A Parlament javasolja, hogy a 28. rendszer hatálya alá tartozó társasági forma „Societas Europaea Unificata” (S.EU – egységes európai társaság) néven legyen elnevezve. Az S.EU-ra vonatkozó szabályoknak minden tagállamban azonosnak kell lenniük, és a belső piac széttagoltságának leküzdése érdekében a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba az e szabályoktól eltérő rendelkezéseket. Egy szilárd, ambiciózus és átfogó szabályozási keret biztosítása érdekében a Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy az S.EU-t olyan jogalap alapján fogadják el, amely a Tanácsban minősített többségi szavazást megkövetelő rendes jogalkotási eljárást ír elő. A Parlament ezért ellenzi az EUMSZ 352. cikke (1) bekezdésének jogalapként való alkalmazását. A Parlament aggodalmának ad hangot a megerősített együttműködés alkalmazása miatt, mivel a 28. rendszer ebben az esetben csak a tagállamok egy alcsoportjában lenne alkalmazandó, ami ahelyett, hogy megszüntetné a belső piac széttagoltságát, tovább tagolná azt, és aláásná az S.EU-k vonzerejét, amelyeket ebben az esetben nem ismernének el az egész Unióban. Előfordulhat, hogy az S.EU-t létrehozó 28. rendszert több jogalkotási aktussal kell elfogadni, nem pedig egyetlen átfogó jogalkotási eszközzel. Ebben az esetben minden egyes külön jogalkotási javaslatnak ugyanazokat a biztosítékokat kell nyújtania a közérdekek, például a munkajog, valamint a munkavállalói és szakszervezeti jogok védelme tekintetében. A rendszer társasági jogi elemeit az EUMSZ 50. cikke és 114. cikkének (1) bekezdése alapján kell elfogadni, amelyek a társasági jog területén a rendes jogalkotási eljárást a Tanácsban minősített többségi szavazással előíró jogalkotási aktusok egyetlen jogalapját képezik; az EUMSZ 50. cikke azonban csak irányelvek elfogadását teszi lehetővé. Ennek megfelelően az S.EU nem lenne önálló társasági forma, hanem egy minden tagállamban létrehozható nemzeti társasági formáról lenne szó, amelynek az uniós jog által harmonizált alapvető elemekből kell állnia annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott átültetés és a nemzeti S.EU-k sokfélesége, ami ellentétes lenne a 28. rendszer célkitűzésével. Az „S.EU” rövidítést javasolt felvenni a már meglévő nemzeti társasági formák rövidítései közé.
Az S.EU-nak a nemzeti jog alapján létrehozott társasági formákra javasolt épülnie. A tagállamok számára javasolt lehetővé tenni, hogy szabadon döntsenek arról, hogy engedélyezik-e a meglévő nemzeti társasági formák S.EU-vá történő átalakítását, vagy új nemzeti társasági formát hoznak létre. A nemzeti társasági forma alapítói vagy tulajdonosai számára javasolt lehetővé tenni, hogy önkéntesen csatlakozzanak az új rendszerhez, amely lehetővé tenné az „S.EU” társasági megjelölés használatát.
Az S.EU-kat valamennyi tagállam nemzeti jogrendjének automatikusan korlátolt felelősségű társaságként célszerű elismernie.
Az S.EU létrehozása tekintetében azon tagállam jogát javasolt alkalmazandó jognak tekinteni, amelyben a szóban forgó társaság bejegyzésre kerül. Az említett elvtől eltérve és az előre meghatározott közérdekek védelme érdekében javasolt lehetővé tenni az alkalmazandó jognak a cégbejegyzés helye helyett egy nyomós kapcsoló elv révén történő meghatározását.
Az S.EU létesítő elemeit érintő jogbiztonság érdekében az EUMSZ 50. cikke és 114. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott irányelvnek maximális harmonizációt biztosító irányelvnek kell lennie.
