1.kiemeli, hogy a fenntarthatóbb energiaforrásokra való sikeres átállás, az ipar modernizálása és a gazdaság digitalizálása jelentős szerepet fog játszani az uniós vállalkozások hosszú távú versenyképességében a globális piacon, és minőségi munkahelyek létrehozásához kell vezetnie az Unióban; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások és a munkavállalók megfelelően felkészüljenek az új és innovatív megoldásokra való átállásból adódó lehetőségek kihasználására, és kiemeli a kollektív szerződésekkel biztosított tisztességes munkavégzés és munkahelyek fontosságát, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi haladás és az átállás elfogadásának biztosításához; úgy véli, hogy a munkahelyi igazságos átmenet kihívásainak és lehetőségeinek kezelésére szolgáló jogalkotási keret elengedhetetlen a megfelelő minimumszabályok biztosításához, amelyek egyértelműséget és struktúrát nyújtanak a munkavállalók és a munkáltatók számára a változások előrejelzéséhez és kezeléséhez, és végső soron javítják az Unió rezilienciáját, versenyképességét, felfelé irányuló társadalmi konvergenciáját és társadalmi igazságosságát; hangsúlyozza, hogy a régiók a szociális védelem, a gazdasági diverzifikáció és a területi koordináció ötvözésével támogathatják az igazságos átmenetet a negatív hatások csökkentése, a helyi gazdaságok erősítése és a fejlődés előmozdítása érdekében;

2.kiemeli, hogy a dekarbonizáció foglalkoztatásra gyakorolt hatása túlmutat a fosszilis tüzelőanyagok ágazatainak csökkentésén, és szélesebb körű hatást fog gyakorolni a munkahelyek újradefiniálása és az általános munkaerőpiaci átmenet tekintetében; üdvözli e tekintetben a minőségi munkahelyekről szóló jogszabály bejelentését, amely azt hivatott biztosítani, hogy a foglalkoztatási gyakorlatok lépést tartsanak a modern gazdaság fejlődésével; hangsúlyozza, hogy e jogszabálynak, valamint a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv közelgő aktualizálásának és a minőségi munkahelyekre vonatkozó új ütemtervnek olyan konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek kézzelfoghatóan javítják a munkakörülményeket, az egészséget és a biztonságot, a munkahelyi demokráciát, a kollektív tárgyalások hatályát, valamint a munkavállalók és az önálló vállalkozók képzését és készségeit, továbbá biztosítják az uniós foglalkoztatási és szociálpolitikai jogszabályok hatékony végrehajtását; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések lehetőséget kínálnak arra is, hogy támogassák az uniós munkáltatókat, különösen a kkv-kat versenyképességük megtartásában és javításában azáltal, hogy gyakorlati útmutatást és támogató eszközöket tartalmazó, egyértelmű keretet biztosítanak a bekövetkező változások előrejelzéséhez és kezeléséhez a munkavállalókkal való partnerségben, valamint a munkavállalók szakképzésébe, továbbképzésébe és átképzésébe való beruházásra a termelékenységet és a növekedést, egyúttal pedig a munkavállalók jövőbeli kilátásait is akadályozó készség- és munkaerőhiány kezelése érdekében;

3.hangsúlyozza, hogy a digitalizációt emberközpontú módon kell végrehajtani, elkerülve a munkavállalók túlzott felügyeletét, valamint biztosítva a lecsatlakozáshoz való jogot és a tisztességes munkaidő-beosztást;

