„1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az itt meghatározott feltételek szerint megállapítja a légi utasokat abban az esetben megillető minimális jogokat, ha:a)a beszállásukat visszautasítják;b)a légi járatukat törlik, illetve az késik vagy módosítják annak menetrendjét;c)lekésnek egy csatlakozó légi járatot;d)magasabb vagy alacsonyabb osztályon helyezik el őket.ˮ

„b) »üzemeltető légi fuvarozó«”: olyan légi fuvarozó, amely egy utassal vagy az adott utassal szerződéses jogviszonyban álló más jogi vagy természetes személlyel kötött légi személyszállítási szerződés szerint légi járatot üzemeltet vagy tervez üzemeltetni, ideértve az olyan légi fuvarozót is, amely a légi járatai üzemeltetésére egy másik légi fuvarozó légi járművét használja, ezen másik légi fuvarozó személyzetével együtt vagy anélkül;c)»uniós légi fuvarozó«: olyan légi fuvarozó, amely az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* rendelkezéseivel összhangban valamely tagállam által megadott érvényes működési engedéllyel rendelkezik;ca) »repülőtér-irányító szervezet«: olyan szervezet, amelynek a nemzeti jogszabályok, szabályzatok és szerződések értelmében a feladata – más tevékenységekkel együtt vagy kizárólag – a repülőterek vagy repülőtér-hálózatok infrastruktúrájának igazgatása és kezelése, valamint az adott repülőtereken vagy repülőtér-hálózatokon jelen lévő, különböző szereplők tevékenységének összehangolása és ellenőrzése; [Mód. 56]d)»utazásszervező«: az (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv** 3. cikke 8. pontjának értelmében vett személy;e)»utazási csomag«: utazási szolgáltatásoknak az (EU) 2015/2302 irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti kombinációja;f)»jegy«: egy légi személyszállítási szerződés érvényes bizonyítéka, formájától függetlenül;fa) »a repülőjegy ára«: a helyfoglalási folyamat végén fizetendő végleges ár, amely magában foglalja a légi viteldíjat, valamint a jegyben foglalt valamennyi – választható és nem választható – szolgáltatásért fizetett minden alkalmazandó adót, díjat, felárat és illetéket a közvetítési díjak kivételével, függetlenül attól, hogy ezeket a többletköltségeket és díjakat a szállítási szolgáltatás viteldíjaival együtt, vagy egy későbbi szakaszban külön-külön fizették-e ki; [Mód. 57]fb) »helyfoglalás«: az a tény, hogy az utasnak jegye vagy más olyan igazolása van, amely jelzi, hogy a helyfoglalást a légi fuvarozó vagy a szervező elfogadta és nyilvántartásba vette; [Mód. 58]

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1008/oj).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2302 irányelve (2015. november 25.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2015.12.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/2302/oj).ˮ;

„h) »végső célállomás«: a légi járat célállomása vagy az utazás utolsó csatlakozó légi járatának a célállomása;i)»fogyatékossággal élő személy« és »csökkent mozgásképességű személy«: olyan személy, aki tartós vagy ideiglenes fizikai, mentális, értelmi vagy érzékszervi sérüléssel él, amely miatt akadályoztatva lehet abban, hogy más utasokkal azonos módon teljes körűen és hatékonyan vegye igénybe a szállítást, vagy akinek a mozgásképessége a szállítás igénybevétele során azbármely fizikai (érzék- vagy mozgásszervi, állandó vagy időleges) fogyatékosság, értelmi fogyatékosság vagy sérülés, vagy más fogyatékossághoz vezető ok, illetve életkor miatt korlátozott, és akinek helyzete kellő figyelmet igényel, és szükségessé teszi a valamennyi utas rendelkezésére álló szolgáltatásnak az érintett személy egyéni igényeihez való hozzáigazítását; [Mód. 60]j)»visszautasított beszállás« egy légi járaton az utasok szállításának megtagadása annak ellenére, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint beszállásra jelentkeztek, vagy abban az esetben, ha előzetesen tájékoztatták őket arról, hogy a beszállásukat az akaratuk ellenére vissza fogják utasítani, kivéve, ha beszállásukat észszerű indokok, például egészség, biztonság, védelem vagy nem megfelelő utazási okmányok miatt utasítják vissza; [Mód. 61]k)»önként jelentkező«: olyan utas, aki a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint beszállásra jelentkezett, és pozitívan válaszol a légi fuvarozó olyan személyeknek szóló felhívására, akik előnyökért cserébe hajlandók arra, hogy ne szálljanak be a légi járatukat teljesítő légi járműbe;l)»járattörlés«: egy eredetileg tervezett olyan légi járat indításának elmaradása, amelyre vonatkozóan légi személyszállítási szerződést kötöttek; ez magában foglalja azokat a helyzeteket, ahol:i.a légi jármű felszállt, de bármilyen okból vagy átirányították azt egy, a jegyen feltüntetett érkezési repülőtértől eltérő repülőtérre, vagy az visszatért az indulási repülőtérre, és onnan nem tudott továbbhaladni a jegyen feltüntetett érkezési repülőtérre, kivéve, ha a tényleges érkezési repülőtér és a jegyen feltüntetett érkezési repülőtér ugyanazt a települést, várost vagy régiót szolgálja ki, és a légi fuvarozó gondoskodott az utasnak a jegyen feltüntetett érkezési repülőtérre történő szállításáról, vagy; vagy [Mód. 62]ii.az utasnak kiadtak jegyet egy légi járatra, és az utas jegyén feltüntetett indulási időt több mint egy órával előrehozták, kivéve, ha az utasfelvétel és a beszállás időpontja változatlan marad, vagy ha az utas beszállt a módosított menetrend szerinti légi járatra;;ˮ [Mód. 63]

„m) »harmadik ország«: olyan ország, illetve valamely tagállam területének olyan része, amely nem tartozik a Szerződések hatálya alá;n)»indulási késés«: az utas jegyén feltüntetett indulási idő és a légi járat tényleges indulási ideje közötti különbség;o)»érkezési késés«: az utas jegyén feltüntetett érkezési idő és a légi járat tényleges érkezési ideje közötti különbség; érkezési késésnek minősül az is, ha a repülőgép felszállt, de ezt követően vissza kellett térnie az indulási repülőtérre, ahonnan később újra felszállt; [Mód. 64]p)»szállítási osztály«: a légi jármű utasterének valamely olyan része, amelyet vagy a légi személyszállítási szerződésben feltüntetett külön kód, vagy az utastér más részeivel összehasonlítva eltérő ülések kombinációja, eltérő üléskonfiguráció, vagy az utasoknak nyújtott szolgáltatás tekintetében bármely más eltérésmás eltérések, például külön étkezési ellátás jellemez; [Mód. 65]q)»légi személyszállítási szerződés«: egy légi fuvarozó vagy annak meghatalmazott közvetítője és egy utas vagy utasok között egy vagy több légi járatra kötött szállítási szerződés; [Mód. 66]r) »rendkívüli körülmények«: olyan körülmények, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek, mint például a rendkívüli körülményeknek a melléklet 1. pontjában foglalt, nem kimerítő felsorolásában szereplő körülmények, de nem tartoznak ide a körülményeknek a melléklet 2. pontjában foglalt, nem kimerítő felsorolásában szereplő körülmények; [Mód. 67]s)„légi járat”: olyan légi szállítási művelet, amelyet egyetlen légi jármű hajt végre két repülőtér között, a jegyen meghatározottak szerint, egy előre meghatározott útvonalon, menetrend szerint és egyetlen azonosító számon, függetlenül attól, hogy vannak-e közbenső megállók kizárólag műszaki és üzemeltetési célokból;t)»csatlakozó légi járat«: egy utazásegyetlen szállítási szerződés részeként egy olyan légi járat vagy egyetlen olyan foglalási szám, vagy mindkettő, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az utas számára a kezdő indulási pontról való indulást és egy átszállási pontra való megérkezést egy másik légi járattal való indulás céljából, vagy amelynek célja, hogy lehetővé tegye az utas számára egy átszállási pontról való indulást annak érdekében, hogy az utas eljuthasson egy másik átszállási pontra vagy az utas végső célállomására; [Mód. 68]u)„rövid útmegszakítás”: valamely egyetlen légi személyszállítási szerződés szerinti utazásnak a közvetlen átszálláshoz szükséges időtartamot, vagy egy másik légi járatra történő átszállás esetén a következő csatlakozó légi járat indulási időpontjáig szokásosan terjedő időtartamot meghaladó szándékos megszakítása, amely kivételes esetekben éjszakai tartózkodást is magában foglalhat;v)»utazás«: azon légi járat vagy csatlakozó légi járatok, amely vagy amelyek az utast egyetlen légi személyszállítási szerződés keretében a kezdő indulási pontról az utas végső célállomására szállítják, ahol az odafelé és a visszafelé tartó légi járatok külön utazásnak minősülnek;w)»indulási időpont«: az az időpont, amikor a légi jármű hátratolással vagy saját erőből elhagyja az indulási állóhelyet (fékoldási idő);x)»érkezési időpont«: az az időpont, amikor a légi jármű eléri az érkezési állóhelyet, és a rögzítő fékei működésbe lépnek (befékezési idő);y)»a futópályán való várakozás«: induláskor az a 30 percet meghaladó időtartam, amelyet a légi jármű az ajtajainak bezárásától a felszállásig a földön tölt, érkezéskor pedig az a 30 percet meghaladó időtartam, amely a légi jármű földet érése és az ajtajainak nyitása között telik el;z)»éjszaka«: az éjféltől 6.00-ig tartó időszak;za)»gyermek«: olyan személy, aki a légi személyszállítási szerződés szerinti légi járat vagy első csatlakozó légi járat indulásának napján még nem töltötte be a 14. életévét;zaa) »kíséret nélkül utazó gyermek«: felnőtt gondviselő nélkül utazó gyermek, akiért a légi fuvarozó közzétett szabályzata szerint felelősséget vállalt; [Mód. 69]zb)»csecsemő«: olyan személy, aki a légi személyszállítási szerződés szerinti légi járat vagy első csatlakozó légi járat indulásának napján még nem töltötte be a 2. életévét;zc)„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely az utas számára lehetővé teszi az adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljainak megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;zd)»hozzáférhető formátum«: olyan formátum, amely hozzáférést biztosít a fogyatékossággal élő személy vagy a csökkent mozgásképességű személy számára minden releváns információhoz, beleértve azt is, hogy az ilyen személy a lehető legmegfelelőbb és legkényelmesebb módon férhessen hozzá az információkhoz, ugyanúgy, mint egy egészségromlással vagy fogyatékossággal nem élő személy, és amely megfelel az alkalmazandó jogszabályokkal, különösen az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* összhangban meghatározott akadálymentességi követelményeknek;ze)»járatüzemeltetési rendellenesség«: visszautasított beszállás, járattörlés, indulási késés, érkezési késés vagy futópályán való várakozás;zf)»kezdő indulási pont«: a légi járat indulási helye vagy az utazás első csatlakozó légi járatának az indulási helye;zfa) »személyes tárgy«: fel nem adott poggyász, amely megfelel a biztonsági és védelmi követelményeknek, továbbá vagy legfeljebb 40x30x15 cm méretű, vagy pedig teljesíti azt a feltételt, hogy elhelyezhető az utas ülőhelye előtti ülés alá; [Mód. 70]zfb) »kézipoggyász«: olyan fel nem adott poggyász, amely nem személyes tárgy, és amely megfelel a biztonsági és védelmi követelményeknek. [Mód. 71]

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj).ˮ

„3. cikk

Hatály

(1)E rendeletet a következőkre kell alkalmazni:a)egy tagállam Szerződések hatálya alá tartozó területén található repülőtérről induló utasok;b)egy harmadik országban található repülőtérről egy tagállam Szerződések hatálya alá tartozó területén található repülőtérre induló utasok, kivéve, ha az említett utasok az adott harmadik országban egyenértékű előnyökben vagy kártalanításban, valamint segítségnyújtásban részesültek, amennyiben az érintett légi járat üzemeltető légi fuvarozója uniós légi fuvarozó.. [Mód. 72]

(2)Az (1) bekezdést azzal a feltétellel kell alkalmazni, hogy az utasok:a)rendelkeznek az érintett légi járatra szóló jeggyel; vagyb)arról a légi járatról, amelyre jegyük volt, egy légi fuvarozó vagy közvetítő által – bármilyen okból – átirányításra kerültek egy másik légi járatra.

(3) E rendelet nem alkalmazandó a térítésmentesen, vagy a nyilvánosság számára közvetlenül vagy közvetve nem elérhető csökkentett viteldíjjal utazó utasokra. Alkalmazni kell azonban e rendeletet azokra az utasokra, akiknek a jegyét egy légi fuvarozó vagy közvetítő törzsutasprogramja vagy más kereskedelmi programja keretében adták ki. [Mód. 73]

(4)A 8. cikk (2) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül e rendeletet kizárólag motoros merevszárnyú légi járműveken szállított utasokra kell alkalmazni.

(5)Eltérő rendelkezés hiányában az üzemeltető légi fuvarozó felel az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

(6)E rendelet 12. cikkének sérelme nélkül, ezt a rendeletet az (EU) 2015/2302 irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti, utazási csomagra vonatkozó szerződés hatálya alá tartozó légi járaton szállított utasokra is alkalmazni kell, kivéve abban az esetben, ha az említett, utazási csomagra vonatkozó szerződést felmondják, vagy annak teljesítését az említett légi járatot érintő járatüzemeltetési rendellenességtől eltérő okok befolyásolják.

(7) E rendelet 7. cikke nem alkalmazandó, ha a járatüzemeltetési rendellenesség olyan csatlakozó légi járatot érint, amely grönlandi repülőtérről indul, és grönlandi repülőtérre is érkezik. [Mód. 74]

(8) Ez a rendelet nem érinti a Spanyol Királyságnak Gibraltár területével, valamint a földnyelvvel, és az arra épített repülőtérrel kapcsolatos jogi álláspontját. [Mód. 75]

Ezt a rendeletet akkor kell alkalmazni a gibraltári repülőtérre, amikor a Spanyol Királyság – az Egyesült Királysággal folytatott vitájának rendezését követően – tényleges ellenőrzést képes gyakorolni az említett repülőtér felett, és biztosítani tudja e rendelet alkalmazását az említett repülőtérre. A Spanyol Királyság értesíti a Bizottságot, amikor ezek a feltételek teljesülnek, és a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a vita rendezéséről. Ezt a rendeletet az említett értesítés Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napját követő hónap első napjától kell alkalmazni az említett repülőtérre.” [Mód. 76]

„4. cikk

Visszautasított beszállás

(1)Ezt cikket azokra az utasokra kell alkalmazni, akik miután elvégezték az online utasfelvételt vagy a repülőtéri utasfelvételt, az üzemeltető légi fuvarozó vagy a közvetítő által előre és írásban (akár elektronikus formában) meghatározott módon és a megjelölt időpontban, vagy ha nincs megjelölve beszállási idő, legkésőbb 45 perccel az utas jegyén feltüntetett indulási idő előtt beszállásra jelentkeznek a kapunál. Ezt a cikket azokra az utasokra is alkalmazni kell, akik nem jelentkeznek beszállásra, miután előzetesen tájékoztatták őket arról, hogy akaratuk ellenére visszautasítják a beszállásukat.