A Parlament tudatában van annak a kockázatnak, hogy egy S.EU automatikus elismerése a munkavállalókat, képviselőiket és szakszervezeteiket, valamint a más kiszolgáltatott feleket és más közérdekeket védő, kötelező nemzeti szabályok megkerüléséhez vezethet. Az S.EU társasági szabályai ezért nem érinthetik az egyéni és a kollektív munkajog területén alkalmazott uniós és nemzeti jogot, többek között a társaság ügyeiben való munkavállalói részvétel szabályait, és olyan biztosítékokat kell tartalmazniuk, amelyek ténylegesen megakadályozzák az S.EU visszaélésszerű használatát.
A tagállamoknak nemzeti jogrendjükben olyan szabályokat javasolt előírniuk, amelyek betartásuk esetén lehetővé teszik, hogy a nemzeti társasági formában működő társaság a nevében feltüntesse az „S.EU” rövidítést. Az S.EU-ként való bejegyzéshez a nemzeti társasági formának a következőknek javasolt megfelelnie:
Az S.EU-ként történő bejegyzésre jogosult társaság alapításához a társaság bejegyzése céljából azonnal befizetendő minimális tőkére vonatkozó követelményt 1 EUR-ban kell megállapítani, függetlenül a szóban forgó nemzeti jog által egyébként előírt minimális tőkétől.
A hitelezők védelmének biztosítása érdekében a Bizottságnak olyan átfogó jogi keretet javasolt előterjesztenie, amely alternatív mechanizmusokat, például fizetőképességi teszteket foglal magában. Ezeknek az alternatív mechanizmusoknak arányosnak és átláthatónak kell lenniük, és egyértelmű kritériumokat kell tartalmazniuk a társaságok pénzügyi helyzetének értékelésére és a hitelezőket érintő kockázatok csökkentésére vonatkozóan.
Az egyszerűsítés érdekében az S.EU-ként történő bejegyzés lehetősége nem korlátozódhat az „innovatív vállalkozások” új kategóriájára vagy kapcsolódhat más korlátozó tényezőkhöz, mivel ez további bürokráciát és szükségtelen bürokratikus terhet jelentene.
Amennyiben egy S.EU jegyeztetni kívánja magát a tőzsdén, javasolt előírni, hogy az uniós vagy a nemzeti jog szerint alakuljon át az uniós vagy a nemzeti átalakulási szabályokkal összhangban nyilvánosan működő részvénytársasággá.
Az S.EU létrehozásának és nyilvántartásba vételének javasolt teljes mértékben digitálisan történnie, és megfelelnie az egyszeri adatszolgáltatás elvének, amely szerint az egyik tagállamban valamely dokumentumot benyújtó társaságoknak nem kell azt újra benyújtaniuk egy másik tagállamban. Egy S.EU létrehozását 48 órán belül véglegesíteni kell.
A bejegyzés egyszerűsítése, az átláthatóság és a bizalom növelése, a cégazonosító ellenőrzésének megkönnyítése, valamint a csalás, a pénzmosás és az adócsalás elleni küzdelem érdekében a létrehozásakor az S.EU-hoz egy egységes digitális azonosítót és cégazonosítót célszerű rendelni.
E célkitűzések elérésének megkönnyítése érdekében javasolt létrehozni, vagy a meglévő struktúrákba beépíteni egy egységes uniós szintű digitális portált, amely közvetlen belépési pontként szolgál az S.EU-k számára, és amelyet a Bizottság működtet. Ez a portál kiegészítené és kiterjesztené az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló jelenlegi rendszert (BRIS) azáltal, hogy harmonizált, egységes hozzáférésű felületet biztosít a határokon átnyúló felhasználáshoz anélkül, hogy új különálló vagy párhuzamos nyilvántartást hozna létre. A digitális portál nem lépne a meglévő nemzeti cégbejegyzési szabályok helyébe, hanem olyan közös platformként szolgál, ahol a befektetők számára szükséges valamennyi releváns információt összesítenék. A tagállamoknak ezért automatikusan továbbítaniuk kellene a dokumentumokat a portál részére, biztosítva az elismerést és az érdekelt felek általi zökkenőmentes hozzáférést. A platformnak emellett javasolt tájékoztatást nyújtania a nemzeti eljárásokról és erőforrásokról, valamint hozzáférést biztosítania az S.EU-k számára a befektetői mintadokumentumokhoz, továbbá lehetővé tennie a hitelesítő adatok ellenőrzését, a dokumentumok elektronikus aláírását, a részesedések értékesítését és felosztását, az igazgatótanácsi határozatok létrehozását és elfogadását, valamint az e-számlázási szolgáltatások nyújtását. Amikor a digitális portált használja S.EU bejegyzéséhez, a társaságnak a bejegyzés helyeként ki kell választania egy tagállamot, kiválasztva ezáltal a bejegyzésre alkalmazandó nemzeti jogot is.
