A.mivel a belga szövetségi ügyészség egy Elisabetta Gualminivel szemben indítandó büntetőeljárással összefüggésben 2025. február 27-én kérte az Olaszországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.mivel az úgynevezett Katargate-ügy kapcsán folyamatban lévő vizsgálat állítólag feltárta egy uniós intézményeken – elsősorban az Európai Parlamenten – belüli bűnszervezet létezését, amelynek célja az volt, hogy az uniós intézményeken belüli – különösen parlamenti képviselőkből, asszisztensekből és tisztviselőkből álló – befolyásolási hálózatát arra használja, hogy egyes harmadik országok geopolitikai érdekei szerint befolyást gyakoroljon a Parlament döntéshozatali folyamatára;

C.mivel az Elisabetta Gualmini mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem szerint az említett vizsgálat során állítólag kiderült, hogy Elisabetta Gualmini korrupciós cselekményekben vehetett részt, mivel elfogadta, hogy az állítólagos bűnszervezet befolyást gyakoroljon annak érdekében, hogy képviselőcsoportja alelnöki tisztségét 2022 októberében megszerezze, és ezért cserébe az említett tisztségből eredő befolyását a képviselőcsoporton belül az állítólagos bűnszervezet érdekei szerint gyakorolja; mivel a szóban forgó képviselőcsoport alelnökének kinevezési folyamata valójában egy részletes és bevett eljáráson alapul, amely a képviselőcsoport plenáris ülése által nyílt és átlátható módon hozott határozattal zárul; mivel úgy tűnik, hogy a szóban forgó képviselőcsoport alelnöki tisztsége 2022. október 12-én megüresedett; mivel a bevett eljárást követően a képviselőcsoport 2022. október 18-án Elisabetta Gualminit nevezte ki alelnöknek; mivel közvetlenül kinevezését követően Elisabetta Gualmini állítólag köszönetet mondott az állítólagos bűnszervezet feltételezett vezető tagjának az e tekintetben kapott támogatásért és tanácsadásért; mivel az állítólagos bűnszervezet feltételezett vezetője 2019. július 1-jétől nem töltött be tisztséget a Parlamenten belül, és ráadásul Elisabetta Gualminitől eltérő nemzeti politikai párthoz tartozott, de – amint az a kérelemben szerepel, anélkül, hogy ezt részletesebben kifejtenék – állítólag széles körű befolyást gyakorolt az említett képviselőcsoport egyik alelnökének kinevezésére irányuló teljes folyamatra;

D.mivel az állítólagos bűnszervezet feltételezett befolyásolási hálózatán keresztül állítólag megpróbálta – a kérelemben szereplő, de nem részletesen kifejtett állítás szerint – Elisabetta Gualminit képviselőcsoportja 2022. november 16-i ülésének elnökévé kineveztetni, amelynek célja az volt, hogy meghatározza a képviselőcsoport álláspontját azzal kapcsolatban, hogy politikai szempontból helyénvaló-e a katari helyzetről plenáris vitát tartani, és szavazni az említett témáról szóló sürgős állásfoglalásról; mivel állítólag kérte és/vagy beleegyezett abba, hogy utasításokat kapjon az említett ülésen elhangzó kijelentéseinek tartalmára vonatkozóan, és állítólag a neki diktált érveket használta fel a Katarról szóló plenáris vita megtartása és a témáról szóló állásfoglalás helytelen voltának alátámasztására; mivel az eljárás során kiderült, hogy Elisabetta Gualmini valójában nem elnökölt az ülésen, mivel ezt a szerepet a szóban forgó képviselőcsoport egy másik alelnöke töltötte be, és mivel úgy tűnik, hogy Elisabetta Gualmini szerepe az említett ülésen csupán az volt, hogy bemutassa a képviselőcsoport ülésének napirendjén szereplő, a 2022. novemberi II. plenáris ülés előkészítésével kapcsolatos pontot; mivel továbbá az a következtetés, amelyet Elisabetta Gualmini a jelek szerint a szóban forgó képviselőcsoporti ülésen folytatott megbeszélést követően ismertetett, ellentmondott az állítólagos bűnszervezettől állítólagosan kapott utasításoknak;

E.mivel a kérelem szerint Elisabetta Gualminit azzal gyanúsítják, hogy 2019. július 1. és 2022. december 10. között állítólag olyan jogellenes cselekményeket követett el, amelyek a belga jog szerint bűnszervezet tevékenységében való részvételnek és hivatali vesztegetés elfogadásának, a belga büntető törvénykönyv 324bis, illetve 324ter cikke szerinti bűncselekményeknek, illetve a belga büntető törvénykönyv 246–250. cikke szerinti bűncselekményeknek minősülhetnek; mivel mind a kérelem, mind a belga szövetségi ügyésztől kapott kiegészítő információk csak a 2022. október 4. és december 2. közötti időszakra vonatkozó állítólagos cselekményekre utalnak, így a 2022. október 4. előtti időszakra vonatkozóan nincsenek alátámasztó bizonyítékok; mivel ezért ellentmondás van az állítólagos bűncselekmény elkövetésének időszaka és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem indokolásában szereplő indokok között;

