1.a következő ajánlást intézi a Tanácshoz:- a)erősítse meg az EU határozott elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mellett, és garantálja a nők és lányok jogainak teljes körű végrehajtását az EU külső tevékenységének valamennyi területén, beleértve a fejlesztést, a kereskedelmet és a külpolitikát is, egy megfelelően finanszírozott, inkluzív és interszekcionális megközelítés révén, amely megkérdőjelezi a nemi sztereotípiákat, és a megkülönböztetésmentesség elvén alapul a nemek közötti egyenlőség gyors előmozdítása érdekében;
- b)biztosítsa a Parlament és annak Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága teljes mértékű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 70. ülésszakán képviselendő uniós álláspontra vonatkozó döntéshozatali eljárásba; biztosítsa, hogy a Parlament a tárgyalások előtt megfelelő tájékoztatást kapjon az uniós álláspontot ismertető dokumentumról, és hozzáférjen ahhoz; javítsa tovább az intézményközi együttműködést, többek között a tárgyalások során is, hogy a Parlament prioritásait megfelelően figyelembe vegyék; hangsúlyozza, hogy a nők döntéshozatali szerepekben – többek között a külpolitikában és a békeépítésben – való részvétele és vezető szerepe még mindig hiányzik; ismerje el, hogy tanulmányok kimutatták, hogy a nők aktív részvételével elért békemegállapodások nagyobb eséllyel lesznek fenntarthatók és eredményesek Tanulmány – ‘Women’s role in peace processes’ (A nők szerepe a békefolyamatokban), Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztály, 2019. május.; jelentse ki, hogy a közelmúltbeli globális értékelések hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi kötelezettségvállalások ellenére a nők béke- és biztonsági folyamatokban való teljes körű, egyenlő és érdemi részvételének és vezető szerepének előmozdítása terén elért eredmények továbbra is korlátozottak;
- c)újólag erősítse meg az EU elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mint horizontális prioritás mellett; támogassa és ünnepelje a sokféleség, az egyenlőség és a befogadás értékeit; hangsúlyozza, hogy átfogó eszközt kell kidolgozni a demokratikus visszacsúszás és a nők jogai terén tapasztalható visszacsúszás nyomon követésére és az e jelenségek elleni fellépésre, amelyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz; vállaljon vezető szerepet a nemek közötti egyenlőség terén tapasztalható visszaesés elleni globális küzdelemben, és határozottan ítélje el a genderellenes és a jogok elleni mozgalmak támadásait, amelyek hazugságokat terjesztenek, aláássák a demokráciát, és a nők és az LMBTIQ+-személyek jogai ellen irányulnak;
- d)biztosítsa, hogy az uniós és nemzetközi eszközök kiegészítsék egymást és ambiciózusak legyenek, valamint szilárd és érdemi rendelkezéseket tartalmazzanak a nők és lányok szerepvállalásának megerősítése és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a költségmentességhez és a jogi tanácsadáshoz való jog elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki számára biztosított legyen az igazságszolgáltatáshoz való egyetemes és egyenlő hozzáférés, valamint a vonatkozó eljárásokban való érdemi részvétel; hangsúlyozza továbbá, hogy a fogyatékossággal élő személyek, különösen a fogyatékossággal élő nők és lányok strukturális és gyakorlati akadályokkal szembesülnek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a közéletben való részvétel terén: hangsúlyozza, hogy egyedi intézkedésekre van szükség a fogyatékossággal élők teljes körű befogadása és a hatékony védelemhez való egyetemes hozzáférésük biztosítása érdekében; biztosítsa, hogy az EU erős vezető szerepet töltsön be, és egységes álláspontot fogadjon el az inkluzív és elfogulatlan igazságszolgáltatási rendszerekkel kapcsolatban; szorgalmazzon olyan átfogó jogi kereteket, amelyek védik a nők jogait, és biztosítják a nők, a lányok és a legkülönfélébb hátterű és élethelyzetű személye teljes körű és egyenlő részvételét mind a nemzeti, mind a nemzetközi jog alapján; szólítson fel az áldozatok időben fizetett kártérítéshez való jogának biztosítására és előmozdítására a büntetőeljárás során, valamint a bevált gyakorlatok cseréjére a másodlagos viktimizáció megelőzése érdekében, többek között állami jogátruházási mechanizmusok révén;