A társaságoknak szóló uniós szintű digitális portálnak lehetővé kell tennie az S.EU-ként való nyilvántartásba vételt és az S.EU-ként nyilvántartásba vett társaságokra való keresést. A nyilvántartásba vételre, a beadványok benyújtására és a frissítések adminisztrációjára csak egyszer, a digitális portálon keresztül kerülne sor, amelynek a 910/2014/EU rendelet szerinti többnyelvű interfész és harmonizált azonosítási szabványok alapján valamennyi tagállamban hozzáférhetőnek kell lennie. A digitális portál használhat engedélyezett megosztott főkönyvi (DLT) hálózatot, amely a társasággal kapcsolatos legfontosabb eseményeket, például a bejegyzést vagy a részesedések átruházását megváltoztathatatlan időbélyegekkel rögzíti.
Javasolt lehetővé tenni, hogy a társaság létrehozásához szükséges pénzbeli hozzájárulásokat a bankszámlanyitást megelőző időszakban egy állami vagyonkezelő ügynökséghez lehessen folyósítani. A bankszámla megnyitását követően a vagyonkezelő ügynökség átutalná a pénzbeli hozzájárulásokat erre a bankszámlára.
Az S.EU-kra vonatkozó szabályok nem sérthetik az uniós és a nemzeti munkajogot, beleértve a munkavállalóknak, a munkavállalók képviselőinek vagy mindkettőnek a társaságok ügyeiben való részvételére vonatkozóan a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontjában meghatározott szabályokat. Főszabály szerint az S.EU-t a székhelye szerinti tagállamnak javasolt ugyanúgy kezelnie, mint azt annak alapjául szolgáló nemzeti jog szerinti korlátolt felelősségű társasági formát, a fogadó tagállamoknak pedig ugyanúgy, mint a hasonló uniós külföldi jog szerinti társaságokat, biztosítva ugyanakkor annak hatékony megakadályozását, hogy az S.EU-t mesterséges módon a munkavállalói részvételre vonatkozóan a tagállamok jogában jelenleg fennálló védelmi szint megkerülésére használják.
Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog továbbra is kizárólag az 593/2008/EK rendelet 8. cikke alapján, az egyéni munkaszerződésekre vonatkozó joghatóság pedig továbbra is az 1215/2012/EU rendelet II. fejezetének 5. szakasza alapján kerül meghatározásra, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatára is tekintettel. Következésképpen a felek választása nem foszthatja meg a munkavállalókat az olyan kötelező rendelkezések által biztosított védelemtől, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.
Ami a munkavállalói részvételt illeti, az S.EU-ra vonatkozniuk kell a bejegyzett székhely szerinti tagállam munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályainak, ha vannak ilyenek. Ha azonban egy S.EU egy másik tagállamban fióktelep, képviselet vagy leányvállalat létrehozása nélkül végez munkavállalással járó gazdasági tevékenységet, az S.EU-ra a foglalkoztatás helye szerinti tagállam munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályait kell alkalmazni, ha vannak ilyenek, feltéve, hogy az S.EU létesítő okirat szerinti székhelyének jogrendje nem biztosít legalább ugyanolyan szintű munkavállalói képviseleti jogokat a vezetőtestület szintjén, mint amelyet a foglalkoztatás helye szerinti jog előír. Szükség esetén az S.EU-nak ennek megfelelően ki kell igazítania alapszabályát.