(2)Amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó okkal számít arra, hogy vissza fogja utasítani a beszállást egy légi járatra, erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett utasokat. Az üzemeltető légi fuvarozó ezzel egyidejűleg pontosan megjelöli az érintett utasok számára az e rendelet alapján az adott esetre alkalmazandó konkrét jogaikat, különösen a 8. cikkaz e rendelet szerinti visszatérítéshez vagy, átfoglaláshoz és kártalanításhoz való jog, valamint a 9. cikk szerinti segítséghez való jog tekintetében. [Mód. 77]

Az üzemeltető légi fuvarozó önként jelentkezőket keres az egyes önként jelentkezők és az üzemeltető légi fuvarozó által közösen megállapított feltételek szerint. EzA légi fuvarozó tájékoztatja az önként jelentkezőket az e rendelet szerinti jogaikról. Az előnyökre vonatkozóan az egyes önként jelentkezőkkel létrejövő megállapodás kizárólag abban az esetben lép az önként jelentkezőnek a 7. cikk (1) bekezdésében megállapítottak szerinti, kártalanításhoz való joga helyébe, ha azt az önként jelentkező egy aláírt dokumentum vagy tartós adathordozón lévő bármely más digitális eszköz útján kifejezetten jóváhagyja. Ilyen jóváhagyás hiányában a beszállást visszautasító üzemeltető légi fuvarozó indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a visszautasított beszállást követő hét naptári napon belülhaladéktalanul kártalanítja az önként jelentkezőt a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően. [Mód. 78]

(3)Amennyiben az önként jelentkezők száma nem elegendő ahhoz, hogy a jeggyel rendelkező többi utas beszálljon a légi járatra, az üzemeltető légi fuvarozó akaratuk ellenére visszautasíthatja az utasok beszállását, a 11. cikkben említett utasok kivételével.

(4)A beszállást visszautasító üzemeltető légi fuvarozó haladéktalanul pontosan megjelöli az érintett utasok számára a 15a. és 16a. cikk szerinti panaszkezelésére vonatkozó információkat.

A beszállást visszautasító üzemeltető légi fuvarozó indokolatlan késedelem nélkül, egyértelmű módon felajánlja a 8. cikkel összhangban az érintett utasoknak a visszatérítés és az átfoglalás közötti választást. A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, amennyiben az utasok, akiknek a beszállását visszautasították jogosultak a visszatérítésre, azt indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a visszautasított beszállást követő hét naptári napon belülhaladéktalanul teljesíteni kell számukra. [Mód. 79]

A beszállást visszautasító üzemeltető légi fuvarozó a 9. cikkel összhangban segítséget ajánl fel az érintett utasok számára. A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve azonnal frissítőket kell biztosítani az érintett utasok számára.

Azon üzemeltető légi fuvarozó, amely az utasok akarata ellenére visszautasította beszállásukat, indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a visszautasított beszállást követő hét naptári napon belülhaladéktalanul kártalanítja az érintett utasokat a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban. [Mód. 80]

(5) A (3) és a (4) bekezdést a visszafelé tartó járatokra is alkalmazni kell, amennyiben az utas beszállását azon az alapon utasítják vissza, hogy az utas nem vette igénybe az ugyanazon légi személyszállítási szerződés hatálya alá tartozó valamely odafelé tartó légi járatot. [Mód. 81]

(5a) A visszaúton az utas – akár több járatból álló – visszaútra való beszállása nem utasítható vissza azon az alapon, hogy az utas a retúrjegyen szereplő, odaútra szóló jegyet nem vette igénybe, vagy e célból nem fizetett további díjat. Ha ilyen alapon akarata ellenére visszautasítják az utas beszállását, ezt a cikket kell alkalmazni. Ezen túlmenően, az üzemeltető légi fuvarozó haladéktalanul megtéríti az érintett utasok kárát a 7. cikkel összhangban, valamint a 8. és 9. cikkel összhangban segítséget nyújt számukra. [Mód. 82]

(6) Amennyiben az utas vagy a közvetítő kéri egy vagy több utas vezeték- vagy utónevében előforduló elírás javítását, illetve az említett nevekben bekövetkezett adminisztratív változások esetén az üzemeltető légi fuvarozó legalább egyszer, az indulás előtt legfeljebb 48 órával, az utas vagy a közvetítő általi további díjfizetés nélkül elvégzi az említett javítást vagy változtatást.” [Mód. 83]

„5. cikk

Járattörlés

(1)Légi járat törlése esetén a törölt légi járat üzemeltető légi fuvarozója haladéktalanul tájékoztatja az érintett utasokat. Az üzemeltető légi fuvarozó ezzel egyidejűleg pontosan megjelöli az érintett utasok számára az e rendelet alapján az adott esetre alkalmazandó konkrét jogaikat, különösen a 8. cikk szerinti visszatérítés vagy átfoglalás, és a 9. cikk szerinti segítségnyújtás tekintetében, továbbá a 7. cikkben meghatározott kártalanítás kérelmezésére irányuló eljárásra, valamint a 15a. és a 16a. cikk szerinti panaszkezelésre vonatkozó információkat.

Az üzemeltető légi fuvarozó indokolatlan késedelem nélkül pontosan megjelöli, amint ez az információ rendelkezésre áll, de legkésőbb 30 perccel a menetrend szerinti indulási időpont után elektronikus úton tájékoztatást ad az érintett utasok számára a járattörlés okait. Az utasok jogosultak arra, hogy kérésre írásban tájékoztassák őket a járattörlés okairól. Az üzemeltető légi fuvarozó ezeket az információkat a kérelem benyújtásától számított hét naptári napon belül, egyértelmű módon adja meg.[Mód. 84]

(2)A törölt légi járat üzemeltető légi fuvarozója indokolatlan késedelem nélkül, egyértelmű módon felajánlja a 8. cikkel összhangban az érintett utasoknak a visszatérítés és az átfoglalás közötti választást.

(3)Az üzemeltető légi fuvarozó a 9. cikkel összhangban segítséget ajánl fel az érintett utasok számára.

(4)Az utasoknak joguk van ahhoz, hogy a törölt légi járat üzemeltető légi fuvarozójától a 7. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kártalanítást kapjanak, amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban visszatérítést vagy a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban átfoglalást választanak, vagyés/vagy amennyiben végső célállomásukat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeketküszöbértéket meghaladó érkezési késéssel érik el azt követően, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban átfoglalást választottak. E célból a légi fuvarozó az utasjogok Unión belüli érvényesítéséről szóló [2023/0437(COD)] rendelet 16aa. cikkével összhangban szisztematikusan az utasok rendelkezésére bocsát egy előre kitöltött formanyomtatványt hozzáférhető formátumban és tartós adathordozón. A légi fuvarozó a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül választ ad. [Mód. 85]

(5)Az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles a 7. cikkel összhangban kártalanítás megfizetésére, ha bizonyítani tudja, hogy a járattörlést rendkívüli körülmények okozták, és a járattörlést még akkor sem lehetett volna elkerülni, ha a légi fuvarozó minden észszerű intézkedés megtett volna. Ilyen rendkívüli körülményekre csak akkor lehet hivatkozni, amennyiben azok hatással vannak az érintett légi járatra vagy a tervek szerintaz ugyanazon légi járművel az érintett légi járatot megelőzően teljesítendő három légi járat legalább egyikéreteljesített járatra, és feltéve, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat áll fenn e körülmény bekövetkezése és a légi járat törlése között. E közvetlen ok-okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos bizonyítási teher az üzemeltető légi fuvarozóra hárul. Amennyiben a légi fuvarozó nem szolgáltat írásban bizonyítékot a rendkívüli körülmények fennállására, a légi fuvarozó köteles megfizetni a 7. cikkben említett kártalanítást. [Mód. 86]

(6)A (3) bekezdés szerinti segítségnyújtásban és a (4) bekezdés szerinti kártalanításban való részesülésre vonatkozó jog nem alkalmazandó, ha az utast a jegyén feltüntetett indulási idő előtt legalább 14 naptári nappal tájékoztatták a járattörlésről. Az üzemeltető légi fuvarozóra hárul az azzal kapcsolatos bizonyítási teher, hogy az utast tájékoztatták-e, és ha igen, mikor tájékoztatták a légi járat törléséről.

(6a) A légi fuvarozó fizetésképtelensége, csődje, tevékenységének felfüggesztése vagy beszüntetése miatti járattörlés esetén a törölt járat utasai az e rendelet 8. és 9. cikke szerinti visszatérítésre, az indulási pontra visszainduló járatra vagy átfoglalásra, valamint ellátásra jogosultak. Az utazást még meg nem kezdő légi utasok szintén jogosultak a visszatérítésre. A légi fuvarozóknak bizonyítaniuk kell, hogy megtették a szükséges intézkedéseket – például biztosítást kötöttek vagy garanciaalapot hoztak létre – annak érdekében, hogy adott esetben a törölt járatok utasai számára biztosítani tudják az ellátást, a visszatérítést vagy az átfoglalást. Az érintett utasokat a lakóhelyüktől, az indulás helyétől és a jegy értékesítésének helyétől függetlenül megilletik e jogok.” [Mód. 87]

„6. cikk

Késés

(1)Amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó egy légi járat késésére számít, erről lehetőség szerint haladéktalanul – de legkésőbb az utas jegyén feltüntetett indulási időpontig – tájékoztatja az érintett utasokat. Az utasoknak lehetőség szerint rendszeresen frissülő, valós idejű tájékoztatást kell adni. Az üzemeltető légi fuvarozó ezzel egyidejűleg tájékoztatja az érintett utasokat az e rendelet alapján az adott esetre alkalmazandó konkrét jogaikról, különösen a 9. cikk szerinti segítségnyújtás, továbbá a 7. cikkben meghatározott kártalanítás kérelmezésére irányuló eljárásra, valamint a 15a. és a 16a. cikk szerinti panaszkezelésre vonatkozó információk tekintetében.

Az üzemeltető légi fuvarozó indokolatlan késedelem nélkül, amint ez az információ rendelkezésre áll, de legkésőbb a menetrend szerinti indulási időpont után 30 perccel pontosan megjelöli az érintett utasok számára a légi járat késésének okait. Az utasok jogosultak arra, hogy kérésre írásban tájékoztassák őket az érkezési késés okairól. A késésben lévőlevő légi járat üzemeltető légi fuvarozója ezeket az információkat a kérelem benyújtásától számított hét naptári naponaz utazásban történt fennakadást követő 48 órán belül, egyértelmű módon adja meg megküldi az utasoknak az előre kitöltött közös formanyomtatványt a 6c. cikk szerinti visszatérítés és kártalanítás céljából. [Mód. 88]

(2)Az üzemeltető légi fuvarozó a 9. cikkel összhangban segítséget ajánl fel az érintett utasok számára.

(3)Amennyiben a késés eléri a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az utas jegyén feltüntetett indulási időponttól számított küszöbértékeketküszöbértéket, az üzemeltető légi fuvarozó indokolatlan késedelem nélkül felajánlja a 8. cikkel összhangban az érintett utasoknak a visszatérítés és az átfoglalás közötti választást. [Mód. 89]

(3a) Az utasoknak joguk van az üzemeltető fuvarozó általi, 7. cikk szerinti kártalanításhoz, amennyiben legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt indulnak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legalább 2 órás késéssel érik el, feltéve, hogy az utas által az indulást megelőzően és az érkezési késést követően elszenvedett teljes időveszteség eléri vagy meghaladja a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértéket. [Mód. 90]

(4)Az utasoknak jogukban áll, hogy kérésre a késésben lévő légi járat üzemeltető légi fuvarozójától a 7. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kártalanítást kapjanak, amennyiben a végső célállomásukat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeketküszöbértéket meghaladó érkezési késéssel érik el. E célból az üzemeltető légi fuvarozó az [utasjogok Unión belüli érvényesítéséről szóló [2023/0437(COD)]] rendelet 16aa. cikkével összhangban a késést követő 48 órán belül rendszeresített jelleggel az utasok rendelkezésére bocsát egy előre kitöltött formanyomtatványt. [Mód. 91]

Az utasoknak jogukban áll, hogy kérésre a késésben lévő légi járat üzemeltető légi fuvarozójától a 7. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kártalanítást kapjanak, amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban visszatérítést vagy a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban átfoglalást választanak, vagy amennyiben végső célállomásukat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeketküszöbértéket meghaladó érkezési késéssel érik el azt követően, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban átfoglalást választottak. [Mód. 92]

(5)Ezt a cikket akkor is alkalmazni kell, ha az üzemeltető légi fuvarozó az utas jegyén feltüntetett indulási időhöz képest elhalasztotta az indulást.

Az (2) bekezdés szerinti segítségnyújtásban és a (4) bekezdés szerinti kártalanításban való részesülésre vonatkozó jog nem alkalmazandó, ha az utast a jegyén feltüntetett indulási idő előtt legalább 14 naptári nappal tájékoztatták a szóban forgó változásról. Az üzemeltető légi fuvarozóra hárul az azzal kapcsolatos bizonyítási teher, hogy az utast tájékoztatták-e, és ha igen, mikor tájékoztatták az időpont megváltozásáról.

(6)Az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles a 7. cikkel összhangban kártalanítás megfizetésére, ha bizonyítani tudja, hogy az érkezési késést rendkívüli körülmények okozták, és a késést még akkor sem lehetett volna elkerülni, ha a légi fuvarozó minden észszerű intézkedést megtett volna. Ilyen rendkívüli körülményekre csak akkor lehet hivatkozni, amennyiben azok hatással vannak az érintett légi járatra vagy a tervek szerintlegalább az ugyanazon légi járművel az érintett légi járatot megelőzően teljesítendő három légi járat legalább egyikérelégi járatra, és feltéve, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat áll fenn e körülmény bekövetkezése és a következő légi járat indulási késése között. E közvetlen ok-okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos bizonyítási teher az üzemeltető légi fuvarozóra hárul. Amennyiben a légi fuvarozó nem szolgáltat írásban bizonyítékot a rendkívüli körülmények fennállására, a légi fuvarozó köteles megfizetni a 7. cikkben említett kártalanítást. A fentiek nem mentesítik a légi fuvarozókat az e rendelet 9. cikkében meghatározott, az utasoknak való segítségnyújtás kötelezettsége alól.” [Mód. 93]

„6a. cikk

A futópályán való várakozás

(1)A futópályán való várakozás esetén az üzemeltető légi fuvarozó lehetőség szerint rendszeresen frissülő és valós idejű tájékoztatást ad az utasok számára.

(2)A biztonsági és védelmi szempontokra is figyelemmel, a futópályán való várakozás esetén az üzemeltető légi fuvarozó gondoskodik az utastér megfelelő fűtéséről vagy hűtéséről, díjmentes hozzáférést biztosít a fedélzeti mosdóhelyiségekhez, és gondoskodik arról, hogy a 11. cikkben említett utasok megkapják a szükséges figyelmet. Az üzemeltető légi fuvarozó díjmentesen biztosít ivóvizet a fedélzeten, kivéve, ha ez meghosszabbítaná a futópályán való várakozás időtartamát, vagy ha ez nem egyeztethető össze a légi közlekedés biztonságára vagy a légi közlekedés védelmére vonatkozó követelményekkel.

(3)Amennyiben egy tagállam Szerződések hatálya alá tartozó területén található, kereskedelmi utasforgalmat bonyolító repülőtéren a futópályán való várakozás eléri a háromkét órát, a légi járműnek el kell indulnia a kapuhoz vagy más megfelelő kiszállóhelyhez, ahol az utasok számára lehetővé kell tenni a kiszállást. E határidőn túl a futópályán való várakozás csak akkor hosszabbítható meg, ha biztonsági, bevándorlási, légiforgalmi irányítási vagy a védelemmel összefüggő okokból a légi jármű nem hagyhatja el helyét a futópályán. [Mód. 94]

(4)A (3) bekezdéssel összhangban kiszállt utasok jogosultak a 6. cikkben és adott esetben a 11. cikkben előírt jogokra, a futópályán való várakozás és az utas jegyén feltüntetett indulási idő figyelembevétele mellett.

