1.megismétli, hogy a bővítés stratégiai válasz az új geopolitikai valóságra, és rendkívül fontos beruházás az EU biztonsága és stabilitása szempontjából Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agresszív háborújával, az ismétlődő határsértésekkel, a hibrid támadásokkal és a szomszédai elleni egyéb ellenséges fellépésekkel, valamint más közös geopolitikai kihívásokkal szemben, amely hosszú távú politikai demokratikus jövőképet, valamint bátor intézkedéseket és lépéseket tesz szükségessé az európai projekt befejezése felé;

2.megismétli, hogy a bővítés mind a jelenlegi, mind a jövőbeli tagállamok számára előnyös; hangsúlyozza annak sürgető politikai szükségességét, hogy az EU demonstrálja a bővítési folyamat iránti aktív elkötelezettségét, azzal a céllal is, hogy megőrizze az EU hitelességét a bővítési országok és társadalmaik szemében; kitart amellett, hogy az EU bővítése erősíteni fogja Európa biztonságát és gazdaságát; újfent hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova jövője népeik törekvéseivel összhangban az EU-n belül van; hangsúlyozza, hogy a bővítés elmaradásának költsége meghaladja a folyamat befejezésének költségeit, és azzal a kockázattal járna, hogy olyan geopolitikai szürkezónákat hozna létre, amelyek ki volnának téve a politikai, gazdasági és stratégiai befolyásuk kiterjesztésére törekvő nem uniós országok rosszindulatú befolyásának;

3.hangsúlyozza, hogy a csatlakozás kulcsfontosságú eszköz a tartós béke, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok előmozdításához, a regionális megbékélés és stabilitás előmozdításához, valamint a tagjelölt országok és az EU szomszédságának a rosszindulatú külföldi, különösen Oroszország részéről érkező beavatkozással szembeni védelméhez; úgy véli, hogy a bővítési politika elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU megőrizze befolyását a fokozott geopolitikai instabilitás idején; hangsúlyozza, hogy az Unió jóléte és biztonsága azon múlik, hogy képes-e megvédeni a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a szabályokon alapuló többoldalú rendet; emlékeztet a bővítési országok és a tagállamok közötti közös kulturális, történelmi és emberi kapcsolatokra;

4.üdvözli az elmúlt években elért eredményeket, amelyek a valószínűsítik az EU közeljövőben történő bővítését; elismerését fejezi ki Montenegrónak és Albániának a jelentős előrehaladásukért, megjegyezve azon törekvésüket, hogy 2026 végéig, illetve 2027 végéig lezárják a tárgyalásokat; sürgeti az uniós intézményeket, különösen a Tanácsot, hogy viszonozzák ezt a törekvést, számolják fel az EU részéről fennálló akadályokat, és ezáltal fokozzák a folyamat hitelességét és kiszámíthatóságát, teljes mértékben tiszteletben tartva a „szigorúan érdemeken alapuló” folyamat elvét; üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina tagjelölti státusszal rendelkezik, és arra ösztönzi az országot, hogy tegyen további lépéseket a reformok érdekében;

5.elismerését fejezi ki Ukrajna figyelemreméltó rezilienciájáért és az európai út iránti elkötelezettségéért Oroszország agresszív háborúja ellenére; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem tudott megállapodni a befagyasztott orosz vagyoni eszközök felhasználásáról; méltatja Moldovát, amiért jelentős előrelépést tett az uniós csatlakozás felé vezető úton, és a folyamatos hibrid fenyegetések ellenére sikeresen lezárta az átvilágítási folyamatot; felszólít az Ukrajnával és Moldovával folytatott tárgyalási klaszterek gyors megnyitására, és sürgeti a magyar kormányt, hogy tartózkodjon a tárgyalások további akadályozásától;

