A.mivel a tulajdonhoz, ezen belül a szellemi tulajdonhoz való jogot a Charta 17. cikke alapvető jogként rögzíti, és az ítélkezési gyakorlat azt egyértelműen minősíti; mivel biztosítani kell e jog tiszteletben tartását a digitális átalakulás minden szakaszában és a generatív mesterséges intelligencia (a továbbiakban: generatív MI) fejlesztése során;

B.mivel az EU azzal a stratégiai kihívással néz szembe, hogy lemarad a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) területén bekövetkező nemzetközi fejlődésben; mivel az MI-vel kapcsolatos fellépésről szóló, 2025 februárjában Párizsban tartott csúcstalálkozón a Bizottság bejelentette az MI-re vonatkozó kontinentális cselekvési tervet, melynek célja, hogy Európa globális vezető szereplővé váljon az MI területén; mivel ezért Európa technológiai szuverenitásának, versenyképességének, soknyelvű kultúrájának és innovációs kapacitásának megőrzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a közérdeket szolgáló, generatív MI-n alapuló technológiák és szolgáltatások Unión belüli fejlődését ne akadályozzuk, hanem inkább előmozdítsuk, miközben megőrizzük európai értékeinket, és biztosítjuk, hogy a technológiai fejlődés támogassa a fenntartható gazdasági növekedést, a versenyképességet és az innovációt, ugyanakkor Unió-szerte széles körű hozzáférést biztosítson az MI-alapú technológiákhoz; mivel a generatív MI fejlesztésére irányuló versenyben a versenyképesség fenntartásához szükség van a jó minőségű tartalmakhoz való hozzáférésre is, hangsúlyozva a méltányos díjazású kreatív ágazat fontosságát a jó minőségű MI-betanítási adatok forrásaként;

C.mivel a kreatív és kulturális ágazat – amely az uniós hozzáadott érték mintegy 4%-át és az EU GDP-jének 6,9%-át adja – kulcsszerepet játszik az európai értékek és a kulturális sokszínűség megőrzésében; mivel az ágazat mintegy 8 millió embert foglalkoztat, támogatva ezzel Európa kulturális sokszínűségét, társadalmi kohézióját, értékeit és demokratikus párbeszédét;

D.mivel a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat célul tűzte ki az igazságos, biztonságos és védett digitális környezet biztosítását, ahol mindenkinek, beleértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv) is, lehetőséget kell biztosítani a tisztességes és innovatív versenyre; mivel ez olyan intézkedéseket von maga után, amelyek előmozdítják a digitális egységes piacon kínált termékek és szolgáltatások nyomonkövethetőségét, biztonságosságát és megfelelőségét; mivel az aláíró felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy olyan MI-rendszereket mozdítanak elő, amelyek emberközpontúak, megbízhatók és etikusak, és amelyeket átlátható módon és az uniós értékekkel összhangban használnak; mivel a nyilatkozat kitart amellett, hogy a digitális átalakulásnak hozzá kell járulnia a méltányos és befogadó társadalomhoz és gazdasághoz, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a nyílt technológiák és szabványok előmozdításához, ami tovább erősíti a technológiába vetett bizalmat, valamint a fogyasztók azon képességét, hogy autonóm és megalapozott döntéseket hozzanak;

E.mivel úgy tűnik, hogy az EU digitális évtizedre vonatkozó célkitűzései nem érhetők el a beruházási környezet átalakulást hozó változása nélkül;

F.mivel az EU versenyképességi iránytűje az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó, 2025. május 28-án elindított célzott uniós stratégia keretében ösztönözni kívánja az innovációt, különösen azáltal, hogy barátságos környezetet teremt az európai fiatal vállalkozások számára az induláshoz és a növekedéshez; mivel ezt az MI alkalmazásának ösztönzésére irányuló „Apply AI” elnevezésű, vállalatokat – mérettől függetlenül – célzó kezdeményezésnek kell kísérnie, melynek célja, hogy felgyorsítsák az MI-technológiák stratégiai ágazatokon átívelő integrációját, és megerősítsék az EU technológiai szuverenitását; mivel a kulturális és kreatív ágazatok új és szakképzettséget igénylő munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak Európa gazdasági növekedéséhez, diplomáciai erejéhez és a tehetségek megjelenéséhez; mivel a kkv-k alkotják a kreatív ágazatban működő vállalkozások túlnyomó többségét;

