1.hangsúlyozza az EU szociális modelljébe való beruházás versenyelőnyét; kéri, hogy az uniós szociális piacgazdaság védelme és megerősítése érdekében a szociális védelem és a jóléti állam jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásait, valamint a Letta- és Draghi-jelentés ajánlásait építsék be az európai szemeszter folyamatába; hangsúlyozza, hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amely a versenyképességgel egyenlő mértékben támogatja a szociális jogokat, a közszolgáltatásokat, valamint a kollektív tárgyalási struktúrákat és lefedettséget; üdvözli a szociális jogok európai pillérének integrálását a gazdasági kormányzási keretbe, és felhívja a tagállamokat, hogy használják ki a szociális jogok európai pillérének prioritásaiba való beruházás kiigazítási időszaka meghosszabbításának lehetőségét; kéri, hogy az integrált irányítási keret tükröződjön az uniós intézmények belső folyamataiban, gazdasági és társadalmi szerveik egyenlő mértékű bevonásával;

2.sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a szociális jogok európai pillérét; hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillérének aktualizált cselekvési tervében a politikai kötelezettségvállalásokat konkrét és ambiciózus intézkedésekké kell átalakítani, amelyeket egyértelmű, mérhető céloknak és megbízható nyomonkövetési mutatóknak kell alátámasztaniuk a szegénység és a társadalmi kirekesztés hatékony kezelése, valamint a munkavállalóknak a zöld és digitális átállás kezelésében való támogatása érdekében, különös tekintettel a készségekre, a szakképzésre és az egész életen át tartó tanulásra; kéri, hogy a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv céljait teljes mértékben építsék be az európai szemeszterbe azáltal, hogy azokat referenciaértékekké teszik az európai szemeszter értékelései során; megjegyzi, hogy a 2026. évi közös foglalkoztatási jelentésre irányuló bizottsági javaslat nagymértékben a készség- és munkaerőhiányra összpontosít, és nem értékeli átfogóan a szociális jogok európai pillérében foglalt 20 elv végrehajtását, amint azt az (EU) 2024/1263 rendelet előírja; kéri a Bizottságot, hogy a szociális jogok európai pillérének valamennyi elvét építse be a jövőbeli ciklusokba annak érdekében, hogy pontos és teljes képet adjon az EU szociális helyzetéről;

3.üdvözli a Bizottság azon törekvését, hogy 2050-ig felszámolja a szegénységet, a megfizethető európai lakhatási tervét, és hogy javaslatot kíván tenni egy minőségi munkahelyekről szóló jogszabályra; üdvözli továbbá az első szegénység elleni uniós stratégiát és az európai gyermekgarancia megerősítését; hangsúlyozza, hogy koherenciára van szükség az európai szemeszter, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv nyomon követése és e jövőbeli eszközök között, mérhető célokkal és megfelelő országspecifikus ajánlásokkal;

4.emlékeztet arra, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2019-ben kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett összes európai gyermek hozzáférjen a legalapvetőbb jogokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz, amit az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlás HL L 223., 2021.6.22., 14. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2021/1004/oj. elfogadása követett; hangsúlyozza, hogy az európai gyermekgarancia célkitűzései nem érhetők el, ha ehhez nem áll rendelkezésre mind uniós, mind nemzeti szinten ambiciózus célzott költségvetés; ezzel összefüggésben megismétli arra irányuló felhívását, hogy az európai gyermekgarancia számára biztosítsanak jelentős, legalább 20 milliárd EUR összegű célzott költségvetést; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükséges e célzott költségvetés elkülönítése a következő többéves pénzügyi keretben a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés növekvő kihívására való reagálás érdekében;

