1.hangsúlyozza a katonai mobilitás fontosságát az európai biztonság és védelem szempontjából; hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának fényében sürgetőbbé vált foglalkozni az EU stratégiai hiányosságaival, és fokozott katonai mobilitásra van szükség;

2.üdvözli az EU és a tagállamok azon törekvését, hogy jelentősen növeljék védelmi készültségüket, csökkentsék a stratégiai függőségeket, kezeljék a képességbeli hiányosságokat, és megerősítsék az európai védelmi technológiai és ipari bázist a vonatkozó uniós szakpolitikák és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP), valamint a NATO keretében; üdvözli az EU és a NATO között a katonai mobilitás fokozása terén folytatott együttműködést; úgy véli azonban, hogy elérkezett az idő arra, hogy a kinyilvánított közös EU-NATO célkitűzések terén sürgősen valódi előrelépéseket tegyünk;

3.elismerését fejezi ki az Ukrajna támogatására irányuló kollektív erőfeszítésekért; kitart amellett, hogy szisztematikusan le kell vonni a tanulságokat Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújából, többek között a katonai mobilitásból, különösen az ukrán fegyveres erők tapasztalatai, valamint a nemzeti és multinacionális gyakorlatok alapján; hangsúlyozza a logisztikai előre nem látható események és a biztonsági tervezés biztosításának, valamint a gyenge és hiányzó láncszemek beazonosításának fontosságát; hangsúlyozza a stratégiai partnerekkel, különösen a NATO-val való korai és hatékony koordináció fontosságát;

4.hangsúlyozza, hogy Oroszország jelentős fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára nézve, és hogy alapvető fontosságú a csapatok és katonai képességek gyors telepítésére való képesség fejlesztése az EU keleti határán;

5.hangsúlyozza, hogy stratégiai szükség van beruházásokra valamennyi tagállamban, a négy kiemelt uniós katonai mobilitási folyosó – az északi, keleti, közép-déli és közép-északi folyosók – mentén, mivel a fokozott és hatékony katonai mobilitás alapvető fontosságú valamennyi tagállam és valamennyi európai polgár biztonsága szempontjából;

6.kiemeli, hogy a fokozott katonai mobilitás meg fogja erősíteni az EU közös biztonság- és védelempolitikáját, valamint annak misszióit és műveleteit; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy fogadjanak el közös jövőképet arra vonatkozóan, hogy miként mozdíthatják elő a katonai mobilitással kapcsolatos fellépéseiket, és fogalmazzanak meg konkrét eredményeket, amelyeket be kell építeni az EU stratégiai iránytűjébe; sürgeti a katonai mobilitásra való konkrét felkészültséget a katonai logisztika átfogó megközelítése felé való elmozdulás révén, beleértve a kritikus infrastruktúra, a közlekedési csomópontok, a karbantartás, a tárolás, az üzemanyag-utántöltés, a javítás és a lőszerek biztonságát;

7.hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitás nem korlátozódik a csapatok, fegyverek és felszerelések mozgatására, hanem humanitárius segítségnyújtásra és a szolidaritási fellépésekre is vonatkozik; hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitási követelmények támogatása jelentős előnyökkel járhat a polgárok számára is, mivel a katonai erők gyors bevetésének képessége megkönnyítheti a humanitárius segélyek és orvosi támogatás gyorsabb célba juttatását, valamint az infrastruktúra helyreállítását természeti katasztrófák, világjárványok vagy más válságok esetén; hangsúlyozza továbbá, hogy a katonai mobilitási infrastruktúrába történő uniós beruházások kézzelfogható előnyökkel járhatnak a helyi közösségek és a konnektivitás számára, ezáltal növelve a helyi rezilienciát, a gazdasági integrációt, a munkahelyteremtést és az európai biztonsági menetrend nyilvánosság általi támogatását;

8.hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben folytatni kell egy központilag irányított és célzott uniós közlekedésfinanszírozási eszközt, például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), amely a katonai mobilitás erőteljes finanszírozásának fő forrása, és jelentősen növelni kell annak teljes közlekedési költségvetését; üdvözli ezért a következő többéves pénzügyi keretben a katonai mobilitás költségvetésének növelésére irányuló javaslatot, amely a 2028–2034-es időszakra több mint 50 milliárd EUR-t különít el a CEF keretében a közlekedésre, beleértve több mint 17 milliárd EUR-t a katonai mobilitásra;

9.emlékeztet arra, hogy a Tanács a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a Parlament és a Bizottság álláspontjához képest példátlan mértékben, 75%-kal csökkentette a katonai mobilitás finanszírozását, és hangsúlyozza, hogy ez a helyzet nem ismétlődhet meg; hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt a katonai mobilitási költségvetést előre kellett ütemezni, és azt 2024 elejére teljes mértékben felhasználták; kitart amellett, hogy a következő többéves pénzügyi keretben drasztikusan növelni kell a katonai mobilitásra elkülönített forrásokat annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek az EU-ban sürgős korszerűsítésre szorulóként azonosított 500 uniós fogadóállomás kezeléséhez szükséges, legalább 100 milliárd EUR összegű becsült beruházási igénnyel A Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című, 2025. október 16-i közös közleménye (JOIN(2025)0027).;

10.kitart amellett, hogy – figyelembe véve ezt a beruházási igényt és a Draghi-jelentés ajánlásait – a többéves pénzügyi keret általános felső határáról szóló későbbi tárgyalások során legalább meg kell őrizni a jelzett 17 milliárd EUR összeget, ugyanakkor meg kell védeni a TEN-T megvalósítására elkülönített forrásokat; hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak nem szabad javaslatot tennie e finanszírozás összegének csökkentésére, és úgy véli, hogy szorosan nyomon kell követni e források katonai mobilitásra való átirányítását;

11.hangsúlyozza, hogy sikeresen elő kell mozdítani a tagállamok közötti együttműködést és összehangolást a határokon átnyúló és nagyszabású közlekedési projektek és a kettős felhasználású infrastruktúra kiépítése terén annak érdekében, hogy lehetővé váljon a katonai csapatok, felszerelések és eszközök gyors és hatékony, nagyszabású mozgósítása és mozgása az egész EU-ban;

12.megismétli, hogy a katonai mobilitási kezdeményezések és finanszírozás nem akadályozhatják az intelligens, reziliens, interoperábilis, dekarbonizált és fenntartható TEN-T befejezésével kapcsolatos intézkedések általános végrehajtását; emlékeztet a TEN-T törzshálózat 2030-ig történő befejezésére irányuló célkitűzésre, beleértve az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) és a kiterjesztett törzshálózat 2040-ig történő kiépítését;