G.mivel a szerzői és szomszédos jogok automatikusan, bejegyzési követelmények nélkül lépnek hatályba; mivel ezek széles körű kizárólagos jogokat keletkeztetnek a jogosultak széles köre (pl. szerzők, előadók, producerek, kiadók és műsorszolgáltatók) számára, beleértve a művek és egyéb teljesítmények többszörözésére, adaptálására, terjesztésére és nyilvánossághoz közvetítésére vonatkozó jogokat is;

H.mivel az európai kulturális és kreatív iparágak rendkívül sokszínűek, és szerződéses gyakorlataik, értékláncaik, valamint a szerzői jogok és szomszédos jogok által védett tartalomtípusaik jelentősen eltérnek egymástól; mivel egyes ágazatokban a jogosultak kollektíven megszervezik magukat érdekeik védelme érdekében; mivel a szereplők e sokrétű köre által készített művek ugyanilyen sokfélék, és ezért eltérő értékekkel rendelkezhetnek;

I.mivel a szerzői jognak lépést kell tartania az új technológiák fejlődésével, mind jogi, mind technikai szempontból; mivel a nemzeti szerzői jogi rendszerek harmonizációja alapvető fontosságú lenne a digitális világban;

J.mivel a generatív MI az MI olyan típusa, amely az elsősorban osztályozásra vagy előrejelzésre tervezett egyéb MI-rendszerektől eltérően új tartalmakat, például szöveget, képeket, zenét, videókat és kódokat generál nagyon nagy adatkészletek használatával történő tanítás alapján, amelyekből mintákat és struktúrákat tanulnak; mivel a generatív MI-vel előállított outputokat statisztikai modelleken alapuló előrejelzésekkel hozzák létre, és azok általában az emberi kreativitást utánozzák már meglévő tartalmakra támaszkodva, amelyek között szerzői jogi oltalom alatt álló anyagok is lehetnek; mivel a szerzői jogi oltalom alatt álló tartalmak e digitális felhasználása szükségessé teszi a szerzői jogi oltalom alatt álló tartalmak védelmének digitális kiigazítását;

K.mivel az MI fejlesztésének, bevezetésének és használatának teljes mértékben meg kell felelnie a meglévő jogi keretnek; mivel elfogadhatatlan, hogy ezek a technológiai fejlesztések megsértsék a hatályos, szerzett jogokat; mivel a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakkal kapcsolatos jogok fenntartására („kívülmaradás”) szolgáló jelenlegi rendszerek gyakran kivitelezhetetlenek, előfordulhat, hogy nem terjednek ki az összes vonatkozó szöveg- és adatbányászati cselekményre, és nem rendelkeznek a hatékony végrehajtáshoz és érvényesítéshez szükséges átláthatósággal; mivel az új technológiák, például az MI fejlesztése és a szerzett jogok – többek között a szerzői jogban rögzített jogok – fenntartása nem zárhatja ki egymást, hanem azokat együtt kell előmozdítani;

L.mivel bizonyíték van arra, hogy a generatív MI szolgáltatói széles körben megsértik a szerzői jogi szabályokat, beleértve a művek engedély nélküli gyűjtését az internetről, a jogosultak szöveg- és adatbányászattal szembeni jogfenntartásának semmibe vételét, a művek kalózforrásokból történő beszerzését, valamint az engedélykérések elmulasztását; mivel ez a mintázat megvalósítja az alkotók alapvető jogainak egyértelmű megsértését és az értékek jogellenes felhasználását az EU kulturális és információs ágazatának kárára, ezért határozott intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban az MI-ökoszisztéma tisztességes és etikus legyen;

