1.a lehető leghatározottabban elítéli Mehdi Kessaci meggyilkolását; mély együttérzését és részvétét fejezi ki szüleinek és családjának, rokonainak, valamint rajtuk keresztül a kábítószer-kereskedelem valamennyi közvetlen és közvetett áldozatának Európában és világszerte;

2.tisztelettel adózik Amine Kessaci, a Conscience (Lelkiismeret) egyesület és minden olyan aktivista elkötelezettsége előtt, akik gyakran személyes biztonságukat kockáztatva küzdenek a kábítószer-kereskedelem ellen; nagyra értékeli Amine Kessaci bátorságát, aki az ellene irányuló fenyegetések dacára továbbra is küzd a kábítószer-kereskedők ellen; elismeri, hogy Mehdi Kessaci meggyilkolása frontális támadás a véleménynyilvánítás és az alkotás szabadsága, valamint a jogállamiság ellen;

3.emlékeztet arra, hogy az alulról szerveződő egyesületek tevékenysége hozzájárul a fiatalok védelméhez, a társadalmi kohézióhoz és a demokratikus vitalitáshoz, és e szervezeteket gyakran kevéssé ismerik el, támogatják vagy védik;

4.hangsúlyozza, hogy a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem komoly kihívást jelent az EU egésze számára, mind a biztonság, mind a népegészségügy és a társadalmi igazságosság, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében;

5.üdvözli az EU új drogstratégiájának és cselekvési tervének elfogadását, és megismétli, hogy támogatja a keresletcsökkentésen, az igazságügyi és rendőrségi együttműködésen, a harmadik országokkal folytatott együttműködésen és a – többek között online – megelőzésen alapuló kiegyensúlyozott megközelítést; emlékeztet arra, hogy a korábbi tervek nem voltak elegendőek a kábítószer-kereskedelem visszaszorításához, de mindenki felelőssége, hogy szembenézzen ezzel a kihívással;

6.emlékeztet, hogy a kábítószer elleni új stratégia felszólítja a tagállamokat, hogy a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelvvel Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/126/oj). összhangban fogadjanak el a zéró toleranciára irányuló politikákat a kábítószer hatása alatt történő járművezetésre vonatkozóan, és teljes mértékben használják ki az e szabályok érvényesítése érdekében rendelkezésre álló, határokon átnyúló eszközöket;

7.teljes mértékben támogatja az EU drogstratégiájának népegészségügyi és megelőzési pillérét, beleértve a korai megelőzést, a kockázatcsökkentést, az ellátáshoz való hozzáférést, a függőségek kezelését és a társadalmi visszailleszkedést; rámutat arra, hogy a kábítószerek egyre nagyobb mértékben érintik az egész társadalmat, függőségbe kényszerítve azt, és széles körű megmozdulásra szólít fel az európaiak mentális egészségének biztosítása érdekében;

8.támogatja a Bizottságnak a biztonságnak a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén történő megerősítésére irányuló javaslatát, beleértve a kábítószer-kereskedelemről szóló meglévő kerethatározat 2026-ig tervezett értékelését és a szervezett bűnözésre vonatkozó szabályok korszerűsítését; támogatja az olyan kulcsfontosságú intézkedéseket, mint a köz- és magánszféra közötti együttműködés megerősítése annak érdekében, hogy eredményesebben felderítsék a postai és csomagkézbesítési szolgáltatások keretében becsempészett kábítószereket, valamint a kikötőkre vonatkozó új európai stratégia kidolgozása, amelynek célja a kikötők és az ellátási láncok kábítószer-kereskedelemmel szembeni biztonságának és rezilienciájának növelése;

9.üdvözli, hogy a bűnüldöző szervek, a fegyveres erők, a vámszolgálatok és a bírák Unió-szerte elkötelezték magukat a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem mellett; elismeri a közbiztonság védelméhez való alapvető hozzájárulásukat, és felszólít a rendőri erők és az igazságügyi hatóságok rendelkezésére álló eszközök arányos és megfelelő megerősítésére a változó transznacionális fenyegetésre való reagálás érdekében;

10. felszólít a külső határok ellenőrzésére elkülönített emberi, anyagi és technológiai erőforrások megerősítésére a fegyver-, ember- és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén, valamint a határokon átnyúló közös bűnüldözési műveletek megerősítésére, különösen az olyan uniós fogadóállomásokon, mint Marseille, Le Havre, Antwerpen, Rotterdam és Hamburg, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, az Europollal, az Eurojusttal és az EUDA-val szoros együttműködésben, a lövöldözések, gyilkosságok és megfélemlítések mögött álló bűnözői hálózatok Európa-szerte történő felszámolása érdekében;

11.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a vám-, bűnüldöző, igazságügyi és közigazgatási hatóságok közötti együttműködést és információcserét, és felhívja a Bizottságot, hogy az alapvető jogok és a magánélet védelme mellett biztosítsa az ezen erőfeszítések támogatásához szükséges keretet;

