogy bár a tartalmát még tisztázni kell, a gazdasági jóléti megállapodás hatással lehet az EU és az Egyesült Királyság között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében kialakított egyenlő versenyfeltételekre, valamint az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozó következtetéseiből eredő dinamikus igazodásra, például az SPS területén; üdvözli az acéltermékek vámmentes kereskedelméről szóló megállapodást, elismerve, hogy ez pozitív fejlemény, amely biztosítja az olyannyira szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot a kulcsfontosságú ipari ágazatok számára; emlékeztet, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás konkrét kötelezettségvállalásokat tartalmaz a nemzetközi kereskedelmi szabályok fenntartására, a többoldalú fórumokon való együttműködésre, valamint a kereskedelmi jogorvoslatokra és a globális kereskedelmi fejleményekre vonatkozó információk cseréjére vonatkozóan; üdvözli az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozó eredményeit, amelyen mindkét fél megerősítette azon szándékát, hogy megerősítse a WTO reformjával kapcsolatos koordinációt, támogassa az átlátható és szabályokon alapuló kereskedelmet, és közös megközelítéseket alkalmazzon a sürgető kereskedelmi viták tekintetében, és hangsúlyozza, hogy e kötelezettségvállalások hatékony végrehajtása elengedhetetlen az EU és az Egyesült Királyság közötti partnerség megerősítéséhez, amely a globális kereskedelemirányítás stabilitásának és kiszámíthatóságának eszköze; üdvözli, hogy az Egyesült Királyság kormánya a közelmúltban bejelentette, hogy csatlakozni fog a WTO fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról szóló átmeneti megállapodásához, ami biztosítani fogja a vitarendezési rendszer folyamatos hatékonyságát, miközben tárgyalások folynak a WTO szélesebb körű reformjáról; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi változékony globális kereskedelmi környezetben a kereskedelempolitika kialakítása során mind az Egyesült Királyság kormányának, mind a Bizottságnak figyelembe kell vennie Észak-Írország egyedülálló helyzetét;

33.üdvözli az elektromos járművekre és akkumulátorokra vonatkozó származási szabályok 2023. december 21-én elfogadott, 2026. december 31-ig történő meghosszabbítását; hangsúlyozza a származási szabályok nyomon követésének fontosságát az olyan országokból származó árukra vonatkozó előírások és szabályok megkerülésének elkerülése érdekében, amelyekkel az Egyesült Királyság más kereskedelmi megállapodásokat köthet;

34.tudomásul veszi a Bizottság értékelését, amely szerint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása a szolgáltatások és a beruházások, a digitális kereskedelem, a szellemi tulajdon, a közbeszerzés, valamint a kkv-k területén általában zökkenőmentesen, jelentős problémák nélkül zajlott, leszámítva az Egyesült Királyság munkavállalási vízumokra vonatkozó költségviselési rendszerének az uniós szolgáltatókra való alkalmazását, ami továbbra is akadályt jelent, és megjegyzi, hogy 2024-ben az Egyesült Királyság EU-ba irányuló szolgáltatásexportja 19%-kal nőtt 2019-hez képest, ami bizonyítja a szolgáltatási ágazat rezilienciáját és potenciálját; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az uniós szolgáltatók rövid távú mobilitása előtt álló ezen akadályokkal, beleértve a kulturális, tudományos és mezőgazdasági tanácsadási ágazatokban működő szolgáltatókat is, és kiemeli a fokozott, kölcsönös, rövid távú üzleti mobilitási megállapodások potenciális közös előnyeit; felszólít az Egyesült Királyság vízumeljárásainak egyszerűsítésére az uniós szakemberek és szerződéses szolgáltatók számára a pénzügyi és adminisztratív terhek csökkentése érdekében; felhívja a tagállamokat és az Egyesült Királyságot, hogy szükség esetén gyorsítsák fel a munkavállalási engedély irányi kérelmek feldolgozási idejét és költségeit; üdvözli, hogy az Egyesült Királyság és a Bizottság az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozón kötelezettséget vállalt arra, hogy célzott párbeszédeket indít a természetes személyek üzleti célú belépéséről és ideiglenes tartózkodásáról, beleértve a szponzorálási rendszert is; felhívja mindkét felet, hogy vizsgálják meg a szolgáltatók és a vállalkozók, különösen a kkv-k és a szabadfoglalkozásúak rövid távú mobilitásának a vízumeljárások egyszerűsítése és a szakmai képesítések kölcsönös elismerése révén történő könnyítésének lehetőségeit, saját szabályozási autonómiájuk teljes körű tiszteletben tartása mellett; felhívja az Egyesült Királyság kormányát, hogy mentesítse a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatókat a költségviselési rendszer alól; mélyebb együttműködést szorgalmaz az EU és az Egyesült Királyság között a szolgáltatások kereskedelme terén;

35.sürgeti az Egyesült Királyságot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló erőfeszítéseiket, és felszólít a tárgyalások felgyorsítására, valamint a zökkenőmentesebb rövid távú mobilitást és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást megkönnyítő megoldásokat szorgalmaz az EU és az Egyesült Királyság piacain; kiemeli, hogy az uniós és az egyesült királyságbeli állampolgárok továbbra is akadályokba ütköznek a szabályozott szakmákhoz való hozzáférés terén; hangsúlyozza, hogy mindkét oldalon egyértelmű és egyszerűsített elismerési eljárásokra, valamint a szakmai testületek és az illetékes hatóságok bevonására van szükség; megjegyzi, hogy eddig csak egy ajánlás érkezett a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti lehetséges kölcsönös elismerési megállapodásra vonatkozóan, nevezetesen az építészeti szakmával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és az Egyesült Királyságot, hogy gyorsítsák fel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 158. cikkének végrehajtását, és részesítsenek előnyben további ágazatokat, például az egészségügyet, a műszaki tudományokat, valamint a jogi és pénzügyi szolgáltatásokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a határokon átnyúló képzési és szakmai fejlődési lehetőségek megkönnyítése révén támogassák a fiatalokat az időtálló készségek fejlesztésében, beleértve a digitális, zöld és pénzügyi jártasságba való célzott befektetéseket is; kéri, hogy az EU és az Egyesült Királyság működjön együtt a mobilitási rendszerek terén, valamint hogy tárgyaljanak meg egy üzleti mobilitásról szóló ambiciózus megállapodást, elismerve, hogy a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló megállapodások hatékonysága szervesen kapcsolódik a rövid távú belépésre és az ideiglenes tartózkodásra vonatkozó rendelkezések egyszerűsítéséhez; kéri az Egyesült Királyság kormányát, hogy továbbra is tegyen meg minden szükséges intézkedést az Egyesült Királyságban élő tagállami állampolgárokkal szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében;

36.ösztönzi az EU és az Egyesült Királyság közötti szoros együttműködést a digitális kereskedelem szabályozásának különböző vonatkozásai tekintetében; nagyra értékeli ezért az EU és az Egyesült Királyság által 2024. április 30-án aláírt, a nagy online platformokat üzemeltető szolgáltatók kockázatértékelési és kockázatcsökkentési erőfeszítéseinek felügyeletéről szóló igazgatási megállapodást; úgy véli, hogy elő kell mozdítani a digitális jogszabályok szabályozási konvergenciáját és a velük kapcsolatos párbeszédet, különös tekintettel az online platformokra;

37.megismétli, hogy az Egyesült Királyságnak el kell ismernie a szükségtelen, szisztematikus szabályozási eltérésekből eredő bonyodalmakat, különösen a munkavállalói és szociális jogok, a környezet és a személyes adatok védelme, az állami támogatások, a digitális kereskedelem és az adózás esetében, amelyek csak további kérdéseket vetnek fel az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében a kereskedelmi és kereskedelmi megállapodásokban, valamint az uniós és egyesült királyságbeli vállalkozások és az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem tekintetében;

38.üdvözli a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében az EU és az Egyesült Királyság közötti versenyjogi együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások lezárását, amely lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok nemzeti versenyhatóságai és az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága számára, hogy közvetlenebb együttműködést folytassanak a versenyjogi vizsgálatok során; megjegyzi, hogy ez az első olyan uniós versenyjogi együttműködési megállapodás, amely lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy közvetlenül együttműködjenek valamely nem uniós ország versenyhatóságával; annak mielőbbi ratifikálását szorgalmazza annak érdekében, hogy – a bizalmas kezelés megfelelő mentességek révén történő garantálása mellett – a versenyjogi ügyekben megerősíthessék a határokon átnyúló végrehajtást és koordinációt;

39.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nemzetközi együttműködésre szólítsanak fel a mesterséges intelligencia jelentette kihívások és kockázatok kezelése terén a mesterséges intelligencia demokratikus értékeken, közös normákon és szilárd biztosítékokon alapuló globális irányításának előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy az EU átfogó kockázatalapú szabályozási keretet fogadott el a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeleten Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj). keresztül, míg az Egyesült Királyság eddig enyhébb szabályozási megközelítést alkalmazott, és nem hozott létre horizontális MI-jogszabályt; szorgalmazza, hogy teremtsenek nagyobb összhangot az EU és az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásai között, hogy e dinamikus ágazat biztonságos környezetben növekedhessen; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság nem írta alá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos cselekvésről szóló, 2025. február 11-i párizsi csúcstalálkozón elfogadott, az emberek és a bolygó javát szolgáló inkluzív és fenntartható mesterséges intelligenciáról szóló nyilatkozatot; hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti strukturált együttműködés fontosságát a mesterséges intelligencia irányítása terén, tekintettel a biztonságos, átlátható és elszámoltatható MI-rendszerek előmozdítása iránti közös elkötelezettségre, illetve a szabályozás széttöredezettségének elkerülése, a szabványosításban való részvétel és a megfelelőségértékelésre vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodások kidolgozása érdekében; sajnálja, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megújított menetrendjéről szóló egyetértési megállapodásban nincs külön kötelezettségvállalás az MI-vel kapcsolatos együttműködés tekintetében, annak ellenére, hogy stratégiai jelentőséggel bír a megbízható MI fejlesztésével kapcsolatos transznacionális összehangolás előmozdítása, és emlékeztet, hogy az MI-rendelet 39. cikke meghatározott feltételek mellett és az EU és az érintett nem uniós ország közötti megállapodás függvényében lehetővé teszi harmadik országokban létrehozott megfelelőségértékelő szervezetek elismerését; hangsúlyozza a szabályozási eltérések növekedésének kockázatát, különösen a mesterséges intelligenciáról szóló kötelező erejű uniós jogszabály és az Egyesült Királyság ágazatvezérelt megközelítése között, annak ellenére, hogy a kockázatalapú osztályozással, a szerzői jogi védelemmel és a rendszerszintű kockázatokkal kapcsolatos prioritások közelednek egymáshoz; tudomásul veszi az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti, mesterséges intelligenciáról szóló egyetértési megállapodást, amely az EU és az Egyesült Királyság minimumszabályai közötti eltérésekhez vezethet, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje e megállapodás hatásait, és tegyen jelentést a Parlamentnek; kitart amellett, hogy közös értelmezést kell kialakítani a mesterséges intelligencia előnyeiről és kihívásairól; fokozott technikai párbeszédet szorgalmaz a szabályozók között a szabályozási interoperabilitás támogatása és a vállalkozások számára a megfelelés összetettségének csökkentése érdekében; tudomásul veszi az Egyesült Királyságban a szerzői jogi törvény módosításairól jelenleg folyó megbeszéléseket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen tervek negatív hatást gyakorolhatnak az európai művészekre és alkotókra, különös tekintettel a kívülmaradási rendszer létrehozására irányuló javaslatra;

40.megjegyzi, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 103–107. és 109. cikke módosítja a Windsori Keretmegállapodás 2. melléklete alapján az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, Észak-Írországra vonatkozóan alkalmazandó hatályos uniós termékjogszabályokat; tudomásul veszi az EU–UK közös bizottságban kifejtett uniós álláspontot meghatározó, 2025. április 14-i tanácsi határozatot, miszerint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt hozzáadják a Windsori Keretmegállapodás 2. mellékletéhez; elismeri, hogy a nagyobb fokú szabályozási összehangolás olyan területeken, mint a termékbiztonság és a piacfelügyelet, segíthet a jogi egyértelműség és a piac folytonosságának támogatásában; ösztönzi az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos párbeszédet a vegyes bizottság keretében, a magas szintű fogyasztóvédelmi normákat és a szabályozási koherenciát biztosító, kölcsönösen elfogadható megközelítések meghatározása céljából;

41.emlékeztet, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás elismeri az adatvédelem és a magánélet magas szintű normáinak fontosságát, ugyanakkor lehetővé teszi minden fél számára, hogy fenntartsa saját szabályozási autonómiáját; megállapítja, hogy kockázatok állnak fenn az EU és az Egyesült Királyság közötti potenciális szabályozási eltérésekhez kapcsolódóan; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi rendszere nagyjából összhangban maradt az EU általános adatvédelmi rendeletével Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj)., lehetővé téve az uniós megfelelőségi határozat folytatását, amely megkönnyíti a határokon átnyúló szolgáltatások szempontjából kritikus, zökkenőmentes adatáramlást; tudomásul veszi az Egyesült Királyság adatvédelmi keretének folyamatban lévő, az adatokról (felhasználásukról és a hozzáférésről) szóló törvényjavaslat révén megvalósuló reformját, amely számos érdemi változtatást vezet be az Egyesült Királyság általános adatvédelmi rendeletének meglévő rendelkezéseihez képest; megismétli annak fontosságát, hogy fenn kell tartani a magas szintű adatvédelmi normákat a személyes adatok két fél közötti továbbítására és feldolgozására vonatkozóan, beleértve azokét is, akiknek a személyes adatait az Egyesült Királyságban kezelik, különösen, ha az adatok az EU-ból származnak, és felszólít az EU és az Egyesült Királyság közötti rendszeres információmegosztásra; üdvözli a digitális kérdésekkel kapcsolatos megerősített szabályozási együttműködést, például a Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága és az Egyesült Királyság Kommunikációs Hivatala (Ofcom) közötti, 2024. április 30-i igazgatási megállapodást, amely prioritásként kezeli a nagy online platformokat üzemeltető szolgáltatók kockázatértékelési és -csökkentési erőfeszítéseinek felügyeletével kapcsolatos információcserét; megerősített párbeszédet szorgalmaz a szabadkereskedelmi megállapodás szolgáltatásokkal, beruházásokkal és digitális kereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi szakbizottsága keretében az adattovábbítás stabil feltételeinek és a gazdasági szereplők jogbiztonságának biztosítása érdekében;

42.emlékeztet, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos szabad adatáramlás a Bizottság adatmegfelelőségi határozataitól függ; megjegyzi, hogy a Bizottság az Egyesült Királyság adatok felhasználásáról és az azokhoz való hozzáférésről szóló törvényének értékelését követően arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság jogi kerete továbbra is olyan adatvédelmi biztosítékokat nyújt, amelyek lényegében egyenértékűek az EU által nyújtottakkal; üdvözli, hogy a Bizottság javasolta a jelenlegi megfelelőségi határozat hat évvel történő meghosszabbítását; úgy véli, hogy ennek a meghosszabbításnak szabályozási biztonságot kell nyújtania és meg kell előznie a szükségtelen megfelelési költségeket, biztosítania kell a határokon átnyúló adatáramlás és a digitális kereskedelem stabilitását, és garantálnia kell, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében továbbra is tiszteletben tartsák az uniós polgárok alapvető jogait; hangsúlyozza, hogy egy esetleges állandó megállapodásnak továbbra is attól kell függenie, hogy az Egyesült Királyság folyamatosan igazodik-e az uniós adatvédelmi normákhoz az Egyesült Királyság új jogi keretében, és fenntartja-e a személyes adatok magas szintű védelmét, amint azt az uniós jog előírja; felhívja az Egyesült Királyság kormányát annak biztosítására, hogy az újabb jogszabályaik, például az adatok felhasználásáról és az azokhoz való hozzáférésről szóló törvény ne eredményezzen az EU-hoz képest alacsonyabb szintű adatvédelmi normákat;

43.tudomásul veszi az Európai Adatvédelmi Testület 06/2025. sz. véleményét, amely támogatja az Egyesült Királyság megfelelőségi határozatainak technikai és időben korlátozott, 2025. december 27-ig történő meghosszabbítását kizárólag annak érdekében, hogy a Bizottságnak elegendő idő álljon rendelkezésére az elfogadást követően a reform hatásainak értékelésére; emlékeztet, hogy a Bizottságnak ezen időszak alatt nyomon kell követnie az Egyesült Királyságban bekövetkező valamennyi releváns fejleményt, és biztosítania kell, hogy minden jövőbeli megfelelőségi határozat az Egyesült Királyság adatvédelmi keretének átfogó és naprakész értékelésén alapuljon;

44.kiemeli a digitális ágazat piaci reformjával kapcsolatos hasonló megközelítések fenntartásának fontosságát; kéri, hogy az Egyesült Királyság kerülje a digitális piacokról szóló uniós jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1925/oj). és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj). alapelveitől eltérő politikákat;

45.emlékeztet, hogy az EU és az Egyesült Királyság közös érdeke a digitális konnektivitás; javasolja, hogy mindkét fél hozzon létre egy információmegosztási keretet a kritikus konnektivitási infrastruktúrát, többek között a tenger alatti kábeleket és műholdakat fenyegető veszélyek nyomon követésére;

46.megismétli, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak fenn kell tartania a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglalt azon kötelezettségvállalást, hogy az uniós és az egyesült királyságbeli fogyasztók költségeinek csökkentése érdekében együttműködnek a nemzetközi barangolási szolgáltatások átlátható és észszerű díjainak előmozdításában;

47.emlékeztet, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás előírja, hogy a két fél közötti gazdasági partnerségnek a nyílt és tisztességes versenyt szolgáló egyenlő versenyfeltételeken kell alapulnia, és hogy a kereskedelemnek és a beruházásoknak olyan módon kell megvalósulniuk, amely elősegíti a fenntartható fejlődést, beleértve a gazdasági és társadalmi fejlődést és a környezetvédelmet; emlékeztet, hogy ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a munkavállalók jogainak védelme, amint azt többek között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 355., 386., 387., 399. és 524. cikke meghatározza; megjegyzi, hogy a 355. cikk értelmében mindkét fél vállalja, hogy fenntartja és javítja normáit a XI. cím hatálya alá tartozó területeken; emlékeztet, hogy ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a munkavállalók jogainak védelme, amint azt többek között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 355., 386., 387., 399. és 524. cikke meghatározza; megjegyzi, hogy a 355. cikk értelmében mindkét fél vállalja, hogy fenntartja és javítja normáit a XI. cím hatálya alá tartozó területeken;

48.üdvözli az Egyesült Királyság kormányának 2024–2025-ös, munkavállalói jogokról szóló törvényjavaslatában foglalt, a kollektív tárgyalási jogok kiterjesztésére, a munkavállalók garantált munkaidejének biztosítására és a sztrájkokról (minimális szolgáltatási szintek) szóló 2023. évi törvény hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatokat; üdvözli e tekintetben a munkavállalói jogokról szóló, „jó munkahelyek” törvényjavaslatot, amelyet a decentralizált észak-írországi közigazgatás Belfastban vezetett be, és amely teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós normákat;

49.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság megtartott uniós jogról (visszavonás és reform) szóló törvényét illetően az Egyesült Királyság hatóságai a Bizottságnak adott hivatalos válaszukban és egy sor technikai megbeszélésen arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a jogi aktus célja, hogy ne csökkenjen a védelem szintje többek között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó munkaügyi kérdések terén; felhívja azonban a Bizottságot, hogy a megfelelés biztosítása érdekében szorosan kövesse nyomon a jogi aktust, tekintettel az Egyesült Királyság hatóságainak a megtartott uniós jog módosítására vonatkozó széles körű felhatalmazására és bíróságainak a megtartott uniós jogszabályok értelmezésében betöltött szerepére;

50.megjegyzi, hogy 2024 októberében az Egyesült Királyság kormánya bejelentette azon szándékát, hogy az Üzleti és Kereskedelmi Minisztériumon belül létrehoz egy új, a munkavállalói jogokkal kapcsolatos végrehajtói ügynökséget (Tisztességes Munka Ügynökség), amely felváltja a meglévő állami munkavédelmi végrehajtó szerveket;