6.megismétli, hogy az EUSZ 49. cikkével összhangban bármely európai állam kérheti felvételét az Unióba, feltéve, hogy tiszteletben tartja az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékeket, többek között az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat, beleértve a kisebbségi jogokat is; tudomásul veszi az uniós tagság fokozott támogatását számos olyan országban, amely korábban az EU-hoz való csatlakozásra készült, beleértve Izlandot is, amely 2027-ig népszavazást kíván tartani a csatlakozási tárgyalások újraindításáról, és ösztönzi az EU vezetését, hogy továbbra is építsen ki szorosabb kapcsolatokat ezekkel az országokkal; megjegyzi, hogy 2025. március 26-án az örmény parlament elfogadott egy törvényt, amely hivatalosan támogatja az uniós tagságot, és felszólítja az ország kormányát, hogy kezdje meg az uniós csatlakozási folyamatot, és úgy véli, hogy az örmény demokrácia megszilárdítását célzó tartós reformok átalakító szakaszt nyithatnak az EU és Örményország közötti kapcsolatokban; üdvözli Grönland lehetséges kezdeményezéseit az EU-val való politikai, intézményi és gazdasági kapcsolatainak megerősítésére, az uniós csatlakozás növekvő támogatottsága mellett;

7.emlékeztet arra, hogy a korábbi bővítési fordulók jelentős gazdasági növekedést mozdítottak elő mind az új, mind a régi tagállamokban; hangsúlyozza, hogy a szabad mozgás javította a foglalkoztatási kilátásokat és a béreket, és a hazautalások révén csökkentette a szegénységet; hangsúlyozza, hogy a bővítés pozitív hatást gyakorolt az életszínvonalra a munkaügyi jogszabályok, az egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség, a digitális szolgáltatások, az oktatás és a megkülönböztetésmentesség javítása révén;

8.megismétli, hogy a csatlakozásnak továbbra is érdemeken alapuló és visszafordítható folyamatnak kell maradnia, amelynek során minden egyes kérelmezőt a koppenhágai kritériumok, az uniós vívmányokhoz való igazodás és a bővítési keret valamennyi további feltétele alapján értékelnek; hangsúlyozza, hogy az egyes országok uniós integráció felé vezető útját saját érdemeik alapján kell értékelni, és hogy egyetlen országot sem szabad összekapcsolni egy másikkal, illetve egy csomag részeként kezelni; hangsúlyozza, hogy az uniós értékek és alapelvek esetében nem lehet lerövidíteni az utat;

9.hangsúlyozza, hogy bár a folyamatnak fokozatosabbá és dinamikusabbá kell válnia, egyértelmű reformcélokkal, ütemtervekkel és köztes határidőkkel, nem lehet gyorsított eljárást alkalmazni, mivel ez hatással lehet a csatlakozási folyamat integritására; megjegyzi, hogy számos tagjelölt ország már ambiciózus célokat tűzött ki a tárgyalások lezárására, amit ösztönözni kell, ha ezek kézzelfogható reformokkal párosulnak;

10.hangsúlyozza, hogy a jogállamiságnak, a demokratikus reformnak, a tömegtájékoztatás szabadságának és az alapvető jogoknak, köztük a kisebbségi jogoknak továbbra is a bővítés homlokterében kell maradniuk; hangsúlyozza az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupció elleni küzdelemnek, a civil társadalom bevonásának és támogatásának, valamint a megfélemlítéstől mentes támogató környezetnek a fontosságát, amelyek az uniós tagság felé történő fenntartható előrelépés kulcsfontosságú előfeltételei, különösen a növekvő autoriter tendenciák tükrében; hangsúlyozza, hogy az alapvető kérdések terén elért eredményeknek kell vezérelniük az összes tárgyalási fejezetet;

