1.emlékeztet arra, hogy a jogállamiság az EU egyik alapértéke, és hogy a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és az uniós finanszírozás hatékony felhasználásának; hangsúlyozza, hogy ez elengedhetetlen a polgárok Unióba vetett bizalmának megőrzése és annak biztosítása érdekében, hogy az uniós források valós előnyökkel járjanak minden tagállamban;

2.rámutat arra, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet 2020. évi elfogadása az uniós költségvetés jogállamiság megsértéséből fakadó kockázatokkal szembeni védelmének egyik alappillérét jelenti, amely a költségvetés egészére vonatkozik, és lehetővé teszi a különböző intézkedések kumulatív alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása során tiszteletben kell tartani az arányosság elvét; hangsúlyozza, hogy a rendeletnek nincs időbeli korlátja, ezért az uniós költségvetés jelenlegi és jövőbeli finanszírozási eszközeire is vonatkozik; megjegyzi azonban, hogy gyakorlati megvalósítása továbbra sem elégséges, és konkrét javításokra szólít fel teljes hatékonyságának biztosítása érdekében;

3.üdvözli, hogy az EUB megerősítette, hogy az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek tiszteletben tartása az összes tagállam mindenkori kötelezettsége, és előfeltétele az uniós tagságból eredő valamennyi, Szerződésben foglalt jog és előny gyakorlásának, beleértve az uniós forrásokhoz való hozzáférést is; utasítja a Bizottságot, hogy érvényesítse az alkalmazandó jogszabályokat, teljes mértékben tükrözve az EUB megállapítását, és minden vonatkozó közleményében hívja fel a figyelmet erre a pontra;

4.hangsúlyozza, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet és az uniós költségvetésnek a jogállamiság megsértésével szembeni védelmére rendelkezésre álló egyéb intézkedések nem tekinthetők az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelmét szolgáló, a Szerződésen alapuló mechanizmusok helyettesítőinek; emlékeztet arra, hogy a jogállamiság tartós és súlyos megsértése esetén továbbra is lehetőség van a szavazati jogoknak az EUSZ 7. cikke (2) bekezdése szerinti felfüggesztésére; megjegyzi, hogy a polgárok számára nehezen érthető, hogy a jogállamiságot folyamatosan megsértő tagállamok miért élveznek továbbra is szavazati jogot, ami az Unió által vallott értékekbe és döntéshozatali folyamataiba vetett bizalom elvesztésének kockázatával jár;

5.emlékeztet arra, hogy a Bizottság „jogállamisági eszköztára” az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, és több, a jogállamiság védelmét szolgáló eszközzel bővült, ideértve a mind a 27 tagállamra kiterjedő éves jogállamisági jelentést, a közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján a Charta alkalmazására és végrehajtására vonatkozó horizontális feljogosító feltételt, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a jogállamisággal kapcsolatos úgynevezett szupermérföldköveket;

6.hangsúlyozza, hogy a feltételrendszer költségvetési jellegű, mivel célja az uniós forrásokkal folytatott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az EU pénzügyi érdekeinek védelme, és csak akkor alkalmazandó, ha a jogállamiság megsértése érinti az uniós költségvetést, illetve ha ennek komoly kockázata áll fenn; hangsúlyozza, hogy ez eltér az EUSZ 7. cikke szerinti eljárástól, amely az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek súlyos és tartós megsértését szankcionálja, függetlenül azok költségvetési vonzatától;

7.hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 258. cikke és a költségvetési rendelet 6. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások továbbra is egymást kiegészítő eszközök maradnak az EUSZ 2. cikke szerinti értékek rendszerszintű megsértése esetén;

8.üdvözli az EUB C-156/21. és C-157/21. sz. ügyekben 2022. február 16-án hozott ítéleteit, amelyek teljes egészében elutasították a Magyarország és Lengyelország által a feltételrendszerről szóló rendelet megsemmisítése iránt benyújtott kereseteket, és egyértelműen megerősítették a rendelet érvényességét, jogalapját és a Szerződéssel való összeegyeztethetőségét, valamint az EU jogállamisággal kapcsolatos hatásköreit a tagállamokban;

9.emlékeztet arra, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet nem tartalmazza a „jogállamiság” fogalommeghatározását, és hogy nem határozza meg kimerítően a jogállamiság megsértésének minősülő helyzeteket, és nem foglalkozik a jogállamiság terén tapasztalható visszalépéssel sem; rámutat arra, hogy a forrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat külön jogi aktusok határozzák meg, és hogy az EUB megállapította, hogy a fogalom a tagállamok joggyakorlatában és alkotmányos hagyományaiban már kellőképpen kidolgozott, ami korlátozza a Bizottság mérlegelési jogkörét az értékelései során; ezért elutasít minden jogbizonytalanságra vonatkozó állítást; felszólítja a Bizottságot, hogy a civil társadalmi tér korlátozását, a társadalmi szereplőkkel szembeni támadásokat és a médiapluralizmus elleni támadásokat módszeresen sorolja a kockázati mutatók közé, amennyiben ez közvetlenül szolgálja az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek védelmét;

10.emlékeztet arra, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet minden tagállamra alkalmazandó, mivel a Bizottság valamennyi tagállam esetében értékeli, hogy teljesülnek-e az intézkedések elfogadására vonatkozóan a 4. cikkben meghatározott feltételek;

11.megjegyzi, hogy az intézkedések elfogadását megelőző eljárás több lépésből áll, beleértve a Bizottság által az érintett tagállamnak küldött írásbeli értesítést, az információcserét, az érintett tagállam esetleges kötelezettségvállalásait a helyzet orvoslását célzó korrekciós intézkedések formájában, a tagállam észrevételeit, valamint szükség esetén a Bizottság olyan intézkedésekre vonatkozó javaslatát, amelyekről a Tanács szigorú határidőn belül minősített többséggel határoz;

12.tudomásul veszi a Bizottság által a feltételrendszerről szóló rendeletre vonatkozó 2022. évi iránymutatásban az eljárással kapcsolatban nyújtott további pontosításokat, valamint a rendelet gyakorlati alkalmazásának felülvizsgálatát, amelyet Bizottság a rendelet alkalmazásáról kiadott 2024. évi jelentésben végzett el; sajnálja azonban, hogy az iránymutatást több mint egy évvel a rendelet hatálybalépése után fogadták el, és hogy ez hozzájárult ahhoz, hogy a rendelet alkalmazása ténylegesen késett;