51.felhívja a Bizottságot és a parlamenti partnerségi közgyűlést, hogy szorosan kövessék nyomon a munkaügyi normák gyengülésének megakadályozását és a munkavállalói jogok egyéb fejleményeit az Egyesült Királyságban, és folytassák erőfeszítéseiket az Egyesült Királyság kormányával a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy használjon fel minden rendelkezésre álló eszközt minden olyan aggály kezelésére, amely szükségessé teheti a kereskedelmi és együttműködési megállapodás XI. címe 6. fejezetének alkalmazását, többek között a parlamenti partnerségi közgyűlésben és a szakbizottságokban folytatott párbeszéd, az EU belső tanácsadó csoportjával folytatott konzultáció és szükség esetén a 389. cikkben előírt vitarendezési mechanizmusok révén;

52.felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy térképezzék fel a foglalkoztatás és a szociális védelem területén a további együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének lehetőségeit; elismeri a kölcsönös együttműködésben rejlő lehetőségeket a foglalkoztatási politikák végrehajtásának és érvényesítésének javítása érdekében, biztosítva a tisztességes versenyt, a vállalatok fenntartható növekedését és a munkavállalók tisztességes munkakörülményeit mind az EU-ban, mind az Egyesült Királyságban; emlékeztet, hogy a szociális partnerek valódi szerepet játszanak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nyomon követésében és érvényesítésében, beleértve a hivatalos panaszok benyújtására vonatkozó hatáskört is;

53.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság folyamatos együttműködését az ILO-n belül, különösen a platformalapú munkavégzés szabályozására irányuló új eszköz kidolgozása terén;

54.üdvözli az uniós digitális piacokról szóló jogszabály és az Egyesült Királyság digitális piacokról, versenyről és fogyasztókról szóló jogszabályának párhuzamos végrehajtását, amely a tisztességes és megtámadható digitális piacok előmozdítása felé tett lépés; tudomásul veszi a közös szabályozási célkitűzéseket, és hangsúlyozza, hogy a versenyjogi együttműködési megállapodás szerinti megerősített együttműködés révén el kell kerülni a széttöredezettséget; támogatja egy egyetértési megállapodás kidolgozását a szabályozási párbeszéd, az információcsere és a végrehajtási gyakorlatokkal kapcsolatos koordináció megkönnyítése érdekében, különösen a kapuőrök platformjaival kapcsolatban; hangsúlyozza a digitális piacokon folyó versenyre vonatkozó megközelítések összehangolásának értékét a határokon átnyúló üzleti biztonság és a fogyasztóvédelem támogatása érdekében;

55.felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon az Egyesült Királyságban fennálló azon szabályozási eltéréseket, amelyek a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak való meg nem felelés kockázatát hordozzák magukban, különösen az egyenlő versenyfeltételek szempontjából releváns területeken, például a támogatások ellenőrzése, a mesterséges intelligencia, az adózás, a munkaügyi és szociális normák, a környezetvédelmi és éghajlat-változási szabályok terén, és kezelje azokat az azonosított eltéréseket, amelyek alacsonyabb szintű szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normákhoz vezethetnek mind az uniós, mind az egyesült királyságbeli polgárok és fogyasztók számára; javasolja az EU és az Egyesült Királyság közötti szabályozási különbségek megfigyelőközpontjának létrehozását a közlekedésbiztonság, a környezetvédelmi előírások és az utasok jogai terén bekövetkező jövőbeli jogszabályi változások nyomon követése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel érdekében; hangsúlyozza a proaktív szabályozási párbeszéd fontosságát a szükségtelen eltérések és a piac széttöredezettségének elkerülése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy éves jelentések közzététele révén biztosítson hozzáférést a Parlament számára a megszerzett adatokhoz; rámutat arra a különleges kihívásra, amelyet a szabályozási eltérések Észak-Írország számára jelentenek, tekintettel arra, hogy a Windsori Keretmegállapodás keretében egyedülálló kettős hozzáféréssel bír mind az EU, mind az Egyesült Királyság piacaihoz; hangsúlyozza, hogy Észak-Írországra összpontosító új jogszabályok vonatkozásában testre szabott korai előrejelző mechanizmusokra és hatásvizsgálatokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az eltérések ne ássák alá a jogbiztonságot, az üzletmenet-folytonosságot vagy a békefolyamatot, és hogy minimalizálják a hatásukat és megelőzzék, hogy a különbözőségek kereskedelmi akadállyá váljanak; fokozott együttműködésre szólít fel a helyi érdekelt felekkel és a nagypénteki megállapodás alapján létrehozott észak-déli szervekkel;

56.elismeri, hogy az EU és az Egyesült Királyság között nagyfokú együttműködésre és előretekintő párbeszédre van szükség a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában; megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Királyság közös pénzügyi szabályozási fóruma a létrehozása óta csupán három ülést tartott;

57.ösztönzi az EU és az Egyesült Királyság közös pénzügyi szabályozási fórumán belüli előretekintő párbeszédet, amely előmozdítja a vonatkozó szabályozási rendszerek magas szintű összehangolását, és segíti a pénzügyi stabilitással, a befektetővédelemmel, a pénzmosás elleni küzdelemmel és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével kapcsolatos közös ügyek azonosítását és kezelését a határokon átnyúló befektetések megkönnyítése, valamint a pénzügyi piacokon az innováció, valamint a nemzetközi fórumokon és a nemzetközi standardok végrehajtásában való együttműködés előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy ez magában foglalhatja a szabályozási fejleményekkel kapcsolatos információk megosztását, a vonatkozó politikákról, szabályokról és folyamatokról, például az egyenértékűségről szóló véleménycserét, és kiterjedhet a kockázatelemzésekre és a javasolt intézkedések lehetséges gazdasági hatásaira, valamint az önkéntes technikai konvergenciával kapcsolatos témákra is, amelyek stabilabbá és hatékonyabbá teszik a kereskedelmi forgalmat; tudomásul veszi a fórumban rejlő lehetőségeket arra, hogy lehetőség szerint következetes megközelítést mozdítson elő, és keretet biztosítson a vitarendezéshez, és felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a fórumot, és építsen erre az együttműködésre; felhívja a Bizottságot, hogy teljeskörűen és időben tájékoztassa a Parlamentet a féléves ülések előkészületeiről és eredményeiről;

58.úgy véli, hogy a kereskedés utáni pénzügyi piaci szolgáltatások hatékonysága és versenyképessége létfontosságú a jól működő megtakarítási és beruházási unió biztosításához, és üdvözli az Egyesült Királyság és az EU közötti növekvő konszenzust ebben a kérdésben; üdvözli az ideiglenes politikai megállapodást, amely az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek elszámolási időszakának a kereskedést követő egy napra történő lerövidítéséről szól;

59.rámutat, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követően az Egyesült Királyság piaci szereplői már nem férnek hozzá automatikusan a pénzügyi szolgáltatások egységes piacához; kiemeli, hogy az EU csak a pénzügyi szolgáltatások egyik konkrét alágazatában, a központi szerződő felek tekintetében adott ki korlátozott időbeli hatályú egyenértékűségi határozatot, míg a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós egyenértékűségi keret lehetővé teszi a nem uniós vállalkozások számára az uniós piachoz való hozzáférést, feltéve, hogy szabályozási és felügyeleti keretük az uniós normákkal egyenértékűnek minősül; emlékeztet, hogy az EU bármikor egyoldalúan visszavonhatja az egyenértékűségi határozatokat, ha az egyenértékűség megadásának feltételei már nem teljesülnek; elismeri, hogy biztosítani kell, hogy mindkét fél kis- és középvállalkozásai részesüljenek az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti megerősített pénzügyi együttműködés előnyeiből; hangsúlyozza a finanszírozási eszközökhöz való, határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítésének fontosságát; ösztönzi a Bizottságot, hogy tárgyaljon további egyenértékűségi határozatokról annak érdekében, hogy az egyesült királyságbeli és az uniós cégek számára egyaránt biztosítsa a nagyobb piacra jutás előnyeit;

60.üdvözli, hogy az egyenértékűségi határozatokkal kapcsolatos eszmecseréket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szabályozási együttműködéssel foglalkozó fórumának hatáskörébe is bevonták; kéri az ilyen kérdések rendszeres megvitatását és vizsgálatát, különösen a pénzügyi és befektetési szolgáltatások tekintetében, a fokozott kereskedelem és együttműködés érdekében; kéri a Bizottságot, hogy stratégiai szempontból és feltételekhez kötötten értékelje és hozza meg az egyenértékűségi határozatokat, biztosítva, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi szolgáltatási vállalatai számára biztosított piacra jutás teljes mértékben összhangban legyen az uniós normákkal; úgy véli, hogy az Unió pénzügyi stabilitásának védelme, az egységes piac integritásának megőrzése és a szabályozási arbitrázs megelőzése érdekében az egyenértékűségi értékelésnek túl kell mutatnia a szigorú ágazatspecifikus megközelítésen, és inkább egy tágabb, előretekintő megközelítést kell elfogadnia a nem uniós ország átfogó szabályozási és felügyeleti keretének figyelembevétele céljából, beleértve a tisztességes verseny, a pénzmosás elleni küzdelem, az adóügyi együttműködés, a befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás iránti kötelezettségvállalásait is;

61.emlékeztet, hogy az egyenértékűségre vonatkozó határozatok előnyösek lehetnek az uniós vállalkozások számára az Egyesült Királyság piacára jutás javítása tekintetében, többek között a banki, pénzforgalmi, befektetési szolgáltatások és biztosítások tekintetében, és hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti nyitott és jól strukturált pénzügyi kapcsolatnak hozzá kell járulnia a kkv-k versenyképesebb finanszírozási környezetének előmozdításához;

62.ugyanakkor tudomásul veszi az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy számos területen eltérjen az EU szabályozásától; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez az eltérés alááshatja az Unióval szembeni egyenlő versenyfeltételeket; kéri, hogy szorosan kövessék nyomon e fejleményeket és azok uniós piacokra gyakorolt lehetséges hatását, többek között az egyenértékűségi határozatok stratégiai alkalmazása révén;

63.elismeri, hogy bár egyes kriptoeszközök elsősorban spekulatív jellegűek, használatuk a pénzügyi ágazatban növekszik, és összehangolt megközelítésre szólít fel az ilyen eszközök szabályozása és felügyelete terén a fogyasztóvédelemmel, a piaci integritással és a pénzmosással kapcsolatos kockázatok, valamint a környezeti hatásokkal kapcsolatos aggályok hatékony kezelése érdekében; aggodalommal állapítja meg, hogy a stabil kriptopénz-kibocsátók az Egyesült Királyság szabályozási és felügyeleti kerete alóli mentesség mellett működhetnének az Egyesült Királyságban, és hangsúlyozza, hogy ha az Egyesült Királyság kétoldalú együttműködést folytatna az Egyesült Államokkal egy megengedő szabályozási modell tekintetében, az aláásná a szabályozási koherencia, a szilárd felügyelet, a joghatóságokon átnyúló pénzügyi reziliencia és a globális pénzügyi stabilitás biztosítására irányuló uniós erőfeszítéseket; ezért felhívja az Egyesült Királyságot, hogy fogadjon el a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114 rendelethez Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1114/oj). hasonló jogszabályt; óva int a kevésbé szigorú felügyeleti keret által esetlegesen előidézett rendszerszintű kockázatoktól, és javasolja, hogy ne térjenek el a Pénzügyi Stabilitási Tanács kriptoeszközök szabályozására vonatkozó ajánlásaitól, ami alááshatja a globális pénzügyi stabilitást; úgy véli, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak a nemzetközi közösségen belül együtt kell működnie a pénzügyi szolgáltatásokra alkalmazott mesterséges intelligencia előnyeinek és kockázatainak közös értelmezése érdekében;

64.támogatja és üdvözli a digitális euró gyors fejlesztését, amely kiegészíti, de nem helyettesíti a készpénzt; kiemeli, hogy az EU a pénzforgalmi ágazatban nagymértékben külföldi szervezetektől függ; elismeri, hogy a digitális és pénzügyi szuverenitásra tekintettel sürgősen biztosítani kell az Unió külföldi pénzforgalmi szolgáltatókkal szembeni autonómiáját;

65.úgy véli, hogy a központi banki digitális fizetőeszközök lehetséges bevezetése mind az EU-ban, mind az Egyesült Királyságban gazdasági hatással lehet a két fél közötti kapcsolatra és a stratégiai autonómiára;

66.határozottan támogatja az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos együttműködést a nemzetközi pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, a káros adórendszerek elleni küzdelem és a szankciók végrehajtása terén; üdvözli a pénzmosás elleni csomag EU általi elfogadását, valamint az Egyesült Királyság folyamatos elkötelezettségét a pénzmosás és más pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem iránt, különösen tengerentúli területein és a brit korona fennhatósága alá tartozó területeken;

67.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság a globális kereskedelem és beruházások előmozdítása érdekében új szabadkikötőket hozott létre nemzeti csomópontként, amelyek széles körű adókedvezményeket, deregulációs rendszereket és állami támogatásokat kínálnak;

68.kiemeli, hogy mindkét fél elkötelezett az OECD/G20-ak inkluzív keretének kétpilléres megközelítése mellett; sajnálatosnak tartja az Egyesült Államok elnöke által 2025. január 20-án kiadott elnöki rendeletet, amely kimondja, hogy az OECD globális adóügyi megállapodása hatálytalan és nem bír joghatással az Egyesült Államokban; kéri mindkét felet, hogy közösen és konstruktívan működjenek együtt a nemzetközi fórumokon a többoldalú adóügyi együttműködés biztosítása, a második pillér szerinti adózási minimumszabályok globális végrehajtásának előmozdítása és az ENSZ kidolgozás alatt álló kezdeményezéseivel való összhang biztosítása érdekében;

69.elismeri a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglalt, arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy a közvetlen adózás terén meglévő hatáskörök tiszteletben tartása mellett előmozdítják a kulcsfontosságú globális kihívásokkal kapcsolatos együttműködést; üdvözli ezért az EU és az Egyesült Királyság által 2024. október 10-én a káros adórendszerek elleni küzdelemről folytatott első párbeszédet, amely a káros adórendszerek elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi normák kialakításáról és végrehajtásáról szóló megbeszélések fórumaként szolgált; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az EU és az Egyesült Királyság közötti, nemzetközi adóreformmal kapcsolatos koordináció lendületét;

70.támogatja az EU és az Egyesült Királyság között a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás, a káros adózási gyakorlatok és a csalás elleni küzdelem terén folytatott folyamatos együttműködést; hangsúlyozza, hogy a szabályozási arbitrázs és az Uniót érintő pénzügyi kockázatok megelőzése, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében szorosan nyomon kell követni az Egyesült Királyság eltérő szabályozásait; ösztönzi mindkét felet, hogy a nemzeti adóügyi szuverenitás teljes körű tiszteletben tartása mellett – a vonatkozó két- és többoldalú fórumokon keresztül – proaktívan működjenek együtt a méltányos és fenntartható adórendszerek előmozdítása érdekében;

71.üdvözli a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv (héajegyzőkönyv) 2024-ben történő teljes körű végrehajtását; javasolja, hogy az EU és az Egyesült Királyság végezze el a héajegyzőkönyv végrehajtásának és hatékonyságának közös éves felülvizsgálatát, biztosítson fórumot a héacsalás terén újonnan megjelenő tendenciák és a határokon átnyúló héabehajtással kapcsolatos kihívások megvitatásához, és mérje fel, hogy e kérdések kezeléséhez van-e szükség további közös intézkedésekre;

72.hangsúlyozza, hogy az uniós piaci szereplők nagymértékben támaszkodnak az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező elszámolóházakra, mivel az euróban denominált származtatott kamatügyletek több mint 90%-át londoni székhelyű elszámolóházakban dolgozzák fel; úgy véli, hogy ez az erőteljes koncentráció stratégiai kockázatot jelenthet az EU pénzügyi stabilitására nézve; úgy véli, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni egyrészt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező elszámolóházakra való túlzott támaszkodás jelentős csökkentése, másrészt az egyértelműség uniós pénzügypiaci szereplők számára való biztosítása között; tudomásul veszi az európai piaci infrastruktúra-rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/648/oj). 2024 decemberében elfogadott frissítéseit, amelyek célja, hogy aktívszámla-vezetési követelmény bevezetésével kezeljék ezt a túlzott támaszkodást;

73.aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Bizottság azon döntése, hogy az egyesült királyságbeli központi szerződő felek egyenértékűségét további hároméves időszakra, 2028. június 30-ig meghosszabbítja, azzal a veszéllyel jár, hogy késlelteti az aktívszámla-vezetési követelmény kidolgozását;

74.kéri a Bizottságot, hogy eközben a rendszerszinten nagy jelentőségű harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettség csökkentésére irányuló uniós stratégiai célkitűzéssel összhangban biztosítson állandó és stabil megoldást az egyesült királyságbeli központi szerződő felekre való túlzott támaszkodás csökkentésére; emlékeztet arra, hogy a Parlament következetesen hangsúlyozta, hogy az elszámolási tevékenységeket át kell helyezni az Unióba, és a szabályozási eltérésekkel összefüggésben az egyenértékűség meghosszabbítása aláássa a pénzügyi stabilitást, gyengíti az EU piaci autonómiáját, és egymásnak ellentmondó jelzéseket küld a piaci szereplőknek;

75.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése következtében a pénzügyi szolgáltatások területén működő egyesült királyságbeli szolgáltatók már nem részesülnek a „származási ország” elve vagy a „passzportálás” előnyeiből, amely automatikus hozzáférést biztosít az EU teljes egységes piacához, míg az integrált globális gazdaság szoros együttműködést igényel a hatóságok között, többek között a pénzügyi szolgáltatások és a fizetések területén; megjegyzi továbbá, hogy bár a kereskedelmi és együttműködési megállapodást egyenlő versenyfeltételeket biztosító rendelkezések támasztják alá, ez nem elegendő, különösen a támogatásokra vonatkozó szabályok tekintetében, és felszólít arra, hogy a versenytorzulás megelőzése és a tisztességes kereskedelmi feltételek biztosítása érdekében hatékony belföldi végrehajtás és kötelező erejű vitarendezési mechanizmus biztosítása mellett szigorúan és átláthatóan ellenőrizzék az állami támogatásokat;

76.tudomásul veszi az Egyesült Királyságnak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, elfogadásra váró növekedési és versenyképességi stratégiáját, amely a gazdaság egészében elősegíti a beruházásokat; kéri az Uniót és az Egyesült Királyságot, hogy szorosan hangolják össze a pénzügyi szolgáltatási ágazatra vonatkozó versenyképességi stratégiájukat;

77.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fizetési rendszerek egyesült királyságbeli szabályozó hatósága (Payment Systems Regulator) maximális árat tervez bevezetni az Egyesült Királyság és az EGT közötti, határokon átnyúló, kártya bemutatása nélküli fogyasztói tranzakciók esetében alkalmazott bankközi díjakra, kifejezetten az uniós bankok, kártyakibocsátók és más pénzforgalmi szolgáltatók tekintetében; hangsúlyozza, hogy a maximális árak három választható szintje jóval alacsonyabb, mint az egyesült királyságbeli bankok vonatkozásában meghatározott egyenértékű maximális ár, ami aggályokat vet fel a megkülönböztetésmentesség kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglalt elvének betartásával kapcsolatban; hangsúlyozza ezért annak biztosításának fontosságát, hogy valamennyi szabályozási intézkedés tiszteletben tartsa a megkülönböztetésmentesség elvét; felhívja a fizetési rendszerek szabályozó hatóságát, hogy biztosítsa a bankközi díjakkal kapcsolatban megkezdett munka folytatását, elkerülendő a szabályozás terén való visszalépést, és biztosítandó az európai szolgáltatók számára a tisztességes környezetet;

78.elismeri a kereskedelmi és együttműködési megállapodás jogilag kötelező erejű keretén túl a pénzügyi szolgáltatások terén folytatott szorosabb együttműködés fontosságát a közös kihívások kezelése, valamint a szorosabb és folyamatos együttműködés lehetőségeinek feltárása érdekében, különösen a legmagasabb szintű szerepvállalás révén, annak érdekében, hogy a megtakarítási és beruházási uniónak, valamint a London által képviselt pénzügyi szolgáltatások virágzó központjának létrehozásával összefüggésben ki lehessen aknázni a globálisan összekapcsolt pénzügyi rendszerek előnyeit;