4.kiemeli, hogy a változások előrejelzése és kezelése rendkívül fontos a munkáltatók, a munkavállalók, a regionális és helyi önkormányzatok és közösségek számára egyaránt ahhoz, hogy sikeresen eligazodjanak a zöld és digitális átállás során, és hatékonyan kezeljék a kedvezőtlen geopolitikai események által okozott gazdasági kihívásokat, és ezeket lehetőségként használják fel; hangsúlyozza, hogy az átállásra való előzetes felkészülés proaktívan megelőzheti az elbocsátásokat és munkahelyteremtéshez vezethet, kiépítheti a vállalkozások hosszú távú rezilienciáját, és biztosíthatja a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb kihasználását; hangsúlyozza, hogy az ilyen előzetes tervek olyan döntéseket igényelnek, amelyek valószínűleg jelentős változásokhoz vezetnek a munkaszervezésben, és ezért azokat a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások nyújtotta széles körű partnerség keretében kell kidolgozni, a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és érvényesítse a 2002/14/EK irányelvben meghatározott keret teljes körű végrehajtását; arra kéri a tagállamokat, hogy a megfelelő szinteken tegyék lehetővé szociális párbeszédet a munkahelyváltásról, különösen az olyan foglalkozások esetében, amelyek eltűnhetnek vagy jelentősen visszaszorulhatnak; emlékeztet az (EU) 2019/1023 irányelvben előírt korai előrejelző eszközökre, és úgy véli, hogy ezeknek az eszközöknek a kettős átállással kapcsolatos körülményekre való kiterjesztése biztosítaná a vállalkozások működésében bekövetkező változások jobb észlelését és az azokra való jobb reagálást; hangsúlyozza, hogy ösztönzőket kell biztosítani a vállalkozások számára saját átállási terveik kidolgozásához; hangsúlyozza, hogy az átállás tervezésének legkorábbi szakaszától kezdve be kell vonni az érdekelt feleket és a civil társadalmat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az érdemi részvételüket, és ne csupán utólagos konzultációra kerüljön sor;

5.kiemeli, hogy a szakképzett munkaerő hiánya érdemben csak az oktatási, átképzési és képzési lehetőségek rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosításával, valamint a munkafeltételek javításával csökkenthető; hangsúlyozza, hogy a munkavállalók és a munkáltatók közötti, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt tiszteletben tartó képzési lehetőségek módozatairól szóló szociális párbeszéd alapvető fontosságú, és azt meg kell könnyíteni Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, 2024, Európai Bizottság, 20. o.; határozottan úgy véli, hogy a munkavállalókat egyénileg megillető, munkaidőben történő képzéshez való jog, amely áthidalja a munkavállalók képzésben való részvétele előtt álló fő akadályokat, biztosíthatja a színvonalas tovább- vagy átképzést, a munkahelyi képzést és a szakmai előmenetellel kapcsolatos támogatást, amelyek eredményeképp kiszámítható és stabil szakképzett munkaerő állhat a munkáltatók rendelkezésére; hangsúlyozza, hogy a költségek jelentette akadályt azzal kell leküzdeni, hogy támogatások, adókedvezmények és partnerségek segítségével a képzést a munkavállalók számára ingyenessé teszik; hangsúlyozza, hogy a nemzeti intézmények és a szociális partnerek felelősek a munkavállalók képzéséért, és kiemeli alapvető szerepüket a képzéshez való jog érvényesítésében; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként és mozdítsák elő a munkavállalók és munkáltatóik által közösen kidolgozott képzési programokat, biztosítva, hogy a továbbképzés és az átképzés megfeleljen a valós igényeknek, és hozzájáruljon a szakmai előmenetelhez;

6.hangsúlyozza, hogy a fiatalokat érdemben be kell vonni a méltányos és igazságos átmenettel kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe; szorgalmazza az ifjúsági garancia végrehajtására irányuló erőfeszítések fokozását, biztosítva, hogy a tagállamok legalább az ESZA+ forrásaik 15 %-át célzott intézkedésekre és strukturális reformokra fordítsák, amelyek támogatják a minőségi ifjúsági foglalkoztatást, a szakképzést és a képzést – különösen fizetett, magas színvonalú szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések révén –, valamint megkönnyítik az iskolából a munka világába való átmenetet, az oktatásba vagy képzésbe való visszailleszkedést és a második esélyt kínáló oktatást;

