1.üdvözli az EU termelékenysége és versenyképessége többek között a jobban integrált tőkepiacok és az erőforrás-hatékony gazdaság révén történő fokozásának szükségességéről – amint azt a Draghi- és Letta-jelentés is körvonalazza – szóló megújult vitát;

2.felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a tőkepiaci unió menetrendjét, amely támogatja az EU versenyképességét, ugyanakkor nem akadályozza a pénzügyi stabilitást;

3.hangsúlyozza a tőkepiaci unió azon célját, hogy hatékonyabban mozgósítsa a magántőkét az uniós beruházási hiány megszüntetése érdekében, valamint azt a szerepet, amelyet a tőkepiaci unió a sokkhatások enyhítésében játszhat; hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió menetrendjének hozzá kell járulnia az EU pénzügyi rendszerében tapasztalható strukturális egyensúlyhiányok korrekciójához is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a hitelfinanszírozás adóelőnye;

4.elismeri, hogy a bankunió kiteljesítésének stratégiai prioritásnak kell lennie a gazdasági és monetáris unió elmélyítésében;

5.tudomásul veszi a koherensebb felügyelet hiányában az integráltabb pénzügyi piacokból eredő kihívásokat, beleértve egyrészt a hatékony kockázatmegosztás és -diverzifikáció, másrészt a tovagyűrűző, áttevődő és felerősödő kockázatok közötti kompromisszumot;

6.elismeri, hogy a határokon átnyúló banki konszolidáció tekintetében egyensúlyt kell teremteni egyrészt a földrajzi diverzifikáció, a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások, a méretgazdaságosság, valamint a bankok és az államháztartások közötti kapcsolat esetleges gyengülése, másrészt a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” bankok problémája, a kisebb pénzügyi központok esetleges gyengülése, valamint a kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k) és a helyi gazdaságokkal való kapcsolatok között;

7.megjegyzi, hogy a rendszerszintű kockázat a kisebb intézményekből is eredhet, mivel azok egymással nagymértékben korreláló mérlegeket mutathatnak;

8.hangsúlyozza a tőkéhez való hozzáférés fontosságát, különösen a kkv-k számára, mint például a növekvő vállalkozásoknak nyújtott kockázati tőke, a pénzügyi stabilitás megőrzése és annak biztosítása mellett, hogy a növekedés és a reziliencia kéz a kézben járjon;

9.kiemeli az EKB-nak az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzését, valamint az ERKT, az európai felügyeleti hatóságok és a központi bankok kulcsfontosságú szerepét az Unió pénzügyi stabilitásához való hozzájárulásban;

10.emlékeztet arra, hogy az eurórendszer a monetáris dominancia elvére épül; felszólít az EKB mint a pénzügyi stabilitást támogató tényező függetlenségének megőrzésére;

11.hangsúlyozza, hogy egyes központi banki piaci beavatkozások olyan piaci torzulások kockázatával járnak, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra;

12.tudomásul veszi az Unió külső sokkhatásoknak való kitettségét a külföldi pénzügyi piacokkal és szervezetekkel való szoros összefonódások, az uniós pénzügyi ágazat nem uniós szolgáltatóktól való függése, valamint a geopolitikai bizonytalanság közepette növekvő kereskedelmi feszültségekből eredő nyomás miatt;

13.hangsúlyozza a magas államadósság és hiány kockázatát; emlékeztet arra, hogy a 2008-as pénzügyi válságot és az azt követő euróövezeti válságot az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos piaci aggályok, az akkori nem megfelelő banki szabályozási keret és az összekapcsolt pénzügyi rendszereken keresztüli átterjedés váltotta ki;

14.figyelmeztet a pénzügyi szektorra gyakorolt továbbgyűrűző hatásokra; e tekintetben tudomásul veszi a rendszerszintű sebezhetőségek enyhítésére irányuló felhívásokat; hangsúlyozza azonban, hogy a jövőbeli fejlemények nem áshatják alá a nemzeti költségvetési felelősségeket;

15.felhívja a Bizottságot, hogy a rendezett és fenntartható államháztartás biztosítása érdekében érvényesítse az EU gazdasági kormányzási keretének való megfelelést és a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési szabályaival való konvergenciát;