6b. cikk

Lekésett csatlakozó légi járat egyetlen légi személyszállítási szerződés keretében megvalósuló utazások során

(1)Amennyiben utazása során valamely utas a megelőző légi járatot érintő járatüzemeltetési rendellenesség miatt lekésik egy csatlakozó légi járatot, a megelőző légi járatot üzemeltető légi fuvarozó feladata, hogy az utas számára a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban átfoglalást és a 9. cikkel összhangban segítséget biztosítson.

(2)Amennyiben az üzemeltető légi fuvarozó az utasnak a lekésett csatlakozó légi járatra vonatkozó jegyén feltüntetett indulási időponttól számított, a 7. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem tud átfoglalást biztosítani, az üzemeltető légi fuvarozó indokolatlan késedelem nélkül, egyértelmű módon felajánlja a 8. cikkel összhangban az érintett utasoknak a visszatérítés és az átfoglalás közötti választást.

(3)Az utasoknak jogukban áll továbbá, hogy kérésre a járatüzemeltetési rendellenességben érintett légi járat üzemeltető légi fuvarozójától a 7. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kártalanítást kapjanak, ha az utasok a végső célállomásukat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeketküszöbértéket meghaladó érkezési késéssel érik el. [Mód. 95]

Az utasoknak jogukban áll, hogy kérésre a járatüzemeltetési rendellenességben érintett légi járat üzemeltető légi fuvarozójától a 7. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kártalanítást kapjanak, amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban visszatérítést vagy a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban átfoglalást választanak, vagy amennyiben végső célállomásukat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeketküszöbértéket meghaladó érkezési késéssel érik el azt követően, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban átfoglalást választottak. [Mód. 96]

Amennyiben e cikk (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni, az üzemeltető légi fuvarozó az utasjogok Unión belüli érvényesítéséről szóló [2023/0437(COD)] rendelet 16aa. cikkével összhangban a csatlakozó járat lekésését követő 48 órán belül rendszeresített jelleggel az utasok rendelkezésére bocsát egy előre kitöltött formanyomtatványt. [Mód. 97]

(4) Amennyiben az utas rövid útmegszakítást tervez és tesz, azt a repülőteret kell az utas végső célállomásának tekinteni, ahol a rövid útmegszakításra sor kerül. [Mód. 98]

6c. cikk

Rendkívüli körülmények

(1) Rendkívüli körülménynek minősülnek azok az eseményeknek, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és a légi fuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esnek. E rendelet alkalmazásában a rendkívüli körülmények a mellékletben felsorolt körülményekre korlátozódnak.

(2) Amennyiben az utas a 4., 5. és 6. cikkel összhangban a légi fuvarozótól kártalanításra jogosult, a légi fuvarozó 48 órán belül írásban tájékoztatja az utast a rendkívüli körülmények fennállásáról vagy hiányáról, és [az utasjogok Unión belüli érvényesítéséről szóló [2023/...] rendelet16aa. cikkével] összhangban hozzáférést biztosít egy előre kitöltött közös formanyomtatványhoz.

(3) Amennyiben olyan szokatlan, egy vagy több tagállam által nem befolyásolható esemény következik be, amely jelentős hatással van a légi közlekedésre, és amely jelentős negatív következményekkel jár a légi közlekedési ágazatra nézve, és amely nem tartozik e rendelet mellékletének hatálya alá, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16h. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az említett mellékletben foglalt kimerítő felsorolásnak a releváns rendkívüli körülmény hozzáadásával történő módosítása céljából, feltéve, hogy ez feltétlenül szükséges az ilyen szokatlan eseményre való reagáláshoz.” [Mód. 99]

„7. cikk

Kártalanításhoz való jog

(1)Járatüzemeltetési rendellenesség esetén a következő kártalanítási összegeket kell alkalmazni a 4., az 5., a 6. vagy a 6a. cikkben, valamint az e cikkben meghatározott feltételek mellett:a)300 EUR az Unión belüli valamennyi utazás és a legfeljebb 3 500, 1 500 kilométeres utazásokvagy rövidebb utazás esetében; [Mód. 100]b)500 EUR a400 EUR valamennyi, 1 500 és 3 500 kilométert meghaladó utazásokkilométer közötti utazás esetében; [Mód. 101]ba) 600 EUR valamennyi, 3 500 kilométert meghaladó utazás esetében. [Mód. 102]

Az a) ponttól eltérve, a legkülső régiók és egy tagállam másik olyan területe közötti utazások esetében, amely a Szerződések hatálya alá tartozik, a kártalanítási összegeket az utazások tényleges távolsága alapján kell meghatározni. [Mód. 103]

(1a) A Bizottság háromévente felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben az Eurostat által az (EU) 2016/792 rendelet* szerint közzétett európai fogyasztói árindex alapján automatikusan kiigazítja az e bekezdésben említett kártalanítási összegeket az előző három év összesített teljes inflációs rátájával. [Mód. 104]

(2)Egy 5. cikk szerinti járattörlést követő átfoglalás utáni érkezési késés, a 6. cikk szerinti érkezési késés vagy a 6b. cikk szerinti, lekésett csatlakozó járat utáni érkezési késés esetén a kártalanításhoz való jog az alábbiaknál nagyobb érkezési késések eseténutazás távolságától függetlenül akkor keletkezik:, ha az érkezési késés vagy a 6. cikk (3a) bekezdése szerinti időveszteség háromórás vagy annál hosszabb. [Mód. 105]a) négy óra az Unión belüli valamennyi utazás és a legfeljebb 3 500 kilométeres utazások esetében; [Mód. 106]b) hat óra a 3 500 kilométert meghaladó utazások esetében. [Mód. 107]

(3)E rendelet alkalmazásában a távolságok meghatározásakor a kezdő indulási pont és a végső célállomás közötti távolságot kell alapul venni. Csatlakozó légi járat esetén csak a kezdő indulási pontot és a végső célállomás repülőterét kell figyelembe venni. E távolságokat a gömbi főkörön mért távolság módszerével kell mérni.

(4)Amennyiben az utasok a 8. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) b) pontja alapján úgy döntöttek, hogy folytatják az utazástutazásukat, és az átfoglalás során további járatüzemeltetési rendellenesség történik, a végső célállomásig tartó utazás során az utasnak csak egyszer keletkezhetaz utas kártalanításhoz való jogajogát fenn kell tartani a kezdő indulási pontra vagy a végső célállomásra történő átfoglalás ideje alatt. [Mód. 108]

(4a) Az (1) bekezdésben említett kártalanítást elektronikus banki átutalással kell kifizetni a kérelmet benyújtó utas által megjelölt számlára. Az üzemeltető légi fuvarozó és a kérelmet benyújtó utas tartós adathordozón megállapodhat abban, hogy a kártalanítást csak hitelkártyával vagy készpénzzel fizetik ki. [Mód. 109]

(4b) Az üzemeltető légi fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az utas mikor és hogyan fogadta el a kártalanítás kifizetésének formájára vonatkozó, e cikk (4a) bekezdésében foglalt megállapodást. [Mód. 110]

(5)Az e cikk szerinti kártalanítás iránti kérelmeket az utasnak a jegyén feltüntetett tényleges indulási időtől számított hat hónapon belülaz üzemeltető légi fuvarozó által megküldött, előre kitöltött egységes formanyomtatványon kell benyújtania a járat teljesítésének vagy tervezett teljesítésének napjától számított egy éven belül. Az üzemeltető légi fuvarozó a kérelem benyújtásától számított 14 naptári naponhét munkanapon belül vagy megfizeti a kártalanítást, vagy az 5. cikk (5) bekezdésével vagy a 6. cikk (6) bekezdésével és a 6c. cikkel összhangban megindokolja az utasnak, hogy miért nem fizet kártalanítást, beleértve adott esetben a rendkívüli körülményekre vonatkozó egyértelmű és megindokolt magyarázatot is. Amennyiben a repülőtér-irányító szervezet aktiválja a készenléti tervét, ez a határidő 30 naptári napra meghosszabbítható.[Mód. 111]

Amennyiben az üzemeltető légi fuvarozó nem fizeti meg a kért kártalanítást, az utas a 16a. cikkel összhangban panaszt nyújthat be.

(6) A kártalanítást készpénzben, vagy ha az utas egy aláírt dokumentumban vagy tartós adathordozón lévő bármely digitális eszközön ehhez hozzájárul, más módon kell megfizetni. [Mód. 112]

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/792 rendelete (2016. május 11.) a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről, valamint a 2494/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 11. o.).”

„8. cikk

Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog

(1)Járatüzemeltetési rendellenesség esetén az üzemeltető légi fuvarozónak – minden további mérlegelés nélkül és a 4., az 5., a 6. vagy a 6b. cikkben, valamint az e cikkben meghatározott feltételek mellett – az utasoknak díjmentesen fel kell ajánlaniajánlania az utasoknak a következő lehetőségek közötti választást: [Mód. 113]a)az előre kitöltött egységes formanyomtatvány kitöltését követően a jegyek teljes árának készpénzben, vagy ha az utas egy aláírt dokumentumban vagy tartós adathordozón lévő bármely más digitális eszközön ehhez hozzájárul, más módonkizárólag elektronikus banki átutalás, hitelkártyán való jóváírás vagy az erre felhatalmazott utas által megadott számlára való banki megbízás útján történő automatikus visszatérítése aaz utas jegyén feltüntetett, járatüzemeltetési rendellenességben érintett légi járatnakjárat tekintetében az utas jegyén feltüntetett indulási idejétőláltal benyújtott kérelemtől számított 14 naptári naponhét munkanapon belül, az utazás vagy utazások meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira vonatkozóan, valamint az utazás vagy utazások már megtett szakaszára vagy szakaszaira vonatkozóan, ha a légi járat igénybevétele az utas eredeti utazási terveihez viszonyítva már nem szolgál semmilyen célt, adott esetben a kezdő indulási pontra visszafelé tartó légi járattal együtt, az utas jegyén feltüntetett indulási idő után a lehető leghamarabb, vagy – az utas beleegyezésével – ezen időpontot megelőzően; [Mód. 114]b)az utas utazásának folytatása az utas végső célállomására való átfoglalással, az eredetihez hasonló szállítási feltételek mellett, az utas jegyén feltüntetett indulási idő után a lehető leghamarabb, vagy – az utas beleegyezésével – ezen időpontot megelőzően; vagy [Mód. 115]c)átfoglalás az eredetihez hasonló szállítási feltételek mellett, az utas végső célállomására egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően. [Mód. 116]

Az üzemeltető légi fuvarozó az e cikk szerinti tájékoztatást egyértelmű és félreérthetetlen módon, elektronikus úton, az utas kérésére pedig más módokon, például nyomtatott formában bocsátja az utasok rendelkezésére. [Mód. 117]

Amennyiben a repülőtér-irányító szervezet a 10a. cikkel összhangban aktiválja a készenléti tervét, az e bekezdés a) pontjában említett határidő 30 naptári napra meghosszabbítható. [Mód. 118]

(2)Annak érdekében, hogy az utas az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a lehető leghamarabb és az eredeti légi járat menetrend szerinti teljes utazási idejéhez észszerűen lehető legközelebb eső teljes utazási idő alatt elérhesse célállomását, az üzemeltető légi fuvarozó a rendelkezésre állás függvényében és feltéve, hogy azokra a légi személyszállítási szerződésben foglalthoz hasonló szállítási feltételek vonatkoznak, az utas számára megfontolás és egy aláírt dokumentumban vagy tartós adathordozón lévő bármely más digitális eszközön való hozzájárulás céljából felajánlja legalább az egyik alábbi alternatív lehetőséget: [Mód. 119]a)a légi személyszállítási szerződésben foglalt útvonallal megegyező útvonalon közlekedő légi járat vagy csatlakozó légi járatok igénybevétele;b)más útvonal, beleértve a légi személyszállítási szerződésben megjelölt repülőtérhez képest alternatív repülőterekre való eljutást, illetve alternatív repülőterekről való indulást is, amely esetben az üzemeltető légi fuvarozó viseli az utasnak a légi személyszállítási szerződésben megjelölt repülőtérről az alternatív repülőtérre vagy a légi személyszállítási szerződésben meghatározott, repülőtérre az alternatív repülőtérről történő átszállításának költségeit;ugyanazon indulási és érkezési repülőterek között; [Mód. 120]ba) átfoglalás a légi személyszállítási szerződésben megjelölt repülőterekhez képest alternatív repülőterekre vagy repülőterekről, amely esetben az üzemeltető légi fuvarozó viseli az utasnak a légi személyszállítási szerződésben megjelölt repülőtérről az alternatív repülőtérre történő átszállításának költségeit; [Mód. 121]c)másik légi fuvarozó által üzemeltetett szolgáltatások igénybevétele; vagyd)amennyiben a megteendő távolság tekintetében megfelelő, más közlekedési mód használata.

Más közlekedési eszközre vagy másik légi fuvarozóra történő átfoglalás esetén az üzemeltető légi fuvarozó csak az átfoglalási szolgáltatás indulásáig felel a tájékoztatásért, a segítségnyújtásért és az átfoglalásért. Az üzemeltető légi fuvarozó továbbra is felelős a végső célállomásra való megérkezéskor bekövetkező késésért járó kártalanításért a 7. cikkel összhangban. Az átfoglalási szolgáltatást üzemeltető fuvarozó felelős az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi egyéb jog biztosításáért, az adott szállítási eszközre vonatkozó utasjogokról szóló, alkalmazandó uniós joggal összhangban. [Mód. 122]

(3)Amennyiben az utas arról tájékoztatta az üzemeltető légi fuvarozót, hogy az (1) bekezdés b) pontjával és a (4) bekezdéssel összhangban azt választja, hogy folytatja az utazását, és ha az üzemeltető légi fuvarozó három órán belül nem ajánlott fel az eredeti szállítási feltételekhez hasonló feltételekkel történő átfoglalást, az utas – a (2) bekezdéssel összhangban – maga intézheti az átfoglalást. Ha az utas úgy dönt, hogy saját maga szervezi meg az átfoglalást, erről tájékoztatnia kell az üzemeltető légi fuvarozót. Az utas jogosult visszautasítani az átfoglalási lehetőségeket, ha ezen átfoglalási lehetőségek esetében a szállítási feltételek az eredeti szállítási feltételekhez nem hasonlók, és ebben az esetben az átfoglalásra várva fennmaradnak a 9. cikkben meghatározott segítséghez való jogai. [Mód. 123]

Járattörlés esetén az első albekezdést az utas jegyén feltüntetett indulási időtől kell alkalmazni.

Amennyiben az utasok maguk intézik az átfoglalást, a költségeket a szükséges, ésszerű és megfelelő költségekre kell korlátozniuk. Az üzemeltető légi fuvarozó a kérelem benyújtásától számított 14 naptári naponhét munkanapon belül visszatéríti az utas által viselt költségeket, a jegy vagy a jegyek teljes költségének 400 %-át meg nem haladó mértékben. Amennyiben a repülőtér-irányító szervezet aktiválja a készenléti tervét, ez a határidő 30 naptári napra meghosszabbítható.[Mód. 124]

(4)Az utas – amíg el nem fogadta az üzemeltető légi fuvarozó által a lehető legkorábbi időpontra felajánlott, az (1) bekezdés b) pontja szerinti átfoglalást, vagy nem döntött a (3) bekezdés szerinti, saját maga által intézett átfoglalás mellett – választhat az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszatérítés és az (1) bekezdés c) pontja szerinti, későbbi időpontban való átfoglalás között.

