1.megismétli, hogy támogatja az EU globális emberi jogi szankciórendszerét (az uniós Magnyickij-törvényt) mint az emberi jogok világszerte történő előmozdítását és az EU emberi jogi eszköztárának megerősítését szolgáló nélkülözhetetlen eszközt, különösen mivel az képes hozzájárulni a megcélzott személyek és szervezetek magatartásának megváltoztatásához, valamint azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek célja a súlyos emberi jogi jogsértések közvetlen elkövetőinek, támogatóinak, felbujtóinak és közvetett támogatóinak, valamint azoknak a felelősségre vonása, akik közvetlenül vagy közvetve hasznot húznak az ilyen jogsértésekből, beleértve közvetlen családtagjaikat is; kiemeli, hogy az eszközt úgy alakították ki, hogy ne akadályozza a lakosságot emberi jogainak gyakorlásában;

2.megerősíti, hogy szilárdan elkötelezett a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések büntetlensége elleni küzdelem mellett, amely a meglévő uniós szankciós eszközök, többek között az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) hatékony alkalmazása révén valósul meg; megerősíti, hogy szilárdan elkötelezett a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer mellett, amely példátlan kihívásokkal néz szembe, beleértve azokat az alaptalan szankciókat is, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság bírái és személyzete ellen irányulnak, akik közül néhányan uniós állampolgárok; e tekintetben sürgeti az EU-t, hogy aktiválja blokkoló intézkedéseit A Tanács 2271/96/EK rendelete (1996. november 22.) a harmadik ország által elfogadott jogszabályoknak az ország területén kívüli alkalmazásának hatása és az ilyen jogszabályon alapuló vagy abból eredő intézkedések elleni védelemről (HL L 309., 1996.11.29., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2271/oj). e szankciók hatásának megfékezése érdekében;

3.felszólít az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) és annak az uniós országspecifikus szankciókkal és más uniós horizontális korlátozó intézkedésekkel való interakciója átfogó hatásvizsgálatára annak érdekében, hogy értékelni lehessen a szankciórendszer koherenciáját, arányosságát és hatékonyságát – többek között a jegyzékbe vett szereplők magatartásának megváltoztatása terén – az operatív hiányosságok azonosítása, valamint a világszerte történő következetes és stratégiai alkalmazás biztosítása érdekében, és kéri, hogy e hatásvizsgálat megállapításaival összhangban vizsgálják felül az EU globális emberi jogi szankciórendszerét (az uniós Magnyickij-törvényt);

4.szorgalmazza, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) alapján összeállított jegyzékeket folyamatosan és rendszeresen, legalább 12 havonta vizsgálják felül, hogy biztosítsák azok következetességét, arányosságát, valamint a legfrissebb információkkal és bírósági határozatokkal való összhangját;

5.úgy véli, hogy a jogi egyértelműség, a jogszerű eljárás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében több információt kell rendelkezésre bocsátani a jegyzékből való törlés kritériumairól;

6.megismétli annak fontosságát, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) összhangban legyen az EU országspecifikus és horizontális korlátozó intézkedéseivel, ágazati intézkedéseivel és fegyverembargóival, valamint a meglévő nemzetközi szankciós keretekkel, és kiegészítse azokat;

7.ösztönzi a Tanácsot, hogy a globális legitimitás és hatékonyság növelése érdekében törekedjen az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) jegyzékeinek a hasonlóan gondolkodó partnerek – különösen a G7-ek – és az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciós jegyzékeivel történő összehangolására, amennyiben ez politikailag és jogilag megvalósítható;

8.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) és a nemzetközi elszámoltathatósági mechanizmusok – például az ENSZ, a Nemzetközi Büntetőbíróság és a regionális emberi jogi bíróságok – közötti szinergiákat a súlyos emberi jogi jogsértések elleni uniós fellépések hatékonyságának javítása érdekében;

9.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok – az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való szélesebb körű igazodásukkal összhangban – igazodjanak az EU globális emberi jogi szankciórendszeréhez (az uniós Magnyickij-törvényhez);