12.emlékeztet arra, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek fel kell számolnia a kábítószer-kereskedelem gazdasági és pénzügyi struktúráit, többek között a bűncselekményből származó vagyon elkobzását célzó rendelkezések megerősítése és az adóparadicsomok elleni küzdelem révén; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy teljes mértékben és hatékonyan használják ki a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló új (EU) 2024/1260 irányelvet HL L, 2024/1260, 2024.5.2., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1260/oj., és hozzák meg a szükséges intézkedéseket az elkobzott vagyon szociális célú elosztásának lehetővé tétele érdekében, többek között azáltal, hogy az elkobzott vagyont a kábítószer-kereskedelem térnyerése ellen küzdő alulról szerveződő szervezeteknek adják, mint például Olaszországban, valamint a kábítószerrel kapcsolatos erőszaknak leginkább kitett hatóságoknak vagy az igazságügyi és vámügyi nyomozószolgálatoknak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az elkobzott vagyon közérdekű vagy szociális célú felhasználásával kapcsolatos intézkedéseket építsék be nemzeti vagyonvisszaszerzési stratégiáikba;

13.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az igazságügyi együttműködésre és az átláthatóságra vonatkozó követelményeket beépítsék az EU külkapcsolataiba és a kábítószer-kereskedelmi útvonalak által érintett harmadik országokkal kötött megállapodásaiba; hangsúlyozza, hogy az ezen államok némelyikével folytatott együttműködés gyümölcsöző, míg mások nem hajlandók teljes mértékben együttműködni az európai hatóságokkal;

14.üdvözli az Eurojust, az Europol, valamint Örményország, Bosznia-Hercegovina és Libanon közötti megállapodások sikeres megkötését;

15.hangsúlyozza, hogy a legmegfelelőbb bírósági eljárások kidolgozása érdekében alaposan meg kell vizsgálni a bűnszervezetek által alkalmazott módszereket és azok gyors fejlődését; felszólít különösen arra, hogy alakítsanak ki a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén közös megközelítést, fontolják meg az együttműködő személy státuszának létrehozását, védelmezzék a bűnszövetkezetekbe integrált kiskorúakat, valamint arra, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet kapcsolják össze a pénzmosásra és a korrupcióra, a zsarolásra, az emberkereskedelemre, a környezeti bűnözésre és a fegyverkereskedelemre vonatkozó rendelkezésekkel; kéri annak vizsgálatát, hogy meg lehet-e erősíteni az Európai Ügyészség szervezett bűnözés elleni küzdelemben betöltött szerepét;

16.elkötelezi magát amellett, hogy szorosabban és alaposabban ellenőrizze a kábítószer-kereskedelmet és a határokon átnyúló szervezett kábítószer-bűnözés elleni küzdelmet;

17.felszólít a közösségi rendészetre és a különleges rendőrségi alakulatokra, valamint a kábítószer elleni küzdelemmel foglalkozó szakosított bíróságokra, többek között a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó bíróságokra elkülönített emberi erőforrások megerősítésére;

18.ösztönzi az uniós szervek, a nemzeti hatóságok és a tagállamok közötti rendőrségi, igazságügyi és közigazgatási együttműködést;

19.kéri, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet tegyék az európai kikötőstratégia és az Európai Kikötők Szövetsége egyik pillérévé, belefoglalva mind a tengeri, mind a folyami kikötőket, és vezessenek be képzési, megelőzési és védelmi intézkedéseket a kikötői személyzet számára; kéri, hogy nyújtsanak támogatást és tanácsadást azoknak a kikötői munkásoknak és halászoknak, akik szembesülnek a kábítószer-kereskedelmi hálózatok nyomásával, fenyegetésével és zsarolási kísérleteivel; hangsúlyozza a kábítószerek, kábítószer-prekurzorok és alapvető vegyi anyagok lefoglalására vonatkozó hírszerzési információk megosztásának, valamint a stratégiai infrastruktúrákat célzó megfigyelési technológiák alkalmazásának fontosságát;

20.kéri, hogy az Európai Unió vámhatósága kezelje prioritásként a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, és hogy biztosítsanak a vámhatóságok számára ugyanolyan eszközöket, mint a kikötői személyzet számára;

21.hangsúlyozza, hogy a küszöbön álló európai kezdeményezéseknek, például az Európai Kikötők Szövetségének, valamint az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség reformjának hozzá kell járulniuk az európai kikötők integritásának, átláthatóságának és rezilienciájának megerősítéséhez, többek között a frontvonalban dolgozó tisztviselők és munkavállalók megfélemlítéssel és korrupciós kockázatokkal szembeni védelmének javítása révén;

22.hangsúlyozza a megelőzés központi szerepét, többek között a közösségi médiában és a digitális platformokon, és felszólít a meglévő uniós szabályok, különösen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony végrehajtására az online toborzás, az erőszakra való felbujtás és a bűnözői tevékenységek szervezésének megelőzése, valamint az e szabályok továbbfejlesztéséhez kapcsolódó igények felmérése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy megelőzési politikáikba építsenek bele egyértelmű kommunikációt, amely megérteti a fogyasztókkal, hogy pusztító bűnözői hálózatok erőszakos tevékenységeihez járulnak hozzá;