11.hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamat során el kell érni és általánosan érvényesíteni kell a nemek közötti egyenlőséget, többek között a nemi alapú és a kapcsolati erőszak felszámolása révén, védeni kell a gyermekek jogait és a minőségi oktatáshoz való hozzáférésüket, valamint teljes mértékben érvényesíteni kell hajtani a megkülönböztetésmentesség elvét, többek között az LMBTIQ+-közösséggel és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztetés tekintetében; hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat nemcsak a jogszabályokban, hanem a következetes gyakorlati végrehajtáson keresztül is védeni kell; hangsúlyozza, hogy valamennyi bővítési országnak biztosítania kell a kisebbségek valódi képviseletét valamennyi kormányzati szinten, meg kell őriznie a kisebbségek kulturális és nyelvi identitását, biztosítania kell a kisebbségi nyelveken történő minőségi oktatáshoz való hozzáférést, valamint hatékonyan fel kell lépnie a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ellen;

12.felhívja a Bizottságot, hogy éves jogállamisági jelentésébe foglaljon bele minden olyan bővítési országot, amelyre a jelentés jelenleg nem terjed ki; különösen aggasztónak tartja az igazságügyi reformfolyamatok tartós hiányosságait és stagnálását, a korrupció elleni küzdelem terén elért haladás visszafordítására irányuló kísérleteket, a közigazgatási reformok terén elért korlátozott előrehaladást, a választási jogszabályok európai normákhoz való elégtelen hozzáigazítását, valamint a társadalmi polarizációt, a civil társadalom mozgásterének szűkülését és a békés gyülekezéshez való jog elnyomását egyes bővítési országokban;

13.hangsúlyozza, hogy az Unióban vagy a csatlakozni kívánó országokban egyik oldalon sincs helye a lázító retorikának, a népirtás tagadásának vagy a háborús bűnösök dicsőítésének; hangsúlyozza, hogy a múlttal való szembenézés elengedhetetlen a valódi megbékéléshez, ami kulcsfontosságú a virágzó társadalmak és a sikeres integráció szempontjából;

14.ösztönzi a bővítési országokat, hogy továbbra is határozottan és időben hajtsák végre a szükséges reformokat, és tegyenek kézzelfogható és visszafordíthatatlan előrelépést, kezdve az alapokkal; kitart amellett, hogy folyamatos erőfeszítésekre van szükség a médiapluralizmus előmozdítása, az újságírók jogainak védelme, az oknyomozó újságírás környezetének védelme és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása érdekében valamennyi bővítési országban, ugyanakkor hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az újságírók elleni gyűlöletbeszéd, lejárató kampányok, zaklatás, fenyegetések és támadások kezelésére; ragaszkodik az ilyen bűncselekmények kivizsgálásához és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásához, ugyanakkor kezelni kell a médiakoncentrációt, a politikai és gazdasági nyomást, valamint a médiafinanszírozás és -tulajdonlás átláthatóságának hiányát;

15.hangsúlyozza, hogy fokozni kell a polgárok és a civil társadalom részvételét a bővítési folyamatban; hangsúlyozza a bizonyított eredményekkel és ágazati szakértelemmel rendelkező civil társadalmi szervezetek szerepét a reformok átvilágításában, tárgyalásában, végrehajtásában és nyomon követésében, valamint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a csatlakozási folyamatba vetett közbizalom megőrzésében; kiemeli munkájuk folyamatos támogatásának és a biztonságos működési környezetnek a fontosságát; sürgeti, hogy hívják fel a nemzeti közvélemény figyelmét a civil társadalom támogatásának fontosságára, és növeljék a tevékenységeihez nyújtott állami támogatást, többek között annak érdekében, hogy felkészüljenek az uniós csatlakozást követő finanszírozási változásokra;

16.megismétli azon álláspontját, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás alapvető mutatója a tagjelölt ország világos geopolitikai irányultságának, alapvető uniós értékek és elvek iránti elkötelezettségének, valamint a jövőbeli uniós tagságra való felkészültségének;

17.megjegyzi, hogy egyes tagjelölt országok, mindenekelőtt Ukrajna, már most is hozzájárulnak az európai biztonsághoz és védelemhez; legmélyebb tiszteletét és háláját fejezi ki Ukrajna népének, akik minden nap a legmagasabb árat fizetik az európai életmód megőrzéséért;

