Fő következtetések1.emlékeztet arra, hogy az európai parlamenti választásokra vonatkozó nemzeti választási szabályok európaivá tétele felé vezető út további megerősítésre szorul, nevezetesen a hátrányos helyzetű csoportok számára való hozzáférhetőség, a választási listák véglegesítésére vonatkozó közös határidők, a kettős szavazás megelőzése, valamint az európai politikai pártok választási folyamatokban való láthatóságának és szerepének növelése tekintetében; emlékeztet azonban arra, hogy a jelenlegi európai választási okmány számos meglévő rendelkezését valamennyi tagállamban végrehajtották, nevezetesen az arányos képviseleti rendszerre, a legfeljebb 5%-os választási küszöbre, valamint a nemzeti parlamentekben és az Európai Parlamentben kettős mandátummal rendelkező képviselők mandátumhalmozásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket; mindazonáltal úgy véli, hogy az európai „démosz” kialakítása még messze nem fejeződött be, és hogy fokozni kell a politikai erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az Unió kevésbé bürokratikus, viszont demokratikusabb legyen;
2.ismételten hangsúlyozza, hogy az európai választások továbbra is nagyrészt a nemzeti jogi és intézményi keretek között zajlanak, amelyek az európai integráció jelentősen eltérő szakaszaiban alakultak ki; hangsúlyozza, hogy ezek a szabályok már nem felelnek meg az Európai Parlament megnövekedett szerepének és jogalkotási hatásköreinek, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta;
3.emlékeztet arra, hogy az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek végrehajtása a tagállamok számára kötelező, vagy amelyek végrehajtására felkérik őket; rámutat arra, hogy egyes tagállamok nem hajtottak végre opcionális intézkedéseket, és hogy egyes kötelező intézkedéseket – például a kettős szavazás megelőzése tekintetében – egyes tagállamok eltérő módon hajtottak végre; megjegyzi, hogy az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozatban megállapított rendelkezések többsége továbbra is opcionális; úgy véli, hogy e nem kötelező erejű rendelkezések korlátozott átültetése a nemzeti ellenállás leküzdésére és az európai dimenziót jobban tükröző európai demokratikus folyamat melletti elkötelezettségre irányuló politikai akarat hiányát mutatja;
4.emlékeztet arra, hogy a választási listák európai választások előtti véglegesítésére vonatkozó határidők a tagállamokban rendkívül különbözőek – 21 naptól 90 napig terjednek –, ami miatt az uniós jelöltek és választók nincsenek egyenlő helyzetben a kampányra, illetve a választási döntés megfontolására rendelkezésre álló idő tekintetében;
5.rámutat arra, hogy az európai közszféra és a nemzeti határokon túlmutató politikai vita létrehozása – különösen az európai választásokkal összefüggésben – elengedhetetlen az uniós demokrácia megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy az európai politikai pártok kulcsfontosságú eszközök egy ilyen vita előmozdításában; úgy véli, hogy azon európai politikai párt jelöltjeinek nevét és logóját, amelyhez egy nemzeti párt kapcsolódik, fel kell tüntetni minden szavazólapon, és hogy megfelelő láthatósággal kell rendelkezniük online, a televíziós és rádiós kampányközvetítéseken, a plakátokon és az európai választási kampányokban használt egyéb anyagokon; úgy véli, hogy ezek az intézkedések minimumkövetelménynek minősülnek ahhoz, hogy a szavazókat tájékoztassák szavazatuk európai dimenziójáról, és lehetővé tegyék az európai politikai pártok számára, hogy betöltsék az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdése szerinti szerepüket; úgy véli, hogy ezek az intézkedések átláthatóbbá tennék az európai választásokat, megakadályoznák a választók azon jogának torzítását, hogy tájékoztatást kapjanak a politikai pártok közötti, az európai választásokra vonatkozó koalíciós megállapodásokról, és lehetővé tennék a polgárok számára, hogy tudatosan szavazzanak egy olyan politikai pártra, amely az Európai Parlament általuk preferált képviselőcsoportjához tartozik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez az intézkedés az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat szerint csak opcionális, és a mai napig nem ültették át egyetlen nemzeti jogszabályba sem;
6.emlékeztet arra, hogy további előrelépésre van szükség a választási folyamat inkluzívabbá tétele terén annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár – körülményeitől függetlenül – egyenlő esélyekkel vehessen részt a demokratikus folyamatokban; hangsúlyozza, hogy néhány tagállamban a nemzeti szabályok még mindig nem teszik lehetővé a fogyatékossággal élő szavazók számára, hogy a számukra kijelölt szavazóhelyiséget egy másikra cseréljék, amely jobban megfelel az igényeiknek, vagy hogy akadálymentes formátumban hozzáférjenek a választási információkhoz; hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyek aktív és passzív választójogának akadályai összeegyeztethetetlenek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből eredő kötelezettségekkel, és azokat meg kell szüntetni annak érdekében, hogy a választási folyamat során mindenki számára biztosított legyen az akadálymentesség;
7.megjegyzi, hogy a postai úton történő szavazást és annak kiegészítő eszközeit az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat olyan opcionális intézkedésként írja le, amelynek célja a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének megkönnyítése; hangsúlyozza, hogy bár ez a célkitűzés alapvető fontosságú, a levélszavazás emellett tágabb szerepet is betölt a választási részvétel rugalmasabbá és inkluzívabbá tétele terén; hangsúlyozza, hogy a postai szavazás mint garantált lehetőség valamennyi tagállamban történő biztosítása nemcsak a fogyatékossággal élő személyek, hanem azon polgárok számára is előnyös lenne, akik rendkívüli körülmények miatt nem tudnak személyesen szavazni; úgy véli, hogy a postai úton történő szavazáshoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása fokozná a részvételt, különösen a mobilis uniós polgárok és a fiatalabb szavazók körében, és hozzájárulna az általános részvételi arány növeléséhez;