10.teljes mértékben támogatja a Parlament által régóta prioritásként kezelt célzott korrupcióellenes szankcióknak az EU keretein belüli bevezetését , történjen az akár az EU globális emberi jogi szankciórendszerébe (az uniós Magnyickij-törvénybe) való beillesztéssel, akár egy másik rendszer keretében; javasolja, hogy a rendszer hatályát terjesszék ki a nagyszabású korrupciós ügyekre és az autoriter rezsimeket közvetlenül támogató állami közbeszerzési szerződésekkel való visszaélésekre, ezáltal összekapcsolva az emberi jogi visszaéléseket a kleptokratikus gyakorlatokkal; hangsúlyozza továbbá, hogy a korrupcióellenes szankcióknak figyelembe kell venniük a tágabb rendszerszintű összefüggéseket, és szorosan kapcsolódniuk kell az érintett szereplőkre irányuló átfogó stratégiákhoz; üdvözli, hogy a Bizottság egy korrupcióellenes szankciórendszerre irányuló javaslatot terjesztett elő; sajnálatosnak tartja, hogy a dossziét néhány tagállam blokkolta a Tanácsban;

11.hangsúlyozza, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszerének (az uniós Magnyickij-törvénynek) foglalkoznia kell a digitális megfigyelés, a kémszoftverek exportálása és az elnyomásra használt egyéb technológiák révén lehetővé tett emberi jogi jogsértésekkel, valamint a polgári lakosságnak történő károkozás egyértelmű szándékával elkövetett szándékos környezetpusztítással; felszólít az ilyen visszaélésekben részt vevő személyek kifejezett jegyzékbe vételére;

12.üdvözli az EU globális emberi jogi szankciórendszerének (az uniós Magnyickij-törvénynek) a másként gondolkodók és az emberijog-védők transznacionális elnyomásáért felelős szereplőkkel szembeni közelmúltbeli alkalmazását, és több jegyzékbe vételre szólít fel az ezen növekvő globális tendenciára való reagálás és a transznacionális elnyomásra irányuló cselekmények – köztük a digitális megfigyelés, a száműzöttek zaklatása, valamint a határokon átnyúló megfélemlítés, dezinformáció és jogi visszaélések – szisztematikus értékelése érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy a szankciók következetes alkalmazásának biztosítása érdekében fogadjon el munkadefiníciót a transznacionális elnyomásra vonatkozóan, amely magában foglalja a nem állami megbízottakat, például a biztonsági magánvállalatokat és a diaszpóraszervezeteket is; felhívja az EU-t, hogy fokozottabban alkalmazza a szankciókat azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akikről vagy amelyekről hitelt érdemlően és dokumentáltan bebizonyosodott, hogy felelősek az emberijog-védőkkel szembeni transznacionális elnyomásért, beleértve a hozzátartozók zaklatását, a digitális támadásokat és a megfélemlítést külföldön;

13.sürgeti a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az olyan kétoldalú politikai vagy diplomáciai fellépésektől, amelyek aláássák a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási mechanizmusok – többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma – és az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségüket vagy ellentmondanak az EU szankciókkal kapcsolatos egységes álláspontjának; utasítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy amennyiben ezt az ajánlást nem veszik figyelembe, szólítsa fel az érintett tagállamokat az igazodásra és az EU egységének fenntartására; felkéri a tagállamokat, hogy növeljék a koordinációt, és használják fel saját eszközeiket, például az egyetemes joghatóságot és a nemzeti szankciókat – feltéve, hogy azokat koordinált módon, a közös uniós célkitűzéseket támogatva alkalmazzák –, hogy ezáltal jelentős változást idézzenek elő és segítsék az uniós szankciók célkitűzéseinek elérését;

14.elítéli, hogy egyes tagállamok nem tartották be az uniós szankciókat azáltal, hogy lehetővé tették a szankcionált személyek számára az EU területére való belépést, így rontva a szankciók hitelességét és hatékonyságát; sürgeti az összes uniós tagállamot, hogy teljes mértékben és feltétel nélkül tartsák be az uniós szankciókat; felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként biztosítsa, hogy az uniós tagállamok betartsák a szankciókat, és szigorúan és megkülönböztetéstől mentesen kezelje a tagállamok meg nem felelésének eseteit;

15.hangsúlyozza, hogy az EU korlátozó intézkedései csak akkor lehetnek teljes mértékben hatékonyak, ha azokat valamennyi tagállam következetesen, gyorsan és egységesen értelmezi, érvényesíti és hajtja végre; megjegyzi, hogy a tagállamok között eltérések vannak a jogi keretek, a közigazgatási struktúrák és a szankciók végrehajtását szolgáló operatív erőforrások tekintetében; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a harmonizáltabb és koordináltabb végrehajtás biztosítása érdekében, többek között a vagyoni eszközök befagyasztására szolgáló kapacitások megerősítésével, az információcsere javításával, valamint közös, uniós szintű nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmusok kidolgozásával;