M.mivel a generatív MI és a szerzői és szomszédos jogok közötti kölcsönhatással kapcsolatos fő jogi kérdések a következők: az uniós és tagállami nemzeti jog alapján jogszerű-e a szerzői jogi oltalom alatt álló művek és egyéb teljesítmények gépi tanulásra szolgáló adatkészletekben való felhasználása; mi legyen az MI által létrehozott tartalom jogi státusza; és hogyan biztosítható az átláthatóság, valamint az alkotók és a jogosultak hozzájárulása és méltányos díjazása, amikor védett műveiket és egyéb teljesítményeiket felhasználják MI-outputok előállítása, terjesztése és forgalmazása során;

N.mivel a generatív MI azáltal, hogy tömegesen és olcsón állít elő az emberi kreativitás által létrehozott tartalmakat utánzó tartalmakat, közvetlenül versenyez az alkotók munkájával, különösen a kulturális és médiatartalmakkal; mivel ez a verseny az online tartalmak minőségének romlásához vezethet az alkotók kivonulása miatt, és így az emberi kulturális és kreatív termelés általános hanyatlását eredményezi;

O.mivel annak a kockázata, hogy az MI által létrehozott tartalom javára fokozatosan eltűnik az alkotás emberi dimenziója, amellett, hogy aláássa a kreatív ágazat gazdasági életképességét, egzisztenciális kockázatot jelent az európai társadalomra és demokráciára nézve, mivel elmossa az igazság és a hamisság, a diskurzus percepciója és a szerzők közötti határokat, valamint megzavarja a kognitív képességeket és a kritikus gondolkodást; mivel az MI-ről szóló jogszabály figyelembe veszi ezeket a kockázatokat, de nem lehet teljes a szerzői jogok és szomszédos jogok megbízható védelme nélkül;

P.mivel a jog megfelelő érvényesítése és az MI szolgáltatói közötti, Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó uniós és tagállami szabályoknak egységesen kell vonatkozniuk az EU-n belül termékeket bevezető vagy szolgáltatásokat kínáló valamennyi MI-szolgáltatóra, függetlenül a letelepedésük helyétől, attól a joghatóságtól, amelyben a generatív MI-modelljeik tanítását megalapozó, szerzői jogi szempontból releváns aktusok bekövetkeztek, és attól, hogy az EU-ban hol használják fel az MI-rendszer által létrehozott outputot; mivel ez a követelmény nemcsak a tartalomnak az MI-modellek szolgáltatói általi későbbi, következtetések levonására, adatlekérésre alapozott generálásra vagy finomhangolásra történő felhasználására vonatkozik – amint azt jelenleg az MI-ről szóló jogszabály 53. cikke előírja –, hanem azt értelemszerűen alkalmazni kell az MI-rendszerek szolgáltatói vagy alkalmazói általi ilyen felhasználásokra is; mivel az új engedélyezési megállapodások megkötését nem szabad tévesen úgy értelmezni, hogy az jogorvoslatként szolgál a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak múltbeli jogosulatlan felhasználására;

Q.mivel minden olyan MI-szolgáltató, amely általános célú MI-modellt hoz forgalomba az uniós piacon, továbbra is felelős annak ellenőrzéséért, hogy a szerzői jogi politikájában szereplő, az általános célú MI-re vonatkozó gyakorlati kódexben meghatározott intézkedések megfelelnek-e a szerzői jogokra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jogszabályok tagállamok általi végrehajtásának, mielőtt bármilyen szerzői joggal kapcsolatos cselekményt végrehajtana az érintett tagállam területén, mivel ennek elmulasztása a szerzői jogra és szomszédos jogokra vonatkozó uniós szabályozás szerinti felelősségre vonáshoz vezethet;

R.mivel a gyakorlati kódex csak önkéntes megfelelésről szól, és azt – különösen annak szerzői jogi fejezetét – nem minden MI-szolgáltató írta alá;

S.mivel egyrészről az MI tanításának, kiépülésének és szolgáltatási ajánlatainak globális jellege és exponenciális üteme, másrészről a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó szabályok alkalmazásának területhez kötött jellege akadályokat gördít az érintett jogokra vonatkozó engedélyek megszerzése, valamint az MI-termékek és -szolgáltatások uniós piacon való, e szabályok és jogok mentén történő elérhetővé tétele elé, hasonlóan az MI előtti digitális korszakban tapasztalthoz, de annál sokkal jelentősebb mértékben;