16.elismeri, hogy az euróövezet pénzügyi és intézményi struktúrájának megerősítését célzó strukturális reformok és a piac széttöredezettségének csökkentése növelheti az euró nemzetközi szerepét, és potenciálisan megerősítheti a pénzügyi és monetáris stabilitást; tudomásul veszi a digitális euróról folyó vitákat;

17.kiemeli a magas tőkeáttételű pénzügyi intézményekből eredő potenciális instabilitást, elismerve ugyanakkor, hogy azok olyan gazdasági szerepet játszhatnak, mint a fedezeti ügyletek, a piaci likviditás javítása, az árfeltárás vagy a kockázatmegosztás;

18.hangsúlyozza, hogy fontos a makroprudenciális felügyeletek között, rendszerszintű kockázatelemzés és felügyelet terén folytatott koordináció, valamint ezek összeegyeztetése a mikroprudenciális felügyelettel a kompatibilitás biztosításáért;

19.elismeri az éghajlati és természeti veszélyek fizikai kockázatainak és az éghajlattal kapcsolatos átállási kockázatoknak a gyakoribb megnyilvánulásaiból eredő, a pénzügyi stabilitást fenyegető potenciális kockázatokat;

20.hangsúlyozza, hogy az uniós bankok ellenálló képességének és globális versenyképességének fokozása érdekében gondoskodni kell a Bázel III keretrendszer végrehajtásáról; megjegyzi, hogy egyes nagy, nem uniós országokban továbbra sem egyértelmű a Bázel III standardok végrehajtása, és hogy az Unió bankrendszerének nemzetközi összefüggésben versenyképesnek kell maradnia; hangsúlyozza, hogy fontos fenntartani a bázeli keret integritását, és egyben kiemeli, hogy a pénzügyi stabilitás önmagában versenyelőnynek tekinthető;

21.kiemeli,hogy fontos fenntartani a szilárd makroprudenciális keretet, gondoskodva ugyanakkor az egyszerűsítésről, a jogi pontosításról és a terhek csökkentéséről, különösen a kisebb szervezetek esetében; kiemeli, hogy a makroprudenciális pufferek kialakítása és alkalmazása terén lehetőség van az egyszerűsítésre és a harmonizációra; felhívja a Bizottságot és a felügyeleti hatóságokat, hogy lehetőség szerint és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül szisztematikusan alkalmazzák az arányosság, a költséghatékonyság és a digitális egyszerűsítés elvét;

22.hangsúlyozza, hogy fontolóra kell venni a 2008 utáni pénzügyi válsággal kapcsolatos reformok egyszerűsítését, amennyiben azok egyértelmű és megalapozott előnyökkel járnak a reálgazdaság számára, és nem jelentenek kockázatot a pénzügyi stabilitásra nézve; tudomásul veszi az értékpapírosítási csomagról folytatott vitát;

23.tudomásul veszi az EKB elemzését a kereskedelmi ingatlanpiacok kitartó sebezhetőségéről, amit tovább súlyosbítanak az emelkedő kamatráták és az NBFI-k kitettségei, amit érdemes szoros figyelemmel követni; ezzel kapcsolatosan felhívja az ERKT-t, hogy szorosan kövesse nyomon az ingatlanpiacokon tevékenykedő NBFI-k szerepét, és adjon ki megfelelő ajánlásokat; elismeri továbbá a háztartások eladósodottságának magas szintjét;

24.sürgeti az EKB-t, hogy a stratégiai autonómiával összefüggésben a rendszeres felügyeleti, felülvizsgálati és értékelési folyamat részeként mérje fel a pénzügyi intézmények geopolitikai kockázatoknak való kitettségét, beleértve a szankciók, a vámtarifák és a gazdasági széttagoltság közvetett hatásait is;

25.elismeri, hogy az uniós pénzügyi ágazat eszközeinek több mint 40%-át kitevő NBFI-k egyre nagyobb rendszerszintű jelentőséggel bírnak; úgy véli, hogy amennyiben nincsenek megfelelően szabályozva, az ilyen szervezetek növelhetik a pénzügyi stabilitási kockázatokat;