5.hangsúlyozza a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolásának fontosságát az intergenerációs ciklusok megtörése érdekében; üdvözli, hogy a 2025. tavaszi csomag valamennyi országjelentésébe belefoglalták a gyermekgarancia végrehajtásának értékelését, és ösztönzi az előrehaladás folyamatos nyomon követését az európai szemeszter keretében; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem követték nyomon e megállapításokat, mivel 2025-ben csak két országspecifikus ajánlás szorgalmazta a gyermekszegénység kezelését; úgy véli, hogy az országspecifikus ajánlásoknak tükrözniük kell a tagállamok költségvetésének a gyermekszegénység kezelésére vonatkozó, az ESZA+-rendeletben meghatározott allokációs minimumkövetelménynek való megfelelését Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1057/oj).;

6.ismét szorgalmazza, hogy egy jelentős összegű, célzott költségvetéssel növeljék az európai gyermekgarancia finanszírozását, és kéri a tagállamokat, hogy az elkülönített ESZA+-forrásaik legalább 5%-át a gyermekszegénység elleni küzdelemre és a gyermekek jóllétének előmozdítására különítsék el, és legalább 10%-ot különítsenek el azon tagállamok számára, ahol a gyermekszegénység mértéke meghaladja az uniós átlagot;

7.aggodalmát fejezi ki az ifjúsági munkanélküliség mértéke miatt, amely továbbra is több mint kétszerese a teljes uniós munkanélküliségi rátának; hangsúlyozza, hogy a fiatalok oktatásban vagy a foglalkoztatásban folyamatos részvételének biztosításához elengedhetetlen, hogy a munkaerőpiaci aktivizálási intézkedéseket tartós támogatással egészítsék ki, beleértve az integrált szociális szolgáltatásokhoz, a lakhatáshoz és a mentális egészségügyi támogatáshoz való hozzáférést is; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak be kell ruházniuk a megerősített ifjúsági garanciába annak érdekében, hogy minőségi és időben történő támogatást biztosítsanak minden 30 év alatti, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal számára; sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg a gondozást elhagyók támogatásának és a „gondozásból való kiesés” megelőzésének eszközeként szolgáló megerősített ifjúsági garancia használatát, többek között a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés biztosítása révén;

8.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai szemeszter keretében mozdítsák elő a magas színvonalú és méltányosan fizetett szakmai gyakorlatokat, és akadályozzák meg, hogy azokat a rendes foglalkoztatás helyettesítésére használják fel; kéri, hogy a gyakornokok munkakörülményeinek javításáról szóló, küszöbön álló irányelv A Bizottság javaslata (2024. március 20.) a gyakornokok munkafeltételeinek javításáról és érvényesítéséről, valamint a szakmai gyakorlatnak álcázott rendes munkaviszony elleni küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre („a gyakornokokról szóló irányelv”) (COM(2024)0132). ambiciózus és átfogó legyen, biztosítva a gyakornokok jogainak teljes körű védelmét, beleértve a szakmai gyakorlat felmondásának lehetőségét az alapvető jogok megsértése esetén, és felszólít a tárgyalások gyors lezárására;

9.úgy véli, hogy uniós és tagállami szintű fellépésre van szükség a szegénység és a társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjének megelőzése és kezelése érdekében, és üdvözli e tekintetben az első szegénység elleni uniós stratégia bejelentését; úgy véli, hogy a stratégiának átfogó megközelítést kell biztosítania a szegénység és a társadalmi kirekesztés kiváltó okainak és többdimenziós vonatkozásainak kezelésére, konkrét intézkedésekkel, szilárd költségvetési előirányzattal, egyértelmű célkitűzésekkel, mérföldkövekkel és strukturális intézkedésekkel, ugyanakkor biztosítania kell az erőteljes végrehajtást és nyomon követést is; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2041/oj). a dolgozói szegénység elleni küzdelem és a munka ösztönzése érdekében; kéri továbbá, hogy a szegénység ördögi körének megtörése érdekében az uniós szegénység ellen stratégia a gyermekszegénység elleni küzdelmet helyezze a középpontjába; sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a megfelelő minimumjövedelemről szóló tanácsi ajánlást A Tanács ajánlása (2023. január 30.) az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről 2023/C 41/01 (HL C 41., 2023.2.3., 1. o.).;