T.mivel a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak MI-modellek betanítására való jogsértő felhasználásának témájával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat még nem kiterjedt, de a közeljövőben várható néhány bírósági határozat, hiszen az EU-ban és a világ más részein különböző jogtulajdonosok bírósági pert indítottak egyes MI-szolgáltatókkal szemben;

U.mivel a generatív MI tanítása – ami egy sajátos felhasználási forma – szükségessé teszi azon jogi feltételek tisztázását, amelyek mellett az elvégezhető;

V.mivel a gépi tanulásra szolgáló, jó minőségű, emberi (nem szintetikus) és átfogó adatkészletek elengedhetetlenek a kutatáshoz és a generatív MI-re épülő rendszerek hatékony kereskedelmi fejlesztéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a generatív MI-rendszerekből származó outputok magas színvonalúak és megbízhatók legyenek; mivel az ilyen adatkészletek EU-n belüli jogszerű létrehozásának és felhasználásának lehetővé tétele – amely kizárja a kalóz-, engedély nélküli vagy más módon jogsértő anyagokat – ezért elengedhetetlen az innováció előmozdításához, a technológiai és kulturális szuverenitás biztosításához, az EU versenyképességének fenntartásához és Európa kulturális és kreatív iparágainak védelméhez a gyorsan változó globális MI-környezetben;

W.mivel az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) Szerzői Jogi Tudásközpontjának elindítása időszerű és dicséretes kezdeményezés lehet, amelynek célja hasznos és megbízható tájékoztatás nyújtása a szerzői jogokról, továbbá a szerzői jog és a szomszédos jogok jogosultjai, valamint a kialakulóban lévő technológiák, különösen a generatív MI terén tevékenykedő érdekelt felek és képviselőik közötti kapcsolat megerősítése;

X.mivel a jogosultak számára lehetővé kell tenni olyan eszközök használatát, amelyek révén lehetőségük volna hatékonyan kizárni, hogy műveiket MI-tanításhoz használják korlátozott számú szabványosított, géppel olvasható formátumban, és amelyek kezelésével és jegyzékbe foglalásával meg lehet bízni az EUIPO-t, lehetővé téve ezáltal a bejegyzett művek tényleges kizárását az automatizált adatfeltérképezésből, és jogbiztonságot nyújtva mind a jogosultak, mind az MI-szolgáltatók számára;

Y.mivel a generatív MI-modellek és -rendszerek szolgáltatóinak vagy alkalmazóinak átláthatóságot kell biztosítaniuk az e modellek és rendszerek betanításához felhasznált valamennyi, szerzői jogi oltalom alatt álló tartalom tekintetében, függetlenül attól, hogy mely joghatóság területén kerül sor a generatív MI-modelljeik betanításának alapjául szolgáló, a szerzői jog szempontjából releváns tevékenységre; mivel ennek az átláthatóságnak egy tételes listából kell állnia, amely azonosítja a gépi tanuláshoz felhasznált minden egyes szerzői jogi oltalom alatt álló tartalmat; mivel ez a követelmény nemcsak az említett tartalomnak az MI-modellek szolgáltatói általi későbbi, egyéb célokra, például következtetések levonására, adatlekérésre alapozott generálásra vagy finomhangolásra történő felhasználására vonatkozik – amint azt jelenleg az MI-ről szóló jogszabály 53. cikke előírja –, hanem azt értelemszerűen alkalmazni kell az MI-rendszerek szolgáltatói vagy alkalmazói általi ilyen felhasználásokra is; mivel az olyan felhasználások, mint a következtetések levonása és az adatlekérésre épülő generálás lényegében folyamatosan és valós időben történnek; mivel ilyen esetekben az átláthatóságnak magában kell foglalnia magát a feltérképezést is, amelynek során egyrészt a feltérképező robotoknak azonosítaniuk kell magukat a webes üzemeltetők előtt, másrészt az MI-szolgáltatóknak vagy -alkalmazóknak részletes nyilvántartást kell vezetniük feltérképezési tevékenységeikről; mivel abban az esetben, ha az MI-rendszerek felhasználói lekérdezéseket kezelnek, vélelmezni kell, hogy a tartalmat feltérképezték, többek között következtetések levonása és adatlekérésre alapozott generálás céljából; mivel az MI és a generatív MI szolgáltatói és alkalmazói által használt, harmadik féltől származó tartalomra vonatkozó puszta információk az uniós jog értelmében nem minősülnek üzleti titoknak;