13.sajnálja, hogy a Bizottság a feltételrendszerről szóló rendelet 2021. január 1-jei hatálybalépését követően nem aktiválta azonnal a 6. cikk (1) bekezdését, válaszul a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban történt folyamatos és súlyos megsértésére, ami komoly veszélyt jelentett az EU pénzügyi érdekeire nézve; hangsúlyozza, hogy a Parlament – miután többször felszólította a Bizottságot, hogy cselekedjen – az EUMSZ 265. cikke alapján 2021 októberében mulasztás megállapítása iránti keresetet indított a Bizottság ellen az EUB előtt a rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt; hangsúlyozza, hogy a Bizottság egyértelmű belső határidőkön alapuló, időben történő reagálása elengedhetetlen az uniós költségvetés védelméhez;

14.megjegyzi, hogy a jogállamiság esetleges megsértésére bizonyítékok széles köre hívta fel a Bizottság figyelmét, beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség (EPPO), a Számvevőszék és a Parlament jelentéseit, valamint a civil társadalmi szervezetek, a vállalkozások és a visszaélést bejelentő személyek beadványait; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság egyértelmű magyarázattal szolgáljon arra vonatkozóan, hogy határozataiban hogyan veszi figyelembe ezeket a bizonyítékokat; felszólít az olyan szervek megfelelő finanszírozására, mint az Európai Ügyészség, az OLAF, az Europol és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) annak érdekében, hogy hatékonyan vizsgálhassák ki az EU pénzügyi érdekeit sértő jogállamisági jogsértéseket;

15.mélységesen sajnálja, hogy hiányzik az átláthatóság a Bizottság azon értékeléseivel kapcsolatban, amelyek alapján nem javasolt intézkedéseket, illetve egy más eszközt választott; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a politikai indíttatású vagy megalapozatlan állításokat;

16.megjegyzi, hogy eddig csak nagyon kevés érdekelt fél használta a Bizottság 2022. évi iránymutatáshoz csatolt egységes bejelentési formanyomtatványát; javasolja, hogy a Bizottság bármilyen írásos formában fogadja el a bejelentéseket; emellett kéri egy bizalmas és felhasználóbarát jelentéstételi portál létrehozását, amely titokban tartaná a visszaélést bejelentő személyek személyazonosságát, és biztosítaná védelmüket a megtorlással és a visszaélésszerű feljelentéssel szemben, és amelyen keresztül az érdekelt felek jelezhetik a meg nem felelést, lehetővé téve ezáltal a gyors korrekciós intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy ezeknek az eszközöknek hozzáférhetőnek, átláthatónak, többnyelvűnek és az érdekelt felek számára megbízhatónak kell lenniük hatékonyságuk maximalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a kapott bizonyítékokat teljes mértékben figyelembe vegyék;

17.sajnálja, hogy a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves bizottsági jelentésekben közzétett, az OLAF által tett megállapítások, illetve az EPPO által megfogalmazott egymást követő aggasztó megállapítások ellenére – amelyek költségvetési kockázatokra mutattak rá több tagállamban – csak két hivatalos értesítést küldtek, és csak egyetlen esetben döntöttek intézkedésekről a feltételrendszerről szóló rendelet alapján; hangsúlyozza, hogy a megállapítások és a végrehajtás közötti szakadék aláássa a rendelet hitelességét, és gyengíti az EU pénzügyi érdekeinek védelmében betöltött megelőző funkcióját; emlékeztet a Számvevőszék azon figyelmeztetésére, hogy a pénzeszközök zárolására vagy felszabadítására vonatkozó, a Tanácsban minősített többséget igénylő döntések gyakran összefonódnak olyan, ehhez nem kapcsolódó magas szintű tárgyalásokkal, amelyekhez egyhangúság szükséges; hangsúlyozza, hogy a határozatoknak technikai és jogi megállapításokon kell alapulniuk, és nem képezhetik a Tanácsban egyhangúságot igénylő határozatok blokkolásával való fenyegetésen alapuló alku tárgyát;

18.hangsúlyozza, hogy a feltételrendszerről szóló rendeletet valamennyi tagállamban következetesen kell alkalmazni; sürgeti a Bizottságot és adott esetben a Tanácsot, hogy gyorsan és teljes átláthatóság mellett járjon el, ha a jogállamiság megsértése vagy a jogállamiság megsértésének komoly kockázata és az uniós költségvetést fenyegető kockázatok között összefüggést állapítanak meg, és az érintett tagállam nem tesz időben lépéseket a helyzet hatékony és fenntartható kezelése érdekében; kitart amellett, hogy a hosszadalmas informális párbeszédek nem helyettesíthetik a határozott fellépést, és hogy az uniós döntéshozatal akadályozására használt politikai patthelyzetet vagy zsarolást határozottan el kell utasítani;

19.megismétli, hogy a jogállamiság semmilyen körülmények között sem tekinthető alkualapként; hangsúlyozza, hogy az eszközt nem szabad csak végső eszközként használni, mivel a feltételrendszerről szóló rendelet lehetővé teszi a korai szakaszban történő részleges felfüggesztést is, amennyiben a jogállamiság olyan megsértését állapítják meg, amely súlyosan veszélyeztetheti az uniós költségvetést; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben és időben használja ki az eszközt;

20.hangsúlyozza, hogy a Bizottság értékeléseinek pártatlannak és igazságosnak kell lenniük, figyelembe kell venniük minden rendelkezésre álló tényt, és tiszteletben kell tartaniuk az objektivitás, megkülönböztetésmentesség és a tagállamok Szerződések előtti egyenlőségének elvét; hangsúlyozza, hogy a költségvetés védelmét szolgáló intézkedések megválasztásának és nagyságrendjének tiszteletben kell tartania a feltételrendszerről szóló rendelet 5. cikkében meghatározott arányosság elvét, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát, időtartamát és ismétlődését, az érintett tagállam együttműködését és a konkrét pénzügyi kockázatot, valamint a legitim végső címzettekre és kedvezményezettekre, különösen a kisebb címzettekre kedvezményezettekre gyakorolt hatást; kéri a Bizottságot, hogy a Számvevőszék ajánlásának megfelelően tegye közzé az általa házon belül már alkalmazott kvantitatív kockázatértékelési módszertant;