Az utasnak tájékoztatnia kell az üzemeltető légi fuvarozót a választásáról.

(4a) Az üzemeltető légi fuvarozó az e cikk szerinti tájékoztatást egyértelmű és félreérthetetlen módon, elektronikus úton, az utas kérésére pedig más módokon, például nyomtatott formában bocsátja az utasok rendelkezésére. Az utas döntésével kapcsolatos bizonyítási teher az üzemeltető légi fuvarozóra hárul. E célból az üzemeltető légi fuvarozó azt is biztosítja, hogy az utas e cikk szerinti választását aláírt dokumentummal vagy tartós adathordozón található bármely digitális eszközzel megerősítsék.” [Mód. 125]

„9. cikk

A segítséghez való jog

(1)Járatüzemeltetési rendellenesség esetén, továbbá a 4., az 5., a 6., a 6a. és a 6b. cikkben, valamint az e cikkben említett feltételek szerint, és amennyiben a légi járatukra vagy az az alternatív közlekedési módban felajánlott járatra való várakozási idő legalább két órával meghosszabbodik,E cikkre való hivatkozáskor az utasoknak díjmentesen fel kell ajánlani az alábbi lehetőségeket: [Mód. 126]a)frissítők kétóránként a várakozási idő alatt;b)étkezés három óra elteltével, majd azt követően ötóránként a várakozási idő alatt, naponta legfeljebb három étkezéssel;c)szöveges üzenetek, internet-hozzáférés és két telefonhívás. [Mód. 127]

Az üzemeltető légi fuvarozó korlátozhatja vagy megtagadhatja az első albekezdés alapján nyújtott segítséget, ha annak nyújtása tovább késleltetné a késésben lévő légi járat indulását vagy az átfoglalást, beleértve az alternatív közlekedési módban felajánlott járat indulását is.

(2)Ezen túlmenően, amennyiben a légi járatra vagy az alternatív közlekedési módban felajánlott járatra való várakozás során egy- vagy többéjszakás tartózkodás válik szükségessé, az utasoknak díjmentesen fel kell ajánlani az alábbi lehetőségeket:a)szállodai elhelyezés;b)szállítás a repülőtérről a szállodai elhelyezésre és vissza.

(3)Az üzemeltető légi fuvarozó utalványok használatával is teljesítheti az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit. Az (1) bekezdéssel összhangban rendelkezésre bocsátott utalványoknak felhasználhatóknak kell lenniük minden olyan üzletben, amely élelmiszert és frissítőket biztosít azon a repülőtéren, ahol az érintett utasok rekednek, a légi járatuk fedélzetén, valamint – adott esetben – a (2) bekezdés a) pontja szerint biztosított szálláshelyen. A (2) bekezdés a) pontjával összhangban nyújtott utalvány csak akkor bocsátható ki, ha az üzemeltető légi fuvarozó előzetesen szobát foglalt az érintett utas számára. [Mód. 128]

(4)Amennyiben az üzemeltető légi fuvarozó nem teljesíti az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeit, az érintett utasok saját maguk is intézkedhetnek. A járatüzemeltetési rendellenességben érintett légi járat üzemeltető légi fuvarozója a visszatérítés iránti kérelem benyújtásától számított 14 naptári napon belül visszatéríti az utasok által viselt költségeket, olyan mértékben, amennyiben ezek a költségek szükségesek, észszerűek és arányosak a várakozás időtartama, valamint az azon a repülőtéren vagy azon szálláshelyen elérhető szállás, frissítők és ételek költségei tekintetében, ahol az utasok rekednek. Amennyiben a légi fuvarozó három órán belül nem biztosít szállodai elhelyezést, az utasnak joga van saját szállást keresni, és azt a légi fuvarozó a megfelelő nyugta bemutatása ellenében hét munkanapon belül megtéríti. Amennyiben a repülőtér-irányító szervezet aktiválja a készenléti tervét, ez a határidő 30[...] naptári napra meghosszabbítható. A visszatéríthető összeg nem haladhatja meg a Bizottság által közzétett, a tagállami árakat tükröző indexben szereplő szállodai felső határt, összhangban a 2-es együtthatóval megszorzott Eurostat-adatokkal, hogy figyelembe vegyék a korlátozott rendelkezésre állást és a csúcsidőszaki árakat, és ösztönözzék a légi fuvarozók által a háromórás határidőn belül történő szállás biztosítását. Amennyiben az együtthatóval szorzott felső határ nem elegendő ahhoz, hogy az érintett utas megfelelő szállást találjon, az utasnak a szállással kapcsolatos önrendelkezési joga nem mentesíti az üzemeltető légi fuvarozót a szállás biztosítására vonatkozó kötelezettsége alól. [Mód. 129]

(5)Minden kereskedelmi utasforgalmat bonyolító uniós repülőtéren a repülőtér-irányító szervezetnek intézkednie kell annak biztosítása érdekében, hogy ivóvíz és az elektronikus eszközök számára töltőállomások díjmentesen rendelkezésre álljanak, napszaktól, légi járattól vagy termináltól függetlenül. [Mód. 130]

(6)Amennyiben a járatüzemeltetési rendellenességet rendkívüli körülmények okozták, és a járatüzemeltetési rendellenességet akkor sem lehetett volna elkerülni, ha a légi fuvarozó minden észszerű intézkedést megtett volna, a légi fuvarozó legfeljebb három éjszakára korlátozhatja a (2) bekezdés a) pontjával összhangban biztosítandó szállást.

(7)Amennyiben az utas még a kezdő indulási ponton a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti visszatérítés mellett dönt, vagy ha a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti, későbbi időpontban való átfoglalást választja, az érintett légi járattal kapcsolatban az utast nem illetik meg további jogok az (1) és a (2) bekezdés szerinti segítség tekintetében.”

„10. cikk

Magasabb vagy alacsonyabb osztályon történő elhelyezés

(1)Ha egy üzemeltető légi fuvarozó az utast magasabb szállítási osztályon helyezi el, mint amelyre az a jegyet váltotta, a légi fuvarozó nem kérheti a különbözet megfizetését.

(2)Ha az üzemeltető légi fuvarozó az utast alacsonyabb szállítási osztályon helyezi el, mint amelyre az a jegyet váltotta, kérés nélkül, az alacsonyabb osztályon történő elhelyezéstől számított 14 naptári naponhét munkanapon belül, a 7. cikk (6) bekezdésében előírt módon legalább az alábbiaknak megfelelő kártalanítást biztosít az utasnak:visszatéríti: [Mód. 131]a)valamennyi legfeljebb 3 5001 500 kilométeres repülőutakrepülőút esetében a járat árának 40 %-a; vagy30 %-át; vagy [Mód. 132]b)a 3 500valamennyi 1 500 kilométert meghaladó, Unión belüli repülőút és minden egyéb, 1 500 és 3 500 kilométer közötti repülőút repülőutak esetében a járat árának 75 %-a50 %-át; vagy [Mód. 133]ba) az a) vagy b) pontba nem sorolható valamennyi járat árának 75 %-át, beleértve a tagállamok európai területei és Franciaország legkülső régiói közötti járatokat is. [Mód. 134]

(3)Amennyiben a járat ára nincs feltüntetve a jegyen, a (2) bekezdésben említett kártalanítás összegét a légi járat hosszának a légi személyszállítási szerződés hatálya alá tartozó teljes távolsághoz viszonyított, a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott, megfelelő aránya alapján kell meghatározni.

(4)A légi járat e cikkben említett ára nem tartalmazza a jegyen feltüntetett adókat és díjakat, amennyiben ezen adók és díjak megfizetésének kötelezettsége és azok összege nem függ attól, hogy a jegyet milyen szállítási osztályra váltották.

(5)Ez a cikk nem alkalmazandó az ugyanazon szállítási osztályon belül alkalmazott magasabb viteldíjban foglalt előnyökrea kiegészítő szolgáltatásokra, például a külön ülőhelyekre vagy ellátásra, amelyek függetlenek a szállítási osztálytól, és amelyeket külön értékesítenek.” [Mód. 135]

„10a. cikk

Repülőtéri készenléti tervek

(1)Az olyan uniós repülőtéren, amelynek éves utasforgalma legalább három egymást követő évben meghaladja az ötmillióa négymillió főt, a repülőtér-irányító szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő készenléti terv révén összehangolják a repülőtér-irányító szervezet és a repülőtéri alapvető szolgáltatók – különösen a légi fuvarozók és a földi kiszolgálást végző vállalatok – tevékenységeit, tekintettel a többszörös járattörlések, többszörös járatkésések vagy mindkettő következtében kialakuló olyan lehetséges helyzetekre, amelyek miatt jelentős számú utas reked a repülőtéren. A készenléti tervet annak biztosítása érdekében kell készíteni, hogy a repülőtéren rekedt utasok megfelelő tájékoztatást kapjanak, a készenléti tervnek továbbá intézkedéseket kell tartalmaznia az említett utasok várakozási idejének és kényelmetlenségének minimalizálása érdekében. [Mód. 136]

(2)A repülőtéri készenléti tervek keretében figyelembe kell venni a 11. cikkben említett utasok sajátos és egyéni szükségleteit.

(3)A készenléti tervet különösen a 96/67/EK tanácsi irányelvben* említett repülőtér-használók bizottságának, a földi kiszolgálást végző vállalatoknak és egyéb repülőtéri alapvető szolgáltatóknak, köztük a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű utasok számára különleges segítséget nyújtó szolgáltatóknak a részvételével kell elkészíteni. A készenléti tervet adott esetben az érintett hatóságok a részvételével kell elkészíteni. A készenléti tervben szerepelnie kell azon személy vagy személyek elérhetőségeinek is, akit vagy akiket a repülőtér-használók bizottságában részt vevő légi fuvarozók jelöltek ki annak érdekében, hogy többszörös járattörlések, többszörös járatkésések vagy mindkettő esetén a helyszínen képviseljék őket. A légi fuvarozó gondoskodik arról, hogy minden kijelölt személy rendelkezzen az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy járatüzemeltetési rendellenesség esetén az e rendeletből fakadó kötelezettségekkel összhangban segítséget nyújtson az utasoknak. [Mód. 137]

(4)A repülőtér-irányító szervezetnek meg kell küldenie a készenléti tervet a 96/67/EK irányelvben említett repülőtér-használók bizottsága részére, valamint – kérésre – az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésea 16. cikk alapján az e rendelet végrehajtásával megbízottkijelölt nemzeti végrehajtási szerv részére. A nemzeti végrehajtási szerv nyomon követi, hogy a repülőtér-irányító szervezet megfelel-e e cikk követelményeinek. [Mód. 138]

(5)Bármely tagállam dönthet úgy, hogy a területén található, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó repülőtérnek is teljesítenie kell az (1)–(4) bekezdésben megállapított kötelezettségeket.

(6)Azokon az uniós repülőtereken, amelyek éves utasforgalma nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott küszöbértéket, vagy amelyekre nem vonatkozik egy, az (5) bekezdés szerinti tagállami határozat, a repülőtér-irányító szervezet minden észszerű erőfeszítést megtesz a repülőtér-használók koordinálása és a repülőtér-használókkal való arra irányuló megállapodás érdekében, hogy tájékoztassák azon utasokat, akik a jelentős számú utas repülőtéren rekedéséhez vezető többszörös járattörlések, többszörös járatkésések vagy mindkettő következtében rekedtek a repülőtéren.

________________

* A Tanács 96/67/EK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1996/67/oj).”

„11. cikk

Különleges bánásmódot igénylő utasok

(-1) A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek e cikkben megállapított jogai nem érintik az 1107/2006/EK rendelet alapján őket megillető jogokat. [Mód. 139]

(1)Az e rendelet alapján az utasoknak nyújtott minden információt hozzáférhető formátumban kell megadni.

(2)E cikket alkalmazni kell a fogyatékossággal élő személyekre, a csökkent mozgásképességű személyekre, a csecsemőkre, a kísérő nélküli gyermekekre és a várandós nőkre, feltéve, hogy az üzemeltető légi fuvarozót legkésőbb a járatüzemeltetési rendellenesség bejelentésének időpontjában értesítették arról, hogy különleges segítségre van szükségük. E cikk alkalmazandó a különleges orvosi segítséget igénylő személyekre is, feltéve, hogy az üzemeltető légi fuvarozót legkésőbb az utasfelvételnél értesítették arról, hogy e személyek különleges orvosi segítséget igényelnek. Az üzemeltető légi fuvarozók igazolást kérhetnek az ilyen szükségletekről.

Úgy kell tekinteni, hogy az ilyen értesítés a légi személyszállítási szerződés keretében tett valamennyi utazásra kiterjed.

(3)Legkésőbb az utasfelvételkor, a rendelkezésre álló ülőhelyek függvényébenA légi fuvarozónak a (2) bekezdésben említett személyeket kísérő vagy gyermekeketgyermeket kísérő, ugyanazon légi személyszállítási szerződés hatálya alá tartozó bármely személy számára díjmentesen fel kell ajánlani annak lehetőségét, hogy az adott személlyel vagy gyermekkel szomszédos ülésen foglaljonfoglaljanak helyet. Ha szomszédos ülések nem állnak rendelkezésre, a légi fuvarozónak törekednie kell arra, hogy segítse a kísérő személy(eke)t szomszédos ülések megtalálásában. [Mód. 140]

(4)Beszálláskor az üzemeltető légi fuvarozók elsőbbséget biztosítanak a (2) bekezdésben említett személyeknek, valamint az őket kísérő bármely személynek vagy tanúsított segítő kutyáknak, valamint a babakocsiban utazó gyermekeknek és kísérőjüknek. [Mód. 141]

(4a) Az üzemeltető légi fuvarozók többletköltségek nélkül biztosítják, hogy a babakocsit igénylő csecsemőket és gyermekeket babakocsiban lehessen szállítani a beszállókapuig vagy a légi jármű ajtajáig, és hogy a babakocsi a légi jármű ajtajában rendelkezésre álljon, kivéve, ha biztonsági, védelmi, kapacitási vagy működési korlátok állnak fenn. [Mód. 142]

(4b) Amennyiben a repülőtér nem teljesíti az 1107/2006/EK rendelet 7. és 8. cikke szerinti kötelezettségeit, és ennek következtében a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek, illetve a kísérő nélküli kiskorúak lekésik járatukat, a légi fuvarozó felelős ezen utasok kártalanításáért, átfoglalásáért és támogatásáért e rendelet 7., 8. és 9. cikkével összhangban. ... [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig a Bizottság e rendelet 16bd. cikkével összhangban végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a légi fuvarozó és a repülőtér-irányító szervezet felelősségi körének alkalmazására és a jogorvoslati eszközökre vonatkozó részletes szabályokat. Ez a végrehajtási jogi aktus nem áshatja alá a légi fuvarozónak az utasok e bekezdés szerinti kártalanításával, átfoglalásával és segítségnyújtásával kapcsolatos felelősségét. [Mód. 143]

(5)Az átfoglalás és segítség 8. és 9. cikkel összhangban való biztosítása során az üzemeltető légi fuvarozó különös figyelmet fordít a (2) bekezdésben említett személyek szükségleteire. A légi fuvarozók ezt az átfoglalást és segítséget a lehető leghamarabb biztosítják az említett személyeknek, az őket kísérő személyeket vagy tanúsított segítő kutyákat is beleértve.

(6)A 9. cikk (6) bekezdése nem alkalmazandó a (2) bekezdésben említett utasokra, sem pedig az őket kísérő személyekre vagy tanúsított segítő kutyákra.”