7.hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a régiók bevonásával támogatniuk kell a vállalkozásokat és a munkavállalókat azáltal, hogy nemzeti szinten, a helyi sajátosságokhoz igazodó átállási stratégiákat és politikákat dolgoznak ki az igazságos átmenet érdekében; kiemeli, hogy az ilyen nemzeti stratégiáknak azonosítaniuk kell az átállásnak a régiókra, az egyes ágazatokra és az érintett munkaerőre gyakorolt hatását, és átfogó, ágazatok közötti tervet kell kidolgozniuk a hatások enyhítése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az állami és magánszereplők, a civil társadalom és a szociális gazdaság bevonásával hosszú távú jövőképet és stratégiát dolgozzanak ki a helyi és regionális gazdasági átmenetre vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a munkavállalók megtartása és minőségi munkahelyek teremtése érdekében az innovációba való közvetlen beruházásokra van szükség és a regionális vonzerőnek a magas színvonalú, megfizethető és hozzáférhető infrastruktúra, közszolgáltatások és kényelmi szolgáltatások biztosítása és fejlesztése révén történő növelésére;

8.elengedhetetlennek tartja az európai ipari vállalatok gazdasági életképességének előmozdítását, és amennyire lehetséges, a bezárások és a kényszerű elbocsátások megelőzését; hangsúlyozza, hogy a kényszerű elbocsátások megelőzése érdekében fontos támogatni a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat – például olyan ideiglenes támogatási programokon keresztül, amelyek célja a munkahelyek megőrzése az átállás során, valamint a stratégiai ipari kapacitás és a képzett munkaerő elvesztésének megakadályozása; megjegyzi, hogy amikor munkahelyváltásra van szükség, alapvető fontosságú, hogy ugyanabban a régióban tartsák a munkavállalókat, ugyanakkor elegendő időt biztosítsanak számukra az átálláshoz, korlátozva a személyi anyagi veszteséget; nagyobb védelmet kér a jogellenes elbocsátásokkal szemben, és kéri, hogy a szerkezetátalakítás által érintett munkavállalók számára biztosítsanak hozzáférést a megfelelő kártérítéshez, átképzési lehetőségekhez és támogatáshoz új munkahely kereséséhez;

9.hangsúlyozza, hogy az Eurostat regionális előrejelzései szerint a 2020-as és 2030-as években számos területen a munkaképes korú népesség folyamatos csökkenése várható, különösen az elöregedés és az földrajzi mobilitás által már most is érintett régiókban; hangsúlyozza, hogy az ilyen tendenciák azzal a kockázattal járnak, hogy éppen akkor gyengítik a munkaerő-kínálatot és ezzel egyidejűleg veszélyeztetik a hosszú távú fejlődést, amikor a zöld és digitális átálláshoz elengedhetetlen lenne a szakképzett munkaerő; hangsúlyozza az emberek régiójukban vagy helyi térségeikben való „maradáshoz való jogának” fontosságát, valamint a vidéki és peremterületekre vonatkozó célzott stratégiák szükségességét; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat a helyi alapú szakpolitikákat, amelyek a vidéki régiókban gazdasági lehetőségeket teremtenek mind az emberek, mind a vállalkozások számára, vonzzák a magánberuházásokat és helyi munkahelyeket teremtenek; hangsúlyozza, hogy az ilyen stratégiákra szükség van a vidéki területek gazdasági lehetőségeinek megerősítéséhez, a minőségi munkahelyteremtés, az innováció és a helyi ipari megújulás támogatásához, és végső soron annak biztosításához, hogy a polgárok építhessék jövőjüket a közösségeikben;