- e)tegyen lépéseket a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével kapcsolatos meglévő kötelezettségvállalások teljes körű végrehajtása érdekében, biztosítva a nők egyenlő emberi jogainak és alapvető szabadságainak megkülönböztetés nélküli védelmét, előmozdítva a közéletben való részvételüket;
- f)hangsúlyozza az anyaságot előmozdító és támogató közpolitikák támogatásának fontosságát;
- g)hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden szinten garantálják a nők és lányok számára az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést, beleértve az egyértelmű bejelentési csatornákat, valamint a védelmi és támogatási intézkedések gyors feldolgozását; számolja fel az akadályokat, különösen a nők hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportjai esetében, akik gyakran szembesülnek akadályokkal az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén az igazságszolgáltatási rendszeren belüli korlátozott és alulfinanszírozott erőforrások multiplikátorhatása, valamint a társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális tényezők és az interszekcionális megkülönböztetés miatt; biztosítson megfelelő, áldozatközpontú támogatási és védelmi szolgáltatásokat a nemi alapú erőszak eseteiben, és előzze meg a másodlagos viktimizáció minden formáját a rendőrségnek tett bejelentések vagy a bírósági eljárások során; hangsúlyozza, hogy a gazdasági egyenlőtlenség továbbra is jelentősen akadályozza az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést;
- h)hangsúlyozza, hogy a nemi apartheidet a Római Statútum értelmében emberiesség elleni bűncselekményként kell elismerni, és szorgalmazza annak nemzetközi elismerését az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, az elszámoltathatóság és a nemzetközi bíróságok általi büntetőeljárás lehetőségének biztosítása érdekében; támogassa a nemi alapú apartheidnek a nőkkel és lányokkal szembeni megkülönböztetéssel foglalkozó ENSZ-munkacsoport által javasolt meghatározását, mint a nemi alapú megkülönböztetés és dominancia intézményesített rendszerén belül cselekedetek;
- i)biztosítsa a nemi alapú erőszak pszichológiai, mentális, fizikai, kényszerítő és pénzügyi hatásaival kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, többek között igazságügyi képzés révén; kötelezze el magát a nemi dimenziónak a bírósági döntéshozatalba való beépítése mellett, és ösztönözze azt; ösztönözze annak lehetőségét, hogy kérésre női ügyvédeket biztosítsanak az áldozatok számára; mozdítsa elő az munkájuk során áldozatokkal kapcsolatba kerülő tisztviselők – köztük a rendőrök, ügyészek és bírák – a nemi szempontokra érzékeny, áldozatközpontú képzését a másodlagos viktimizáció megelőzése, a nemi sztereotípiák és előítéletek kezelése, valamint az áldozatokkal szembeni tiszteletteljes, traumaérzékeny és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében;
- j)hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nők és lányok számára hozzáférhető, átfogó és koherens tájékoztatást biztosítsanak jogaikról, támogatásukról és védelmükről a bírósági eljárás minden szakaszában, különösen a nők elleni erőszakot vagy kapcsolati erőszakot érintő ügyekben, többek között figyelemfelkeltő kezdeményezések révén; hangsúlyozza, hogy támogatni kell az alulról szerveződő, a jogi szerepvállalást elősegítő programokat, amelyek segítik a nőket és a lányokat jogaik megértésében és gyakorlásában, és ösztönzik a bűncselekmények áldozatait támogató általános és szakszolgálatok létrehozását, valamint biztosítják azok hatékony koordinációját és beutalási módszereit; hangsúlyozza, hogy ezek a szolgálatok kulcsszerepet játszanak az áldozatoknak a jogaikról való tájékoztatásában és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük megkönnyítésében; biztosítsa, hogy az áldozatoknak szóló tájékoztatás könnyen hozzáférhető és közérthetően megfogalmazott legyen; mozdítsa elő az áldozatsegítő segélyvonalak meglétét és használatát, és biztosítsa, hogy azok különböző csatornákon – többek között telefonon, valamint információs és kommunikációs technológiákon – keresztül rendelkezésre álljanak; ismerje el, hogy a világ számos országában az információs és kommunikációs technológiákhoz való korlátozott hozzáférés akadályozza a nőkben és lányokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását;
