1.hangsúlyozza, hogy átfogó uniós megközelítésre van szükség a munkaerő-kizsákmányolás, többek között az ahhoz kapcsolódó illegális munka és szervezett bűnözés, valamint az üzleti gyakorlatok visszaélésszerű formái, nevezetesen a visszaélésszerű alvállalkozás és a munkaerő-közvetítés kezelése terén; ezért e problémák leküzdésére uniós stratégiát szorgalmaz, amelynek hatása tagállamonként és ágazatonként eltérő lehet; hangsúlyozza, hogy a munkaerő-kizsákmányolás nemcsak a munkavállalói jogokat és az emberi jogokat sérti, hanem a vállalkozások közötti tisztességes versenyt is aláássa; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2026-ban méltányos mobilitási csomagot terjeszt elő; emlékeztet arra, hogy az európai vállalatok versenyképességének megerősítésére, az egyszerűsítésre és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésére irányuló átfogó célkitűzések nem vezethetnek a munkavállalók alacsonyabb szintű védelméhez; hangsúlyozza, hogy a munkavállalói jogok hatékony védelmének garantálása és az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a meglévő munkaügyi jogszabályok szigorúbb érvényesítésére van szükség;

2.emlékeztet azokra a kihívásokra, amelyekkel egyes tagállamok az egységes piaci szabályok eltérő értelmezése miatt szembesülnek az alvállalkozás nemzeti szintű szabályozása terén, például az alvállalkozói láncok hosszának korlátozása, az egyetemleges felelősség és a közvetlen foglalkoztatásra vonatkozó követelmények révén; felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza, milyen lehetőségek állnak a tagállamok előtt arra, hogy a hosszú és összetett alvállalkozói láncokból eredő kockázatok és problémák kezelése érdekében arányos jogszabályokat fogadjanak el; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos félretájékoztatás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket;

3.megismétli felhívását a Bizottsághoz, hogy a visszaélésszerű alvállalkozások megszüntetése és a munkavállalók jogainak védelme érdekében javítsák az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az ellátási lánc egészében Az Európai Parlament 2025. szeptember 9-i állásfoglalása a közbeszerzésről:;

4.hangsúlyozza, hogy a munkaerő-kizsákmányolás és az összetett alvállalkozói láncok kezelésére irányuló uniós szintű kezdeményezéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok bevált gyakorlatait, azokat a szociális partnerekkel – többek között az európai ágazati szociális párbeszédért felelős bizottságokkal – szoros együttműködésben kell kidolgozni, és a konkrét ágazati realitásokhoz kell igazítani; emlékeztet arra, hogy minden ágazatspecifikus intézkedésnek és kezdeményezésnek, beleértve a magas kockázatú ágazatokban az egyetemleges felelősséget is, összhangban kell lennie az uniós joggal, és nem állíthat szükségtelen akadályokat a határokon átnyúló üzleti tevékenységek elé; hangsúlyozza, hogy az ágazatspecifikus intézkedések és kezdeményezések alacsonyabb szabályozási követelményeket is előírhatnak az alacsony kockázatú ágazatokban működő vállalatok számára;

5.rámutat, hogy az alvállalkozói láncokban az egyetemleges felelősség elve az egyik mód annak biztosítására, hogy a fővállalkozó viselje a teljes felelősséget a teljes alvállalkozói láncon belül nyújtott szolgáltatásokért; úgy véli, hogy ez az elv biztosíthatja, hogy a minőséget, a teljesítményt, valamint a munkaügyi, szociális és biztonsági előírásoknak való megfelelést az alvállalkozói lánc minden szintjén szerződésben garantálják; megjegyzi, hogy több tagállam is úgy döntött, hogy az alvállalkozói láncokban a 2014/67/EU irányelv 12. cikkében meghatározott minimumszabályoknál szigorúbb felelősségi szabályokat fogad el;