10.emlékeztet az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáférése javításának fontosságára, és arra kéri a Bizottságot, hogy az európai szemeszter folyamatát kihasználva – többek között az országspecifikus ajánlások keretében – kövesse nyomon a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlás A Tanács ajánlása (2019. november 8.) a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.). tagállami végrehajtását; emlékeztet, hogy mivel a kulturális és kreatív ágazatban az önfoglalkoztató szakemberek aránya több mint kétszerese az általános népességen belüli arányának, célzott intézkedésekre van szükség ebben az ágazatban; ezzel összefüggésben üdvözli az uniós művészi charta bejelentését, amelynek célja, hogy kiemelje az ezen ágazaton belüli tisztességes munkakörülményekhez kapcsolódó főbb alapkérdéseket és kötelezettségvállalásokat, de sürgeti a Bizottságot, hogy 2026-ra hozza előre a charta közzétételét, hiszen ezek a kérdések már régóta megoldásra várnak;

11.sajnálja, hogy a tagállamok nem követik aktívabban az uniós romastratégiai keret célkitűzéseit, és hogy az európai szemeszter folyamatában – különösen az országspecifikus ajánlásokban – sem fordítanak nagyobb figyelmet azokra; hangsúlyozza a stratégiai keret azon célját, hogy 2030-ra felére csökkentse a romák és az általános népesség közötti foglalkoztatási különbséget, és biztosítsa, hogy a romák legalább 60%-a végezzen fizetett munkát; sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy egyenlőségre összpontosító integrált megközelítést, és biztosítsák, hogy a közpolitikák és -szolgáltatások hatékonyan eljussanak valamennyi romához, beleértve a távoli és vidéki területeken élőket is;

12.aggodalommal emlékeztet a fogyatékossággal élők tartós, mintegy 24%-os foglalkoztatási elmaradására, másrészt az EU azon célkitűzésére, hogy valamennyi érintett személy esetében áttérjen az intézményi ellátásról a közösségi vagy családi alapú ellátásra; felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében – többek között az országspecifikus ajánlásokban – foglalkozzon a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási különbségével, és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban új kiemelt kezdeményezésekkel, többek között a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására és készségeire vonatkozó európai garanciával aktualizálja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiát (2021–2030); ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő cselekvési tervet az intézményi kitagolásra vonatkozóan, amely kiterjed a még mindig intézményekben élő valamennyi csoportra, beleértve a gyermekeket, a fogyatékossággal élő személyeket, a mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyeket és a hajléktalanokat is; hangsúlyozza, hogy az intézményi kitagolás terén elért eredményeket az európai szemeszter keretében nyomon kell követni, és felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az ESZA+-t és más uniós és nemzeti alapokat e folyamat lezárása, a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése és a megelőzésbe való beruházás érdekében;

13.üdvözli a társadalmi konvergencia keretének állandó beépítését az európai szemeszterbe; hangsúlyozza az európai szemeszter fontosságát abban, hogy a szociális eredménytáblával együtt azonosítsák a kockázatokat és nyomon kövessék a felfelé irányuló társadalmi konvergencia terén elért eredményeket, csökkentsék az egyenlőtlenségeket, megerősítsék a szociális védelmi rendszereket, valamint előmozdítsák a tisztességes munkakörülményeket és a támogató intézkedéseket az átállás méltányosságának biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy ezen új kereten belül fejlessze tovább az innovatív mennyiségi és minőségi elemzési eszközöket annak érdekében, hogy azokat optimálisan ki lehessen használni az európai szemeszter jövőbeli ciklusaiban; felhívja a Bizottságot, hogy az elemzés második szakaszában elemezze a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát érintő, a 2025. évi közös foglalkoztatási jelentésében kiemelt kockázatokat, beleértve az alulreprezentált csoportok foglalkoztatási eredményeit, a korai iskolaelhagyást és a felnőttkori tanulást, valamint a szegénységet, és vitassa meg az érintett tagállamokkal az e kockázatok kezelése érdekében hozott vagy tervezett intézkedéseket; megjegyzi, hogy a közös foglalkoztatási jelentésben azonosított kihívások kezelése hozzá fog járulni a felfelé irányuló társadalmi konvergenciához;

