MELLÉKLET: Keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokrólAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG (a továbbiakban: a két intézmény),
–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 295. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: a Szerződések),
–tekintettel a két intézmény közötti kapcsolatokat szabályozó intézményközi megállapodásokra és szövegekre,
–tekintettel a Parlament eljárási szabályzatára,
–tekintettel a Bizottság megválasztott elnöke által 2024. július 18-án kiadott politikai iránymutatásokra és a vonatkozó nyilatkozatokra, valamint a Bizottság megválasztott elnöke és a Parlament elnöke által 2024. október 21-én kiadott, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló 2010. évi keretmegállapodás felülvizsgálatának alapjául szolgáló politikai elvekről szóló közös nyilatkozatra,
A.mivel a Lisszaboni Szerződés az Unió döntéshozatalának demokratikus legitimációját erősíti;
B.mivel a két intézmény a lehető legkiemeltebben kezeli az uniós jog hatékony átültetését és végrehajtását;
C.mivel ez a keretmegállapodás nem érinti a Parlament, a Bizottság vagy az Unió bármely más intézményének vagy szervének hatásköreit és előjogait, hanem e hatáskörök lehető leghatékonyabb és legátláthatóbb gyakorlásának biztosítására törekszik;
D.mivel ezt a keretmegállapodást a Szerződésekben foglalt intézményi kerettel összhangban kell értelmezni;
E.mivel a Bizottság kellően figyelembe veszi a Szerződések által a Parlamentre és a Tanácsra ruházott szerepeket, különösen a 9. pontban meghatározott egyenlő bánásmód alapelvére vonatkozóan;
F.mivel az EUSZ 10. cikkének (1) bekezdése szerint az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul;
G.mivel az EUSZ 17. cikkének (8) bekezdése szerint a Bizottság testületileg a Parlamentnek tartozik felelősséggel;
H.mivel helyénvaló naprakésszé tenni a 2010 októberében elfogadott HL L 304., 2010.11.20., 47. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2010/1120/oj. és 2018 februárjában módosított HL L 45., 2018.2.17., 46. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2018/217/oj. keretmegállapodást, és azt a következő szöveggel felváltani;
I.mivel a két intézmény emlékeztet arra, hogy együtt kívánnak működni a jogszabályok naprakésszé tétele és egyszerűsítése, valamint az adminisztratív terhek elkerülése érdekében, biztosítva ugyanakkor, hogy a jogszabályok célkitűzései teljesüljenek;
J.mivel a két intézmény elkötelezett az információáramlás további javítása és tagjaik plenáris üléseken és a Parlament egyéb ülésein való jelenlétének előmozdítása mellett; mivel ezzel összefüggésben a Parlament rendszeresen értékelni fogja a helyzetet annak érdekében, hogy tovább javítsa a képviselők jelenlétét a plenáris üléseken;
a következőkben állapodnak meg:
I.HATÁLY
1.Annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a Parlament és a Bizottság közötti „különleges partnerséget”, és hogy erősítsék a Bizottság politikai felelősségét és legitimitását, kiterjesszék az építő párbeszédet és tökéletesítsék az információáramlást a két intézmény között, valamint javítsák az eljárások és a tervezés során az együttműködést, a két intézmény a következő intézkedésekről állapodik meg.
Megállapodnak továbbá különös rendelkezésekről:
–a Bizottság nemzeti szakértőkkel való találkozóiról az I. mellékletben foglaltak szerint,
–a bizalmas információk Parlamentnek történő továbbításáról a II. mellékletben foglaltak szerint,
–a nemzetközi megállapodások tárgyalásáról és megkötéséről a III. mellékletben foglaltak szerint, valamint
–a Bizottság munkaprogramjának menetrendjét illetően a IV. mellékletben foglaltak szerint.
II.POLITIKAI FELELŐSSÉG
2.A Bizottság kijelölt elnöke az Európai Tanács általi jelölését követően a Parlamenthez benyújtja az elnök hivatali idejének időtartamára vonatkozó politikai iránymutatásait azzal a céllal, hogy a Parlamenttel informális eszmecserét tegyen lehetővé még a választásáról való szavazás előtt.
3.A Bizottság megválasztott elnöke kellő időben tájékoztatja a Parlamentet az új biztosi testület tervezett felépítéséről és nemek közötti egyensúlyáról, mielőtt a Parlamentben megkezdődnék az új Bizottság Parlament általi jóváhagyására vonatkozó eljárás. A Parlament eljárási szabályzatával összhangban a Parlament a Bizottság megválasztott elnökével az új Bizottság jóváhagyásával kapcsolatos eljárások megnyitása előtt kellő időben felveszi a kapcsolatot. A Parlament figyelembe veszi a megválasztott elnök által megfogalmazott észrevételeket.
A Bizottság kijelölt tagjai biztosítják az összes lényeges információhoz való teljes hozzáférést az EUMSZ 245. cikkében meghatározott függetlenség kötelezettségének megfelelően.
Az eljárásokat olyan módon kell kialakítani, hogy biztosítsák a kijelölt Bizottság egészének nyílt, pártatlan és következetes értékelését.
4.A Bizottság testületi jellegéből fakadó együttes felelősség (kollegialitás) elvének sérelme nélkül, a Bizottság minden egyes tagja politikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe eső területen tett intézkedésekért.
A Bizottság elnöke teljes felelősséggel tartozik minden olyan összeférhetetlenségi eset megállapításáért, amely a Bizottság valamely tagját akadályozza feladatainak ellátásában.
A Bizottság elnöke ugyanígy felelős az ilyen helyzetekben tett minden további intézkedésért, és azokról írásban haladéktalanul tájékoztatja a Parlament elnökét.
A Bizottság tagjainak választási kampányban való részvételét az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex HL C 65., 2018.2.21., 7. o. szabályozza.
A Bizottság tagjai részt vehetnek az európai parlamenti választási kampányban, ideértve a jelöltként indulást is. A Bizottság tagjait az európai szintű politikai pártok a Bizottság elnöki tisztségére pályázó „csúcsjelöltnek” („Spitzenkandidat”) is választhatják.
A Bizottság elnöke megfelelő időben értesíti a Parlamentet, hogy a Bizottság egy vagy több tagja indul-e jelöltként az európai parlamenti választási kampányban, valamint az EUMSZ 245. cikkében és az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexben foglalt függetlenség, feddhetetlenség és körültekintés elvei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről.
A Bizottság bármely tagja, aki részt vesz, illetve jelöltként indul az európai parlamenti választási kampányban, vállalja, hogy a kampány idején tartózkodik minden olyan állásfoglalástól, amely nem egyeztethető össze a jelölt titoktartási kötelezettségével, vagy amely sérti a kollegialitás elvét.
A Bizottság azon tagja, aki részt vesz, illetve jelöltként indul az európai parlamenti választási kampányban, a választási kampánnyal kapcsolatos tevékenységekre nem használhatja fel a Bizottság emberi és anyagi erőforrásait.
5.Ha a Parlament arra kéri a Bizottság elnökét, hogy vonja meg a bizalmat valamelyik biztostól, a Bizottság elnöke fontolóra veszi, hogy az EUSZ 17. cikkének (6) bekezdésének megfelelően felhívja-e az adott biztost a lemondásra. A Bizottság elnöke vagy felhívja az adott biztost lemondásra, vagy a következő ülésen magyarázatot ad a Parlamentnek arra, hogy miért nem hajlandó erre.
6.Ha az EUMSZ 246. cikkének második bekezdése értelmében a Bizottság valamely tagja megbízatásának ideje alatt új tag kinevezése válik szükségessé, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi a Parlamenttel folytatott egyeztetés eredményét, mielőtt a Tanács határozatához beleegyezését adná.
A Parlament eljárásait a lehető leggyorsabban folytatja le annak érdekében, hogy a Bizottság elnöke komolyan fontolóra vehesse a Parlament véleményét, mielőtt az új tagot kinevezik.
Hasonlóképpen, az EUMSZ 246. cikkének harmadik bekezdése értelmében, ha a Bizottság fennmaradó hivatali ideje rövid, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi a Parlament álláspontját.