6.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak az olyan gyakorlattal – más néven „pénzügyi alvállalkozásba adással” – amely során a fővállalkozó minden munkát alvállalkozásba ad anélkül, hogy maga végezne el bármilyen munkát; hangsúlyozza, hogy a fővállalkozóknak a szerződés meghatározott részét maguknak kell teljesíteniük; ebben a tekintetben megismétli felhívását a Bizottsághoz, hogy az értékelje a főként a nyertes ajánlattevő közvetlen munkavállalói által teljesített közbeszerzési szerződések hatását, és javasolja, hogy a közbeszerzési szabályok ösztönözzék arra a vállalkozásokat, hogy legyen elegendő saját alkalmazottjuk azon projektek végrehajtásához, amelyekre nekik közbeszerzési szerződést ítéltek oda Az Európai Parlament 2025. szeptember 9-i állásfoglalása a közbeszerzésről.;

7.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az üzleti versenyképesség, valamint a tisztességes és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében foglalkozzanak az alvállalkozói láncokban előforduló jogellenes gyakorlatokkal; ezzel összefüggésben ösztönzi a közvetlen munkaviszonyt a magas kockázatú ágazatokban, amennyiben ez megvalósítható, indokolt, arányos, és olyan közérdeken alapuló kényszerítő indokokon alapul, mint a munkavállalók és jogaik védelme;

8.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a közösségi juttatásokra vonatkozó rendelkezések beépítését a közbeszerzésbe és az uniós finanszírozású projektekbe, például annak előírását, hogy a vállalkozók és alvállalkozók járuljanak hozzá a helyi készségfejlesztéshez vagy a társadalmi befogadást célzó kezdeményezésekhez, az állami beruházásokból pozitív tovagyűrűző hatásokat teremtve ezáltal;

9.hangsúlyozza, hogy az alvállalkozói szintek korlátozására irányuló nemzeti és regionális kezdeményezéseket gyakran a szociális partnerek – köztük a kkv-k képviselői – közösen kezdeményezték; hangsúlyozza, hogy az ilyen kezdeményezéseket tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az alvállalkozásra vonatkozó korlátozásoknak arányosaknak kell lenniük;

10.megjegyzi, hogy az alvállalkozói láncok hossza és összetettsége jelentős kihívás a munkaügyi felügyelőségek számára a munkajogi jogsértésekért – amelyet kezelni kell – való jogi felelősség megállapítása terén;

11.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő rendelkezéseket építsenek be minden új keretbe;

12.nyomatékosítja, hogy az egységes piac széttagoltságának korlátozása érdekében a Bizottságnak a tagállamokkal és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben meg kell határoznia a magas kockázatú ágazatokat, beleértve az az ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságokat is; hangsúlyozza, hogy a tagállamok felkérhetik a Bizottságot, hogy szükség esetén tegye lehetővé számukra, hogy a magas kockázatú ágazatok közös jegyzékét igazítsák sajátos nemzeti helyzetükhez annak érdekében, hogy a lehető legjobb megközelítést biztosítsák a visszaélésszerű alvállalkozás, a munkaerő-kizsákmányolás és a munkával kapcsolatos bűncselekmények kezelésére; nyomatékosítja, hogy a magas kockázatú ágazatok azonosításának és kiigazításának pontos és naprakész adatokon kell alapulnia;

13.megjegyzi, hogy az alapvető üzleti tevékenységek alvállalkozásba adása széttöredezett és nem biztonságos munkahelyekhez, az átláthatóság és az elszámoltathatóság csökkenéséhez, valamint a munkavállalók hosszabb munkaidőnek, alacsonyabb béreknek és a munkajog egyéb megsértésének való nagyobb kitettségéhez, valamint a munkahelyek bizonytalanságához és labilitásához vezethet Az Európai Parlament tanulmánya, 2016, Precarious Employment in Europe (Bizonytalan foglalkoztatás Európában:): 1. kötet : Patterns, Trends and Policy Strategies (Mintázatok, tendenciák és szakpolitikai stratégiák); Eurofound, 2010, Key elements of fair employment and decent work (A tisztességes foglalkoztatás és a tisztességes munka kulcsfontosságú elemei); Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Outsourcing, working conditions and inequality (Kiszervezés, munkakörülmények és egyenlőtlenség), 2025.; hangsúlyozza, hogy a 2002/14/EK irányelvvel Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2002/14/oj). összhangban a munkavállalók képviselőit tájékoztatni kell és konzultálni kell velük azokról a döntésekről, amelyek valószínűleg jelentős változásokhoz vezetnek a munkaszervezésben vagy a szerződéses kapcsolatokban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmód elvét, valamint a tisztességes munkakörülményeket valamennyi munkavállaló számára;