13.hangsúlyozza, hogy a TEN-T hálózaton belüli, határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra-projektek időben történő befejezése elengedhetetlen célkitűzés a hatékony kettős felhasználású és katonai mobilitási célkitűzések eléréséhez Európában; emlékeztet arra, hogy a TEN-T koordinátorok 2024. áprilisi állásfoglalása szerint a TEN-T törzshálózat és kiterjesztett törzshálózat befejezéséhez szükséges teljes beruházás 845 milliárd EUR-t tesz ki a következő 15 évben, és hogy csak a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel rendelkező projektek esetében a fennmaradó beruházandó összeg a becslések szerint legalább 210 milliárd EUR;

14.emlékeztet arra, hogy a katonai mobilitás szempontjából kulcsfontosságú, nagyszabású közlekedési infrastrukturális projektek végrehajtása a végrehajtandó intézkedések jellege miatt hosszú távú finanszírozást igényel;

15.hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell a kettős felhasználású infrastrukturális projektek finanszírozásának megszerzésére irányuló eljárásokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási keretén belül;

16.üdvözli az Európai Beruházási Bank (EBB) által a katonai mobilitás fokozása érdekében a kettős felhasználású infrastrukturális projektekbe történő beruházásokhoz nyújtott induló hiteleket; kéri, hogy az EBB tartósan járuljon hozzá más kettős felhasználású infrastrukturális projektek és képességek finanszírozásához;

17.ösztönzi további pénzügyi mechanizmusok – például a Védelmi, Biztonsági és Rezilienciaépítési Bank – kidolgozásának megvizsgálását a biztonság, a védelem és a reziliencia finanszírozási szükségleteinek kezelése érdekében;

18.emlékeztet arra, hogy a katonai mobilitás és ezen belül a katonai mozgásakadályozás előmozdítása érdekében a tagállamok felhasználhatják a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló maximális finanszírozást védelmi, ezen belül kettős felhasználású infrastruktúrába és mobileszközökbe történő beruházásokra, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap forrásainak átcsoportosítására nemrégiben bevezetett intézkedések révén, valamint gyorsan átirányíthatják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fel nem használt forrásait e célokra;

19.biztosítékokat kér arra vonatkozóan, hogy az EDIP, az Európai Védelmi Alap, a SAFE program keretében elkülönített költségvetések, valamint a védelmi készültségi omnibusz csomag és más uniós védelmi kezdeményezések keretében elfogadott intézkedések felhasználhatók mind a fizikai, mind a digitális kettős felhasználású infrastruktúra bővítésének és korszerűsítésének, valamint a védelmi támogató képességek együttműködésen alapuló és kiszámítható beszerzésének támogatására, többek között a katonai mobilitás tekintetében, a valódi európai védelmi unió megerősítése érdekében;

20.ismételten felszólít egy „schengeni katonai térség” létrehozására, és ösztönzi a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be erre vonatkozó ütemtervet;

21.ismételten mély aggodalmát fejezi ki a katonai mobilitás reagálóképességének és hatékonyságának jelenlegi hiánya miatt, amelyet a szabályozási és eljárási összetettség, valamint a harmonizáció hiánya akadályoz, ami lassú koordinációt és időveszteséget eredményez;

22.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a katonai mobilitásba építsék be a „társadalom egészére kiterjedő” megközelítést, bevonva valamennyi érdekelt felet, beleértve a köz-, a magán- és a civil szektort is, a meghozott intézkedések kommunikálása és elmagyarázása révén;

23.kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok sürgősen és teljes mértékben hajtsák végre a 2024. évi katonai mobilitási kötelezettségvállalás keretében tett 13 kötelezettségvállalást, amelyek a közlekedési infrastruktúrába és a közlekedési eszközökbe történő beruházásokra, a szabályozás harmonizációjára, a határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyek felgyorsítására, valamint a KBVP és az EU-NATO együttműködés fokozására összpontosítanak;

24.sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazzon horizontális megközelítést, amikor további intézkedéseket javasol a rendeletek és eljárások harmonizálása és egyszerűsítése révén azzal a sürgős céllal, hogy integrálja és koordinálja a katonai mobilitás előtt álló valamennyi meglévő adminisztratív, diplomáciai, logisztikai és infrastrukturális akadály felszámolására irányuló uniós megközelítést;

25.felszólít egy európai digitális egyablakos rendszer létrehozására a katonai felszerelésekre vonatkozó, határokon átnyúló mozgatási engedélyek kiadása céljából, beleértve egy kodifikált prioritási rendszert és a NATO-val megosztott adatbázist is;

26.hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell az összetett, hosszadalmas és egymástól eltérő nemzeti szabályokat és eljárásokat; kitart amellett, hogy a közelgő katonai mobilitási csomag javasoljon egyszerűsített, harmonizált, egységes és digitalizált eljárásokat valamennyi szállítási módra vonatkozóan, beleértve a vámügyeket, a veszélyes áruk szállítását, a nem szokványos szállítást, a diplomáciai engedélyeket és az azonos engedélyek használatát, például a határokon átnyúló szállítási ajánlatok/kreditek és a 302. sz. EU-NATO-formanyomtatvány dokumentációja esetében, amelyeket valamennyi tagállamnak el kell ismernie és használnia kell; felszólít továbbá egy katonai vámrendszer kidolgozására a vámalakiságok digitalizálása, valamint az adminisztratív terhek és költségek csökkentése érdekében, tekintettel a meglévő uniós projektekre, például a biztonságos digitális katonai mobilitási rendszerre;

27.hangsúlyozza, hogy fel kell számolni azokat az adminisztratív és infrastrukturális akadályokat, amelyekkel a kritikus katonai felszerelések és daruk infrastrukturális projektekhez való nem szokványos közúti szállítását végző vállalatok szembesülnek; ezért felszólít a nem szokványos közúti szállításra vonatkozó szabályok további harmonizálására az össztömegről és méretekről szóló irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata keretében;

28.hangsúlyozza, hogy a magas kockázatú logisztikai szolgáltatók háború kockázatának esetére vonatkozó biztosítási fedezete ösztönzőként szolgálhat a vállalatok számára, mivel hozzájárul a működési kockázatok csökkentéséhez;

29.hangsúlyozza, hogy az eljárások harmonizálása és tényleges interoperabilitása erősíteni fogja a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és fokozni fogja a határokon átnyúló összeköttetéseket;

30.üdvözli a jogi és adminisztratív keretek egyszerűsítésére irányuló célkitűzést, ahogyan azt a védelmi készültségi salátarendelet és a katonai mobilitásról szóló 2025-ös közös közlemény is javasolja, és annak gyors hatálybaléptetésére és végrehajtására szólít fel;