7.Ha a Bizottság elnöke a Bizottság hivatali ideje alatt az EUMSZ 248. cikkének megfelelően a feladatok Bizottság tagjai közötti elosztásának megváltoztatását tervezi, a Parlamentet kellő időben értesítenie kell, hogy le lehessen folytatni a változtatásokra vonatkozó megfelelő parlamenti konzultációkat. Az elnöknek a tárcák megváltoztatásával kapcsolatos döntése azonnal hatályba léphet.
8.Ha a Bizottság az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexnek az összeférhetetlenséggel vagy az etikai magatartással kapcsolatos felülvizsgálatát terjeszti elő, ki fogja kérni a Parlament véleményét.
III.ÉPÍTŐ PÁRBESZÉD ÉS INFORMÁCIÓÁRAMLÁS
i.Általános rendelkezések
9.A Bizottság szavatolja, hogy alkalmazni fogja a Parlamentre és a Tanácsra az egyenlő bánásmód alapelvét, különösen, ami az üléseken való részvételt, valamint az észrevételek vagy egyéb információk rendelkezésre bocsátását illeti, főként a jogalkotási és költségvetési ügyekben.
10.A Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal mint egyenrangú felekkel működik együtt, teljes mértékben tiszteletben tartva az intézmények közötti egyensúlyt és a Szerződések által rájuk ruházott intézményi előjogokat. Adott esetben a Bizottság minden szükséges kezdeményezést megtesz a társjogalkotók álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, elfogulatlan közvetítőként eljárva.
11.Hatásköreinek keretén belül a Bizottság a Parlament részvételének javítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a közös kül- és biztonságpolitika terén lehetősége legyen a Parlament véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni.
12.A Parlament és a Bizottság közötti „különleges partnerség” megvalósítása érdekében számos intézkedésre kerül sor az alábbiak szerint:
–a Parlament kérésére a Bizottság elnöke legalább kétszer egy évben találkozik az Elnökök Értekezletével, hogy megbeszéljék a közös érdekű ügyeket,
–a Bizottság elnöke rendszeres párbeszédet folytat a Parlament elnökével a legfontosabb átfogó kérdésekről és a főbb jogalkotási javaslatokról. Ez a párbeszéd kiterjed a Parlament elnökének a biztosok testületének üléseire történő meghívására is,
–a Bizottság elnökét vagy a Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagját meg kell hívni az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete üléseire, amikor a plenáris ülés napirendjének elkészítésével kapcsolatos kérdéseket, a Parlament és a Bizottság közötti intézményközi kapcsolatokat, valamint jogalkotási és költségvetési ügyeket vitatnak meg,
–évente megbeszéléseket kell tartani az Elnökök Értekezlete, a Bizottsági Elnökök Értekezlete és a biztosok testülete között a fontos kérdések megvitatására, beleértve a Bizottság munkaprogramjának előkészítését és végrehajtását is,
–az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete megfelelő időben tájékoztatja a Bizottságot az intézményközi vonatkozású megbeszéléseik eredményeiről. A Parlament is rendszeresen és teljeskörűen tájékoztatja a Bizottságot az ülések előkészítésével kapcsolatos megbeszéléseinek eredményeiről, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Ez nem érinti az 57. pontot,
–a két intézmény közötti rendszeres információáramlás biztosítása érdekében a Parlament és a Bizottság főtitkára rendszeres időközönként találkoznak.
13.A Bizottság minden tagja gondoskodik arról, hogy a közte és az illetékes parlamenti bizottság elnöke közötti információáramlás rendszeres és közvetlen legyen.
14.A Bizottság a Parlament írásban történő tájékoztatását megelőzően semmilyen jogalkotási javaslatot, jelentős kezdeményezést vagy határozatot nem hoz nyilvánosságra.
A Bizottság munkaprogramja alapján a két intézmény közös megállapodásban előre meghatározza a kulcsfontosságú kezdeményezéseket, amelyeket a plenáris ülésen ismertetnek. A Parlament határozhat úgy, hogy ezeket a kulcsfontosságú kezdeményezéseket közvetlenül a biztosi testület általi elfogadásukat követően vita formájában ismertetik. Főszabály szerint a Bizottság ezeket a kezdeményezéseket először a plenáris ülésen ismerteti, és csak azt követően kerülnek a nyilvánosság elé.
Hasonlóképpen a két intézmény meghatározza azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek tekintetében az Elnökök Értekezlete előtt, illetve megfelelő módon az illetékes parlamenti bizottság vagy annak elnöke tájékoztatása révén információ szolgáltatására kerül sor.
Ezeket a határozatokat a 12. pontban előirányzott, a két intézmény közötti rendszeres párbeszéd keretében kell meghozni, és rendszeresen naprakésszé kell tenni, kellően figyelembe véve az esetleges politikai fejleményeket.
A Bizottság ezenfelül átfogóan és kellő időben tájékoztatja a Parlamentet – beleértve annak parlamenti bizottságait is – a Bizottság munkaprogramjában nem szereplő olyan egyéb jövőbeli szakpolitikai kezdeményezésekről és jogalkotási javaslatokról, amelyek a Parlament jogalkotási és költségvetési előjogainak hatálya alá tartoznak.
A Bizottság emellett strukturált módon átfogó, időszerű és részletes információkat továbbít a Parlamentnek – beleértve annak parlamenti bizottságait is – annak érdekében, hogy a Parlament elláthassa a Szerződésekben meghatározott politikai ellenőrzési és konzultációs feladatait.
15.Ha a Bizottság olyan belső dokumentuma, amelyről a Parlamentet – e keretmegállapodásnak megfelelően – nem tájékoztatták, az intézményeken kívül terjesztésre kerül, a Parlament elnöke kérheti, hogy az érintett dokumentumot haladéktalanul továbbítsák a Parlamenthez, hogy azt bármely képviselőjéhez annak kívánságára eljuttathassa.
16.A Bizottság az uniós jogszabályok – beleértve a nem kötelező erejű jogi előírásokat (soft law) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos munkája keretében a nemzeti szakértőkkel zajló találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt, és biztosítja a dokumentációhoz való teljes körű hozzáférést. Amennyiben a Parlament kéri, a Bizottság a Parlament szakértőit is meghívhatja ezekre a találkozókra.
Az e tekintetben irányadó rendelkezések az I. mellékletben találhatók.
17.A parlamenti állásfoglalás elfogadását követő három hónapon belül a Bizottság írásban tájékoztatást ad a Parlamentnek a Parlament állásfoglalásaiban hozzá intézett kérelmek alapján tett intézkedésekről, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem tudott a Parlament álláspontjának megfelelően eljárni.
Sürgős kérelem esetében ez az időszak lerövidíthető. Az időszak egy hónappal meghosszabbítható olyan esetben, amikor a kérelem mélyrehatóbb munkát igényel, és ez kellően indokolt. A Parlament gondoskodik arról, hogy ez az információ az intézményen belül széles körben elterjedjen.
A Parlament megpróbálja elkerülni az olyan szóbeli vagy írásbeli kérdések feltevését, amelyek esetében a Bizottság írásos kapcsolódó közleményben már értesítette álláspontjáról a Parlamentet.
18.A 12. pont ötödik franciabekezdésével összhangban a Parlament megfelelően tájékoztatja a Bizottságot, ha az EUMSZ 225. cikke alapján uniós jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozó felkérést tartalmazó, saját kezdeményezésű jogalkotási jelentést kíván készíteni.
Ezt követően az illetékes bizottság eszmecserére kéri fel a Bizottságot a jelentéstervezettel kapcsolatban. A Bizottsággal folytatott eszmecserék, valamint az illetékes bizottság elnöke által a Bizottság illetékes tagjainak küldött hivatalos közlemények adott esetben az előkészítő folyamat egésze során folytatódnak.
A Parlament által az EUMSZ 225. cikke alapján benyújtott, uniós jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozó felkéréshez jelentést kell csatolni, amely részletezi azokat az indokokat, amelyek miatt a Parlament úgy véli, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra van szükség, figyelembe véve a szóban forgó jogi aktusból fakadó várható terheket és pénzügyi következményeket is. E célból a téma szerint illetékes bizottság technikai tanácsot kérhet a Bizottságtól.
A Bizottság haladéktalanul és részletesen megvizsgálja a Parlament által az EUMSZ 225. cikke alapján előterjesztett, uniós jogi aktusokra irányuló javaslatokra vonatkozó felkéréseket, beleértve a meglévő jogszabályok módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatokat is.