14.aggodalmát fejezi ki a jogi egyértelműség hiánya miatt a nem uniós állampolgárok valódi és csalárd kiküldetései közötti különbségtétel tekintetében, valamint amiatt, hogy a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó uniós joggal visszaélnek a migrációs szabályok és a nemzeti munkajog megkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy a csalárd kiküldetések aláássák az egységes piac társadalmi szerkezetét, és e gyakorlatok a legkiszolgáltatottabb emberek helyzetét használják ki; felhívja a Bizottságot, hogy a Letta-jelentéssel összhangban vizsgálja felül a végrehajtási kihívásokat, különösen a határokon átnyúló együttműködés tekintetében, és hozzon megfelelő intézkedéseket a munkavállalók és a küldő tagállam közötti tényleges kapcsolat nélküli kiküldetések megszüntetése érdekében; emlékeztet a Letta- és Draghi-jelentések azon általános következtetésére, hogy fokozni kell az egységes piac versenyképességét;

15.aggodalommal veszi tudomásul a kiküldetéshez kapcsolódó kockázatokat, amennyiben az az alvállalkozás és a munkaerő-közvetítés visszaélésszerű formáival párosul; felhívja az Európai Munkaügyi Hatóságot, hogy vizsgálja meg a munkaerő-közvetítők kiküldetések során történő alkalmazását, beleértve annak kockázatát is, hogy ezeket a megállapodásokat a felelősségek kijátszására, a társadalombiztosítási kötelezettségek megkerülésére, valamint az egészségügyi és biztonsági normák aláásására használják fel; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvnek Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2008/104/oj). a munkavállalók kiküldetésével összefüggésben való esetleges megsértéseivel;

16.hangsúlyozza, hogy a munkáltató vagy munkaügyi közvetítő által a munkavállaló számára biztosított szállásnak meg kell felelnie az alkalmazandó minőségi, higiéniai és biztonsági előírásoknak; hangsúlyozza, hogy az ilyen szállások bérleti díjának arányosnak kell lennie és kerülnie kell a hátrányos megkülönböztetést; kéri, hogy az elszállásolás ellenőrzését építsék be a magas kockázatú ágazatokban végzett munkaügyi ellenőrzésekbe annak megakadályozása érdekében, hogy a munkáltatók vagy a közvetítők megalázó, nem biztonságos vagy túlzsúfolt elhelyezést biztosítsanak a munkavállalók számára; hangsúlyozza, hogy a munkavállalók elszállásolását szabályozó szerződéses rendelkezések nem vezethetnek bizonytalan lakhatási helyzetekhez a munkaviszony megszűnése esetén;

17.felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó jelenlegi jogszabályok hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében; emlékeztet arra, hogy az EU számos jogi eszközt fogadott el a munkaerő-kizsákmányolás és az illegális munka elleni küzdelem érdekében, amely eszközök végrehajtását nemzeti szinten javítani kell; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel a helyzetet, biztosítsa a vonatkozó jogi eszközök tagállamok általi hatékony és eredményes végrehajtását és érvényesítését, és szükség esetén indítson kötelezettségszegési eljárást azon tagállamok ellen, amelyek nem tartják be az alkalmazandó uniós jogot;