79.hangsúlyozza, hogy a fokozódó transzatlanti feszültségek minden eddiginél fontosabbá teszik az EU és az Egyesült Királyság közötti gazdasági kapcsolatok javulását; kéri a Bizottságot és az Egyesült Királyság kormányát, hogy az európai perspektíva érvényesítése érdekében szorosan működjenek együtt a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó nemzetközi fórumokon; elismeri, hogy biztosítani kell, hogy mindkét fél kis- és középvállalkozásai részesüljenek az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti megerősített pénzügyi együttműködés előnyeiből; kiemeli, hogy továbbra is az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetéhez, a Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz, a Pénzügyi Akció Munkacsoporthoz vagy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsághoz hasonló nemzetközi fórumokon elfogadott normáknak kell az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés alapját képezniük, és az eltéréseket kellően meg kell indokolni;

80.aggódik az Egyesült Királyság azon döntése miatt, hogy 2027. január 1-jéig elhalasztja a bankokra vonatkozó Bázel III keret végrehajtását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a társjogalkotók által elfogadott Bázel III standardok végrehajtását, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a nemzetközileg elfogadott Bázel III standardok más jelentős nem uniós joghatóságokban történő végrehajtását;

81.tudomásul veszi a banknak nem minősülő pénzintézetek jelentős térnyerését az EU-ban és az Egyesült Királyságban, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) által ebben az ágazatban azonosított fő sebezhetőségeket, különösen a tőkeáttétel és a likviditási rések tekintetében; osztja az ERKT és az Egyesült Királyság Pénzügypolitikai Bizottságának aggodalmát a banknak nem minősülő pénzintézetek különösen piaci stresszhelyzetben tanúsított rezilienciájával kapcsolatban, és felszólít e szervezetek fokozott nyomon követésére és szabályozására;

82.e tekintetben megismétli annak fontosságát, hogy időben végrehajtsák a Pénzügyi Stabilitási Tanács ajánlásait a pénzpiaci alapok (PPA-k) rezilienciájának javítása érdekében, különösen azon jellemzők megszüntetése révén, amelyek ösztönözhetik a bankostromokat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács ajánlásaival összhangban mielőbb terjesszen elő a PPA-kra vonatkozó felülvizsgált javaslatot;

83.tudomásul veszi az Egyesült Királyság hatóságai által bejelentett terveket, amelyek szerint egyes alternatív befektetési alapok esetében enyhébb szabályozási rendszert vezetnek be; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésnek nem szabad deregulációs menetrendet lepleznie; támogatja az egyszerűsítési intézkedéseket, feltéve, hogy a szakpolitikai célkitűzések nem változnak; felhívja ezért az Egyesült Királyság hatóságait, hogy szorosan működjenek együtt az EU-val annak biztosítása érdekében, hogy ez a tervezett reform ne üresítse ki az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvet Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/61/oj)., különösen az átruházási szabályok tekintetében;

84.hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás közbeszerzésről szóló fejezete alá tartozó ágazatok körének bővítése érdemi lépés lenne az egyenlő versenyfeltételek megerősítése felé; üdvözli az Egyesült Királyság 2023. évi közbeszerzési törvényét, különösen a közbeszerzési eljárások nagyobb fokú szabványosítása és észszerűsítése révén nyújtott előnyöket, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a közbeszerzéshez való méltányos hozzáférést; felhívja az Egyesült Királyság kormányát és a Bizottságot, hogy a bürokratikus terhek csökkentése és ezáltal gazdasági lehetőségek teremtése és ösztönzése révén javítsa a kkv-k piacra jutását, és ösztönözzék őket e lehetőségek kihasználására; e tekintetben kiemeli a kkv-k határokon átnyúló kereskedelme előtt álló akadályok csökkentésének, valamint a határokon átnyúló együttműködésben a tisztességes verseny és a gazdasági lehetőségek támogatásának fontosságát;

85.felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben hajtsa végre a kereskedelmi és együttműködési megállapodás kkv-kra vonatkozó fejezetét azáltal, hogy a megállapodásban előírtaknak megfelelően gyorsan létrehozza a kkv kapcsolattartó pontokat, biztosítva a kkv-kat képviselő szervezetek aktív részvételét; úgy véli, hogy a kkv-bizottságot meg kell bízni azzal, hogy azonosítsa a kereskedelem – többek között a beruházások – előtt álló, kifejezetten a kkv-kat érintő akadályokat, és célzott megoldásokat javasoljon a megfelelési költségek és a szabályozási terhek csökkentésére, többek között a kkv-támogatási rendszerekkel és a digitális cégbejegyzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje révén; hangsúlyozza, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség az üzleti mobilitás tekintetében a rövid távú vízummentes megállapodások keretében engedélyezett tevékenységek listájának bővítése, valamint a kkv-k vízumeljárásai költségeinek és összetettségének csökkentése révén;

86.kéri továbbá, hogy adott esetben és arányos esetben vegyék figyelembe a fenntarthatósági kritériumokat az egyes ágazatokra vonatkozó közbeszerzési eljárások során; kiemeli, hogy intézkedéseket kell elfogadni a kkv-k részvételének előmozdítása érdekében, többek az eljárások egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, valamint a közlemények és kritériumok átlátható közzétételének biztosítása révén; megjegyzi, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak biztosítania kell a közbeszerzési piacaikhoz való kölcsönös és megkülönböztetésmentes hozzáférést;

87.kiemeli annak növekvő kockázatát, hogy az EU és az Egyesült Királyság között szabályozási eltérések alakulnak ki a környezetvédelmi politika terén, ami gazdasági zavarokat okozhat és alááshatja a környezetvédelmi célkitűzéseket; elismeri az EU és az Egyesült Királyság közös geopolitikai kihívásait és környezetvédelmi törekvéseit; ösztönzi a további stratégiai együttműködést és összehangolást a környezetvédelem, a természetmegőrzés és a biológiai sokféleség területén;

88.hangsúlyozza, hogy az Ír-sziget egyetlen ökológiai egység; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság környezetvédelmi politikái hatással vannak a környezetre az egész Ír-szigeten, és ezáltal az EU környezetvédelmi céljainak elérésére is; hangsúlyozza, hogy fokozott együttműködésre van szükség a környezetvédelmi kérdésekben a nagypénteki megállapodás alapján létrehozott intézményeken keresztül;

89.emlékeztet a vegyi anyagok szabályozása terén folytatott szorosabb kétoldalú együttműködésre irányuló korábbi felhívásokra Az Egyesült Királyság kormánya és az Európai Bizottság (2023), Jegyzőkönyv: „Az Egyesült Királyság–EU kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kereskedelmi partnerségi bizottság harmadik ülése”, 2023. december 7., London és virtuális formátum (házigazda az Egyesült Királyság); az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott belföldi tanácsadó csoportok, közös nyilatkozat, 2024. szeptember 19.; javasolja, hogy kérjék ki az Egyesült Királyság kormányának és az érintett decentralizált hatóságoknak a véleményét a REACH-rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1907/oj). közelgő felülvizsgálatáról az együttműködés és a szabályozási konvergencia előmozdítása érdekében, hogy elősegítsék a vegyi anyagok biztonságos és jogilag kiszámítható, határokon átnyúló kereskedelmét, egyben fenntartva a környezetvédelem magas szintjét;

90.üdvözli, hogy az Egyesült Királyság elismerte a CE-jelölést az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozások tekintetében; üdvözli, hogy ez megkönnyíti az Egyesült Királyság és az EU közötti folyamatos kereskedelmet, miközben csökkenti a gyártók megfelelési terheit;

91.kéri, hogy az EU és az Egyesült Királyság belső tanácsadó csoportjainak együttes nyilatkozatával összhangban erősítsék meg a gazdasági és civil társadalmi érdekelt felek szerepét az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kereskedelmi és fenntartható fejlődési kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos végrehajtási, nyomonkövetési és tanácsadási folyamatokban;

92.emlékeztet az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti azon kötelezettségvállalására, hogy a hulladékmegelőzés, a hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság területén fenntartják a környezetvédelem magas szintjét; hangsúlyozza, hogy jobban kell tervezni és koordinálni a hulladékgazdálkodási infrastruktúráik kiigazítása és annak érdekében, hogy elegendő kapacitást biztosítsanak az újrafeldolgozáshoz, a javításhoz, az újragyártáshoz és a hulladékkezeléshez a hulladékhierarchiával összhangban, valamint hogy előmozdítsák a maradékhulladék-áramok csökkentésére és kezelésére irányuló megoldásokat;

93.hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti szoros koordináció fontosságát a hulladékágazatnak az EU ETS-be való esetleges bevonása terén a szabályozás összehangolásának biztosítása, a kibocsátásáthelyezés megelőzése és a határokon átnyúló tisztességes verseny fenntartása érdekében;

94.elismeri, hogy a tengeri ipari tevékenységek és a fenntartható energiával kapcsolatos nagyléptékű projektek, például a tengeri szélerőműparkok ellentétesek lehetnek a Natura 2000 területek és a védett tengeri területek megőrzési célkitűzéseivel, és káros hatással lehetnek a tengerfenékre és a halászterületekre is; hangsúlyozza, hogy körültekintő egyensúlyra van szükség a környezetvédelmi célok, a fenntartható halászat és a megújulóenergia-termelés között;

95.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos rendszereket fokozatosan vezetik be, hogy felváltsák a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatást; felszólít az EU és az Egyesült Királyság közötti eszmecserére a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokról, amelyek előmozdítják a biológiai sokféleséget és az éghajlatváltozás mérséklését, valamint biztosítják az élelmezésbiztonságot és az ellátási lánc stabilitását;

96.megjegyzi, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közös törekvései vannak az éghajlatváltozás mérséklése terén; felszólít az éghajlat-politikák jobb összehangolására a következetesség biztosítása és az egymásnak ellentmondó vagy egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében, ami alááshatja az éghajlat-politikai fellépés hatékonyságát; ösztönzi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozásra való felkészültséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, különös tekintettel az emelkedő hőmérsékletnek a kiszolgáltatott csoportokra, így az alacsony jövedelmű közösségekre gyakorolt egészségügyi hatásaira;

97.tudomásul veszi a 2025. május 19-i egyetértési megállapodásban meghatározott, az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a szén-dioxid-piacról szóló hivatalos megállapodás létrehozására irányuló közös célkitűzést, amely összekapcsolja az Egyesült Királyság és az EU ETS rendszereit; sürgeti mindkét felet, hogy mielőbb jussanak megállapodásra a vállalatok kettős szén-dioxid-kibocsátási költségeinek elkerülése érdekében; megismétli a Bizottság és az Egyesült Királyság közös álláspontját, miszerint egy ilyen megállapodást egyértelműen és következetesen össze kell hangolni a Windsori Keretmegállapodás szabályaival és elveivel;

98.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság és az EU ETS időben történő összehangolása nélkül az Egyesült Királyság EU-ba irányuló exportja 2026 januárjától az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá fog tartozni; emlékeztet az EU és az Egyesült Királyság azon kötelezettségvállalására, hogy megteremtik a saját joghatóságukból származó áruk számára a CBAM-rendszereik alóli kölcsönös mentességekhez szükséges feltételeket; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében ezeknek a mentességeknek a jogilag lehetséges legrövidebb időn belül működőképesnek kell lenniük;

99.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EU és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú partnerséget a megújuló energia fejlesztése, az energiabiztonság és az ellátási lánc rezilienciája terén folytatott együttműködés fokozása érdekében; szorosabb párbeszédet és közös kutatást szorgalmaz az EU és az Egyesült Királyság között a szén-dioxid-semleges energiáról a közös kihívások kezelése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló innováció ösztönzése érdekében;

100.tudomásul veszi az UK és az Egyesült Királyság arra irányuló szándékát, hogy a 2025. május 19-i egyetértési megállapodásnak megfelelően folytassák az új energiatechnológiákra, többek között a szén-dioxid-leválasztásra, -hasznosításra és -tárolásra, a hidrogénra és a biometánra vonatkozó technikai szabályozási információcserét; ösztönzi az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködést a kkv-k zöld technológiákhoz és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens infrastruktúrához való hozzáférésének javítása érdekében, biztosítva, hogy a kisvállalkozások hatékonyan hozzájárulhassanak a zöld technológiákra való átálláshoz, és élvezhessék annak előnyeit;

101.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti átfogó SPS-megállapodás kidolgozására irányuló szándékot, és hangsúlyozza, hogy egy ilyen megállapodásnak az élelmiszer-biztonság, az állatjólét, valamint a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem magas szintjének fenntartására kell irányulnia; hangsúlyozza, hogy az emberi egészség védelme és az agrár-élelmiszeripari kereskedelem megkönnyítése érdekében össze kell hangolni a növényvédő szerek megengedett szermaradék-határértékeit (MRL-ek); hangsúlyozza egy állat-egészségügyi megállapodás megkötésének fontosságát az állategészségügy biztosítása, a zoonotikus betegségek kitörésének megelőzése és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem érdekében, különösen a közelmúltbeli járványkitörések és az ebből eredő kereskedelmi korlátozások fényében;

102.megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Királyság között eltérőek a per- és polifluor-alkil anyagokra (PFA-anyagok) vonatkozó küszöbértékek és korlátozások; szorosabb együttműködésre szólít fel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Egyesült Királyság illetékes hatóságai között a PFA-anyagok nyomon követése és kockázatértékelései tekintetében; javasolja az EU és az Egyesült Királyság közötti tudományos párbeszéd fokozását az élelmiszerekben és takarmányokban való előfordulási határértékekről a közegészség védelme érdekében, a magas szintű élelmiszer-biztonsági normák fenntartása mellett;

103.tudomásul veszi a géntechnológiáról (precíziós növénynemesítésről és állattenyésztésről) szóló jogszabályt, amely 2023. március 23-án lépett hatályba Angliában, felülvizsgálva a génszerkesztés és precíziós növénynemesítés és állattenyésztés révén kifejlesztett növények és állatok szabadon bocsátására, forgalmazására és kockázatértékelésére vonatkozó szabályokat; aggodalmát fejezi ki az ilyen termékek jogállásával, valamint Észak-Írország és az EU közötti mozgásával kapcsolatos szabályozási eltérések miatt; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy a nem megfelelően címkézett termékek bekerüljenek az uniós élelmiszerláncba;

104.emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése alapvető változást jelentett a közös szabályozási környezetben, amely korábban a közegészségügy, a gyógyszeripar és az orvosi kutatás területén folytatott együttműködés alapját képezte; aggodalmát fejezi ki továbbá az Egyesült Királyság megtartott uniós jogról (visszavonás és reform) szóló törvénye által teremtett bizonytalanság miatt, amely megszünteti az uniós jog elsőbbségét, és az egészségügyi szabályozások eltérő értelmezéséhez vezethet;

105.emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság Gyógyszerek és Egészségügyi Termékek Szabályozó Ügynöksége (MHRA) immár függetlenül engedélyezi a gyógyszereket az Egyesült Királyságban, ami eltérésekhez vezethet az engedélyezési határidők, a jóváhagyási kritériumok és a forgalomba hozatal utáni felügyelet terén; hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az ilyen eltéréseknek a betegek határokon átnyúló hozzáférésére és biztonságára gyakorolt hatását, és strukturált uniós nyomon követésre szólít fel az ilyen eltérések értékelése és kezelése érdekében;

106.üdvözli, hogy megállapodás született az EU Kábítószer-ügynöksége és az Egyesült Királyság hatóságai közötti, a kábítószerekkel kapcsolatos kockázatokról és fenyegetésekről szóló kölcsönös információcseréről; e tekintetben felszólít az uniós ügynökség és az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti esetleges operatív megállapodás mielőbbi megkötésére;

107.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság és az EU eltérő megközelítéseket alkalmaz az egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligencia szabályozása terén, mivel az eltérő megközelítések veszélyeztethetik a határokon átnyúló interoperabilitást és együttműködést a digitális orvosi szolgáltatások terén; strukturált párbeszédet szorgalmaz a digitális orvostechnikai eszközökre és a mesterséges intelligencián alapuló diagnosztikára vonatkozó szabványok és megfelelési mechanizmusok konvergenciájának feltárása érdekében;

108.hangsúlyozza, hogy javítani kell az együttműködést a közegészségügy valamennyi aspektusának védelme és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a betegek klinikailag indokolt esetben hozzáférjenek az ellátáshoz; javasolja, hogy ez az együttműködés biztosítson elsőbbséget a ritka és a gyermekbetegségek kezelésének, valamint az összetett kezeléseknek, amennyiben bármelyik fél rendelkezik a szükséges szakértelemmel; e tekintetben elismeri az európai referenciahálózatok sikerét és további potenciálját, és felszólít az Egyesült Királyság megfelelő referenciahálózataival való együttműködés keretének létrehozására; felszólít az EU és az Egyesült Királyság közötti szabályozási és kutatási együttműködés elmélyítésére a közegészségügy területén, támogatja ezt az együttműködést az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa program egészségügyi klaszterében való részvétele és a HERA-val kapcsolatos kezdeményezésekben való esetleges jövőbeli részvétele révén;

109.megjegyzi, hogy a brexittel kapcsolatos szabályozási eltérések és a megnövekedett behozatali költségek jelentősen akadályozták a brit betegek hozzáférését az életmentő rákkezelésekhez; kiemeli, hogy az új rákgyógyszerek behozatalának költsége a brexit után csaknem megnégyszereződött; hangsúlyozza, hogy ezek az akadályok a kritikus kezelések késedelméhez és elutasításához vezettek, ami kedvezőtlenül befolyásolta a betegek, köztük a visszatérő rákban szenvedő gyermekek gyógyulási esélyeit; javasolja, hogy az Egyesült Királyság foglalkozzon ezekkel a kihívásokkal az alapvető gyógyszerekhez való méltányos hozzáférés biztosítása érdekében;

110.hangsúlyozza, hogy a munkaerőhiány kezelése, valamint a bevált gyakorlatok és a szakértelem cseréjének előmozdítása érdekében meg kell könnyíteni az egészségügyi szakemberek mobilitását, képzését, valamint képesítéseik és rezidensi programjaik kölcsönös elismerését az EU és az Egyesült Királyság között; hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megerősítésének stratégiai lehetőségét a világszínvonalú tehetségek vonzása és megtartása, valamint a tudományos kiválóság előmozdítása terén; üdvözli az EU arra irányuló kezdeményezéseit, hogy Európát globális kutatási központtá tegye, beleértve a kutatók áthelyezésének támogatását és a karrierlehetőségek javítását; ösztönzi az EU és az Egyesült Királyság közös programjainak és mobilitási kezdeményezéseinek kidolgozását az egészségügyi szakemberek és kutatók támogatása érdekében, biztosítva, hogy Európa továbbra is vezető szerepet töltsön be az orvosi innováció és a tudományos szabadság terén;

111.megjegyzi, hogy bár az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás tartalmaz egy, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvet, amely fenntartja a kölcsönös egészségügyi ellátásra vonatkozó mechanizmusokat, például az európai egészségbiztosítási kártyát, az Egyesült Királyság határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvben Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/24/oj). való részvételének megszűnését nem követte hasonló megállapodás; megjegyzi, hogy ennek egyenlőtlen hatása volt, különösen Észak-Írországban, ahol korábban évente több mint 1 000 beteg részesült az irányelv alapján megtérített ellátásban az EU-ban;

112.javasolja egy kifejezetten a gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel foglalkozó EU–Egyesült Királyság-munkacsoport létrehozását a folyamatos párbeszéd megkönnyítése, a szabályozási eltérések kezelése és az összehangolás előmozdítása érdekében olyan területeken, mint a klinikai vizsgálatok, a farmakovigilancia, az orvostechnikai eszközök tanúsítása és az egészségügyi ellátással kapcsolatos termékek tiltott kereskedelme;

113.elismeri, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás korlátozott rendelkezéseket tartalmaz az egészségbiztonsággal kapcsolatos együttműködésre vonatkozóan, és sajnálja, hogy az Egyesült Királyság már nem vesz részt az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságának vagy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) a munkájában; figyelmeztet arra, hogy ez korlátozza a korai előrejelzésre irányuló képességeket és a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre, például a világjárványokra és az antimikrobiális rezisztenciára való összehangolt reagálást; javasolja, hogy alakítsanak ki hivatalos és rendszeres párbeszédet az EU és az Egyesült Királyság közegészségügyi hatóságai és közegészségügyi intézményei között a szükséghelyzeti felkészültség, a világjárványokra való reagálás és a határokon átnyúló járványügyi felügyelet iránti bizalom és kapacitás megerősítése érdekében;

