1.hangsúlyozza, hogy minden új technológiát az emberek szolgálatának átfogó céljával kell bevezetni és használni, és azt az „alapértelmezés szerinti etika ” és az „elővigyázatosság” elvének, valamint az emberek által irányított emberközpontú megközelítésnek kell vezérelnie, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 14. cikkében és az általános adatvédelmi rendelet 22. cikkében foglalt, emberi felügyeletre vonatkozó rendelkezésekre építve;

2.emlékeztet arra, hogy a digitális átállás, beleértve a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítás növekvő használatát, pozitív eredményeket hozhat a munkaerőpiacon és új foglalkoztatási lehetőségeket teremthet; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy ez jelentős kihívásokat jelent a munkavállalók számára, különösen a munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében; hangsúlyozza ezért, hogy a mesterséges intelligenciával és az algoritmikus irányítással kapcsolatos minden új kezdeményezésnek minőségi munkahelyeket kell biztosítania, és meg kell őriznie a munkavállalók jóllétét a digitális korban;

3.hangsúlyozza, hogy az új munkahelyi technológiák fontos versenyelőnyt és termelékenységi előnyt jelenthetnek, támogathatják az innovációt, és jobb megtérülést biztosíthatnak az azokat használó vállalatok számára; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a vállalatokat ösztönözni kell e technológiák felelős, átlátható és inkluzív módon történő bevezetésére, tiszteletben tartva a munkavállalók magánéletét és adatvédelmét, a munkavállalók közötti bizalom kiépítése érdekében; hangsúlyozza, hogy e technológiák munkahelyi használatát részletekbe menően felügyelni, nem pedig korlátozni kell;

4.hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia az innovatív vállalkozás kulcsfontosságú tényezője lehet, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások növekedésének, termelékenységük javításának és a digitális gazdaságban való versenyképességüknek a támogatásában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az arányosság és a működési életképesség elvének alkalmazása mellett, többek között célzott uniós programok és tanácsadási támogatás révén könnyítsék meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközökhöz, ismeretekhez és infrastruktúrához való hozzáférést az induló vállalkozások és a kisvállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciába való uniós szintű beruházás hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez, valamint a mikro- és kisvállalkozások reziliensebb és versenyképesebb ökoszisztémájának kiépítéséhez Unió-szerte; üdvözli a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére vonatkozó, 2025. október 8-i bizottsági közlemény ágazati kiemelt kezdeményezéseit;

5.elismeri, hogy a munkavállalók megfelelő munkakörülményeinek, jóllétének, biztonságának, autonómiájának és szakmai fejlődésének biztosításához, valamint a vállalatok általános alkalmazkodóképességének és versenyképességének javításához elengedhetetlen a munkahelyi jártasság, az oktatás, valamint a munkahelyen bevezetett új technológiákkal kapcsolatos folyamatos továbbképzés és átképzés, különös tekintettel azokra, amelyek közvetlenül érintik a munkavállalók feladatait és teljesítményét Esettanulmányok: https://healthy-workplaces.osha.europa.eu/hu/media-centre/news/real-world-learnings-implementing-worker-management-through-ai.; hangsúlyozza, hogy a képzés alapvető fontosságú a munkáltatók, vezetők és más olyan személyek számára is, akik napi szinten telepítik, fejlesztik és felügyelik az ilyen rendszerek használatát; hangsúlyozza, hogy a jó eredmények elérése érdekében a munkavállalókat és képviselőiket, köztük a szakszervezeteket tájékoztatni kell és be kell vonni az ilyen technológiák bevezetésével kapcsolatos eljárásokba, és elegendő időt és támogatást kell biztosítani számukra ahhoz, hogy megismerkedjenek az ilyen technológiákkal;

6.üdvözli a készségek uniójára vonatkozó kezdeményezést; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a munkahelyek minőségével kapcsolatos várható ütemterv teljes mértékben tükrözze a többek között a mesterséges intelligenciával és az algoritmikus irányítással kapcsolatos folyamatos továbbképzés, átképzés és munkahelyi képzés szükségességét, valamennyi munkavállaló képzéshez való egyéni joga révén; hangsúlyozza, hogy a munkavállalók és a vállalatok ezen átállásban való támogatását célzó valamennyi releváns kezdeményezésnek prioritásként kell kezelnie a mesterséges intelligenciával és a digitalizációval kapcsolatos készségfejlesztést Európa munkaerőpiacának és globális versenyképességének megerősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezeket a kezdeményezéseket megfelelően támogatni kell, többek között elegendő mennyiségű uniós és nemzeti szintű pénzügyi forrás révén;