8.emlékeztet arra, hogy az uniós kettős állampolgárok helyzete még nem oldódott meg, mivel még mindig lehetséges, hogy egy uniós kettős állampolgár automatikusan szerepeljen egynél több tagállam választói névjegyzékében, és nincs lehetőség a névjegyzékből törölni; megjegyzi, hogy az az uniós kettős állampolgár, aki automatikusan egynél több választói névjegyzékben szerepel, de az előírtaknak megfelelően csak az egyik tagállamban szavaz, mindazonáltal úgy tekinthető, hogy a másik tagállamban nem szavazott, és emiatt büntetéssel sújtható;
9.üdvözli a Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy az európai választási okmány módosítása révén a meghatalmazott útján történő szavazásra vonatkozó szabályokat vezessen be szülési szabadság esetén, ami kiegyensúlyozott és gyakorlati megoldást jelent az európai parlamenti képviselők támogatására, miközben biztosítja a képviselet folytonosságát;
10.hangsúlyozza, hogy az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat még nem lépett hatályba, mivel a ratifikációs folyamat egy tagállamban még folyamatban van; megjegyzi, hogy bár Németország megerősítette az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozatot, az európai választásokra vonatkozó német választási törvényt nem módosították, mivel mindaddig, amíg az uniós jog nem írja elő a kötelező 2%-os küszöböt, az nem vezethető be a német jogba;
11.megjegyzi, hogy a Bizottság közvetítő szerepet tölt be a Parlament és a Tanács között az európai választási okmány reformjára irányuló új javaslatról folytatott intézményi tárgyalásokon; alapvető fontosságúnak tartja, hogy konstruktív párbeszédet folytassanak a Tanáccsal a Parlament 2022. évi javaslatának értékelése és az előrelépés érdekében; hangsúlyozza, hogy az előrelépés hiánya nem technikai vagy jogi akadályoknak tudható be, hanem annak, hogy a tagállamok részéről már hiányzik az arra irányuló politikai akarat, hogy foglalkozzanak a Parlament javaslataival; meggyőződése, hogy ennek a jelentésnek új lendületet kell adnia a 2022. évi javaslatról folytatott intézményközi tárgyalások késedelem nélküli megkezdéséhez, és sürgeti a Tanács soron következő elnökségeit, hogy tegyenek eleget a kölcsönös és lojális együttműködés elve szerinti kötelezettségeiknek;
Ajánlások12.úgy véli, hogy a választási folyamat átláthatósága és a megbízható információkhoz való hozzáférés az európai politikai tudatosság növelésének és a választói felhatalmazáshoz elég magas választási részvételi arány biztosításának elengedhetetlen tényezői; kiemeli, hogy a jelölteknek egyenlő lehetőségeket kell biztosítani a kampányra, és hogy a polgárokat jóval előre tájékoztatni kell az európai választásokon induló jelöltekről; hangsúlyozza ezért, hogy fontos a választási listák benyújtására vonatkozó határidők tagállamok közötti harmonizálása, amint azt a Parlament több alkalommal kérte;
13.hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú az európai választásokon való szavazáshoz való hozzáférés megkönnyítése és annak biztosítása, hogy a szavazati joggal rendelkezők levélszavazás útján vagy más kiegészítő módon gyakorolhassák ezt a jogot; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az információkhoz való egyenlő hozzáférést és a választási folyamatot minden polgár számára, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is, különösen akkor, ha az állami struktúrák nem nem teljes mértékben érhetőek el; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy garantálják a fogyatékossággal élő személyek aktív és passzív választójogát olyan rendelkezések megállapításával, amelyek harmonizálják a szavazási létesítmények, a szavazóhelyiségek, a választási eljárások és a választási anyagok hozzáférhetőségét a fogyatékossággal élő személyek számára, és lehetővé teszik számukra, hogy függetlenül és titkosan szavazzanak; megjegyzi, hogy az akadálymentesség szabályozása továbbra is teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik, és felkéri őket, hogy működjenek együtt a fogyatékossággal élő személyek szervezeteivel a választásokon mind szavazóként, mind jelöltként való részvételüket gátló jogi és gyakorlati akadályok értékelése és kezelése érdekében;
14.felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozatban foglalt valamennyi opcionális intézkedést, és különösen növeljék az európai választások választási szövetségeinek láthatóságát, a nemzeti politikai pártok európai politikai pártokhoz, európai választói szövetségekhez és más európai választási formációkhoz való kötődését médiakampányok során, valamint egységes szavazólapok terjesztése révén, egyértelműen jelezve az európai szövetségeket az egyes tagállamokban, valamint minden egyéb választási anyagon; úgy véli, hogy a nemzeti pártoknak és választói szövetségeknek a választási kampány során – többek között szavazólapokon – adott esetben jelezniük kell az európai politikai pártokhoz vagy más európai választási formációkhoz való tartozásukat;
15.felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a jelölési követelmények harmonizálása érdekében annak érdekében, hogy valamennyi politikai szereplő számára tisztességes és egyenlő hozzáférést biztosítsanak a választási folyamathoz, összhangban a tisztességes verseny és a demokratikus pluralizmus elvével;
16.hangsúlyozza, hogy az (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat valamennyi tagállam általi ratifikálása továbbra is kötelező legyen ahhoz, hogy a határozat hatályba léphessen; felhívja ezért a többi tagállamot, hogy kezdjék meg a ratifikációs eljárást;
°
° °
17.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.