21.hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a Szerződések őreként a nemzeti kormányok politikai irányultságától függetlenül, teljes pártatlansággal kell eljárnia, és igazságosan – az egyes tagállamokra való szelektív összpontosítás látszanának elkerülésével – kell szankcionálnia a jogállamiság minden olyan megsértését, amely veszélyezteti az uniós költségvetést és az Unió értékeit; emlékeztet arra, hogy csak az ilyen pártatlan végrehajtás őrizheti meg a feltételességi rendszer hitelességét és legitimitását;

22.tudatában van, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet egyes szempontjai megnehezítik a mechanizmus aktiválását, különösen a jogállamiság megsértése és az uniós költségvetésre gyakorolt káros hatás súlyos kockázata közötti kellően közvetlen kapcsolat bizonyítására vonatkozó követelmény teljesítését; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy ezek a követelmények nem szolgálhatnak indokul arra, hogy ne aktiválják a mechanizmust;

23.megjegyzi, hogy a Tanács úgy határozott, hogy a kohéziós politika keretében három, Magyarországra vonatkozó operatív program költségvetési kötelezettségvállalásainak 55%-át felfüggeszti, és megtiltotta, hogy a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott uniós finanszírozásra irányuló új jogi kötelezettségeket vállaljon a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott szervezetekkel; rámutat arra a jogi elemzésre Sheppele, K. L. et al., ‘Freezing all EU funds to Hungary: A legal analysis of why a 100 % suspension is “proportionate” and “appropriate” under Regulation (EU) 2020/2092 on a general regime of conditionality for the protection of the Union budget’ [A Magyarországnak járó összes uniós pénzeszköz befagyasztása: Jogi elemzés arról, hogy a 100%-os felfüggesztés miért „arányos” és „megfelelő” az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU) 2020/2092 rendelet alapján], Daniel Freund, a Greens/EFA képviselőcsoport EP-képviselője megbízásából készült tanulmány, 2022. május., amely rávilágít, hogy a jogállamiság a magyar kormány általi megsértésének rendszerszintű és tartós jellege valószínűsíthetően ahhoz fog vezetni, hogy az uniós költségvetésnek az arányosság elvével összhangban történő védelme érdekében az uniós finanszírozás jelentősen nagyobb arányban kerül majd függesztésre; megjegyzi, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet nem korlátozza a felfüggeszthető kötelezettségvállalások arányát, és úgy véli, hogy a finanszírozást akár 100%-ban is fel lehet függeszteni; megjegyzi, hogy az intézkedések 2022. decemberi elfogadása óta a Bizottság 2023 decemberében, majd 2024 decemberében újraértékelte az azonosított jogsértéseket és a korrekciós intézkedések aktuális állását, miután a magyar kormány értesítést küldött a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos jogsértések orvoslását illetően; hangsúlyozza, hogy mindkét bizottsági értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az előírt követelmények nem teljesültek; megjegyzi, hogy a Bizottság értékelései nem terjedtek ki a jogállamiság további megsértésének vagy az Unió pénzügyi érdekeit érintő vagy fenyegető súlyos kockázatok értékelésére; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen értékelje újra és kezelje a jogállamiság terén tapasztalható visszaesést, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségére, és tegyen javaslatot további intézkedésekre, vagy aktualizálja a jelenlegi intézkedéseket;

24.hangsúlyozza, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet alapján felfüggesztett uniós forrásokat csak akkor szabad felszabadítani, ha az intézkedések elfogadásához vezető helyzetet teljes egészében orvosolták, teljes mértékben figyelembe véve az intézkedésekről szóló eredeti határozat és az intézkedések megszüntetéséről szóló határozat meghozatala közötti időszakban az ország helyzetében bekövetkezett valamennyi fejleményt; egyetért a Számvevőszék azon figyelmeztetésével, hogy a feltételrendszerről szóló rendszer nem válhat „kipipálandó” feladatsorrá, amelynek során a tagállamok pusztán a formai követelményeknek tesznek eleget, hanem annak valódi gyakorlati előrelépésekkel kell párosulnia; felhívja a Bizottságot, hogy objektív referenciaértékekkel és helyszíni ellenőrzésekkel erősítse meg, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása a gyakorlatban igazolhatóan megvalósul, és erről tegyen jelentést, mielőtt bármilyen javaslatot tenne az intézkedések visszavonására; úgy véli, hogy a Bizottságnak utólagos ellenőrzéseket is végeznie kellene az intézkedések megszüntetését követő visszaesés megelőzése érdekében;

25.emlékeztet arra, hogy a Parlament már 2023 júniusában figyelmeztetett arra a kockázatra, hogy a pénzügyi szankciók feloldását követően visszavonják a korrekciós intézkedéseket Az Európai Parlament 2023. június 1-jei állásfoglalása a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi megsértéséről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről (HL C, C/2023/1223, 2023.12.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1223/oj)., amely eshetőségről sem a feltételrendszerről szóló rendelet, sem a 2022. évi iránymutatás nem rendelkezik kifejezetten; rámutat arra, hogy a Számvevőszék is azonosította ezt a kockázatot; felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb függessze fel újra, és adott esetben fizettesse vissza az uniós pénzeszközöket, amennyiben a korrekciós intézkedéseket később visszavonják; elvárja, hogy haladéktalanul értesítsék ezekről az intézkedésekről;

26.hangsúlyozza, hogy az intézkedések megszüntetését követően mihamarabb újra kell kezdeni a programok teljes körű végrehajtását, beleértve a források lekötését és kifizetését is; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hátralékok felgyülemlésének megelőzése érdekében a Bizottság szorosan együttműködjön a nemzeti hatóságokkal;

27.emlékeztet arra, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet kifejezetten rögzíti, hogy a rendelet kiegészíti a költségvetés védelmét szolgáló meglévő eszközöket, és akkor kell alkalmazni, „amikor az uniós jogszabályokban foglalt más eljárások nem tennék lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét”; sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon értelmezése miatt, hogy e megfogalmazás alapján az eszközt csak végső intézkedésként szabad alkalmazni; mély aggodalommal emlékeztet arra, hogy a többi rendelkezésre álló intézkedést a múltban nem alkalmazták szisztematikusan; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottságon belül a jogállamiság nyomon követése megoszlik a különböző szolgálatok között, ami időnként következetlen, nem átlátható és késedelmes fellépést eredményez; sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon szándéka miatt, hogy tovább aprózza a felelősségi köröket, mivel a Költségvetési Főigazgatóság különböző egységeit szándékozik megbízni a feltételrendszerről szóló rendelet és az új többéves pénzügyi keretben javasolt nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésével és nyomon követésével; úgy véli, hogy a felelősségi körök ilyen szétaprózódása összetett koordinációs struktúrákat eredményez, és kockázatot jelent a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazására nézve;