114.üdvözli, hogy a közelmúltban közös álláspontot fogadtak el az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megújított menetrendjéről, amelynek keretében a Bizottság és az Egyesült Királyság feltárja az egészségbiztonsággal kapcsolatos információcsere és együttműködés lehetőségeit, beleértve a felmerülő egészségügyi veszélyek észlelését, az azokra való felkészültséget és reagálást, a jövőbeli világjárványok és egészségügyi válságok megelőzése és enyhítése érdekében, többek között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egészségbiztonsági rendelkezéseinek keretében, az egészségbiztonság terén történő együttműködés maximalizálása céljából;

115.sürgeti a Bizottságot, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseivel összhangban függessze fel az együttműködést azokban az esetekben, amikor az Egyesült Királyság gyógyszerminőségre, farmakovigilanciára vagy gyártásra vonatkozó szabályozási szabványai a 2001/83/EK irányelvben foglaltak szerint már nem tekinthetők egyenértékűnek az uniós szabványokkal;

116.rámutat az Európai Gyógyszerügynökség Amszterdamba való költöztetését követően az ügynökség korábbi épületére vonatkozó bérleti szerződéssel kapcsolatos megoldatlan helyzetre, és kéri, hogy a kérdést vessék fel az Egyesült Királysággal;

117.hangsúlyozza, hogy a brexitet követően egyre összetettebbé válnak a gyógyszerek határokon átnyúló ellátási láncai, különösen azon termékek esetében, amelyek korábban szabadon mozogtak az EU és az Egyesült Királyság között; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vámellenőrzések és a szabályozási folyamatok késedelmeket, hiányokat és megnövekedett költségeket okoztak, ami hatással volt a gyógyszerek elérhetőségére az Egyesült Királyságban, különösen Észak-Írországban és a kisebb tagállamokban, amelyek korábban az Egyesült Királyságban működő ellátási láncokra támaszkodtak, például Máltán, Cipruson és Írországban;

118.hangsúlyozza, hogy a 2001/20/EK és a 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2022/642 irányelv HL L 118., 2022.4.20., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/642/oj. alapján Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságban, valamint Cipruson, Írországban és Máltán elérhetővé tett, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó bizonyos kötelezettségektől való eltérések esetleges meghosszabbításának az érintett tagállamokban fennálló folyamatos szükségességre és a betegellátásban bekövetkező károk kockázatára vonatkozó bizonyítékokon kell alapulnia, és nem történhet adminisztratív kényelemi okokból;

119.sürgeti az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy vizsgálják meg az együttműködési mechanizmusokat, például a helyes gyártási gyakorlatról szóló, egyenértékű szabványokon alapuló kölcsönös elismerési megállapodást a különösen kritikus gyógyszerekhez való folyamatos hozzáférés biztosítása, a hiányok leküzdése, valamint a tételvizsgálattal, a farmakovigilanciai adatok megosztásával és az ellátási logisztikával kapcsolatos akadályok felszámolása érdekében a betegellátás zavarainak minimalizálása és a betegbiztonság garantálása érdekében;

120.hangsúlyozza, hogy mindkét félnek közösen meg kell erősítenie szerepvállalását és együttműködését a globális egészségügyi irányításban és a nemzetközi fejlesztési programokban, többek között, de nem kizárólag az Egészségügyi Világszervezetben; hangsúlyozza e tekintetben az összehangolt fellépés fontosságát annak érdekében, hogy erőteljesebb, méltányosabb és hatékonyabb nemzetközi választ lehessen adni a határokon átnyúló egészségügyi szükséghelyzetekre;

121.hangsúlyozza, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban a fogyasztók számos kockázattal szembesülnek a nem biztonságos és tiltott termékek, valamint a manipulatív online értékesítési technikák miatt; e tekintetben kiemeli az e-kereskedelemből eredő kapcsolódó kihívásokat, amelyeknek a fogyasztók ki vannak téve; úgy véli, hogy e kihívások kezeléséhez elengedhetetlen az EU és az Egyesült Királyság fogyasztóvédelmi szervei közötti szorosabb együttműködés és a fontos információk cseréje;

122.hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködésnek fenn kell tartania a magas szintű fogyasztóvédelmet, különös tekintettel a termékbiztonságra, az e-kereskedelemre és a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokra; fokozott együttműködésre szólít fel a nem biztonságos termékek és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a következetes és magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében szabályozási konvergenciára van szükség a termékbiztonság és a digitális fogyasztói jogok terén, ezáltal támogatva a fogyasztói bizalmat és a határokon átnyúló kereskedelembe vetett bizalmat; kéri, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés kötelezze a két felet párbeszédre és információcserére a közös érdekű területeken, beleértve a termékbiztonságot, a digitális fogyasztói jogokat és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat; kiemeli, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak együtt kell működnie az olyan szabályozási eltérések megelőzése érdekében, amelyek negatívan befolyásolhatják a fogyasztói bizalmat vagy a határokon átnyúló kereskedelmet;

123.sajnálja, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos együttműködési megállapodást, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az uniós fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat és az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága közötti megállapodás létrehozásának lehetőségét; hangsúlyozza, hogy egy ilyen megállapodás lehetővé tenné a hatóságok számára a hatékonyabb beavatkozást a vizsgálatokkal kapcsolatos információcsere és a közös fellépések feltárása révén; kiemeli, hogy ezt az együttműködést a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2394/oj). keretében kell mérlegelni, mivel ez lehetővé teszi a nem uniós országokkal való együttműködést a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében; üdvözli azt a megállapodást, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 96. cikkének (4) bekezdésével összhangban újraindítják a rendszeres információcseréről szóló megbeszéléseket az EU biztonsági riasztórendszere és az Egyesült Királyság piacfelügyeleti és termékbiztonsági adatbázisa között;

124.felhívja az EU-t, hogy könnyítse meg az Egyesült Királyság csatlakozását a Luganói Egyezményhez, lehetővé téve az ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását az Egyesült Királyság és a tagállamok között;

125.üdvözli a Bizottság és az Ofcom, az Egyesült Királyság műsorszolgáltatással, távközléssel és postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatósága által 2024. április 30-án aláírt igazgatási megállapodást, amelynek célja annak felügyelete, hogy a nagy online platformok hogyan értékelik és kezelik a kockázatokat, beleértve a kiskorúak védelmét, az életkornak megfelelő tervezést és a platformok átláthatóságát; reményét fejezi ki, hogy ez a szorosabb együttműködés kezdetét jelenti e kihívások és egyéb közös kihívások kezelése terén;

126.hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának fényében és az ingadozó globális energiapiacokkal összefüggésben meg kell erősíteni az EU és az Egyesült Királyság közötti energiaügyi és ellátásbiztonsági együttműködést; ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy működjenek együtt az orosz energiafüggőség megszüntetése érdekében azáltal, hogy a lehető leghamarabb leállítják az összes orosz fosszilis tüzelőanyag – többek között az olaj, a gáz, a cseppfolyósított földgáz (LNG), a nukleáris üzemanyagok és más nukleáris anyagok – behozatalát; megjegyzi, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság tovább halad azon közös célja felé, hogy véget vessen az Oroszországgal fennálló valamennyi energiaügyi kapcsolatának; üdvözli az ellátásbiztonsággal foglalkozó új EU–Egyesült Királyság-munkacsoportnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében történő létrehozását, a partnerségi tanács 2024. március 17-i ajánlásának megfelelően, amelyet később az energiaügyi szakbizottság hajtott végre; reméli, hogy az ellátásbiztonsággal foglalkozó új EU–Egyesült Királyság-munkacsoport rendszeresen ülésezhet, és konkrét megoldásokat és közös fellépéseket dolgozhat ki a kétoldalú együttműködés e kulcsfontosságú területén;

127.hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság energiapiacai integrációjának fontosságát, amely javíthatja az ellátás biztonságát, ösztönözheti a tisztaenergia-termelést és csökkentheti mindkét fél energiaköltségeit; úgy véli, hogy a fizikai rendszerösszekötő kapacitás magas szintjét integráltabb nagykereskedelmi energiapiacokkal kell kiegészíteni, amelyek elősegíthetik az EU és az Egyesült Királyság közötti energiabiztonságot és -kereskedelmet; úgy véli, hogy a szabályozók és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti szorosabb együttműködés ellenére kevés előrelépés történt a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 312. cikkében előirányzott új villamosenergia-kereskedelmi rendszer kidolgozása terén; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság már nem veszi igénybe a villamosenergia-kereskedelem piac-összekapcsolásának uniós egységes piaci eszközeit, például uniós egységes másnapi piac-összekapcsolást, ami a rendszerösszekötők nem hatékony kereskedelméhez vezet, ennélfogva növeli a nagykereskedelmi költségeket, és végső soron magasabb fogyasztói számlákat eredményez, valamint akadályozza a többcélú rendszerösszekötőkbe történő beruházásokat;

128.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság arra vonatkozó közelmúltbeli kötelezettségvállalását és politikai megállapodását, hogy folyamatosan kiterjesztik az EU és az Egyesült Királyság közötti energiaügyi együttműködést, és megvizsgálják az Egyesült Királyság belső villamosenergia-piacon való potenciális részvételének paramétereit, beleértve a dinamikus összehangolást és az e szakpolitikai területtel kapcsolatos költségekhez való hozzájárulást, az EU–Egyesült Királyság közötti egyetértési megállapodásban foglaltaknak megfelelően; szorgalmazza, hogy kezdjék meg a piac összehangolásáról szóló azonnali tárgyalásokat és időben zárják le azokat, és hangsúlyozza, hogy gyors és határozott előrelépésre van szükség; kiemeli, hogy az ilyen részvétel csökkentené az energiaárakat, és előnyös lenne a fogyasztók és a vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy ezt a megállapodást a jelenlegi megállapodások lejárta előtt kell megkötni; hangsúlyozza, hogy – különösen a változó geopolitikai környezet és a globális kereskedelmi bizonytalanság fényében – az egyértelmű kölcsönös érdekű területek közé tartozik a tiszta energiával kapcsolatos együttműködés az Északi-tengeren, az EU és az Egyesült Királyság kibocsátáskereskedelmi rendszereinek összekapcsolása a CBAM-ból eredő súrlódások elkerülése érdekében, a villamosenergia-kereskedelmi megállapodások javítása és az infrastruktúra-tervezés szorosabb koordinációja, megerősítve ezáltal Európa-szerte az energiabiztonságot és az ipar versenyképességét; felszólítja mindkét felet, hogy szorosan működjenek együtt annak érdekében, hogy időben létrejöjjön egy működőképes keretrendszer, és így csökkenjen a jogbizonytalanság; kéri, hogy az EU és az Egyesült Királyság tegyen konkrét közös erőfeszítéseket a nukleáris energia, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megfizethető villamosenergia-forrás terén folytatott együttműködés fokozása érdekében, amely elengedhetetlen a klímasemlegesség eléréséhez és az európai iparágak versenyképességének fenntartásához; emlékeztet arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság olyan területeken folytatott strukturált együttműködése, mint például a villamosenergia-rendszerösszekötők és a tengeri megújulóenergia-infrastruktúra, összefügghet uniós finanszírozási programokkal, beleértve a regionális és energetikai kezdeményezéseket is; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság ilyen keretek között történő részvétele megköveteli a megfelelő irányítást, az uniós szabályoknak való megfelelést, valamint az EU befektetésével összhangban álló megfelelő pénzügyi hozzájárulást; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson teljes körű tájékoztatást a Parlamentnek az Egyesült Királyság által e területeken nyújtandó pénzügyi hozzájárulásról;

129.üdvözli a Bizottságnak és az Egyesült Királyságnak a közelmúltban tartott EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozón kifejtett azon közös álláspontját, hogy a szén-dioxid-piacok összekapcsolása hozzájárulna a kereskedelemmel és az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos aggályok kezeléséhez, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 392. cikkének (6) bekezdésével összhangban, és mentesítené az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező vállalkozásokat a CBAM alól, csökkentené a kereskedelmi súrlódásokat és előmozdítaná a szén-dioxid-árazáshoz való igazodást, ezáltal megerősítve a közös dekarbonizációs célkitűzéseket és hozzájárulva a klímasemlegességi célok eléréséhez;

130.elismeri, hogy a különböző CBAM-ok működése az EU-ban és az Egyesült Királyságban további nem kívánt költségeket eredményezhet a megújuló villamos energia jövőbeli határokon átnyúló kereskedelme tekintetében, ami negatív hatást gyakorol az iparágakra és a háztartásokra, és különös kockázatot jelent az Ír-sziget egységes villamosenergia-piacának integritására nézve; úgy véli, hogy a leghatékonyabb és legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az Egyesült Királyság közvetlenül kapcsolódna az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez (ETS) az egyetértési megállapodásban javasoltaknak megfelelően; fenntartja, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer teljes összekapcsolásánál el kell kerülni a nem kívánt költségeket, és fel kell számolni az együttműködés előtt álló szükségtelen politikai akadályokat, különösen az Északi-tengeren; mindazonáltal szükség esetén ideiglenes intézkedéseket szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az EU és az Egyesült Királyság CBAM-jai 2026-tól ne rójanak további terheket a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelemre, amikor a villamosenergia-piaci részvételről és a kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló tárgyalások még folyamatban lehetnek; kiemeli, hogy az Egyesült Királyságnak az EU ETS-hez kapcsolódó mechanizmusokban vagy rendszerekben való részvételét az EU adminisztratív és programköltségeit fedező méltányos és arányos pénzügyi hozzájárulásnak kell kísérnie; ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen jövőbeli megállapodásban teljes mértékben védelmezni kell az EU pénzügyi és éghajlat-politikai érdekeit;

131.kiemeli az északi-tengeri régió tengeri megújulóenergia- és csővezeték-infrastruktúrájára vonatkozó közös szabályok megállapításának fontosságát az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodások megkönnyítése érdekében; további együttműködésre szólít fel az EU és az Egyesült Királyság között a nemzetközi energiaügyi erőfeszítések terén az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáival összefüggésben;

132.tudomásul veszi az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és a fenntartható fejlődési céloknak, valamint a Párizsi Megállapodásnak a megvalósítása iránti megerősített közös nemzetközi kötelezettségvállalást; megismétli, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak továbbra is együtt kell működnie a nemzetközi éghajlat-változási konferenciákon, többek között a közelgő COP30 konferencián, hogy építsenek az elért eredményekre, és vezető szerepet vállaljanak a megújuló energia, az energiahatékonyság és az energiaágazatból származó metánkibocsátás csökkentése terén tett további globális fellépésekben;

133.üdvözli, hogy a két fél törekvései hasonlóak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások 2030-ig történő előmozdítása tekintetében, azzal a végső közös céllal, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség; gratulál az Egyesült Királyságnak ahhoz, hogy 2024. október 1-jén fokozatosan megszüntette a szénerőműveken alapuló energiatermelést, és így az első lett a G7-országok és a fejlett, iparosodott országok között, amely elérte e célkitűzést; hangsúlyozza a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban szereplő, a környezetvédelemmel kapcsolatban a visszalépés tilalmára vonatkozó záradék fontosságát, amelytől egyik fél sem térhet el a megállapodás egészének veszélyeztetése nélkül;

134.kedvezően ítéli meg, hogy mindkét fél hajlandó fontolóra venni egy szorosabb szabályozási és technológiai együttműködés lehetőségét a tiszta technológiák, például a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és tárolás, valamint a megújuló energiák, többek között a tengeri szélenergia, a hidrogén, a biometán és a fenntartható bioüzemanyagok terén; megjegyzi azonban, hogy az Egyesült Királyságnak az EU egységes piacáról való kilépésre vonatkozó döntése elkerülhetetlen kihívásokat jelent az energiaügy területén folytatott kétoldalú együttműködés formájára nézve, és korlátozza annak hatókörét; felhívja a két felet, hogy találjanak új módszereket a megújulóenergia- és tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos kétoldalú együttműködésük minőségének és mélységének javítására;

135.hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti engedélyezési eljárások összehangolt tervezése és konvergenciája fontos szereppel bír a megújuló energiaforrások, különösen a tengeri szélenergia, a villamosenergia-infrastruktúra és a szén-dioxid-tárolás, valamint az északi-tengeri hibridenergia-projektek fejlesztésének biztosításában; úgy véli, hogy mindkét félnek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy az Északi-tenger zöldenergia-központtá váljon, amely az ellátás biztonságának garantálásához is hozzájárulhat, többek között a tengeri szélenergia-termelés magas szintje révén, összhangban azzal a nem kötelező erejű uniós célkitűzéssel, hogy 2050-ig mintegy 360 GW telepített tengeri termelési kapacitást kell elérni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a tengeri hálózatok tervezésével és a kritikus energetikai infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos regionális együttműködést az Egyesült Királysággal, valamint erősítsék meg a szomszédos országokkal valamennyi tengermedencére kiterjedő együttműködést a rendszer megbízhatóságának fokozása, valamint az infrastruktúra zavarai és az energiaellátási hiányosságok valószínűségének csökkentése érdekében;

136.emlékeztet arra, hogy a tengeri energiaforrások teljes körű kihasználásához nagyon jelentős beruházásokra lesz szükség a hálózati és rendszerösszekötő kapacitások terén; hangsúlyozza továbbá, hogy ki kell alakítani egy összekapcsolt tengeri hálózatot, beleértve a hibrid rendszerösszekötőket és a megfelelő költségmegosztási mechanizmusokat; úgy véli, hogy a villamosenergia-infrastruktúrának a tengeri szélenergia-potenciál kiaknázása érdekében történő fejlesztése az EU és az Egyesült Királyság számára közös prioritást élvez; hangsúlyozza, hogy a közös megújuló erőforrások kiaknázása kölcsönösen előnyös lehet az EU és az Egyesült Királyság számára, és mindkét oldalon csökkentheti a tiszta energiára való átállás költségeit;

137.üdvözli az Egyesült Királyság aktív részvételét az északi tengerek melletti országok energetikai együttműködésében (NSEC), a 2022 decemberében aláírt egyetértési megállapodásra építve; fenntartja, hogy az Egyesült Királyság NSEC-ben való részvétele végül olyan életképes közös projektekhez fog vezetni, amelyek összhangban vannak az Északi-tenger mint Európa zöld erőműve fejlesztésére irányuló közös célkitűzéssel, az Egyesült Királyság által 2023. április 24-én aláírt oostendei nyilatkozatban meghatározottak szerint;

138.megjegyzi, hogy 2024 vége felé az energiaügyi szakbizottság ajánlást és ütemtervet fogadott el a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozóan, felkérve az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy fokozzák a felek közötti új kereskedelmi rendszer megvalósításához szükséges technikai munkát, beleértve a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 29. mellékletében meghatározott javasolt kereskedelmi modell, a többrégiós laza mennyiségalapú piac-összekapcsolás (MRLVC) koncepciójának validálási szakaszát;

139.tudomásul veszi az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és az Egyesült Királyság között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében 2020. december 21-én megkötött megállapodást, amely kiterjed az atomenergia biztonságos és békés felhasználására irányuló együttműködésre, és amelyet mindkét fél nemzetközi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásai támasztanak alá; kiemeli az EU és az Egyesült Királyság közötti polgári célú nukleáris együttműködés kölcsönös előnyeit olyan területeken, mint az újgenerációs reaktorok, a hulladékgazdálkodás, a kis méretű moduláris reaktorok, a biztonsági és egészségügyi előírások, az ellátási lánc rezilienciája és a fúziós technológiák, többek között a kutatás, az orvosi alkalmazások, a nukleáris kutatók mobilitása és adott esetben a közös tudományos infrastruktúrához való hozzáférés révén;

140.emlékeztet a magas szintű környezetvédelmi és munkaügyi normák fenntartásának fontosságára az energetikai projektekben; hangsúlyozza, hogy szabályozási együttműködésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az energetikai kezdeményezések felfelé irányuló konvergenciát mozdítsanak elő a munkavállalói jogok, az egészség és biztonság, valamint a környezetvédelem terén;

141.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás zökkenőmentes végrehajtását a közlekedés területén, valamint az e tekintetben kölcsönösen biztosított jogok hatékony gyakorlását, fenntartva a hatékony közlekedési összeköttetést a megállapodás 2021. januári ideiglenes alkalmazása óta;

142.felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának felügyeletét, és javítsa az együttműködést az EU és az Egyesült Királyság piacainak további integrálása céljából, segítse elő a zökkenőmentes, határokon átnyúló mobilitást, az infrastruktúra-integrációt, és valósítsa meg a kölcsönös éghajlat-politikai és közlekedési célkitűzéseket, teljes mértékben összhangban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretével, a viszonosság alapján és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett;