31.sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi és operatív keretet a „válsághelyzetek” kezelésére, egyértelműen megkülönböztetve legalább három „szakaszt”, például a „békeidőt”, a „válságot” és a „háborút”, valamint az egyes szakaszokra vonatkozó szabályokat az interoperabilitás és a fegyveres erők közlekedési létesítményekhez, hálózatokhoz és eszközökhöz való elsőbbségi hozzáférésének biztosítása érdekében, észszerűsítve a katonai személyzet és felszerelések mozgását a katonai folyosókon keresztül és azok között; kéri, hogy ez a keret egyértelműen határozza meg a „tartalékhelyzetek” és a „tartalékmegoldások” fogalmát annak érdekében, hogy üzemzavar esetén garantálni lehessen a katonai szállítás folytonosságát, valamint adjon iránymutatást a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként bízzák meg a különböző biztonsági szolgáltatókat a kritikus infrastruktúrák felügyeletével és védelmével;

32.elvárja, hogy a következő jogi keret hatékony és egyértelmű kommunikációs és koordinációs rendszert hozzon létre a katonai és állami hatóságok, köztük a NATO között, hogy a szükséges ismeret elve alapján információt cseréljenek a katonai logisztikai szolgáltatások nyújtására jogosult pályahálózat-működtetőkkel és fuvarozókkal is annak érdekében, hogy minden szakaszban előmozdítsák a rezilienciát a teljes hálózatokban; különösen azt jegyzi meg, hogy a kikötői hatóságok és a katonai vagy releváns védelmiképesség-fejlesztési szereplők között hiányzik az együttműködés és korlátozott a kommunikáció; megérti az információmegosztási gyakorlatok érzékenységét, különösen a külföldi tulajdonban lévő európai kikötői hatóságokkal; hangsúlyozza azonban, hogy megbízható és biztonságos csatornára van szükség a konkrét információcseréhez;

33.kiemeli, hogy egy olyan állami döntéshozatali mechanizmust kell kialakítani, amely lehetővé teszi az állam- és kormányfők számára, hogy azonnali lépéseket tegyenek a „válság” és a „háború” szakaszában;

34.felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy katonai mobilitási munkacsoportot az összes illetékes uniós szerv képviselőivel a katonai mobilitással kapcsolatos valamennyi kezdeményezés előkészítésének, végrehajtásának és nyomon követésének horizontális észszerűsítése érdekében, és ezzel párhuzamosan felszólít nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölésére a katonai mobilitás általános irányításának és koordinációjának javítása érdekében;

35.sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európai Számvevőszék valamennyi, a katonai mobilitás területére vonatkozó jövőbeli kezdeményezésen belüli irányítással kapcsolatos ajánlását;

36.elismeri a közlekedési dolgozók kulcsfontosságú szerepét a katonai mobilitásban és az ellátási láncok megkönnyítésében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék a munkaerőhiányt, fektessenek be a közlekedési munkaerőbe, javítsák a munkakörülményeket, a képzési lehetőségeket annak érdekében, hogy a munkavállalókat felvértezzék a katonai mobilitáshoz és az ágazat vonzerejéhez szükséges készségekkel;

37.üdvözli, hogy a Tanács elfogadta a NATO-val együttműködésben az EU-ban létrehozott négy kiemelt katonai mobilitási folyosót a rövid határidejű értesítés mellett történő és nagyszabású mozgások számára, valamint hogy jelenleg 500 olyan uniós fogadóállomás beazonosítása zajlik, amelyeket sürgősen fel kell fejleszteni; kiemeli, hogy e folyosók több mint 94%-a a TEN-T részét képezi, hangsúlyozva a polgári és katonai infrastruktúra közötti erős szinergiákat; felszólít az e katonai mobilitási folyosók kiegészítéséhez szükséges pénzügyi igények pontos értékelésére;

38.hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, és fokozni kell kritikus elemeinek fizikai és kibernetikai védelmét a négy kiemelt katonai mobilitási folyosó mentén;

39.hangsúlyozza, hogy a leggyengébb összeköttetések és szűk keresztmetszetek továbbgyűrűző hatást gyakorolnak teljes folyosók és a közlekedési hálózat egészének működésére és tényleges folytonosságára; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat egy jól összekapcsolt katonai mobilitási hálózat biztosítása érdekében, beleértve a meglévő infrastruktúra karbantartásának, korszerűsítésének és interoperabilitásának javítását;

40.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérjék fel, szükség van-e külön európai koordinátor kinevezésére a kiemelt fontosságú katonai mobilitási folyosók mindegyikéhez azok végrehajtásának megkönnyítése érdekében, akik a katonai mobilitási munkacsoport tagjai lennének;

41.emlékeztet arra, hogy a mozgásakadályozásra szolgáló infrastruktúra, beleértve a kettős felhasználású akadályokat, az erődítményeket, valamint az átfogó katonai mobilitás részeként a határ- és területi védelem megerősítését célzó gyorstelepítésű rendszereket, szintén fontos részét képezi a katonai mobilitásnak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy végezzék el a mozgásakadályozásra szolgáló infrastruktúra alapos és összehangolt tervezését és előkészítését a négy kiemelt fontosságú katonai mobilitási folyosóban, előnyben részesítve a keleti és északi folyosót;

42.emlékeztet arra, hogy a vasút képezi a szárazföldi mobilitási rendszer gerincét, mivel ez a legalkalmasabb a nagy mennyiségű túlméretezett, nehéz, kockázatos és veszélyes katonai eszköz mozgatására; kitart amellett, hogy elsőbbséget kell biztosítani az olyan azonnali és rövid távú megoldásoknak, mint például a határokon átnyúló mozgások tekintetében a katonai személyzetre háruló adminisztratív terhek megszüntetése; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a fokozott kapacitásépítést, különösen a közlekedési csomópontokon és a kulcsfontosságú területeken, összhangban a négy kiemelt katonai mobilitási folyosóval;

43.hangsúlyozza, hogy a vasúti átjárhatóság döntő szerepet játszik a tagállamok közötti műveletek zökkenőmentes lebonyolításában; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Unión belüli – például a balti államokban, Finnországban és az Ibériai-félszigeten működő – eltérő nyomtávú vasúthálózatok miatt továbbra sincs vasúti interoperabilitás, ami hatással van a csapatok, berendezések és eszközök határokon átnyúló mozgatására, és elengedhetetlenné teszi a közúti szállítást; kéri a Bizottságot, hogy folytassa az EU-n belüli zökkenőmentes vasúti műveletek különböző akadályainak – többek között az ERTMS és a digitális automatikus összekapcsolás (DAC) lassú kiépítése, valamint a nyomtávok közötti különbségek – felszámolására irányuló munkát; emlékeztet arra, hogy a TEN-T rendelet előírja az érintett tagállamoknak, hogy 2026 júliusáig nyújtsák be a hálózataik szabványos európai névleges nyomtávolságra való átállásítára vonatkozó terveiket; e tekintetben üdvözli a Rail Baltica projektet, amely a nyomtávok kiigazítása révén összekapcsolja a balti államokat az EU vasúthálózatával; ezt a projektet stratégiai jelentőségűnek tartja mind a polgári, mind a katonai mobilitás szempontjából, mivel interoperábilis, fenntartható és nagy kapacitású vasúti összeköttetéseket biztosít az EU keleti régiójában;

