–tekintettel a Petr Bystron mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, melyet a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium juttatott el egy 2024. október 24-i keltezésű levélben, továbbítva a müncheni főügyésznek a Petr Bystron elleni büntetőeljárásokkal kapcsolatos kérelmét, és amelyet a 2025. április 3-i plenáris ülésen jelentettek be,
–tekintettel arra, hogy Petr Bystron az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban lemondott a meghallgatáshoz való jogáról,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én, 2019. december 19-én és 2023. július 5-én hozott ítéletekre A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C 163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115; a Törvényszék 2023. július 5-i ítélete, Puigdemont i Casamajó és társai kontra Európai Parlament, T-272/21, ECLI:EU:T:2023:373.,
–tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének 46. cikkére,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0009/2026),
A.mivel a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium továbbította a müncheni főügyész arra irányuló kérelmét, hogy függesszék fel Petr Bystron Németországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogát olyan állítólagos cselekményekkel kapcsolatban, amelyek a német büntető törvénykönyv 263. szakaszának (1) bekezdése értelmében csalásnak minősülhetnek, az átalánytámogatás folyósításával kapcsolatos állítólagos hamis nyilatkozat miatt;
B.mivel a kérelem szerint Petr Bystron 2017-től 2024 júliusáig a német Bundestag tagja volt; mivel a német Bundestag tagjaként a képviselőt a német képviselői törvény (AbgG) 12. cikkének (3) bekezdése alapján átalányösszegű költségtérítés illette meg, amely többek között alkalmazottak felvételét is fedezi; mivel 2021. november 10-én Petr Bystron munkaszerződést írt alá, hogy egy alkalmazottat „irodai tisztviselőként/gépíróként” vegyen fel a müncheni választókerületi irodájába; mivel állítólag Petr Bystron azzal, hogy benyújtotta a munkaszerződést a Bundestag igazgatásához, kifejezetten kijelentette, hogy az említett alkalmazott a választókerületi irodájában irodai tisztviselőként/gépíróként fog dolgozni; mivel a kérelem szerint a személyzet adott tagja valójában nem irodai tisztviselőként/gépíróként dolgozott; mivel a munkaszerződésben szereplő helytelen információk miatt a Bundestag igazgatása tévesen feltételezte, hogy a 12. cikk (3) bekezdése szerinti átalányköltség-térítés kifizetésének feltételei fennállnak, és így elrendelte a külön eljárás alá vont alkalmazott fizetésének kifizetését (összesen kb. 14 850 EUR értékben); mivel a kérelem szerint Petr Bystron ismerte ezeket a körülményeket, és ezért azzal gyanúsítják, hogy szándékosan tett hamis nyilatkozatot;
C.mivel Petr Bystront a 2024. júniusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották, és az állítólagos bűncselekmény idején nem volt az Európai Parlament képviselője;
D.mivel az állítólagos bűncselekmények nem minősülnek a Petr Bystron által az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében vett feladatai ellátása során kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és a Petr Bystron mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem sem kapcsolódik ilyenhez;
E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament képviselői saját államuk területén a tagállamuk parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;
F.mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 46. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;
H.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;
I.mivel a Parlament ebben az ügyben nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz olyan ténybeli elemekre, amelyek arra utalnának, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselőnek az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét;
J.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;