18.üdvözli a KKBP-ről a nyugat-balkáni partnerekkel folytatott párbeszéd sikeres újraindítását, és kiemeli e partnerségek fontosságát a béke és a biztonság szempontjából; sürgeti az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt országot, hogy kezeljék prioritásként a KKBP-hez való gyors és teljes körű igazodást, és megismétli, hogy egy adott ország csatlakozása csak akkor történhet meg, ha teljes mértékben igazodik a KKBP-hez, többek között korlátozó intézkedések elfogadása és végrehajtása, valamint az uniós vízumpolitikához való igazodás révén; megjegyzi, hogy a leginkább aggasztó fejleményekre és a demokratikus visszaesésre továbbra is azokban a bővítési országokban kerül sor, ahol a KKBP-hez való igazodás szintje a legalacsonyabb, valamint azokban az országokban, amelyek uniós csatlakozási folyamata ténylegesen leállt, különösen Szerbiában, Grúziában és Törökországban; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak megakadályozása érdekében, hogy más bővítési országok is ezen országok nyomdokaiba lépjenek; hangsúlyozza, hogy a KKBP-hez való igazodástól való szisztematikus eltérés az uniós csatlakozás alapvető akadályát képezi; elvárja, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok a csatlakozási folyamat kulcsfontosságú elemeként teljes mértékben igazodjanak a közös biztonság- és védelempolitikához (KBVP), beleértve annak elveit, célkitűzéseit és küldetéseit is; ösztönzi a Külügyek Tanácsát, hogy hívja meg a KKBP-hez teljes mértékben igazodó bővítési országok külügyminisztereit, hogy vendégként vegyenek részt csúcstalálkozóin;

19.megjegyzi, hogy meg kell erősíteni a tagjelölt országok szerepét az európai biztonságban és védelemben, és támogatja a kiválasztott uniós védelmi eszközökben, programokban és projektekben való érdemeken alapuló részvételüket, valamint a megfigyelői státusz biztosítását számukra az Európai Védelmi Ügynökségben; sürgeti, hogy vonják be őket a vitába, és kötelezzék el magukat amellett, hogy biztonsági garanciákat nyújtanak Ukrajna számára; elismeri több tagjelölt ország hozzájárulását az uniós KBVP-missziókhoz, valamint elismeri az EU-ellenes külföldi információmanipuláció és beavatkozás és a hibrid fenyegetések elleni küzdelmüket, és hangsúlyozza, hogy a szorosabb integráció erősíti a kollektív biztonságot és a hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciát;

20.hangsúlyozza, hogy a KKBP-hez való igazodás elmulasztása biztonsági kockázatot jelent az EU számára, például azáltal, hogy lehetővé teszi a nem uniós országok állampolgárai számára, hogy vízummentes utazási jogokat szerezzenek az EU-ba azáltal, hogy megadják számukra a tagjelölt ország állampolgárságát, vagy a tagjelölt országok tovább növelik a Kínától való függőségüket; kitart amellett, hogy egyértelmű feltételrendszerre van szükség a szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásására és Európa gyengítésére törekvő geopolitikai riválisokkal való együttműködés tekintetében;

21.hangsúlyozza, hogy a regionális együttműködés, különösen a Nyugat-Balkánon, az uniós csatlakozás előfeltétele; hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatokhoz vezető megbékélés kulcsfontosságú a sikeres uniós csatlakozáshoz; hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós és nem uniós országok közötti lezáratlan kétoldalú kérdéseket kétoldalúan, a nemzetközi joggal összhangban kell megoldani, és azokat nem szabad a bővítés megakadályozására felhasználni; figyelmeztet arra, hogy a túlzott késedelmek negatívan befolyásolhatják mind a közvéleményt, mind a politikai elkötelezettséget a tagjelölt országokban;