- k)kötelezze el magát amellett, hogy a polgári vagy büntetőeljárások kezdetétől biztosítják az áldozatok számára a költségmentességhez való hozzáférést, és a nemzetközi partnerekkel együtt világszerte mozdítsa elő ezt a megközelítést; szorgalmazza a nemi dimenzió beépítését valamennyi szakpolitikába, jogszabályba, eljárásba, programba és gyakorlatba a nők és lányok előtt álló konkrét akadályok kezelése érdekében, beleértve a jogokkal kapcsolatos korlátozott tudatosságot, az igazságszolgáltatási rendszereken belüli diszkriminatív attitűdöket és nemi sztereotípiákat, valamint a speciális szolgáltatások elégtelen rendelkezésre állását, különösen a vidéki és távoli területeken; mozdítsa elő azt a gyakorlatot, hogy a nők és lányok költségmentességhez való jogát kizárólag saját pénzügyi eszközeik alapján, férjük, élettársuk vagy családjuk jövedelmétől függetlenül értékelik, ami különösen fontos a nemi alapú erőszak eseteiben; hangsúlyozza a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal támogatása érdekében a nemekre lebontott adatok fontoságát az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, az ügyek kimenetelére, a költségmentesség igénybevételére és az akadályokra vonatkozóan;
- l)mozdítsa elő a nők vezető szerepét, egyenlő részvételét és fokozott képviseletét az igazságszolgáltatásban és annak irányító szerveiben, és tegyen aktív lépéseket a kisebbségekhez és marginalizált csoportokhoz tartozó nők jogi szakmához való széles körű hozzáférésének előmozdítása érdekében, az igazságszolgáltatási rendszeren belüli strukturális akadályok felszámolása, valamint a méltányos és reprezentatív igazságszolgáltatás előmozdítása céljából, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget;
- m)mozdítson elő és támogasson olyan konkrét fellépéseket és intézkedéseket, amelyek biztosítják a nők részvételét és vezető szerepét a közéleti döntéshozatalban, többek között a külpolitika, a védelem és a biztonság, valamint a konfliktusok és válságok megelőzése, kezelése és megoldása területén; hangsúlyozza, hogy közös nyomonkövetési módszertanra van szükség a nők ezen ágazatokban való részvételére vonatkozó adatok gyűjtéséhez;
- n)támogassa aktívan és mozdítsa elő a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésével foglalkozó bizottság (CEDAW) által 2024-ben kiadott, a nők döntéshozatali rendszerekben való egyenlő és inkluzív képviseletéről szóló 40. sz. általános ajánlást, amely a legkülönfélébb hátterű és élethelyzetű nők és férfiak közötti 50:50 paritást határozza meg a döntéshozatali rendszerekhez való egyenlő hozzáférés és a döntéshozatali rendszereken belüli egyenlő hatalmi pozíció tekintetében;
- o)ösztönözze a nők érdemi részvételét a kül-, a biztonság- és a védelempolitikában, valamint a konfliktusrendezésben a döntéshozatal minden szintjén, mind az EU-ban, mind világszerte;
- p)tegyen lépéseket a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével kapcsolatos meglévő kötelezettségvállalások sürgős és teljes körű végrehajtása érdekében, biztosítva a nők egyenlő emberi jogainak és alapvető szabadságainak megkülönböztetés nélküli védelmét többek között az esélyegyenlőséget garantáló erős intézmények és szakpolitikák révén, előmozdítva a közéletben való tényleges és teljes részvételüket, elősegítve ezzel a döntéshozatali eljárásokba való bevonásukat; ítélje el a nők ellen irányuló online gyűlöletbeszédet és annak a közéletben való részvételükre gyakorolt hatását, és támogassa a nőknek és lányoknak szóló médiaműveltségi és digitális biztonsági programokat;
- q)hangsúlyozza, hogy a nők és a nőjogi szervezetek szerepvállalásának növelése, valamint a nők külpolitikai és konfliktussal kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének támogatása elősegíti a közösségek számára a jobb eredményeket, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a fenntarthatóbb békét; egyértelműen ítélje el azon női, nőjogi és civil társadalmi szervezetek finanszírozásának közelmúltbeli csökkentését, amelyek célja a nemi alapú erőszak elleni küzdelem és a nők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének lehetővé tétele; biztosítson ezentúl fenntartható finanszírozást és jogi védelmet a feminista és LMBTIQ+-szervezetek, különösen a civil társadalmi tér szűkítése és a nem kormányzati szervezeteket célzó korlátozó jogszabályok miatt támadás alatt lévő, alulról szerveződő csoportok számára;