10.emlékeztet arra, hogy a kkv-k a tartós helyi foglalkoztatás fő mozgatórugói; hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az átállási finanszírozáshoz való egyszerűsített, arányos és kkv-barát hozzáférést, többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a klasztereknek a forrásokhoz való hozzáférést elősegítő kialakítását, a jelentéstételi kötelezettségeket, a digitális egyablakos rendszereket, valamint a projekttervezéshez és a szabályoknak való megfeleléshez szükséges kötelező technikai segítségnyújtást; sürgeti a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy az érintett régiókban hozzanak létre vállalkozástámogatási programokat és erősítsék meg azokat az induló vállalkozások és a kkv-k növekedésének és sikerének elősegítése érdekében; kiemeli, hogy a szociális feltételekhez kötött beruházási ösztönzők segíthetnek a vállalkozások kiszolgáltatott régiókba vonzásában, miközben biztosítják a helyi gazdaság fenntartható fejlődését; hangsúlyozza, hogy segíteni kell a vállalatokat, különösen a kkv-kat az Unión belüli szakemberhiány kezelésében, és elő kell mozdítani az átképzést és továbbképzést, segítve az embereket abban, hogy megszerezzék a minőségi munkahelyekhez szükséges megfelelő készségeket; kéri az Európai Bizottságot, hogy az igazságos átmenet jövőbeli finanszírozása keretében biztosítson célzott támogatást a kkv-k számára; kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon a kkv-k igazságos átmenettel kapcsolatos programokban való részvételét;

11.kiemeli, hogy a szociális gazdaság, különösen a munkaerőpiaci integrációval foglalkozó szociális vállalkozások döntő szerepet játszanak az inkluzív és méltányos átállás biztosításában; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a finanszírozáshoz, a kapacitásépítéshez és a technikai segítségnyújtáshoz való hozzáférést;

12.kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az igazgatási terhek csökkentése, a társfinanszírozási követelmények mérséklése és a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűsítése révén – ugyanakkor a munkavállalói és a fogyasztóvédelmi jogok tiszteletben tartása mellett – könnyítsék meg mind a nagy-, mind a kisléptékű beruházásokat, és dolgozzanak ki olyan szakpolitikákat, amelyek új gazdasági lehetőségeket nyitnak meg a magánszektor, különösen a kkv-k előtt; hangsúlyozza, hogy az ilyen beruházások elengedhetetlenek Európa ipari és technológiai bázisának megerősítéséhez, a magas színvonalú munkahelyek teremtéséhez, valamint a regionális potenciál teljes körű kiaknázása, emellett a versenyképesség, a fenntartható növekedés és a hosszú távú értékteremtés ösztönzése érdekében a helyi viszonyokhoz, erőforrásokhoz és sajátos igényekhez igazított, képzett munkaerő biztosításához; hangsúlyozza, hogy a vállalkozók és a kisvállalkozások központi szerepet játszanak a beruházásokban, az innovációban és a munkahelyteremtésben, különösen a vidéki és a kevésbé fejlett térségekben, valamint hogy a finanszírozási kereteket és a technikai segítségnyújtást az igényeikhez kell igazítani annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázhassák a zöld és digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, és ösztönözzék a fenntartható növekedést és a hosszú távú értékteremtést;

13.megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre pontos lebontott adatok a kettős átállás által megszűnt, létrehozott vagy érintett munkahelyek számáról; hangsúlyozza a munkaerőpiaci változások és a készségigények alakulása előrejelzésének fontosságát a hatékony és időszerű szakpolitikai válaszok érdekében; hangsúlyozza a bevált gyakorlatok azonosításának, cseréjének és előmozdításának szükségességét; felszólít a releváns adatok gyűjtésének megszilárdítására és az átállási politikák hatásának elemzésére; hangsúlyozza, hogy a közlekedési és energiaszegénységi mutatókat módszeresen be kell építeni az igazságos átmenet nyomonkövetési struktúráiba annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozási és munkahelyteremtési intézkedések először a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat célozzák meg;

14.ösztönzi a peremvárosokra vagy falvakra kiterjedő közösségi szintű felújítási programokat, amelyek csökkentik a költségeket, erősítik a kohéziót és felgyorsítják az átállást.