26.tudomásul veszi az NBFI-k üzleti modelljeinek sokféleségét és fontos finanszírozási szerepüket; kiemeli, hogy számos ágazatban már létezik európai ágazati szabályozás, például a fedezeti alapokra (alternatívbefektetésialap-kezelői irányelv, azaz ABAK-irányelv2 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/61/oj).), a pénzpiaci alapokra (PPA-rendelet3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1131/oj).), a biztosítókra (Szolvencia II), a befektetési vállalkozásokra (a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv4 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/2034/oj)./a befektetési vállalkozások prudenciális követelményeiről szóló rendelet5 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2033/oj).) vagy a nyugdíjalapokra (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/2341/oj).) vonatkozóan; megjegyzi azonban, hogy a jelenlegi keret elsősorban a befektetők védelmére és a piac integritására összpontosít, nem pedig a rendszerszintű kockázatok csökkentésére7 EKB, Financial stability review, 2025. május, 78. o.; felszólít az NBFI-k tekintetében a szabályozási hiányosságok alapos felülvizsgálatára, többek között a kevésbé szabályozott területeken, például a családi vagyontervezés terén és az ellátási láncot finanszírozó vállalatokban;

27.tudomásul veszi a Bizottságnak a pénzpiaci alapok működéséről szóló 2023. évi jelentését és a pénzpiaci alapok keretének közelmúltbeli módosításait; felhívja a Bizottságot, hogy a nemzetközi normákkal, a más joghatóságokban elért szabályozási előrelépésekkel, valamint az ERKT és az ESMA ajánlásaival összhangban terjessze elő a pénzpiaci alapokról szóló rendelet8 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1131/oj). reformját;

28.kiemeli, hogy az olyan válságok idején, mint a Covid19 és a 2022-es energiazavarok, a letéti felhívások jelentős likviditási stresszt okoztak; megjegyzi e tekintetben a likviditási felkészültség, valamint általában a tőkeáttétel és a tőkepufferek fontosságát;

29.olyan eszközöket szorgalmaz, amelyek jobban megragadják a rendszerszintű események során a letéti felhívásokból eredő likviditáskiáramlások nagyságrendjét és sebességét, különösen az energetikai közművek és az NBFI-k esetében;

30.hangsúlyozza, hogy reziliens elszámolási infrastruktúrára, szilárd biztosítéki keretekre és a központi szerződő felek összehangolt felügyeletére van szükség; tudomásul veszi a Bizottság azon döntését, hogy az egyenértékűségi rendszert kiterjeszti az egyesült királyságbeli központi szerződő felekre, és megjegyzi, hogy továbbra is aggályok merülnek fel a nem uniós központi szerződő felektől való európai függőséggel kapcsolatban;

31.támogatja a letéti gyakorlatok nagyobb átláthatóságát és makroprudenciális felügyeletét, beleértve a stresszteszteket és a forgatókönyv-elemzést is, az FSB által a letéti és fedezeti lehívások likviditási felkészültségével kapcsolatban végzett közelmúltbeli munkára építve;

32.aggodalmát fejezi ki a kriptoeszköz-piacok és a decentralizált pénzügyi piacok, valamint a hagyományos pénzügyi rendszer közötti kapcsolatok erősödése miatt; támogatja a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot (FSB), a szabványügyi testületeket és az ERKT-t a szabályozási keret létrehozására és osztályozásának harmonizálására irányuló erőfeszítéseikben;

33.tudomásul veszi az FSB elemzését, amely szerint a kriptoeszközök piacából eredő pénzügyi stabilitási kockázatok egyelőre korlátozottnak tűnnek9 A G20-ak kriptoeszközökre vonatkozó politikájának végrehajtásáról szóló helyzetjelentés, 2024. október 22.; ugyanakkor rámutat a kriptoeszköz-piacok fejleményeinek potenciálisan rendszerszintű jelentőségére; megjegyzi, hogy a kriptoeszközök nagyrészt spekulatív jellegűek, és fontos szerepet játszanak a jogellenes ügyletekben; sürgeti a Bizottságot és az ERKT-t, hogy szorosan kövessék nyomon az e területen bekövetkező fejleményeket;

34.üdvözli, hogy az Európai Unió szilárd prudenciális keretet hozott létre a kriptoeszközökre vonatkozóan (MiCAR); hangsúlyozza az időben történő és következetes végrehajtás fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a fennmaradó szabályozási hiányosságokat;