22.emlékeztet arra, hogy az uniós csatlakozási folyamat az uniós tárgyalási keretekben meghatározott feltételek teljesítésétől, a jószomszédi kapcsolatok előmozdításától, valamint a kétoldalú és nemzetközi megállapodásoknak a koppenhágai kritériumokkal összhangban történő tiszteletben tartásától függ, és az ország saját érdemein alapul; felhívja a Tanácsot annak megakadályozására, hogy a koppenhágai kritériumokhoz nem kapcsolódó kétoldalú kérdések akadályozzák az előrehaladást;

23.hangsúlyozza a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd fontosságát, amely kulcsfontosságú ahhoz, hogy Szerbia és Koszovó előrelépjen az európai úton, és az hozzá fog járulni a regionális stabilitáshoz és jóléthez, valamint az Észak-Macedónia és Görögország közötti preszpa-tavi megállapodás, valamint kiemeli az Észak-Macedónia és Bulgária közötti barátságról, jószomszédi viszonyról és együttműködésről szóló szerződés folyamatos jóhiszemű végrehajtásának fontosságát, összhangban az uniós tárgyalási kerettel;

24.megismétli azon álláspontját, hogy az igazságkeresés és a megbékélés további lehetővé tétele, valamint a demokratikus kormányzás megerősítése érdekében fontos megnyitni és közzétenni a háborús és kommunista történelmi archívumokat; kiemeli a belföldi és nemzetközi bírósági ítéletek teljes körű végrehajtásának, a háborús bűncselekményekkel és az eltűnt személyekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a háborús bűnösök dicsőítése és a történelmi revizionizmus kezelésének fontosságát;

25.hangsúlyozza, hogy az érdemeken alapuló megközelítés azzal járhat, hogy az alapvető értékek terén bekövetkező visszaesés esetén a csatlakozási tárgyalásokat befagyasztják vagy érvénytelenítik, és azok csak a reformok terén elért megfelelő előrelépést követően folytatódnak; hangsúlyozza, hogy a demokratikus kormányzás terén alulteljesítő országoknak következményekkel kell szembenézniük, biztosítva ezzel, hogy a csatlakozási folyamat valóban érdemeken alapuljon; megismétli, hogy az EU-nak a stabilitás és a reformok lendületének megerősítése érdekében proaktívan támogatnia kell a tagjelölt országok demokratikus pilléreit;

26.felszólít a bővítési politika alapos, mind tartalmi, mind lényegi értékelésére annak felmérése érdekében, hogy egyes bővítési országok miért értek el ilyen korlátozott előrelépést, különösen a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia terén; kéri az elért eredmények értékelését, nemcsak jogalkotási szinten, hanem a végrehajtás tekintetében is;

27.felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, az „alapkérdések” témakörbe tartozó reformok végrehajtásával foglalkozó nyomonkövetési csoportot, ahol a gyors előrehaladás vagy visszalépés gyakran a leglátványosabb, és jelentősen befolyásolhatja a csatlakozási folyamat hitelességét és fenntarthatóságát;

28.elismeri, hogy a korábban lezárult bővítési folyamatok jelentős hiányosságai lehetővé tették, hogy az EU-hoz való csatlakozást követően demokratikus visszacsúszás következzen be, aláásva ezáltal az EU bővítési politikájának hitelességét; megjegyzi, hogy azokban a tagjelölt országokban, amelyek nem értek el elegendő előrelépést az uniós tagság felé, az EU-nak meg kell erősítenie a civil társadalom EU-párti demokratikus, a reformok és az európai értékek mellett elkötelezett szereplőinek nyújtott támogatását;

29.felhívja a helyszínen működő uniós küldöttségeket, hogy következetesen alkalmazzanak hiteles és érdemeken alapuló megközelítést, amely a jogállamiság tiszteletben tartásán és az emberi jogok védelmén alapul;