7.kiemeli, hogy az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) kulcsfontosságú szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeli munkaerő, munkáltatók és vezetők digitális átállásra való felkészítésében a készségfejlesztésbe, a képzésbe és az inkluzív foglalkoztatási lehetőségekbe való célzott beruházások révén; felhívja a Bizottságot, hogy a 2027 utáni időszakban tartsa fenn és erősítse tovább az alapot oly módon, amely minden munkavállaló számára biztosítja a digitális továbbképzéshez és átképzéshez való hozzáférést, különös tekintettel a technológiai változás által leginkább érintett ágazatokban és régiókban dolgozókra, hogy az továbbra a méltányos, inkluzív, innovatív és versenyképes digitális átállás támogatásának kulcsfontosságú uniós eszköze lehessen;

8.hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciába történő stratégiai közberuházások elengedhetetlenek a magáninnováció kiegészítéséhez, a mesterséges intelligencia etikus és átlátható irányításának biztosításához, valamint a digitális eszközökhöz és készségekhez való méltányos hozzáférés elősegítéséhez valamennyi régióban; sürgeti a tagállamokat, hogy a regionális és helyi hatóságokkal szoros együttműködésben gyorsítsák fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos intézkedések végrehajtását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik keretében, hogy maximalizálják az eszköz hozzájárulását a méltányos és versenyképes digitális átálláshoz;

9.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is kövessék nyomon a munkaerőpiaci keresletet és kínálatot, és támogassák az oktatási intézmények, a munkáltatók és a szakszervezetek együttműködését a digitális átállásban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükséges jövőbeli készségek jobb előrejelzése érdekében; hangsúlyozza, hogy az alapos készségfelmérés segíteni fogja a munkavállalókat, a munkáltatókat és a képzési szolgáltatókat a mesterséges intelligenciával és az algoritmikus irányítással kapcsolatos munkahelyi továbbképzési és átképzési igények azonosításában; hangsúlyozza, hogy egy ilyen felmérésnek gyakorlatiasnak, hozzáférhetőnek és a kkv-k sajátos realitásaihoz igazítottnak kell lennie, és a meglévő uniós és nemzeti finanszírozás révén támogatott célzott képzési programok alapjául kell szolgálnia; üdvözli a Készségek Európai Megfigyelőközpontjának létrehozására irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és az alkalmazott algoritmikus irányítási rendszerek előfordulására és típusára, valamint az ezek hatálya alá tartozó munkavállalók kategóriáira vonatkozó lebontott adatok jelenlegi hiánya akadályozza a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt, és sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az adatgyűjtést ezen a területen;

10.kiemeli, hogy a szubszidiaritás elvével és a nemzeti munkaügyi kapcsolatrendszerek tiszteletben tartásával összhangban a tagállamok lehetővé tehetik a szociális partnerek számára, hogy kollektív megállapodásokat tartsanak fenn, tárgyaljanak, kössenek és érvényesítsenek a mesterséges intelligenciára és az algoritmikus irányításra vonatkozó, uniós szinten meghatározott rendelkezések végrehajtása vagy kiegészítése céljából;

11.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítási rendszerek használata hozzájárul a pályakezdő munkahelyek fokozatos megszüntetéséhez, amelyek hagyományosan a munkaerőpiac alapvető belépési pontjaiként szolgálnak, hangsúlyozza, hogy ez a tendencia aránytalanul nagyobb kockázatot jelent a fiatalok és a pályakezdő álláskeresők számára; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az Unió kihasználhassa a digitális átalakulás előnyeit a munkahelyen, munkahelyeket teremtsen és átalakítsa azokat, biztosítani kell, hogy a munkavállalók – beleértve a kezdő munkavállalókat és az alacsony képzettségű munkavállalókat is – rendelkezzenek a digitális korban való munkavégzéshez szükséges készségekkel; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítás fejlődésének ismeretlen teljes hatása már most is hatással van más típusú munkákra és a munkavállalók más kategóriáira is, beleértve a magas képzettséget igénylő munkahelyeket is; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak proaktív intézkedéseket, többek között a releváns digitális készségekkel kapcsolatos képzések integrálásával nemzeti oktatási rendszereikbe – többek között a szakképzési tantervekbe és programokba –, annak biztosítása érdekében, hogy a munkaerőpiacra belépő fiatalok megfelelő támogatásban részesüljenek és érdemi foglalkoztatási lehetőségek álljanak rendelkezésükre a fejlődő digitális gazdaságban;

