1.emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 127. cikke kimondja, hogy „a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül a KBER támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések megvalósításához. A KBER a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását és tiszteletben tartva a 119. cikkben meghatározott alapelveket.”;

2.kiemeli, hogy az EKB Szerződésekben meghatározott, jogszabályban előírt függetlensége az egyik előfeltétele annak, hogy teljesítse az árstabilitás fenntartására vonatkozó megbízatását;

3.kiemeli, hogy az EKB elszámoltatható a Parlament felé; hangsúlyozza, hogy az EKB-nak politikai beavatkozás nélkül kell döntéseket hoznia megbízatásának teljesítése érdekében; megjegyzi, hogy a központi bankoknak függetleneknek kell lenniük, de nem lehetnek elszigeteltek;

4.megjegyzi az átláthatóság fontosságát az elszámoltathatóság szempontjából, valamint hogy szilárd intézményi kialakításra és elszámoltathatósági mechanizmusokra van szükség; üdvözli e tekintetben az Európai Parlament és az EKB között a központi banki tevékenységek területén a kapcsolattartás módozatainak strukturálásáról levélváltás formájában létrejött megállapodást;

5.felkéri az EKB-t, hogy tegyen erőfeszítéseket az átláthatóságot javító eszközök – például a referenciaértékek, a modellen alapuló feltételezésekbe való betekintés és a Kormányzótanács inflációs folyamatokra vonatkozó értékelései – javítására;

6.üdvözli az EKB politikai függetlenségét, ahogyan azt az EUMSZ 130. cikke rögzíti; hangsúlyozza, hogy a függetlenség megköveteli, hogy az EKB intézkedései politikailag semlegesek maradjanak;

7.megismétli az EKB és a világ központi bankjai által a US Federal Reserve-vel (az Amerikai Egyesült Államok szövetségi jegybankjával) kapcsolatban tett szolidaritási nyilatkozatot, amely hangsúlyozza a központi banki függetlenség megőrzésének fontosságát, a jogállamiság és a demokratikus elszámoltathatóság teljes körű tiszteletben tartása mellett;

8.kiemeli az EKB elsődleges célkitűzését, az árstabilitás fenntartását, ami a növekedés és a gazdasági stabilitás egyik feltétele;

9.aggodalmát fejezi ki a Covid19-járványt követő években tapasztalt magas infláció miatt, amelyet az ellátási sokkok váltottak ki; megjegyzi, hogy ebben az időszakban az árstabilitáshoz való időben történő visszatérést az EKB határozatai indokolták volna; felkéri az EKB-t, hogy éves jelentésében alaposan értékelje e magas inflációs szintek okait, valamint a jövőbeli – különösen a kínálatoldali tényezők által vezérelt – inflációs válság kezelésére irányuló szakpolitikai ajánlásokat;

10.üdvözli az infláció 2022–2023-as rátákhoz viszonyított csökkenését, valamint az infláció közelmúltbeli stabilizálódását; megjegyzi, hogy az EKB 2024 júniusa és 2025 júniusa között 200 bázisponttal csökkentette a betéti kamatlábat; elismeri az infláció újbóli emelkedésének folyamatos kockázatát; hangsúlyozza, hogy a monetáris politika lazítása felé történő minden további lépésnek elővigyázatosnak, adatvezéreltnek kell lennie, és az árstabilitástól kell függenie;

11.aggodalmát fejezi ki a magas megélhetési költségek miatt, mivel a Covid19-világjárvány óta az élelmiszer- és energiaárak megemelkedtek Európában; megjegyzi, hogy az euróövezetben 2025-ben egy étkezés ára átlagosan egyharmaddal került többe European Central Bank blog (az EKB blogja), ‘When groceries bite, the role of food prices for inflation in the euro area’, 2025. szeptember 25., mint a világjárvány előtt, és hogy ez különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat érintette;

12.hangsúlyozza különösen a geopolitikai bizonytalanság, az energiabiztonsági kockázatok és a kereskedelmi zavarok potenciálisan torzító hatását az árak alakulására;