23.hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel és a kiskorúak online védelméről szóló európai parlamenti állásfoglalással (2025/2060(INI)) összhangban teljes mértékben be kell építeni a kábítószer-ellenes politikákba a kiskorúak bűnözői hálózatok általi toborzással szembeni védelmét, többek között a digitális platformokkal való együttműködés, a célzott megelőzés és a korai felderítés révén;

24.hangsúlyozza, hogy a biztonsági és bűnüldözési megközelítés mellett alapvető fontosságúak az olyan társadalmi, gazdasági és területi tényezőkkel szembeni strukturális intézkedések is, amelyek kedveznek e bűncselekmények meggyökeresedésének, különösen a hátrányos helyzetű városnegyedekben; e tekintetben hangsúlyozza az uniós költségvetési eszközök, köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) kulcsfontosságú szerepét a foglalkoztatáshoz való hozzáférésbe, a városrehabilitációba, a közösségi alapú közszolgáltatásokba, az oktatásba, a megelőzésbe és a társadalmi kohézióba történő hosszú távú beruházások támogatásában, hozzájárulva ezáltal e területek illegális gazdasággal szembeni rezilienciájának és a közösségek bűnszervezetekkel szembeni rezilienciájának megerősítéséhez;

25.komoly aggodalmát fejezi ki azonban a Bizottság 2028–2034 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozóan tervezett iránymutatásaival kapcsolatban, különös tekintettel a kohéziós politika további nemzeti hatáskörbe vonásának kockázataira, a kohéziós alapok más eszközökkel való összevonására és a finanszírozásnak kizárólag a kevésbé fejlett régiókra való összpontosítására; figyelmeztet arra, hogy ezek a fejlemények káros versenyhez vezethetnek a prioritások és a területek között, a köztes vagy a fejlettebb régiókban található, nehéz helyzetben lévő városi területeken szükséges beruházások kárára, annak ellenére, hogy e környékeket gyakran akut társadalmi sebezhetőség jellemzi, és nagymértékben ki vannak téve a kábítószer-kereskedelemnek;

26.hangsúlyozza, hogy a Bizottság általi nemrég elfogadott új uniós városfejlesztési menetrend csak akkor fog konkrét eredményeket hozni, ha azt teljes mértékben beépítik a jövőbeli nemzeti és regionális partnerségi programokba; e tekintetben kéri, hogy ezek a tervek tartalmazzanak konkrét, azonosítható és megfelelő forrásokkal ellátott intézkedéseket a lakónegyedekbe történő közberuházásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy el lehessen kerülni azok tartós marginalizálódását, és meg lehessen akadályozni, hogy bűnözői hálózatok fogságába essenek; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kohézió helyi alapú, integrált és inkluzív megközelítését, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egyetlen területet se hagyjunk magára, és fenntartható módon erősítsük a biztonságot, a társadalmi igazságosságot és a kohéziót az EU-ban;

27.emlékeztet arra, hogy az olasz maffiaellenes stratégia sikere nagyrészt a civil társadalom mozgósításán alapult; ezért felszólít a civil társadalom és különösen az alulról szerveződő szervezetek teljes körű bevonására a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelembe;

28.hangsúlyozza, hogy az áldozatok családjainak tapasztalatait és meglátásait az európai kábítószer-ellenes politikák kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének középpontjába kell helyezni, elismerve alapvető szerepüket a megelőzésben és a veszélyeztetettek támogatásában; ezért kéri, hogy teljes mértékben vonják be őket az Európai Unió és a tagállamok kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre irányuló jövőbeli fellépéseibe;

29.kéri, hogy a kábítószer elleni stratégia irányításáért felelős szervek, az érdekelt felek releváns bizottságai és a tagállamok strukturált módon vonják be az áldozatok és az érintett családok képviselőit;

30. támogatásáról biztosítja az összes helyi szereplőt, köztük a bűnüldöző szervek tagjait, az egyesületeket, az oktatókat, a szociális munkásokat és a helyi hatóságokat; hangsúlyozza e kezdeményezések megfelelő uniós pénzügyi támogatásának fontosságát, megjegyezve, hogy ezzel összefüggésben mind a szociális ellátásra szánt forrásokat, mind a belső biztonság uniós támogatásának a 2028–2034-es időszakra történő létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2025)0542) szerinti forrásokat mozgósítani lehetne;

31.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki az áldozatok és tanúk védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatok európai koordinációját, figyelembe véve az érintett családok gyakran bizonytalan társadalmi és gazdasági helyzetét;

32.felhívja a tagállamokat, hogy biztonságuk garantálása érdekében biztosítsák a kábítószer-kereskedelem által érintett családok áthelyezését és foglalkoztatáshoz való hozzáférését, és felhívja a Bizottságot, hogy ezt a dimenziót építse be lakhatási tervébe;

33.felhívja a tagállamokat, hogy támogassák azokat – például Amine Kessacit és Roberto Savianót –, akik felszólalnak a szervezett bűnözés ellen, és tegyék e támogatást a jogállamiság és a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének egyik pillérévé;

34.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az érintett nemzetközi intézményeknek és szervezeteknek.