35.kiemeli a stabil kriptopénzek piacának gyors növekedését, amely piac még mindig nagyrészt a kriptoökoszisztémára korlátozódik; megjegyzi, hogy a stabil kriptopénzekre vonatkozó szabályozási környezet gyorsan változik a főbb nem uniós országok joghatóságaiban; sürgeti a Bizottságot annak értékelésére, hogy léteznek-e potenciális továbbterjedési csatornák, például több kibocsátás esetén;

36.kiemeli, hogy az Unió intézkedéseket fogadott el a pénzügyi szervezetek digitális rezilienciájának megerősítése érdekében, különösen a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2554/oj). révén; ösztönzi az innovációt a digitális pénzügyek területén, valamint a kiberrezilienciába való széles körű beruházást a pénzügyi infrastruktúra külső fenyegetésekkel szembeni védelme érdekében; felhívja a Bizottságot és az EKB-t, hogy térképezzék fel és kezeljék az európai pénzügyi rendszer nem uniós digitális szolgáltatóktól való függőségét, az egyedüli hibapontokat és a hibrid támadások kockázatát;

37.hangsúlyozza, hogy a pénzügyi jártasság javítása hozzájárulhat az egyéni rezilienciához, a stabilabb pénzügyi piacokhoz és a tőkepiaci unióban való fokozott részvételhez;

38.megjegyzi, hogy a készpénz rendelkezésre állásához szükséges észszerű és megbízható logisztika és infrastruktúra fenntartása továbbra is a pénzügyi stabilitás és a közbizalom alapvető eleme;

39.támogatja a pénzügyi ágazat különböző tevékenységeihez, például a hitelezéshez, a tranzakciókhoz és az eszközkezeléshez kapcsolódó kockázatok és sebezhetőségek kezelésére irányuló holisztikus, koherensebb, rendszerszintű és tevékenységalapú felügyeleti megközelítést;

40.hangsúlyozza a szilárd és hiteles válságkezelési keret fontosságát; kiemeli az Egységes Szanálási Mechanizmus szerepét a csődhelyzetben lévő intézmények hatékony szanálásának biztosításában, és támogatja az EKB végső hitelezőként betöltött szerepét a likviditás és a bizalom válságok idején történő megőrzése érdekében; megjegyzi, hogy még mindig hiányzik az Egységes Szanálási Alap védőhálója;

41.támogatja az EKB-t, az ERKT-t, az európai és nemzeti felügyeleti hatóságokat, valamint a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóságot az EU pénzügyi stabilitásának megőrzésében és a felmerülő globális pénzügyi kockázatok kezelésében, beleértve a rendszerszintű, határokon átnyúló NBFI-k ESMA általi koherens felügyeletét;

42.óva int a szabályozási arbitrázstól, és hangsúlyozza, hogy kezelni kell a korábbi zavarok során feltárt rejtett tőkeáttételi sebezhetőségeket;

43.felhívja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a magas szintű ambíciót az FSB uniós tőkeáttételre vonatkozó ajánlásainak végrehajtása terén;

44.hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak mind nemzeti, mind uniós szinten minőségi, könnyen hozzáférhető adatokkal és megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezniük az adatok elemzéséhez;

45.az adatvédelmi biztosítékok tiszteletben tartása mellett fokozott átláthatóságra, adatelemzési képességekre és egyszerűsített adatmegosztási mechanizmusokra szólít fel a nemzeti és uniós hatóságok között, egy átfogóbb kockázatellenőrzési keret és rendszerszintű stressztesztelési képességek támogatása érdekében, többek között a kiberrezilienciára, az energiakimaradásokra és a biztosítéki keretre vonatkozóan; megjegyzi, hogy egyes nemzeti hatóságok már bejelentették azon szándékukat, hogy stresszteszteket végezzenek a bankszektor és az NBFI-szektor közötti összeköttetésekre vonatkozóan;

46.megerősített együttműködésre szólít fel a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, köztük az IMF-fel, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal, a BIS-szel és az FSB-vel a határokon átnyúló stabilitási kockázatok kezelése érdekében;

47.utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.