13.felkéri az EKB-t, hogy rendszeresen értékelje szimmetrikus céljának megfelelőségét, minőségi tényezőket is figyelembe véve; üdvözli a monetáris politikai stratégia 2025. évi értékelését, és ösztönzi az EKB-t, hogy rendszeresen végezzen ilyen értékeléseket;

14.hangsúlyozza, hogy az EKB eszközvásárlási programjai olyan nem szokványos monetáris politikai eszközök, amelyeknek mellékhatásai vannak; megjegyzi különösen, hogy az eszközvásárlási programok torzíthatják az árjelzéseket; megjegyzi, hogy az EKB csak nagyon fokozatosan kezdte meg mérlegének zsugorítását; támogatja az EKB-t az értékpapírok vásárlásában betöltött közvetlen szerepének további csökkentésében; ösztönzi az EKB-t, hogy fokozatosan szüntesse meg államkötvény-vásárlási programjait; sajnálatát fejezi ki a költségvetési pozíció által az EKB elsődleges megbízatásának teljesítésére gyakorolt hatás miatt;

15.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2008-as válság óta az EKB rövid távú hitelezési rendszerei nagymértékben kiszorították a magán bankközi finanszírozási piacot; felhívja az EKB-t, hogy kerülje el, hogy a bankok a piaci kamatlábakat meghaladó betéti kamatlábakat fizessenek, mivel ez ellentétes a szabad versennyel járó nyílt piacgazdaság elvével, továbbá számolja fel a rövid lejáratú fedezetlen bankközi piacok fellendülésének útjában álló akadályokat;

16.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EKB-val kötött hitelmegállapodásokban a biztosítékokra vonatkozó minőségi követelmények magas normái garantáltak legyenek; elismeri, hogy a biztosítéki standardok felhasználhatók a monetáris transzmissziós mechanizmus eszközeként;

17.támogatja az EKB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a saját tulajdonban levő lakásokat is bevonja az árindexek nyomon követésébe, egy harmonizált és módszertanilag megalapozott megközelítéstől függően mind a reprezentatív jelleg, mind pedig az euróövezet országai közötti összehasonlíthatóság érdekében;

18.megjegyzi, hogy az EUMSZ 127. cikkének (1) bekezdése értelmében az EKB-nak támogatnia kell az Unió általános gazdaságpolitikáját azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az EUSZ 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések eléréséhez, mindaddig, amíg ez nem érinti az árstabilitás iránti elkötelezettségét;

19.emlékeztet arra, hogy az eurórendszer a monetáris dominancia elvére épült;

20.kiemeli a gazdasági és monetáris unióval és az uniós gazdasági kormányzási kerettel összefüggésben, hogy a magas kamatok jellemezte környezetnek való ellenállás során fontos a rendezett és fenntartható államháztartás, kiegészítve az EKB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy alacsonyan tartsa az inflációt, fenntartsa a stabil gazdaságot, és reziliens maradjon a jövőbeli gazdasági és pénzügyi sokkhatásokkal szemben;

21.tudomásul veszi a TARGET2 határokon átnyúló ügyletekből eredő eltérő egyenlegeit; tudomásul veszi a TARGET2 egyenlegek strukturálissá válásának lehetséges kockázatait, és javasolja nem monetáris politikai kiigazítások megfontolását;

22.hangsúlyozza, hogy az EKB-nak csak árstabilitási szempontból, a megbízatásának keretein belül figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás esetleges hatásait;

23.megjegyzi, hogy a piacsemlegesség fogalma a „szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság” elvéhez kapcsolódik; felkéri az EKB-t, annak függetlenségét tiszteletben tartva, hogy kezelje a piaci hiányosságokat, és biztosítsa a források hatékony elosztását hosszú távon, ügyelve arra, hogy politikailag a lehető legsemlegesebb maradjon, tiszteletben tartva a piacsemlegesség elvét; hangsúlyozza, hogy az ilyen döntések nem mehetnek az EKB megbízatásának a rovására;

24.megjegyzi, hogy az EKB elsődleges megbízatásának teljesítése érdekében alkalmazott monetáris politikáit arányossági értékelésnek vetik alá;