A Bizottság három hónapon belül választ ad az említett felkérésekre, és külön közleményt bocsát ki, amelyben meghatározza, hogy a felkérések nyomán milyen lépéseket kíván tenni. Ezt követően a Bizottságot arra kérhetik, hogy a plenáris ülésen tegyen nyilatkozatot, amelyben tájékoztatja a Parlamentet az általa a felkérés nyomán meghozni kívánt intézkedésekről, vagy az illetékes bizottság meghívhatja a Bizottságot az egyik soron következő ülésére, hogy ilyen tájékoztatást nyújtson és eszmecserét folytasson a bizottsággal.
Az arányosság és a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett és a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj. összhangban a Bizottság legkésőbb egy év elteltével jogalkotási javaslatot terjeszt elő, vagy a javaslatot belefoglalja a következő év munkaprogramjába. A Bizottság kérésre tájékoztatja a Parlamentet az előkészítő munkáról. Amennyiben a Bizottság nem nyújt be javaslatot, tájékoztatja a Parlamentet a részletes indokokról, többek között a társjogalkotók által az „európai hozzáadott értékre” és az „európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekre” vonatkozó elemzésekkel kapcsolatban felvetett kérdések tekintetében, és adott esetben elemzést nyújt be a lehetséges alternatívákról.
Amennyiben a Parlament a költségvetési eljárás keretében úgy határoz, hogy kísérleti projektet vagy előkészítő intézkedést javasol a Parlament által az EUMSZ 225. cikke alapján kidolgozás alatt álló vagy elfogadott, uniós jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozó felkéréssel kapcsolatban, a Parlament a kísérleti projektre vagy előkészítő intézkedésre vonatkozó javaslatát megküldi a Bizottságnak, külön megemlítve az EUMSZ 225. cikke alapján kidolgozott vagy elfogadott felkéréssel való kapcsolatot.
A Parlament kérésére a Bizottság technikai szakértelmet és támogatást nyújt az ilyen kísérleti projekt vagy előkészítő intézkedés kidolgozásához. Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések csak akkor hajthatók végre a költségvetés keretében, ha teljesülnek a költségvetési rendelet HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj. 58. cikkében meghatározott feltételek.
19.A Bizottság kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az európai polgári kezdeményezések alapján tett jogalkotási kezdeményezésre irányuló kérelmek esetében a Parlamenttel már a korai szakaszban szorosan együttműködik.
20.Ha kezdeményezéseket, ajánlásokat vagy jogalkotási aktusokra irányuló kérelmeket terjesztenek elő az EUMSZ 289. cikkének (4) bekezdése alapján, a Bizottság erre irányuló kérés esetén az illetékes parlamenti bizottság előtt tájékoztatja a Parlamentet az e javaslatokra vonatkozó álláspontjáról.
21.A mentesítési eljárás kapcsán a 40. pontban megállapított külön rendelkezéseket kell alkalmazni.
22.A két intézmény megállapodik abban, hogy együttműködnek a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás terén.
A Parlament és a Bizottság együttműködik az EUMSZ-hez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv végrehajtása során. Az együttműködés részét képezik a nemzeti parlamentek által benyújtott indokolt vélemények szükséges fordításához kapcsolódó eljárások.
Ha az EUMSZ 2. jegyzőkönyvének 7. cikkében említett szavazatküszöböt elérték, a Bizottság rendelkezésre bocsátja a nemzeti parlamentek által megküldött indokolt vélemények fordítását, valamint ezzel kapcsolatos saját álláspontját.
23.A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet azoknak a szakértői csoportjainak a listájáról, amelyeket azért hoztak létre, hogy segítsék a Bizottságot kezdeményezési jogának gyakorlásában. Ezt a listát rendszeresen naprakésszé kell tenni, és nyilvánosságra kell hozni.
Ennek keretében a Bizottság az illetékes parlamenti bizottságot – elnökének külön és indokolt kérelmére – tájékoztatja az ilyen csoportok tevékenységéről és összetételéről.
24.A két intézmény a megfelelő csatornákon keresztül építő párbeszédet folytat a fontos igazgatási ügyeket érintő kérdésekről, kiváltképpen azokról, amelyek közvetlenül kihatnak a Parlament saját igazgatására. Amikor a Bizottság információkat oszt meg a Tanáccsal ezekről a kérdésekről és azok lehetséges pénzügyi következményeiről, az említett információkat egyidejűleg megosztja a Parlamenttel.
25.A Parlament az eljárási szabályzata olyan módosításainak előkészítése során, amelyek hatással lennének a Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokra, kellő időben megküldi az említett módosításokat a Bizottságnak, mielőtt kikérné a véleményét. Ha a Bizottság véleményt kíván nyilvánítani, azt a módosításokról az illetékes bizottságban tartott szavazás előtt kellő időben kell megtennie. Az illetékes bizottság figyelembe veszi az említett véleményt, és az illetékes bizottságban történő szavazás előtt érdemi párbeszédet folytat a Bizottsággal.
A Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja lehetőséget kap arra, hogy a keretmegállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eszmecserét folytasson a Parlamenttel, és a plenáris ülésen a szavazás előtt nyilatkozatot tegyen.
26.Amennyiben az e keretmegállapodás szerint továbbított bármely információ bizalmasan kezelendő, a II. mellékletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
ii.Nemzetközi megállapodások és bővítés
27.Annak lehetővé tétele érdekében, hogy gyakorolhassa a politikai ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait, a Parlamentet azonnal és teljeskörűen tájékoztatni kell a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének minden szakaszáról, a tárgyalási irányelvek meghatározását is beleértve. A Bizottság úgy jár el, hogy az EUMSZ 218. cikke szerinti kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tegyen, ugyanakkor az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban tiszteletben tartja az egyes intézmények szerepét.
A Bizottság a III. mellékletben megállapított szabályokat alkalmazza.
28.Amennyiben a Bizottság tárgyalásokat kezd harmadik országokkal a nemzetközi megállapodáson alapuló parlamentközi együttműködés bármely módjáról, a Bizottság kikéri a Parlament véleményét, és figyelembe veszi azt.
29.Amennyiben a Bizottság nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazását szándékozik javasolni a Tanácsnak, erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a Parlamentet, és megindokolja döntését, szem előtt tartva, hogy az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdése csak szükség esetén teszi lehetővé az ideiglenes alkalmazást.
Kezdeményezési jogának sérelme nélkül és az intézményi egyensúly teljes körű tiszteletben tartása mellett, amikor a Bizottság az aláírásról és az ideiglenes alkalmazásról szóló tanácsi határozatra tesz javaslatot, javasolni fogja – kivéve, ha más körülmények kellően indokolják az ettől való eltérést –, hogy a Tanács az említett határozatban hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy a harmadik feleket az ideiglenes alkalmazásról oly módon értesítse, hogy a Parlamentnek az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése értelmében észszerű időn belül legyen lehetősége egyetértése megadására. Ebben az esetben a Parlament törekedni fog arra, hogy az egyetértési eljárást oly módon szervezze meg, hogy az ilyen értesítést az aláírásról és az ideiglenes alkalmazásról szóló tanácsi határozat elfogadását követően a lehető leghamarabb továbbítani lehessen a harmadik félnek vagy a nemzetközi megállapodás részes feleinek.
30.A Bizottság haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatja a Parlamentet az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján tett javaslatokról, valamint minden olyan esetről, amikor a Bizottság él az EUMSZ 218. cikkének (7) bekezdése alapján ráruházott felhatalmazással.
31.Az EUSZ 13. cikke (2) bekezdésének fényében és az egyenlő információáramlás biztosítása érdekében, amikor a Bizottság nem kötelező erejű nemzetközi megállapodásokról tárgyal és ilyen megállapodásokat köt, tájékoztatja a Parlamentet, a bizalmas információk továbbítására vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott szabályok alkalmazása mellett.
32.Amennyiben egy harmadik ország olyan nemzetközi megállapodáshoz való csatlakozást kérelmez, amelynek az Unió részes fele, és amely lehetőséget nyújt a szerződő felek számára, hogy kifogást emeljenek egy harmadik ország csatlakozása ellen, a Parlamentet a Tanáccsal egyidejűleg tájékoztatni kell a kérelemről.