28.úgy véli, hogy nem egyértelmű, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet hogyan funkcionál a gyakorlatban a jogállamisági eszköztár egyéb eszközei, különösen a közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a jogállamisággal kapcsolatos „szupermérföldkövek” mellett; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék nem mindig tudta megállapítani, hogy a Bizottság miért választotta az egyik jogállamisági eszközt a másikkal szemben; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az átláthatóság hiánya aláássa a feltételrendszerről szóló rendelet pártatlan alkalmazásába vetett bizalmat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2023 decemberében a Bizottság úgy értékelte, hogy Magyarország teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó horizontális feljogosító feltételt, miközben fenntartotta a feltételrendszerről szóló rendelet alapján bevezetett intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy a koherencia hiánya akadályozza az intézkedések alkalmazásának demokratikus ellenőrzését; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2024 márciusában jogi lépéseket tett a Bizottság ellen az EUB előtt az említett bizottsági határozat jogszerűségének felülvizsgálata, valamint a jogállamisági mechanizmusok végrehajtásának jogbiztonsága érdekében, és hogy az EUB ítélete még nem született meg;

29.hangsúlyozza a különböző jogállamisági eszközök közötti szinergiák fenntartásának és további erősítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet és a feltételrendszerről szóló rendelet alapján hozott vonatkozó határozatokban meghatározott, az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges jogállamisági intézkedéseket egyetlen, egységes csomagként kell kezelni, és még akkor sem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha egy vagy több területen előrelépés történt, azonban egy másik területen továbbra is hiányosságok állnak fenn; kitart amellett, hogy az intézkedéseket kiváltó helyzethez képest bekövetkező visszalépéseket is figyelembe kell venni;

30.figyelmeztet arra, hogy a befagyasztott előirányzatok más programokhoz vagy célkitűzésekhez történő átcsoportosítása vagy átszervezése azt jelezné azon kormányok számára, amelyek nem feleltek meg az uniós értékeknek és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettségeiknek, hogy a veszteségek máshol is ellensúlyozhatók; úgy véli, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet szelleme kizár minden ilyen átcsoportosítást, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy utasítson el minden olyan, ugyanazon program más programjaihoz vagy prioritásaihoz történő átcsoportosításra irányuló kérelmet, amely a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti intézkedések kijátszásához vezetne; kéri, hogy a Bizottság nyújtsa be a Parlamentnek az ilyen átcsoportosítási kérelmek teljes szövegét, hogy a demokratikus ellenőrzés a Bizottság határozata előtt történhessen meg, ne pedig kövesse azt; úgy véli, hogy a feltételrendszerről szóló rendelettel összhangban vagy a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt felfüggesztett források nem lehetnek jogosultak programmódosításokra vagy átcsoportosításokra;

31.megjegyzi, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy – minősített többséggel eljárva – az intézkedések elfogadása előtt módosítsa a Bizottság javaslatát, míg a Parlament szerepe az utólagos tájékoztatásra korlátozódik, ami megfosztja az EU költségvetési hatóságának és az EU mentesítési hatóságának egyik ágát attól, hogy érdemi beleszólást kapjon az uniós költségvetés védelme szempontjából kiemelt fontosságú döntésekbe; megjegyzi, hogy abban az egyetlen ügyben, amelyről a Tanácsnak döntenie kellett, a Tanács azt választotta, hogy indokolás nélkül módosítja a Bizottság javaslatát, és csökkenti a finanszírozás felfüggesztendő összegét;

32.hangsúlyozza, hogy egy 2025 tavaszán végzett Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy a közvélemény elsöprő mértékben támogatja, hogy az uniós források nyújtását a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek való megfeleléstől tegyék függővé, és a válaszadók 85%-a támogatja ezt a megközelítést; hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok közvetlenül megválasztott képviselőiként az európai parlamenti képviselőknek tiszteletben kell tartaniuk ezt az egyértelmű igényt, és határozottan ki kell állniuk a feltételrendszer mint az EU költségvetésének védelméhez és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek biztosításához elengedhetetlen eszköz mellett;

33.megismétli, hogy nagyon komolyan veszi a feltételrendszerről szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos ellenőrző szerepét; elismeri, hogy a Bizottság eleget tett azon jogi kötelezettségének, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlamentet a javasolt, elfogadott vagy megszüntetett intézkedésekről; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak a lehető legkevesebb információt adta meg, kulcsfontosságú részletek nélkül, és még a Parlament kérésére sem osztotta meg a teljes dokumentációt; hangsúlyozza, hogy az időben történő, átfogó és proaktív információmegosztás elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan gyakorolhassa költségvetési és felügyeleti feladatait, és hogy fenntarthassuk a polgárok által az uniós intézményekbe vetett bizalmat és az EU egészének hitelességét;

34.sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy nem fér hozzá az írásbeli értesítések teljes szövegéhez, valamint a Bizottság szolgálatai és az érintett tagállam közötti információcseréhez; hangsúlyozza, hogy ezeknek a bizonyítékoknak a visszatartása aláássa a Parlamentnek az EUSZ 14. cikke (1) bekezdése és az EUMSZ 319. cikke szerinti, Szerződésen alapuló költségvetési ellenőrzési előjogait; sajnálja továbbá, hogy ismételten levelekhez vagy állásfoglalásokhoz kellett folyamodnia annak érdekében, hogy megszerezze az alapvető eljárási információkat a Bizottságtól, és hogy számos dokumentumot csak jelentős késedelemmel bocsátottak rendelkezésére;

