1.úgy véli, hogy eljött az ideje egy megújult politikai kötelezettségvállalásnak, amelynek célja, hogy az EU hiteles biztonságszolgáltatóvá váljon azáltal, hogy a tagállamok, fegyveres erőik és iparágaik közötti szorosabb együttműködés előmozdítása révén megerősíti védelmi készültségét; felhívja a tagállamokat, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket egy koherens, ambiciózus és integrált európai védelmi keret elérése érdekében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben annak szükségességét, hogy a Bizottság és a tagállamok készítsenek vészhelyzeti eljárásokat a súlyos válságokra vagy háborúkra válaszul létrehozott projektekre vonatkozóan, beleértve a közpénzek és a magántőke gyorsabb elosztását is, mivel ez szerves részét képezi a készenlét biztosításának és az EU arra irányuló képességének, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni az új biztonsági fenyegetésekre;

2.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2025. július végéig a ReArm Europe tervben foglalt célok ellenére a 27 tagállamból csak 10 jelentette be azt a világos célt, hogy 2030-ig védelmi kiadásait a GDP legalább 3 %-ára növeli; kéri az egyes tagállamokat, hogy dolgozzanak ki részletes stratégiai jövőképet a 2030-ig tervezett katonai kiadásaikról, egyértelműen különválasztva a kemény védelmi képességeket és a kettős felhasználású infrastruktúrát, beleértve a képességekkel kapcsolatos mérföldköveket, a készletekkel kapcsolatos mérőszámokat, a kkv-k részvételére vonatkozó adatokat és az együttműködésen alapuló közbeszerzés részarányára vonatkozó célértéket is; hangsúlyozza, hogy a nemzeti védelmi költségvetéseknek meg kell szüntetniük a képességbeli hiányosságokat, helyre kell állítaniuk az elrettentést, és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli beruházásoknak prioritásként kell kezelniük az együttműködést, az interoperabilitást és a közös közbeszerzést, általánossá téve az uniós szintű együttműködést az európai védelmi ipari ágazaton belül; e tekintetben hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Készenlét 2030-at összehangolják az európai védelmi ipari stratégiában (EDIS) meghatározott konkrét számszerű célokkal, különösen annak biztosítása révén, hogy 2030-ra a védelmi felszerelések legalább 40 %-át közösen szerezzék be, hogy 2030-ra a védelmi kereskedelem legalább 35 %-a az EU-n belüli kereskedelem legyen, és hogy 2030-ra a védelmi beszerzések legalább 50 %-a, 2035-re pedig 60%-a az EU-ban gyártott termékekből álljon; elismerését fejezi ki azon tagállamoknak, amelyek következetesen a GDP több mint 3 %-át fordítják védelemre; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak rendszeresen naprakésszé kell tenniük képességi céljaikat és katonai doktrínáikat az új és újonnan felmerülő fenyegetések kezelése érdekében;

3.elismeri, hogy az EU biztonsági környezete jelentősen romlott, ami egyre nagyobb fenyegetést jelent az EU külső határaira nézve; kéri ezért az EU-t és a tagállamokat, hogy fogadjanak el átfogó védelmi megközelítést, elismerve, hogy a biztonság túlmutat a katonai eszközökön, és a hibrid fenyegetésekkel szembeni védelmet is magában foglalja; hangsúlyozza, hogy a belső politikai stabilitás a hiteles katonai erő előfeltétele, és hogy a polgárok intézményekbe és demokráciába vetett bizalma nélkül az EU általános biztonsága és kohéziója továbbra is törékeny maradna; felszólít az uniós pénzügyi támogatás gyors és szolidaritáson alapuló mozgósítására, különösen a hagyományos katonai fenyegetéseknek leginkább kitett tagállamok számára;