18.kiemeli az engedéllyel rendelkező munkaerő-közvetítők nyilvános, interoperábilis nyilvántartásainak hozzáadott értékét; nyomatékosítja, hogy minden engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre minimális feddhetetlenségi kritériumoknak kell vonatkozniuk; felhívja a Bizottságot, hogy vegye számba a munkaerő-közvetítőkre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és jogszabályokat, és biztosítsa, hogy az EU-ban működő munkaerő-közvetítők ne számítsanak fel díjakat, és ne hárítsanak át semmilyen költséget – sem közvetlenül, sem közvetve – részben vagy egészben a munkavállalókra; hangsúlyozza, hogy az alkalmazandó jogot vagy a kollektív szerződéseket megsértő munkaügyi közvetítőket visszatartó erejű szankciókkal kell sújtani, például törölni kell őket a közhiteles nyilvántartásokból, és ki kell zárni őket a közbeszerzési szerződésekből;

19.felszólít a közbeszerzési irányelvek közelgő felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a kizárási kritériumok jobban kezeljék a csalással, a korrupcióval és a bűnözés beszivárgásával kapcsolatos konkrét ágazati kockázatokat; hangsúlyozza, hogy a különböző ágazatok esetében a sajátos sebezhetőségeiket tükröző külön, testre szabott kizárási kritériumokra van szükség; hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérő szerveket fel kell hatalmazni arra, hogy a közbeszerzési eljárásokat a bűncselekmények elleni küzdelemhez és azok kezeléséhez igazítsák; kiemeli, hogy a nagyobb hatékonyság és az egyszerűsítés előmozdítása érdekében egyszerűsíteni kell a kizárási okokra vonatkozó rendelkezéseket; nyomatékosítja, hogy minden olyan gazdasági szereplőt, amely megsérti a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (2) bekezdése szerinti alkalmazandó munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok szerinti kötelezettségeit, ténylegesen ki kell zárni a szóban forgó közbeszerzési eljárásból;

20.nyomatékosítja, hogy a nemzeti cégnyilvántartások és az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló európai rendszer értékes eszközként szolgálnak az alvállalkozókra vonatkozó információkat kérő vállalkozások, a kollektív tárgyalásokban részt venni kívánó szakszervezetek, valamint a végrehajtó hatóságok számára; sajnálja, hogy a nemzeti cégnyilvántartásokban szereplő információk igen eltérő mértékben állnak rendelkezésre; kéri a Bizottságot, hogy a tagállamok bevált gyakorlataira építve vizsgálja felül, hogyan bővíthető a nyilvánosan elérhető információk köre;

21.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kiküldött munkavállalók és az alvállalkozói láncokban dolgozó munkavállalók aránytalan munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal szembesülnek a széttagolt felelősségi láncok és a nem egyértelmű koordináció miatt, különösen az építőiparban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a kiküldött munkavállalók és az alvállalkozói láncokban dolgozó munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak, valamint a 167. sz. ILO-egyezményben előírt egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések hatékony végrehajtásának fontosságát; ezzel összefüggésben fontosnak tartja a szociális partnerek szerepének megerősítését a munkavállalóknak szóló eszközök és képzések kidolgozásában, valamint az egészséges munkakörülmények további előmozdítását az EU következő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretében; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jelenlegi jogszabályok megfelelően lefedik-e a biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények végrehajtását az alvállalkozói láncokban;

22.emlékeztet a határokon átnyúló együttműködés, a hatékony végrehajtás és az átláthatóság fontosságára a munkával kapcsolatos bűncselekményekhez kapcsolódó bűnözői hálózatok elleni küzdelemben; e tekintetben támogatja az Európai Munkaügyi Hatóság, az Europol, a nemzeti hatóságok és a szociális partnerek közötti megerősített együttműködést; hangsúlyozza, hogy a munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelemhez és az egységes piacon belüli tisztességes verseny előmozdításához hatékony és megfelelő erőforrásokkal rendelkező jogérvényesítési és ellenőrzési rendszerekre van szükség; hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a mesterséges konstrukciókon, például postafiókcégeken és munkaerő-kölcsönzés keretében történő színlelt munkavégzésen alapuló, visszaélésszerű alvállalkozói gyakorlatokkal szemben; emlékeztet arra, hogy a 2009/52/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak hatékony és megfelelő ellenőrzésekről az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának felügyelete érdekében, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelő végrehajtást;