- r)védje meg az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának megbízatását az Egyesült Államok és a hasonlóan gondolkodó országok arra irányuló erőfeszítéseinek fényében, hogy gyengítsék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban elfogadott prioritásokat, és fejezze ki aggodalmát amiatt, hogy ez a politikai nyomás a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos programok finanszírozásának csökkentésével együtt alááshatja a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság hatékonyságát és hitelességét; növelje a fejlesztési támogatás finanszírozását az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének leépítése után keletkezett hiány ellensúlyozása érdekében; megerősíti, hogy teljeskörűen támogatja az ENSZ nőjogi szervezetének munkáját, amely az ENSZ-rendszeren belül a legkülönfélébb hátterű és élethelyzetű nők jogainak előmozdítását célzó központi szereplő, és amely a szakpolitikák megváltoztatása és a fellépések koordinálása érdekében az összes érdekelt felet egybegyűjti; sürgeti az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy az Unióval együtt biztosítsanak megfelelő finanszírozást az ENSZ nőjogi szervezete számára; kötelezze el magát a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai, többek között a szexuális és reproduktív egészség és jogok megfelelő finanszírozása mellett;
- s)alkalmazza a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést valamennyi uniós szakpolitikai területen, beleértve a külső tevékenységeket is; hangsúlyozza, hogy az államoknak megfelelő, elegendő és kiszámítható finanszírozást kell elkülöníteniük a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő jogi segítségnyújtásra és támogatási szolgáltatásokra, különösen a nemi alapú erőszak túlélői számára, valamint megfelelő hozzáférést kell biztosítaniuk a kártérítéshez, mivel a jelenlegi akadályok aránytalanul érintik a nők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kezeljék azokat a gyakorlati, regionális és hozzáférhetőséggel kapcsolatos akadályokat, amelyek gátolják a nők és a kiszolgáltatott csoportok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, különösen a vidéki, távoli és gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban; hangsúlyozza a fogyatékossággal élő nők, az idős nők és az egyedülálló szülők előtt álló sajátos kihívásokat, beleértve a fizikai akadálymentesség hiányosságait és a testre szabott támogatási szolgáltatások hiányát; ismerje el, hogy a költségmentesség gyakran krónikusan alulfinanszírozott vagy alulértékelt, újabb akadályt gördítve a válsághelyzetben lévő nők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése elé, ami aránytalanul sújtja a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetű és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén a legkiszolgáltatottabb nőket, amikor sérülnek a jogaik;
- t)erősítse meg az EU elkötelezettségét a nemi alapú erőszak, többek között a szexuális erőszak büntetlensége elleni küzdelem és annak megszüntetése iránt; szorgalmazza a nemi alapú erőszak valamennyi formája – többek között a kapcsolati erőszak, a szexuális erőszak, az emberkereskedelem és a káros gyakorlatok – büntetlenségének megszüntetését; gyorsítsa fel a nők és lányok elleni erőszak valamennyi formájának további megelőzésére és az azokra való reagálásra irányuló nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtását mind a köz-, mind a magánszférában, beleértve a szexuális kényszerítést, a női nemi szervek megcsonkítását, a kényszerházasságot, az ún. reparatív terápiákat, az intim vagy manipulált anyagok beleegyezés nélküli megosztását, a mélykamut és az MI által generált tartalmat, az internetes fenyegető zaklatást, az internetes zaklatást, az intim képek kéretlen internetes küldését, valamint az erőszakra vagy gyűlöletre való internetes uszítást, továbbá a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményt; hangsúlyozza a mesterséges intelligencia által manipulált technológia jelentette fenyegetés kezelésének fontosságát uniós és nemzetközi szinten, az online erőszakkal szembeni határozottabb fellépés érdekében, amelyek aránytalanul sújtják a nőket, és akadályozzák a közéletben való teljes körű részvételüket; sürgesse az online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat, hogy tegyék lehetővé a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos éves kockázatértékeléseik és kockázatcsökkentő intézkedéseik nyilvános ellenőrzését a jobb kutatás és megoldások lehetővé tétele érdekében;