4.üdvözli a ReArm Europe terv arra irányuló javaslatait, hogy nagyobb költségvetési rugalmasságot biztosítsanak a tagállamok számára, ás hogy ösztönözzék a védelmi célú kiadások növelését az EDTIB megerősítése érdekében; tudomásul veszi különösen a 150 milliárd EUR összegű SAFE eszköz keretében nyújtott hiteleszközt, valamint azt, hogy 19 tagállam fogja igénybe venni a SAFE-hiteleket; sajnálja azonban, hogy a Bizottság ezt az eszközt az EUMSZ 122. cikkére alapozta, kizárva a Parlamenttel folytatott konzultációt, ami megakadályozza a pénzeszközök nyomon követését és ellenőrzését, és a tagállamok közötti egyenlőtlenségek növekedésének kockázatával jár; kiemeli az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési funkcióját az EUMSZ 314. cikkével összhangban, és ezért nyomatékosan arra kéri a Bizottságot, hogy a jövőben ne alkalmazza az EUMSZ 122. cikkét semmilyen más, a védelmi iparral kapcsolatos kezdeményezésre, vagy a védelmi finanszírozással kapcsolatos egyéb kérdésekre; e tekintetben alapvető fontosságúnak tartja, hogy a SAFE keretében megvalósuló projektek tükrözzék az európai védelemről szóló fehér könyvben, a képességfejlesztési tervben és a 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemtervben meghatározott uniós képességbeli prioritásokat; sajnálja azonban, hogy az egyik tagállam által végrehajtott beszerzések jogosultak a SAFE keretében nyújtott támogatásra, amennyiben a közbeszerzési szerződést legkésőbb 2026. május 30-ig aláírják, mivel ez nem ösztönzi az együttműködésen alapuló beszerzést és a piaci széttagoltság megszüntetését, és végső soron a tagállamok közötti egyenlőtlenségek súlyosbodásának kockázatával jár; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a finanszírozásnak a magántőkéhez, a nemzeti hozzájárulásokhoz, a meglévő költségvetési tartalékokhoz vagy a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást tiszteletben biztosító alternatív mechanizmusokhoz való hozzáférés elősegítésén is kell alapulnia; felhívja a Bizottságot, hogy e célból ösztönözze a többéves tömbösített beszerzéseket, az egységköltségek redukálása és az EU-ban jelenleg használt fegyverrendszerek elaprózódottságának csökkentése érdekében;

5.megjegyzi, hogy Európa védelmi ökoszisztémája továbbra is széttagolt az ipari, pénzügyi és irányítási dimenziók között; hangsúlyozza, hogy a védelem területén az uniós költségvetés továbbra is hatékony eszköz az integrált tervezés, a stabil hosszú távú finanszírozás és a hatékony végrehajtás javítására, ezáltal leküzdve ezt a széttagoltságot; megismétli, hogy a nemzeti védelmi költségvetések növelését fokozott uniós szintű koordinációnak és együttes fellépésnek kell kísérnie; emlékeztet arra, hogy fontos biztosítani a védelmi célú közberuházások széles körű támogatását, ehhez pedig a költségek méltányos elosztására van szükség; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a ReArm Europe terv nem tartalmaz olyan erős uniós preferenciazáradékot – különösen a SAFE eszköz tekintetében –, amely megerősítené az EDTIB-et, új munkahelyeket teremtene az EU-ban, növelné a védelmi termékek interoperabilitását és felcserélhetőségét az EU-ban, és csökkentené a nem uniós országoktól való függőséget, ezáltal erősítve Európa elrettentő erejét, és javítva az ellátásbiztonságát; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a SAFE eszköz pénzügyileg hatékony legyen, elsősorban a stratégiai támogató eszközök – különösen a hírszerzést, megfigyelést és felderítést biztosító eszközök – közös beszerzésének, fenntartásának és működtetésének eszközeként kell szolgálnia; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki szerepét, különösen a SAFE munkacsoporton keresztül annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok nemzeti védelmi tervei tiszteletben tartsák a SAFE azon célkitűzését, hogy előmozdítsa a közös beszerzést a képességbeli hiányosságok hatékony kezelése érdekében, és hogy felhasználja az összes rendelkezésre álló eszközt, beleértve a közös érdekű európai védelmi projekteket és az európai fegyverkezési programok struktúráját;