„11a. cikk

Személyes tárgyhoz és kézipoggyászhoz való jog

(1) Az utasok számára mindig biztosítani kell a jogot arra, hogy egy személyes tárgyat, például kisméretű táskát, kézitáskát, hátizsákot vagy laptoptáskát vigyenek magukkal a fedélzetre, feltéve, hogy az biztonságosan elhelyezhető az utas előtti ülés alatt. A légi fuvarozók az adott járatra szóló repülőjegy árán felül az ilyen személyes tárgyakért nem számíthatnak fel felárat vagy további díjat az utasnak. A fuvarozók kötelesek egyértelmű, átlátható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást nyújtani a személyes tárgy tömegére és méretére vonatkozó követelményekről a foglaláskor és a foglalás befejezése után, biztosítva, hogy az utasok teljes körű tájékoztatást kapjanak az utazás előtt.

(2) Az utasok számára mindig biztosítani kell a jogot arra, hogy egy kézipoggyászt vigyenek magukkal a fedélzetre. A kézipoggyászra nem vonatkozik a repülőjegy árán felül felár, legfeljebb 100 cm méretig (a hosszúság, a szélesség és a magasság összege) és legfeljebb 7 kg súlyig. A légi fuvarozók különböző rendelkezéseket alkalmazhatnak a további vagy nagyobb kézipoggyászokra vonatkozóan.

A kézipoggyászt a légi jármű utasterében (kézipoggyászként) vagy a légi jármű rakterében lehet tárolni. A fuvarozó csak a légi jármű jellemzőivel összefüggő, a kézipoggyász tömegével vagy méretével kapcsolatos biztonsági okokból utasíthatja el a kézipoggyász fedélzetre való felvitelét.

A fuvarozóknak egyértelmű, átlátható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtaniuk a kézipoggyász tömegére és méretére vonatkozó követelményekről a foglaláskor és a foglalás befejezése után, biztosítva, hogy az utasok teljes körű tájékoztatást kapjanak az utazás előtt.

(3) Abban az esetben, ha személyes tárgyat vagy kézipoggyászt hagynak hátra a légi jármű utasterében, az üzemeltető és a szerződő légi fuvarozók előre meghatározzák, hogy melyik fél felelős az ezt követő kérelmek kezeléséért. A kijelölt felelős légi fuvarozó a foglalás befejezésekor automatikusan tájékoztatja az utasokat az elfelejtett személyes tárgyak vagy kézipoggyász visszaszerzésére vonatkozó eljárásról. Ezt a tájékoztatást egyértelmű és átfogó módon kell megadni, és annak tartalmaznia kell az elektronikus kapcsolattartási adatokat, az alkalmazandó formanyomtatványokat és minden egyéb olyan vonatkozó adatot, amelyre az utasnak a kérelem benyújtásához szüksége van.” [Mód. 144]

„11aa. cikk

A menetjegy átruházásához való jog az érintett utas vagy közeli családtagja halála esetén

(1) Az érintett utas vagy közeli családtagja halála esetén megengedett a menetjegy más személyre történő átruházása. A haláleset által érintett utas vagy az elhunyt utas ügyeit intéző személy a megfelelő igazoló dokumentumok tartós adathordozón történő bemutatása esetén kérheti a jegy átruházását.

(2) A légi fuvarozók, üzemeltetők vagy közvetítők kötelesek az ilyen kérelmeket átlátható és tisztességes feltételek mellett feldolgozni.

(3) Amennyiben az ilyen kérelmet legalább 72 órával a repülés előtt és a megfelelő igazoló dokumentumok tartós adathordozón történő bemutatását követően nyújtják be, az minden esetben észszerűnek tekintendő, és nem vethető ki rá további díj.

(4) Amennyiben a légi járat indulását megelőző 72 órán belül ilyen kérelmet nyújtanak be, és a megfelelő igazoló dokumentumokat tartós adathordozón bemutatják, a légi fuvarozó vagy a közvetítő tájékoztatja az átadót az esetlegesen felmerülő díjakról. E díjaknak észszerűnek kell lenniük, és nem haladhatják meg a fuvarozó vagy a közvetítő által a menetjegy átruházásáért viselt tényleges költségeket.” [Mód. 145]

„11b. cikk

Utasfelvétel

(1) Az utasok jogosultak az online vagy repülőtéren történő, további díjak felszámítása nélküli utasfelvételre. E célból a légi fuvarozók önkiszolgáló utasfelvételi állomásokat állíthatnak fel a repülőtéren az utasfelvételi folyamat megkönnyítésére.

(2) Az utasok saját belátásuk szerint jogosultak választani, hogy papíralapú vagy digitális formátumú beszállókártyát használnak-e.” [Mód. 146]

„12. cikk

További jogok

(1)Ez a rendelet nem érinti az utasoknak az egyéb jogi aktusok – többek között az (EU) 2015/2302 irányelv – alapján biztosított jogait, kivéve, ha e cikk másként rendelkezik.

Az e rendelet 7. cikke vagy 10. cikkének (2) bekezdése alapján nyújtott kártalanítást le kell vonni az egyéb jogi aktusok, például az (EU) 2015/2302 irányelv alapján nyújtott kártérítésből vagy árengedményből, ha azok a jogok, amelyekért a kártérítést vagy árengedményt nyújtják, ugyanazt az érdeket védik, vagy ugyanazt a célt szolgálják. Hasonlóképpen, az egyéb jogi aktusok, például az (EU) 2015/2302 irányelv alapján nyújtott kártérítést vagy árengedményt le kell vonni az e rendelet 7. cikke vagy 10. cikkének (2) bekezdése alapján nyújtott kártalanításból, ha azok a jogok, amelyekért a kártérítést vagy árengedményt nyújtják, ugyanazt az érdeket védik, vagy ugyanazt a célt szolgálják.

Az utazási csomagok szervezőinek azon jogától eltérően, hogy az (EU) 2015/2302 irányelv 22. cikkével összhangban megtérítési vagy visszatérítési igénnyel lépjenek fel, e rendelet 13. cikkének sérelme nélkül, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, ha a légi járat az (EU) 2015/2302 irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti utazási csomagra vonatkozó szerződés részét képezi, az utasok e rendelet alapján nem jogosultak visszatérítésre, amennyiben az (EU) 2015/2302 irányelvből ennek megfelelő jog keletkezik.

(2)Az esetjogot is beleértve a nemzeti jog vonatkozó alapelveinek és szabályainak sérelme nélkül az (1) bekezdés nem alkalmazandó az önként jelentkezőkre a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

(3)Amennyiben valamely harmadik ország jogszabályai alapján az utas részére kártérítést/kártalanítást vagy visszatérítést fizettek, e kártérítés/kártalanítás vagy visszatérítés összegét le kell vonni az e rendelet alapján nyújtott kártalanítás vagy visszatérítés összegéből.ˮ

„12a. cikk

Elírások javítása

(1) Az üzemeltető légi fuvarozó a menetrend szerinti indulás időpontja előtt legalább 48 órával benyújtott kérelem kézhezvételét követően kijavítja az utas nevében előforduló elírásokat, vagy adminisztratív változás esetén frissíti az utas nevét. Az ilyen javítást vagy frissítést legalább egyszer díjmentesen kell elvégezni.

2. Az (1) bekezdésben említett kérelmet a következők nyújthatják be:a) az utas az utas neve vagy bármely olyan utas neve tekintetében, akinek a jegye ugyanazon légi személyszállítási szerződés részét képezi, mint a kérelmet benyújtó utas jegye;b) a közvetítő azon utas nevével kapcsolatban, akire vonatkozóan a közvetítő foglalást végzett.

Az (1) bekezdés alapján végzett javítás vagy frissítés nem minősül a jegy utasról másik személyre történő átruházásának.” [Mód. 147]

„13. cikk

Megtérítési igényhez való jog

Olyan esetekben, amikor egy üzemeltető légi fuvarozó kártalanítást fizet vagy az e rendelet szerint rá háruló egyéb kötelezettségeket teljesít, e rendelet vagy a nemzeti jog egyetlen rendelkezése sem értelmezhető azon jogának korlátozásaként, hogy kártérítést kérjen bármely személytől – így többek között harmadik felektől –, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban. E rendelet nem korlátozza az üzemeltető légi fuvarozók azon jogát, hogy költségeiért kártérítést vagy visszatérítést kérjen a repülőtértől vagy bármely más, az üzemeltető légi fuvarozóval szerződéses jogviszonyban álló harmadik féltől.” [Mód. 148]

„14. cikk

Az utasoknak nyújtandó tájékoztatás kötelezettsége

(1)Az üzemeltető légi fuvarozó és a közvetítő a honlapján és a mobilalkalmazásában világos, hozzáférhető és egyértelmű módon tájékoztatót helyez el, amelyben pontosan megjelöli az e rendelet szerinti jogokat, beleértve a panaszkezelési eljárást is.eljárásra vonatkozó információkat is. E követelménynek való megfelelés érdekében az üzemeltető légi fuvarozó használhatja e rendelet rendelkezéseinek a Bizottság által az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elkészített és a nyilvánosság számára elérhetővé tett összefoglalóját. [Mód. 149]

(2)Valamely légi járatra vagy csatlakozó légi járatra szóló jegyek felkínálásakor és az ezekre a járatokra történő jegyvásárlásta vásárlást megelőzően a légi fuvarozók és a közvetítők tájékoztatják az utast a következőkről:a)az ajánlat tárgyát képező jegy vagy jegyek típusa, különös tekintettel arra, hogy a jegyre vagy a jegyekre egyetlen légi személyszállítási szerződés vagy különálló légi személyszállítási szerződések kombinációja vonatkozik-e;b)az utas, az üzemeltető légi fuvarozó és a közvetítő e rendelet szerinti, a légi személyszállítási szerződéshez kapcsolódó jogai és kötelezettségei, beleértve a visszatérítési eljárásra vonatkozó tájékoztatást is;ba) és az alapvető utazási szolgáltatásokról és a választható felárakról szóló tájékoztatást;c)az a határidő és eljárás, amellyel az utas a 4. cikk (6) bekezdésében meghatározottak szerint, további díjfizetés nélkül névváltoztatást kérhet; valamintd)a légi személyszállítási szerződés feltételei.

Az első albekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatási követelménynek való megfelelés érdekében a légi fuvarozó és a közvetítő használhatja e rendelet rendelkezéseinek a Bizottság által az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elkészített és a nyilvánosság számára elérhetővé tett összefoglalóját. [Mód. 150]

(3) Az a közvetítő vagy légi fuvarozó, amely légi személyszállítási szerződések kombinációjának hatálya alá tartozó jegyeket értékesít, a vásárlást megelőzően tájékoztatja az utast arról, hogy a jegyek külön légi személyszállítási szerződések hatálya alá tartoznak, és hogy a kártalanításra, visszatérítésre, átfoglalásra vagy segítségre vonatkozó, a 7., 8. és 9. cikk szerinti jogok nem alkalmazandók a külön légi személyszállítási szerződés alapján abban az esetben, ha az utas lekési a következő légi járatot. Ezt a tájékoztatást a jegyek értékesítésekor egyértelmű módon kell megadni.

A légi fuvarozók és a közvetítők az e bekezdés szerinti tájékoztatást a légi személyszállítási szerződés nyelvén és egy nemzetközileg használt nyelven, tartós adathordozón biztosítják. [Mód. 151]

(4)A repülőtér-irányító szervezetnek és az üzemeltető légi fuvarozónak biztosítania kell, hogy az utasfelvételi pultoknál (az önkiszolgáló utasfelvételi automatákat is ideértve), a honlapon és a beszállókapunál az utasok számára jól láthatóan elhelyezésre kerüljön az alábbi szöveg: »Visszautasított beszállás, járattörlés vagy induláskor legalább kétórás, illetve a végső célállomásra való érkezéskor legalább 3 órás járatkésés esetén kérje az utasfelvételi pultnál vagy a beszállókapunál a jogait ismertető tájékoztatót, különösen a visszatérítés vagy az átfoglalás, valamint a segítségnyújtás és az esetleges kártalanítás tekintetében.« Ezt a szöveget legalább a repülőtér helye szerinti nyelven vagy nyelveken és egy nemzetközileg használt nyelven kell elhelyezni. A repülőtér-irányító szervezetnek és az üzemeltető légi fuvarozónak biztosítania kell továbbá, hogy az utasfelvételi pultoknál a szöveg mellett a Bizottság utasjogokra vonatkozó, e rendelet összefoglalóját tartalmazó mobilalkalmazásához hozzáférést biztosító QR-kód vagy bármely más technikai eszköz kerüljön elhelyezésre. E célból a repülőtér-irányító szervezeteknek együtt kell működniük az üzemeltető légi fuvarozókkal. [Mód. 152]

(4a) A foglalás időpontjában az üzemeltető légi fuvarozók tájékoztatják az utasokat a panaszkezelési eljárásokról és a 15aa. cikk szerinti releváns határidőkről. A panaszkezeléssel kapcsolatos információkat a légi fuvarozók és a közvetítők honlapján és alkalmazásaiban is hozzáférhetővé kell tenni, és abban az e-mailben is közölni kell azokat, amely az e rendeletben foglalt jogokat keletkeztethető valamennyi eseményről értesíti az utasokat. [Mód. 153]

(4b) A légi fuvarozók kapcsolattartó pontokat létesítenek minden általuk üzemeltetett repülőtéren, és e kapcsolattartó pontoknál biztosítják a kapcsolattartó személyzet vagy az érintett légi fuvarozó által megbízott harmadik személy jelenlétét, akinek az a feladata, hogy az utasok számára biztosítsa a szükséges információkat a jogaikkal – köztük a panasztételi eljárásokkal – kapcsolatban, segítséget nyújtson, valamint hogy azonnal cselekedjen a járatok törlése vagy késése, visszautasított beszállás, valamint elveszett vagy késve érkező poggyász esetén. A légi fuvarozó munkaideje alatt, és amíg az utolsó utas el nem hagyja az utolsó repülőgépet, valamint azon időtartam alatt, amely észszerűen elvárható az útlevél- és vámalakiságok elvégzéséhez, a feladott poggyászok átvételéhez és a kijelölt kapcsolattartó pontra való nyugodt tempóban való odaérkezéshez, a kapcsolattartó pontok elérhetőek az utasok számára történő segítségnyújtás céljából, többek között a visszatérítéssel, átirányítással, átfoglalással és a panaszok benyújtásának elfogadásával kapcsolatban. [Mód. 154]

(4c) Az üzemeltető légi fuvarozó egyértelműen olvasható és átlátható tájékoztatást ad az utasjogokról, valamint a segítség és támogatás igénybevételével kapcsolatos kapcsolattartási adatokról az elektronikus jegyen, valamint a beszállókártya elektronikus és nyomtatott változatán. [Mód. 155]

(4d) Közlekedési fennakadás esetén, amely az e rendeletben meghatározott jogokat keletkeztetné, az üzemeltető légi fuvarozó a lehető leghamarabb teljes körűen tájékoztatja az érintett utasokat, és értesítést küld számukra, amelyben meghatározza a visszatérítés, az átfoglalás, a kártalanítás és a segítségnyújtás szabályait e rendelettel összhangban, beleértve adott esetben a 9. cikk (4) bekezdése szerinti lehetséges korlátozásokra vonatkozó információkat is, továbbá adott esetben az üzemeltető légi fuvarozó a 15a. cikk szerinti, előre kitöltött közös formanyomtatványt is megküldi az utasoknak. A nemzeti végrehajtó szerv vagy a 16. cikk szerint kijelölt más nemzeti szerv kapcsolattartási adatait az utas írásban szintén megkapja. [Mód. 156]