14.felhívja a Bizottságot, hogy javítsa és aktualizálja a szociális eredménytáblát, biztosítva, hogy az tükrözze az egyenlőtlenség mozgatórugóit és hatásait, beleértve az esélyegyenlőséget, a minőségi foglalkoztatást, a javak elosztását, az állami és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a megfelelő nyugdíjakat, a lakhatást és a hajléktalanságot, a mentális egészséget, a megkülönböztetést, valamint a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás társadalmi hatásait; kéri a Bizottságot, hogy a dolgozói szegénységet kezelje figyelmeztető jelzésként a szociális eredménytáblán belül, és e tendenciák tartós fennállása esetén tegyen javaslatot országspecifikus ajánlásokra; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az eredménytáblában „kritikusként” vagy „figyelemmel kísérendőként” megjelölt kihívásokkal, többek között a korai iskolaelhagyással, a túlzott lakhatási költségekkel, a szociális transzferek hatásával, a fogyatékossággal élők foglalkoztatási különbségével, az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás, az alapvető digitális készségek és a gyermekszegénység iránti, saját bevallás szerint kielégítetlen igényekkel; felszólít egy társadalmi fejlődési mutató és a nemek közötti egyenlőség mutatójának beépítésére az egyenlőtlenség, a lehetőségekhez való hozzáférés és a jóllét lebontott adatok felhasználásával történő jobb mérése érdekében; hangsúlyozza, hogy időszerű, harmonizált és átlátható adatokra és módszertanokra van szükség a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és a célzott szociális beruházások javítása érdekében, valamint hogy a szociális eredménytáblát össze kell hangolni a szociális jogok európai pillérének mind a 20 elvével;

15.emlékeztet, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának való kitettség mutatója nem veszi kellőképpen figyelembe a szegénység és az összetett egyenlőtlenségek kiváltó okait, különösen a magánháztartásokon kívül élők befogadását, a szegénység minőségi szempontjait és a marginalizálódás megélt tapasztalatait, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a szegénység túlmutat az elégtelen jövedelmen vagy anyagi nélkülözésen; kéri a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy dolgozzon a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának való kitettségre vonatkozó statisztikai eszköz megújításán annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szegénység és a társadalmi kirekesztődés jobb, lebontott és mindinkább többdimenziós megértése;

16.emlékeztet, hogy a szociális beruházások pozitív hatást gyakorolhatnak a gazdasági növekedésre, a termelékenységre és a versenyképességre, miközben hozzájárulnak a költségvetési fenntarthatósághoz, és előmozdítják a felfelé irányuló társadalmi kohéziót, az élet- és munkakörülményeket, valamint a kiszolgáltatott csoportok befogadását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális beruházásokat tekintsék a fenntartható növekedés alapelemeinek, és azokra a beruházásokra összpontosítsanak, amelyek hatékonynak bizonyultak a növekedés, a termelékenység, a munkahelyek minősége és a fokozott munkaerőpiaci részvétel tekintetében; felhívja a tagállamokat, hogy 2026. december 31-ig teljes mértékben és célzottan használják ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások kezelése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást a magánberuházások és a köz-magán társulások mozgósításával kapcsolatban a szociális infrastrukturális hiányosságok megszüntetése érdekében; üdvözli a szociális beruházásokkal kapcsolatos tudásközpont elindítását, amelynek célja az egymástól való tanulás és a technikai segítségnyújtás fokozása, a szociális mutatók időszerűségének és rendelkezésre állásának további javítása, a szegénység és az egyenlőtlenség tendenciáinak értékelése terén mutatkozó késedelmek csökkentése, valamint a tagállamok hozzáférésének javítása az adatokhoz a szakpolitikai értékelés és hatásvizsgálat céljából;