6.megállapítja, hogy a nemzeti mentesítési rendelkezés alkalmazása korlátozott és egyenetlen, és megjegyzi, hogy e rugalmassági eszköz ellenére számos tagállam továbbra is korlátokkal szembesül költségvetési kapacitása terén az igények kielégítése és a közös prioritásokra való hatékony reagálás tekintetében, és hogy más tagállamok a pénzügyi piacok reakciója miatti aggodalmuk miatt tartózkodtak a nemzeti mentesítési rendelkezés kérelmezésétől; elismeri, hogy a nemzeti mentesítési rendelkezés ideiglenes eszköz az országspecifikus vészhelyzetek kezelésére, míg a tartós beruházástervezéshez hosszú távú kiszámíthatóságra van szükség; kiemeli, hogy a kiszámítható költségvetési és szabályozási feltételek elengedhetetlenek a magánberuházások vonzásához és az állami források hatékony felhasználásának biztosításához az egész EU-ban; úgy véli, hogy ezt a keretet adott esetben olyan uniós szintű beruházási eszközökkel és eszközökkel kell megerősíteni, amelyek célja az uniós adófizetők költségeinek minimalizálása és az uniós közjavakkal való ellátás hatékonyságának maximalizálása;

7.üdvözli a védelmi beszerzések egyszerűsítésére, megkönnyítésére és felgyorsítására irányuló bizottsági javaslatokat; felszólít az uniós preferencia elvének megerősítésére, biztosítva, hogy a kedvezményezettek képesek legyenek dönteni a tervek és rendszerek meghatározásáról, kiigazításáról és továbbfejlesztéséről azok életciklusa során, és hogy egyetlen összetevő se származzon olyan nem uniós országokból vagy szervezetektől, amelyek szembe mennek az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel; felszólít továbbá arra, hogy a ReArm Europe terv támogathatósági kritériumait teljes mértékben hangolják össze az európai védelmi ipari programban (EDIP) meghatározott kritériumokkal a széttöredezettség csökkentése, a költségek megtakarítása és a hatékonyság növelése, az interoperabilitás és a felcserélhetőség előmozdítása, valamint az EDTIB versenyképességének fokozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési és részvételi szabályoknak arányosnak és kkv-barátnak kell lenniük, és felszólít a projektérték minimális kötelező részének bevezetésére, amelyet a kkv-k ellátási láncban való részvételére kell fordítani, egyenlő hozzáférést biztosítva az induló vállalkozások és a kisebb beszállítók számára a fővállalkozók mellett, és elkerülve az adminisztratív terheket, amelyek a kkv-kat visszatartják a részvételtől; felszólít továbbá a reziliencia erősítésére az európai ellátási láncokban olyan közös szabványok és vegyes ellátási láncok előmozdítása révén, amelyek csökkentik a kritikus függőségeket; elismeri, hogy az európai védelem alapjaként erős transzatlanti együttműködésre van szükség, de aggodalmát fejezi ki a védelmi termékek Egyesült Államokból történő beszerzésének jelentős növelésére vonatkozó bejelentés miatt, mivel ez ellentétes lesz az európai védelmi ipari stratégiában meghatározott törekvéssel, és bizonytalanságot okoz az EDTIB-be történő beruházások tekintetében; felszólít egy olyan transzatlanti védelmi ipari együttműködésre, amely egyenlő versenyfeltételeken alapul és mindkét fél számára előnyös lesz; hangsúlyozza, hogy az uniós védelmi programokban való részvételnek teljes mértékben összhangban kell lennie az EU alapvető értékeivel, biztonsági érdekeivel, valamint a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) célkitűzéseivel;

8.hangsúlyozza, hogy az uniós védelmi iparnak kiszámítható, többéves keresletre és közös követelményekre van szüksége a gyorsaság, a méret és az érték biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az interoperabilitást és a szabványosítást kezdettől fogva be kell építeni a védelmi beszerzésekbe és beruházásokba az EU-ban a közös tesztelés és tanúsítás, valamint a határokon átnyúló elfogadás révén, a variánsok elterjedésének és a piac széttöredezettségének visszaszorítása érdekében, a Draghi-, Letta- és Niinistö-jelentésekkel összhangban; ösztönzi a tagállamokat, hogy költségvetési kötelezettségvállalásaikat egészítsék ki átlátható középtávú védelmi beruházási előrejelzésekkel, amelyek kiterjednek a képességi célokra, a közbeszerzési menetrendekre és az együttműködési programokra elkülönített kiadások arányára; felkéri az EDA-t, hogy a koordináció megkönnyítése és a közös projektek lehetőségeinek azonosítása érdekében éves összehasonlító áttekintés formájában gyűjtse össze ezeket a nemzeti előrejelzéseket;