44.megjegyzi, hogy a polgári vasúti kapacitás növelése szempontjából releváns digitális technológiák, például az ERTMS és a DAC a katonai mobilitás szempontjából is relevánsak, és azokat fejleszteni kell; figyelmeztet arra, hogy az ERTMS-t más geostratégiai környezetben fejlesztették ki, és felszólít a rendszer megbízhatóságának és kiberbiztonsági ellenálló képességének értékelésére; hangsúlyozza, hogy tekintettel a rádiótechnológiára való támaszkodásra, a hálózat zavarás vagy egyéb tényezők miatti elérhetetlensége a vasúti forgalom azonnali felfüggesztéséhez vezetne; hasonló jellegű értékelésre szólít fel a jövőbeni vasúti mobilhírközlő rendszer (FRMCS) fejlesztése keretében;

45.megjegyzi, hogy a közút- és vasúthálózat, illetve a kikötők és áruterminál-hálózatok közötti összeköttetések kulcsfontosságúak a katonai felszerelések szükséges területekre való szállítása „utolsó kilométerének” megkönnyítésében, és mint ilyenek, alapvető szerepet játszanak a katonai mobilitás sikerében; emlékeztet arra, hogy a közúti közlekedés valamennyi stratégiai pontját, például a parkolókat, az üzemanyagtöltő állomásokat és az autómosó állomásokat sürgősen fejleszteni kell annak érdekében, hogy vészhelyzet esetén alkalmasak legyenek nagyszámú katonai szállítóegység és személyzet fogadására; ezért sürgeti, hogy prioritásként kezeljék a négy kiemelt katonai mobilitási folyosó mentén elhelyezkedő kulcsfontosságú közúti infrastruktúrákba történő beruházásokat a katonai mobilitás lehető leghatékonyabb megkönnyítése érdekében;

46.felszólít egy harmonizált európai keret létrehozására, amely megkönnyíti az engedéllyel rendelkező polgári szolgáltatók – például a nem szokványos közúti szállítási szolgáltatásokat nyújtó, speciális darukat és nehéz berendezéseket üzemeltető szolgáltatók – által üzemeltetett katonai konvojok mozgását a négy kiemelt katonai mobilitási folyosón keresztül, biztosítva ugyanakkor a polgári biztonságot;

47.kiemeli, hogy a kikötők kritikus csomópontokként stratégiai szerepet játszanak a katonai mobilitási hálózatban, hiszen be- és kilépési pontként szolgálnak a nagyszabású katonai bevetések során, és lehetővé teszik a tengeri-szárazföldi közlekedési integrációt, továbbá stratégiai fontosságúak különösen a transzatlanti együttműködés számára, valamint az Unió stratégiai gazdasági érdekeinek rezilienciája szempontjából; megjegyzi, hogy a tengeri infrastruktúra strukturális hiányosságokkal küzd, mivel számos uniós terminált nem katonai rakomány kezelésére terveztek; hangsúlyozza, hogy elegendő kapacitást kell biztosítani a katonai felszerelések számára, és szükség esetén vészhelyzeti terveket kell kidolgozni a polgári rakományok átirányítására;

48.hangsúlyozza, hogy bizonyos kritikus tengeri infrastruktúrák tulajdonjoga és ellenőrzése azonnali intézkedést és szigorúbb szabályokat tehet szükségessé, amint azt az „Európai védelem – Felkészültség 2030-ig” című fehér könyv is kiemeli;

49.kéri, hogy ruházzanak be a kikötői infrastruktúrába – mind a tengeri kikötőkbe, mind a belvízi kikötőkbe – és módosítsák a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés követelményeit a TEN-T folyosókba történő integrációjuk megerősítése és az EU energiabiztonsági politikáinak fokozása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és hajtson végre olyan stratégiákat, amelyek növelik a kikötők képességeit és kapacitását; kiemeli a tengeri terület felszíni és felszín alatti dimenzióit egyaránt, és kéri, hogy a ro-ro és ro-pax hajókat kettős felhasználású mobil eszközökként vonják az EU katonai mobilitási stratégiájának hatálya alá;

50.megjegyzi, hogy a katonai mobilitás egy fontos pillérét képezik a belvízi utak is, mivel zökkenőmentes és fenntartható kettős felhasználású közlekedési módot kínálnak a rendelkezésre álló kapacitásuk, az intermodális komplementaritásuk és az opportunista hírszerzéssel szembeni kisebb mértékű sebezhetőségük révén; tudomásul veszi a vízi hálózat meglévő kapacitását a túlméretezett katonai eszközök, veszélyes áruk és üzemanyagok rendszeres ellátás céljából történő szállítására, valamint a vészhelyzeti tervezés keretében tartalékmegoldások biztosítására; javasolja annak felmérését, hogy szükség van-e a meglévő zsilipek méretének további növelésére, valamint a daruk és a vízi flotta rendelkezésre állásának növelésére;

51.kiemeli annak fontosságát, hogy további logisztikai csomópontokat és átrakó terminálokat hozzanak létre a négy kiemelt katonai mobilitási folyosó mentén; kéri, hogy a katonai mobilitási folyosók mentén zajló katonai szállítás szempontjából releváns, már meglévő logisztikai csomópontokat és kereskedelmi átrakó terminálokat megfelelően alakítsák át és jelöljék ki kettős felhasználású infrastruktúrának, és szereljék fel a célnak megfelelő berendezésekkel, például katonai eszközök számára alkalmas, közvetlen hozzáférésű rakodási platformokkal és rámpákkal;

52.kiemeli annak fontosságát, hogy a négy kiemelt katonai mobilitási folyosó mentén – többek között a belvízi kikötőkben – létrehozzák a stratégiai elhelyezkedésű logisztikai csomópontok hálózatát, amely képes biztosítani a karbantartáshoz, tároláshoz és javításhoz szükséges infrastruktúrát a közúti, vasúti, tengeri, belvízi és repülőtéri infrastruktúrák és katonai létesítmények közötti gyors intermodális váltások biztosítása érdekében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy e csomópontokban a katonai mobilitási igények kiszolgálása és az ellátásbiztonság támogatása céljából rendelkezésre kell állnia a szükséges kettős felhasználású energetikai infrastruktúrának, például elektromos és egyéb töltőállomásoknak;