Amennyiben az alkalmazandó jog nem határozható meg az előző bekezdésben meghatározott elvekkel összhangban, tartalékmegoldásként a 2001/86/EK irányelv 3–7. cikkében előírtakkal egyenértékű egyeztetési eljárást kell kezdeményezni, amint a munkavállalók száma legalább egy tagállamban eléri a vezetőtestületi szintű munkavállalói képviseleti jogokat maga után vonó küszöbértéket abban a tagállamban, feltéve, hogy az S.EU még nem vezette be a munkavállalói részvételt, vagy feltéve, hogy a küszöbérték elérése a meglévő munkavállalói részvétel megváltozását vonja maga után.
Ha egy meglévő nemzeti társaság S.EU-vá alakul át, az (EU) 2017/1132 irányelv 86l., 133. és 160l. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell, feltéve, hogy a már meglévő munkavállalói részvételi jogokat nem kerülik meg.
Az európai innovatív vállalkozások ösztönzése, a beruházások vonzása, a tőkéhez és a finanszírozási modellekhez való hozzáférés alternatív lehetőségeinek megteremtése, valamint az innováció – amelynek létrehozását gyakran európai állami kutatási alapok támogatják – Unión kívülre történő áthelyezésének megakadályozása érdekében, a tagállamoknak olyan szabályokat javasolt bevezetniük, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy visszavonhatatlanul további jogi védelmi rendszereket válasszanak. Az ilyen kiegészítő jogi védelmi rendszerek célja, hogy segítsék azokat az európai társaságokat, amelyek esetleg meg akarják védeni magukat a „gyilkos felvásárlásokkal” és az áthelyezésekkel szemben. Ezek a rendszerek a következőket foglalhatják magukban:
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ilyen kiegészítő jogi védelmi rendszereket választottak, lehetővé kell tenni, hogy a „steward-owned” (felelős tulajdonosi modell szerint működő) megjelölést a vállalat nevében feltüntessék.
A határokon átnyúló átalakulásokra, egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó (EU) 2017/1132 irányelvet módosítani javasolt annak érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy bevezetik a „felelős tulajdonosi modell szerint működő vállalkozás” („steward ownership”) saját nemzeti társasági formáját, korlátozhassák az ilyen nemzeti társasági forma határokon átnyúló átalakulását más olyan tagállamok társasági formáivá, amelyek a „felelős tulajdonosi modell szerint működő vállalkozás” hasonló formáit is előírják.
A képzett és innovatív tehetségek vonzása elengedhetetlen a gazdasági növekedés ösztönzéséhez, az innováció előmozdításához és a versenyképesség fenntartásához a gyorsan változó globális piacon. A termelékenység növekedésének, az innovációnak és a társadalmi befogadásnak kéz a kézben kell járnia. Az S.EU-ra vonatkozó keretnek javasolt megkönnyítenie az Unión belüli szabad mozgást úgy, hogy az adminisztratív folyamatokban ne legyen szükség közvetítőkre, tiszteletben tartva ugyanakkor a munkajogra és a szociális jogra vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat. Az S.EU-knak Unió-szerte opcionális harmonizált szabályokat javasolt előírniuk a munkavállalói pénzügyi részvételi programokra vonatkozóan, különös tekintettel a munkavállalói részvénytulajdonosi programok (ESOP-k) strukturálására, amelyet egy külön jogalany segít elő, valamint a munkavállalói részvényopciós tervek (ESO-k) létrehozására. Ez nemcsak azt teszi lehetővé a kkv-k, az induló innovatív vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások számára, hogy vonzzák a tehetségeket, ösztönözzék a hosszú távú kötelezettségvállalást és megkönnyítsék működésüket a már meglévő különálló keretekkel rendelkező, különböző nemzeti piacokon, hanem azt is, hogy előmozdítsák a munkavállalók teljes körű és méltányos részesedését abban az értékben, amelyet munkájuk és szellemi tőkéjük révén teremtenek. Az opcionális ESOP-okra és ESO-kra vonatkozó harmonizált szabályoknak a munkavállalók pénzügyi részvételére vonatkozó tervek kulcsfontosságú társasági jogi elemeinek, keretének és strukturális jellemzőinek harmonizálására célszerű összpontosítaniuk, a költségvetési szabályok sérelme nélkül. Az S.EU keretében a harmonizált szabályok kidolgozásakor a következő elveket javasolt figyelembe venni:
A Bizottságnak a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel konzultálva és a bevált gyakorlatok alapján iránymutatást javasolt kidolgoznia az S.EU-k számára a végrehajtás megkönnyítése, a munkavállalók pénzügyi részvételével kapcsolatos tudatosság növelése és a munkavállalói pénzügyi részvételi rendszerek tagállamok közötti konvergenciájának biztosítása érdekében. Az iránymutatásoknak célszerű tartalmazniuk a munkavállalókat érintő pénzügyi kockázatokra vonatkozó információkat, meghatározniuk a munkavállalók kivásárlási lehetőségeit és a demokratikus kormányzást, és figyelembe venniük a munkavállalókra gyakorolt hatást.