9.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az európai védelmi technológiai és ipari bázist a kereslet összesítése, a szabályok egyszerűsítése és harmonizálása, valamint az európai iparágak közötti nyílt és tisztességes verseny előmozdítása révén, ami költséghatékonyabb és versenyképesebb európai védelmi ipart és a védelmi felszerelésekhez való jobb hozzáférést eredményez Unió-szerte; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre átfogó adatok az uniós együttműködésen alapuló eszközbeszerzésről, ami lehetetlenné teszi az uniós együttműködésen alapuló védelmieszköz-beszerzés átfogó elemzését és az uniós védelmi környezet állapotának megfelelő értékelését e téren; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezeljék a védelmi termékek EU-n belüli kereskedelme előtt álló tartós akadályokat, beleértve az engedélyezési és tanúsítási akadályokat is, és felhívja a társjogalkotókat, hogy kezeljék prioritásként a Bizottság védelmi omnibusz javaslatának elfogadását és hatékony végrehajtását, hogy Unió-szerte észszerűsítsék a transzfereket és a beszerzést a reziliensebb és versenyképesebb EDTIB támogatása érdekében;

10.hangsúlyozza, hogy a hatások maximalizálása és az átfedések elkerülése érdekében meg kell erősíteni a szinergiákat a polgári innovációs programokkal, például a Horizont Európa programmal és az Európai Innovációs Tanáccsal; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a technológiai fejlődést a szükséges emberi képességeknek kell kísérnie; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az aktív személyzet száma 2024-ben csak kis mértékben nőtt, és figyelmeztet arra, hogy a beruházásoknak a munkaerő-felvételt és -megtartást célzó erőfeszítések nélküli növelése azzal a kockázattal járhat, hogy képességbeli hiányosságok alakulnak ki az új berendezések üzemeltetése és karbantartása terén; felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a munkaerő-felvételi és -megtartási politikákat a védelmi ágazatban, beleértve az EU által támogatott csere- és képzési programokat is annak biztosítása érdekében, hogy a megnövekedett kiadások valódi operatív készenlétet eredményezzenek;

11.megismétli a Bizottsághoz intézett korábbi felhívásait, hogy tárjon fel minden lehetőséget a tagállamok védelmi beruházásainak támogatására, és maximalizálja a meglévő mechanizmusok közötti szinergiákat az EU védelmi készültségének támogatása érdekében; emlékeztet annak biztosítására irányuló felhívására, hogy a következő többéves pénzügyi keret megfelelő és összehangolt beruházások révén támogassa az átfogó biztonsági megközelítést; üdvözli a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben javasolt védelmi keretösszeg konszolidációját; sajnálja azonban, hogy a Bizottság a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában nem határozta meg kellően részletes bontásban e keretösszeget; emlékeztet arra, hogy részletes költségvetési bontásra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési hatóság képes legyen érdemi és megalapozott döntéseket hozni; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az átlátható irányítással alátámasztott, arányos, uniós szintű védelmi beruházások csökkenthetik a párhuzamosságokat, méretgazdaságosságot eredményezhetnek és fokozhatják az interoperabilitást; emlékeztet a védelmi ágazat sajátos jellegére, és úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek fenn kell tartania az európai védelmi ipar finanszírozási eszközeinek valamennyi kritériumát és eljárását, különösen az Európai Védelmi Alappal és az EDIP-pel kapcsolatos kritériumokat;

12.e tekintetben úgy véli, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni a tagállamok védelmi beruházásainak támogatására, különösen a meglévő mechanizmusokon keresztül, a nemzeti hozzájárulások vagy a polgárokra nehezedő általános adóteher növelése nélkül; hangsúlyozza, hogy ezek az eszközök nem alapulhatnak kizárólag uniós finanszírozású hitelek kibocsátásán, például a SAFE-en keresztül;