35.tudomásul veszi a Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás felülvizsgálatáról szóló tárgyalások lezárását, amelyben a Bizottság elkötelezi magát a költségvetési kérdésekben folytatott intézményközi együttműködés további erősítése mellett; emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek a Tanáccsal egyenrangú félnek kell lennie az információmegosztással kapcsolatos valamennyi kérdésben; ragaszkodik ahhoz, hogy rendszeres, időben történő, strukturált és biztonságos hozzáférést kapjon minden olyan információhoz és dokumentációhoz, amelyre szüksége van ahhoz, hogy elláthassa ellenőrzési szerepét, beleértve a források esetleges felfüggesztése által érintett tagállamnak küldött írásbeli értesítést, a kiegészítő információk iránti kérelmeket, a Bizottság szolgálatai és az érintett tagállam közötti levelezést, valamint a feltételrendszerről szóló rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentéseket;

36.Sürgeti a Bizottságot, hogy állapodjon meg egy biztonságos kommunikációs csatornáról annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament illetékes szervei hozzáférjenek ezekhez az információkhoz, megőrizve ugyanakkor a bizalmas jelleget;

37.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy azok az információk, amelyeket a Bizottság a feltételrendszerről szóló rendelet körébe tartozó konkrét ügyekben tett megállapításaival kapcsolatban hozott nyilvánosságra, nem tartalmazzák a feltárt konkrét jogállamisági jogsértéseket, a kockázatelemzés módszertanát és az arányossági elemzést; megjegyzi, hogy ezt az információhiányt a szélsőséges szereplők arra használták ki, hogy dezinformációt terjesszenek az EU indítékairól és eljárásairól, és figyelmeztet arra, hogy ez a jövőben ismét előfordulhat;

38.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő uniós finanszírozást biztosítsanak az e területen tevékenykedő civil társadalmi szervezetek számára, mivel döntő szerepet játszanak a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok védelmében;

39.hangsúlyozza, hogy határozott megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a végső címzetteket és kedvezményezetteket ne büntessék amiatt, hogy a jogállamiság megsértése miatt felfüggesztették a kormányuknak nyújtott uniós forrásokat; elvárja, hogy a Bizottság az intézkedések előterjesztésekor elemezze a végső kedvezményezettekre vagy kedvezményezettekre gyakorolt lehetséges hatást; hangsúlyozza, hogy ez az elv az intelligensebb feltételrendszerre vonatkozó megközelítés középpontjában áll; emlékeztet különösen a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti intézkedések hatálya alá tartozó tagállamok azon kötelezettségére, hogy továbbra is teljesítsék a végső címzettekkel és kedvezményezettekkel szembeni valamennyi kötelezettségvállalást;

40.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a gyakorlatban ezeket a rendelkezéseket nem érvényesítették megfelelően, és a végső címzettek és kedvezményezettek számára meghatározott biztosítékok nagyrészt elméletiek maradnak, mivel a források közvetlen kifizetésére vagy átirányítására vonatkozó eljárások nehézkesek, és a tényleges és potenciális végső címzettekkel és kedvezményezettekkel folytatott kommunikáció szórványos jellegű; hangsúlyozza, hogy uniós szinten többet kell tenni a végső címzettek és kedvezményezettek – köztük a helyi és regionális önkormányzatok és más érdekelt felek – jogos érdekei védelmének javítása, valamint az uniós finanszírozáshoz való hozzáférésük biztosítása érdekében, mivel nem szabad büntetni őket a központi kormányzatok által elkövetett jogsértésekért;

41.aggodalommal állapítja meg, hogy egyes tagállamokban a kleptokratikus oligarchikus struktúrák szisztematikusan átveszik a stratégiailag fontos ágazatokat, például a média-, a távközlési, a banki, a kiskereskedelmi, a mezőgazdasági, az élelmiszer-, az egészségügyi, a gyógyszeripari, az építőipari és az idegenforgalmi ágazatot, ami kockázatot jelenthet az uniós költségvetés védelmére nézve, például amikor ilyen struktúrák uniós forrásokra pályáznak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden pályázó számára egyenlő esélyeket biztosítsanak az uniós finanszírozáshoz, valamint a pártatlan és hatékony panasztételi mechanizmusokhoz való hozzáférés során;

42.hangsúlyozza, hogy egyes tagállamokban a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók megfélemlítése és megtorlása hozzájárul a rendszerszintű korrupciós kockázatokhoz; felhívja a Bizottságot, hogy az ilyen megtorlásokat kezelje súlyosbító tényezőként a költségvetési kockázatoknak a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti értékelésekor;

43.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a pénzmosás megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó európai és nemzetközi normákat és ajánlásokat szisztematikusan beépítsék a feltételrendszerről szóló rendelet alapján végzett értékelésekbe; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű pénzmosás elleni kockázati mutatókat az uniós költségvetésből finanszírozott projektekre vonatkozóan a nemzeti pénzügyi információs egységekkel folytatott információcsere megerősítése érdekében;

44.a korlátozott tapasztalatok alapján úgy véli, hogy a feltételrendszer általában hatékony eszköz volt az EU pénzügyi érdekeinek a jogállamiság megsértéséből vagy annak súlyos kockázatából eredő kockázatokkal szembeni védelmére; kitart amellett, hogy a rendszert a teljes uniós költségvetésre alkalmazni kell, beleértve a teljesítményalapú eszközöket is, hogy egyetlen uniós kiadás se kerülhessen ki a hatékony jogállamisági ellenőrzés alól; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a feltételrendszerről szóló rendeletet következetesen alkalmazzák az uniós költségvetésre, függetlenül annak finanszírozási modelljétől;

45.hangsúlyozza, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásának egyes vonatkozásait javítani kell a rendelet hatékonyságának és átláthatóságának, valamint a jogállamisági eszköztár egyéb eszközeivel, különösen az előzetes eszközökkel és szükség esetén azok kombinált alkalmazásával való koordinációjának és következetességének fokozása érdekében;

46.felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül a 2022. évi iránymutatásokat annak érdekében, hogy közvetlenebbül kezelje a források átirányításának vagy átcsoportosításának kockázatát, tegyen közzé egy lépésenkénti módszertant, amely bemutatja az arányosság kiszámításának módját, határozza meg a jogállamiság megsértése és a költségvetési kockázat közötti „kellően közvetlen kapcsolatot”, követelje meg a jogsértések és az elfogadott intézkedések közötti egyértelműbb kapcsolatot, többek között az e jogsértésekre vonatkozó pontosabb normák révén, és nyújtson egyértelmű megoldásokat és gyakorlati lépéseket az azonosított jogsértésekhez kapcsolódó visszalépések kezelésére, amennyiben azok bekövetkeznek; ezzel összefüggésben felszólít az érdekelt felekkel való korábbi és átláthatóbb együttműködésre a késedelmek megelőzése érdekében;