143.aggodalmát fejezi ki az EU és az Egyesült Királyság közötti szabályozási eltérések növekvő lehetősége miatt, mivel azok akadályokat gördíthetnek a zökkenőmentes szállítási műveletek elé, és csökkenthetik az összeköttetés előnyeit; hangsúlyozza különösen, hogy folytatni kell az együttműködést az utasjogokról szóló rendeletek jövőbeli aktualizálása terén, mivel azok aszimmetriákat eredményezhetnek a késésekért járó kártérítési küszöbértékek és a multimodális utazások védelme terén, ami összezavarhatja a fogyasztókat, és alááshatja a határokon átnyúló szolgáltatásokba vetett bizalmat;

144.felhívja a Bizottságot és az Egyesült Királyságot, hogy hozzanak létre egy közös gyors riasztási mechanizmust a közlekedési zavarok esetére, biztosítva a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) folyosóit érintő eseményekkel kapcsolatos információk azonnali cseréjét;

145.elismeri az európai határregisztrációs rendszer biztonsági előnyeit, de figyelmeztet annak 2025-ös bevezetése során esetlegesen bekövetkező közlekedési zavarokra; kéri, hogy a repülőtereken és az olyan kikötőkben, mint Dover és Calais, az utasokkal kapcsolatos tudatosságnövelő kampányok mellett kezeljék prioritásként a gyors végrehajtást és az infrastruktúra készenlétét, a határ túlterheltségének megelőzése érdekében; megjegyzi, hogy 2025. április 2. óta az uniós polgároknak körülbelül 19 EUR költséggel elektronikus beutazási engedélyt (eTA) kell beszerezniük ahhoz, hogy rövid távú tartózkodás céljából beléphessenek az Egyesült Királyságba, ami új adminisztratív követelményt vezet be a csatornán keresztül történő utazásra vonatkozóan;

146.szoros együttműködést javasol a felek között az oktatás, a szakképzés és a közlekedési dolgozók képesítéseinek elismerése terén, a szakképzett munkaerő vállalkozások számára fellépő hiánya elleni küzdelem és a munkavállalók mobilitásának támogatása érdekében, az EU szociális és biztonsági normáinak megfelelően;

147.hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonságos és hatékony teherszállítás fontosságát; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a nehéz tehergépjárművek vezetői egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe, többek között azért, mert az illegális bevándorlók megpróbálnak elrejtőzni járműveikben annak érdekében, hogy illegálisan átlépjék a határt, és hogy egyes nehéztehergépjármű-vezetőket erőszakos támadás ért Calais kikötője közelében; hangsúlyozza, hogy az uniós hajózási cégek és a nehéz tehergépjárművek vezetői nem viselhetik a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok biztonsági hiányosságainak következményeit;

148.megelégedéssel veszi tudomásul a zökkenőmentes átmenetet a repülésbiztonság területén, az EU Repülésbiztonsági Ügynöksége és az Egyesült Királyság Polgári Légiközlekedési Hatósága közötti jó együttműködést és felelősségmegosztást, különösen az egyes szervek által kiadott tanúsítási kérelmek érvényesítését illetően;

149.üdvözli a kizárólag árufuvarozásra és személyszállításra szolgáló járatokról szóló, eddig aláírt kétoldalú megállapodásokat, amelyek folyamatos és zökkenőmentes légi összeköttetést biztosítanak az EU és az Egyesült Királyság között;

150.üdvözli a légi közlekedéssel foglalkozó szakbizottságban a légi közlekedés nem szén-dioxiddal kapcsolatos éghajlati hatásairól folyamatban lévő megbeszéléseket, és felszólít a kutatás, a nyomon követés és a jelentéstétel folyamatos összehangolására a jogszabályok jövőbeli eltéréseinek elkerülése érdekében;

151.üdvözli a légi közlekedéssel foglalkozó szakbizottság szerepét abban, hogy mindkét felet folyamatosan tájékoztatja a légi közlekedésben használt fenntartható alternatív üzemanyagok szabályozására és ösztönzésére irányuló erőfeszítésekről, és javasolja a kezdeményezések összehangolását a fenntarthatósági előnyök maximalizálása, az innováció előmozdítása és a légi közlekedési ágazat versenyképességének támogatása érdekében;

152.tudomásul veszi az EU és az Egyesült Királyság között a teljes bérletre vonatkozó rendelkezésekről jelenleg folyó vitát, most, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell felelnie a nem uniós országokra vonatkozó további korlátozásoknak, és nyugtázza az Egyesült Királyság arra irányuló kéréseit, hogy a brexit utáni helyzetben észszerűsítsék az eljárásokat a magas szezonális kereslet kezelése érdekében;

153.kiemeli azonban, hogy ezeket a kéréseket a teljes légijárműbérletre vonatkozó, az EU-n belüli és kívüli szabályok és gyakorlatok – ideértve a felügyeletet és a végrehajtást – sürgős tisztázására irányuló jelenlegi kérelmek, valamint a légi közlekedési szolgáltatások hatékonyságának növelése összefüggésében kell megvizsgálni;

154.ezért ajánlja, hogy a Bizottság javasolja a társjogalkotóknak a légi szolgáltatásokról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1008/oj). felülvizsgálatát, tisztázva a teljes légijárműbérletre vonatkozó, EU-n belüli és EU-n kívüli szabályokat, felügyeleti mechanizmusokat és végrehajtási rendelkezéseket, annak érdekében, hogy kezeljék az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében felmerülő esetleges kérdéseket, ahelyett, hogy iránymutatásokat állapítana meg olyan kérdésekben, amelyekről a társjogalkotók még nem hoztak döntést;

155.rámutat arra, hogy az EU több helyi és regionális repülőtere számos összeköttetést üzemeltet az Egyesült Királysággal; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az ilyen típusú járatok rendelkezésre állását, amelyeket az Egyesült Királyságban élő és dolgozó uniós polgárok, valamint az Európába turistaként utazó brit állampolgárok is használnak;

156.elismeri, hogy a légi forgalom folyamatos növekedése és a globális légiforgalmi szolgáltatási rendszerre nehezedő növekvő nyomás megköveteli az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megerősítését a légtér teljesítményének, hatékonyságának és irányításának optimalizálása érdekében; üdvözli az Egyesült Királyság és az Eurocontrol közötti folyamatos koordinációt, és ösztönzi e tekintetben a kölcsönösen előnyös együttműködés további lehetőségeinek feltárását;

157.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyságot összekapcsolják a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásával (ERRU), és üdvözli mindkét fél arra irányuló elkötelezettségét, hogy javítják a nemzeti elektronikus nyilvántartások közötti adatcserét a közúti szállítási szabályok (súlyos) megsértésével kapcsolatban, hozzájárulva a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban a közúti szállításra vonatkozóan meghatározott szabályok hatékony végrehajtásához; felhívja mindkét felet, hogy dolgozzanak ki kétoldalú megállapodást a határokon átnyúló információcsere további megkönnyítése érdekében, összhangban az (EU) 2024/3237 irányelvvel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3237 irányelve (2024. december 19.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló (EU) 2015/413 irányelv módosításáról (HL L, 2024/3237, 2024.12.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/3237/oj)., a közúti biztonság javítása érdekében, a járművezetőkkel kapcsolatos adatvédelmi követelmények védelme mellett;

158.üdvözli azt a döntést, hogy az újonnan nyilvántartásba vett uniós és egyesült királyságbeli járművekben az intelligens menetíró készülék (smart tachograph) második verzióját használják annak érdekében, hogy a közúti árufuvarozás terén mindkét területen folyamatosan magas szintű közúti közlekedésbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak;

159.tudomásul veszi az Egyesült Királyság kikötőibe irányuló hajózási útvonalak és tevékenységek lehetséges átrendeződésével – amelynek célja a tengeri kibocsátások költségeinek elkerülése az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében – kapcsolatos aggályokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a kikötői tevékenységet az Egyesült Királyság kikötőiben; e tekintetben üdvözli az Egyesült Királyság–EU-csúcstalálkozón elért közös értelmezést, amely szerint működőképes kapcsolatot kell létrehozni az EU és az Egyesült Királyság kibocsátáskereskedelmi rendszerei között, amelynek magában kell foglalnia a belföldi és nemzetközi tengeri és légi közlekedést, hangsúlyozva a szén-dioxid-árazási és nyomonkövetési keretek összehangolásának fontosságát a környezetvédelmi törekvések fenntartása, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, a kibocsátásáthelyezés és a kikötők versenyképessége torzulásának megelőzése, valamint az uniós kikötői munkavállalók és vállalkozások védelme érdekében;

160.támogatja a Bizottság végrehajtási határozatát A Bizottság (EU) 2022/1973 végrehajtási határozata (2022. október 11.) az (EU) 2022/993 irányelv alapján az Egyesült Királyságnak a tengerészképzési és -képesítési rendszere tekintetében történő elismeréséről (HL L 270., 2022.10.18., 99. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2022/1973/oj)., amely 2022. október 11-től elismeri az Egyesült Királyság tengerészképzési és -képesítési rendszerét az (EU) 2022/993 irányelvnek Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/993 irányelve (2022. június 8.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 169., 2022.6.27., 45. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/993/oj). megfelelően, miután megállapította, hogy a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezményben meghatározott valamennyi képzési és képesítési követelmény teljesült;

161.megjegyzi, hogy a vasúti közlekedés továbbra sem tartozik a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá, ami azt tükrözi, hogy az EU és az Egyesült Királyság kétoldalú megállapodásokra támaszkodik; üdvözli azonban a vasúttársaságok engedélyeivel és a biztonsági tanúsítással kapcsolatos előrelépéseket;

162.emlékeztet a Csatorna-alagút mint az Egyesült Királyság és az EU közötti létfontosságú infrastrukturális összeköttetés stratégiai fontosságára; aggodalommal állapítja meg, hogy a kétoldalú előrelépés ellenére a Csatorna-alagúton áthaladó vasúti áru- és személyszállítás volumene a magas költségek, az áru- és személyszállítási szolgáltatásokat érintő szabályozási akadályok, valamint az Egyesült Királyságon belüli továbbutazásra vonatkozó infrastruktúrakapacitási korlátok miatt messze elmarad a kezdeti előrejelzésektől, mivel a brit vasúthálózat nagy része nem képes szabványos európai teherszállító konténerek és kocsik fogadására;

163.tudomásul veszi a Bizottságnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról szóló 2023. és 2024. évi jelentéseit, különösen a halászatról szóló fejezetre vonatkozó pontokat;

164.üdvözli a felek közötti jobb együttműködést a teljes kifogható mennyiségről (TAC) szóló éves tárgyalások során, amelynek eredményeként 2023-ban és 2024-ben időben megállapodás született az ideiglenes teljes kifogható mennyiség alkalmazásának elkerülése érdekében, ezáltal biztosítva a következő évi halászati lehetőségek láthatóságát és előre jelezhetőségét a halászati ágazatban;

165.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brexit miatt instabilak a part menti államokkal fenntartott nemzetközi halászati kapcsolatok, ami megnehezíti a megosztási megállapodások egyensúlyának elérését és a halászati lehetőségek cseréjét; aggodalommal veszi tudomásul, hogy egyes part menti államok kihasználják ezt az instabilitást, és megpróbálják egyoldalúan és igazságtalanul növelni halászati lehetőségeiket az Unió halászati lehetőségeinek rovására; emlékeztet a történelmi halászati jogok tiszteletben tartásának fontosságára; fokozott együttműködésre szólít fel az EU és a parti államok között a közös halállományok fenntartható kezelése, a halászati kvóták nagyobb stabilitása és kiszámíthatósága érdekében, különösen az éves konzultációk és a háromoldalú megállapodások összefüggésében;

166.emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság halászati engedélyezési rendszert vezetett be az uniós hajók számára a vizeihez való hozzáféréshez; megjegyzi, hogy ez a rendszer jelentősen késleltette a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatékony végrehajtását, mivel az Egyesült Királyság számos előfeltételt szabott az engedélyek megadásához, ami különösen azokat a 12 méternél rövidebb hajókat sújtotta, amelyek hagyományosan az Egyesült Királyság felségvizein halásztak, de nehezen tudták bizonyítani az Egyesült Királyság vizein való jelenlétüket; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a helyzet ahhoz vezetett, hogy számos kisüzemi hajó nem kapott engedélyt, ami arra kényszerítette őket, hogy más területekre költözzenek, vagy beszüntessék tevékenységüket, ami tovább súlyosbította a brexithez kapcsolódó egyéb többletköltségek és bürokratikus terhek által okozott negatív helyzetet és kedvezőtlen hatásokat; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás semmissé tette a Granville-öbölről szóló szerződést, amely a brexitig a Jersey vizein folytatott halászatot szabályozta; végezetül emlékeztet arra, hogy a Jersey által kiadott engedélyekre vonatkozó globális felső határ kérdését még mindig nem sikerült teljes mértékben megoldani, ami egyes halászokat nagy bizonytalanságban hagy a brit korona fennhatósága alá tartozó vizeken folytatott halászati tevékenységeiket illetően;

167.emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 496. cikkével összhangban azokat az irányítási és technikai intézkedéseket, amelyek hatással lehetnek a másik fél hajóira, kellő időben előre be kell jelenteni ahhoz, hogy a másik fél észrevételeket tehessen vagy pontosítást kérhessen; hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hatástanulmányokat nem rendszeresen, nem a két fél érdekelt feleinek egyenlő részvételével és nem jóhiszeműen végzik;

168.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság egyoldalúan számos halászati gazdálkodási intézkedést hajtott végre, különösen technikai jellegű intézkedéseket, többek között bizonyos halászati tevékenységek betiltását, bizonyos fajokra vonatkozó minimális fogási méretek bevezetését, a védett tengeri területeken (például a Dogger-padon) folytatott halászat betiltását, valamint szélerőműparkok létrehozását, ami drasztikusan csökkentette az uniós hajók hozzáférését az Egyesült Királyság halászterületeihez és erőforrásaihoz, különösen a 6–12 tengeri mérföldes övezetben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek az intézkedések és a szociális intézkedések nagyobb hatást gyakorolnak az uniós hajókra, mint a brit hajókra, ami társadalmi-gazdasági következményekkel jár az uniós halászati ágazatra és különösen a kisüzemi halászokra nézve; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen típusú intézkedések végső soron kizárhatják az uniós hajókat egész halászati övezetekből, megkérdőjelezve az uniós halászati jogokat a brit vizeken;

169.felhívja a Bizottságot, hogy végezze el ezen intézkedések társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak átfogó és szisztematikus értékelését, többek között a korona fennhatósága alá tartozó vizeken annak megállapítása érdekében, hogy azok arányosak és megkülönböztetésmentesek-e, és adott esetben határozottan reagáljon és alkalmazza a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban előírt vitarendezési mechanizmust vagy megtorló intézkedéseket, beleértve az olyan kompenzációs intézkedéseket, mint a halászati termékek preferenciális tarifális elbánásának felfüggesztése, valamint a rendelkezésére álló minden egyéb politikai és diplomáciai eszközt;

170.e tekintetben üdvözli a választottbíróságnak az Északi-tenger angol vizein és a skót vizeken folytatott homokiangolna-halászat tilalmáról szóló határozattal kapcsolatban az EU és az Egyesült Királyság közötti vitában 2025. április 28-án hozott végleges határozatát; megjegyzi, hogy a választottbíróság ebben a konkrét esetben úgy ítélte meg, hogy nem sértették meg a megkülönböztetésmentesség elvét, és hogy az intézkedés tudományosan megalapozott; hangsúlyozza, hogy a választottbíróság megállapította, hogy az angol vizeken folytatott homokiangolna-halászat tilalma sérti a kereskedelmi és együttműködési megállapodás arányosságának elvét, és hogy az Egyesült Királyság nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy teljes körű hozzáférést biztosítson vizeihez a homoki angolna halászata céljából; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság köteles megtenni a választottbíróság határozatának való megfeleléshez szükséges intézkedéseket; úgy véli, hogy ez a határozat fontos jogi precedenst teremt az európai halászati jogok védelme és az Egyesült Királyság hasonló jövőbeli intézkedéseire való reagálás szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon az Egyesült Királyság által hozott egyoldalú intézkedéseket a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak való megfelelés biztosítása érdekében;

171.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egyoldalú intézkedések lánchatást gyakorolnak az uniós halászati ágazat és értéklánc gazdasági és társadalmi életképességére; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy az Egyesült Királyság vizeihez való hozzáférés korlátozása a halászati erőkifejtésnek a La Manche csatornára és az Északi-tengerre való áthelyezéséhez vezet, ami fokozott nyomást gyakorol a teljes kifogható mennyiségre és a teljes kifogható mennyiségen kívül eső fajokra; kiemeli, hogy az uniós vizek fokozott használata következményekkel jár a biztonságra és a tengeri térségekkel való gazdálkodásra nézve, de az erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében is, különösen a kisüzemi halászat esetében, ami megkérdőjelezi a halászati tevékenységek társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságát;

172.felszólítja mindkét felet, hogy az erőforrások fenntartható kiaknázását és a többéves halászati gazdálkodást garantáló regionális gazdálkodási terv előterjesztésével mielőbb kezeljék a La Manche csatornát és az Északi-tengert érő fokozott nyomást; e tekintetben emlékezteti a Bizottságot az északi-tengeri többéves terv szabályaira, amelyek ezekre a vizekre is kiterjednek, és úgy véli, hogy azokat szükség esetén ki kell igazítani az esetleges eltérések összehangolása, valamint a gazdasági szereplők és a tagállamok számára a jogi egyértelműség biztosítása érdekében;

173.felszólítja mindkét felet, hogy tartsák tiszteletben a „Hozzáférés a vizekhez” című, az 500. cikkben foglalt elvet annak érdekében, hogy érdekeik között kölcsönösen kielégítő egyensúlyt biztosítsanak; emlékeztet arra, hogy a vizekhez való hozzáférésnek, beleértve a 6–12 tengeri mérföldes övezetet is, kölcsönösnek és a másik fél teljes kifogható mennyiségével vagy átlagos fogási szintjével arányosnak kell lennie; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben hajtsa végre ezt a cikket, és a halászati szakbizottságon belül dolgozza ki a gyakorlati alkalmazásának megkönnyítéséhez szükséges iránymutatásokat;

174.hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás felülvizsgálati záradékot tartalmaz, amely 2030-ra felülvizsgálatot ír elő a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának megerősítése és kodifikálása érdekében, figyelembe véve, hogy ez a záradék nem használható fel a vizekhez való hozzáférés szintjének csökkentésére; e tekintetben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az elkövetkező években kiszámítható, folyamatos és fokozott hozzáférést biztosítson a vizekhez;

175.hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti méltányos és fenntartható halászati megállapodás fontosságát; üdvözli az EU és az Egyesült Királyság között 2025. május 19-én kötött politikai megállapodást – különösen a vizekhez való kölcsönös, stabil és folyamatos hozzáférés 2038. június 30-ig történő megújításával kapcsolatban –, amely stabilitást biztosít a halászközösségek számára; üdvözli, hogy a halászat jelentős szerepet játszott e közelmúltbeli tárgyalásokon; ösztönzi mindkét felet, hogy a jövőbeli tárgyalások során továbbra is pragmatikus és kölcsönösen előnyös megközelítést alkalmazzanak;

176.üdvözli, hogy a halászati szakbizottság hivatalossá tette a politikai megállapodást; felhívja a Bizottságot, hogy legyen éber ezen új megállapodás végrehajtása során, beleértve a 6–12 tengeri mérföldes övezethez való hozzáférést, különösen a francia kisüzemi és part menti hajók esetében; hangsúlyozza, hogy szigorú nyomon követésre és végrehajtásra van szükség a közös kötelezettségvállalások fenntartása, a tengeri ökoszisztémák védelme, valamint az uniós halászok és a part menti közösségekben élők megélhetésének biztosítása érdekében;

177.megismétli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok kulcsfontosságú részeként fenn kell tartani a vizekhez és a halászati erőforrásokhoz való kölcsönös és folyamatos hozzáférést, és ezért azt a kereskedelmi és együttműködési megállapodás más részeivel, például a kereskedelemmel, a halászati termékek belső piacához való hozzáféréssel és az energiaügyi együttműködéssel együtt kell kezelni;

178.megjegyzi, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás a 2026 végéig tartó átmeneti időszakban az Egyesült Királyság vizein az uniós teljes kifogható mennyiség 25%-os fokozatos csökkentéséről rendelkezik; hangsúlyozza, hogy ez a csökkentés óriási áldozatot jelentett az uniós halászok számára, és jelentős hatást gyakorolt az uniós halászatra, ami flottából való kilépési tervekhez és hajók elvesztéséhez vezetett; üdvözli, hogy 2026 után a halászati lehetőségek legalább ezen a szinten maradnak, és azokat nem fogják megkérdőjelezni;