12.hangsúlyozza, hogy a digitális technológiák növekvő munkahelyi használata lehetőségeket és kihívásokat is jelent, miközben ennek az átállásnak a teljes hatása még nem ismert; úgy véli egyrészt, hogy az ilyen technológiák növelhetik a rugalmasságot, és a távmunka és a rugalmas munkafeltételek révén lehetővé tehetik a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt; elismeri ugyanakkor, hogy ezek számos kockázatot jelentenek a munkavállalók mentális egészségére és a munka és a magánélet közötti egyensúlyra nézve, mivel a munkavállalókra nehezedő azon elvárás miatt, hogy bármikor elérhetőnek kell lenniük, elmosódik a szakmai és a magánélet közötti határ; hangsúlyozza továbbá, hogy az algoritmikus irányítás adatvédelmi kockázatokkal jár, beleértve a munkavállalók munkahelyen kívüli indokolatlan megfigyelését és nyomon követését; hangsúlyozza, hogy megfelelő kezelés hiányában ezek a fejlemények túlzott munkahelyi stresszhez, kiégéshez, a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok növekedéséhez, az autonómia elvesztéséhez és a társadalmi és szakmai elszigeteltség érzésének erősödéséhez vezethetnek;

13.elismeri, hogy az algoritmikus irányítás megfelelő emberi felügyelet nélkül hátrányos megkülönböztetés és elfogultság forrása lehet a munkavállalók és különösen a női munkavállalók számára; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítási rendszerek tervezésének, bevezetésének és használatának proaktívan meg kell akadályoznia a különösen a nemen, faji vagy etnikai származáson, életkoron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon vagy más védett jellemzőkön alapuló előítéleteket és megkülönböztetést a munkahelyi egyenlőség és sokszínűség előmozdítása és védelme érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a veszélyeztetett csoportok kevésbé férnek hozzá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos foglalkoztatási lehetőségekhez és a termelékenységet fokozó mesterségesintelligencia-eszközökhöz a munkahelyeken https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2024/10/who-will-be-the-workers-most-affected-by-ai_fb7fcccd/14dc6f89-en.pdf., ami akadályozhatja a mesterséges intelligencia előnyeinek széles körű és méltányos megosztását;

14.elismeri, hogy a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítás javíthatja a hatékonyságot, és lehetővé teheti a munkakörnyezet és az általános munkakörülmények személyre szabott kiigazítását, de növelheti a teljesítmény tekintetében tapasztalható nyomást is, ami súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatokhoz, például váz- és izomrendszeri és szív- és érrendszeri zavarokhoz vagy mentális vagy fizikai kimerüléshez vezethet, ami a biztonsági jelzések munkavállalók általi véletlen vagy szándékos figyelmen kívül hagyását okozhatja, jelentősen növelve a munkahelyi balesetek kockázatát; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítási rendszerek alkalmazásának a munkavállalók számára valódi hozzáadott értéket képviselő támogató eszközként kell szolgálnia, és hogy a munkavállalók kilátásai ezeknek a munkahelyekre való bevezetésével kapcsolatban nagyrészt feltáratlanok;

15.hangsúlyozza, hogy ezeket a kockázatokat átfogó módon nyomon kell követni és kezelni kell, és hogy a mesterségesintelligencia-eszközök vagy algoritmikus irányítási rendszerek munkahelyi használatának minden új bevezetését vagy jelentős változását egészségügyi és biztonsági értékelésnek kell alávetni, amely a 89/391/EGK irányelvvel összhangban a munkáltatók felelősségi körébe tartozó kockázatértékelést, megelőző és védelmi intézkedéseket, valamint a legújabb tudományos ismeretek figyelembevételével történő folyamatos nyomon követést foglal magában, és biztosítani kell ezen értékelések emberi felügyeletét és ellenőrzését; ösztönzi, hogy a szociális partnerekkel együttműködve megfelelő szinten dolgozzanak ki ágazatspecifikus iránymutatást a mesterséges intelligencia felelős munkahelyi bevezetésére vonatkozóan, amely biztosítja az alapvető jogok tiszteletben tartását és a bevált gyakorlatok megosztását;