33.A 27. pontban említett tájékoztatást időben meg kell adni a Parlament részére, hogy az adott esetben véleményt nyilváníthasson, és a Bizottság – amennyire lehet – figyelembe tudja venni a Parlament álláspontját. A tájékoztatást a Parlamenttel főszabályként az illetékes parlamenti bizottságokon keresztül, és adott esetben a plenáris ülésen kell közölni.
A Parlament és a Bizottság vállalják, hogy a II. melléklet rendelkezéseivel összhangban megfelelő eljárásokat és garanciákat állapítanak meg a bizalmas információknak a Bizottságtól a Parlamenthez történő továbbítására vonatkozóan.
34.Az intézmények elismerik, hogy eltérő intézményi szerepük miatt nemzetközi tárgyalások során a Bizottság képviseli az Európai Uniót, kivéve a közös kül- és biztonságpolitikát érintő tárgyalásokon és egyéb, a Szerződésekben előírt esetekben.
Ha a Bizottság nemzetközi konferenciákon az Unió képviseletében jár el, a Parlament kérésére elősegíti, hogy az Európai Parlament képviselőinek küldöttsége megfigyelőként részt vehessen az uniós küldöttségekben annak érdekében, hogy azonnal és teljeskörűen tájékozódhassék a konferencia eseményeiről. Adott esetben a Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja a Parlament küldöttségét a tárgyalások kimeneteléről.
Az Európai Parlament képviselői ezeken a tárgyalásokon közvetlenül nem vehetnek részt. A jogi, technikai és diplomáciai lehetőségektől függően a Bizottság megfigyelői jogállást biztosíthat nekik. Elutasítás esetén a Bizottság tájékoztatja a Parlamentet ennek okairól.
Ezen túlmenően a Bizottság megkönnyíti az Európai Parlament képviselőinek megfigyelőként való részvételét a hatáskörébe tartozó minden, a tárgyalásokat megelőző, illetve követő releváns megbeszélésen.
35.Ugyanilyen feltételek mellett a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Parlamentet az Uniót is érintő többoldalú nemzetközi megállapodásokkal létrehozott testületek üléseiről – ideértve lehetőség szerint az előkészítő és koordinációs üléseket is –, és azokhoz a lehetséges mértékben hozzáférést biztosít az Európai Parlament uniós küldöttségekben részt vevő képviselői számára minden olyan esetben, amikor ezeket a testületeket olyan döntések meghozatalára kérik fel, amelyek a Parlament egyetértését igénylik, vagy amelyek végrehajtása jogi aktusok rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását teheti szükségessé, vagy amelyek az Unió részéről harmadik országok tekintetében jelentős pénzügyi kötelezettségvállalással járnak.
36.A Bizottság emellett a nemzetközi konferenciákon részt vevő uniós küldöttségekhez tartozó parlamenti küldöttség részére biztosítja az uniós küldöttség valamennyi eszközének használatát ezen alkalmakkor az intézmények közötti jó együttműködés általános elvének megfelelően, és figyelembe véve a rendelkezésre álló logisztikát.
A Parlament elnöke a konferencia kezdete előtt legalább 4 héttel megküldi a Bizottság elnökének a parlamenti küldöttség uniós küldöttséghez való csatlakozására vonatkozó javaslatot, amelyben megjelöli a parlamenti küldöttség vezetőjét és a részt vevő európai parlamenti képviselők számát. Kellően indokolt esetekben ezt a határidő kivételesen rövidebb is lehet.
A Parlament küldöttségéhez tartozó európai parlamenti képviselők és az őket segítő alkalmazottak számának arányosnak kell lennie a teljes uniós küldöttség létszámával.
37.A Bizottság teljeskörűen tájékoztatja a Parlamentet a bővítési tárgyalások előrehaladásáról – különösen a bővítést érintő főbb szempontokról és fejleményekről –, hogy az a megfelelő parlamenti eljárás útján időben véleményt tudjon nyilvánítani.
38.Ha a Parlament saját eljárási szabályzatának megfelelően a 37. pontban említett ügyekhez kapcsolódó ajánlást fogad el, és a Bizottság fontos okoknál fogva úgy határoz, hogy nem tud támogatni egy ilyen ajánlást, a plenáris ülésen vagy az illetékes parlamenti bizottság következő ülésén megindokolja döntését a Parlamentnek.
iii.A költségvetés végrehajtása
39.A Bizottság tájékoztatja a költségvetési hatóságot és megvizsgálja annak észrevételeit, mielőtt adományozó konferenciákon olyan pénzügyi kötelezettségeket vállal, amelyek új pénzügyi terheket jelentenek és a költségvetési hatóság hozzájárulását igénylik. A Bizottság minden pénzügyi kötelezettségvállalás esetében minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a költségvetési hatóságot a pénzügyi kötelezettségvállalások finanszírozási forrásairól.
40.Az EUMSZ 319. cikke által szabályozott éves mentesítéssel kapcsolatban a Bizottság továbbít a szóban forgó évre vonatkozó költségvetés végrehajtásának felügyeletéhez szükséges valamennyi olyan információt, amelyet a Parlament eljárási szabályzata értelmében a mentesítési eljárás tekintetében illetékes parlamenti bizottság elnöke e célból kér tőle.
Ha olyan korábbi évekkel kapcsolatban merülnek fel új szempontok, amelyekre vonatkozóan a mentesítés már megtörtént, a Bizottság az ügyre vonatkozó minden szükséges tájékoztatást megad azzal a céllal, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást lehessen találni.
iv.Kapcsolat a decentralizált ügynökségekkel
41.A szabályozó ügynökségek ügyvezető igazgatói tisztségére pályázó jelölteknek részt venniük a parlamenti bizottságok előtti meghallgatásokon.
Ezenkívül az ügynökségekkel foglalkozó, 2009 márciusában létrehozott intézményközi munkacsoport egyeztetései keretében a Bizottság, a Parlament és a Tanács a decentralizált ügynökségeknek az Unió intézményrendszerén belüli szerepével és helyzetével kapcsolatos közös megközelítést fogadtak el, amelyben közös iránymutatásokat határoztak meg ezen ügynökségek létrehozására, felépítésére és működésére vonatkozóan, kitérve a finanszírozási, költségvetési, felügyeleti és irányítási kérdésekre is.
IV.EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉS SORÁN
i.A Bizottság munkaprogramja és az Európai Unió programozása
42.A Bizottság indítványt tesz az Unió éves és többéves programjaira annak érdekében, hogy intézményközi megállapodások szülessenek.
43.A Bizottság minden évben bemutatja munkaprogramját.
44.A két intézmény együttműködik a IV. mellékletben meghatározott menetrenddel összhangban.
A Bizottság figyelembe veszi a Parlament által kifejezett prioritásokat.
Kezdeményezési jogának sérelme nélkül a Bizottság a lehető legrészletesebben ismerteti a munkaprogramjának egyes pontjaiban előirányzott terveket, beleértve a javasolt jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseket, valamint a várható ütemezést.
45.A Bizottság magyarázatot ad abban az esetben, ha nem tud előterjeszteni a szóban forgó évre vonatkozó munkaprogramjában szereplő egyes javaslatokat, vagy eltér e munkaprogramtól. A Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa vállalja, hogy rendszeresen beszámol a Bizottsági Elnökök Értekezletének a szóban forgó évre vonatkozó bizottsági munkaprogram politikai végrehajtásáról.
ii.A jogszabályok elfogadására irányuló eljárások
46.A Bizottság vállalja, hogy részletesen megvizsgálja a jogalkotási javaslataihoz fűzött, a Parlament által elfogadott módosításokat annak érdekében, hogy azokat figyelembe vegye a módosított javaslatokban.
Amikor a Bizottság az EUMSZ 294. cikke értelmében a Parlament módosításairól nyilvánít véleményt, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a második olvasat során elfogadott módosításokat; amennyiben fontos okból és a biztosi testület általi mérlegelést követően úgy dönt, hogy nem fogadja el vagy nem támogatja az ilyen módosításokat, döntését a Parlament előtt – az EUMSZ 294. cikke (7) bekezdése c) pontjának megfelelően – minden esetben a Parlament módosításairól szóló véleményében indokolja.
47.A tagállamok legalább egynegyede által az EUMSZ 76. cikkével összhangban benyújtott kezdeményezés esetén a Parlament vállalja, hogy az illetékes bizottságban mindaddig nem fogad el jelentést, amíg meg nem kapta a Bizottságnak a kezdeményezésről szóló véleményét.