(4e) A légi fuvarozók és a közvetítők adott esetben az e cikk szerinti tájékoztatást a légi személyszállítási szerződés nyelvén és egy nemzetközileg használt nyelven, tartós adathordozón biztosítják. [Mód. 157]

(4f) Az utasok e rendelet szerinti tájékoztatását és a velük való levelezést elektronikus úton kell biztosítani, amennyiben ez technikailag lehetséges. Amennyiben ilyen módon nyújtják a tájékoztatást, a légifuvarozók és a közvetítők gondoskodnak arról, hogy az írásbeli levelezést – ideértve a levélváltás napját és időpontját is – meg lehessen őrizni a későbbi hivatkozás céljára. A légi fuvarozókat és a közvetítőket terheli az azon kérdésekkel kapcsolatos bizonyítási teher, hogy az utasok részére biztosították-e a szükséges tájékoztatást, illetve ha igen, mikor. Minden kommunikációs eszköznek lehetővé kell tennie az utas számára a légi fuvarozókkal és a közvetítőkkel való gyors és ingyenes kapcsolatfelvételt és a hatékony kommunikációt. [Mód. 158]

(4g) Vak vagy gyengén látó személyek, a kognitív vagy értelmi fogyatékossággal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek tekintetében e cikk rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását alternatív és hozzáférhető eszközök használatával kell biztosítani. [Mód. 159]

(4h) A repülőtér-irányító szervezet gondoskodik arról, hogy az utasok jogairól szóló általános tájékoztatás a repülőtér utasok által használt területein jól láthatóan és olvashatóan el legyen helyezve. A kapott információ alapján biztosítja továbbá, hogy késések és járatüzemeltetési rendellenességek – például járatuk törlése – esetén a repülőtéren tartózkodó utasok értesüljenek ezek okairól és e késésekkel és járatüzemeltetési rendellenességekkel kapcsolatos jogaikról, valamint jogaikról olyan esetekben, amikor a légitársaság – például fizetésképtelensége vagy működési engedélyének visszavonása miatt – váratlanul beszünteti működését. [Mód. 160]

(4i) A járat törlése vagy indulási késése esetén az üzemeltető légi fuvarozó – amint ez az információ rendelkezésére áll, és legkésőbb a menetrend szerinti indulási idő után 30 perccel – értesíti az utasokat a helyzetről, többek között a járatüzemeltetési rendellenesség okáról, valamint a becsült indulási időről; a (6) és (7) bekezdés szerint közvetítőn keresztül megvásárolt jeggyel rendelkező utasokat pedig abban az esetben, ha [*a végrehajtási rendelettel] összhangban megkapta azok elérhetőségeit. [Mód. 161]

(4j) Az utazás lefoglalását követően a légi fuvarozó és a közvetítő az összes utas számára elérhető és hatékony telefonos segítségnyújtást biztosít; ez a telefonos segítségnyújtás a járatok fennakadása esetén információkat és alternatív javaslatokat szolgáltat, és ennek költsége semmilyen körülmények között sem haladhatja meg egy helyi beszélgetés költségét. [Mód. 162]

(4k) Az utas részére a járat törléséről, jelentős késéséről vagy menetrendváltozásáról küldött elektronikus értesítésben jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy az utas e rendelet alapján jogosult lehet kártérítésre és/vagy segítségnyújtásra.” [Mód. 163]

„15a. cikk

A légi fuvarozóhoz vagy a közvetítőhöz benyújtott panasz

(1)Minden légi fuvarozó és minden közvetítő létrehoz egy panaszkezelési mechanizmust az e rendelet hatálya alá tartozó, a saját felelősségi körébe eső jogok és kötelezettségek vonatkozásában. A légi fuvarozók és a közvetítők elérhetőségeiket hozzáférhetővé teszik a légi személyszállítási szerződés nyelvén és egy nemzetközileg használt nyelven. A panaszkezelési eljárás részleteit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, többek között a fogyatékossággal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára is hozzáférhető formátumban. A légi fuvarozók és a közvetítők emellett egyértelmű módon tájékoztatják az utasokat a tagállamok által a 16. cikk alapján kijelölt szerv vagy szervek elérhetőségeiről, valamint a 16a. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezésért felelős szerv vagy szervek elérhetőségeiről, továbbá adott esetben ezek felelősségi köréről. Ezt a tájékoztatást elérhetővé kell tenni annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, amelyben a légi fuvarozó és a közvetítő tevékenykedik.[Mód. 164]

(2)Amennyiben az utasok Az (1) bekezdésben említett mechanizmus igénybevételévelmechanizmusok keretében az utasok bármely légi fuvarozóhoz vagy közvetítőhöz benyújthatnak az említettek felelősségi körébe tartozó panaszt nyújtanak be,. Az ilyen panaszt az érintett járatüzemeltetési rendellenességtőla járat indulásának vagy tervezett indulásának időpontjától számított hat hónaponegy éven belül kell benyújtaniuk. A panasz benyújtásától számított 30 naptári napon belül az a légi fuvarozó vagy közvetítő, amelyhez a panaszt intézték, indokolással ellátott választ ad, vagy – kellően indokolt kivételes esetekben – tájékoztatja az utast arról, hogy a panasz benyújtásától számított kevesebb, mint két hónapon belül az utas végleges választ fog kapni. Amennyiben a vita nem rendezhető, a válasznak tartalmaznia kell továbbá a 16. cikk alapján kijelölt szerv vagy szervek, illetve a 16a. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezésért felelős szerv vagy szervek elérhetőségeit, beleértve az ilyen szerv vagy szervek postacímét, honlapját és e-mail-címét is.benyújtani. [Mód. 165]

(2a) Amennyiben a légi fuvarozó válaszában rendkívüli körülményekre hivatkozik, tájékoztatnia kell az utast a járattörlést vagy a késést indokló konkrét körülményekről. A légi fuvarozó köteles továbbá bizonyítani, hogy a járattörlés vagy késés elkerülése érdekében minden ésszerű intézkedést megtett. [Mód. 166]

(2b) A szükséges információknak az utasok részére történő biztosítására vonatkozó bizonyítási terhet a légi fuvarozó és a közvetítő viseli. [Mód. 167]

(3)Az utasok által az (1) bekezdésbenA címzettnek a panasz beérkezésétől számított hét munkanapon belül vissza kell igazolnia az utas panaszának kézhezvételét. A panasz kézhezvételétől számított két hónapon belül a címzett köteles indokolással ellátott választ adni az utasnak. Amennyiben a címzett nem ad választ az említett mechanizmus igénybevételével benyújtott panaszok nem érintik azon jogukat, hogy a 16a. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezést vegyenek igénybe, vagy bírósági eljárás útján jogorvoslatot kérjenek, a nemzeti jognak megfelelő elévülési időkre is figyelemmel.két hónapos határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta az utas igényeit. [Mód. 168]

(3a) Az indokolással ellátott válasszal együtt a címzett egyértelmű módon tájékoztatja az utast a tagállamok által a 16. cikk alapján kijelölt szerv vagy szervek elérhetőségeiről, valamint a 16a. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezésért felelős szerv vagy szervek elérhetőségeiről, továbbá adott esetben ezek felelősségi köréről. [Mód. 169]

(3b) Amennyiben a légi fuvarozó válaszában rendkívüli körülményekre hivatkozik, tájékoztatnia kell az utast a járattörléshez vagy a késéshez vezető konkrét körülményekről. A légi fuvarozónak ezenkívül igazolnia kell, hogy a járattörlés vagy késés elkerülése érdekében minden észszerű intézkedést megtett. [Mód. 170]

(3c) A szükséges információknak az utasok részére történő biztosítására vonatkozó bizonyítási terhet a légi fuvarozó és a közvetítő viseli.” [Mód. 171]

„16. cikk

Végrehajtás Nemzeti végrehajtási szervek kijelölése [Mód. 172]

(1)Minden tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti végrehajtási szervet, amely(ek) e rendeletkijelöli az e rendeletben meghatározott kötelezettségek végrehajtásáért felel(nek) a területükön található repülőterekről induló és az oda irányuló utazások tekintetében. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy e bekezdéssel összhangban melyikfelelős szervet vagy szerveket jelölték ki. [Mód. 173]

(2)Minden egyes szervnek szervezetileg, a finanszírozásra vonatkozó döntések, a jogi struktúra és a döntéshozatal tekintetében függetlennek kell lennie bármely légi fuvarozótól, repülőtér-irányító szervezettől és közvetítőtől vagy egyéb kereskedelmi érdektőlA nemzeti végrehajtási szerv szigorúan felügyeli az e rendelet követelményeinek való megfelelést, és megteszi a szükséges intézkedéseket az utasjogok tiszteletben tartásának biztosítására. [Mód. 174]

(2a) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikkel összhangban kijelölt szervről vagy szervekről, valamint azok felelősségi köréről, ideértve azok bármely változását is. A Bizottság és a kijelölt szerv vagy szervek a honlapjukon közzéteszik ezt a tájékoztatást. [Mód. 175]

(3) Az utasok bejelenthetik a nemzeti végrehajtási szervnek e rendelet állítólagos megsértését. A nemzeti végrehajtási szerv megvizsgálhatja a bejelentett állítólagos jogsértéseket, és az említett bejelentésekben foglalt információk alapján határozhat végrehajtási intézkedések meghozataláról. [Mód. 176]

(4) A tagállamok által e rendelet megsértése esetére előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az ilyen szankcióknak mindenekelőtt elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy pénzügyi ösztönzőt jelentsenek a légi fuvarozók és a közvetítők számára ahhoz, hogy következetesen megfeleljenek e rendeletnek. [Mód. 177]

(5) A nemzeti végrehajtási szervek ... [6 évvel e módosító rendelet hatálybalépésének napját követően]-ig, majd azt követően ötévente a honlapjukon jelentést tesznek közzé tevékenységükről, valamint a végrehajtási intézkedésekről és azok eredményéről, többek között az alkalmazott szankciókról is. Ezeket a jelentéseket a Bizottság számára is be kell nyújtani. [Mód. 178]

(6)Az üzemeltető légi fuvarozók és a közvetítők közlik a nemzeti végrehajtási szervekkel azon személynek vagy személyeknek, vagy szervnek az előírt kapcsolattartási adatait, aki(ke)t vagy amelyet kijelöltek arra, hogy a működésük helye szerinti tagállamban az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a nevükben állandó jelleggel eljárjon (eljárjanak) és a nemzeti végrehajtási szerv vagy szervek által kiadott dokumentumokat kézhez vegye (vegyék). A nemzeti végrehajtási szervek e rendelet végrehajtása céljából megoszthatják egymással ezeket az információkat.ˮ

„16-a. cikk

Végrehajtási feladatok

(1) A nemzeti végrehajtási szerv szorosan figyelemmel kíséri az e rendeletnek való megfelelést, és minden szükséges intézkedést meghoz az utasok jogainak érvényesítése érdekében.

(2) A nemzeti végrehajtási szervek felkérhetik a légifuvarozókat, a repülőtér-üzembentartókat, illetve a közvetítőket arra, hogy bocsássák rendelkezésükre az (1) bekezdésben említett feladataik ellátásához szükséges dokumentumokat és információkat. Az ilyen dokumentumokat és információkat a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül rendelkezésre kell bocsátani, kivéve, ha a nemzeti végrehajtási szerv másként rendelkezik.

(3) Feladataik ellátása során a nemzeti végrehajtási szervek adott esetben figyelembe veszik a panaszkezelésre kijelölt, a 16b. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyéb szervtől kapott információkat.

(4) Két vagy több uniós tagállam közötti légi járatok esetében a nemzeti végrehajtási szervek közösen is végezhetnek nyomonkövetési tevékenységeket.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti végrehajtási szerveik elegendő felhatalmazással rendelkezzenek a végrehajtási intézkedések lefolytatásához.

(6) Abban az esetben, ha a légi fuvarozó rendkívüli körülményekre hivatkozik az e rendelet szerinti kártalanítás megtagadásának indokaként, a légi fuvarozónak állítását 48 órán belül az említett körülményekre és a kapcsolódó műszaki problémákra vonatkozó megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztania a nemzeti végrehajtási szerv felé. A légi fuvarozónak továbbá bizonyítania kell, hogy minden észszerű intézkedést megtett a szóban forgó járat törlésének vagy késésének megakadályozására.

(7) A nemzeti végrehajtási szerv megosztja ezeket az információkat az alternatív vitarendezésre e rendelet szerint kijelölt szervekkel, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(8) A nemzeti végrehajtási szerveknek kétévente június 30-ig statisztikákat tartalmazó jelentést kell közzétenniük tevékenységükről, beleértve adott esetben az előző két naptári évben alkalmazott szankciókat is.

(9) A 15a. cikkben meghatározott szolgáltatásminőségi előírásokról a légi fuvarozók, a repülőtér-irányító szervezetek és a közvetítők által szolgáltatandó adatok alapján a nemzeti végrehajtási szerv statisztikákat tesz közzé a panaszok számáról és jellegéről, a járattörlések, a visszautasított beszállások és a késések számáról, azok időtartamáról, valamint az elveszett, késve érkező vagy megrongálódott poggyászra vonatkozó adatokról.

(10) A légi fuvarozóknak és a közvetítőknek meg kell adniuk elérhetőségeiket a működési helyük szerinti tagállamok nemzeti végrehajtási szervének vagy szerveinek.” [Mód. 179]

„16-aa. cikk

A nemzeti végrehajtási szervek és egyéb szervek általi panaszkezelés

(1) A fogyasztók azon jogának sérelme nélkül, hogy a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* értelmében alternatív jogorvoslatért folyamodjanak, ha egy utas a 13a. cikknek megfelelően panaszt tett a légi fuvarozónál vagy a közvetítőnél, és a panasztétel eredménytelen volt, panaszt tehet az eredeti panasznak a légi fuvarozó vagy a közvetítő általi elutasítására vonatkozó értesítés kézhezvételét követő legfeljebb egy éven belül a nemzeti végrehajtási szervnél vagy az e cikk (2) bekezdése szerint kijelölt bármely egyéb szervnél.

(2) E rendeletnek a tagállam területén található bármelyik repülőtéren történt állítólagos megsértése miatt vagy a tagállam területen található bármelyik repülőtérről vagy harmadik országból ilyen repülőtérre induló járattal kapcsolatban bármely utas panaszt tehet a nemzeti végrehajtási szervnél vagy egy tagállam által e célból kijelölt más megfelelő szervnél.

(3) A nemzeti végrehajtási szerveknek vagy a (2) bekezdés értelmében kijelölt bármely egyéb szervnek a panasz kézhezvételétől számított két héten belül vissza kell igazolnia a kézhezvételt. A panaszkezelési eljárás legfeljebb három hónapot vehet igénybe a panaszkezelési eljárás megnyitásától számítva. A panaszkezelési eljárást hozzáférhető formátumban akadálymentessé kell tenni a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára is.

(4) Amennyiben egy panasz olyan feltételezett jogsértésre vonatkozik, amelyet egy repülőtér-irányító szervezet követett el, a panaszt azon tagállam nemzeti végrehajtási szervének vagy a (2) bekezdés értelmében kijelölt bármely egyéb szervének kell kezelnie, amelynek területén az esemény bekövetkezett.

(5) A nemzeti végrehajtási szerveknek vagy az e cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt bármely egyéb szerveknek képesnek kell lenniük az utasok egyéni panaszainak kezelésére, és legalább az (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 9. cikkében meghatározott minimális vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel kell rendelkezniük.