16.hangsúlyozza a szociális párbeszéd kulcsfontosságú szerepét, valamint a 2002/14/EK irányelvvel összhangban a munkavállalók és képviselőik aktív bevonását a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítási technológiák munkahelyi bevezetésébe, használatába és értékelésébe, különösen a felhasználás testreszabása érdekében a különböző ágazatokban; hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak és képviselőiknek a döntéshozatali folyamatok valamennyi szakaszában való érdemi részvétele, valamint az új technológiák valamennyi munkavállaló általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében nyújtott tájékoztatás, konzultáció és munkahelyi képzés, előmozdítva az autonómia érzését, az (ön)bizalmat és a bizalmat, segít enyhíteni az új technológiák kockázatait, és a mesterséges intelligencia jobb, hatékonyabb és emberközpontúbb munkahelyi integrációjához vezet;

17.hangsúlyozza, hogy az „emberi ellenőrzés elvével” összhangban egyértelműen ki kell jelölni a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítási rendszerek munkahelyi bevezetésével és használatával kapcsolatos felügyeleti felelősségi köröket az elszámoltathatóság és a hatékony emberi felügyelet biztosítása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a munkavállalók azonosítani tudják az emberi kapcsolattartó pontot, amennyiben jogaik gyakorlására van szükségük; hangsúlyozza, hogy a hatékony emberi felügyelet és ellenőrzés előfeltétele az a képesség, hogy az ember képes legyen megérteni és ellenőrizni az MI-rendszerek működését, valamint szükség esetén beavatkozni, figyelembe véve az összetett és átláthatatlan MI-rendszerek jelentette kihívásokat, valamint az automatizálási torzítás kockázatait; hangsúlyozza ezért, hogy az emberi felügyeletnek nem pusztán formális gyakorlatnak kell lennie, hanem hozzáférhető biztosítéknak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos döntések ellenőrzésére, magyarázatára és helyesbítésére, és hogy az ilyen emberi kapcsolattartó pontnak rendelkeznie kell az e feladat ellátásához szükséges kompetenciával, képzéssel és felhatalmazással;

18.hangsúlyozza, hogy a munkát végző személyek személyes adatai összegyűjthetők egy olyan kollektív adatbázisba, amely algoritmusokkal kezelhető, ezért kollektív szinten is szükség van adatvédelemre;

19.kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítás hozzájárulhat a fogyatékossággal élő munkavállalók munkaerőpiaci integrációjához; ugyanakkor elismeri, hogy a fogyatékossággal élő személyek, az idősebb munkavállalók és a kiszolgáltatott személyek különleges kihívásokkal szembesülhetnek az új munkahelyi technológiákhoz való alkalmazkodás során; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligenciát és algoritmikus irányítási rendszereket alkalmazó vállalatok inkluzív és testre szabott támogatási intézkedéseket vezessenek be, amelyek előmozdítják a fogyatékossággal élő személyek fokozott munkaerőpiaci részvételét és az új technológiákhoz való hozzáférését; hangsúlyozza, hogy mindenkinek részesülnie kell a technológiai fejlődés előnyeiből;

20.felhívja Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2000/78/EK irányelvvel összhangban garantálják a fogyatékossággal élő személyek számára a hatékony észszerű alkalmazkodáshoz való jogát és hogy tartsák tiszteletben, hogy végső soron nekik kell eldönteniük, hogy a mesterséges intelligencián alapuló munkahelyi támogató technológiák megfelelnek-e egyéni szükségleteiknek; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a rugalmas munkamódszerek és a munkahelyi képzés, valamint a támogató technológiák használatára vonatkozó hatékony lehetőségek fontosságát, konzultálva a fogyatékossággal élő személyekkel és képviselőikkel; felhívja a Bizottságot, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi használatának hatását építse be a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégia következő felülvizsgálatába;

21.hangsúlyozza, hogy ha az Unió a digitális átállás élvonalában kíván lenni, jó példával kell elöl járnia a mesterséges intelligencia és az algoritmikus irányítás munkahelyeken való alkalmazására vonatkozó magas szintű normák meghatározásában, beleértve az átláthatóságra és az emberi felügyeletre vonatkozó egyértelmű szabályokat is;