Emellett a jogi koherencia és a határokon átnyúló alkalmazhatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak a 28. rendszerre vonatkozó csomag részeként ajánlott foglalkoznia a munkavállalók pénzügyi részvételének adózás szempontjából történő kezelésével kapcsolatos kérdésekkel. Az uniós szintű harmonizáció eléréséig a tagállamokat célszerű határozottan ösztönözni arra, hogy proaktívan fogadjanak el a munkavállalók pénzügyi részvételét támogató, az S.EU célkitűzéseivel összhangban álló intézkedéseket annak érdekében, hogy azt mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára vonzóvá tegyék, előmozdítva a határokon átnyúló mobilitást és a méltányosságot.
Az S.EU-k innovációs kapacitásának megerősítése és a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosításának felgyorsítása érdekében a jogalkotási javaslatot olyan intézkedéseknek javasolt kísérniük, amelyek előmozdítják és elősegítik az S.EU-k és az egyetemek, kutatóintézetek és technológiatranszfer-irodák közötti strukturált partnerségeket. A Bizottságnak iránymutatásokat és együttműködési megállapodásmintákat javasolt kidolgoznia az ilyen partnerségekre vonatkozóan, biztosítva, hogy azok egyszerűek, átláthatóak és valamennyi érintett fél számára méltányosak legyenek.
A tagállamoknak olyan harmonizált, részvényjellegű, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumot javasolt bevezetniük, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy vállalkozásokba fektessenek be anélkül, hogy ellenőrzési jogot szereznének azok felett, ideértve például a nyereségrészesedési jogokat, a csendes részesedéseket vagy nyereséghez kötött kölcsönöket. Az ilyen részvényjellegű, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak célszerű megfelelniük az alábbi követelményeknek:
A belső piac 27 nemzeti joghatósága közötti jogbiztonság növelése, valamint az S:EU‑kba történő befektetések akadályainak csökkentése érdekében a Bizottságnak javasolt elősegítenie többnyelvű egységesített alapszabályminták, részvényesimegállapodás-minták és az S.EU‑kra vonatkozó valamennyi egyéb releváns dokumentumminta kidolgozását, és javasolt létrehoznia egy platformot, amelyen az említett mintadokumentumok és gyakorlati információk az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre állnak.
A Bizottságnak célszerű kineveznie egy szakértői csoportot, amelynek feladata az egységesített, kiváló minőségű, az S.EU-kra vonatkozó harmonizált követelményeknek megfelelő alapszabályminták kidolgozása. E szakértői csoportnak többek között az alapítók képviselőiből, befektetőkből és szakszervezetekből javasolt állnia.
A Bizottságnak javasolt kineveznie egy további szakértői csoportot, amelynek feladata az egységesített, tisztességes és kiváló minőségű részvényesimegállapodás-minták kidolgozása. Az ilyen részvényesimegállapodás-mintáknak egyensúlyt kell teremteniük az alapítók és a befektetők érdekei között. E szakértői csoportnak többek között az alapítók képviselőiből és kockázatitőke-befektetőkből javasolt állnia.