17.emlékeztet, hogy a szociális gazdaság a szociális beruházások kulcsfontosságú eleme, amely egyedülálló szerepet játszik az inkluzív és innovatív megoldások helyi szintű kidolgozásában, hozzájárulva a minőségi munkahelyteremtéshez, a megfizethető és hozzáférhető szociális és közelségi szolgáltatások nyújtásához, valamint a zöld és digitális átálláshoz; megjegyzi, hogy erős a szociális gazdaság társadalmi támogatottsága, hiszen az Eurobarométer válaszadóinak 88%-a támogatja az azt támogató stratégiákat és jogszabályokat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg keretfeltételeiket a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, kapacitásépítési lehetőségek biztosítása és láthatóságának biztosítása révén, és hogy az európai szemeszterben tükrözzék a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseit, többek között országspecifikus ajánlások és az uniós források célzott felhasználása révén;

18.hangsúlyozza, hogy a Bizottság megfizethető lakhatásra vonatkozó tervét jobban be kell építeni az európai szemeszterbe, az országspecifikus ajánlásokban nagyobb hangsúlyt fektetve a megfizethető, méltó és fenntartható lakhatásra, különösen az alacsony és közepes jövedelmű csoportok, a fogyatékossággal élők és az idősebbek tekintetében; felszólít a tagállamok által a mélyszegénységben élő roma közösségek megfelelő, biztonságos és nem szegregált lakhatáshoz való hozzáférésének biztosítása terén elért eredmények fokozott nyomon követésére; emlékezteti a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjáról szóló lisszaboni nyilatkozat aláíróit a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolására irányuló célkitűzésre; felhívja a tagállamokat, hogy az építőipari és lakásépítési ágazatban a kínálat növelésére, az építési költségek csökkentésére és a munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedéseket kapcsolják össze olyan keresletoldali támogatással, amely lehetővé teszi az emberek, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára, hogy megfizethető, tisztességes és fenntartható lakhatáshoz jussanak; hangsúlyozza, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveknek és beruházási stratégiáknak támogatniuk kell a szociális és megfizethető lakhatást, a hajléktalanság megelőzését és csökkentését, valamint az energiaszegénység csökkentését és a lakhatási feltételek javítását célzó utólagos átalakításokat, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások esetében; emlékeztet, hogy a Szociális Klímaalap 2026-tól finanszírozást nyújt a tagállamoknak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és mikrovállalkozások támogatására;

19.hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú, hozzáférhető oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba való beruházás olyan stratégiai szociális befektetés, amely elengedhetetlen a kohézió, a befogadás, valamint a munkaerő zöld és digitális átállásra és az EU védelmi vonatkozású szükségleteire való felkészítése szempontjából, többek között szakképzés és tanulószerződéses gyakorlati képzés révén; üdvözli „A humán tőke az Európai Unióban” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot és azt, hogy az a szakemberhiány kezelésére, a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés készségfejlesztési stratégiák kidolgozásához való használatára, valamint az emberek modern életre való felkészüléséhez szükséges alapkészségek széles körének, többek között a digitális, az állampolgári és a mesterséges intelligencia terén szerzett jártasságnak a fejlesztésére összpontosít; elismeri, hogy a humántőkébe való elégtelen beruházás akadályozza az innovációt, a versenyképességet és az emberek azon képességét, hogy teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket;

20.hangsúlyozza, hogy a szakemberhiánnyal kapcsolatos uniós kezdeményezéseknek erőteljesebb támogatást kell nyújtaniuk az átfogó, inkluzív oktatási és képzési rendszerek számára, többek között aktív munkaerőpiaci politikák, egyéni tanulási számlák és mikrotanúsítványok, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó eljárások megerősítése révén; hangsúlyozza továbbá az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitás javításának és elősegítésének fontosságát, valamint a legális migráció és a külföldi képesítések elismerésének szerepét a szakemberhiány kezelésében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felnőttek képzésben való részvétele a legtöbb tagállamban jóval elmarad a 60%-os céltól, különösen az alacsony képzettségű munkavállalók, az idősebb munkavállalók, a nem uniós állampolgárok és a fogyatékossággal élő személyek körében; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét megoldásokat a szakemberhiányra, és a méltányos munkaerő-mobilitásról szóló, küszöbön álló csomagban foglalkozzon a tartós kihívásokkal, biztosítva, hogy a készségek hordozhatóságára vonatkozó, küszöbön álló kezdeményezés foglalkozzon a készségek elismerése előtt álló jelenlegi akadályokkal;