179.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre adatok vagy tanulmányok a brexit halászati ágazatra gyakorolt hatásáról; felhívja a Bizottságot, hogy teljes körűen értékelje a kiigazítási időszaknak az uniós halászati ágazat teljes értékláncára gyakorolt hatásait;

180.hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás lehetőséget biztosít a teljes kifogható mennyiségek és a kvótán kívüli állományok védelmére és kezelésére vonatkozó többéves stratégiák kidolgozásának mérlegelésére; felhívja mindkét felet, hogy törekedjenek a halászati kvóták nagyobb stabilitására és kiszámíthatóságára, valamint biztosítsák az északi-tengeri és északkelet-atlanti állományokkal való fenntartható gazdálkodást mindkét fél halászati ágazata számára;

181.hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti szorosabb és szigorúbb együttműködés fontosságát, nemcsak a halászat és a védett tengeri területek kezelése, hanem általában a tengeri területrendezés, valamint a technikai, ellenőrzési, vám- és egészségügyi intézkedések terén, bevonva valamennyi szervet, beleértve a halászati szakbizottságot is; felhívja mindkét felet, hogy javítsák az irányítási szervek működését és átláthatóságát, biztosítva az intézkedések bevezetését megelőző előzetes megbeszéléseket, amelyeknek szilárd tudományos és társadalmi-gazdasági szempontokon kell alapulniuk, és nem lehetnek diszkriminatívak, és nem akadályozhatják meg az érintett szereplőket a számukra kijelölt kvóták elérésében;

182.felhívja a Bizottságot, hogy különösen ügyeljen arra, hogy a meghatározott feltételek és az elfogadott feltételek teljesüljenek, és határozottan reagáljon, amennyiben az Egyesült Királyság diszkriminatív módon járna el; ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy a halászati szakbizottságon belül igazítsa ki az egyik fél hajói által a másik fél területén végzett kirakodásokra vonatkozó vám-, egészségügyi és ellenőrzési korlátozásokat, például az Egyesült Királyság és az egyes tagállamok közötti közös ellenőrzési terv bevezetésével, feltéve, hogy a tengeri eredetű élelmiszerek nyomonkövethetősége és megfelelősége egyenértékű garanciákat nyújt; hangsúlyozza, hogy az egyes kikötőkben az egészségügyi és vámügyi ellenőrzések hiányához kapcsolódó akadályok felszámolása révén biztosítani kell mind az import-, mind az exportlogisztikai útvonalakat;

183.növekvő aggodalmának ad hangot az egyesült királyságbeli hajók által az uniós vizeken elkövetett jogsértések növekvő száma miatt; felhívja a tagállami hatóságokat, hogy erősítsék meg a tengerfelügyeleti kapacitásokat, fokozzák az ellenőrzéseket és alkalmazzanak megfelelő szankciókat;

184.felhívja a feleket, hogy biztosítsák ellenőrzési intézkedéseik – ideértve a bevezetett elektronikus távellenőrzési és kamerarendszereket is – koherenciáját, kompatibilitását és interoperabilitását annak érdekében, hogy elkerüljék a túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terheket, és hogy az intézkedések ne térjenek el indokolatlanul egymástól; megismétli, hogy ezen intézkedések elfogadása előtt mindkét félnek szoros párbeszédet kell folytatnia az ágazat képviselőivel;

185.megjegyzi, hogy a halászati szakbizottság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálybalépése óta kilenc alkalommal ülésezett; sajnálatát fejezi ki azonban e szerv átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya miatt; kéri, hogy a megfelelő ellenőrzés érdekében vonják be és hívják meg a Parlament Halászati Bizottságának tagjait az üléseken való részvételre, valamint hogy az ülések jegyzőkönyveit és dokumentumait a lehető leghamarabb osszák meg;

186.felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy fokozzák a halászati erőforrások megőrzésének és fenntartható kiaknázásának előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, fokozzák az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét a szelektivitás javítása és egyes halászati gyakorlatok hatásának csökkentése érdekében, valamint teljes mértékben hajtsák végre az ökoszisztéma-alapú megközelítést;

187.felhívja mindkét felet, hogy erősítsék meg nemzetközi szintű együttműködésüket és koordinációjukat a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében vagy a parti államokkal a közös halállomány-gazdálkodás terén; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak fokoznia kell együttműködését a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén, és valamennyi nemzetközi fórumon támogatnia kell az annak felszámolásához szükséges intézkedéseket, különös figyelmet fordítva az importált tengeri eredetű élelmiszerek átláthatóságára és nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok megerősítésére;

188.emlékezteti mindkét felet arra, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a tengeri területrendezéssel kapcsolatos fellépéseik során, különös tekintettel a tengeri szélerőműpark-projektek és a természetvédelmi célkitűzések közötti vagy a halászati ágazattal fennálló konfliktusokra; kiegyensúlyozott megközelítésre szólít fel a tengeri területek használatával kapcsolatos valamennyi érdek között, amelynek figyelembe kell vennie a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókat, biztosítva az ágazatok közötti következetességet és méltányosságot;

189.kéri, hogy a két fél közösen törekedjen a tudományos kutatás támogatására és a bevált gyakorlatok cseréjére azzal a céllal, hogy azonosítsák és eltávolítsák a tengerfenéken található lőszereket;

190.felszólítja az összes felet annak biztosítására, hogy az uniós hajók számára az Egyesült Királyság vizein és a korona fennhatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatra vonatkozó engedélyek kiadása adminisztratív, adózási vagy pénzügyi akadályok nélkül történjen;

191.tekintettel a Csatorna-szigetek sajátos helyzetére, felhívja a Bizottságot, hogy a regionális párbeszéd és a négyoldalú találkozó jobb összehangolása révén könnyítse meg a felek közötti együttműködést. kéri a feleket, hogy vonják be a halászati ágazat képviselőit, az összes érdekelt felet, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, és mozdítsák elő a közös halászati irányítási modellt;

192.emlékeztet arra, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot a brexit gazdasági, társadalmi, területi és környezeti következményeinek kezelése érdekében hozták létre; emlékeztet arra, hogy ez az 5,4 milliárd EUR összegű alap a halászati ágazat javát szolgálta, beleértve a kisüzemi halászatot is, amelyet a brexit aránytalan mértékben érintett; emlékeztet arra, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról szóló rendelet előírta a Bizottság számára, hogy 2024 júniusáig tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtási folyamat aktuális állásáról; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság eddig nem nyújtott tájékoztatást az ügyben; kéri, hogy 2025 vége előtt tájékoztassák a Parlamentet és a Tanácsot a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék végrehajtási folyamatának aktuális állásáról;

193.üdvözli a Bizottság értékelését, amely szerint az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén konstruktív volt, 2023-ban vagy 2024-ben nem tártak fel rendszerszintű vagy strukturális problémákat, és mindkét fél elkötelezte magát a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv végrehajtása során esetlegesen felmerülő kérdések megoldása mellett; tudomásul veszi a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó szakbizottságnak a kiküldött munkavállalókra és az önálló vállalkozókra vonatkozó, valamint bizonyos pénzügyi szempontok tisztázását célzó határozatait; hangsúlyozza egy dinamikus jegyzőkönyv fontosságát, amely igazodik a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatához; további erőfeszítésekre szólít fel az eljárások egyszerűsítése, a tagállamok és az Egyesült Királyság közötti következetes értelmezés biztosítása, valamint a polgárok szociális biztonsághoz való hozzáférésének javítása érdekében jobb iránymutatás, digitális eszközök és közigazgatási együttműködés révén;

194.megjegyzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó szakbizottság technikai munkát végzett olyan témákban, mint a strukturált elektronikus dokumentumok és hordozható dokumentumok módosításai, a betegségi ellátások költségeinek visszatérítésére vonatkozó eljárások, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó uniós igazgatási bizottság vonatkozó határozatainak átültetése; felhívja a bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és érjen el kézzelfogható eredményeket az eljárások javítása, a tagállamok és az Egyesült Királyság közötti egységes értelmezés biztosítása, valamint az utazó és a határ menti ingázó munkavállalók szociális biztonsági jogainak jobb összehangolása terén;

195.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy méltányos, tisztességes és biztonságos munkafeltételeket biztosítsanak az idénymunkások számára, különösen az olyan alapvető ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az idegenforgalom és az építőipar; felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának összefüggésében mozdítsa elő egy az idénymunkások mobilitására vonatkozó egyedi mechanizmus létrehozását, beleértve a foglalkoztatás időtartamára, a szociális biztonsághoz való hozzáférésre és a kizsákmányolás elleni védelemre vonatkozó közös normákat, a 2014/36/EU irányelvben Az Európai Parlament és a Tanács 2014/36/EU irányelve (2014. február 26.) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről (HL L 94., 2014.3.28., 375. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/36/oj). meghatározottakhoz hasonló biztosítékokkal;

196.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje egy egységes EU–Egyesült Királyság kapcsolattartó pont létrehozásának megvalósíthatóságát a munkavállalók jogainak megsértése, a szociális ellátásokhoz való hozzáférés akadályai vagy a határokon átnyúló munkaszerződések elismerésével kapcsolatos kérdések bejelentése céljából;

197.tudomásul veszi az uniós szociális modell fontosságát és értékét, és felhívja az Egyesült Királyság kormányát, hogy a visszalépés tilalmára vonatkozó rendelkezést terjessze ki az uniós szociális vívmányok egészére;

198.megismétli azon álláspontját, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételéről, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról és a pénzügyi rendelkezésekről szóló szakasza az Egyesült Királyság részvételének méltányos alapját képezi, és segít védelmezni az EU pénzügyi érdekeit; hangsúlyozza, hogy átlátható költségvetési és költségmegosztási megállapodásokra van szükség;

199.határozottan üdvözli, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz csatolt I. és II. jegyzőkönyv alapján az Egyesült Királyság részt vesz a Horizont Európa programban és az uniós űrprogram Kopernikusz komponensében, és hozzáfér az uniós űrprogram űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló komponensének szolgáltatásaihoz; kiemeli a nem uniós országok uniós programokban való részvételének az EU és polgárai számára nyújtott előnyeit; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság Horizont Európa programban való részvétele elismeri, hogy az Egyesült Királyság tudománya és innovációja az európai tudományos és innovációs ökoszisztéma szerves részét képezi; úgy véli, hogy kölcsönösen előnyös, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon a jövőbeli 10. kutatási keretprogramhoz, és hogy bármely ilyen társulás hatályának teljesítenie kell azt a célkitűzést, hogy innováció révén ösztönözze a gazdasági növekedést az EU-ban; ezért alapvető fontosságúnak tartja, hogy végső soron megfelelő egyensúlyt teremtsenek az Egyesült Királyság hozzájárulásai és a cserébe kapott előnyök között;

200.mindazonáltal megismétli az I. jegyzőkönyv azon rendelkezéseivel kapcsolatos aggályait, amelyek az Egyesült Királyságra vonatkozó automatikus korrekciós mechanizmusra vonatkoznak a Horizont Európa kapcsán, és amelyekről maga a kereskedelmi és együttműködési megállapodás részeként nem született megállapodás; tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyságra vonatkozó korrekciós mechanizmus a jelenlegi többéves pénzügyi keret (MFF) végéig alkalmazandó, és kevésbé kedvező, mint a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglalt korrekciós mechanizmus;

201.hangsúlyozza továbbá a Horizont Európa programból részesülő és az Egyesült Királyságba költözés révén a mobilitáshoz való jogukkal élni kívánó uniós kutatók számára a magas vízumdíjak és az egészségügyi illeték jelentette nehézségeket, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy foglalkozzon ezzel a problémával;

202.továbbra is aggódik a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz csatolt 2023. évi módosított társulási jegyzőkönyv miatt, különösen azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság Horizont Európához való hozzájárulását automatikusan korrigálják abban az esetben, ha az Egyesült Királyság a vártnál alacsonyabb mértékben vesz részt a programban, ami következetlenségeket eredményez azon kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseit érintően, amelyhez a Parlament 2020 decemberében egyetértését adta; megállapítja, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak egy jegyzőkönyv elfogadása révén történő módosítása azt jelentette, hogy a Parlament nem tudta érdemben egyetértését adni vagy ténylegesen ellenőrizni azt, ami az átfogó megállapodás központi részét képezi;

203.hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság uniós programokhoz való csatlakozásáról szóló bármely nemzetközi megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a Parlament azon előjogát, hogy a harmadik országok uniós programokban való részvételéről szóló társulási megállapodásokról szóló, 2024. február 8-i állásfoglalásával összhangban érdemi egyetértését adja HL C, C/2024/6341, 2024.11.7., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6341/oj.;

204.kéri, hogy a Parlamentet teljes mértékben vonják be az Egyesült Királyságnak a 10. kutatási keretprogramban (FP10) való részvételéről, valamint a 10. keretprogramnak a következő többéves pénzügyi keret során történő végrehajtásáról szóló tárgyalásokba; reméli, hogy mindkét fél el tudja kerülni azokat a késedelmeket, amelyek a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az Egyesült Királyságnak a Horizont Európához és a Kopernikusz programban való részvételét jellemezték, annak érdekében, hogy biztosítsák az Egyesült Királyság partnereit érintő kulcsfontosságú uniós kutatási és innovációs projektek finanszírozásának folytonosságát;

205.megjegyzi, hogy a „Choose Europe for Science” (Válaszd Európát a tudományok terén!) kezdeményezés egyértelműen mind az Európai Kutatási Tanácsot (ERC), mind a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseket olyan, alapvető fontosságú programoknak tekinti, amelyek segítik az Uniót abban, hogy globális szinten tudományos tehetségeket vonzzon; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság mindkét programban részt vehet, és hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság mindkét programban nagyon jól teljesített; emlékeztet a Horizont keretprogramról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/695/oj). 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározott azon jogi követelményre, amely szerint az egyes harmadik országok társulásának hatályát elemezni kell az Unió számára jelentkező előnyök és az Unión belüli gazdasági növekedés innováció révén történő ösztönzésére irányuló célkitűzés tekintetében; úgy véli, hogy a tehetséghiány korlátozza az EU gazdasági növekedését, különösen a csúcstechnológiai ágazatokban; ezért kéri a Bizottságot, hogy végezzen részletes elemzést az Egyesült Királyság EKT-ban és Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekben való részvételének az EU számára jelentett előnyeiről, különös tekintettel arra, hogy az milyen hatással van az EU tudományos tehetségek vonzására való képességére, kéri továbbá, hogy ezt az elemzést ossza meg a Parlamenttel, lehetőleg a 10. keretprogramra vonatkozó jogalkotási javaslatról folyó tárgyalásokkal párhuzamosan;

206.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság jelentősen növelte a Horizont Európa keretében az Egyesült Királyságba utazó kutatók egészségügyi illetékeit és vízumdíjait, ami pénzügyileg megnehezíti az uniós kutatók és egyesült királyságbeli partnerintézményeik számára a mobilitást; támogatja azt a felhívást, hogy térjenek vissza a korábbi díjak és illetékek szintjére, amint azt az EU a partnerségi tanács 2024. május 16-i harmadik ülésén kinyilvánította; üdvözölné az arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy tovább csökkentik a Horizont Európa (és annak 10. keretprogrambeli utódprogramja) részeként az Egyesült Királyságba mobilitási program keretében utazó uniós kutatók adminisztratív terheit és a kapcsolódó költségeket;

207.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság végül úgy döntött, hogy nem vesz részt az Euratom kutatási és képzési programjában, a Fúziósenergia-fejlesztési (F4E) Közös Vállalkozásban vagy az ITER magfúziós projektben, bár részvételét előirányozták a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kísérő, az uniós programokban való részvételről szóló EU–Egyesült Királyság együttes nyilatkozatban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország továbbra is tagja az ITER-projektnek; kéri, hogy óvják meg az egyesült királyságbeli Culhamban található Közös Európai Tórusz tudományos örökségét, amely évtizedek óta az európai magfúziós kutatás kiemelt kezdeményezése; hangsúlyozza, hogy ennek az egyedülálló létesítménynek a folyamatban lévő lebontása a tudományos infrastruktúra és szakértelem visszafordíthatatlan elvesztésének kockázatával jár;

208.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy nem vesz részt más uniós programokban, valamint hogy nem vesz részt az Euratomban és az F4E-ben, amint azt a 2020. decemberi közös nyilatkozat eredetileg előirányozta; úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak az ITER-projektben való részvétele az F4E-ben való részvételen kell hogy alapuljon; sajnálatát fejezi ki a Közös Európai Tórusz felszámolására vonatkozó döntés miatt; sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy vizsgálja felül az e kérdésekkel kapcsolatos álláspontját;

209.kiemeli a PEACEPLUS programot, amely a korábbi, határokon átnyúló együttműködési kezdeményezések utódja, és hangsúlyozza a program létfontosságú szerepét a béke, a megbékélés és a társadalmi-gazdasági jólét előmozdításában Észak-Írországban és a határ menti régióban; megjegyzi, hogy a program finanszírozásához az EU és az Egyesült Királyság is jelentős mértékben hozzájárul;

210.üdvözli az Eurostat és az Egyesült Királyság statisztikai hatósága által aláírt statisztikai együttműködési megállapodást, amely lehetővé teszi az Egyesült Királyság uniós programokban való részvétele szempontjából releváns statisztikai adatok cseréjét; úgy véli, hogy a megbízható statisztikai információk fontos alapot biztosítanak az e területre vonatkozó döntéshozatalhoz és annak ellenőrzéséhez, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rögzített pénzügyi rendelkezéseket betartják-e;

211.megjegyzi, hogy a közelmúltbeli EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón nagy hangsúlyt fektettek az emberek közötti kapcsolatok megerősítésére, különösen a fiatalabb generáció körében;

212.emlékeztet arra, hogy a polgárok jogai a kilépésről rendelkező megállapodás középpontjában állnak, és hogy azokat teljes mértékben védeni kell; megjegyzi azonban, hogy a brexit óta az uniós polgárok számára bonyolultabbá vált az Egyesült Királyságba való utazás és költözés; rendkívül aggasztónak tartja az Egyesült Királyságban a bevándorlási politika jelenleg vita tárgyát képező módosításait, mivel azok érintheti az uniós polgárok jogait az Egyesült Királyságban, beleértve az uniós diákokat és a rájuk alkalmazott tandíjakat is;

213.hangsúlyozza, hogy a brexit súlyosan hátráltatta a fiatalok mobilitását; üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy ifjúsági mobilitási programot Ajánlás – A Tanács határozata (2024. április 18.) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, az ifjúsági mobilitásról szóló megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (COM(2024)0169)., valamint az egyetértési megállapodásban kifejezett azon közös kötelezettségvállalást, hogy egy kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös ifjúsági tapasztalatszerzési program kialakítására törekednek annak érdekében, hogy megkönnyítsék az EU-ból és az Egyesült Királyságból származó fiatalok különböző tevékenységekben – például munkában, tanulmányokban, au-pair munkában, önkéntes munkában vagy egyszerűen utazásban – korlátozott ideig való részvételét; ösztönzi mindkét felet, hogy gyorsan és ambiciózusan folytassák a rendszer kidolgozását és végrehajtását, biztosítva a kölcsönös hozzáférést, a jogi egyértelműséget és a résztvevők megfelelő szociális védelmét, ami kulcsfontosságú lépés az emberek közötti kapcsolatok és a hosszú távú együttműködés helyreállítása felé; hangsúlyozza, hogy adott esetben tisztességes béreket és munkakörülményeket kell biztosítani bármely, jövőbeli ifjúsági tapasztalatszerzési program résztvevői számára; határozottan ösztönzi az Egyesült Királyságot, hogy tanúsítson nyitottságot a Bizottság által 2024-ben e területen előterjesztett javaslatok iránt; határozottan úgy véli, hogy az ifjúsági mobilitási megállapodásnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás jövőbeli felülvizsgálatának alapvető elemét kell képeznie;

