A.mivel 2023. május 30-án az egyesült államokbeli székhelyű Bayer CropScience LP és a németországi székhelyű KWS SAAT SE & Co. KGaA nevében eljáró, belgiumi székhelyű Bayer Agriculture B.V. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be az illetékes holland nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított KWS20-1 cukorrépából (a továbbiakban: géntechnológiával módosított cukorrépa) előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.mivel az EFSA 2025. május 12-én kedvező tudományos véleményt adott ki, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a géntechnológiával módosított cukorrépa ugyanolyan biztonságos, mint hagyományos megfelelője; mivel ez a vélemény nem foglalkozott több olyan szélesebb körű környezeti, társadalmi-gazdasági és kumulatív hatással, amelyek az EFSA szerint nem tartoznak a hatáskörébe;

C.mivel a géntechnológiával módosított cukorrépát a glifozát-, dikamba- és glufozinát-ammóniumalapú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállás biztosítására fejlesztették ki;

D.mivel az EFSA által végzett kockázatértékelés nem terjedt ki hosszú távú toxikológiai vizsgálatokra vagy a kumulatív és kombinált hatások részletes elemzésére, beleértve a cukorrépa-termesztésben általánosan használt növényvédőszer-maradékokkal való lehetséges kölcsönhatásokat is;

E.mivel a géntechnológiával módosított növények, beleértve a géntechnológiával módosított cukorrépát is, túlnyomó többségét azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb mértékű használatát eredményezi, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt Lásd például: Bonny, S., „Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact” (A géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények, gyomok és a gyomirtó szerek: áttekintés és hatások), Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://doi.org/10.1007/s00267-015-0589-7 és Benbrook, C.M., „Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. - the first sixteen years” (A géntechnológiával módosított növények hatása a gyomirtóhasználatra az USA-ban – az első tizenhat év), Environmental Sciences Europe; 2012. szeptember 28., 24. évf. (1), https://doi.org/10.1186/2190-4715-24-24.;

F.mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerekkel is permeteznek; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított cukorrépát ültető gazdaságokban felgyorsítja az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal szükségessé teszi a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát, ami a „gyomirtó szerek taposómalma” néven ismert ördögi kör; mivel ennek következtében a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is Lásd például:https://doi.org/10.1002/ps.8105,https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2009.03.009.;

G.mivel továbbra is vannak komoly nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy semmilyen besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját Lásd például:https://doi.org/10.1016/j.mrrev.2019.02.001,https://doi.org/10.1093/ije/dyz017,https://doi.org/10.1371/journal.pone.0219610 éshttps://doi.org/10.1186/s13045-019-0767-9.;

H.mivel a dikamba rendkívül illékony, ami azt jelenti, hogy alkalmazása után hajlamos elpárologni és a levegőbe kerülni, majd a széllel sodródni, amíg le nem száll a talajra, potenciális és súlyos károknak kitéve az embereket, az állatokat és a nem célzott növényeket, szőlőt, fákat és bokrokat, különösen, ha az expozíció több éven keresztül tart; mivel a dikamba elsodródása és a közeli növények, fák és szőlők károsodása rendkívül megosztó kérdéssé vált, amely a mezőgazdasági termelők egyes csoportjait más mezőgazdasági termelők és a vidéki szomszédok ellen uszítja, és kiterjedt jogvitákat váltott ki az elveszett terményekkel és az újratelepítési költségekkel kapcsolatban;

I.mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1107/oj). előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt;

J.mivel a kérelmet támogató gyakorlati kipróbálásokat korlátozott földrajzi és éghajlati feltételek mellett végezték, kizárólag az Egyesült Államokban, amelyek nem képviselik a cukorrépa-termesztő régiók teljes sokféleségét, többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos stresszhatások által súlyosan érintett régiókat sem;

K.mivel a biológiai sokféleségre, a talaj egészségére, a beporzókra és a nem célzott szervezetekre gyakorolt lehetséges káros hatások független nyomon követése és felügyelete továbbra sem kellően biztosított;

L.mivel tudományos bizonytalanság esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkében foglalt elővigyázatosság elvét kell alkalmazni;

M.mivel az 1829/2003/EK rendelet előírja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok nem gyakorolhatnak káros hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre;

N.mivel a géntechnológiával módosított cukorrépa uniós engedélyezése nem lenne összhangban a peszticidek csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal 2022 decemberében az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek 15. konferenciáján megállapodás született a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiáról, amely tartalmaz egy globális célt, amely szerint 2030-ig legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek kockázatát (lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834)., tekintettel a glifozátnak, a dikambának és a glufozinátnak való fokozott emberi, állalti és környezeti kitettségre azokban az országokban, ahol e gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényeket termesztenek, valamint a potenciálisan súlyos egészségügyi eredmények miatt;

O.mivel a bizottsági végrehajtási határozat lehetővé tenné az Unióba irányuló olyan behozatalt, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelők által betartott előírásoknak, és ezáltal versenyhátrányba hozná őket;

P.mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd következtetései https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/agriculture-and-green-deal/strategic-dialogue-future-eu-agriculture_hu. felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as és 2024-es demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő igénye az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

Q.mivel a Parlament többször hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem szabad engedélyeznie a GMO-kat azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem érnek el minősített többséget a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában vagy a Fellebbviteli Bizottságban, a tartós demokratikus deficit kezelése érdekében;

R.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

S.mivel az „egy egészség” megközelítés megköveteli, hogy a GMO-k hosszú távú fenntarthatóságának és biztonságának értékelése során figyelembe vegyék az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészsége közötti kölcsönös függőséget;