15.sajnálja, hogy a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat nem tartalmaz önálló eszközt az igazságos átmenet kezelésére; kiemeli, hogy továbbra is célzott finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy támogassák az érintett régiókat a zöld átállásból eredő kihívások kezelésében; kéri e tekintetben, hogy a 2027 utáni programozási időszakban kiterjesztett és kibővített Igazságos Átmenet Alap legyen érvényben, biztosítva, hogy az a megosztott irányítás és a partnerség elve szerint, megnövelt költségvetéssel működjön; hangsúlyozza, hogy az új alapnak támogatnia kell a munkáltatókat a munkavállalók képzéshez való jogának biztosításában, valamint az átállási tervek vállalati szintű bevezetésében; hangsúlyozza, hogy a képzéseknek magas színvonalúnak kell lenniük, összhangban kell lenniük a munkaerőpiaci igényekkel, és olyan képesítéseket és tanúsítványokat kell nyújtaniuk, amelyeket a tagállamok közötti kölcsönös elismerést lehetővé tevő, átlátható és egyértelmű tanúsítási rendszerek révén érvényesíthetnek; sürgeti, hogy az átmenet finanszírozása tartalmazzon szociális feltételeket a befogadás támogatása érdekében;

16.emlékeztet arra, hogy átalakító erejű törekvései ellenére az IÁA jelentős kihívásokkal szembesült célkitűzéseinek elérése során, különösen a méltányos eredmények biztosítása és a kis- és középvállalkozások alaphoz való hozzáférésének biztosítása terén Just Transition in the World of Work [Igazságos átmenet a munka világában], az Európai Parlament Kutatószolgálata, 2025. szeptember, https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2025/774668/EPRS_BRI(2025)774668_EN.pdf.; kéri, hogy technikai segítségnyújtás biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése révén egyszerűsítsék a kkv-k Igazságos Átmenet Alaphoz való hozzáférését;

17.kiemeli annak fontosságát, hogy alap- és haladó szinten egyaránt fejlesszék a munkavállalók digitális készségeit; hangsúlyozza, hogy a polgárokat alapvető digitális jártassággal, adattudatossággal és az online eszközök biztonságos használatának ismeretével kell felvértezni annak érdekében, hogy foglalkoztathatók és alkalmazkodóképesek maradjanak, ugyanakkor elő kell mozdítani a magasabb szintű kompetenciák elsajátítását is;

18.hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési intézményeknek a versenyképes munkaerőpiaci igényeknek megfelelően fokozniuk kell képzésük relevanciáját, és a megfelelő tudással és készségekkel kell felvértezniük a tanulókat, oktatókat és tanárokat arra, hogy a mindenki számára környezeti szempontból fenntartható gazdaságra és társadalomra való igazságos átmenet aktív szereplőivé váljanak; hangsúlyozza, hogy a hatékony képzés a fenntartható és zöld gazdasággal, az energiahatékonysággal, valamint a zöld és digitális technológiákkal kapcsolatos aktuális ismeretekkel rendelkező tanárok és oktatók rendelkezésre állásától függ; kiemeli, hogy kulcsfontosságú szerepet játszanak a munkavállalók fiatalabb és idősebb generációk megfelelő készségeinek és kompetenciáinak előmozdításában, valamint a zöld átállás által érintett személyek megfelelő átképzésében és továbbképzésében; hangsúlyozza, hogy ezért az ilyen tanárok és oktatók oktatásának és képzésének prioritásnak kell lennie minden európai, nemzeti, regionális és helyi szintű készségpolitikai válaszstratégiában;

19.hangsúlyozza, hogy a tiszta infrastruktúrába, a megújulóenergia-projektekbe és a körforgásos gazdasági tevékenységekbe irányuló közvetlen állami és magánberuházások nélkülözhetetlenek a helyi gazdaságok újjáélesztéséhez és a minőségi munkahelyek teremtésének elősegítéséhez; hangsúlyozza, hogy regionális adottságokat kihasználva olyan ágazatokba kell beruházni, amelyekben a régiók már erősségekkel vagy komparatív előnyökkel rendelkeznek; úgy véli, hogy a regionális szakosodás a zöld ipari klaszterek alapját képezheti; kiemeli, hogy a kutatás és az innováció támogatása, valamint az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése lendületet adhat új, fenntartható üzleti modelleknek;