16.sürgeti az EKSZ-t, hogy határozzon meg legális lehetőségeket az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) alapján szankcionált személyek befagyasztott vagyonából származó kamatok felhasználására, hogy azok olyan súlyos emberi jogi visszaélések áldozatainak javát szolgálhassák, amelyekért a szankcionált személyek felelősek; ösztönzi továbbá az EU-t, hogy vizsgálja meg a tisztességtelenül szerzett haszonra vonatkozó külön eljárás létrehozásának lehetőségét;

17.határozottan üdvözli, hogy a Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) keretében tematikus szankciócsomagokat fogadott el; sürgeti a Tanácsot, hogy szisztematikusan és proaktívan fogadjon el hasonló célzott intézkedéseket az egyéb konkrét és súlyos emberi jogi jogsértések kezelése érdekében, beleértve a kínzást, az erőszakos eltüntetéseket, az önkényes fogva tartást, valamint a civil társadalom és az emberijog-védők elnyomását;

18.ismételten kéri, hogy a Tanács fokozatosan térjen át a minősített többségi szavazásra a közös kül- és biztonságpolitika olyan területeire vonatkozó határozatok esetében, amelyeknek nincsenek katonai vagy védelmi vonatkozásaik, beleértve a szankciókat;

19.kéri, hogy az uniós szankciórendszer legyen összhangban a nemzetközi büntetőjoggal, a nemzetközi humanitárius joggal, valamint a jogállamisággal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos uniós politikákkal, és egészítse ki azokat azzal a céllal, hogy világszerte erősödjön a büntetlenség elleni küzdelem;

20.sürgeti az EU-t, hogy stratégiailag hangolja össze az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) jegyzékeit a nemzeti és nemzetközi büntető igazságszolgáltatási erőfeszítésekkel, többek között azáltal, hogy jegyzékbe veszi a nemzetközi bíróságok, például a Nemzetközi Büntetőbíróság által vád alá helyezett személyeket, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőit és az elszámoltathatósági folyamatokat meghiúsító egyéb szereplőket;

21.hangsúlyozza, hogy a szankcióknak azt a célt is kell szolgálniuk, hogy a súlyos emberi jogi visszaélések és korrupció elkövetői ne maradjanak névtelenek, ezáltal megszégyenítve a felelősöket;

22.sürgeti a Tanácsot, hogy biztosítsa, hogy a világ valamennyi térségéhez ugyanazzal az alapossággal és elkötelezettséggel viszonyuljanak, továbbá korrigálja az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) szerinti jegyzékbe vételek jelenlegi földrajzi és tematikus egyenlőtlenségeit azáltal, hogy a jegyzékbe vételeket a jelenlegi földrajzi koncentráción túl valamennyi olyan személyre és szervezetre kiterjeszti, akik vagy amelyek súlyos emberi jogi jogsértésekért felelősek, függetlenül származási országuktól;

23.ösztönzi a Tanácsot, hogy fordítson különös figyelmet az olyan jogsértésekre, mint a szexuális és a nemi alapú erőszak, a diszkriminatív eljárások, valamint a női vezetők, újságírók és aktivisták üldözése, annak érdekében, hogy ezek a kategóriák megfelelően tükröződjenek a jövőbeli jegyzékbe vételekben;

24.megjegyzi, hogy eddig az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) alapján szankcionált személyek jelentős hányada az állam elnyomó apparátusának része volt, de nem hozott döntéseket, míg a jegyzékbe vett személyeknek csupán kisebb része töltött be politikai vagy katonai vezető tisztséget; sürgeti a Tanácsot, hogy a jegyzékbe vételeket az alacsony szintű megjelöléseken túl terjessze ki a politikai és katonai vezetőkre is, szankcionálva azokat, akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezető döntések meghozataláért;