53.hangsúlyozza, hogy a logisztikai csomópontoknak helyet, kapacitást és infrastruktúrát kell biztosítaniuk az áthaladó csapatok számára, különösen a szálláshelyek, valamint az élelmiszer- és üzemanyag-ellátás tekintetében;

54.kéri, hogy a logisztikai csomópontok fejlesztését a releváns európai ipari programok keretében is támogassák az európai ipari és technológiai bázis rezilienciájának megerősítése érdekében; emlékeztet arra, hogy előrelépéseket kell tenni a logisztikai folyamatok digitalizálása terén a stratégiai infrastruktúra rezilienciájának és biztonságának biztosítása érdekében;

55.kiemelten fontosnak tartja a – többek között katonai mobilitási célú – közlekedési folyosók kiterjesztését Ukrajnára, Moldovára és a Nyugat-Balkánra az interoperabilitás fokozása, az operatív reagálóképesség növelése, adott esetben a partnerek orosz agresszióval és más, régióbeli hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenállásának támogatása, valamint az EU területe elleni jövőbeli agressziótól való elrettentés érdekében; tudomásul veszi a szolidaritási folyosók katonai mobilitási célú használatát, és fontosnak tartja azok megerősítését Ukrajna biztonságának és rezilienciájának fokozása érdekében;

56.hangsúlyozza, hogy a pontos, biztonságos és naprakész digitális modellezés, a digitális térképek, a földrajzi információs rendszerek és a térinformatikai adatszolgáltatások elengedhetetlenek mind a polgári, mind a katonai infrastruktúra- és útvonaltervezéshez, a határokon átnyúló koordinációhoz, valamint a csapatok és felszerelések gyors telepítéséhez; hangsúlyozza, hogy a katonai mozgások során az adatok és a kommunikáció védelme rendkívül fontos a polgári lakosság és a katonai személyzet biztonsága és a képességek megőrzése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a katonai és védelmi célokra használt valamennyi közlekedési információs szolgáltatást megfelelően biztosítani és jogilag védeni kell a katonai mobilitási műveletekkel és a gazdasági adatokkal kapcsolatos érzékeny információk digitális kiszivárgásának elkerülése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy hangolja össze a digitális és elektronikus biztonsági intézkedéseket a négy kiemelt katonai mobilitási folyosó mentén;

57.hangsúlyozza, hogy az egész Európai Unió sebezhető a kibertámadásokkal és a digitális behatolással szemben; hangsúlyozza, hogy a fizikai közlekedési infrastruktúrákat és eszközöket ellenőrző digitális rendszerek a kibertámadások kiemelt célpontjait képezik; felhívja ezért az EU-t és a tagállamokat, hogy támogassák az innovatív európai szuverén digitális technológiák – többek között a Galileo – fejlesztését és használatát ezen infrastruktúrák és eszközök kiberbiztonságának és rezilienciájának megerősítése érdekében; e tekintetben kiemeli a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és ösztönzi az új generációs digitális képességek fejlesztésére irányuló további kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket;

58.súlyos aggodalmának ad hangot a balti-tengeri térségben a navigációs rendszerek elleni orosz kibertámadások fokozódása miatt; felhívja a Bizottságot, hogy a soron következő salátarendeletben az európai tengeri és légi közlekedés elleni hibrid támadásként említse meg a hibrid fenyegetések jellegét, valamint a globális navigációs műholdrendszereket (GNSS) érintő elektronikai zavarást (jamming) és a jelek hamisítását (spoofing), és keressen megoldást azokra;

59.hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a NIS 2 irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o. ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2555/oj). átültetését és végrehajtását, valamint fokozni kell az ágazati közlekedési hatóságok, az illetékes kiberbiztonsági ügynökségek, a számítógép-biztonsági incidensekre reagáló csoportok (CSIRT-ek) és az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata (EU-CyCLONe) közötti együttműködést; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós és nemzeti kiberbiztonsági kockázatértékelésekbe építsenek be konkrét intézkedéseket a katonai mobilitás szempontjainak figyelembevételére;

60.hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a kritikus közlekedési infrastruktúrákat, és javítani kell azok rezilienciáját többek között a polgári légi, tengeri és szárazföldi forgalmat veszélyeztető kibertámadásokkal és hibrid fenyegetésekkel szemben; emlékeztet arra, hogy az energetikai és kommunikációs kritikus infrastruktúra (légi, felszíni és tenger alatti vagy víz alatti infrastruktúra, beleértve a GNSS-t is) szintén közvetlenül befolyásolja a katonai mobilitási műveletek sikerét;

61.kéri, hogy a NATO-val szoros együttműködésben hozzanak létre egy európai mechanizmust a kritikus közlekedési, energetikai és kommunikációs infrastruktúrák elleni kiber- vagy hibrid támadások nyomon követésére és az azokra való gyors reagálásra;

62.kéri a Bizottságot, hogy hozzon sürgős intézkedéseket a katonai mobilitási célú beruházásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében, és különösen, hogy határozzon meg célzott mentességeket a jelenlegi közbeszerzési szabályok alól a katonai mobilitási infrastruktúra és a jelentős katonai vagy kettős felhasználású összetevővel rendelkező eszközök tekintetében; hangsúlyozza, hogy az európai stratégiai érdekű projekteket túlzott késedelem nélkül kell végrehajtani, biztosítva ugyanakkor az átláthatóságot, a tisztességes versenyt és a jogszerű eljáráshoz való jogot;

63.megjegyzi a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságát a katonai mobilitás szempontjából; ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg és ösztönözzék a katonai mobilitással kapcsolatos polgári-katonai együttműködést; kiemeli a kiszámíthatóság fontosságát a katonai mobilitási képességek iránti kereslet tekintetében, elegendő finanszírozás és egyszerűsített közbeszerzési szabályok mellett, ami lehetővé tenné a beszállítói ágazat számára a termelési szintek növelését és fenntartását;

64.úgy véli, hogy az európai preferencia elvét prioritásként kell kezelni az EU stratégiai autonómiájának és rezilienciájának megerősítésére irányuló erőfeszítések során, elismerve ugyanakkor a tagállamok azon szabadságát, hogy kiépítsék katonai kapacitásaikat a fenyegetésekre való rövid távú reagálás érdekében; emlékeztet arra, hogy ezt az elvet kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a SAFE-hez, az EDIP-hez és az EDIRPA-hoz hasonló programokon keresztül a védelemre és a biztonságra, különösen a kritikus kettős felhasználású infrastruktúrához kapcsolódó technológiákra fordított uniós források támogassák az EDTIB-et;