20.hangsúlyozza, hogy az igazságos átmenet célkitűzéseinek eléréséhez koherens, integrált szakpolitikai kombinációra van szükség; kéri, hogy az EU éghajlat-politikai és ipari intézkedései vegyék figyelembe a befogadással, a szociális védelemmel és a készségekkel kapcsolatos célkitűzéseket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai és nemzeti alapokat a zöld és digitális átállás elősegítésére használják fel többek között a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások előmozdítása révén; kéri, hogy a minőségi munkahelyek biztosítása, a kollektív tárgyalások előmozdítása, az uniós munkavállalói jogok és normák tiszteletben tartása, az európai vállalkozások versenyképességének javítása, valamint a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében az uniós finanszírozást és a tagállamok által nyújtott állami támogatásokat hangolják össze az európai iparpolitikával;

21.felhívja a tagállamokat, hogy a munkavállalók és a vállalkozások termelékenységébe, növekedésébe és versenyképességébe való hosszú távú befektetésként biztosítsanak elegendő finanszírozást a minőségi készségek és a szakképzési programok számára; felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával stratégiailag használják ki a meglévő uniós eszközöket a készségek uniójának, különösen a Készséggarancia végrehajtásának érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy növeljék a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeknek a munkavállalók képzésére és a munkaerő-átcsoportosításra való felhasználását, különösen a karbonintenzív régióban dolgozó munkavállalókat illetően; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, és adjon ki iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a tagállamok és a vállalkozások közötti köz-magán társulások hogyan finanszírozhatják a munkavállalók képzését, átképzését és továbbképzését, különös tekintettel az egyes munkavállalók képzéshez való jogára;

22.emlékeztet annak fontosságára, hogy a kettős átállással összefüggő szakpolitikai intézkedésekben biztosítsák a fogyatékossággal kapcsolatos szempontok általános érvényesítését és a fiatal, idősebb, alacsony képzettségű és női munkavállalókra irányuló interszekcionális megközelítést, például az észszerű alkalmazkodás biztosítása révén az oktatás és képzés területén;

23.emlékeztet arra, hogy az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) a még hátralévő programozási időszakban nagy szerepet játszik a zöld és digitális átállás által érintett munkavállalók támogatásában, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával teljes mértékben használják ki az alapot; üdvözli a jelenlegi EGAA javasolt felülvizsgálatának azon célját, hogy proaktívan támogassa a küszöbön álló elbocsátások által érintett munkavállalókat, és felgyorsítsa a kérelmek jóváhagyási eljárását; hangsúlyozza azonban annak fontosságát, hogy azok a szerkezetátalakítás alatt álló vállalkozások, amelyek az alapból támogatásért kívánnak folyamodni, ezt a munkavállalókkal és képviselőikkel – többek között a személyre szabott intézkedéscsomag kidolgozása során – folytatott teljes körű konzultáció mellett tegyék meg; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban megszüntetik az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA); hangsúlyozza, hogy az aktív munkaerőpiaci és szociális védelmi intézkedések nagy jelentőséggel bírnak a jelentős szerkezetátalakításokat követően elbocsátott munkavállalók munkaerőpiaci visszailleszkedésében; kéri a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben továbbra is biztosítson célzott támogatást a jelentős szerkezetátalakítások kockázatának kitett vagy a jelentős szerkezetátalakítások miatt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült munkavállalók számára;

24.emlékeztet arra, hogy fontos biztosítani a munkavállalók magas szintű munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kettős átállással összefüggésben proaktívan kezeljék a munkahelyi feladatokat, mintákat és munkahelyeket érintő, változó munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokat, különösen a környezeti és pszichoszociális kockázatokat; kéri a Bizottságot, hogy végezze el a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jelenlegi stratégiai keret és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó meglévő jogszabályi keret átfogó felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy azonosítsa a fennmaradó hiányosságokat, valamint biztosítsa, hogy az uniós vívmányok továbbra is megfeleljenek a célnak, és azokat figyelembe vegyék a 2027 utáni stratégiai keret kidolgozása során;