(6) A nemzeti végrehajtási szervek vagy a (2) bekezdés értelmében kijelölt bármely egyéb szerv határozatai mindkét félre nézve kötelezőek és végrehajthatók, a felek igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáféréshez való jogának sérelme nélkül.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/11/oj).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2394/oj).” [Mód. 180]

„16-ab. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam e rendelet 16. és a 16b. cikke alapján eltérő szerveket jelöl ki, e szervek az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban biztosítják a releváns információk egymás közötti cseréjét annak elősegítése érdekében, hogy a nemzeti végrehajtó szerv el tudja látni felügyeleti és végrehajtó feladatait, és hogy a 16b. cikk alapján kijelölt panaszkezelő szerv beszerezhesse az egyéni panaszok kivizsgálásához szükséges információkat.

(2) A különböző tagállamok nemzeti végrehajtási szervei a határokon átnyúló koordinálás céljából megosztják egymással a munkájukkal, valamint a döntéshozatali elveikkel és gyakorlatukkal kapcsolatos információkat. A Bizottság támogatja őket e feladatuk végrehajtásában.” [Mód. 181]

„16-ac. cikk

A nemzeti végrehajtási szerveknél végzett vizsgálatok

(1) A Bizottság vizsgálatokat végezhet a nemzeti végrehajtási szerveknél annak érdekében, hogy nyomon kövesse a rendelet tagállamok általi alkalmazását, és ajánlásokat tegyen a rendelet végrehajtásának javítására.

(2) A Bizottság a vizsgálat előtt időben tájékoztatja arról az érintett tagállamot.

(3) Minden bizottsági vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érintett tagállam nemzeti végrehajtási hatóságának, amely válaszában meghatározza az azonosított meg nem felelések orvoslása és az ajánlások kezelése érdekében hozott intézkedéseket.

(4) A jelentést a nemzeti végrehajtási szerv válaszával együtt adott esetben közölni kell a többi tagállam nemzeti végrehajtási szervével.” [Mód. 182]

„16-ad. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

(2) A 16c. cikkben említett együttműködés keretében a 16b. cikk (4) és (5) bekezdése alkalmazásában illetékes nemzeti végrehajtási szerv a panaszt kezelő nemzeti végrehajtási szerv kérésére kivizsgálja e rendeletnek az utóbbi szerv által azonosított megsértését, és szükség esetén szankciókat szab ki.” [Mód. 183]

„16-ae. cikk

A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés

(1) A tagállamok rendszeresen információt küldenek a Bizottság számára e rendelet alkalmazásával kapcsolatosan, aminek köszönhetően ez az információ elektronikus úton elérhetővé válik a többi tagállam számára is.

(2) A Bizottság kérésére a nemzeti végrehajtási szervek kivizsgálják azokat a konkrét feltételezett gyakorlatokat, amelyek alapján egy vagy több légi fuvarozó vagy repülőtér-irányító szervezet nem felel meg az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, és megállapításaikról a kéréstől számított négy hónapon belül jelentést tesznek a Bizottságnak.

(3) A Bizottság a [végrehajtási rendelet] 16a. cikkben említett bizottság segítségével támogatja a tagállamok között a rendelet tagállami értelmezéséről és alkalmazásáról zajló párbeszédet, és előmozdítja együttműködésüket.

(4) Egy tagállam vagy egy nemzeti végrehajtási szerv kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság megvizsgálja azokat az eseteket, amelyekben e rendelet bármely előírásának alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban különbségek mutatkoznak.

(5) A Bizottság adott esetben iránymutatásokat fogadhat el e rendelet egységes alkalmazásának előmozdítása céljából.” [Mód. 184]

„16a. cikk

Peren kívüli vitarendezés

A tagállamok biztosítják, hogy a légi utasok az e rendelet szerinti panaszok vagy kérelmek nyomán kialakult egyéni jogvitákat a peren kívüli vitarendezésért felelős szerv vagy szervek elé terjeszthessék. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk értelmében a vitarendezésért felelős szervről vagy szervekről. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e cikket csak egyrészről aAz e rendelet hatálya alá tartozó légi fuvarozók vagy aés közvetítők alternatív vitarendezési eljárásokban való részvétele kötelező, határozataik pedig kötelező erejűek, a felek igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférési jogának sérelme nélkül, és másrészről a fogyasztók közötti jogvitákra alkalmazzák.ˮ [Mód. 185]

„16aa. cikk

Megfelelőségi dokumentumok

(1) Az uniós légi fuvarozók [xxxx. január 1-jéig] elkészítenek és benyújtanak a működési engedélyüket az 1008/2008/EK rendelet alapján kiadó tagállam nemzeti végrehajtási szervének és a Bizottságnak egy dokumentumot, amely észszerű részletességgel bizonyítja, hogy működési eljárásaik elegendőek annak biztosításához, hogy megfeleljenek a rendelet minden releváns cikkének.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a megfelelőségi dokumentumok minimum tartalmát. A minimum tartalom legalább magában foglal egy nagyobb járatüzemeltetési rendellenességekre vonatkozó készenléti tervet, továbbá meghatározza a segítségnyújtásért és más jogokért felelős személyeket, a panaszok kezelésére, valamint a segítségnyújtás és a kártalanítás biztosítására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket és eljárásokat és az utasokkal folytatott kommunikáció eljárásait és sablonjait. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 16c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Valamely uniós repülőtérről szolgáltatást nyújtó minden más légi fuvarozónak megfelelőségi dokumentumot kell benyújtania a működésük által érintett tagállam nemzeti végrehajtási szervéhez és a Bizottsághoz.

(4) A légi fuvarozók [xxxx. január 1-jétől] kezdődően háromévente felülvizsgálják megfelelőségi dokumentumaikat, és a frissített változatot megküldik a megfelelő nemzeti végrehajtási szerv(ek)nek és a Bizottságnak.

(5) A nemzeti végrehajtási szerv figyelembe veszi a légi fuvarozó által benyújtott megfelelőségi dokumentumokat, és lehetőség szerint a panaszokkal kapcsolatos információk alapján ellenőrzi a megfelelőségi dokumentumok érvényességét.” [Mód. 186]

„16ab. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6c. és a 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napja] -tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6c. és a 7. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6c. és a 7. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 187]

„16ac. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az utasjogokkal foglalkozó bizottság segíti, amely legfeljebb minden tagállam két-két képviselőjéből áll, akiknek legalább egyike a nemzeti végrehajtási szerveket képviseli. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.” [Mód. 188]

„17. cikk

Felülvizsgálat és jelentéstétel

(1) A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-ig, majd azt követően háromévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendkívüli körülmények mellékletben foglalt jegyzékéről, a légi járatok időben történő és hatékony üzemeltetését befolyásoló, az egyes jelentéseket megelőző két évben bekövetkezett események fényében.

A jelentéshez szükség szerint jogalkotási javaslatot kell mellékelni. [Mód. 189]

(2)A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-ig, majd azt követően ötévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, végrehajtásáról és eredményeiről. A Bizottság az említett jelentésben információt szolgáltat a harmadik országbeli légi fuvarozók által üzemeltetett, harmadik országokba tartó és onnan érkező légi járatok utasainak fokozott védeleméről.

Az említett jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összegek és a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányok felülvizsgálatát, figyelembe véve többek között a megelőző öt év viszonylatában a légi viteldíjak alakulását, az inflációs rátát, valamint a légi fuvarozóknak betudható visszautasított beszállásra, járattörlésekre, késésekre és lekésett csatlakozó légi járatokra vonatkozó statisztikákat, valamint az alacsonyabb osztályon történő elhelyezésre vonatkozó statisztikákat. [Mód. 190]

Az első albekezdés alapján ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-ig benyújtandó jelentésben a Bizottság a következőket is értékeli:a) szükséges-e és kivitelezhető-e felülvizsgálni e rendelet hatályát az utasok védelmének, és az uniós és a harmadik országbeli légi fuvarozók közötti egyenlő versenyfeltételek, valamint az összekapcsoltsági szempontok további megerősítése érdekében. A Bizottság értékeli különösen a joghatósági összeütközések kockázatát és a végrehajtással kapcsolatos nehézségeket, továbbá ajánlásokat tesz az említett kockázatok csökkentésére, illetve az említett nehézségek kezelésére; [Mód. 191]b) szükséges-e a késéseknek és a járattörléseknek a Bizottság értékelését megelőző öt évben és ... [az e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-tól/-től kezdődően minden egyes évben való alakulására vonatkozó statisztikák alapján a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékek kiigazítása; [Mód. 192]c)kivitelezhető-e a késésekkel kapcsolatos kártalanítási kérelmek vagy kártalanítási kifizetések további automatizálása.

A jelentéshez szükség szerint jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.”

„b) »uniós légi fuvarozó«: olyan légi fuvarozó, amely az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* rendelkezéseivel összhangban valamely tagállam által megadott érvényes működési engedéllyel rendelkezik;

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1008/oj).ˮ;

„h) »mozgást segítő eszköz«: minden olyan eszköz, amelynek rendeltetése, hogy az 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének a) pontja értelmében vett, fogyatékkal élő személyek vagy csökkent mozgásképességű személyek mozgását segítse;i)»tanúsított segítő kutya«: a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének és önrendelkezésének növelése érdekében speciálisan kiképzett kutya, amelyet az alkalmazandó nemzeti szabályok – amennyiben vannak ilyenek – hivatalosan ilyenként tanúsítanak;j)»hozzáférhető formátum«: olyan formátum, amely hozzáférést biztosít a fogyatékossággal élő személy vagy a csökkent mozgásképességű személy számára minden releváns információhoz, beleértve azt is, hogy az ilyen személy a lehető legmegfelelőbb és legkényelmesebb módon férhessen hozzá az információkhoz, ugyanúgy, mint egy egészségromlással vagy fogyatékossággal nem élő személy, és amely megfelel az alkalmazandó jogszabályokkal, különösen az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban meghatározott akadálymentességi követelményeknek;k)»közvetítő«: a fuvarozótól eltérő valamely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból egy fuvarozó vagy egy utas nevében jár el egy személyszállítási szerződés megkötése érdekében;l)»személyes tárgy«: a személyszállítás szükséges elemét képező, fel nem adott poggyász, amely megfelel a biztonsági és védelmi követelményeknek, továbbá vagy legfeljebb 40x30x15 cm méretű, vagy pedig teljesíti azt a feltételt, hogy elhelyezhető az utas ülőhelye előtti ülés alá; [Mód. 193]m)»kézipoggyász«: olyan fel nem adott poggyász, amely nem személyes tárgy, és amely megfelel a biztonsági és védelmi követelményeknek.

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1107/oj).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj).ˮ

„Az utasok és poggyászuk tekintetében az uniós légi fuvarozó felelősségét a Montreali Egyezménynek az ilyen felelősségre vonatkozó összes rendelkezése szabályozza. Ideértendő az uniós légi fuvarozónak az utasok vagy a poggyász késésével kapcsolatos felelőssége is.ˮ

„(2) A közösségi légi fuvarozó vagy a nevében eljáró földi kiszolgáló az Unió valamennyi repülőterén létrehoz egy olyan szolgáltatást, amely panaszbejelentő formanyomtatványt biztosít az utasoknak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megérkezésükkor azonnal panaszt nyújthassanak be megrongálódott vagy késve érkező poggyászukra vonatkozóan. Hasonlóképpen, az uniós légi fuvarozó biztosítja, hogy az utasok QR-kódok használatával könnyen és felhasználóbarát módon hozzáférést kapjanak az e bekezdésben említett panaszbejelentő formanyomtatványhoz. Ezeket a QR-kódokat egyértelmű és látható módon kell közzétenni és elhelyezni, többek között az utasfelvételi pultoknál, a repülőtéri ügyfélszolgálati pultoknál, a beszállókapuknál, valamint a légi fuvarozó honlapján vagy az azzal egyenértékű online platformon annak érdekében, hogy az utasok gyorsan és indokolatlan nehézségek nélkül hozzáférhessenek a panaszbejelentő formanyomtatványhoz. A panaszbejelentő formanyomtatványt, amely a szokásos poggyászjegyzőkönyv (PIR) is lehet, a légi fuvarozó a repülőtéren a Montreali Egyezmény 31. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszként fogadja el. Ez a lehetőség nem sérti az utas azon jogát, hogy a Montreali Egyezményben megadott határidőkön belül más módon is panaszt nyújtson be. [Mód. 194]

(2a)A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik az egységesített igénybejelentő formanyomtatvány formáját. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 6f. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági/vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” [Mód. 195]

„3a. cikk

Annak a kiegészítő összegnek, amelyet a Montreali Egyezmény 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban és a 6a. cikk sérelme nélkül valamely uniós légi fuvarozó abban az esetben számíthat fel, ha egy utas a poggyászának a rendeltetési helyen történő kiszolgáltatásra vonatkozó külön érdekbevallást tesz, olyan díjszabáson kell alapulnia, amely tükrözi a felelősségi határösszeget meghaladó értékű poggyász szállításának és biztosításának többletköltségeit. A díjszabást kérés alapján az utasok rendelkezésére kell bocsátani.ˮ

„5. cikk

(1)Az utasok halála vagy sérülése esetén az uniós légi fuvarozó késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb tizenöt nappal a kártérítésre jogosult természetes személy azonosítását követően köteles olyan előleget fizetni, amelyre az elszenvedett nehézségekkel arányos alapon szükség lehet a közvetlen anyagi szükségletek kielégítése érdekében.

(2)Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az utasok halála esetén utasonként fizetendő előleg nem lehet kevesebb, mint a Montreali Egyezmény 21. cikkének (1) bekezdése szerint, valamint a Montreali Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdése szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által meghatározott minimális felelősségi összeg 16 %-a.

(3)Az előleg kifizetése nem jelenti a felelősség elismerését, és az uniós légi fuvarozó felelőssége alapján kifizetett minden további összeggel ellentételezhető, de nem követelhető vissza, kivéve a Montreali Egyezmény 20. cikkében előírt esetekben vagy ha az a személy, aki az előleget megkapta, nem a kártérítésre jogosult személy volt.