21.határozottan úgy véli, hogy a munkavállalókat egyénileg megillető, munkaidőben történő képzéshez való jog, amely áthidalja a munkavállalók képzésben való részvétele előtt álló fő akadályokat, biztosíthatja a színvonalas tovább- és átképzést, a munkahelyi képzést és a szakmai előmenetellel kapcsolatos támogatást, hogy kiszámítható és stabil szakképzett munkaerő álljon a munkáltatók rendelkezésére; hangsúlyozza, hogy a költségek jelentette akadályt azzal kell leküzdeni, hogy támogatások, adókedvezmények és partnerségek segítségével ingyenes képzést biztosítanak a munkavállalók számára; hangsúlyozza, hogy a nemzeti intézmények és a szociális partnerek felelősek a munkavállalók képzéséért, és kiemeli alapvető szerepüket a képzéshez való jog érvényesítésében; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként és mozdítsák elő a munkavállalók és munkáltatóik által közösen kidolgozott képzési programokat, biztosítva, hogy a továbbképzés és az átképzés megfeleljen a valós piaci igényeknek, és hozzájáruljon a szakmai előmenetelhez; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, és adjon ki iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a tagállamok és a vállalkozások közötti köz-magán társulások hogyan finanszírozhatják a munkavállalók képzését, átképzését és továbbképzését, különös tekintettel az egyes munkavállalók képzéshez való jogára;

22.hangsúlyozza, hogy a generációk közötti méltányosságnak az európai szemeszter strukturális elemévé kell válnia; felhívja a Bizottságot, hogy a generációk közötti méltányosságra vonatkozó stratégiájának részeként építsen be az európai szemeszter értékelési keretébe a fiatalok és az idősek jóllétére, a minőségi munkahelyekhez való hozzáférésre, a lakhatás megfizethetőségére, a rendelkezésre állásra, a fizikai hozzáférhetőségre, a minimumjövedelem és a nyugdíjak megfelelőségére, a minőségi mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint a magas színvonalú oktatásra és készségekre vonatkozó mutatókat, és értékelje a költségvetési és reformajánlások hosszú távú és elosztási hatásait; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a szakpolitikai ajánlásoknak a jövő nemzedékeire gyakorolt hosszú távú gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait, beleértve az alulfinanszírozottságot is; hangsúlyozza, hogy a demográfiai átalakulás hatását és a hosszabb élettartamot jobban figyelembe kell venni az európai szemeszter keretében; hangsúlyozza, hogy a demográfiai változások a munkaerőpiaci részvétel növelését célzó politikákat tesznek szükségessé; hangsúlyozza, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek támogatják az aktív időskort, és biztosítják a nyugdíj- és gondozási rendszerek hosszú távú fenntarthatóságát; úgy véli, hogy az országspecifikus ajánlásoknak olyan nyugdíjakat kell ösztönözniük, amelyek mindenki számára biztosítják a méltó életet, a jóllétet, valamint a minőségi, megfizethető egészségügyi ellátáshoz és megelőző szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

23.hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter keretében a védelmi kiadásokat összehangolt, hatékony, átlátható és európai módon kell megtervezni a társadalmi hasznok maximalizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a biztonsággal kapcsolatos beruházásoknak a társadalmi rezilienciára is ki kell terjedniük, ideértve a polgárok számára nagy hasznokkal járó infrastruktúrát, a szociális védelmet, az állampolgári ismeretek oktatását, a demokratikus rezilienciát és a dezinformációval szembeni védelmet, elismerve, hogy a társadalmi stabilitás és a demokratikus bizalom Európa biztonsági struktúrájának fontos eleme, aminek tükröződnie kell a szemeszter hosszú távú reform- és beruházási igényekre vonatkozó elemzésében;