30.úgy véli, hogy a kibővített Unió hatékony működésének biztosítása érdekében a bővítésre való felkészülés folyamatának párhuzamosan kell folynia mind az EU-n, mind a bővítési országokon belül;

31.megismétli az uniós intézményekhez és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy hajtsák végre az EU megerősítéséhez és Európa stratégiai autonómiájának fokozásához szükséges reformokat, biztosítva, hogy az ilyen reformok hiánya ne késleltesse az új tagállamok csatlakozását;

32.megismétli arra irányuló felhívását, hogy a minősített többségi szavazásnak a csatlakozási folyamat szempontjából releváns területeken való bevezetésével erősítsék meg az EU cselekvőképességét, különösen azáltal, hogy eltörlik az egyhangúságra vonatkozó követelményt a bővítési folyamat köztes lépései során, amikor az egyes tárgyalási témakörök és fejezetek megnyitásáról és lezárásáról döntenek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bővítési folyamat közbenső lépéseiben az egyhangúság túlzott alkalmazása ismételten lelassította az EU bővítését, és aláássa az uniós integráció lakossági támogatottságát;

33.úgy véli, hogy felül kell vizsgálni az uniós ágazati politikákat annak értékelése érdekében, hogy miként lehet új tagállamokat befogadni és biztosítani a kibővült Unió hatékony működését; üdvözli a bővítést megelőző, küszöbön álló szakpolitikai felülvizsgálatokat, amelyek alapvető lépést jelentenek az Unió új tagokra való felkészítése felé;

34.hangsúlyozza, hogy a bővítési folyamat számos kulcsfontosságú területen – például a gazdaság, a környezetvédelem és a biztonság területén – jelentős konvergenciapotenciált kínál, amint azt a korábbi bővítési fordulók is mutatták; üdvözli az európai perspektíva által kiváltott korai konvergenciahatásokat; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika és a közös agrárpolitika központi szerepet játszik az uniós tagállamok közötti konvergencia előmozdításában, és azt meg kell őrizni a kibővített Unió számára;

35.elismeri annak fontosságát, hogy érdemeken alapuló és visszafordítható módon, széles körben alkalmazzák a fokozatos integrációt az uniós közös politikákba, például az egységes piacba, beleértve a digitális egységes piacot is, azon tagjelölt országok esetében, amelyek jelentős eredményeket érnek el az EU-val kapcsolatos reformok terén, eközben teljes mértékben megőrizve az EU belső piacának integritását és fenntartva az egyenlő versenyfeltételeket; hangsúlyozza, hogy bár a tagjelölt országok fokozatos integrációja segítheti őket az uniós vívmányok végrehajtásában, és ezáltal gördülékenyebbé teheti az uniós tagságra való átállást, nem helyettesítheti a teljes jogú uniós tagságot; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli tagállamoknak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, mint a jelenlegi tagállamoknak, és határozottan ellenzi a tagság különböző osztályainak létrehozását;

36.kiemeli, hogy a fokozatos integráció legvonzóbb és legnépszerűbb eredménye a vízumliberalizáció; támogatja azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé tennék a vízumliberalizáció felfüggesztését a bővítési országok azon állampolgárai számára, akik felelősek a demokratikus visszacsúszásért és az emberi jogok súlyos megsértéséért, beleértve a békés tüntetők, a civil társadalom, a médiamunkások és az ellenzéki politikusok üldözését és az ellenük irányuló erőszak alkalmazását;

37.hangsúlyozza, hogy az érdemeken alapuló és feltételességi megközelítéssel összhangban fokozatos integrációs lehetőségeket kell biztosítani a tagjelölt országok számára; kiemeli, hogy alapvető fontosságú a fokozatos integráció visszavonhatóságának biztosítása azokban az esetekben, amikor egy tagjelölt ország visszaesik a kötelezettségvállalások teljesítése terén;