Z.mivel ezt az átláthatóságot egy megbízható közvetítőn, például az EUIPO-n keresztül lehetne elősegíteni, amelynek feladata lenne, hogy értesítse a jogosultakat tartalmaik felhasználásáról, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy érvényesítsék igényeiket annak gépi tanulási célú felhasználásával kapcsolatban; mivel ezt a közvetítőt fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal annak értékeléséhez, hogy a szolgáltatók és az alkalmazók teljes mértékben megfelelnek-e az átláthatósági kötelezettségeknek;

AA.mivel az átláthatóság azzal is elérhető, hogy a jogosultak számára lehetővé teszik műveik és más védett teljesítményeik vízjellel való ellátását, az MI-szolgáltatóknak pedig előírják, hogy változatlanul hagyják ezt a vízjelet, és bocsássanak rendelkezésre olyan keresőeszközöket, amelyek lehetővé teszik az ilyen vízjelek észlelését a gépi tanuláshoz felhasznált anyagokban;

AB.mivel a szerzői jogi oltalom alatt álló művekkel és egyéb védett teljesítményekkel kapcsolatos átláthatósági kötelezettség mellett létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amelynek keretében bizonyos feltételek mellett a teljes átláthatóság MI-szolgáltatók, valamint az MI-modellek és -rendszerek alkalmazói általi biztosításának elmulasztása megalapozza azt a megdönthető vélelmet, hogy a gépi tanulás, a következtetések levonása vagy az adatlekérésre alapozott generálás céljára szerzői jogi oltalom alatt álló releváns műveket vagy egyéb védett teljesítményeket használtak fel, ennek pedig ki kell váltania a szerzői vagy szomszédos jogok megsértése esetén az uniós és a nemzeti jog alapján alkalmazandó valamennyi jogkövetkezményt; mivel ha a bíróság ilyen vélelem vagy benyújtott bizonyítékok alapján a jogosult vagy a jogosultakat képviselő szervezetek javára dönt, minden észszerű és arányos jogi költséget és egyéb költséget az MI-szolgáltatónak kell viselnie;

AC.mivel a sajtó ágazata alapvető szerepet játszik demokrácia és demokratikus struktúrák megőrzésében az EU-ban; mivel alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a generatív MI-re épülő modellek és rendszerek ne vegyenek részt olyan szelektív adatfeldolgozásban, amely bizonyos kiadványokat előnyben részesít másokkal szemben, ezáltal megőrizve az információk pluralitását és pártatlanságát; mivel a generatív MI-re épülő modelleket és rendszereket úgy kell megtervezni, hogy a sajtókiadványok teljes spektrumát beépítsék és figyelembe vegyék, fenntartva a sokszínűség és a méltányosság alapvető demokratikus értékeit a nyilvános diskurzusban; mivel egyértelmű minőségi előírásokat kell megállapítani a generatív MI-modellekre és -rendszerekre vonatkozóan;

AD.mivel az MI-rendszerek által generált outputokkal kapcsolatos átláthatóság elengedhetetlen ahhoz, hogy a tartalmak megfelelően besorolhatók legyenek mint „MI által generált tartalom” vagy „ember által létrehozott mű”, attól függően, hogy az output teljesíti-e a szerzői jogi védelemre megállapított kritériumokat; mivel ez a minősítés jelentős jogi következményekkel jár, többek között a szerzői jogi oltalom alkalmazhatósága, valamint a jogok és kötelezettségek meghatározása tekintetében; mivel a polgárok MI iránti bizalmát csak egy szabályozási keretre építve lehet kialakítani, amely biztosítja, hogy bármely üzembe helyezett MI-rendszer maradéktalanul tiszteletben tartsa a Szerződéseket, a Chartát és az Unió másodlagos jogát, valamint megfeleljen azoknak;