24.hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter 2026. évi ajánlásai döntő fontosságúak lesznek a következő többéves pénzügyi keret kialakítása szempontjából; úgy véli, hogy a reformokat és a beruházásokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire hatékonyak és eredményesek a vonatkozó országspecifikus ajánlások terén; figyelmeztet, hogy ha az uniós finanszírozást a szemeszter iránymutatásához akarják kötni, az iránymutatásnak a szociális jogok európai pillérével teljes összhangban társadalmilag kiegyensúlyozottnak kell lennie, és a regionális és helyi szereplőknek fontos szerepet kell játszaniuk a források kifizetésében; e tekintetben aggodalommal veszi tudomásul a szociális kiadásokra vonatkozó bizottsági javaslatot, amely azzal a veszéllyel jár, hogy felhígítja a foglalkoztatási és szociális célkitűzésekre való összpontosítást, és egy tematikusan koncentrált, önálló és megerősített ESZA+-t szorgalmaz;

25.úgy véli, hogy az EU szociális modellje az uniós versenyképesség szerves részét képezi, és hogy a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések során meg kell őrizni és biztosítani kell a szociális jogokat; hangsúlyozza, hogy a minőségi munkahelyek és a nem költségalapú versenyképesség, például a termékek és szolgáltatások minősége is támogathatja a termelékenységet és a bérek növekedését; kiemeli a nagyobb egyértelműség, arányosság és jogbiztonság fontosságát, különösen a kis- és középvállalkozások és az önálló vállalkozók számára, és hangsúlyozza, hogy az ilyen megközelítéseknek tiszteletben kell tartaniuk a munkaerőpiaci modellek sokféleségét a tagállamokban, ugyanakkor támogatniuk kell a fenntartható gazdasági tevékenységet és a minőségi munkahelyteremtést;

26.támogatja az európai szemeszter folyamatának demokratikusabbá tételét a Parlament erőteljes bevonásával a gazdaság- és szociálpolitikai prioritások meghatározásába és a gazdaságirányítási döntések meghozatalába; kitart amellett, hogy a nemzeti reformok kidolgozásába, ellenőrzésébe és nyomon követésébe szisztematikusan be kell vonni a szociális partnereket, a civil társadalmi szervezeteket, valamint a regionális és helyi szereplőket, átláthatóan és megfelelő idő biztosításával; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák megfelelő részvételüket az elemzés valamennyi szakaszában, többek között a társadalmi konvergencia keretében is, a felelősségvállalás megerősítése és annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szociális jogok a gyakorlatban is érvényesüljenek; hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritási elv és a nemzeti hatáskör tiszteletben tartása továbbra is az európai szemeszter központi eleme; emlékeztet, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az európai szemeszter és az uniós gazdasági kormányzási keret értékelje az ajánlott reformoknak a nemek közötti egyenlőségre és a nők munkaerőpiaci integrációjára gyakorolt hatását, és elő kell mozdítania a minőségi közszolgáltatásokba és gondozási infrastruktúrába történő beruházásokat;

27.felhívja a figyelmet az országspecifikus ajánlások megfogalmazására vonatkozó átlátható módszertan hiányára és a kiválasztásukhoz használt kritériumok egyértelműségének hiányára; figyelmeztet, hogy ez aláássa az elszámoltathatóságot, és a tagállamokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód kockázatát hordozza magában; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az eljárások és a belső döntéshozatal teljes átláthatóságát, beleértve az érintett főigazgatóságokat is, és erősítse meg az elszámoltathatóságot és az információmegosztást a Parlamenttel; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az országspecifikus ajánlásoknak való megfelelés továbbra is tartósan alacsony szinten van; felhívja a tagállamokat, hogy jobban foglalkozzanak a foglalkoztatás- és szociálpolitikák területére vonatkozó ajánlásokkal; kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokkal a meglévő ajánlások és a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásáról folytatott párbeszédet, beleértve a jelenlegi és jövőbeli szakpolitikai intézkedések nyomon követését is;

28.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.