214.úgy véli, hogy egy ilyen rendszerben jelentős lehetőségek vannak arra, hogy a közös demokratikus értékeken, a kulturális megértésen és a kölcsönös bizalmon alapuló jogszerű, emberek közötti cserék előmozdítása révén inspirálja a fiatalok új generációját az EU-ban és az Egyesült Királyságban, és megteremtheti a hosszú távú együttműködés, a társadalmi kohézió és a fiatalok közötti erősebb transznacionális hálózatok alapjait; ösztönzi továbbá mindkét felet, hogy fontolják meg az Egyesült Királyság és az EU közötti mobilitás megkönnyítését a javasolt ifjúsági tapasztalatszerzési programon túl is;

215.hangsúlyozza, hogy e rendelkezés ideiglenes jellege miatt kulturális és oktatási csereprogram, nem pedig migrációs politikai eszköz; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság már kialakított ifjúsági mobilitási programokat más országokkal, például Japánnal; hangsúlyozza, hogy méltányosabb előnyök érhetők el, ha az EU közös tárgyalásokat folytat, mint ha a tagállamok külön-külön tárgyalnának kétoldalú megállapodásokról;

216.hasonlóképpen üdvözli az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozó azon szándéknyilatkozatát, hogy törekedni fognak az Egyesült Királyság részvételére az EU Erasmus+ programjában, ami kölcsönösen előnyös lenne, mivel az ifjúsági mobilitásnak, képzésnek és sportnak az EU és az Egyesült Királyság közötti előmozdítása rendkívül értékes lenne; felhívja a Bizottságot és az Egyesült Királyságot, hogy gyorsítsák fel az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat egy mindkét fél számára előnyös társulási megoldás kialakítása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az Erasmus+ mint az európai értékek, a kulturális sokszínűség, a polgári szerepvállalás és a demokratikus oktatás és a társadalmi befogadás mozgatórugójának különleges szerepét, és ezzel összefüggésben Európa rezilienciájának megerősítését; megjegyzi, hogy az ifjúsági mobilitási programot és az Egyesült Királyság Erasmus+ programhoz való újbóli társulását egyidejűleg lehetne elindítani, kiemelve, hogy mindkét kezdeményezésnek ki kell egészítenie és kölcsönösen erősítenie kell egymást;

217.ragaszkodik ahhoz, hogy a társulás összhangban legyen a többéves pénzügyi kerettel, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodással; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság uniós programokban, például az Erasmus+-ban való esetleges részvételét oly módon kell értékelni és kialakítani, hogy az teljes mértékben tartsa szem előtt és mozdítsa elő az EU érdekeit, többek között biztosítson egyértelmű hozzáadott értéket az EU és polgárai számára; felhívja a Bizottságot, hogy időben nyújtson részletes tájékoztatást az Egyesült Királyság Erasmus+-programban való jövőbeli részvételének pénzügyi feltételeiről, továbbá az ifjúság tapasztalatszerzését elősegítő bármely jövőbeli program pénzügyi vonatkozásairól;

218.sajnálja, hogy a kulturális cserék a brexit következtében hátrányt szenvednek; aggodalommal veszi tudomásul azokat a bizonytalanságokat és nehézségeket, amelyekkel azok a diákok, tanárok, turnézó művészek és kulturális szakemberek szembesülnek, akik a La Manche csatorna mindkét oldalán tanulni, tanítani, fellépni vagy dolgozni kívánnak; üdvözli az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozó következtetéseiben a kulturális és művészeti cserekapcsolatokra és a turnézó művészekre való hivatkozást; hangsúlyozza, hogy kölcsönösségre van szükség a meglévő vagy jövőbeli eljárásokban és intézkedésekben; ösztönzi a Bizottságot, hogy értékelje az Egyesült Királyság uniós programokból való kilépésének a kulturális és oktatási csereprogramokra gyakorolt hatását, és dolgozzon ki kreatív megoldásokat;

219.megjegyzi, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban tevékenykedő érdekelt felekkel való együttműködés létfontosságú a kulturális cserekapcsolatok támogatásához és az Egyesült Királyságban turnézó szakemberek előtt álló akadályok leküzdéséhez; konkrétabb terv kidolgozását szorgalmazza a művészek előtt álló problémák kezelésére; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az Egyesült Királyságnak a Kreatív Európa programhoz való újbóli bevonására irányuló erőfeszítéseit;

220.aggodalommal állapítja meg, hogy az EU-ból induló iskolai kirándulásokat és a fiatalok mobilitását akadályozzák az Egyesült Királyságba való belépés új szabályai; kéri ezért, hogy hozzanak létre ifjúsági csoportos utazási programot a 18 év alattiak számára;

221.komoly aggodalmát fejezi ki a brit egyetemeken tanuló uniós diákok számának csökkenése miatt; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet egyértelműen összefügg az Egyesült Királyságnak az Erasmus+ programból való kilépésével, valamint az uniós diákok tandíjaira és ösztöndíjaira vonatkozó egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok megszűnésével Az ír állampolgárok kivételével.; sürgeti az Egyesült Királyságot és az EU-t, hogy állapodjanak meg a tandíjak csökkentéséről annak érdekében, hogy több uniós fiatal tanulhasson az Egyesült Királyságban;

222.határozottan úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak és az EU-nak el kell mélyítenie tudományos együttműködését a jelenlegi geopolitikai kihívásokkal való szembenézés és puha hatalmuk növelése érdekében; e tekintetben kiemeli az Erasmus Felsőoktatási Chartában rögzített nemzetközi viszonosság elvének kulcsfontosságú szerepét a felsőoktatási intézmények közötti stabil és hosszú távú partnerség kiépítésében;

223.tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormányának Turing programját, a walesi kormány Taith programját, valamint a skót oktatási csereprogram „Test and Learn” projektjét, amely jelenleg kísérleti szakaszban van; sajnálja azonban, hogy a Turing-program csak a külföldre irányuló hallgatói mobilitásra terjed ki, és ezért nem tekinthető az Erasmus+ teljes felváltásának;

224.megállapítja, hogy az egyesült királyságbeli egyetemek részt vehetnek az európai egyetemi szövetségekben, de azok irányítási struktúrájában már nem, aminek következtében de facto a másodosztályú partnerek státuszába kerülnek; ösztönzi az európai egyetemek szövetsége kezdeményezésen keresztüli folyamatos partnerségüket, kihasználva a teljes jogú partneri státusz új formáját, amely lehetővé teszi számukra, hogy teljes jogú partnerek legyenek;

225.hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság A skót felsőoktatási rendszer eltér az Egyesült Királyság többi felsőoktatási rendszerétől, ezért azt a bolognai folyamaton belül különálló egységnek tekintik (Európai Felsőoktatási Térség, „Egyesült Királyság [Skócia]”, https://ehea.info/page-united-kingdom-scotland). továbbra is részt vesz az európai felsőoktatási térségben („bolognai folyamat”); sürgeti az Egyesült Királyságot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a tudományos képesítések, oklevelek, diplomák és csereidőszakok teljes kölcsönös elismerésére irányuló munkájukat;

226.megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Királyság továbbra is létfontosságú piacok a kulturális csere szempontjából, mivel kulturális szféráik között régóta fennálló kapcsolatok és kölcsönös hatások húzódnak; elismeri az Egyesült Királyság kulturális ágazatának magas gazdasági értékét; új és folyamatos együttműködést szorgalmaz az uniós és az egyesült királyságbeli művészek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak területén dolgozó egyéb szakemberek között, valamint munkavállalói jogainak védelmére szólít fel;

227.megjegyzi, hogy a Kreatív Európa programot nem váltotta fel semmilyen más, az egyesült királyságbeli művészeket támogató kulturális program;

228.sajnálja, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését és az Egyesült Királyság szabad mozgásban való részvételének megszűnését követően a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz semmilyen, a kultúrával, valamint a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos rendelkezést, ami adminisztratív akadályokat gördít a vándorművészek elé, különösen a feltörekvő és független művészek számára; megjegyzi, hogy az EU-ban utazó egyesült királyságbeli művészeknek és kulturális dolgozóknak több különböző vízum-, bevándorlási és munkavállalási engedélyezési rendszernek kell megfelelniük; ezért kéri, hogy a tagállamok pontosítsák az ATA-igazolványokra (ideiglenes behozatalra) vonatkozó követelményeket; kéri, hogy a kulturális ágazatot vonják be a kereskedelmi és együttműködési megállapodás közelgő felülvizsgálatába;

229.kéri, hogy találjanak megoldást azokra a brexit utáni nehézségekre, amelyekkel a művészek és a kulturális dolgozók – különösen a fiatal és a feltörekvő művészek – szembesülnek a fesztiválokon való részvétellel és a vásárokon való részvétellel kapcsolatban, mint például az árura vonatkozó vám- és héaszabályok, valamint a nemzetközi szállításra vonatkozó szabályok; kéri az Egyesült Királyságot, a tagállamokat és a Bizottságot, hogy törekedjenek olyan megoldások megtalálására, amelyek elősegítik a művészek számára a La Manche csatornán átívelő tevékenység megkönnyítését, a rövid távú kulturális tartózkodásra vonatkozó vízumokkal és munkavállalási engedélyekkel, valamint a vámalakiságokra vonatkozó harmonizált eljárásokkal kapcsolatban;

230.megjegyzi, hogy biztosítani kell az audiovizuális és médiaszolgáltatások jövőbeli digitális szabályozási környezetének konvergenciáját az Egyesült Királyságban és az EU-ban annak érdekében, hogy stabil, kiszámítható és egyértelmű követelményeket lehessen biztosítani a kulturális és kreatív ágazat, valamint a sportágazat számára, tekintettel a növekvő globális szintű kihívásokra;

231.megjegyzi, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás kulturális kivételt alkalmaz, amely kizárja alkalmazási köréből az audiovizuális szolgáltatásokat; hangsúlyozza, hogy stratégiai együttműködésre van szükség az audiovizuális ágazatban az Európában készült alkotások láthatóságának és globális versenyképességének biztosítása érdekében;

232.ösztönzi az Egyesült Királyság és az EU közötti szorosabb együttműködést a sportolók sportversenyeken való részvételének és a sportszakemberek cseréjének megkönnyítése érdekében;

233.kiemeli a diákok és a személyzet mobilitásának széttagolt vagy nem létező elismerésének negatív hatását, különösen a művészetek, a kultúra és a szakképzés területén; hangsúlyozza, hogy ez akadályozza a szakemberhiány kezelésére irányuló erőfeszítéseket Európa-szerte; hangsúlyozza, hogy a készségek uniója keretében a készséghiányra, a zöld és digitális átállásra, a szakképzésre és az egész életen át tartó tanulásra irányuló kezdeményezések részben kiterjedhetnek az Erasmus+ programhoz társult partnerországokra is; e tekintetben kiemeli az Egyesült Királyságnak az Erasmus+ programhoz való újbóli csatlakozásának hozzáadott értékét, és sürgeti az Egyesült Királyságot és a Bizottságot, hogy folytassák a párbeszédet a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó hatékony keret létrehozása érdekében;

234.elégedettségének ad hangot amiatt, hogy a polgárok biztonsága továbbra is kulcsfontosságú az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megújított menetrendjében; üdvözli, hogy az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozat és egyetértési megállapodás lendületet adott a megerősített bűnüldözési és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésnek, a kábítószerekkel kapcsolatos kockázatokkal és fenyegetésekkel kapcsolatos megerősített együttműködésnek, valamint az irreguláris migráció jelentette kihívásokkal kapcsolatos elmélyített együttműködésnek;

235.üdvözli a nemzetközi jog és az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) tiszteletben tartása iránti kölcsönös elkötelezettséget, amint azt az Egyesült Királyság miniszterelnöke és a Bizottság elnöke a stratégiai együttműködés megerősítéséről szóló, 2024. október 2-i közös nyilatkozatukban és az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozatban kifejezésre juttatták; emlékeztet egyrészt arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének alkalmazására vonatkozó általános feltételek, amint azt az 524. cikk (1) bekezdése előírja, valóban a demokrácia, a jogállamiság, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak régóta fennálló tiszteletben tartása, ideértve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az EJEE-ben foglaltakat is, másrészt az EJEE-ben biztosított jogok és szabadságok nemzeti szinten történő érvényesítésének fontossága; ismételten hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás alkalmazása és végrehajtása során ezeket a feltételeket teljes mértékben garantálni kell;

236.üdvözli az együttes nyilatkozatban és az egyetértési megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokat az emberkereskedelem és az embercsempészet, a kábítószer-kereskedelem, a súlyos és nemzetközi szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni – többek között online – küzdelem terén folytatott szorosabb együttműködésre vonatkozóan, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének gyorsabb, jobb és mélyebb végrehajtása, valamint az abban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása és ezekre való építkezés révén;

237.üdvözli a Bizottság 2024. évi végrehajtási jelentésének következtetését, miszerint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés terén az elmúlt évben zökkenőmentesen működött;

238.különösen üdvözli, hogy 2024 végéig valamennyi tagállam és az Egyesült Királyság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 530. cikkével összhangban automatizált keresés céljából hozzáférést biztosított egymásnak nemzeti DNS-adatbázisaikhoz; üdvözli, hogy 2024 végéig az Egyesült Királyság 22 ujjnyomat-összekapcsolást hozott létre, és készen állt a fennmaradó 5 véglegesítésére; elismeri az egyetértési megállapodás azon törekvését, hogy a felek megerősítsék a nem uniós országbeli állampolgárok ujjnyomataira, DNS-ére és bűnügyi nyilvántartásaira vonatkozó adatok kölcsönös cseréjét, és megvizsgálják, hogy a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében kiterjesszék az adatcserét az arcképmásokra is, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a meglévő és kiterjesztett információcsere a magas szintű adatvédelem fenntartásától és annak biztosításától függ, hogy az Egyesült Királyság folyamatosan változó jogi kerete továbbra is összeegyeztethető legyen az uniós adatvédelmi követelményekkel;

239.emlékeztet a szoros bűnüldözési és igazságügyi együttműködés kölcsönös előnyeire és szükségességére az olyan területeken jelentkező közös kihívások kezelése érdekében, mint a terrorizmus elleni műveletek, a szervezett bűnözés, a pénzmosás, valamint az embercsempészet és -kereskedelem; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak konkrét együttműködési kezdeményezéseket kell kidolgoznia ezeken a területeken; üdvözli az Egyesült Királyság szoros együttműködését a legfontosabb uniós ügynökségekkel, azaz az Europollal, az Eurojusttal és a Frontexszel;

240.üdvözli, hogy az Egyesült Királyság kormánya növelte az Egyesült Királyság Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségének jelenlétét az Europolban, és hogy szélesebb értelemben véve az Europollal való szorosabb kapcsolatok kiépítésén dolgozik, ideértve az adatok valós idejű megosztásának lehetőségét is;

241.tudomásul veszi az Eurojust 2023. és 2024. évi éves jelentéseit, és elégedettségének ad hangot az Egyesült Királyságnak az ügynökség munkájában való részvétele és szerepvállalása miatt, mivel az Egyesült Királyság volt az a nem uniós ország, amelynek részvételét a leggyakrabban kérték az Eurojust nemzeti irodái által ebben a két évben indított új ügyekben;

242.üdvözli, hogy 2024-ben munkamegállapodást kötöttek a Frontex és az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma között, amely a biztonság és a védelem fokozására irányuló közös kötelezettségvállaláson alapul, ugyanakkor tiszteletben tartja az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket; bízik abban, hogy ez a megállapodás fokozni fogja a határigazgatás és a biztonság terén folytatott együttműködést, többek között a tanácsadói és koordinációs feladatokhoz szükséges személyzet alkalmazását;

243.ösztönzi az Európai Migrációs Hálózat és az ügynökségek, köztük az EU Menekültügyi Ügynöksége és a Frontex, valamint az Egyesült Királyság megfelelő hatóságai közötti szorosabb együttműködést, összhangban az egyetértési megállapodásban erre tett kötelezettségvállalásokkal; üdvözli, hogy az egyetértési megállapodás hivatkozik a kábítószerek elleni küzdelem terén folytatott együttműködésre; ösztönzi az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) és az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti, a kábítószerekkel kapcsolatos kockázatokra és veszélyekre vonatkozó kölcsönös információcserére vonatkozó munkamegállapodás megkötését, az EUDA feladatainak megkönnyítése érdekében; úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak a Latin-amerikai Belső Biztonsági Bizottság és uniós partnerei közötti egyes üléseken való részvételét eseti alapon lehetne mérlegelni;

244.tudomásul veszi az illegális migráció tekintetében az Egyesült Királyság és az EU előtt álló közös kihívásokat; határozottan támogatja a felek elkötelezettségét a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó többoldalú fórumokon és folyamatokban való szorosabb együttműködés, a harmadik országokba való visszatérésre vonatkozó operatív információk megosztása, valamint az elrettentési mechanizmusok feltárása iránt, a nemzeti, uniós és nemzetközi joggal összhangban, miközben fenntartják elkötelezettségüket a nemzetközi védelem garantálása iránt azok számára, akiknek erre szükségük van; felhívja a Bizottságot és az Egyesült Királyság kormányát annak biztosítására, hogy a harmadik országokkal a migrációval kapcsolatban folytatott együttműködés tartalmazzon megfelelő intézkedéseket a nemzetközi jogi keretnek való megfelelés biztosítása érdekében, például a menedékjog tekintetében;

245.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság parlamentjében 2025. január 30-án előterjesztett, a határbiztonságról, a menekültügyről és a bevándorlásról szóló új törvény lehetővé teszi, hogy megállapodásokat kössenek a G7-országokkal és a kulcsfontosságú európai partnerekkel a csempészet elleni küzdelem érdekében; üdvözli, hogy az Egyesült Királyság szorosabban együtt kíván működni az egyes tagállamokkal, köztük Franciaországgal és a Calais-csoport többi tagjával az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem, és tágabb értelemben a határbiztonság, többek között a határőrizet megerősítése terén;

246.emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének VII. címében meghatározott, a tagállamok és az Egyesült Királyság közötti kiadatási rendszer eltér az európai elfogatóparancsról szóló tanácsi kerethatározatban A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_framw/2002/584/oj). meghatározottól; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága a közelmúltban hozott ítéletében A Bíróság 2024. július 29-i ítélete, Alchaster, C-202/24, ECLI:EU:C:2018:649. megállapította, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságnak független vizsgálatot kell lefolytatnia az Európai Unió Alapjogi Chartája megsértésének veszélyére vonatkozóan, amelyre az érintett személy hivatkozhat az Egyesült Királyságnak való átadása esetén;

247.emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik része lehetővé teszi a kiterjedt adatáramlást – többek között a DNS-adatok, az utasnyilvántartási adatok és a bűnügyi nyilvántartási információk cseréjét – az EU és az Egyesült Királyság között; hangsúlyozza ezért annak rendkívüli fontosságát, hogy az Egyesült Királyság biztosítsa, hogy az adatvédelem szintje lényegében egyenértékű legyen az EU nyújtotta szinttel annak elkerülése érdekében, hogy az adatok Egyesült Királysággal való megosztása során veszélybe kerüljenek az uniós normák és ezáltal az uniós polgárok alapvető jogai;

248.felhívja az Egyesült Királyságot és a tagállamokat, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokban tartsák fenn a polgárok jogait mint kulcsfontosságú közös prioritást, biztosítva, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás kedvezményezettjei közé tartozó valamennyi uniós és egyesült királyságbeli polgár teljes mértékben gyakorolhassa jogait; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EU és az Egyesült Királyság megújította közös elkötelezettségét a kilépésről rendelkező megállapodás valamennyi dimenziójának teljes körű, időben történő és pontos végrehajtása iránt; üdvözli az Egyesült Királyság kormányának az EU-s letelepedési rendszer keretében jogállással rendelkező uniós polgárok jogbiztonságát célzó jogalkotási lépését, és bízik abban, hogy ez a következő két évben zökkenőmentes átmenetet biztosít a polgárok számára az ideiglenes tartózkodásról az állandó tartózkodásra; rámutat arra, hogy az állampolgári jogokról szóló megállapodások független ellenőrző hatósága az EU és az Egyesült Királyság közötti adatmegosztást olyan területként azonosította, amely késedelmet okozhat az uniós polgárok letelepedési rendszere keretében benyújtott kérelmek elbírálásában azokban az esetekben, amikor a tagállamok a kérelem szempontjából releváns információkkal rendelkeznek; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy javítsák a kérelmekre való reagálási képességüket, és biztosítsák a jobb információcserét az Egyesült Királyság és az uniós tagállamok, valamint az EGT-tag EFTA-országok (Izland, Liechtenstein és Norvégia) között a késedelmek megelőzése és a polgárok számára zökkenőmentes kérelmezési eljárás biztosítása érdekében;