47.hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak minden ügyiratban dokumentálnia kell a jogsértések és az elfogadott intézkedések közötti kapcsolatot, és minden egyes határozattal együtt összefoglaló magyarázatot kell közzétennie arról, hogy a felülvizsgált iránymutatásokban felsorolt mutatók felhasználásával hogyan teljesült a „kellően közvetlen kapcsolat” kritériuma;

48.ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a feltételrendszerről szóló rendeletre mint végső eszközre vonatkozó értelmezését, és indokolt esetben általában proaktívabban alkalmazza a jogállamisági eszköztárat, beleértve a 6. cikk (4) bekezdésének alkalmazását is, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az új többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági közlemény megerősíteni látszik ezt a megközelítést, amely szerint a feltételrendszerről szóló rendeletet „utolsó védelmi vonalként” használják;

49.kéri a Bizottságot, hogy arányossági értékelése során szisztematikusan vegye figyelembe a (potenciális) végső címzettekre és kedvezményezettekre, különösen a kisebbekre, köztük az egyetemekre, a kis- és középvállalkozásokra és a civil társadalmi szervezetekre gyakorolt kedvezőtlen következményeket, és ezt az elemzést emelje be a Bizottság által a feltételrendszerről szóló rendelet 8. cikke alapján a Parlamentnek benyújtott dossziéba;

50.felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül, hogyan tudja hatékonyan teljesíteni a végső címzettek és kedvezményezettek – különösen a jogállamiság hiányosságainak következményeit elszenvedő kedvezményezettek – jogos pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettségét, többek között azzal, hogy érvényesíti a feltételrendszerről szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseit a tagállamok kifizetési és a források megkülönböztetésmentes felhasználására vonatkozó kötelezettségei tekintetében; hangsúlyozza, hogy a jogszerű végső címzettek és kedvezményezettek uniós finanszírozáshoz való folyamatos hozzáférésének biztosítására irányuló intézkedések nem gyengíthetik a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazását; elvárja, hogy teljeskörűen bevonják ebbe a folyamatba.

51.felszólítja a Bizottságot, hogy szisztematikusan hozzon létre kereszthivatkozásokat a kötelezettségszegési eljárások és a költségvetési rendelet 6. cikkével összhangban elfogadott intézkedések, valamint a feltételrendszer alapján végzett, függőben lévő átvilágítások között annak érdekében, hogy a tagállamok ne tudják kihasználni az egymástól elkülönülő eljárásokat, és hogy az EU pénzügyi érdekei az alkalmazott jogi eszköztől függetlenül védelemben részesüljenek;

52.úgy véli, hogy a korrekciós intézkedéseket biztosítékoknak kell kísérniük annak érdekében, hogy adott esetben megelőzzék a hasonló helyzetek vagy további visszalépés előfordulását a jövőben; felszólít egy szilárdabb nyomonkövetési és jelentéstételi keret létrehozására, beleértve szükség esetén a nem állami érdekelt felekkel folytatott strukturált és szisztematikus nyilvános konzultációs mechanizmust is, különös tekintettel az általános feltételrendszer szerinti eljárások hatálya alá tartozó tagállamok által hozott korrekciós intézkedések végrehajtásának állapotára;

53.elvárja, hogy a Bizottság tegyen konkrét lépéseket az éves jogállamisági jelentéseiben foglalt ajánlások és az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás közötti kapcsolatok megerősítése érdekében, a költségvetésért és a jogállamiságért felelős biztosoknak címzett 2024. évi megbízólevelekben foglaltaknak megfelelően; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2025. évi jogállamisági jelentés és különösen annak ajánlásai nem részletezik ezt a kapcsolatot; felkéri a Bizottságot, hogy az éves jogállamisági jelentéseiben foglalt országspecifikus ajánlásokat fordítsa le konkrét mérföldkövekre, amelyek alapján a tagállamoknak szisztematikusan cselekedniük kell, és amelyek adott esetben bizonyítékként szolgálnak a feltételrendszerről szóló rendelet aktiválásának megindokolásához;

54.felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a megelőző és a reaktív eszközök közötti kapcsolatot, és az éves jogállamisági jelentés megállapításai alapján haladéktalanul indítson összehangolt kötelezettségszegési eljárásokat; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és az éves jogállamisági jelentésben számoljon be azokról a potenciális kockázatokról, amelyeket a jogállamisági rendszerek hiányosságai jelentenek az uniós költségvetésre nézve;

55.hangsúlyozza, hogy az éves jogállamisági jelentés jelenleg négy pillérre épül, nevezetesen az igazságszolgáltatási rendszerre, a korrupcióellenes keretre, a médiapluralizmusra, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdésekre; üdvözli, hogy többszöri kérését követően a 2025. évi jogállamisági jelentésbe belefoglalták az egységes piaci dimenziót a jogállamiság több tagállamban a vállalatokat és a munkavállalókat érintő különböző súlyos és rendszerszintű megsértésének kezelése érdekében hangsúlyozza, hogy a működő igazságszolgáltatási rendszer, az erős korrupcióellenes keret, a médiapluralizmus, a fékek és ellensúlyok megfelelő rendszere, valamint a működő egységes piac szervesen összefügg a jogállamisággal; megismétli azon álláspontját, hogy az éves jogállamisági jelentésnek ki kell terjednie az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek teljes körére, mivel ezeket együttesen, értékek összességeként kell figyelembe venni;

56.úgy véli, hogy a jogállamiság rendszerszintű megsértésének eseteiben, amelyeket az éves jogállamisági jelentés pillérei keretében azonosítottak, és amelyek kellően közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés védelmével, aktiválni kell a feltételrendszer mechanizmusát, különösen akkor, ha a jogsértések az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatosak, valamint olyan esetekben, mint a szabályok megsértése, az uniós finanszírozást érintő pályázati felhívások és pályázatok manipulálása vagy részrehajlása, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal, vállalatokkal vagy más végső címzettekkel és kedvezményezettekkel szembeni egyenlő bánásmódot és az uniós forrásokhoz való hozzáférésüket sértő adminisztratív zaklatás; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden érdekelt fél szabadon bejelentést tehessen az ilyen jogsértésekről, erősítve ezzel az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot;