- u)hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz, többek között a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés hiánya vagy megtagadása a nemi alapú erőszak egyik formája, valamint az emberi és alapvető jogok megsértése; szólítson fel a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való széles körű és méltányos hozzáférés globális biztosítására irányuló erőfeszítésekre, és erősítse meg, hogy a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés a nők szexuális és reproduktív egészségének és jogainak alapvető eleme, és alapvető fontosságú testi autonómiájuk szempontjából; követelje meg az abortuszhoz, a fogamzásgátláshoz és az anyasági ellátáshoz való biztonságos hozzáférést mindenki számára, különös tekintettel a sürgősségi fogamzásgátlásra, a szexuális úton terjedő fertőzések vizsgálatára és az expozíciót követő profilaxisra; biztosítson hozzáférést a nemi szempontokat figyelembe vevő mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz a fiatal nők és az LMBTIQ+-személyek számára, elismerve, hogy a mentális egészség kulcsfontosságú a részvétel és az egyenlőség szempontjából;
- v)biztosítsa, hogy az EU külső politikái a fenntartható fejlődési célok elérésének részeként aktívan előmozdítsák a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést;
- w)ismételten hangsúlyozza, hogy a szexuális kényszerítés továbbra is az egyik legelterjedtebb emberi jogi jogsértés világszerte; hangsúlyozza a szexuális kényszerítés beleegyezés hiányán alapuló uniós jogi szabályozás elfogadásának jelentőségét, amely a nők és lányok elleni szexuális erőszakkal szembeni küzdelem átfogó megközelítésének alapvető eleme; szorgalmazza a szexuális kényszerítés beleegyezésen alapuló, egyetemes normaként való meghatározását a világ minden részében, amelynek célja a jogi védelem fokozása és annak biztosítása, hogy a szexuális erőszakot a beleegyezés hiánya határozza meg, ne pedig kizárólag erőszak, kényszerítés vagy fenyegetés alkalmazása; mozdítsa elő azt a szemléletet, hogy az áldozatok hallgatása vagy ellenállásának hiánya vagy nem minősül beleegyezésnek; hangsúlyozza, hogy sem az előzetes hozzájárulás, sem a meglévő kapcsolat nem jelent bármely szexuális cselekményhez való, folyamatos vagy jövőbeli hozzájárulást; e tekintetben szólítsa fel az összes országot, hogy vezessék be a szexuális kényszerítés beleegyezésen alapuló fogalommeghatározását, és garantálják a túlélők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését;
- x)a leghatározottabban ítélje el a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak egyéb formáinak háborús fegyverként való alkalmazását, és emlékeztessen arra, hogy az ilyen cselekmények a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek vagy emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek; aktívan törekedjen az ilyen típusú bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások és elszámoltathatóság biztosítására nemzetközi szinten, köztük az EU globális emberi jogi szankciórendszerének alkalmazása révén; erősítse meg az e bűncselekmények folyamatban lévő konfliktusokban való dokumentálására irányuló nemzetközi erőfeszítések és a megelőző intézkedések támogatását; kérje továbbá, hogy aktívan támogassanak minden arra irányuló kezdeményezést, hogy biztosítsák a háborús fegyverként alkalmazott szexuális kényszerítés elkövetőinek elszámoltathatóságát és a túlélők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, elismerve, hogy az 1820 (2008) sz. ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak egyéb formái háborús bűncselekménynek, emberiesség elleni bűncselekménynek vagy népirtáshoz hozzájáruló cselekménynek minősülnek; mozdítsa elő az Eurojust és a Nemzetközi Büntetőbíróság közötti szoros együttműködést az Ukrajnában elkövetett háborús szexuális kényszerítés, bántalmazás és a szexuális erőszak egyéb formáinak dokumentálása terén, és szólítsa fel az EU-t, az Eurojustot és a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy erősítsék tovább az összehangolt, traumatudatos és áldozatközpontú dokumentációs erőfeszítéseket, valamint alakítsák ki a más konfliktusövezetekre vonatkozó globális együttműködési kereteket az áldozatok azonosításának, védelmének és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása érdekében;