23.üdvözli a Bizottságnak az Európai Munkaügyi Hatóságról szóló értékelő jelentését, és ismételten felhívja Az Európai Parlament 2024. január 18-i állásfoglalása az Európai Munkaügyi Hatóság megbízatásának felülvizsgálatáról. a Bizottságot, hogy jelentősen erősítse meg az Európai Munkaügyi Hatóság megbízatását azáltal, hogy lehetővé teszi számára az uniós munkajog állítólagos megsértésének kivizsgálását, valamint hogy saját kezdeményezésére vizsgálatokat kezdeményezzen és végezzen a határokon átnyúló ügyekben, kiterjeszti az ügynökség megbízatását a harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-mobilitására, fokozza működési kockázatelemzési kapacitását, valamint elegendő forrást biztosít számára feladatai ellátásához; hangsúlyozza, hogy az ELA iránymutatása alapján tovább kell harmonizálni és egyszerűsíteni kell a munkavállalói mobilitásra vonatkozó szabályokat és ellenőrzési eljárásokat, ideértve az egységes ellenőrzési normákat és a jobb információcserét is; javasolja, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságon belül hozzanak létre ágazatspecifikus végrehajtási egységeket, különösen az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság tekintetében, és fokozzák az együttműködést a szociális partnerekkel az érintett ágazatokban;

24.kiemeli, hogy a munkaügyi ellenőrzések a munkaerő-kizsákmányolás felderítésében és megelőzésében, valamint a munkaügyi jogszabályok általános betartásában egyaránt alapvető szerepet töltenek be; sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék munkaügyi felügyelőik számát és a munkaügyi felügyelőségeknek nyújtott támogatásukat; emlékeztet arra, hogy a 2006/22/EK irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/22/oj). már megállapítja a közúti fuvarozás terén a szociális jogszabályok betartásának ellenőrzésére vonatkozó minimumszabályokat, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a munkaügyi ellenőrzések minőségét és fokozzák azok gyakoriságát, valamint biztosítsák a megfelelő minimális munkaügyi ellenőrzési kapacitást, összhangban az ILO referenciaértékével, amelynek megfelelően minden 10 000 munkavállalóra jusson legalább egy munkaügyi felügyelő; hangsúlyozza, hogy a panasztételi mechanizmusok – annak ellenére, hogy fontosak a célzott ellenőrzések kezdeményezése szempontjából – továbbra is kihasználatlanok és elérhetetlenek, különösen az utazó munkavállalók és a nem uniós országokból származó munkavállalók számára; emlékeztet arra, hogy a 2009/52/EK irányelvvel összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre, amelyeken keresztül az illegális foglalkoztatásban lévő nem uniós állampolgárok panaszt nyújthatnak be munkáltatójukkal szemben;

25.hangsúlyozza a pontos és naprakész adatok fontosságát; megjegyzi, hogy az alvállalkozói láncok összetételére és a munkával kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó információk szintje Európa-szerte eltérő, és ez kihívást jelent mind a végrehajtás, mind a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben fokozza az adatgyűjtést, és kiemeli az Európai Munkaügyi Hatóság szerepét abban, hogy megbízható információkat nyújtson az általános tendenciákról és a visszaélésszerű magatartásról a határokon átnyúló helyzetekben;