57.kitart amellett, hogy a Bizottságnak meg kell indokolnia azon döntését, hogy nem javasol intézkedéseket a feltételrendszerről szóló rendelet alapján, amennyiben az uniós költségvetéshez kapcsolódó országspecifikus ajánlásokkal hosszú ideig nem foglalkoznak;

58.úgy véli, hogy a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodásnak Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj). külön mellékletet kell tartalmaznia a feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködésről; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a jogállamisági eszköztárral kapcsolatos koordináció javításának hatékony módja lenne a három intézmény közötti rendszeres párbeszéd az uniós költségvetésnek a jogállamiság tekintetében való védelmével kapcsolatos jelenlegi helyzetről; úgy véli, hogy a Parlamentet hivatalos konzultatív szereppel kell felruházni, mielőtt a Bizottság a feltételrendszerről szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti javaslatot terjeszt elő;

59.ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell őrizni ellenőrzési előjogait azáltal, hogy felhatalmazzák arra, hogy nyomon kövesse a feltételrendszer következetes alkalmazását (vagy annak elmaradását), ezáltal megakadályozva a politikai eszközként való felhasználását vagy az átláthatatlan helyzeteket; felkéri a Bizottságot, hogy az éves költségvetési eljárás keretében bocsássa rendelkezésére a feltételrendszerrel kapcsolatban hozott összes döntés összesített éves leltárát költségvetési fejezetek szerint;

60.szorgalmazza, hogy negyedévente folytassanak le strukturált párbeszédet az illetékes biztosok és a Parlament illetékes bizottságai között a valós idejű információáramlás biztosítása és a demokratikus felügyelet megerősítése érdekében;

61.felszólítja a Tanácsot, hogy őrizze meg a folyamat tényeken alapuló és objektív jellegét, és a lehető legszorosabban tartsa magát a Bizottság javaslataihoz; sürgeti továbbá a Tanácsot, hogy az intézkedések elfogadásához vezető folyamatot ne fordítsa át tárgyalási előnnyé;

62.hangsúlyozza, hogy az egyértelmű és proaktív kommunikáció kulcsfontosságú az uniós intézményekbe vetett bizalom megerősítéséhez és a populista narratívák elleni küzdelemhez; emlékeztet arra, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet arra kötelezi a Bizottságot, hogy egy weboldalon vagy internetes portálon keresztül tájékoztatást és iránymutatást nyújtson a végső címzettek és kedvezményezettek számára, olyan megfelelő eszközökkel együtt, amelyek lehetővé teszik a végső címzettek vagy kedvezményezettek számára, hogy tájékoztassák a Bizottságot e kötelezettségek minden olyan megsértéséről, amely közvetlenül érinti őket; hangsúlyozza, hogy a honlapnak vagy portálnak azt is lehetővé kell tennie a polgárok, a végső címzettek és kedvezményezettek, valamint a gazdasági szereplők számára, hogy az átláthatóság fokozása és a félretájékoztatás megelőzése érdekében megtalálják a feltételrendszer keretében hozott valamennyi releváns határozatot és értékelést, és nyomon kövessék a feltételrendszerrel kapcsolatos esetek teljes életciklusát, az értesítéstől kezdve az intézkedések esetleges megszüntetéséig;

63.e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé tájékoztatókat, amelyek tartalmazzák a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti valamennyi jövőbeli intézkedést, meghatározva a jogsértések típusát és értékelését, az egyes eljárási szakaszokra vonatkozó indikatív belső határidőket, az uniós költségvetésre gyakorolt hatást, beleértve a felfüggesztett összegeket is, valamint adott esetben a javasolt intézkedések arányosságát, mivel az egyértelmű és hozzáférhető információk elengedhetetlenek a dezinformáció elleni küzdelemhez és annak bizonyításához a polgárok számára, hogy az EU következetesen és tisztességesen jár el a jogállamiság megsértésének kezelése során; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy terjesszék az idevágó információkat az érintett végső címzettek és kedvezményezettek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében, biztosítva ugyanakkor a titoktartási és adatvédelmi szabályok betartását; kéri továbbá a Bizottságot, hogy aktívan lépjen fel a rendelet alkalmazásával kapcsolatos dezinformáció ellen;

64.úgy véli, hogy bár a feltételrendszerről szóló rendelet elsődleges célja az uniós költségvetés védelme a jogállamiságot érintő jogsértésekből eredő kockázatokkal szemben, érdemes megvizsgálni, hogy miként lehetne megerősíteni az uniós költségvetés védelmét az EUSZ 2. cikkében foglalt egyéb értékek megsértésével szemben; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés nem semleges a demokrácia, az egyenlőség és az alapvető jogok megsértésével szemben, ami kézzelfogható pénzügyi következményekkel járhat; úgy véli, hogy a költségvetési rendelet 6. cikke jogalapot biztosít az ilyen jogsértések esetén történő fellépéshez; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a feltételrendszer eszközeinek kiterjesztését azokra az esetekre, amikor az EUSZ 2. cikkében foglalt egyéb értékek súlyos és rendszerszintű megsértése érinti az uniós költségvetést;

65.sürgeti a Bizottságot, hogy a koherencia, a következetesség, az átláthatóság és az időben történő végrehajtás, valamint a Parlamenttel és a tagállamokkal folytatott fokozott kommunikáció biztosítása érdekében kezelje a jogállamiság nyomon követésével és a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos felelősségi köröknek a szolgálatain belüli széttagoltságát és a kapcsolódó kockázatokat azáltal, hogy a jogállamisággal kapcsolatos hatásköröket és felelősségeket átláthatóbb és hatékonyabb struktúrába szervezi;

66.felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg vizsgálati kapacitását egy olyan szakosodott szakértőkből álló állandó jegyzék létrehozásával, akik képesek értékelni a jogállamiság megsértésének bonyolult eseteit, ezáltal biztosítva a gyorsabb, technikailag megalapozott döntéseket, és dolgozzon ki egy olyan informatikai rendszert, amely lehetővé teszi a beérkezett jelentések mintázatainak vagy hasonlóságainak felderítését;

67.ösztönzi a Bizottságot, hogy a bejelentések bátorítása érdekében fogadjon el proaktívabb megközelítést a bejelentések kezelése során, és biztosítsa, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti bejelentési eljárások megfelelő védelmet nyújtsanak a visszaélést bejelentő személyek számára, különös tekintettel a bizonytalan helyzetben lévő személyekre, akik számára a visszaélések bejelentése nagy kockázatot jelent;

