A.mivel az (EU) 2015/690 bizottsági végrehajtási határozat A Bizottság (EU) 2015/690 végrehajtási határozata (2015. április 24.) a géntechnológiával módosított GHB614xLLCotton25 gyapotot (BCS-GHØØ2-5xACS-GHØØ1-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 112., 2015.4.30., 35. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2015/690/oj). engedélyezte a géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 gyapotot (a továbbiakban: géntechnológiával módosított gyapot) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát. Az engedély hatálya kiterjedt a géntechnológiával módosított gyapotot tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más gyapotot;

B.mivel 2024. március 22-én az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező BASF Agricultural Solutions Seed US LLC nevében eljáró, németországi székhelyű BASF SE kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a szóban forgó engedély megújítása iránt.

C.mivel 2025. augusztus 7-én az EFSA az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban kedvező tudományos szakvéleményt adott ki a géntechnológiával módosított gyapotra vonatkozóan, amelyben megállapította, hogy a megújítás iránti kérelem nem tartalmazott újabb veszélyeket vagy módosult expozíciót, valamint olyan újabb tudományos bizonytalanságokat sem, amelyek megváltoztatnák az EFSA által 2014-ben elfogadott, a géntechnológiával módosított gyapotra vonatkozó eredeti kockázatértékelés következtetéseit Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a Bayer CropScience gyomirtó szernek ellenálló, genetikailag módosított GHB614 × LLCotton25 gyapot élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről (EFSA-GMO-NL-2010-77), EFSA Journal, 2014, 12(5):3680, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2014.3680.; mivel ezek a vélemények nem foglalkoztak több olyan szélesebb körű környezeti, társadalmi-gazdasági és kumulatív hatással, amelyek az EFSA szerint nem tartoznak a hatáskörébe;

D.mivel a géntechnológiával módosított gyapotot úgy fejlesztették ki, hogy ellenállást biztosítson a glufozináttal és a glifozáttal szemben;

E.mivel az EFSA által végzett kockázatértékelések nem terjedtek ki hosszú távú toxikológiai vizsgálatokra vagy a kumulatív és kombinált hatások részletes elemzésére, beleértve a gyapottermesztésben általánosan használt növényvédőszer-maradékokkal való lehetséges kölcsönhatásokat is;

F.mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét, ideértve a géntechnológiával módosított gyapotot is, azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt Lásd például: Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact (A géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények, gyomok és a gyomirtó szerek: áttekintés és hatások), Environmental Management, 2016. Január, 57(1), 31–48. o., https://doi.org/10.1007/s00267-015-0589-7 és Benbrook, C.M., Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. - the first sixteen years, (A géntechnológiával módosított növények hatása a gyomirtóhasználatra az USA-ban – az első tizenhat év), Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., Vol. 24(1), https://doi.org/10.1186/2190-4715-24-24.;

G.mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerekkel is permeteznek; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított gyapotot termesztő gazdaságokban fel fogja gyorsítani az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát teszi szükségessé, ami a „gyomirtó szerek mókuskereke” néven ismert ördögi kör; mivel ennek következtében a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, továbbá az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is Lásd például: https://doi.org/10.1002/ps.8105, és https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2009.03.009.;

H.mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1107/oj). előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt;

I.mivel továbbra is komoly kérdések merülnek fel a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy semmilyen besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját Lásd például: https://doi.org/10.1016/j.mrrev.2019.02.001, https://doi.org/10.1093/ije/dyz017, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0219610 és https://doi.org/10.1186/s13045-019-0767-9.; mivel a „Regulatory Toxicology and Pharmacology” című folyóirat hivatalosan visszavonta a 2000-ben közzétett, „Safety Evaluation and Risk Assessment of the Herbicide Roundup and its Active Ingredient, Glyphosate for Humans” [A RoundUp gyomirtószer és aktív összetevője, a glifozát humán biztonsági értékelése és kockázatértékelése] című tudományos tanulmányt, amelyet számos kockázatértékelésben a glifozát biztonságosságának védelmére használtak fel, mivel „aggályok merültek fel a tanulmány szerzőjének kilétével, a szerzők és a tanulmány szponzora által nyújtott hozzájárulások hamis bemutatásával összefüggésben a kutatási eredmények érvényességével, valamint a szerzők esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatban” https://doi.org/10.1006/rtph.1999.1371.;

J.mivel a biológiai sokféleségre, a talaj egészségére, a beporzókra és a nem célzott szervezetekre gyakorolt lehetséges káros hatások független nyomon követése és felügyelete továbbra sem kellően biztosított;

K.mivel tudományos bizonytalanság esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkében foglalt elővigyázatosság elvét kell alkalmazni;

L.mivel az 1829/2003/EK rendelet előírja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok nem gyakorolhatnak káros hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre;

M.mivel a géntechnológiával módosított gyapot engedélyezésének megújítása az Unióban nem lenne összhangban a peszticidek csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal 2022 decemberében az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek 15. konferenciáján megállapodás született a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiáról, amely tartalmaz egy globális célt, amely szerint 2030-ig legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek kockázatát (lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834)., figyelembe véve a glifozátnak és a glufozinátnak való fokozott emberi, állati és környezeti kitettséget azokban az országokban, amelyek ezt a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt termesztik, valamint a potenciálisan súlyos egészségügyi következményeket;

N.mivel a bizottsági végrehajtási határozat továbbra is lehetővé tenné az Unióba irányuló olyan behozatalt, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelők által betartott előírásoknak, és ezáltal versenyhátrányba hozná őket;

O.mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd következtetései https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/agriculture-and-green-deal/strategic-dialogue-future-eu-agriculture_hu. felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as, 2024-es és 2025-ös demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő igénye az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

P.mivel a Parlament többször hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem szabad engedélyeznie a GMO-kat azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem érnek el minősített többséget a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában vagy a Fellebbviteli Bizottságban, a tartós demokratikus deficit kezelése érdekében;

Q.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

R.mivel az „egy egészség” megközelítés megköveteli, hogy a GMO-k hosszú távú fenntarthatóságának és biztonságának értékelése során figyelembe vegyék az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészsége közötti kölcsönös függőséget;