A Bizottság vállalja, hogy az ilyen kezdeményezésről az annak benyújtását követő 10 héten belül véleményt nyilvánít.
48.A Bizottság kellő időben részletes indokolást ad bármely olyan javaslat visszavonása előtt, amelyről a Parlament első olvasatban már kifejezte álláspontját. Az illetékes parlamenti bizottságok kérésére a Bizottság illetékes biztosa részt vesz a bizottságok ülésein annak érdekében, hogy – lehetőleg strukturált párbeszéd keretében – megvitassák a biztosi testületnek a javaslat visszavonására irányuló szándékát.
A Bizottság az új Bizottság hivatali idejének kezdetén minden függőben lévő javaslatot felülvizsgál annak érdekében, hogy politikailag megerősítse vagy visszavonja azokat, megfelelően figyelembe véve a Parlament kinyilvánított véleményét.
49.A Parlamenttel való konzultációt igénylő különleges jogalkotási eljárások esetén – beleértve egyéb, például az EUMSZ 148. cikkében meghatározott eljárásokat – a Bizottság:
i.intézkedéseket hoz a Parlament jobb bevonása érdekében oly módon, hogy a Parlament véleményét a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a Parlamentnek megfelelő idő álljon rendelkezésére a Bizottság javaslatának mérlegeléséhez;
ii.gondoskodik arról, hogy a Tanács szerveit időben emlékeztessék arra, hogy a Bizottság javaslataival kapcsolatban nem juthatnak politikai megállapodásra addig, amíg a Parlament nem fogadta el véleményét. A Bizottság indítványozza, hogy a tárgyalásokat miniszteri szinten azt követően zárják le, hogy a Parlament véleményének megvizsgálására elegendő időt biztosítottak a Tanács tagjai részére;
iii.gondoskodik arról, hogy a Tanács betartsa az Európai Unió Bírósága által kidolgozott azon szabályokat, amelyek előírják a Parlamenttel való újbóli konzultációt, amennyiben a Tanács jelentősen módosítja a Bizottság javaslatát. A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet, ha a Tanácsot az újbóli konzultáció szükségességére emlékezteti;
iv.adott esetben vállalja, hogy a Parlament által elutasított jogalkotási javaslatot visszavonja. Ha fontos okból és a biztosi testület általi mérlegelést követően a Bizottság a javaslata fenntartása mellett határoz, a Parlament előtt nyilatkozatban kell indokolnia döntését.
50.A Bizottság megteszi a megfelelő lépéseket a Parlament elnökének az EUMSZ 324. cikke szerinti intézményközi ülés összehívására irányuló kérelmei nyomán.
51.A jogalkotás tervezésének javítása érdekében a Parlament vállalja, hogy:
i.úgy tervezi napirendjének jogalkotási részeit, hogy azok igazodjanak az aktuális bizottsági munkaprogramhoz és az általa e programról elfogadott állásfoglalásokhoz, különösen az elsőbbséget élvező viták jobb tervezése érdekében;
ii.észszerű határidőket tart tiszteletben, amennyiben ez az eljárás szempontjából hasznos, amikor a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatbeli álláspontot vagy a konzultációs eljárás keretében véleményt fogad el;
iii.lehetőség szerint közvetlenül a bizottsági munkaprogram elfogadását követően kinevezi a jövőbeni javaslatokért felelős előadókat;
iv.az újabb konzultációra irányuló kérelmeknek teljes elsőbbséget biztosít, feltéve, hogy valamennyi szükséges információt eljuttatták hozzá.
52.A Parlament és a Bizottság emlékeztetnek arra, hogy a Szerződésekben előírt bármilyen egyéb eljárás sérelme nélkül az EUMSZ 122. cikkére csak kivételes esetben és az említett rendelkezésben meghatározott szigorú feltételek mellett lehet hivatkozni.
A Bizottság vállalja, hogy haladéktalanul átfogó indokolást és tájékoztatást nyújt azokról a kivételes és sürgősségi esetekről, amikor a Bizottság javaslatai az EUMSZ 122. cikkén alapulnak.
Minden olyan esetben, amikor a javasolt jogi aktus jelentős hatást gyakorolhat az uniós költségvetésre, alkalmazni kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az uniós költségvetésre potenciálisan jelentős hatást gyakorló, az EUMSZ 122. cikkén alapuló új javaslatok költségvetési vizsgálatáról szóló, 2020. december 16-án aláírt együttes nyilatkozatában HL C 444. I, 2020.12.22., 5. o. meghatározott eljárást.
A Bizottság illetékes biztosa legkorábban három hónappal az EUMSZ 122. cikkén alapuló jogi aktus hatálybalépését követően, majd azt követően megfelelő időközönként, a Parlament elnökének kérésére jelentést tesz az érintett jogi aktus végrehajtásáról, beleértve a jogi aktus értékelését is.
53.Amennyiben ezt előre nem látható események indokolják, a Bizottság felkérheti a Parlamentet, hogy sürgősen határozzon egy javaslatról.
Az ilyen kérelmet írásban kell benyújtani és indokolással kell alátámasztani, adott esetben a jogilag előírt határidők megjelölésével.
A sürgősségi eljárásra irányuló kérelemről szóló szavazás előtt a Bizottság – amennyiben kéri – lehetőséget kap arra, hogy a plenáris ülésen felszólaljon kérelmének megindokolása céljából.
54.A Bizottság biztosítja, hogy hatásvizsgálatait saját hatáskörben olyan átlátható eljárás útján hajtja végre, amely garantálja a független értékelést. A hatásvizsgálatokat kellő időben közzé kell tenni, több különböző forgatókönyvet figyelembe véve, köztük azt az esetet is, amikor nem történik semmilyen intézkedés, és azokat főszabály szerint a nemzeti parlamenteknek az EUMSZ 1. és 2. jegyzőkönyve szerinti tájékoztatása szakaszában kell az illetékes parlamenti bizottság részére bemutatni.
55.Azokon a területeken, ahol a Parlamentet általában bevonják a jogalkotási folyamatba, a Bizottság szükség esetén és kellően indokolt esetben alkalmaz nem kötelező erejű jogi előírásokat (soft law), miután a Parlamentnek lehetőséget adott álláspontjának kifejtésére. A Bizottság részletes magyarázatot ad a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy álláspontját milyen módon vette figyelembe javaslata elfogadásakor.
56.Az uniós jog átültetésének és alkalmazásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében a Bizottságnak és a Parlamentnek arra kell törekedniük, hogy kötelező megfelelési táblázatokat szerepeltessenek, valamint az átültetésre tűzzenek ki kötelező érvényű határidőt, amely irányelvek esetében általában nem haladja meg a kétéves időtartamot.
Az uniós jog alkalmazására vonatkozó különjelentések és éves jelentés mellett a Bizottság valamennyi kötelezettségszegési eljárást illetően, a felszólító levéltől kezdődően összefoglaló információt bocsát a Parlament rendelkezésére, beleértve eseti alapon, a Parlament kérésére – tiszteletben tartva a titoktartási szabályokat, különösen az Európai Unió Bírósága által elismert szabályokat – azt, hogy a kötelezettségszegési eljárás milyen kérdésekhez kapcsolódik.
V.A BIZOTTSÁG RÉSZVÉTELE A PARLAMENTI ELJÁRÁSBAN
57.A Bizottság részt vesz a Parlament plenáris ülésein vagy egyéb ülésein, amikor erre felkérést kap.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Bizottság tagjai jelen legyenek a plenáris üléseken, akár a felelősségi körükbe tartozó napirendi pontok megvitatása céljából, akár a Parlament által politikai felügyeleti funkciója keretében kifejezett külön kérésre, kivéve, ha távolmaradásuk kellően indokolt. Amennyiben valamely napirendi pont sajátos körülményei indokolják, a Parlament kérheti, hogy a Bizottság egy adott biztosa jelen legyen a plenáris ülésen.
Amennyiben a plenáris ülés napirendje módosul, a Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a napirendi pontoknak megfelelő képviseletet biztosítson.
A Parlament főszabályként törekszik arra, hogy a plenáris üléseknek a Bizottság egyazon biztosának hatáskörébe tartozó napirendi pontjait egybe csoportosítsa. Amennyiben a Bizottság valamely napirendi pont esetében meghatározott ütemezést javasol a Bizottság illetékes biztosa részvételének megkönnyítése érdekében, a Parlament igyekszik eleget tenni e kérésnek.