- y)hangsúlyozza a transznemű nők nőként való teljes körű elismerésének fontosságát, megjegyezve, hogy befogadásuk elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőségre és az erőszak elleni küzdelemre irányuló politikák eredményességéhez; szólítson fel a transznemű nők elismerésére és a védelmi és támogatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésük biztosítására;
- z)szólítsa fel azokat az országokat, amelyek még nem ratifikálták az isztambuli egyezményt, hogy ezt tegyék meg, és mozdítsák elő annak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemre vonatkozó átfogó normáinak globális elfogadását;
- aa)szólítsa fel a kormányokat és a nemzetközi szerveket, hogy foglalkozzanak azokkal az erőszakkal szembeni konkrét kockázatokkal, amelyekkel nők és lányok szembesülnek a befogadóállomásokon, valamint az életkor-meghatározási eljárások javításával;
- ab)támogassa a lányok inkluzív, méltányos és minőségi oktatáshoz való jogát, amely a társadalmi szerepvállalás növelésének és a nemek közötti egyenlőség megvalósításának kulcsfontosságú mozgatórugója, mert felvértezi őket az egész életük során elengedhetetlen ismeretekkel, készségekkel, lehetőségekkel és kapacitásokkal, lehetővé téve számukra jogaik érvényesítését, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a közéletben való teljes körű részvételt és a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet; mutasson rá annak fontosságára, hogy inkluzív, méltányos és minőségi oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás révén mozdítsák elő a nők társadalmi szerepvállalását, ami alapvető fontosságú a nemi sztereotípiák, attitűdök és előítéletek valamennyi dimenziója elleni küzdelem, valamint a tartós egyenlőtlenségek elleni küzdelem szempontjából; emlékeztessen a nemi alapú erőszak megelőzésének fontosságára megfelelő kampányok és egyéb intézkedések révén, többek között a digitális médiaműveltség növelése, valamint az életkornak megfelelő, átfogó kapcsolatokra és szexualitásra vonatkozó releváns, célzott oktatás révén, a testi épséggel kapcsolatos ismeretek növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy jobban meg kell érteni a jogellenes és a genderellenes mozgalmakat, beleértve a nemi alapú egyenlőséggel kapcsolatos dezinformációt, az incel jelenséget és a nőgyűlöletet, és különösen azoknak a manoszféraként ismert online formáját; támogasson aktívabb politikákat e jelenségek és narratívájuk ellen folytatott küzdelem terén;
- ac)hangsúlyozza, hogy a háború és a konfliktus aránytalan és pusztító hatást gyakorol a nőkre, és világszerte álljon ki a béke és az inkluzív tárgyalások mellett, amelyek a konfliktusok és a nők és lányok által ezekben a helyzetekben tapasztalt erőszak felszámolásának alapvető útvonalai; ismerje el az ENSZ békefenntartó misszióiban részt vevő nők által a konfliktusövezetekben végzett figyelemre méltó munkát; hangsúlyozza, hogy a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség elengedhetetlenek a jogállamisághoz és a reziliens és inkluzív demokráciákhoz; hangsúlyozza, hogy sajnálatos, hogy nők és lányok milliói szembesülnek továbbra is megkülönböztetéssel, erőszakkal, valamint méltóságuk és a felelősségvállalás megtagadásával, különösen a konfliktusok és a lakóhelyelhagyás összefüggésében;
- ad)kötelezze el az EU-t olyan kül-, fejlesztési és biztonságpolitika mellett, amely inkluzív és interszekcionális, és elsőbbséget biztosít a nők és az LMBTIQ+ emberijog-védők szükségleteinek;
- ae)hangsúlyozza, hogy a nőgyilkosság, amelyet a nők és lányok nemi alapú meggyilkolásaként határoznak meg, a nemi alapú erőszak egyik legszélsőségesebb formája, és az egyetemes alapvető jogok súlyos megsértését jelenti; határozottan ítélje el az e bűncselekményre vonatkozó adatgyűjtés és jelentéstétel tartós következetlenségeit és harmonizált fogalommeghatározásának hiányát, ami súlyosan akadályozza a hatékony megelőzést és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt; szólítson fel e bűncselekmény globális elismerésére és a nőgyilkosságok felszámolására irányuló globális erőfeszítésekre;