25.szorgalmazza a meghozott szankciókkal kapcsolatos fokozottabb és hatékonyabb kommunikációt, amely erősíti az EU-nak az emberi jogokkal és a büntetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatos globális álláspontját, mivel egyes esetekben a nemzeti propaganda hősként ábrázolja a szankcionált személyeket, és az elnyomó rezsimek még meg is jutalmazzák őket; megjegyzi, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) visszatartó ereje olyan személyek és szervezetek esetében érvényesül a leghatékonyabban, akik vagy amelyek vagyonnal rendelkeznek az EU-ban, vagy lehetőségük van az EU-ba való beutazásra;

26.elítéli az EU-val vagy annak intézményeivel, tagállamaival, szerveivel vagy polgáraival szemben kizárólag azért alkalmazott ellenszankciókat, mert azok az EU globális emberi jogi szankciórendszerén (az uniós Magnyickij-törvényen) keresztül előmozdítják és védelmezik az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot;

27.szorgalmazza a fokozott átláthatóságot és világos iránymutatást a szankciós folyamat során, azzal, hogy ugyanakkor tartsák tiszteletben a jegyzékbe vett személyek hatékony bírói felülvizsgálathoz való jogát;

28.javasolja, hogy a jegyzékbe vett személyek és szervezetek magatartásának folyamatos, bizonyítható, valódi és tartós változását, például a nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmusokkal való folyamatos együttműködést hivatalosan ismerjék el a jegyzékből való törlés kritériumaként az elszámoltathatóság és a megfelelés ösztönzése érdekében;

29.javasolja egy strukturált és átlátható konzultációs mechanizmus kialakítását a civil társadalom számára a bejelentés és a szankciós folyamatban való részvétel tekintetében, a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó védelmi intézkedésekkel együtt, beleértve egy külön EKSZ-kapcsolattartó pont létrehozását is; javasolja egy költségvetési keret bevezetését az EKSZ azon képességének megerősítése érdekében, hogy szisztematikusan értékelje, kivizsgálja és feldolgozza a civil társadalomtól származó információkat és javaslatokat, valamint reagáljon azokra;

30.felhívja a Tanácsot és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy mérlegeljék az Európai Parlament kiegészítő szerepkörrel való felruházását a szankciórendszer keretében megvizsgálandó súlyos emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos esetek gyűjtése és előterjesztése terén, és nyújtsanak be éves jelentést a Parlamentnek az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) szerinti szankciókról, a szankciók kijátszásának eseteit is beleértve; kéri, hogy a Tanács alaposan mérlegelje a Parlament állásfoglalásaiban szereplő, jegyzékbe vételre vonatkozó javaslatokat;

31.kéri, hogy a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében vizsgálják felül az EU globális emberi jogi szankciórendszerét (az uniós Magnyickij-törvényt) azáltal, hogy kifejezett és aktualizált iránymutatást adnak ki a jegyzékbe vett személyek és szervezetek gazdasági erőforrásokkal, valamint technikai és anyagi eszközökkel való támogatásának tilalmáról, egyértelművé téve, hogy a technikai és anyagi eszközökkel való támogatás tilalma magában foglalja az olyan nem pénzügyi támogatást is, mint az IKT-infrastruktúra, a szoftverek, a jogi segítségnyújtás és az elnyomásra használt kibereszközök; hangsúlyozza, hogy az EU szankciórendszerének megerősítése érdekében ki kell terjeszteni és diverzifikálni kell a másodlagos szankciók alkalmazását, a szankciók megsértését és kijátszását elősegítő azon kormányzati tisztviselőket, szervezeteket, vállalatokat és személyeket megcélozva, akik vagy amelyek hozzásegítenék az autoriter rezsimeket ahhoz, hogy folytassák súlyos emberi jogi jogsértéseiket;

32.felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal, a Pénzmosás Elleni Hatósággal és a nemzeti pénzügyi információs egységekkel folytatott együttműködést annak érdekében, hogy szisztematikusan azonosítsák az olyan eseteket, amikor átláthatatlan pénzügyi termékeket, kriptoeszközöket és offshore struktúrákat használnak fel a szankciók kijátszására;

33.ösztönzi a szervezetek keresztlistázását mind az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény), mind adott esetben a földrajzi szankciórendszerek keretében;

34.felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja felül az eltérési záradékokat annak biztosítása érdekében, hogy az adott személy jegyzékbe vétele előtt megkötött szerződések ne szolgálják családtagjai, társai vagy a szankcionált személy ellenőrzése alatt álló szervezetek javát;

35.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.