25.emlékeztet arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elengedhetetlen a gazdasági életben való részvételhez; hangsúlyozza, hogy a fizetések fokozódó digitalizációja – amennyiben kizárólag a magán- és nem uniós szereplőkre marad – azzal a kockázattal jár, hogy a kirekesztés új formái jönnek létre mind a felhasználók, mind a kereskedők számára; hangsúlyozza, hogy az online és offline digitális eurónak hozzá kell járulnia a fizetésekhez való egyetemes hozzáférés és a kereskedők általi széles körű elfogadás biztosításához az egész EU-ban, a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó normák teljes körű tiszteletben tartása mellett;

26.üdvözli a digitális euróról folyó vitákat; hangsúlyozza, hogy a fokozott geopolitikai bizonytalansággal és a nem uniós fizetési infrastruktúráktól való túlzott függéssel összefüggésben a készpénz- és magánbanki szolgáltatásokat kiegészítő digitális euró bevezetése elengedhetetlen az EU monetáris szuverenitásának megerősítéséhez, a kis értékű fizetések széttagoltságának csökkentéséhez, valamint az egységes piac integritásának és rezilienciájának támogatásához;;

27.üdvözli a központi banki, pénzben történő nagykereskedelmi elszámolásra irányuló, folyamatban lévő rövid távú (Pontes) és hosszú távú (Appia) megosztott könyvelési technológiai projekteket;

28.hangsúlyozza, hogy fontos fenntartani a készpénz szerepét; üdvözli a törvényes fizetőeszköz minőségéről szóló rendeletre irányuló javaslatról folyamatban lévő megbeszéléseket;

29.felhívja az EKB-t, hogy fokozza a kriptoeszközök, például a stabil kriptopénzek nyomon követését;

30.támogatja az EKB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az euro nemzetközi szerepének többek között megfelelő deviza-csereügyletek és repóügyletek révén adjon teret;

31.üdvözli a Bolgár Köztársaságot mint 2026. január 1-je óta az euróövezet 21. tagját;

32.aggodalmát fejezi ki az EKB T2 és T2S valós idejű bruttó elszámolási rendszerének 2025 februárjában bekövetkezett átmeneti leállása miatt; felkéri az EKB-t, hogy szorosan kövesse nyomon és biztosítsa a kiegyenlítési rendszerek megfelelő működését;

33.aggodalmát fejezi ki az EKB által 2023-ban és 2024-ben a kamatlábkockázat miatt elszenvedett, egymást követő veszteségek miatt; megjegyzi, hogy ezek a veszteségek nem veszélyeztették az eurórendszer monetáris politikájának végrehajtására irányuló működési kapacitását;

34.támogatja az EKB által a pénzügyi stabilitás előmozdításában az egységes felügyeleti mechanizmuson belül játszott szerepet, valamint az EKB-nak a fizetőképes intézmények – jó biztosítékok ellenében, büntetőkamatok mellett – végső hitelezőjeként annak érdekében betöltött szerepét, hogy válságok idején is megőrizze a likviditást és fenntartsa a bizalmat;

35.támogatja az EKB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a pénzügyi műveltséget az EU-ban;

36.üdvözli az EKB elkötelezettségét olyan egyszerűsítési erőfeszítések iránt, mint például az EKB egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának létrehozása; rámutat arra, hogy a munkacsoport munkája és nyomon követése során magas szintű ambícióra van szükség, és üdvözli az EKB Parlamenttel folytatott mélyreható megbeszéléseit;

37.felhívja az EKB-t, hogy mozdítsa elő a nyílt és konstruktív belső párbeszédet; felszólít a személyzeti képviseleti keretek és az EKB visszaélések bejelentésére vonatkozó belső keretének további javítására;

38.megismétli, hogy az EKB Igazgatóságába történő jelöléseknek nemi szempontból kiegyensúlyozottnak, érdemeken és képességeken alapulónak kell lenniük, az előválogatott jelöltek listáját be kell nyújtani a Parlamentnek, és valamennyi nemű személynek egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie arra, hogy saját nemzeti központi bankjaik elnökeként tevékenykedjen;

39.kéri a KBER-t, hogy folytassa és erősítse meg a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszédet, mivel véleménye szerint ez erősítené a KBER legitimitását és politikáit;

40.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.