F.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;

G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;

H.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás; mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke az európai parlamenti képviselők szabad véleménynyilvánításának és függetlenségének védelmére irányuló különös rendelkezést képez A Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543, 26. pont.;

I.mivel az állítólagos bűncselekmények nem minősülnek az Elisabetta Gualmini által az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében vett feladatai ellátása során kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és az Elisabetta Gualmini mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem sem kapcsolódik ilyenhez;

J.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja szerint az európai parlamenti képviselők az Európai Parlament ülésszakai alatt a saját államuktól eltérő bármely tagállam területén mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól mentességet élveznek;

K.mivel a Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Európai Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

L.mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint „a Parlament igen széles körű mérlegelési jogkörrel bír a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet követő határozat tartalmát illetően, azon politikai jelleg folytán, amellyel az ilyen határozat rendelkezik” A Bíróság 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23, 59. pont, valamint a hivatkozott ítélkezési gyakorlat.;

M.mivel az Elisabetta Gualmini mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemmel kapcsolatos bármely következtetést az ebben az ügyben rendelkezésre álló információk és magyarázatok, különösen a belga szövetségi ügyész által szolgáltatott információk és magyarázatok alapján kell levonni; mivel a mentelmi kérelemben szereplő állítólagos tények leírása és az azokból levont következtetések – részletesebb magyarázatok hiányában – ellentmondásosnak tűnnek, feltételezéseken vagy burkolt célzásokon alapulnak, és figyelmen kívül hagyják a képviselőcsoportok alelnökeinek kinevezésével, valamint a képviselőcsoportokon belüli belső álláspontok elkészítésével és elfogadásával kapcsolatos, a Parlamenten belül kialakult politikai folyamatokat; mivel úgy tűnik, hogy nem bizonyított az egyértelmű ellenszolgáltatás, és mivel nem tudtak elegendő bizonyítékot bemutatni arra vonatkozóan, hogy Elisabetta Gualmini olyan személyes előnyben részesült volna, amely a kérelemben ismertetett állítólagos tényekből egyértelműen következne;

N.mivel továbbá az Elisabetta Gualmini mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemben előterjesztett állítólagos tények figyelmen kívül hagyják a képviselőcsoportok rendszeres politikai tevékenységével vagy a képviselőcsoportokon belül a képviselők által folytatott rendszeres politikai tevékenységekkel való szoros összefüggést és kapcsolatot; mivel a parlamenti képviselőcsoportokat a Parlament eljárási szabályzata alapján hozzák létre és annak hatálya alá tartoznak, azok központi szerepet játszanak a Parlament mint intézmény belső szervezetében és munkájában, és kulcsfontosságúak alapvető demokratikus funkciója szempontjából; mivel feladatukat különösen a képviselőcsoportok az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is;

O.mivel a parlamenti mentelmi jog célja nem a visszaélések, hanem a Parlament demokratikus működésének védelme;

P.mivel a fentiek alapján az állítólagos bűncselekmény elkövetésének időszaka és a benyújtott indokolásban szereplő indokok közötti ellentmondások, az Elisabetta Gualmini mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló elemekkel kapcsolatos bizonytalanságok és a kérelem indokai, valamint az állítólagos jogsértésre vonatkozó elegendő bizonyíték vagy magyarázat hiánya – többek között a kialakult politikai folyamatok összefüggésében – aggályokat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az eljárás mögött az érintett képviselő hírnevének megsértésére irányuló szándék állhat, és arra utalnak, hogy nincs elegendő elem ahhoz, hogy a Parlament Elisabetta Gualmini mentelmi jogának felfüggesztésére komoly és megalapozott indokot találjon;

Q.mivel ezért a jelek szerint a jelen ügyben feltételezhető, hogy fumus persecutionis áll fenn, vagyis „konkrét bizonyítékok” A Bíróság 2020. szeptember 17-i ítélete, Troszczynski kontra Parlament , C-12/19 P. sz., ECLI:EU:C:2019:725, 26. pont. utalnak arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemmel aláássák Elisabetta Gualmini és ezáltal az egész Parlament politikai tevékenységét, ezen belül belső, politikai döntéshozatali folyamatát, amely egy képviselőcsoport rendszeres és bevált munkájában nyilvánul meg;