65.megismétli, hogy a kritikus infrastruktúrák rezilienciájához az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések összehangoltabb, alapos átvilágítására van szükség; hangsúlyozza, hogy a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló (EU) 2019/452 rendelet felülvizsgálata jelentős lépés a biztonság és a közrend védelmét szolgáló koherensebb és hatékonyabb európai keret felé, a nyitottság és az átláthatóság megőrzése mellett; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló (EU) 2019/452 rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatát, mely felülvizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a beruházási igények, valamint az alapvető biztonsági érdekek és az EU védelmi kapacitásainak védelme között;

66.hangsúlyozza, hogy a következő évtizedben a közlekedés dekarbonizációjára irányuló erőfeszítések továbbvitele mellett a fosszilis tüzelőanyagok katonai mobilitásban való felhasználása – például a kettős üzemmódú és a belső égésű motorral felszerelt mozdonyok használata – továbbra is kritikus marad, ami az egyetlen operatív megoldás széles körű villamosenergia-hiány esetén;

67.felhívja a figyelmet arra, hogy a négy kiemelt katonai mobilitási folyosó mentén ki kell terjeszteni a fegyveres erők üzemanyag-ellátási láncait; kiemeli, hogy a keleti szárnyon található energetikai infrastruktúra fejlesztést igényel a katonai mobilitási tevékenységek támogatása érdekében, és felszólítja a Bizottságot, hogy kezelje az „üzemanyaghiány” problémáját; ösztönzi a stratégiai energiatartalékok felhalmozását, amely különösen fontos lehet az elégtelen csővezeték-infrastruktúrával és üzemanyag-tárolási kapacitással rendelkező régiókban; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy a közelmúltbeli geopolitikai változások fényében vizsgálja felül a kőolajkészletekről szóló irányelvet A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 265., 2009.10.9., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/119/oj). az energiabiztonság és a felmerülő fenyegetésekel szembeni reziliencia megerősítése érdekében;

68.emlékeztet arra, hogy mivel a vasúti rendszer villamos energiára támaszkodik a vonatközlekedés lehetővé tétele tekintetében, a vasúti műveletek szükségessé teszik az energiahálózatok rezilienciájának növelését és áramkimaradás vagy áramhiány esetén a villamos energia gyors helyreállítását;

69.aggodalommal állapítja meg, hogy az EU nagymértékben függ a nyersolaj és a kőolajtermékek importjától; felhívja a Bizottságot, hogy ismerje fel, hogy egy szilárd európai katonai mobilitási stratégiához reziliens és túlnyomórészt Unión belüli üzemanyag- és alternatívüzemanyag-előállítási és -finomítói kapacitásokra van szükség, ami a stratégiai autonómiát is erősítené; felszólít egy átfogó üzemanyag-elosztó és -tároló hálózat azonnali fejlesztésére, valamint az energiaellátás diverzifikálására az energiabiztonság garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1804 rendelete (2023. szeptember 13.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 234., 2023.9.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1804/oj). (AFIR) rendelkezéseinek és céljainak időben történő végrehajtása szintén fontos szerepet játszhat a katonai mobilitás energiaellátási lehetőségeinek diverzifikálásában, és hozzájárul az Unió általános közlekedési dekarbonizációs célkitűzéseihez;

70.felhívja ezért a Bizottságot, hogy az uniós energiarendszer fejlesztése során vegye figyelembe a katonai mobilitási képességeket és szükségleteket, figyelembe véve a dekarbonizációs célkitűzéseket, valamint a stratégiai autonómia és reziliencia szükségességét;

71.kiemeli, hogy tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára, az EU keleti részét sorozatos kibertámadások, hibrid fenyegetések és szabotázsakciók érték, beleértve a fuvarozókat ért biztonsági incidenseket; felhívja ezért az EU-t, hogy fokozza a tagállamok támogatására irányuló erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy a keleti régióban a kritikus közlekedési infrastruktúra teljes mértékben védett és reziliens legyen, többek között a vasúti, közúti, kikötői és energiaellátási csomópontok megerősítésére és fokozott kibervédelmére irányuló gyors mechanizmusok révén; e tekintetben kiemeli a balti államok rendkívüli sebezhetőségét, különösen a Suwalki-folyosó miatt, és hangsúlyozza, hogy orosz agresszió esetén rövidebb reagálási időre és gyorsabb csapatmozgásokra lenne szükség;

72.emlékeztet arra, hogy a négy kiemelt katonai mobilitási folyosó döntő szerepet játszik az EU biztonságában és védelmében; úgy véli, hogy az összes azonosított kiemelt katonai mobilitási folyosó gyors és hatékony működésének biztosítása lehetővé fogja tenni a jelenleg Oroszországnak leginkább kitett tagállamok hatékony védelmét; felhívja a figyelmet arra, hogy a négy kiemelt uniós katonai mobilitási folyosó annak biztosítását is szolgálja, hogy a NATO képes legyen gyorsan megerősíteni és hatékonyan megvédeni a keleti szárnyat, ezáltal erősítve a kollektív biztonságot, az elrettentést és a rezilienciát a szövetség egészében;

73. megjegyzi, hogy a Lengyelországon belüli és a Lengyelország felé irányuló katonai mobilitás alapvető fontosságú a teljes keleti határ biztonsága szempontjából; hangsúlyozza a Nyugat-Európában található multimodális logisztikai központok hozzáadott értékét, amelyek biztosítják az európai és szövetséges csapatok, valamint a nehéz felszerelések Kelet-Európába történő gyors átszállítását;

74.üdvözli a keleti régiók paktumára vonatkozóan a Bizottság által nemrégiben bejelentett kezdeményezést, amelynek célja, hogy testre szabott támogatást nyújtson az EU keleti határa mentén fekvő tagállamoknak az infrastruktúra javításához és a határ menti régiók rezilienciájának növeléséhez; hangsúlyozza a „Keleti pajzs” projekt mint Európa biztonságának megerősítését célzó stratégiai kötelezettségvállalás alapvető fontosságát – beleértve a releváns katonai folyosók védelmét is a reagálási képesség fenntartása érdekében –, megjegyezve, hogy az szerepel a védelmi készültségről szóló fehér könyvben; felszólít megfelelő pénzügyi források biztosítására a végrehajtás biztosítása érdekében;

