A.mivel az (EU) 2015/684 bizottsági végrehajtási határozat A Bizottság (EU) 2015/684 végrehajtási határozata (2015. április 24.) a géntechnológiával módosított NK603 (MON-ØØ6Ø3-6) kukorica forgalomba hozatalának és a meglévő, NK603 (MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó termékek forgalombahozatali engedélye megújításának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 112., 2015.4.30., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2015/684/oj). engedélyezte a géntechnológiával módosított NK603 kukoricát (a továbbiakban: géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát. Az említett engedély hatálya kiterjed a géntechnológiával módosított NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztés kivételével – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát;

B.mivel 2024. március 11-én az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező Bayer CropScience LP nevében eljáró belgiumi székhelyű Bayer Agriculture BV az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a szóban forgó engedély megújítása iránt;

C.mivel 2025. június 20-án az EFSA az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező tudományos szakvéleményt adott ki a géntechnológiával módosított kukoricára vonatkozóan, amelyben megállapította, hogy a megújítás iránti kérelem nem tartalmazott újabb veszélyeket vagy módosult expozíciót, valamint olyan újabb tudományos bizonytalanságokat sem, amelyek megváltoztatnák az EFSA által 2009-ben elfogadott, a géntechnológiával módosított kukoricára vonatkozó eredeti kockázatértékelés következtetéseitAz EFSA GMO-kkal foglalkozó testülete, 2009. „Scientific Opinion of the Panel on Genetically Modified Organisms on applications (EFSA-GMO-NL-2005–22 and EFSA-GMO-RX-NK603) for the placing on the market of the genetically modified glyphosate tolerant maize NK603 for cultivation, food and feed uses, and import and processing, and for the renewal of the authorisation of maize NK603 as existing product” (A géntechnológiával módosított szervezetek testületének tudományos szakvéleménye a glifozátnak ellenálló, géntechnológiával módosított NK603 kukorica termesztés, illetve élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozóan, illetve a meglévő, NK603 kukoricára vonatkozó engedély megújítása iránt benyújtott kérelmekről [EFSA-GMO-NL-2005-22 és EFSA-GMO-RX-NK603]). EFSA Journal, 7(6), 1137. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.8205.; mivel ezek a vélemények nem foglalkoztak több olyan szélesebb körű környezeti, társadalmi-gazdasági és kumulatív hatással, amelyek az EFSA szerint nem tartoznak a hatáskörébe;

D.mivel a géntechnológiával módosított kukoricát úgy fejlesztették ki, hogy ellenállást biztosítson a glifozáttal szemben;

E.mivel az EFSA által végzett kockázatértékelések nem terjedtek ki hosszú távú toxikológiai vizsgálatokra vagy a kumulatív és kombinált hatások részletes elemzésére, beleértve a kukoricatermesztésben általánosan használt növényvédőszer-maradékokkal való lehetséges kölcsönhatásokat is;

F.mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét, ideértve a géntechnológiával módosított kukoricát is, azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt Lásd például: Bonny, S., „Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact” (A géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények, gyomok és a gyomirtó szerek: áttekintés és hatások), Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://doi.org/10.1007/s00267-015-0589-7 és Benbrook, C.M., „Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. - the first sixteen years” (A géntechnológiával módosított növények hatása a gyomirtóhasználatra az USA-ban – az első tizenhat év), Environmental Sciences Europe; 2012. szeptember 28., 24. évf. (1), https://doi.org/10.1186/2190-4715-24-24.;

G.mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerekkel is permeteznek; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított kukoricát termesztő gazdaságokban fel fogja gyorsítani az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát teszi szükségessé, ami a „gyomirtó szerek mókuskereke” néven ismert ördögi kör; mivel ennek következtében a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is Lásd például:https://doi.org/10.1002/ps.8105,https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2009.03.009.;

H.mivel továbbra is komoly kérdések merülnek fel a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy semmilyen besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját Lásd például: https://doi.org/10.1016/j.mrrev.2019.02.001, https://doi.org/10.1093/ije/dyz017, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0219610 és https://doi.org/10.1186/s13045-019-0767-9.;

I.mivel a kukorica felől a vadon élő rokonai, például a teozinte felé történő génáramlás kockázata – amelyről Spanyolországban és Franciaországban számoltak be – aggályokat vet fel a transzgén perzisztenciája és a környezeti hatások miatt;

J.mivel a biológiai sokféleségre, a talaj egészségére, a beporzókra és a nem célzott szervezetekre gyakorolt lehetséges káros hatások független nyomon követése és felügyelete továbbra sem kellően biztosított;

K.mivel tudományos bizonytalanság esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkében foglalt elővigyázatosság elvét kell alkalmazni;

L.mivel az 1829/2003/EK rendelet előírja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok nem gyakorolhatnak káros hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre;

M.mivel a géntechnológiával módosított kukorica engedélyezésének megújítása az Unióban nem lenne összhangban a peszticidek csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal 2022 decemberében az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek 15. konferenciáján megállapodás született a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiáról, amely tartalmaz egy globális célt, amely szerint 2030-ig legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek kockázatát (lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834)., figyelembe véve a glifozátnak, a dikambának és a glufozinátnak való fokozott emberi, állati és környezeti kitettséget azokban az országokban, amelyek ezt a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt termesztik, valamint a potenciálisan súlyos egészségügyi következményeket;

N.mivel a bizottsági végrehajtási határozat továbbra is lehetővé tenné az Unióba irányuló olyan behozatalt, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelők által betartott előírásoknak, és ezáltal versenyhátrányba hozná őket;

O.mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd következtetései https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/agriculture-and-green-deal/strategic-dialogue-future-eu-agriculture_hu. felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as és 2024-es demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő igénye az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

P.mivel a Parlament többször hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem szabad engedélyeznie a GMO-kat azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem érnek el minősített többséget a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában vagy a Fellebbviteli Bizottságban, a tartós demokratikus deficit kezelése érdekében;

Q.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

R.mivel az „egy egészség” megközelítés megköveteli, hogy a GMO-k hosszú távú fenntarthatóságának és biztonságának értékelése során figyelembe vegyék az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészsége közötti kölcsönös függőséget;