58.A Parlament minden plenáris ülésre meghívhatja a Bizottságot kérdések órájára, legfeljebb 90 perces időtartamban, egy vagy több olyan témakörben, amelyet legkésőbb az érintett plenáris ülés előtti csütörtökön az Elnökök Értekezlete határoz meg. A kérdések óráján részt vevő biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell ahhoz a témakörhöz, amellyel kapcsolatban kérdéseket kapnak.
A kérdések óráját a Parlament elnökétől érkezett meghívás kézhezvételét követően a Bizottság elnökével is meg lehet tartani.
59.A Bizottság bármely tagját kérelmére meghallgatják.
Az EUMSZ 230. cikkének sérelme nélkül a két intézmény megállapodik a felszólalási idő intézmények közötti felosztására vonatkozó általános szabályokról.
A két intézmény megállapodik abban, hogy a felszólalási időre vonatkozó indikatív felosztást tiszteletben kell tartani.
60.A Bizottság tagjainak jelenlétét biztosítandó, a Parlament mindent megtesz annak érdekében, hogy ne térjen el a végleges napirendtervezettől.
Ha a Parlament módosítja végleges napirendtervezetét, vagy ha az ülésen belül megváltoztatja a napirenden szereplő pontok sorrendjét, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa az illetékes biztos jelenlétét.
61.A Bizottság legkésőbb az Elnökök Értekezletének az ülések végleges napirendtervezetéről határozó üléséig javasolhatja bizonyos pontok napirendre tűzését. A Parlament a lehető legmesszemenőbben figyelembe veszi az ilyen javaslatokat.
62.A parlamenti bizottságok törekednek napirendtervezetük és napirendjük betartására.
Ha egy parlamenti bizottság módosítja napirendtervezetét vagy napirendjét, erről a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell. A parlamenti bizottságok törekednek különösen arra, hogy észszerű határidőkhöz tartsák magukat a bizottsági tagjai üléseiken való jelenlétének lehetővé tétele érdekében.
63.A Bizottság tagjai és az illetékes parlamenti bizottságok elnökei közösen éves ütemtervet dolgoznak ki a tárcájuknak megfelelő bizottságok ülésein strukturált párbeszédek és egyéb eszmecserék céljából való részvételükre vonatkozóan.
64.Amennyiben meghívást kapnak, a Bizottság tagjai megjelennek a parlamenti bizottságok ülésein, hogy részt vegyenek konkrét dossziékkal vagy az uniós jogi aktusok és programok végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatásában, vagy tájékoztatást nyújtsanak a bizottság számára aggodalomra okot adó kérdésekről, kivéve, ha távolmaradásuk kellően indokolt.
Ha a parlamenti bizottság ülésén nem kifejezetten szükséges a Bizottság tagjának jelenléte, a Bizottság gondoskodik arról, hogy képviseletét olyan, magas rangú tisztviselő lássa el, aki érdemi választ tud adni a bizottság tagjai által feltett kérdésekre.
65.Amennyiben a bizottság kellő időben, írásban információt kér, a Bizottság időben válaszol annak érdekében, hogy válaszát a Parlament álláspontjának kidolgozása során figyelembe vehessék. A bizottság igyekszik biztosítani, hogy az írásbeli kérelmek ne legyenek átfedésben olyan kérdésekkel, amelyekkel a Bizottság tagjaival folytatott strukturált párbeszéd vagy eszmecsere keretében már foglalkoztak.
66.Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelő szintű képviseletet tudjon biztosítani, a parlamenti bizottságok törekednek arra, hogy összehangolják munkájukat, beleértve azt is, hogy elkerülik az azonos témáról zajló párhuzamos üléseket, továbbá törekednek arra, hogy ne térjenek el a napirendtervezettől.
Ha egy bizottsági javaslattal foglalkozó parlamenti bizottsági ülésen magas rangú tisztviselő (főigazgató vagy igazgató) részvételét kérték, a Bizottság képviselője felszólalhat.
VI.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67.A Bizottság megerősíti amelletti elkötelezettségét, hogy a lehető leghamarabb megvizsgálja a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz nem igazított jogalkotási aktusokat annak felmérése érdekében, hogy ezeket a jogalkotási aktusokat hozzá kell-e igazítani az EUMSZ 290. cikke által bevezetett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez.
Végső célként a jelenleg az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alá tartozó intézkedések természetének és tartalmának fokozatos vizsgálata révén meg kell valósítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok összefüggő, az új Szerződéssel teljes mértékben összhangban álló rendszerét annak érdekében, hogy azokat megfelelő időben hozzá lehessen igazítani az EUMSZ 290. cikkében meghatározott rendszerhez.
68.E keretmegállapodás rendelkezései kiegészítik a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást annak, valamint bármilyen későbbi felülvizsgálatának sérelme nélkül.
A Parlament és a Bizottság megállapodnak abban, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti hatékony intézményközi együttműködés biztosítása érdekében a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatban politikai és technikai szinten meg kell erősíteni a meglévő intézményközi kapcsolattartási mechanizmust.
69.A Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy az EUSZ 17. cikkével összhangban indítványt tesz az Unió éves és többéves programjára annak érdekében, hogy intézményközi megállapodások szülessenek.
70.A két intézmény minden parlamenti ciklus során közösen állapodik meg arról, hogy szükség van-e e keretmegállapodás és mellékletei végrehajtásának felülvizsgálatára.
Kelt …, …
az Európai Parlament részéről az Európai Bizottság részéről
az elnök az elnök
II. MELLÉKLETBizalmas információ Parlamentnek való megküldése1.Hatály
1.1.E melléklet szabályozza a Bizottságtól származó, az 1.2. pontban meghatározott bizalmas információk Parlamentnek történő megküldését és a Parlament általi kezelését a parlamenti előjogok és hatáskörök gyakorlásának keretében. A két intézmény a kölcsönös kötelezettségekben vállalt, a kölcsönös bizalmon alapuló, jóhiszemű együttműködés szellemében, illetve a Szerződés megfelelő rendelkezéseivel szigorú összhangban jár el.
1.2.„Információ”: minden szóban vagy írásban tett tájékoztatás, adathordozótól és megfogalmazótól függetlenül.
1.2.1.„Bizalmas információ”: az 1.2.2. és az 1.2.3. pontban meghatározott „EU-minősített adat” (EUCI) és nem minősített érzékeny adat.
1.2.2.„EU-minősített adat”: olyan információ és anyag, amelyet „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET”, „SECRET UE/EU SECRET”, „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” vagy „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” minősítéssel, vagy ezzel egyenértékű nemzeti vagy nemzetközi minősítő jelzéssel láttak el, és amelynek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele különböző mértékben sértheti az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának az érdekeit, függetlenül attól, hogy az ilyen információt az Unión belül bocsátották ki, illetve a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől érkezett.
a)TRÈS SECRET UE/ EU TOP SECRET („EU SZIGORÚAN TITKOS”): ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele rendkívül súlyosan sértheti az Unió, illetve egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;
b)SECRET UE/ EU SECRET („EU TITKOS”) ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele súlyosan sértheti az Unió, illetve egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;
c)CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL („EU BIZALMAS”) ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele sértheti az Unió, illetve egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;
d)RESTREINT UE/EU RESTRICTED („EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”) ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele hátrányosan érintheti az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeit.
1.2.3.„Nem minősített érzékeny adat”: az EU-minősített adatoktól eltérő minden olyan információ vagy anyag, amelyet a Szerződésekben vagy az azok végrehajtására elfogadott jogi aktusokban megállapított jogi kötelezettségek miatt vagy érzékenységük miatt védeni kell, beleértve a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat is.
1.3.E melléklet rendelkezéseivel összhangban a Bizottság időben megküldi a Parlamentnek az EU-minősített adatokat és a nem minősített érzékeny adatokat annak érdekében, hogy a Parlament elláthassa a Szerződések szerinti szerepét. Ezt saját kezdeményezésére vagy az 1.4. pontban említett parlamenti szervek vagy tisztségviselők valamelyikének kellő időben előterjesztett kérelmére teszi meg.