75.emlékeztet arra, hogy a katonai mobilitási infrastrukturális projekteket az európai védelmi szemeszter részeként folyamatosan újra kell értékelni és aktualizálni kell a legújabb katonai fenyegetésekkel és képességekkel összhangban, túllépve a kikötők területi bővítésén, hogy az magában foglalja a személyzet képzését és a jobb tengeri forgalomirányítást, valamint a gyorsan változó fenyegetésekkel, például a víz alatti drónok észlelésével szembeni ellenálló képességet;

76.támogatja az európai drónvédelmi kezdeményezést, tekintettel az európai légtér pilóta nélküli drónokkal elkövetett közelmúltbeli és ismétlődő megsértésére; felszólít a drónképességek javítására és növelésére valamennyi tagállamban a NATO-val együttműködésben és az ukrán fegyveres erők harctéri tapasztalatai alapján; hangsúlyozza, hogy ezeknek az európai drónképességeknek az innovatív drón- és drónelhárítási ökoszisztémák létrehozásának kulcsfontosságú értékével kapcsolatban Ukrajna által levont tanulságokra kell épülniük, összekapcsolva a kutatást és fejlesztést a termeléssel, és a méretezhető termelési kapacitásra és a folyamatos technológiai fejlesztésre kell támaszkodniuk, a víz alatti drónoktól kezdve, a felderítő és harci drónokon át a védelmi és drónelhárítási képességekig;

77.emlékeztet arra, hogy a drónelhárítási hálózat kialakítható úgy, hogy kettős felhasználású célokra is bevethető legyen, segítve a nem védelmi vonatkozású fenyegetések vagy az összes uniós határra jellemző egyéb veszélyek elhárítását, beleértve a határvédelmet, a migráció eszközként való felhasználását, a kritikus infrastruktúra védelmét és a transznacionális szervezett bűnözést;

78.megismétli, hogy a felszíni szállítási rendszerek jelentik az – általában nehéz és túlméretezett, továbbá veszélyes anyagokat tartalmazó – katonai eszközök fő szállítási módjait;

79.aggodalommal jegyzi meg, hogy jelenleg hiány van bizonyos katonai mobilitási eszközökből, például a pőrekocsikból, és hogy ezek gyártása a hidegháború időszaka óta visszaesett; kéri, hogy az európai ipari programok keretében támogassák ezek fejlesztését; kiemeli a köz- és magánszféra érdekelt felei közötti együttműködés égető szükségességét a katonai mobilitásra rendelkezésre álló vasúti erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása és maximalizálása érdekében, és ösztönzi készenléti szerződések alkalmazását;

80.hangsúlyozza, hogy az európai vasúti szervezetekben sürgősen foglalkozni kell a gördülőállomány hiányával; hangsúlyozza egy, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) által végzett, a vasúti járművekre vonatkozó harmonizált engedélyezési eljárás fontosságát; emlékeztet arra, hogy a nemzeti szabályokat átjárhatósági műszaki előírásokkal (ÁME) kell felváltani, hogy nagyobb mennyiségben álljon rendelkezésre a határokon átnyúló módon, katonai és polgári célokra bevethető gördülőállomány;

81.felszólít a vasúti járművek beszerzésének összehangolt megközelítésére a rendelkezésre álló gyártási kapacitás lehető leghatékonyabb kihasználása érdekében; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az ilyen járművek közös beszerzését;

82.megjegyzi, hogy a felszíni közlekedés mellett a légi közlekedés is kiemelten fontos, mint az első katonai eszközök és logisztikai anyagok mozgatásának leggyorsabb módja; kiemeli, hogy létre kell hozni egy európai stratégiai légi teherszállítási tartalékot, és meg kell erősíteni a légi katonai mobilitást lehetővé tevő stratégiai eszközök, például a nagy súlyhatárú katonai teherszállító repülőgépek rendelkezésre állását;

83.megjegyzi, hogy a katonai felszerelések szállítása során egyre nagyobb mértékben használnak önvezető járműveket, ami megoldást kínál a katonai logisztikai egységekben meglévő munkaerőhiányra, és a lehető legkisebbre csökkenti konfliktusok idején az emberi veszteségeket; sürgeti az uniós és nemzeti jogszabályok és rendeletek kiigazítását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a félautonóm logisztika bevezetése a katonai mobilitási folyosókban;

84.kéri, hogy mérlegeljék a sérült személyzet csoportos egészségügyi szállítására szolgáló uniós kapacitások rendelkezésre állását és megfelelőségét az érintettek időben történő evakuálása és a megfelelő ellátása érdekében;

85.hangsúlyozza, hogy értékelni kell és össze kell hangolni a tagállamok igényeit a kettős felhasználású eszközök, például a mozdonyok, a hajók, a teherautók, a szokásost meghaladó terhelésre alkalmas pótkocsik, a stratégiai katonai szállító repülőgépek, a légi üzemanyagtöltő rendszerek, valamint a helyhez kötött és mobil daruk folyamatos rendelkezésre állásának és kínálatának biztosítása érdekében;

86.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az említett közlekedési eszközöket regisztrálják egy polgári-katonai „szolidaritási eszköztárban”, hogy azokat szükség esetén bárhol és bármikor a leghatékonyabb módon lehessen használni, az európai válságreagálási képességek rescEU stratégiai tartalékaira építve; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson uniós szintű koordinációt a tagállamokkal, lehetővé téve a kiszámíthatóságot és a tervezést a beszállítói ágazat számára;

87.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a katonai mobilitási cselekvési terv prioritásai és az EDIP programozása közötti koherenciát, biztosítva, hogy a képességbeli hiányosságok értékelése (CDP és a koordinált éves védelmi szemle (CARD)) irányt mutasson a finanszírozási prioritások meghatározásához; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az EDTIB-et az említett hiányosságok kezelésére; megjegyzi, hogy uniós szintű finanszírozási eszközök révén támogatni kell a közlekedési eszközök vásárlásába, javításába, karbantartásába és megosztásába történő beruházásokat; kiemeli a kiszámíthatóság fontosságát a katonai mobilitási képességek iránti kereslet tekintetében, elegendő finanszírozás és egyszerűsített közbeszerzési szabályok mellett, ami lehetővé tenné a beszállítói ágazat számára a termelési szintek növelését és fenntartását;

88.felszólít a kutatásba és fejlesztésbe való beruházásra a kettős felhasználású képességek előmozdítása érdekében; hangsúlyozza a kettős felhasználású járműtechnológiák – többek között a polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas moduláris platformok –, valamint a polgári tengerészeti és űrhajózási ipar területén zajló innováció ösztönzéséhez nyújtott uniós támogatás fontosságát, az új technológiák előmozdítása érdekében;