25.hangsúlyozza, hogy a kettős átállás során bekövetkező munkahelyi átalakulások és szerkezetátalakítások olyan pszichoszociális kockázatokkal járhatnak, mint a stressz, a bizonytalanság és a munkahelyek elvesztésének veszélye; kiemeli a munkavállalók mentális egészsége és pszichoszociális jólléte védelmének szükségességét az átállások során, többek között munkahelyi kockázatértékelések és támogató szolgáltatások révén; kéri, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos támogatási programokat – többek között a tanácsadást, a stresszkezelést, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó programokat – építsék be a vállalati szintű átállási tervekbe;

26.kiemeli annak fontosságát, hogy támogassák a munkavállalókat az olyan transzformatív, alapvető és kognitív készségeik megerősítésében, mint a kreatív és kritikus gondolkodás, az előrelátás, a reziliencia, a rugalmasság és az agilitás, a motiváció és az öntudat, a kíváncsiság és az egész életen át tartó tanulás, elismerve a munkavállalók azon képességének fontosságát, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott munkahelyekhez, az önhatékonysághoz, és olyan új megoldásokat tudjanak létrehozni, amelyekre a zöld és digitális átállásnak szüksége van;

27.üdvözli a Cedefop európai képesítési térkép létrehozásáról szóló szakpolitikai tájékoztatóját, amely Európa-szerte megerősíti a képesítések átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és hordozhatóságát; hangsúlyozza, hogy egy ilyen térképnek túl kell mutatnia a tudományos gyakorlaton, és a versenyképesség, a munkaerőpiaci relevancia és a mobilitás gyakorlati eszközeként kell szolgálnia; annak biztosítására kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai képesítési keretrendszer szorosan kapcsolódjon a gazdasági igényekhez, az iparpolitikához és a készségekbe történő befektetésekhez, és hogy alaposan és szisztematikusan térképezzék fel a jelenlegi regionális szintű készséghiányt, és jelezzék előre a készségek iránti jövőbeli keresletet; hangsúlyozza, hogy e feltérképezés keretében hatásvizsgálatot is kell végezni, és annak olyan ágazati és területi intézkedésekhez kell vezetnie, amelyek valamennyi régióban kiaknázzák a zöld átállásban rejlő lehetőségeket;

28.kiemeli, hogy az erős szociális biztonsági hálók és szociális védelmi rendszerek elengedhetetlenek a munkavállalók támogatásához és a társadalmi kohézió biztosításához az átmeneti időszakokban; felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és a kapcsolódó civil társadalmi szervezetekkel konzultálva korszerűsítsék és erősítsék meg szociális védelmi rendszereiket és alapvető közszolgáltatásaikat, ugyanakkor biztosítsák azok hosszú távú fenntarthatóságát, a kkv-kre nehezedő pénzügyi nyomás nélkül, különös hangsúlyt helyezve az egészségügyi, közlekedési, oktatási és társadalmi befogadási politikákra, a jövedelemtámogatásra és a megfizethető lakhatásra, valamint a nonprofit szociális szolgáltatókra annak érdekében, hogy biztosítsák a munkaerőpiacra hatást gyakorló kettős átállásból eredő sokkhatásokkal szembeni rezilienciát és azt, hogy a munkahelyek elvesztése által érintett munkavállalók a lehető legnagyobb mértékben fenntarthassák életszínvonalukat;

29.sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelméről szóló tanácsi ajánlást; kéri a Bizottságot, hogy a szociális eredménytábla és a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret segítségével kövesse nyomon a kockázatokat és az ilyen intézkedések terén elért előrehaladást; hangsúlyozza annak biztosításának fontosságát, hogy a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatok kínálata a változó munkaerőpiaci fejleményekhez igazodjon, hogy gondoskodjanak az átállás következtében munkahelyet váltó emberek támogatásáról és segítéséről;