13.hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozásnak kiegészítenie, nem pedig helyettesítenie kell a tagállamok nemzeti védelmi kiadásaik növelésére irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy az uniós eszközöknek hozzáadott értéket kell biztosítaniuk az együttműködés, az interoperabilitás és a hatékonyság előmozdítása révén, míg a képességtervezésnek és a követelményeknek a megfelelő intézményi kereteken belül kell maradniuk; megismétli, hogy a KBVP sürgős szükségleteinek kielégítése érdekében további forrásokat kell biztosítani a védelmi prioritások számára; megismétli ezért a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett felhívását annak biztosítására, hogy az EU rendelkezzen az összességében magasabb kiadási igényeinek fedezéséhez szükséges eszközökkel, többek között új saját források elfogadása révén;

14.emlékeztet arra, hogy az EBB célja az uniós integráció erősítése, az EU fejlődésének előmozdítása és az uniós politikák támogatása az EUMSZ 309. cikkével összhangban; üdvözli az EBB proaktív megközelítését az európai biztonság és védelem finanszírozásának megerősítése tekintetében; megjegyzi azonban, hogy beruházási politikája még mindig kizárja a „fegyvereket és lőszereket”, és hogy beavatkozásai eddig nem voltak elégségesek a sürgős védelmi készültségi igények kielégítéséhez szükséges gyorsaság, kockázatvállalási hajlandóság és nagyságrend tekintetében; tudomásul veszi a kritériumok megnyitása terén elért eredményeket, azonban úgy véli, hogy ezek továbbra sem elégségesek a védelmi készültség 2030-ra elérendő céljaihoz, amelyeket az ágazati érdekelt felek tanulmányok és nyilvános konzultációk révén kifejeztek; felhívja a tagállamokat mint az EBB irányító szervét, hogy igazítsák ki az EBB megbízatását a ReArm Europe tervvel való összhang érdekében, hogy fokozzák az európai védelmi ipar támogatására való kapacitását, és vizsgálják felül beruházási iránymutatásait annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nemzetközi joggal és az Unió biztonsági érdekeivel összhangban álló, jogszerű fegyver- és lőszerprojektek finanszírozása; felhívja az EBB csoportot, hogy növelje kockázatvállalási hajlandóságát és ambícióját a beruházások bevonzásának elérése érdekében; figyelmeztet azonban arra, hogy az EBB csoport támogathatósági kritériumainak vagy finanszírozásának az új prioritásokhoz való igazítása során meg kell őrizni a csoport pénzügyi helyzetét, és biztosítani kell más uniós stratégiai prioritások hatékony finanszírozását; felhívja az EBB-t, hogy végezze el és bocsássa a Parlament rendelkezésére a védelmi beruházásokra vonatkozó befektetői politikájának alapos mennyiségi értékelését, anélkül, hogy adott esetben veszélyeztetné a beruházóival kötött titoktartási megállapodásait;

15.javasolja, hogy az EBB folyamatosan vizsgálja meg és értékelje szerepét, valamint a támogatható beruházások körét, tekintettel az európai védelmi ágazat bővítésének, valamint a hosszú távú biztonság és stratégiai autonómia biztosításának sürgető szükségességére; javasolja az EBB megbízatásának hivatalos kiterjesztését, hogy az magában foglalja az EDTIB támogatását egy erre a célra létrehozott leányvállalatban, amelyet a Bizottság garanciái és egy szakértői hálózat támogat; úgy véli, hogy egy ilyen struktúra hatékonyabb megoldás lenne, mint egy új „védelmi, biztonsági és rezilienciaügyi” bank létrehozása;

16.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy javítsák az uniós beruházási támogatási alapok hozzáférhetőségét és koherenciáját az EDTIB-vállalatok – különösen az induló vállalkozások és a kkv-k – számára azáltal, hogy fokozatosan módosítják és testre szabják a jogosultsági feltételeket az európai védelmi ipari stratégiában és az európai védelmi ipari programban meghatározott célkitűzés tekintetében, egyszerűsítik a pályázati eljárásokat és harmonizálják a munkaprogramok célkitűzéseit; kiemeli annak fontosságát, hogy az ilyen alapok ütemtervét és követelményeit hozzáigazítsák a képességi területek különböző típusainak különböző innovációs ciklusaihoz és üteméhez; felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy erősítsék meg a kereskedelmi és iparkamaráik szerepét az EDTIB terén működő kkv-k támogatásában a kutatás és az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén;