AE.mivel a generatív MI outputjainak jogi megítélése tekintetében az uniós szerzői jog továbbra is az emberi szerző elvein alapul; mivel az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint a „mű” fogalma két kumulatív feltételt foglal magában: először is olyan eredeti teljesítménynek kell lennie, amely tükrözi a szerző saját szellemi alkotását, másodszor, ezt az alkotást oly módon kell kifejezni, hogy az kellő pontossággal és objektivitással azonosítható legyen;

AF.mivel a generatív MI-t egyre gyakrabban használják a szerzői és szomszédos jogok érvényesítésének támogatására; mivel a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a generatív MI szerzői jogi követelések érvényesítésére való felhasználására hatékony biztosítékok vonatkozzanak, beleértve a visszaélések elleni biztosítékokat is, biztosítva az alapvető jogok, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság teljes körű tiszteletben tartását;

AG.mivel az MI által létrehozott tartalmak szerzői jogi védelemre való jogosultságára vonatkozó nemzetközi szabályok következetlensége kockázatot jelent a szellemitulajdon-jogok globális koherenciájára nézve, és szabályozási arbitrázshoz vezethet, illetve alááshatja az EU kreatív és MI-ágazatainak versenyképességét; mivel a nemzetközi konvergencia és a globális szabályozási keret létrehozása hatékonyabb és koherensebb alternatívát kínálna a jelenleg széttagolt jogi megközelítésekkel szemben; mivel az MI-re és a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályozást nem befolyásolhatja külső politikai nyomás; mivel ezzel összefüggésben az EU-nak határozott és egységes választ kell adnia belső piaca működésének biztosítása, a munkaerő és a versenyképesség védelme, a technológiai autonómiájának megerősítése és a szellemi tulajdon területén a globális normák meghatározása érdekében;

AH.mivel az uniós jog valamennyi generatív MI-szolgáltatás tekintetében történő megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy a nem uniós székhelyű szolgáltatók tisztességtelen versenyelőnyhöz jussanak azáltal, hogy nem kell megfelelniük e jognak, alapvető fontosságú, hogy a szerzői jogokat uniós és nemzeti szinten védő és érvényesítő szabályok hatékonyan vonatkozzanak az uniós piacon működő valamennyi szolgáltatásra; mivel az, hogy a piaci erőfölény egyre inkább néhány nagy, nem európai vállalat kezében koncentrálódik, növeli az Unió stratégiai függését, és csökkenti az európai alkotók és az európai sajtó azon képességét, hogy gyakorolják és érvényesítsék jogaikat; mivel az uniós és a nemzetközi jog által megengedett mértékben a szerzői jogi védelem területiségének elvét hozzá kell igazítani a generatív MI-rendszerek betanításához annak biztosítása érdekében, hogy az európai tartalmak felhasználása az uniós joggal összhangban történjen, még akkor is, ha az ilyen betanításra az EU-n kívül kerül sor, ami alapvető fontosságú az európai alkotók és jogosultak méltányos díjazásának garantálásához, az EU kulturális és kreatív vitalitásának megőrzéséhez, valamint a generatív MI-rendszerek európai és nem európai szolgáltatói közötti tisztességes verseny biztosításához; mivel meg kell tiltani az e követelményeknek nem megfelelő generatív MI-rendszerek EU-n belüli működését, és ezeket az elveket határozottan érvényre kell juttatni;

AI.mivel a generatív MI gyors fejlődése jelentősen növelte a valóságosnak tűnő, manipulált digitális képek, audio- vagy videotartalmak létrehozásának és terjesztésének lehetőségeit, beleértve olyan művészi alkotásokat és előadásokat is, amelyek valós személyekre hasonlítanak vagy azok imitációi, vagyis ún. „deepfake”-ek, amelyek megtévesztő módon hitelesnek vagy valósághűnek tűnnek; mivel az ilyen tartalmakkal való visszaélés kockázatot jelent az emberek identitására és személyiségére nézve, ideértve testüket, arcvonásaikat és hangjukat;