(3a) Poggyász elvesztése, késve érkezése vagy megrongálódása esetén a légi fuvarozók elsőként kártalanítják azokat utasokat, akikkel szerződést kötöttek, mielőtt keresetet indíthatnak a repülőterek vagy a szolgáltatók ellen azon károk miatt, amelyekért nem feltétlenül ők a felelősek.ˮ [Mód. 196]’

„(1) Minden légi fuvarozó, amennyiben légi fuvarozást értékesít az Unióban, biztosítjaegyértelmű és hozzáférhető módon átfogó tájékoztatást nyújt az utasoknak az elveszett, késve érkezett vagy megrongálódott poggyász esetén követendő eljárásokról. A légi fuvarozók biztosítják, hogy valamennyi értékesítési helyen – a telefonon és interneten keresztüli értékesítést is ideértve – az utasok rendelkezésére bocsássák az utasokért és poggyászaikért való felelősséget szabályozó fő rendelkezések összefoglalását, beleértve a kártérítési per indításának határidőit és a poggyászra vonatkozó külön érdekbevallás tételének lehetőségét is. E tájékoztatási követelménynek való megfelelés céljából az uniós légi fuvarozók a mellékletben foglalt tájékoztatót használják. Ilyen tájékoztató nem használható kártérítési igény alapjaként, és nem tekinthető e rendelet vagy a Montreali Egyezmény értelmezésének.”; [Mód. 197]

„(1a) Minden légi fuvarozó, amennyiben légi fuvarozást értékesít az Unióban, biztosítja, hogy valamennyi értékesítési helyen – a telefonon és interneten keresztüli értékesítést is ideértve – az utasok rendelkezésére bocsássák az utasokért és poggyászaikért való felelősséget szabályozó fő rendelkezések összefoglalását, beleértve a kártérítési per indításának határidőit és a poggyászra vonatkozó külön érdekbevallás tételének lehetőségét is. E tájékoztatási követelménynek való megfelelés céljából az uniós légi fuvarozók a mellékletben foglalt tájékoztatót használják. Ilyen tájékoztató nem használható kártérítési igény alapjaként, és nem tekinthető e rendelet vagy a Montreali Egyezmény értelmezésének. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6d. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktussokat fogadjon el annak érdekében, hogy a mellékletben szereplő összegeket – az 5. cikk (2) bekezdésében szereplő összeg kivételével – a Montreali Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdése alapján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által hozott határozatra figyelemmel kiigazítsa.”; [Mód. 198]

„– azon jogról, hogy amennyiben az utas fogyatékossággal élő személy vagy csökkent mozgásképességű személy, a mozgást segítő eszköze értékéről díjmentesen külön érdekbevallást tegyen.ˮ;

„(3) Minden olyan fuvarozás esetében, amelyet az uniós légi fuvarozók teljesítenek, az (1) és (2) bekezdés tájékoztatási követelményeivel összhangban jelzett felelősségi összeghatárok az e rendelettel megállapított felelősségi összeghatárokkal megegyeznek, kivéve, ha az uniós légi fuvarozó magasabb felelősségi összeghatárokat alkalmaz önkéntes kötelezettségvállalás végett. A harmadik országbeli légi fuvarozók által teljesített valamennyi fuvarozás esetében az (1) és (2) bekezdés csak az Unióba irányuló, az Unióból kiinduló vagy az Unión belüli fuvarozással kapcsolatban alkalmazandó.ˮ;

„(4) Minden légi fuvarozó olyan formanyomtatványt bocsát rendelkezésre a mobilalkalmazásában és a honlapján, amely lehetővé teszi az utasok számára, hogy haladéktalanul – online vagy nyomtatott változatban – panaszt nyújtsanak be a poggyász megrongálódása, késése vagy elvesztése miatt. A légi fuvarozónak a formanyomtatvány benyújtásának az időpontját kell a Montreali Egyezmény 31. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti panaszbenyújtási időpontnak tekintenie, még abban az esetben is, ha a légi fuvarozó a későbbiek során további információkat kér. Ez a bekezdés nem sérti az utas azon jogát, hogy a Montreali Egyezményben megadott határidőkön belül más módon panaszt nyújtson be.

(5)Az e cikk alapján nyújtott minden tájékoztatást, valamint a panaszbejelentő formanyomtatványt hozzáférhető formátumban kell megadni és elérhetővé kell tenni a digitális eszközöket nem használó személyek számára is.

(6)Az e cikk szerinti összes tájékoztatási kötelezettség alkalmazandó azokra a közvetítőkre is, akik az Unióba irányuló, az Unióból kiinduló vagy az Unión belüli légi fuvarozást értékesítenek.ˮ

„6a. cikk

(1)Az uniós légi fuvarozó tájékoztatja utasait jogaikról, és biztosítja, hogy amennyiben egy fogyatékossággal élő személy vagy egy csökkent mozgásképességű személy feladott mozgást segítő eszközt vagy tanúsított segítő kutyát szállít magával, minden ilyen személy számára felajánlják azt a lehetőséget, hogy – a foglaláskor vagy az 1107/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb akkor, amikor az eszközt átadják a légi fuvarozónak, illetve tanúsított segítő kutyák esetében a beszálláskor – hozzáférhető formátumban a rendeltetési helyen történő kiszolgáltatásra vonatkozó külön érdekbevallást tegyen a Montreali Egyezmény 22. cikkének (2) bekezdése szerint. Az említett esetben az uniós légi fuvarozó nem számíthat fel kiegészítő díjat az érintett utasoknak. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyek rögzítik a külön érdekbevallás formájára vonatkozó mintát. Ezeket a végrehajtási aktusokat a [6f. cikk (2)] bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az eszköz megsemmisülése, elvesztése, megrongálódása vagy késése, illetve egy tanúsított segítő kutya elpusztulása vagy sérülése esetén az uniós légi fuvarozó megkövetelheti a fogyatékossággal élő személytől vagy a csökkent mozgásképességű személytől, hogy a külön érdekbevallásban szereplő összeg alátámasztásaként igazolja a mozgást segítő eszköz, illetve a tanúsított segítő kutya pótlásának – ideértve az ideiglenes pótlást is – költségét. [Mód. 199]

Amikor egy közvetítő az uniós légi fuvarozó nevében légi fuvarozást értékesít, tájékoztatnia kell utasait jogaikról, és az érintett utasok számára fel kell ajánlania azt a lehetőséget, hogy – a foglaláskor vagy az 1107/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti bejelentéssel egyidejűleg – hozzáférhető formátumban külön érdekbevallást tegyenek a Montreali Egyezmény 22. cikkének (2) bekezdése szerint. Ezt a külön érdekbevallást az első albekezdésben meghatározott feltételekkel azonos feltételek mellett kell benyújtani. A közvetítő a lehető leghamarabb továbbítja a bevallást az uniós légi fuvarozónak. [Mód. 200]

(2)A feladott mozgást segítő eszköz megsemmisülése, elvesztése, megrongálódása vagy késése, illetve a tanúsított segítő kutya elpusztulása vagy sérülése esetén az uniós légi fuvarozó felelősséget visel az utas által bejelentett összeget meg nem haladó összeg kifizetéséért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az igényelt összeg meghaladja az utasnak a rendeltetési helyen történő kiszolgáltatáshoz fűződő tényleges érdekét.

(3)A (2) bekezdés alkalmazása esetén, az 1107/2006/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint I. melléklete negyedik albekezdésének sérelme nélkül az uniós légi fuvarozónak haladéktalanul meg kell tennie minden észszerű erőfeszítést annak érdekében, hogy biztosítsa a feladott mozgást segítő eszköz azonnal szükségessé vált ideiglenes pótlását, illetve gondoskodjon ideiglenes megoldásról a tanúsított segítő kutya helyettesítése céljából. A fogyatékossággal élő személy vagy a csökkent mozgásképességű személy számára engedélyezni kell, hogy az ideiglenes pótlásként kapott eszközt vagy tanúsított segítő kutyát mindaddig díjmentesen magánál tartsa, amíg a (2) bekezdésben említett kártérítést ki nem fizették vagy amíg az uniós légi fuvarozó meg nem téríti a jogi vagy természetes személyek részére a mozgást segítő eszköz szükségessé vált ideiglenes pótlásával vagy a tanúsított segítő kutya szükségessé vált ideiglenes helyettesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket.

(4)A (3) bekezdésnek való megfelelés nem minősül az uniós légi fuvarozó felelőssége elismerésének.

6aa. cikk

(1) A 261/2004/EK rendelet 16. cikke alapján kijelölt nemzeti végrehajtási szerv biztosítja e rendelet betartását. Ennek érdekében felügyeli:a) a légi személyszállítási szerződések feltételeit;b) azt, hogy utasok részére a légi fuvarozók rendszeresen felajánlják a feladott mozgást segítő eszközökre vonatkozó külön érdekbevallás megtételét, és hogy az ilyen eszközök megrongálódása esetén megfelelő kártalanítást nyújtanak;c) az 5. cikk (1) bekezdése szerinti előleg kifizetését, amikor ilyen kifizetés esedékes;d) a 6. cikk alkalmazását.

(2) A csökkent mozgásképességű és a fogyatékossággal élő személyek mozgást segítő eszközeik vagy segédeszközeik károsodása esetén történő védelmének felügyelete céljából a nemzeti végrehajtási szervek megvizsgálják és figyelembe veszik a mozgást segítő eszközöket érintő panaszokkal kapcsolatban a 261/2004/EK rendelet 16a. cikke szerint kijelölt testületeknek benyújtott információkat is.

(3) A tagállamok által e rendelet megsértése esetére előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(4) A 261/2004/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése alapján készített éves jelentéseikben a nemzeti végrehajtási szervek statisztikákat is közzétesznek tevékenységükről és az e rendelet alkalmazása kapcsán kiszabott szankciókról. [Mód. 201]

6b. cikk

(1)Az 1008/2008/EK rendelet sérelme nélkül, az Unióba irányuló, az Unióból kiinduló vagy az Unión belüli légi fuvarozás értékesítésekor minden légi fuvarozó és közvetítő köteles – foglaláskor, valamint a mobilalkalmazásukban és a honlapjukon – az alább felsorolt információkat egyértelműen, hozzáférhető formátumban feltüntetni, továbbá a légi fuvarozóknak ezeket kérésre a repülőtéren (többek közt az önkiszolgáló utasfelvételi automatákon) is rendelkezésre kell bocsátaniuk:–méretben és súlyban megadva azon engedélyezett maximális poggyászmennyiség, amelyet az utasok felvihetnek az utastérbe, valamint feladhatnak a légi jármű csomagterébe, és amely megfelel az utas helyfoglalásában benne foglalt minden egyes légi járat tekintetében a szállítási osztályra vonatkozó viteldíjnak,–az engedélyezett maximális poggyászmennyiségen belül darabszám szerint alkalmazott esetleges korlátozások,–a törékeny vagy értékes tárgyak – például hangszerek, sportfelszerelések, babakocsik és gyermekülések – utastérben vagy a légi jármű csomagterében történő szállításának a feltételei,–a (2) bekezdés sérelme nélkül, a feladott és fel nem adott poggyászok – többek között a 6c. cikkben említett hangszerek – szállításáért felszámított esetleges kiegészítő díjak,–azok a konkrét okok, amelyek miatt a (3) bekezdés értelmében nem vihető fel az utastérbe a fel nem adott poggyász.

Az alapvető szállítási szolgáltatásoknak és a további díjaknak világosan azonosíthatónak és egymástól függetlenül külön megvásárolhatónak kell lenniük. [Mód. 202]

Ha a kézipoggyászt a repülőgépbe való beszállás vagy a repülőgép indulása előtt a repülőgép utasteréből a csomagtérbe rakják át, akkor ezt a poggyászt a repülőgép elhagyásakor kézipoggyászként át kell adni az utasnak. [Mód. 203]

(2)Az 1107/2006/EK rendelet sérelme nélkül a légi fuvarozók többletdíj felszámítása nélkül engedélyezik az utasok számára, hogy a 261/2004/EK rendeletnek megfelelően az utastérbe személyes tárgyat és kézipoggyászt vigyenek magukkal legfeljebb 100 cm méretig (a hosszúság, a szélesség és a magasság összege). Az engedélyezett kézipoggyászt az utasonként engedélyezett összes kézipoggyász maximális méretében vagy maximális tömegében, vagy mindkét értékben adják meg, azonban a szállított tárgyak számának bármilyen korlátozása nélkül. [Mód. 204]

(3)Amikor bizonyos konkrét okokból kifolyólag, például biztonsági vagy kapacitásbeli okokból vagy a légi jármű típusának a helyfoglalás után történt megváltoztatása miatt a (2) bekezdésben említett személyes tárgyat vagy a kézipoggyászt nem lehet az utastérben szállítani, a légi fuvarozó – az utasra kirótt további díj felszámítása nélkül – az említett fel nem adott poggyászt a csomagtérben szállíthatja.

(4)A (2) és a (3) bekezdést alkalmazni kell valamennyi, egy tagállam Szerződések hatálya alá tartozó területén található repülőtérről induló légi fuvarozóra, és egy tagállam Szerződések hatálya alá tartozó területére érkező valamennyi uniós légi fuvarozóra. [Mód. 205]

(5)Ez a cikk nem érinti a fel nem adott poggyászra vonatkozóan az uniós szabályokban – például a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben* és az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendeletben** megállapított szabályokban – és nemzetközi biztonsági és védelmi szabályokban előírt korlátozásokat.

6c. cikk

(1)Az alkalmazandó biztonsági és védelmi szabályok, valamint az érintett légi járműre vonatkozó műszaki előírások és korlátozások függvényében az uniós légi fuvarozók engedélyezik, hogy az utasok hangszert vigyenek magukkal az utastérbe. A hangszereket az utastérben történő szállításra akkor lehet elfogadni, ha az említett hangszereket az utastérben biztonságosan el lehet helyezni egy erre alkalmas poggyásztárolóban vagy egy megfelelő utasülés alatt. Ha a hangszereket az utastérben történő szállításra elfogadták, aA légi fuvarozó dönthet úgy, hogy egy adott hangszer beleszámít az utas által szállítható fel nem adott poggyász megengedett keretébe, és nem szállítható a megengedett keretet meghaladvakézipoggyász-keretbe. A légi fuvarozó dönthet úgy, hogy pótdíj vonatkozik a kézipoggyász-kereten felüli kézipoggyászra. [Mód. 206]

(2)Az alkalmazandó biztonsági és védelmi szabályokra is figyelemmel, Ha egy hangszer túlságosan nagy ahhoz, hogy az utastérben egy erre alkalmas poggyásztárolóban vagy egy megfelelő utasülés alatt biztonságosan el lehessen helyezni, a légi fuvarozó második viteldíj megfizetését kérheti, amennyiben az ilyen hangszert az utas fel nem adott poggyászkéntkézipoggyászként egy második ülésen szállítja. Ez a második viteldíj mentesül az alkalmazandó repülőtér-elhagyási adó megfizetése alól. Ha második viteldíj megfizetésére kerül sor, a légi fuvarozónak a lehetőségek szerint mindent meg kell tennie azért, hogyAz utasok továbbá kötelezhetők arra, hogy mind az utas, mind és a hangszer számára válasszanak és vásároljanak egymás melletti ülőhelyet, amelyek közül az egyiknek mindig ablak melletti ülésnek kell lennie a hangszer számára. Ha az utas kéri, és rendelkezésre áll ilyen, a hangszereket a légi jármű csomagterének fűtött részében kell szállítani, az alkalmazandó biztonsági szabályokra, a rendelkezésre álló helyre és az érintett légi jármű műszaki előírásaira is figyelemmel.üléseket foglaljon el. [Mód. 207]

(2a) Ha erre megvan a lehetőség és az utas kéri, a hangszereket a raktér egy fűtött részében kell szállítani az alkalmazandó biztonsági szabályoktól, a rendelkezésre álló helytől és az érintett repülőgép műszaki előírásaitól függően. A légi fuvarozó a hangszereken egyértelműen elhelyezendő különleges címkéket biztosít annak biztosítása érdekében, hogy azokat a szükséges körültekintéssel kezeljék. Kizárólag a kifejezetten az ilyen eszközökre tervezett merev és/vagy keményfalú hordozóban, megfelelően csomagolt hangszerek szállíthatók a raktérben. [Mód. 208]

(2b) A légi fuvarozó a jegyvásárláskor, valamint szerződési feltételeiben egyértelműen jelzi, hogy a hangszereket milyen szabályok szerint fogja szállítani, ideértve az alkalmazandó díjakat, valamint az érintett légi járművön rendelkezésre álló, a hangszerek szállítására szolgáló eszközöket és ezen eszközök méretét. Ha második viteldíjat kell vásárolni, az utasok számára fel kell kínálni az említett második viteldíj online megvásárlásának lehetőségét. [Mód. 209]

6d. cikk

(1) A Bizottságot az utasjogokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 210]

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2008.4.9., 72. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/300/oj).

** A Bizottság (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelete (2015. november 5.) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 299., 2015.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/1998/oj).”

„7. cikk

A Bizottság … [e módosított rendelet hatálybalépésének napjától számított 53 év]-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről és eredményeiről. A jelentéshez szükség szerint jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.ˮ [Mód. 211]