17.felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson egyértelmű iránymutatást és sablonokat a védelmi ágazatban a versenytársak közötti új megállapodásokra, koordinációra és közös alkalmazásra vonatkozóan annak érdekében, hogy lehetővé tegye az EDTIB-vállalatok erősebb K+F beruházásait;

18.felhív egy olyan eszköz kidolgozására, amely az InvestEU példáját követve az uniós költségvetésből származó garanciák alapján támogatja a védelmi célú köz- és magánberuházásokat; üdvözli, rövid távon, az InvestEU Alap védelmi stratégiai beruházásokkal kapcsolatos beruházási iránymutatásaira vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusra irányuló bizottsági javaslatot A Bizottság (EU) 2025/1774 felhatalmazáson alapuló rendelete (2025. augusztus 28.) az (EU) 2021/1078 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az InvestEU Alapra vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott védelmi stratégiai beruházások tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/1774, 2025.12.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/1774/oj)., amely felszólít a védelmi beruházások támogatására szolgáló költségvetési garanciák és pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos szükségtelen adminisztratív terhek megszüntetésére, ezáltal további egyszerűsítést kínálva, ugyanakkor tiszteletben tartva az EU és a tagállamok biztonságának védelmét; úgy véli, hogy ezek az intézkedések együttesen biztosítanák mind a finanszírozás gyors mozgósítását, mind pedig egy stabil és méretezhető beruházási keret létrehozását az európai védelmi ipar számára;

19.úgy véli, hogy a hitelekre, garanciákra és jó minőségű likviditási portfóliókra fordított banki források elengedhetetlenek a védelmi kiadások hosszú futamidejéhez, ami kiszámíthatóságot és stabilitást biztosít; megismétli, hogy a megtakarítási és beruházási unió kiteljesítésének felgyorsítása hozzájárulna a magántőke mozgósításához és a finanszírozáshoz való hozzáférés javításához;

20.felhívja az Európai Fizetési Megfigyelőközpontot, hogy készítsen tanulmányt az EDTIB-n belüli fizetési határidők betartásáról az ágazat többi részével összehasonlításban, valamint e tekintetben rangsorolja a legszigorúbb vállalatokat;

21.felhívja az EBB-t, hogy a tagállamok támogatásával érjen el 4 milliárd eurós volument a rövid lejáratú hitelek tekintetében, legfeljebb 50%-os kockázati garanciákkal, és felszólít arra, hogy enyhítsék és egyszerűsítsék az EBB védelmi kötelezettségvállalási kritériumait, és terjesszék ki a támogathatóságot a közvetett alvállalkozókra is;

22.megjegyzi, hogy az ukrajnai háború kezdete óta tett erőfeszítések ellenére számos befektető továbbra is vonakodik a védelem finanszírozásától, többek között a környezeti, társadalmi és irányítási normák alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt, és hogy az EDTIB-t továbbra is diszkriminálják a pénzügyi piacokon a hírnevet fenyegető, tévesen érzékelt kockázat miatt; emlékeztet arra, hogy számos védelmi technológia kettős felhasználású, és így jelentős tovagyűrűző előnyökkel jár a polgári innováció és a tágabb értelemben vett uniós gazdaság számára; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a védelmi finanszírozást övező, tartósan negatív megítéléssel, különösen a bankszektorban; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az EDTIB finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatás és tudatosság növelésére irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a pénzügyi szereplők számára a védelmi vonatkozású finanszírozás elemzésében és feldolgozásában való jártasságuk javítását; ösztönzi a Bizottságot, hogy növelje az EDTIB finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatást és tudatosságot;