30.hangsúlyozza, hogy a célzott szakpolitikák nagy jelentőséggel bírnak a kettős átállás által leginkább érintett személyek, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatása szempontjából; hangsúlyozza, hogy aktív támogatásra és korai beavatkozásra van szükség annak megakadályozása érdekében, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek hosszú időre munkanélkülivé váljanak vagy elcsüggedjenek; kéri a tagállamokat, hogy jelentősen fokozzák a minőségi foglalkoztatás aktív támogatását, különösen a minőségi foglalkoztatás megőrzésének és az ahhoz való hozzáférés támogatása, a vállalkozói szellem előmozdítása és a minőségi munkahelyek teremtésének ösztönzése révén; kiemeli a munkaprogramoknak, a célzott közbeszerzéseknek és a helyi közmunkáknak az ideiglenes munkahelyek létrehozásában betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítésére van szükség a beruházások sikeres mozgósítása, a célcsoportoknak a szociális támogatási rendszerek kidolgozásába és megvalósításába való bevonása, valamint az elosztási hatások mérése érdekében;

31.hangsúlyozza, hogy támogatni kell a csökkentett munkaidős foglalkoztatást, és a SURE pozitív tapasztalataira támaszkodva célzott támogatást kell nyújtani az átállások által érintett munkavállalók számára; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a zöld és digitális átállást célzó SURE mechanizmus megerősítésére, mivel válság idején az ilyen foglalkoztatásvédelmi intézkedések támogatása stabilizálhatja a foglalkoztatáspolitikákra és igazságos átmenettel összefüggésben hozott, az uniós gazdaság szükséges átalakítása által a munkahelyekre gyakorolt azonnali hatások enyhítését célzó intézkedésekre fordított közkiadásokat, az igazságos átmenet céljaival összhangban;

32.hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatásra gyakorolt hatás régiónként és népességenként eltérő lesz; e tekintetben kiemeli, hogy be kell vonni a helyi polgárokat és az érdekelt feleket, köztük a kapcsolódó civil társadalmi szervezeteket, és fel kell hatalmazni őket arra, hogy aktív szereplők legyenek az átállásban; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat közvetlenül be kell vonni a projektek tervezésébe, kiválasztásába és nyomon követésébe annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozás megfeleljen a sajátos helyi igényeknek, és támogassa a regionális gazdaságok diverzifikációját; hangsúlyozza, hogy az átállás irányítása során a hatóságoknak stratégiai konzultációt és együttműködést kell folytatniuk a szociális partnerekkel; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek, a kkv-k, a civil társadalom, a szociális gazdaság és a fiatalok regionális koordinációs testületekben való érdemi részvétele a korai szakaszban folytatott konzultációk, valamint egyértelmű megbízatások és szavazati jogok révén biztosítható;

33.hangsúlyozza, hogy a kollektív tárgyalások központi szerepet játszanak a méltányos bérek, a társadalmi igazságosság és a munkahelyi demokrácia szempontjából, a lefedettség azonban továbbra is egyenetlen; emlékeztett a 80% alatti kollektív tárgyalási lefedettséggel rendelkező tagállamokat azon kötelezettségükre, hogy a lefedettség növelése érdekében dolgozzanak ki egyértelmű határidőket és konkrét intézkedéseket tartalmazó nemzeti cselekvési terveket; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást és támogatást a tagállamoknak a tárgyalási rendszerek megerősítéséhez, különösen ágazati szinten, a szociális partnerek teljes körű bevonásával; hangsúlyozza, hogy az unió tagállamoknak támogatniuk kell a szociális partnerek kapacitásépítésének finanszírozását, különösen regionális szinten (és a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás végrehajtásának keretében), a vállalati szintű átállási tervekről szóló strukturált szociális párbeszédben és kollektív tárgyalásokban való részvétel érdekében;

34.úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásait a meglévő költségvetési forrásokból kell fedezni;

35.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.