68.felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre állandó koordinációs keretet valamennyi érintett uniós ügynökség és szerv bevonásával az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás, pénzmosás és korrupciós cselekmények korai felismerésének és hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében; kéri, hogy ezekről a tevékenységekről rendszeresen tájékoztassák;

69.felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a jogállamiság tiszteletben tartását, és gyorsan kezeljék az azonosított jogsértéseket az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti intézkedések elfogadásának megelőzése érdekében; kéri továbbá, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat a nemzeti hatóságok számára, amelyek munkája elengedhetetlen a jogállamiság fenntartásának biztosításához;

70.felkéri a Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést, amelyben értékeli a feltételrendszerről szóló rendelet költséghatékonyságát, beleértve az adminisztratív terhek, az elrettentő hatás, valamint a végső kedvezményezettek és kedvezményezettek védelmének figyelembevételét;

71.tudomásul veszi a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatában szereplő, a jogállamisággal kapcsolatos szempontokat, különösen a jogállamiság elveinek és a Charta tiszteletben tartására vonatkozó horizontális feltételek bevezetését a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre irányuló bizottsági javaslatban; elismeri az uniós értékek tiszteletben tartására vonatkozó erős biztosítékok fontosságát az uniós források felhasználása során; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Bizottság javaslata továbbra sem elégséges, mivel:a)nem egyszerűsíti lényegesen a jogállamisági eszköztárat, és nem határozza meg a különböző jogállamisági eszközök koordinációját sem, hanem inkább átfedéseket és ellentmondásokat vezet be, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a párhuzamos eszközök széttagolt rendszere jön létre,b)rendelkezik arról, hogy a horizontális jogállamisági feltétel megsértése esetén tanácsi végrehajtási határozattal intézkedéseket kell életbe léptetni, anélkül, hogy a Parlament döntéshozatali szerepet töltene be az eljárásban,c)a jogállamisági feltételrendszer és a Chartára vonatkozó feltételrendszer közötti kapcsolat miatt a tanácsi végrehajtási határozat alkalmazásához vezethet, megnehezítve ez utóbbi alkalmazását,d)a feltétel nem ír elő kellően közvetlen kapcsolatot a jogállamiság megsértése és az uniós költségvetés védelme között, mint például a feltételrendszer esetében, amely jogbiztonsági kérdéseket vet fel,e)egyértelművé teszi, hogy a Bizottság a feltételrendszert továbbra is végső eszköznek tekinti;

72.sajnálatát fejezi ki a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat által bevezetett feltételrendszerrel való átfedések miatt; egységes, koherens és átfogó keretet szorgalmaz a feltételrendszerről szóló rendelet égisze alatt működő valamennyi uniós finanszírozási programban, amely kiterjed mind az uniós finanszírozáshoz való hozzáféréshez teljesítendő előfeltételekre, mind pedig a források befagyasztására vagy visszatartására irányuló intézkedésekre, amennyiben a vonatkozó feltételek már nem teljesülnek; kéri, hogy a Bizottság egyetlen keretbe foglalja össze az összes jogállamisági eszközt, amely egyértelmű, objektív és átlátható kritériumokat határoz meg az alkalmazáshoz, és tisztázza, hogy hogyan fogja biztosítani ezen eszközök koordinációját; kitart amellett, hogy amennyiben a jelenlegi jogszabályi keret vagy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások nem biztosítják ezt a konszolidációt, a Bizottságnak olyan módosításokat kell javasolnia a feltételrendszerről szóló rendelethez, amelyek a Parlamentet és a Tanácsot is egyenrangúvá tennék a jogszabályok végrehajtása során;

73.elismeri, hogy a Bizottság a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében javasolja annak lehetőségét, hogy a jogállamiságnak a feltételrendszerről szóló rendelet szerint azonosított megsértésére válaszul hozott korrekciós intézkedések hiánya miatt visszavont finanszírozást ismét a közvetlen vagy közvetett irányítású programok rendelkezésére bocsássák; kéri annak tisztázását, hogy az ilyen visszavont összegeket hogyan lehetne más programokhoz irányítani; kitart amellett, hogy a visszavont források felhasználására vonatkozó döntés a költségvetési hatóság előjoga az éves költségvetési eljárás keretében, és nem tartozhatnak a Bizottság mérlegelési jogkörébe;

74.hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás teljes vagy részleges felfüggesztésére vonatkozó valamennyi döntésnek egyértelmű, objektív és átlátható kritériumokon és eljárásokon kell alapulnia, szemben az átláthatatlan, alkufolyamatokkal járó tárgyalásokkal; követeli az uniós források visszatartását, amennyiben az alapvető követelmények nem teljesülnek, és hogy a befagyasztott forrásokat csak akkor szabadítsák fel az érintett tagállamok számára, ha azok teljes mértékben végrehajtották az érdemi reformokat, és a gyakorlatban ellenőrizhetően bizonyították a jogállamiságnak való megfelelést;

75.komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság javaslataival összhangban egyetlen felelős intézménytől vagy szervtől sem várható el, hogy ellenőrizze a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében hozott intézkedések mögöttes költségeit, és a tényleges költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás a költségvetés végrehajtásának elsődleges módszerévé válna; figyelmeztet arra, hogy ez a megközelítés súlyosan akadályozza a Bizottságot abban, hogy meghatározza vagy mérje a jogállamiság megsértésének pénzügyi következményeit; figyelmeztet továbbá arra, hogy ez aláásná a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság egyik ágának és az EU mentesítésért felelős hatóságának a Szerződésen alapuló demokratikus ellenőrzési szerepét, valamint a Számvevőszék fontos szerepét; úgy véli, hogy a végső kedvezményezetteknek – köztük az alvállalkozóknak – történő kifizetésekből származó pénzmozgások költséghatékonyságát, nyomonkövethetőségét és átláthatóságát interoperábilis informatikai rendszeren keresztül kell garantálni, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy megállapítsák és számszerűsítsék a jogállamiság megsértésének költségvetési hatását; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak javítania kell a Parlamenttel megosztandó információk pontosságát;

76.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Számvevőszéknek, az Európai Unió Bíróságának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.