23.tudomásul veszi az (EU) 2025/1775 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a tiltott fegyverek fogalommeghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. augusztus 28-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2025. november 3.) a felhatalmazáson alapuló rendeletnek a tiltott fegyverek fogalommeghatározása tekintetében történő módosításáról HL L, 2025/1775, 2025.12.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/1775/oj.., amely a „vitatott fegyverek” fogalmát a „tiltott fegyverek” fogalmával váltja fel, és amelyet a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag részeként fogadtak el; hangsúlyozza, hogy ez a meghatározás a kötelező erejű nemzetközi egyezmények által kifejezetten tiltott fegyverekre korlátozódik; üdvözli a védelmi készültségi omnibusz csomagban foglalt jogi pontosításokat, és elismeri azok fontosságát a védelmi finanszírozással kapcsolatos uniós célok elérésében; felhívja a magán pénzügyi szereplőket, hogy e konszolidált listára korlátozzák a kizárásaikat, és tegyék közzé befektetési politikájukat; javasolja, hogy eseti alapon vizsgálják felül azon szereplők bevonását az uniós finanszírozásba, amelyek beruházási politikája túllép a fentiek szerinti kizáráson;

24.emlékeztet arra, hogy az uniós fenntartható finanszírozási keretet úgy alakították ki, hogy a tőkeáramlásokat a fenntartható tevékenységek felé irányítsa anélkül, hogy korlátozná a védelmi ágazat finanszírozását, amint azt a Bizottság 2025. augusztus 18-i közleményében megerősítette, amely kimondja, hogy a védelmi vonatkozású tevékenységek uniós taxonómiából való kizárása nem akadályozza meg a magán- vagy állami befektetőket abban, hogy beruházzanak a védelmi ágazatba; felhívja a Bizottságot, hogy nyilvánosan és visszavonhatatlanul erősítse meg, hogy az EU zöld taxonómiája nem tiltja, nem korlátozza, illetve nem fogja vissza a védelmi beruházásokat; hangsúlyozza, hogy a védelem és a biztonság a fenntartható fejlődés előfeltételei;

25.alapvető fontosságúnak tartja a szakosodott befektetők európai piacának támogatását, amely folyamatos finanszírozást (hitelt, magánhitelt és saját tőkét) kínál az EDTIB-vállalatok, különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-, valamint az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis vállalatai számára; üdvözli a Bizottság és az EBB arra irányuló kezdeményezését, hogy létrehozzák a védelmi tőkefinanszírozási eszközt, amely a 2024–2027-es időszakra 175 millió eurós költségvetéssel rendelkezne; úgy véli, hogy ez az alap a finanszírozási igényekre tekintettel teljes mértékben elégtelen, és felhívja az EBB-t, hogy tegyen eleget a tagállamok tanácsi következtetésekben megismételt kívánságainak azzal, hogy ezt a költségvetést 1 milliárd euróra növeli, az EDTIB és annak értéklánca sajáttőke-szükségleteinek jobb kielégítése érdekében, különös figyelmet fordítva a kisebb szereplőkre, amelyek a legnagyobb finanszírozási hiánnyal szembesülnek; arra bátorítja az EBB-t, hogy terjessze ki ezt az eszközt az ukrán védelmi technológiai és ipari bázisra, valamint úgy alakítsa azt ki, hogy előmozdítsa az EDTIB és az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis vállalatai közötti partnerségeket és közös vállalkozásokat;

26.felhívja a Bizottságot és az EBB csoportot, hogy tegyék működőképessé a kettős felhasználású projektek támogatását azáltal, hogy javítják a korai szakaszban lévő vállalkozások és kkv-k hozzáférését, egyszerűsítik az eljárásokat, egyértelmű iránymutatást nyújtanak a befektetőknek, és rendszeresen beszámolnak a támogatás igénybevételéről és földrajzi eloszlásáról; hatékony végrehajtásra szólít fel a célzott felhívások és az irányító hatóságoknak nyújtott egyértelmű iránymutatás révén annak érdekében, hogy a kevésbé fejlett védelmi ökoszisztémákkal rendelkező régiók hozzáférjenek ezekhez a lehetőségekhez; felkéri a tagállamokat, hogy a programok kialakítása során vegyék figyelembe ezeket a lehetőségeket, és működjenek együtt a Bizottsággal és az EBB-vel regionális beruházási platformok kialakítása érdekében, biztosítva a kiegészítő jelleget és elkerülve a kettős finanszírozást;