22.emlékeztet, hogy a meglévő uniós vívmányok fontos elemei az algoritmikus irányítás és a mesterséges intelligencia munkahelyi használata szabályozásának; üdvözli e tekintetben a platformalapú munkavégzésről szóló irányelvet, amely többek között az átláthatóságra, az adatvédelemre, az emberi felügyeletre és felülvizsgálatra, a tájékoztatásra és konzultációra, valamint az egészségre és a biztonságra vonatkozó szabályokat vezet be azokban az ágazatokban, ahol az ilyen technológiák egyre inkább alakítják a munkával kapcsolatos döntéseket, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, és emlékeztet az (EU) 2016/679 rendeletre; hangsúlyozza azonban, hogy e jogszabályi keret ellenére továbbra is számos hiányosság áll fenn a munkavállalók védelme, jogai és munkakörülményei tekintetében az ilyen eszközök munkahelyi használata tekintetében, beleértve a személyes adatok és a magánélet tiszteletben tartását, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt és a kijelentkezéshez való jogot; kiemeli, hogy a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv algoritmikus irányításra vonatkozó rendelkezései (különösen a munkavállalók átláthatósághoz való joga, az emberi felülvizsgálat, a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében) csak a platformalapú munkát végző személyekre vonatkoznak, miközben az algoritmikus irányításnak egyre jobban kitett többi munkavállaló kevésbé védett; hangsúlyozza, hogy egyenlő bánásmódot kell biztosítani minden munkavállalónak, és hogy a jövőbeli kezdeményezéseknek összhangban kell lenniük a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv által létrehozott védelmi kerettel;

23.kéri a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az európai vállalatok és közintézmények hozzáférjenek az európai demokratikus értékekkel összhangban kifejlesztett megbízható és szuverén MI-eszközökhöz, elkerülve a technológiai bezáródásból eredő, nem uniós joghatóságokból származó szolgáltatóknak való kiszolgáltatottságot;

24.kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az alapvető jogok, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a stratégiai autonómia védelme érdekében biztosítsák, hogy az algoritmikus rendszerek munkahelyi telepítése esetén elsőbbséget élvezzen az Unióban fejlesztett, tanított és tárolt technológiák használata;

25.hangsúlyozza, hogy az európai szintű szabályozási válaszokat gondosan mérlegelni kell, elfogadásuk előtt elemezni kell a meglévő jogszabályokat, és a szociális partnerekkel együttműködésben és a szubszidiaritás tiszteletben tartásával kell kidolgozni azokat annak érdekében, hogy olyan harmonizált megoldást biztosítsanak, amely Unió-szerte magas szintű védelmet biztosít a munkavállalók számára, és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a belső piacon, többek között a meglévő európai és nemzeti jogi keretek teljes körű végrehajtása révén; hangsúlyozza a kiszámítható szabályozási környezet biztosításának fontosságát az innováció, a versenyképesség és a tisztességes verseny előmozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a munkahelyi algoritmikus irányítással kapcsolatos jogszabályok és kezdeményezések kerüljék el a párhuzamosságokat vagy a meglévő vonatkozó uniós eszközökkel való átfedéseket, és ne rójanak szükségtelen adminisztratív terheket, különösen a kkv-kra, csökkentsék a költségeket és könnyítsék meg a megfelelést;

26.elismeri, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) már most is jelentős kihívásokkal néznek szembe az eltérő és egyre összetettebb szabályozási keretekben való működés során; hangsúlyozza, hogy testre szabott iránymutatásokra, eszközökre és támogatási mechanizmusokra van szükség annak érdekében, hogy segítsék a kkv-kat minden előírás hatékony végrehajtásában;

27.felhívja a Bizottságot, hogy végezzen el egy versenyképességi és kkv-teszttel kiegészített hatásvizsgálatot, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja, valamint 153. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 16. cikkének (2) bekezdése, továbbá a fent említett vizsgálatok eredménye alapján nyújtson be javaslatot a munkahelyi algoritmikus irányításról, a mellékletben foglalt ajánlásokat követve, kezelve a meglévő jogszabályok fennmaradó hiányosságait, elkerülve egymást átfedő jogi eszközök létrehozását és javítva a belső piac harmonizációját;

28.úgy véli, hogy a kért javaslatok pénzügyi vonatkozásait a meglévő költségvetési forrásokból kell fedezni;

29.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és az azt kísérő ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.