89.úgy véli, hogy a fokozott katonai mobilitás erősíti mind KBVP-t, mind a transzatlanti szövetséget; hangsúlyozza, hogy a NATO a csapatok és felszerelések mozgatásához az uniós tagállamok infrastruktúrájára támaszkodik; tudomásul veszi, hogy az EU és a NATO közötti együttműködés terén – többek között a katonai mobilitásról szóló EU–NATO strukturált párbeszéd révén – elért előrehaladásnak köszönhetően az EU vonatkozó katonai követelményei mintegy 95%-ban összhangban vannak a NATO technikai és földrajzi követelményeivel;

90.felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az együttműködést egymás között és a NATO-val, különösen a meglévő közép-európai csővezeték-rendszer és a NATO biztonsági beruházási programja keretében az interoperabilitás, a kiberbiztonság, valamint a megfelelő szállítási és tárolási kapacitás biztosítása érdekében az EU és a NATO katonai műveletei számára;

91.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a logisztikai hálózatokkal kapcsolatos minősített információknak az EU és a NATO közötti megosztása továbbra is politikai és eljárási akadályokba ütközik, és e tekintetben közös értelmezést sürget a szinergiák elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezek az akadályok, különösen a minősített információk cseréjéről szóló, NATO-val kötött megállapodás hiánya jelentősen aláássák mindkét szervezet védelmi erőfeszítéseinek hatékonyságát; határozott erőfeszítésekre szólítja fel az uniós tagállamokat a minősített adatok cseréjére vonatkozó megállapodás előtt álló politikai akadályok leküzdése érdekében; kéri egy állandó EU–NATO információmegosztási platform létrehozását a NATO Összhaderőnemi Támogató és Felkészítő Parancsnoksága munkájának támogatása érdekében;

92.kéri, hogy rendszeresen szervezzenek közös EU–NATO gyakorlatokat és stresszteszteket a fegyveres erők, a polgári védelem, a pályahálózat-működtetők és a fuvarozók bevonásával a kommunikáció, a koordináció, az eljárások észszerűsítése, valamint a katonai mobilitás előtt álló akadályok azonosítása és felszámolása érdekében;

93.felhívja a Bizottságot és a NATO-t, hogy mélyítsék el a tengeri mobilitással kapcsolatos koordinációt, biztosítva a tengeri szállításra, a kikötőkbe való bejutásra és a tengeri kommunikációs vonalak védelmére vonatkozó interoperabilitási normákat, különös figyelmet fordítva az Atlanti-óceánra, a Földközi-tengerre és a legkülső régiókra; szoros együttműködést sürget az EU és a NATO között a katonai felszerelések és készletek tengeren és légi úton történő transzatlanti szállításának biztosítása terén, tekintettel azok fontosságára; elismeri Törökország fontos szerepét a szállítási útvonalak és az EU és a NATO közötti általános katonai mobilitás biztosításában, különösen a Fekete-tenger szorosainak 2022. februári lezárására vonatkozó döntését, amely megakadályozta Oroszországot abban, hogy megerősítse haditengerészeti jelenlétét a Fekete-tengeren;

94.megjegyzi, hogy a NATO operatív szintű tervezési ütemterve három nap; ezért kitart amellett, hogy eleget kell tenni a vonatkozó határátlépési és a rendkívüli, a megengedett legnagyobb tömeget meghaladó és túlméretes szállítások engedélyezésére irányuló eljárások befejezésére irányadó legfeljebb 3–5 napos célkitűzés teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásoknak, észszerűsített, harmonizált és digitális eljárásokra támaszkodva; kéri, hogy a gyorsreagálású egységek esetében „békeidőben” három napra, válsághelyzetben pedig 24 órára csökkentsék ezt az időt; ismételten kéri a NATO és az EU által használt két 302. számú formanyomtatvány összevonására a szükségtelen párhuzamosságok csökkentése és a határokon átnyúló gyorsabb mozgások megkönnyítése érdekében; az engedélyezési eljárások felgyorsítása érdekében felszólít az útvonal- és hídelemzések tagállamokon belüli és határokon átnyúló automatikus elismerésének bevezetésére, valamint egy bejelentésen alapuló gyorsított rendszer bevezetésére a katonai mobilitási csomag részeként a katonai vagy vészhelyzeti szállításokat végző tanúsított gazdasági szereplők számára;

95.felhívja a tagállamokat, hogy a védelemmel kapcsolatos megállapítások összehangolt éves felülvizsgálata és a 2023. évi uniós képességfejlesztési prioritások alapján sürgősen fejlesszék ki a katonai szállításhoz szükséges védelmi képességeket, beleértve a NATO csővezetékhálózatainak kibővítését és a stratégiai légi teherszállítási képességek megerősítését is; fontosnak tartja – adott esetben a NATO-val konzultálva – a katonai követelmények teljesítését, valamint a technikai és földrajzi különbségek enyhítését;

96.hangsúlyozza az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és más hasonlóan gondolkodó partnerek kivételes részvételének hozzáadott értékét az állandó strukturált együttműködés katonai mobilitási projektjében (PESCO); felszólít a képességekre vonatkozó célkitűzések végrehajtására és a projektrészvétel stratégiai partnerországokra, például Ukrajnára és a Moldovai Köztársaságra való kiterjesztésére, a PESCO szabályaival összhangban;

97.hangsúlyozza, hogy interoperabilitásra van szükség a kulcsfontosságú regionális partnerekkel és a tagjelölt országokkal is, például Ukrajnával, a Moldovai Köztársasággal és a Nyugat-Balkánnal; kéri, hogy nyújtsanak külön támogatást a Moldovai Köztársaságnak, hogy ellenállóbbá váljon a hibrid fenyegetésekkel szemben, és jobban kapcsolódjon az uniós közlekedési és biztonsági rendszerekhez; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a regionális partnerekkel a műszaki szabványokat, a kritikus infrastruktúrák biztonságát és a hálózatok hibrid fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmét érintő koordinációt; úgy véli, hogy a harmadik országokkal való interoperabilitást rendszeres értékeléseknek kell kísérnie;

98.kiemeli, hogy a Parlament nemcsak társjogalkotóként fontos a katonai mobilitási politikában – a védelmi készültség 2030-ig történő elérésére irányuló uniós törekvés részeként –, hanem az uniós fellépés demokratikus felügyeletében betöltött szerepében is; felhívja ezért a Bizottságot, hogy biztosítson szisztematikusabb nyomon követést és szigorúbb jelentéstételt a katonai mobilitási intézkedésekről, azok végrehajtásáról és finanszírozásáról, többek között az EU NATO-val való együttműködésével és a PESCO-val összefüggésben;

99.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a NATO-nak, a NATO Parlamenti Közgyűlésének, az EU biztonsági és védelmi ügynökségeinek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.