249.kiemeli az EU és az Egyesült Királyság közötti jó és pragmatikus koordinációt a kül- és biztonságpolitika területén annak érdekében, hogy békét, stabilitást és jólétet teremtsenek a világ más régiói számára, és felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy erősítsék meg együttműködésüket más, hasonló értékeket valló partnerekkel; elismerését fejezi ki az Egyesült Királyságnak az európai béke, biztonság és stabilitás érdekében tett jelentős hozzájárulásáért; hangsúlyozza, hogy Európában nem lehetséges a béke az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kül- és biztonságpolitikára kiterjedő szoros partnerség nélkül; üdvözli az Egyesült Királyság részvételét az Európai Politikai Közösségben;

250.melegen üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági és védelmi partnerséget mint az EU és az Egyesült Királyság közötti széles körű együttműködés kulcsfontosságú keretét a biztonság és a védelem területén, amely közösen kezeli a közös fenyegetéseket, és olyan területekre terjed ki, mint az információk és a hírszerzési információk megosztása, a katonai mobilitás, a biztonsági és védelmi kezdeményezések, az űrbiztonság, a válságkezelés, a kibervédelem, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus elleni küzdelem, a külföldi információmanipuláció és beavatkozás;

251.hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja egzisztenciális fenyegetést jelent, és azzal fenyeget, hogy ezt az agressziót az európai kontinens más országaira is kiterjeszti; úgy véli, hogy az elkövetkező években ez a legfontosabb fenyegetés kontinensünkre nézve, más kérdések fontossága ellenére is; felszólít egy arányos szakpolitikai válasz kidolgozására, amely elsőbbséget biztosít az európai védelmi és elrettentési képességekben fennálló hiányosságok kezelésének, különösen az azonos értékrendű európai partnerekkel folytatott együttműködés keretében;

252.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti szoros együttműködést Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul, amint azt az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón is hangsúlyozták; hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos összhangot a szankciók, a katonai és pénzügyi támogatás, valamint a diplomáciai koordináció területén, továbbá közös elkötelezettségüket a nemzetközi jog, az igazságosság és az elszámoltathatóság elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós béke helyreállítása iránt; felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy tartsák fenn erős egységüket a nemzetközi közösség többi tagjával az orosz cselekmények elítélésében, Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének védelmében, valamint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatos dezinformációinak visszaszorításában, és folytassák erőfeszítéseiket a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás elérése érdekében ezekben a kérdésekben; üdvözli az Egyesült Királyság meghatározó hozzájárulását az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára adott határozott és egységes európai válasz kialakításához, valamint a „tettre készek koalíciója” összehívásában betöltött szerepét; üdvözli az Egyesült Királyság hozzájárulását Ukrajna jövőbeli helyreállításának és újjáépítésének támogatásához; tiszteletben tartva a tagállamok katonai és biztonságpolitikáit, beleértve a katonai semlegességi politikákat is; felszólítja az Egyesült Királyság kormányát és valamennyi uniós tagállamot, hogy jelentősen növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtást, és oldják fel az ilyen segítségnyújtásra vonatkozó valamennyi korlátozást; e tekintetben javasolja, hogy a SAFE-rendelet A Tanács (EU) 2025/1106 rendelete (2025. május 27.) az Európa biztonságát az európai védelmi ipar megerősítése révén szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról (HL L, 2025/1106, 2025.5.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/1106/oj). keretében mind a tagállamok, mind az Egyesült Királyság által végrehajtott intézkedések kiterjedjenek Ukrajnára, valamint annak védelmi technológiai és ipari bázisára is;

253.elismerését fejezi ki az Egyesült Királyságnak az egyre szigorúbb szankciók bevezetésére és fenntartására irányuló határozott megközelítéséért, valamint az orosz árnyékflotta felszámolását célzó „Call to Action” koalícióban betöltött vezető szerepéért; üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti megerősített együttműködést az Oroszországgal és árnyékflottájával szembeni szankciók terén, amint azt az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón kiemelték; felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy saját szankciórendszerük további koherens és összehangolt megerősítésével biztosítsák a szankciók maximális hatását, valamint előzzék meg a szankciók kijátszását annak érdekében, hogy további gazdasági és politikai nyomást gyakoroljanak az orosz hatóságokra, tekintettel arra, hogy ez utóbbiak hatékonyan szabotálják a tűzszünetet és az érdemi béketárgyalásokat; sürgeti az EU-t, hogy igazítsa az Ukrajnával összefüggő szankcióit az Egyesült Királyságéhoz, és viszont, különösen szabjon ki szankciókat az összes fennmaradó ismert és nem szankcionált árnyékflotta-szállító tartályhajóra és tulajdonosaikra, valamint a biztosítási ügynökökre és a szolgáltatókra, ugyanakkor vezessen be szankciókat minden olyan olajszállító tartályhajóra, amely megsérti a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt, és érvényesítse azon intézkedések szigorú végrehajtását, amelyek lobogójuktól függetlenül megtiltják a hajók számára, hogy uniós és egyesült királysági vizeken hajózzanak, illetve bármely uniós vagy egyesült királyságbeli kikötőbe belépjenek, ha nem tartják be a hajók közötti tengeri átadási műveletekre vonatkozó nemzetközi szabályokat, vagy jogellenesen kikapcsolták automatikus azonosítási rendszerüket; sürgeti mindkét felet, hogy tiltsák be az orosz olaj hajók közötti átadását a vizeiken; ösztönzi a további együttműködést és információmegosztást a gyanús hajók vagy magatartások azonosítása és nyomon követése, a szigorú tengerbiztonsági és -védelmi előírások kialakítása és betartása, valamint a tengeri jog érvényesítése érdekében;

254.felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot annak biztosítására, hogy az immobilizált orosz állami vagyoni eszközöket elkobzás vagy bármely más szükséges jogi eszköz révén fel lehessen használni Ukrajna védelmének, újjáépítésének és jóvátételének támogatására;

255.hangsúlyozza, hogy az európai országoknak közösen és sürgősen meg kell erősíteniük saját képességeiket saját biztonságuk és védelmük biztosítása érdekében; kiemeli, hogy a biztonsági és védelmi partnerség célja a NATO-hoz való európai hozzájárulás megerősítése, elismerve az Egyesült Királyság kulcsfontosságú NATO-szövetségesként betöltött szerepét; tudomásul veszi Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnökének azon kötelezettségvállalását, hogy 2027 áprilisáig a GDP 2,5%-ára növeli a védelmi kiadásokat; ösztönzi a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az EU és az Egyesült Királyság közös erőfeszítéseit egy olyan védelmi, biztonsági és rezilienciaépítési bank létrehozásának támogatására, amely multilaterális hitelnyújtó intézményként fog működni, és amelynek célja, hogy alacsony kamatozású, hosszú távú kölcsönöket nyújtson, amelyek támogathatják az olyan kulcsfontosságú nemzetbiztonsági prioritásokat, mint a készletek feltöltése, a védelmi modernizáció, az ukrajnai újjáépítési erőfeszítések és a jelenleg ellenséges nem uniós országok tulajdonában lévő kritikus infrastruktúrák visszavásárlása;

256.felkéri a Bizottságot, hogy mihamarabb tárja fel az európai biztonsági fellépés (SAFE) eszközével létrehozott, kölcsönösen előnyös megerősített együttműködés lehetőségeit; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet az Egyesült Királyság által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás feltételeiről és részleteiről; kéri, hogy az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban a Parlamentet vonják be megállapodás elfogadásába;

257.úgy véli, hogy az Egyesült Királyság vezető szerepe az Összhaderőnemi Expedíciós Erőben alapvető fontosságú az európai biztonság jövője szempontjából, és e tekintetben ösztönzi a tagállamok és az Egyesült Királyság fegyveres erői közötti folyamatos politikai, pénzügyi, operatív és logisztikai együttműködést;

258.hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság kiemelkedő szakértelemmel és fejlett stratégiai képességekkel rendelkező vezető európai védelmi szereplő; elismeri védelmi ipari bázisának erejét, különösen az EU 2030-ra való felkészültségre vonatkozó kezdeményezésében és az európai védelmi ipari stratégiában kritikus képességbeli hiányosságokként azonosított területeken, beleértve az integrált, többrétegű lég- és rakétavédelmi rendszereket, a fejlett tüzérségi rendszereket, a nagy hatótávolságú rakétarendszereket és a pilóta nélküli rendszereket; elismeri az európai védelmi technológiai és ipari bázis, valamint az Egyesült Királyság védelmi technológiai és ipari bázisa közötti szoros kapcsolatokat, kiegészítő jelleget és szinergiákat a közös biztonsági célkitűzések elérése érdekében, új együttműködési megállapodások kidolgozásával olyan területeken, mint a ballisztikus és hiperszonikus rakétavédelem, a világűrbe telepített érzékelőrendszerek és a korai előrejelző hálózatok; felhívja az EU-t, tagállamait és az Egyesült Királyságot, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az ezen ipari ágazatok közötti együttműködés elmélyítésére és a közös európai védelmi ipari bázis földrajzi koherenciájának megerősítésére, amely magában foglalja Ukrajnát is, többek között az innováció, valamint a közös kutatás és fejlesztés területén; üdvözli a tagállamok és az Egyesült Királyság, valamint védelmi iparuk arra irányuló erőfeszítéseit, hogy beruházzanak az ukrán védelmi iparba és partnerségre lépjenek vele, és felhívja őket, hogy fokozzák ezeket az erőfeszítéseket, különösen közös vállalkozások létrehozása és a termelési kapacitás kiépítése révén mind Ukrajnában, mind a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy az EU védelmi ipari bázisának erőssége szintén hozzájárulhat az Egyesült Királyság biztonságának fokozásához;

259.sürgeti az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy törekedjenek az Egyesült Királyság megfelelő bevonására a vonatkozó uniós védelmi kezdeményezésekbe, például az Európai Védelmi Alapba (EDF), az európai védelmi beruházási programba (EDIP), az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszközbe (EDIRPA), az állandó strukturált együttműködés (PESCO) projektjeibe, valamint a jövőbeli uniós védelmi programokba; üdvözli a biztonsági és védelmi partnerség bejelentését, amely szerint meg fogja vizsgálni az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és az Egyesült Királyság közötti igazgatási megállapodás létrehozásának lehetőségét; felhívja az EDA-t és az Egyesült Királyságot, hogy a gyakorlati együttműködés előmozdítása érdekében kezeljék prioritásként ennek a megállapodásnak a megkötését;

260.kiemeli az Egyesült Királyság és a tagállamok védelmi ipara közötti kapcsolatokat, beleértve a kritikus jelentőségű közös vállalkozásokat is; elismeri a drónkoalíciót, a 17 tagállamot magában foglaló, Egyesült Királyság–Lettország közös vezetésével működő kezdeményezést mint a kulcsfontosságú, előrehaladott képességek fejlesztésére irányuló együttműködés pozitív példáját; sajnálja, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági és védelmi partnerség nem foglalkozik teljes körűen a két ipari bázis közötti szinergiák és kiegészítő jelleg maximalizálásának kérdésével; felhívja mindkét felet, hogy egy védelmi ipari együttműködési ütemterv révén sürgősen mélyítsék el a védelmi ipari együttműködést, különösen olyan kulcsfontosságú képességek terén, mint a stratégiai támogató eszközök;

261.emlékeztet arra, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak egyaránt jelentős hibrid fenyegetésekkel és rosszindulatú szereplők beavatkozásaival kell szembenéznie, különösen – bár nem kizárólag – Oroszország részéről; üdvözli, hogy az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón fontos együttműködési területként azonosították a hibrid fenyegetések – ideértve a külföldi információmanipulációt és beavatkozást, valamint a kiberbiztonságot – szembeni fellépést; elismerését fejezi ki az EU és az Egyesült Királyság között a TCA keretében folytatott kiberpárbeszédért; ösztönzi az Egyesült Királyságot és az EU-t, hogy mélyítsék el a hasznos együttműködést és az információcserét a fenyegetések harmonizált fogalommeghatározásai és felderítése, a hibrid hadjáratokra adott válaszok korai azonosítása és koordinálása, a kiberfenyegetésekkel szembeni elrettentési stratégiák összehangoltabb megközelítése, a kiberreziliencia és a kiberkapacitás kiépítése terén, továbbá a bevált gyakorlatok megosztása révén járuljanak hozzá demokratikus társadalmaink, így az uniós tagjelölt országok biztonságának és rezilienciájának biztosításához;

262.üdvözli az elköteleződést az együttműködés erősítésére a helyzetismerettel kapcsolatos információk – ideértve a minősített információkat is – cseréje terén; ismételten hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti koordináció és együttműködés fontosságát a katonai kiképzés, az információk és hírszerzési információk megosztása, valamint a terrorizmus elleni műveletek terén, amelyek alapvető fontosságúak az európai biztonság szempontjából; sajnálja azonban, hogy a biztonsági és védelmi partnerség nem tesz említést a hírszerzési információk megosztásáról; üdvözli a katonai mobilitás megerősítésére irányuló közös kötelezettségvállalást, beleértve a TEN-T hálózat kiépítésének befejezését és a kettős felhasználású infrastruktúra korszerűsítését; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a digitalizációt a határátkelőhelyeken és a közlekedési infrastruktúrában az adminisztratív eljárások felgyorsítása, valamint a szabályozási különbségek és az infrastrukturális hiányosságainak kezelése érdekében, amelyek továbbra is jelentős akadályokat gördítenek a csapatok és felszerelések gyors mozgása elé; emlékeztet arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti megerősített katonai mobilitási együttműködést a NATO keretében is végre kell hajtani a szabályozási szempontok javítása, a tagállamok és az Egyesült Királyság közötti közös gyakorlatok és az infrastrukturális követelményekkel kapcsolatos információcsere révén;

263.üdvözli a tengeri védelemmel kapcsolatos szorosabb koordinációt, amely a biztonsági és védelmi partnerség kulcsfontosságú kérdése, tekintettel arra, hogy sürgősen meg kell erősíteni a kritikus infrastruktúrák – többek között az energia és a kommunikáció – biztonságát, és biztosítani kell a hajózás szabadságát; hangsúlyozza a biztonsági és védelmi partnerség stratégiai fontosságát a tengeri közlekedési ágazat számára, különösen a kritikus közlekedési infrastruktúra rezilienciájának fokozása, a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés és a kiberbiztonság megerősítése szempontjából, többek között a tengeri autonóm vízfelszíni hajók terén is; felszólít a hajók és kikötőlétesítmények védelmének szoros összehangolására a hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzat következetes és összehangolt végrehajtása révén; hangsúlyozza, hogy folyamatos koordinációra van szükség az orosz árnyékflottára adott válaszok terén, hangsúlyozva, hogy az információcserének működőképesnek és naprakésznek kell lennie, lehetővé téve a gyors reagálást mind a tagállamok, mind pedig az Egyesült Királyság számára;

264.üdvözli mindkét fél elkötelezettségét az olyan kulcsfontosságú területeken folytatott együttműködés fokozása iránt, mint a Vörös-tenger tengeri védelme, a tartós és igazságos közel-keleti béke, valamint a helyzet stabilizálása a Száhel-övezetben, Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és a Nyugat-Balkánon, valamint az Északi-sarkvidéken folytatott együttműködés; üdvözli az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón tett azon kötelezettségvállalást, hogy strukturáltabb párbeszéd és közös fellépések, többek között helyszíni együttműködés és koordináció révén elmélyíti az együttműködést ezeken a területeken; ezért arra ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy a stratégiai védelmi partnerségen belüli stratégiai konzultációkat Oroszország/Ukrajna, az indiai–csendes-óceáni térség, a Nyugat-Balkán és a hibrid fenyegetések vonatkozásában teljes mértékben használják ki;

265.felkéri az EU-t és az Egyesült Királyságot a nemzetközi béke és stabilitás megerősítésére, többek között az ENSZ békefenntartó erőfeszítéseinek és válságkezelési tevékenységének közös stratégiákkal való támogatása révén; felszólítja mindkét felet, hogy mozdítsák elő a béke és a párbeszéd kultúráját mint a konfliktusmegelőzés, a konfliktuskezelés, a konfliktusrendezés eszközét, valamint a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó jogok támogatásának eszközét; támogatja az e területeken jelenleg folyó együttműködés folytatását; rendszeres preferenciális együttműködésre szólít fel a békefenntartó műveletek terén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brexittel megszűnt az Egyesült Királyság részvétele a közös biztonság- és védelempolitikai missziókban, például az EU Althaiában vagy az Atalantában, és felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a tagállamokat és az Egyesült Királyság hatóságait, hogy tegyenek lépéseket az Egyesült Királyság részvételének helyreállítására, mint a biztonsági és védelmi partnerség gyakorlati megvalósításának eszközére; az EU és az Egyesült Királyság közötti fokozott együttműködésre szólít fel a harmadik országok demokratikus fejlődésével, reformfolyamataival és demokratikus parlamenti gyakorlataival kapcsolatos kérdésekben, beleértve a választási megfigyelést is; üdvözli a konzuli együttműködés megerősítésére irányuló közös szándékot annak érdekében, hogy javuljon a konzuli válságreagálás;

266.hangsúlyozza a szabályokon alapuló rend fontosságát, a nemzetközi jog, többek között az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi normák, valamint a multilateralizmus teljes körű tiszteletben tartásának és betartásának fontosságát; üdvözli, hogy az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón megerősítették közös kötelezettségvállalásukat, és további közös erőfeszítésekre szólít fel e rend fenntartása és megerősítése érdekében, tekintettel a növekvő globális instabilitásra; fokozott támogatást kér a multinacionális és regionális fórumok és intézmények akadálytalan működésének biztosítása érdekében, különös tekintettel a közelmúltbeli geopolitikai változások által érintett fórumokra és intézményekre, például a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB), mint a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer sarokkövére, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre vagy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsára;

267.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közelmúltbeli, az egyetértési megállapodásban foglalt azon kötelezettségvállalását, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki a fejlesztési együttműködésről, és megerősítik az együttműködést a nemzetközi katasztrófareagálás és a humanitárius segítségnyújtás terén;

268.méltatja az Egyesült Királyság folyamatos támogatását az euroatlanti integráció, valamint a Nyugat-Balkán hat országának stabilitása és jóléte iránt, beleértve a berlini folyamatban való részvételét is; további együttműködésre szólít fel az EU és az Egyesült Királyság között a tágabb kelet-európai szomszédságban, többek között a fekete-tengeri és a nyugat-balkáni régióban a közös politikai és biztonsági célkitűzések megvalósítása terén, a közös helyzetismeret alapján, különösen az uniós tagjelölt államok területi integritásának, szuverenitásának, stabilitásának, belső reformprogramjának és demokratikus rezilienciájának támogatása terén; javasolja a Nyugat-Balkánon folytatott 25 éves szerepvállalás tanulságainak levonását, különös hangsúlyt fektetve a kézzelfogható előrehaladás és az átalakító erejű reformok biztosítására, amelyek felgyorsítják e országok EU-csatlakozási folyamatát és hozzájárulnak Európa biztonságosabb jövőjéhez; elismeri az EU és az Egyesült Királyság közös szerepét a daytoni békemegállapodás és mellékleteinek fenntartásában;

269.felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy működjenek együtt a tartós közel-keleti béke megteremtése érdekében, többek között támogassák a politikai átmenetet és valamennyi szíriai kisebbség védelmét, valamint küzdjenek a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért felelős valamennyi fél büntetlensége ellen Szíriában; üdvözli az EU és az Egyesült Királyság régóta fennálló együttműködését és elkötelezettségét a gázai tűzszünet elérése érdekében, és sürgősen felszólít minden még fogva tartott túsz szabadon bocsátására, valamint a kétállami megoldás melletti elkötelezettségre, amelynek keretében két szuverén, demokratikus állam békében és garantált biztonságban él egymás mellett, a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett;

270.sürgeti az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy mielőbb hajtsák végre és építsenek a biztonsági és védelmi partnerség létrehozására, teljes mértékben kiaknázva annak lehetőségeit konkrét kötelezettségvállalások és intézkedések révén, amelyek célja a partnerség teljes körű és előnyös hatásainak elérése, többek között az EU–Egyesült Királyság Partnerségi Tanács intézményközi keretén és az EU–Egyesült Királyság külpolitikai párbeszédén keresztül; megjegyzi, hogy a partnerség költségvetési és szabályozási feltételeiről még tárgyalásokat kell folytatni, figyelembe véve az EU döntéshozatali autonómiájának fontosságát;

271.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Királyság kormányának és parlamentjének.