1.4.E melléklet keretében a következők kérhetnek a Bizottságtól EU-minősített adatot vagy nem minősített érzékeny adatot:
–a Parlament elnöke,
–az érintett parlamenti bizottságok elnökei,
–az Elnökség és az Elnökök Értekezlete, és
–nemzetközi konferencián az Unió küldöttségében részt vevő parlamenti küldöttség vezetője.
1.5.Nem tartozik e melléklet hatálya alá a kötelezettségszegési és a versenyjogi eljárásokra vonatkozó információ, amennyiben az 1.4. pontban említett parlamenti szervek/tisztségviselők kérelme kézhezvételének időpontjában a Bizottság még nem hozott végleges határozatot, vagy az Európai Unió Bírósága nem hozott ítéletet annak tárgyában, továbbá nem tartozik e melléklet hatálya alá az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó információ. Mindez nem érinti a keretmegállapodás 56. pontját és a Parlament költségvetési ellenőrzési hatáskörét.
1.6.E rendelkezések az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására irányadó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi, és bizottsági határozatHL L 113., 1995.5.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1995/167/oj. sérelme nélkül és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló, 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatHL L 136., 1999.5.31., 20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1999/352/oj. vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandók.
2.Általános szabályok
2.1.A Bizottság az 1.3. ponttal összhangban minden szükséges módon megküldi a Parlamentnek a Parlament előjogainak és hatásköreinek gyakorlásához szükséges EU-minősített adatokat és nem minősített érzékeny adatokat. Hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően a két intézmény tiszteletben tartja a következőket:
–alapvető emberi jogok, beleértve a tisztességes tárgyaláshoz való jogot és a magánélet védelmének jogát,
–az igazságügyi és fegyelmi eljárásokat szabályozó rendelkezések,
–az üzleti titok és a kereskedelmi kapcsolatok védelme,
–az Unió érdekeinek védelme, különös tekintettel a közbiztonságra, a védelemre, a nemzetközi kapcsolatokra, a pénzügyi stabilitásra és érdekekre.
Nézetkülönbség esetén az ügyet a két intézmény elnökéhez utalják, hogy ők találjanak megoldást a vitára.
A tagállamoktól, más intézményektől, nemzetközi szervezetektől vagy harmadik országoktól származó EU-minősített adatokat és nem minősített érzékeny adatokat csak az említettek hozzájárulásával lehet megküldeni, visszaminősíteni vagy a minősítés alól feloldani.
2.2.Az EU-minősített adatokat és a nem minősített érzékeny adatokat a két intézmény által alkalmazott biztonsági közös minimumszabályokkal összhangban kell a Parlamentnek megküldeni, valamint kezelni és védelemben részesíteni.
Azon információk minősítésekor, amelyeknek a Bizottság a kibocsátója, a Bizottság biztosítja, hogy a minősítés megfelelő szintjeit alkalmazza, a nemzetközi szabványokkal és meghatározásokkal, valamint saját belső szabályaival összhangban, ugyanakkor kellőképpen figyelembe veszi, hogy a Parlamentnek a hatásköreinek és előjogainak tényleges gyakorlása végett hozzá kell tudnia férni az EU-minősített adatokhoz.
2.3.Amennyiben valamely információ bizalmas jellegével vagy a minősítés megfelelő szintjével kapcsolatban kétség merül fel, illetve amennyiben az információ megküldéséhez megfelelő intézkedések megállapítása szükséges ahhoz, hogy az információ az alábbi 3.2. pontban meghatározott valamely lehetőségnek megfelelően kerüljön megküldésre, a két intézmény haladéktalanul és a dokumentum megküldése előtt megvitatja egymással az ügyet. Ezeken az egyeztetéseken a Parlamentet a kérelmet benyújtó érintett parlamenti szerv elnöke – adott esetben az előadóval együtt –, vagy a kérelmet benyújtó tisztségviselő képviseli. A Bizottságot a Bizottság adott területen illetékes tagja képviseli, miután konzultált a Bizottság biztonsági ügyekért felelős tagjával. Nézetkülönbség esetén az ügyet a két intézmény elnökéhez utalják, hogy ők találjanak megoldást a vitára.
2.4.Amennyiben a 2.3. pontban említett eljárás végén nem sikerült megállapodásra jutni, a kérelmet benyújtó parlamenti szerv/tisztségviselő indokolt kérelmére a Parlament elnöke felkéri a Bizottságot, hogy megfelelően jelzett határidőn belül a szóban forgó EU-minősített adatot vagy nem minősített érzékeny adatot az e melléklet 3.2. pontjában megállapított eljárási lehetőségek valamelyikének alkalmazásával küldje meg. A határidő lejártát megelőzően a Bizottság írásban tájékoztatja a Parlamentet a végső álláspontjáról, amelynek tekintetében a Parlament fenntartja a jogot, hogy adott esetben jogorvoslattal éljen.
2.5.Az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést a személyi biztonsági tanúsítványra alkalmazandó szabályokkal összhangban kell megadni.
2.5.1.A „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” („EU SZIGORÚAN TITKOS”), „SECRET UE/EU SECRET” („EU TITKOS”) vagy „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” („EU BIZALMAS”) minősítéssel ellátott információkhoz való hozzáférés csak a Főtitkárságon vagy a Parlament valamely képviselőcsoportjában dolgozó azon tisztviselőknek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottaknak, továbbá azoknak a kirendelt nemzeti szakértőknek adható meg, akik számára az említett információ elengedhetetlenül fontos, akikről előzőleg megállapították, hogy szükséges ismerniük az információkat és akik megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.
2.5.2.A Parlament előjogaira és hatásköreire tekintettel a Parlament elnöke hozzáférést adhat „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” („EU BIZALMAS”) minősítésű információkhoz azon képviselők számára, akik a megválasztásuk szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban feladatkörüknél fogva nem rendelkeznek hozzáféréssel, és akik a megválasztásuk szerinti tagállamban az ilyen eljárás hiánya miatt nem kaphatnak megfelelő biztonsági tanúsítványt, miután a képviselő kötelező nyilatkozatot írt alá arról, hogy az említett információkat nem fedi fel harmadik személy előtt, és feltéve, hogy a Parlament nem kapott illetékes nemzeti biztonsági hatóságtól olyan információt, amely az ilyen hozzáférés megadása ellen szólna.
A „SECRET UE/EU SECRET” („EU TITKOS”) minősítésű információkhoz való hozzáférést azon képviselők számára adják meg, akik megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy a nemzeti joggal összhangban feladatkörüknél fogva hozzáférést kapnak az EU-minősített adatokhoz.
2.5.3.A kérelemmel egyidejűleg közölni kell az azon személyek kategóriájára vagy kategóriáira vonatkozó adatokat, akik számára az EU-minősített adatokhoz és a nem minősített érzékeny adatokhoz való hozzáférést kérik.
Az ilyen információkhoz való hozzáférés biztosítását megelőzően valamennyi személyt tájékoztatni kell az információk bizalmassági szintjéről és az ebből eredő biztonsági kötelezettségekről.
3.Az EU-minősített adatokhoz és a nem minősített érzékeny adatokhoz való hozzáféréssel és az azok kezelésével kapcsolatos intézkedések
3.1A 2.2., 2.3. és adott esetben a 2.4. pontban megállapított eljárásoknak megfelelően megküldött EU-minősített adatokat a Bizottság elnökének vagy egyik tagjának felelősségére hozzáférhetővé kell tenni a kérelmet benyújtó parlamenti szervnek/tisztségviselőnek az alábbi feltételekkel:
A Parlament és a Bizottság gondoskodik az EU-minősített adatok rögzítéséről vagy nyilvántartásba vételéről a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében.
Pontosabban meghatározva, a „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” („EU BIZALMAS”) és „SECRET UE/EU SECRET” („EU TITKOS”) minősítéssel ellátott EU-minősített adatokat a Bizottság EU-minősített adatokat nyilvántartó hivatalától a Parlament EU-minősített adatokat nyilvántartó hivatalához kell megküldeni, amely felelős lesz azért, hogy azokat hozzáférhetővé tegye a kérelmet benyújtó parlamenti szerv/tisztségviselő számára.
A „TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” („EU SZIGORÚAN TITKOS”) minősítéssel ellátott EU-minősített adatok megküldése a kérelmet benyújtó parlamenti szerv/tisztségviselő és a Bizottság között elfogadott további szabályoktól függ, abból a célból, hogy az adott minősítésnek megfelelő védelmi szint biztosított legyen.