A Bizottságnak javasolt támogatnia az európai és összehasonlító társasági joggal kapcsolatos kutatásokat és tájékoztatást, és építenie az ezzel kapcsolatos meglévő kezdeményezésekre, hogy a tagállamokban az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető és összehasonlítható információkat nyújtson a vállalkozások szabályozásáról.
Az S.EU-kkal kapcsolatos vitarendezés felgyorsítása érdekében alternatív, szakosodott vitarendezési mechanizmust javasolt létrehozni. Az e mechanizmusban való részvételhez az érintett felek beleegyezése szükséges. Az egyéni és kollektív munkaügyi jogvitákat javasolt kizárni ebből a mechanizmusból, és ilyen esetekben a joghatóságot az 1215/2012/EU rendelet 20–23. cikkével összhangban kell meghatározni.
A tagállamoknak továbbá javasolt megfontolniuk egy különbizottság létrehozását nemzeti bíróságaikon belül – egy konkrét nemzeti szintű bíróságon belüli különbizottság, vagy minden egyes szövetségi egységen belül egy-egy különbizottság formájában, a szóban forgó nemzeti igazságszolgáltatási rendszertől függően. Az ilyen különbizottságok létrehozásának célja az S.EU társasági formával kapcsolatos, a társaságok közötti polgári jogi jogviták, az S.EU-k vagy az S.EU-kban való részesedés megszerzéséből eredő vagy azzal kapcsolatos viták, valamint az S.EU és az annak vezetői vagy felügyelő testületének tagjai közötti viták rendezése. A tagállamoknak célszerű gondoskodniuk arról, hogy az ilyen különbizottságok előtti eljárások angol nyelven folyjanak, feltéve, hogy az érintett felek ebbe beleegyeznek.
Folyamatosan javasolt nyomonkövetni, hogy a 28. rendszer mennyire hatékony az innováció előmozdításában, a versenyképesség fokozásában, a jogbiztonság megőrzésében és az uniós és nemzeti szociális és munkaügyi normák megkerülésének megelőzésében.
A Bizottságnak a 28. rendszerrel kapcsolatos bármely új jogalkotási javaslattal egyidejűleg átfogó és átlátható hatásvizsgálatot javasolt végeznie és közzétennie, különös tekintettel a társadalmi, adóügyi és jogi következményekre, valamint az uniós és nemzeti védelmi normák gyengítésének kockázatára. A jogbiztonság és a koherencia biztosítása érdekében a Bizottságnak célszerű értékelnie a meglévő nemzeti modelleket és bevált gyakorlatokat is, például a nemzeti cégnyilvántartások működését, valamint a cégalapítást megkönnyítő automatizált digitális folyamatokat, az átláthatóság és az elszámoltathatóság magas szintjének fenntartása mellett. A Bizottságnak javasolt kifejezetten megvizsgálnia, hogy miként lehetne optimalizálni az eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a teljes nyilvántartásba vételi folyamatot – beleértve a kiegészítő ellenőrzéseket és a megfelelőségi ellenőrzéseket is – 48 órán belül le lehessen zárni, a jogbiztonság sérelme nélkül és az eljárási biztosítékokkal összhangban.
A Bizottságnak továbbá javasolt biztosítania a 28. rendszer rendszeres időközönkénti átfogó felülvizsgálatát és szükség esetén módosítását, beleértve annak értékelését, hogy a vállalkozások – különösen a kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások – körében milyen arányban alkalmazzák a rendszert, az igazodik-e a változó üzleti és társadalmi igényekhez, az Unió versenyképességéhez, szociális védelméhez és foglalkoztatásához, valamint általában véve megfelel-e a céljának.
A Bizottságnak az új kihívásokhoz való alkalmazkodóképesség biztosítása érdekében javasolt négyévente értékelnie a jogalkotási aktusnak a kkv-k fejlődésére és gazdasági növekedésére gyakorolt lehetséges hatását, valamint az uniós és nemzeti munkajogi és a munkavállalók védelmét szolgáló normáknak való megfelelést és az azokra gyakorolt hatást, és erről javasolt jelentést tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést adott esetben felülvizsgálatra irányuló jogalkotási javaslatnak javasolt kísérnie.