27.felhívja a Bizottságot, hogy versenypolitikájában vegye figyelembe a védelmi készültséget, az ellátás biztonságát, az innovációösztönző potenciált és a nem uniós országoktól való függőség csökkentését; felhívja ugyanakkor a tagállamokat annak biztosítására, hogy a védelmi termékek beszerzése nyitott és versenyképes legyen az EDTIB egésze számára; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a harmadik országbeli szereplők közvetlen befektetéseinek ellenőrzését;

28.felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az ipari együttműködési programokat és a transznacionális partnerségeket, beleértve az ellátási lánc platformjait és a közös fejlesztési projekteket a termelési láncok integrálása, a nemzeti szakértelem kiaknázása, a méretgazdaságosság előmozdítása és az EDTIB globális versenyképességének növelése érdekében;

29.kiemeli a jól működő tőkepiacok jelentőségét a védelmi finanszírozás szempontjából; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az előrelépést a tőkepiaci unió/megtakarítási és beruházási unió menetrendje terén, különösen a védelmi ágazatban működő kkv-k saját tőkéhez, kockázati tőkéhez és finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása révén; hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió és a megtakarítási és beruházási unió fontos szerepet játszik a védelmi finanszírozás növelésében;

30.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy felgyorsítsák a megtakarítási és beruházási unió kiteljesítése felé tett előrelépést, amelynek célja egy mélyebb, likvidebb és integráltabb uniós pénzügyi rendszer támogatása, amely hatékonyabban csatornázza a megtakarításokat a termelő beruházásokba, például az uniós védelmi iparba; kiemeli, hogy az uniós védelmi iparnak jelentősen növelnie kell kapacitását, hogy kielégítse a katonai termékek iránti hatalmas keresletnövekedést;

31.üdvözli a Finance Europe címke elindítását; megjegyzi, hogy ez a címke, amelynek célja, hogy a magánmegtakarításokat az európai reálgazdaságba történő befektetések felé irányítsa, előmozdítja a vállalatok sajáttőke-finanszírozását; ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa ezt a kezdeményezést azáltal, hogy a megtakarítási és beruházási unió részeként javaslatot tesz egy európai címkére, biztosítva ugyanakkor, hogy az ne járjon további adminisztratív terhekkel;

32.üdvözli a megtakarítási és befektetési számlákról szóló bizottsági ajánlást A Bizottság 2025. szeptember 30-i (EU) 2025/2029 ajánlása a megtakarítási és befektetési számláknak egyszerűsített és előnyös adóügyi megítélés révén történő elérhetőbbé tételéről (HL L, 2025/2029, 2025.10.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2025/2029/oj)).; kiemeli, hogy a megtakarítási és befektetési számlák célja a lakossági részvétel növelése az uniós tőkepiacokon, hozzájárulva ezáltal a piacok megerősödéséhez és az uniós befektetői bázis növeléséhez, ami segítené az EU stratégiai prioritásainak finanszírozását, beleértve a védelmet is; ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa ezt a kezdeményezést; felhívja a tagállamokat, hogy kövessék a megtakarítási és befektetési számlák rendelkezésre állásának növeléséről szóló bizottsági ajánlást;

33.üdvözli az arra irányuló, folyamatban lévő munkát, hogy a befagyasztott orosz vagyoni eszközöket Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek finanszírozására használják fel, egyúttal kezelve a pénzügyi stabilitással és a jogvitákkal kapcsolatos aggályokat;

34.egységes kötelezettségvállalásra szólítja fel a tagállamokat a védelmi kiadások növelése iránt, összhangban a NATO 2025. évi hágai csúcstalálkozójának eredményeivel, ahol a NATO-szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2035-ig évente a GDP 5%-át az alapvető védelmi követelményekre, valamint a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kiadásokra fordítják; sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az európai védelmi kezdeményezéseket, fokozzák az interoperabilitást, és fektessenek be a közös stratégiai prioritásokkal összhangban lévő közös beszerzésekbe, beleértve a lőszerek gyártását is;

35.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.