3.2.A 2.2., 2.3. és 2.4. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül a hozzáférést és az információ bizalmas jellegének megőrzésére irányuló eljárásokat közös megegyezéssel kell megállapítani, még az információ megküldése előtt. A Bizottság adott szakpolitika területén illetékes tagja és a kérelmet benyújtó (az elnöke által képviselt) parlamenti szerv/tisztségviselő között létrejött ezen megegyezés rendelkezik különösen a 3.2.1. és 3.2.2. pontban foglalt lehetőségek közül egynek a kiválasztásáról a bizalmasság megfelelő szintjének biztosítása céljából.
3.2.1.Az EU-minősített adat címzettjei tekintetében rendelkezni kell a következő lehetőségek egyikéről:
–kizárólag a Parlament elnökének szánt információ, rendkívüli okokkal indokolt esetben,
–az Elnökség és/vagy az Elnökök Értekezlete,
–az illetékes parlamenti bizottság elnöke, illetve előadója,
–az illetékes parlamenti bizottság valamennyi tagja (teljes jogú tagok és póttagok),
–valamennyi európai parlamenti képviselő.
A Bizottság hozzájárulása nélkül a „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” („EU BIZALMAS”) vagy annál magasabb minősítési szintű adatot nem lehet közzétenni, sem más címzettnek megküldeni.
A „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” („EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”) minősítésű adatok a Bizottság beleegyezése nélkül nem tehetők közzé.
A 2.1. pont utolsó mondatának sérelme nélkül a „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” („EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”) minősítésű adatok a Parlamenten belül azon képviselőknek, a Főtitkárságon vagy a Parlament valamely képviselőcsoportjában dolgozó azon tisztviselőknek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottaknak, valamint azon kirendelt nemzeti szakértőknek küldhetők meg, akik megfelelő tájékoztatást kaptak, és akik számára az információk ismerete szükséges.
A Parlament tájékoztatja a Bizottságot azon személyek kategóriáiról, akik „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” („EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”) minősítésű adatokhoz hozzáférést kaptak. A Parlament nyilvántartást vezet azokról a személyekről, akik EU-minősített adatokhoz fértek hozzá.
3.2.2.Az EU-minősített adatok kezelésével kapcsolatos intézkedések tekintetében rendelkezni kell a következő lehetőségek egyikéről:
a)az információ biztonsági területen belüli megvizsgálása, ha az információ „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” („EU BIZALMAS”) vagy annál magasabb szintű minősítéssel rendelkezik;
b)az ülés zárt ülés keretében történő megtartása, amelyen csak az Elnökség tagjai, az Elnökök Értekezletének tagjai vagy az illetékes parlamenti bizottság teljes jogú tagjai és póttagjai vesznek részt, valamint a Parlament Főtitkárságán vagy a Parlament valamely képviselőcsoportjában dolgozó azon tisztviselők, ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottak, vagy azon kirendelt nemzeti szakértők, akikről az elnök előzőleg megállapította, hogy esetükben az információk ismerete szükséges és akik jelenléte elengedhetetlenül fontos, feltéve, hogy rendelkeznek a megkövetelt szintű biztonsági tanúsítvánnyal, figyelembe véve az alábbi feltételeket:
–a dokumentumokat megszámozzák és az ülés elején kiosztják, majd az ülés végén összegyűjtik. Az említett dokumentumokról semmiféle feljegyzés vagy fénymásolat nem készíthető,
–az ülés jegyzőkönyve nem tesz említést a bizalmas eljárás alá vont ügy tárgyalásáról.
Megküldés előtt az összes személyes adat eltávolítható a dokumentumokból.
A Parlamenten belüli címzettekkel szóban közölt EU-minősített adatokra és nem minősített érzékeny adatokra az írásban közölt ilyen adatokéval azonos szintű védelem vonatkozik. Ebbe beletartozhat az információra vonatkozó titoktartásra kötelező nyilatkozat aláíratása az információk címzettjeivel.
3.2.3.Amennyiben valamely írásbeli információt biztonságos területen kell tanulmányozni, a Parlament gondoskodik arról, hogy a következő intézkedésekre sor kerüljön:
–biztonságos tároló rendszer létrehozása az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok számára,
–fénymásoló, telefon, fax, szkenner, vagy bármely más, a dokumentumok másolására vagy továbbítására alkalmas műszaki berendezés stb. nélküli biztonságos terület kialakítása,
–a biztonságos területre történő bejutást szabályozó biztonsági rendelkezések, beleértve a belépési nyilvántartás és a vizsgált EU-minősített adatokra vonatkozó titoktartásra kötelező nyilatkozat aláírását.
3.2.4.A fentiek nem zárják ki olyan egyéb egyenértékű intézkedések alkalmazását, amelyekről az intézmények között megállapodás született.
3.3A 2.2. és 2.3. pontban meghatározott eljárásokkal összhangban megküldött nem minősített érzékeny adatokat a Bizottság kezdeményezésére szolgáltatott információk esetében a Parlament eljárási szabályzata értelmében a téma szerint illetékes parlamenti szerv/tisztségviselő, kérelem esetén pedig a kérelmet benyújtó parlamenti szerv/tisztségviselő rendelkezésére kell bocsátani. Az információkat titkosított módon, a Parlament ellenőrzése alatt álló titkosítási architektúra és kulcs használatával, a szükséges ismeret elve alapján és a vonatkozó kezelési utasításoknak megfelelően kell megküldeni.
A nem minősített érzékeny adatok a Bizottság beleegyezése nélkül nem tehetők közzé. A 2.1. pont utolsó mondatának sérelme nélkül a nem minősített érzékeny adatok a Parlamenten belül azon képviselőknek, a Főtitkárságon vagy a Parlament valamely képviselőcsoportjában dolgozó azon tisztviselőknek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottaknak, valamint azon kirendelt nemzeti szakértőknek küldhetők meg, akik megfelelő tájékoztatást kaptak, és akik számára az információk ismerete szükséges.
A Parlament tájékoztatja a Bizottságot azoknak a személyeknek a kategóriáiról, akik ilyen adatokhoz hozzáférést kaptak. A Parlament nyilvántartást vezet azokról a személyekről, akik nem minősített érzékeny adatokhoz hozzáférést kaptak.
3.4.A Bizottság által rendelkezésre bocsátott EU-minősített adatok vagy nem minősített érzékeny adatok bizonyított vagy gyanított elvesztése vagy illetéktelen tudomására jutása esetén az Európai Parlament biztonsági hatósága haladéktalanul tájékoztatja a Bizottság biztonsági hatóságát. Az Európai Parlament biztonsági hatósága vizsgálatot indít, és tájékoztatja a Bizottság biztonsági hatóságát annak eredményeiről és az ismételt előfordulás megelőzése érdekében hozott intézkedésekről.
E melléklet vagy a Parlament belső biztonsági szabályainak be nem tartása esetén a Parlament eljárási szabályzatában megállapított, a képviselőkre kiszabott szankciókhoz kapcsolódó rendelkezéseket, a Parlament tisztviselői és egyéb alkalmazottai tekintetében pedig a Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 86. cikkének, illetve az az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (HL L 56., 1968.3.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1968/259(1)/oj). 49. cikkének vonatkozó rendelkezéseit, vagy bármely egyéb alkalmazandó szabályt kell alkalmazni.
4.Záró rendelkezések
4.1.A Bizottság és a Parlament minden szükséges intézkedést megtesz e melléklet rendelkezései végrehajtásának biztosítására.
Ennek érdekében a Bizottság és a Parlament illetékes szolgálatai szoros együttműködésben összehangolják e melléklet végrehajtását. Ez magában foglalja az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok nyomon követhetőségének kölcsönös vizsgálatát és a két intézmény által alkalmazott biztonsági intézkedések és normák rendszeres időszakonkénti közös ellenőrzését.
4.2.A Parlament és a Bizottság felülvizsgálja ezt a mellékletet, és szükség esetén – a keretmegállapodás 70. pontjával összhangban – kiigazítja azt az alábbiakkal kapcsolatos fejlemények függvényében:
–a Parlamentet és a Bizottságot érintő jövőbeli biztonsági intézkedések;
–az intézmények közötti információküldés szempontjából lényeges egyéb megállapodások vagy jogi aktusok.