26.kiemeli a munkaterület azonosítására irányuló nemzeti és ágazati szintű kezdeményezések, például a szociális személyazonosító igazolványok sikerét; ezzel összefüggésben üdvözli az európai társadalombiztosítási kártya (ESSPASS) felvételét a Bizottság 2026. évi munkaprogramjába; megismétli az ESSPASS rendszer gyors bevezetésére, valamint a szociális biztonsági jogok és a méltányos mobilitás fokozott védelmére és digitális érvényesítésére irányuló felhívását Az Európai Parlament 2021. november 25-i állásfoglalása az európai társadalombiztosítási kártya bevezetéséről a szociális biztonság területén a digitális jogérvényesítés és a méltányos mobilitás javítása érdekében., beleértve a valós idejű ellenőrzést és a végrehajtó hatóságok közötti információcserét is; felszólít az ESSPASS nemzeti és ágazati munkavállalói kártyarendszerekbe való integrálására az interoperabilitás és a zavarok minimálisra csökkentésének biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ESSPASS-nak csökkentenie kell a szükségtelen adminisztratív terheket, egyszerűsítenie kell a megfelelést a vállalkozások számára, minimális megfelelési költségekkel a kkv-k számára, és támogatnia kell az Európai Munkaügyi Hatóságot és a nemzeti hatóságokat a visszaélések és a bűncselekmények elleni küzdelemben; hangsúlyozza az erős adatbiztonság és adatvédelem fontosságát az ESSPASS számára, valamint a szociális partnerek bevonását a rendszer kialakításába és bevezetésébe; tudomásul veszi továbbá az egyéb uniós kezdeményezésekkel, például a digitális személyiadat-tárcával kapcsolatos, folyamatban lévő munkát, amely segíthet javítani a hatóságok azon képességét, hogy anélkül lépjenek fel a bűnözői magatartással szemben, hogy megterhelnék a kkv-kat vagy növelnék a fogyasztók költségeit;

27.aggodalommal jegyzi meg, hogy azok a személyek, akikre az egyik tagállamban kereskedelmi tilalom vonatkozik, megkerülhetik a nemzeti korlátozásokat azáltal, hogy egy másik tagállamban regisztrálnak és működtetnek vállalkozást, ami aláássa a munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelmet az egész egységes piacon; felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződésekkel összhangban biztosítsa a tagállamok közötti hatékonyabb információcserét és együttműködést, valamint a kereskedelmi tilalmak és a büntetőjogi szankciók kölcsönös elismerését a korlátozások kijátszásának megelőzése érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a jogállamiságnak és a tisztességes eljárásra vonatkozó biztosítékoknak való megfelelés fontosságát; javasolja a belső piaci információs rendszer (IMI) használatát a releváns információk tagállamok közötti, időben történő és biztonságos cseréje érdekében;

28.megjegyzi, hogy az uniós szakpolitikai területek között eltérések vannak a szankciók és a szankciórendszerek tekintetében; hangsúlyozza, hogy a munkával kapcsolatos bűncselekményekre és a munkavállalói jogok megsértésére vonatkozó büntetéseknek és szankcióknak hatékonynak, visszatartó erejűnek és a vállalkozás által elkövetett jogsértés jellegével, súlyosságával és időtartamával, valamint az érintett munkavállalók számával arányosnak kell lenniük; felhívja a Bizottságot, hogy az arányosság, az elrettentés és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében vizsgálja meg a szankcióknak a vállalat méretéhez vagy forgalmához való kapcsolását; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló esetekben szükség van egy, a kifizetetlen bérek, társadalombiztosítási járulékok, bírságok és kártérítések behajtására szolgáló mechanizmusra;

29.kiemeli azt a problémát, hogy a munkaerőpiac csalárd és bűnöző szereplői stratégiai csődöket és vállalkozáseltűnéseket alkalmaznak a végrehajtatlan kifizetésekért járó felelősségrevonás és a szankciók elkerülésére; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a stratégiai csődökkel és az eltűnő vállalkozásokkal kapcsolatos problémákat, különösen a határokon átnyúló esetekben, és tegyék meg a szükséges kezdeményezéseket a jelenség gyakoriságának csökkentése érdekében;

30.emlékeztet arra, hogy a közkiadásoknak a munkavállalói jogok tiszteletben tartásához és a tisztességes munkakörülményekhez való kötése az egyik rendelkezésre álló eszköz a visszaélésszerű alvállalkozás és a munkával kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemben;

31.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.