38.megismétli, hogy a bővítési folyamatot a tagjelölt országoknak az uniós intézmények működésébe való bevonásával kell támogatni, így az érintett szervekben és intézményekben – többek között a Parlamentben és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségében – betöltött megfigyelői státusz révén;

39.hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az európai társadalmakban az EU bővítésével és annak az európai integráció időtállóvá tételében betöltött szerepével kapcsolatos tudatosságot; kiemeli, hogy a sikeres bővítési folyamat jelentős mértékben függ az egyértelmű és átlátható kommunikációs stratégiától;

40.hangsúlyozza, hogy az egyes csatlakozó országokra vonatkozó egyedi reformcélok, ütemtervek és köztes határidők meghatározása mellett az EU-nak fokoznia kell a folyamat átláthatóságát, és egyértelmű és kiszámítható határidőket kell meghatároznia a csatlakozási pályájukon legnagyobb előrehaladást elért tagjelölt országok csatlakozására vonatkozóan, hogy elkerülje a lendület és a hitelesség elvesztését; úgy véli, hogy amint valamennyi csatlakozási feltétel teljesül az érintett tagjelölt országokban, sort kell keríteni az EU bővítésére;

41.hangsúlyozza, hogy az intézmények működését és függetlenségét érintő kulcsfontosságú reformokat nem szabad elsietni vagy politikai eszközként felhasználni, különösen a bonyolult alkotmányos berendezkedésű tagjelölt országokban; hangsúlyozza, hogy a gyorsított eljárások vagy a politikai határidők betartására irányuló nyomásgyakorlás nem mehet a reformok jogi minőségének és intézményi integritásának rovására;

42.úgy véli, hogy az előcsatlakozási pénzügyi támogatás, beleértve a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszközt, az Ukrajna-eszközt és a Moldovai Reform- és Növekedéstámogató Eszközt is, kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a bővítési országok strukturált pénzügyi támogatásban részesüljenek az intézményi és gazdasági átalakuláshoz; hangsúlyozza, hogy az EU, valamint a két fél polgárai pénzügyi érdekeinek védelme érdekében minden uniós pénzügyi támogatás esetében tiszteletben kell tartani és fenn kell tartani az előcsatlakozási támogatás feltételhez kötöttségét, beleértve a jogállamiságra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó feltételrendszert is; megjegyzi, hogy a strukturális alapok felhasználásához szükséges előkészítési és tanulási folyamat elősegítése érdekében ki kell igazítani az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz végrehajtási módozatait;

43.hangsúlyozza, hogy a bővítés pénzügyi reformokat tesz szükségessé többek között a kohéziós és agrárpolitikák kihívásainak kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés továbbra is képes legyen teljesíteni a meglévő programokat és politikai prioritásokat;

44.megjegyzi, hogy a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat egyértelműen az EU egyik stratégiai prioritásaként határozza meg a bővítést; kiemeli, hogy a bővítés a Globális Európa eszköz központi pillére, amely a javasolt költségvetés 21%-át (azaz 43,1 milliárd EUR-t) teszi ki, lefedi az összes jelenlegi és potenciális tagjelölt országot, valamint a keleti szomszédság partnereit, és célzott finanszírozást biztosít az előcsatlakozási támogatáshoz, az intézmények megerősítéséhez és az EU jövőbeli csatlakozásokra való belső felkészüléséhez;

45.olyan, megfelelő előcsatlakozási finanszírozást kér az új többéves pénzügyi keretben, amely megfelel az EU várható bővítésének annak alkalmazása során, mivel egyes tagjelölt országok valószínűleg a következő többéves pénzügyi keret alkalmazási időszakában csatlakoznak az EU-hoz; felszólít az előcsatlakozási alapok egyértelmű és következetes elosztására és elkülönítésére a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára a többéves pénzügyi keret „Globális Európa” pillérében, és hangsúlyozza, hogy ezeket meg kell védeni a más külső prioritások felé történő eltérítéstől, és egyértelműen tükrözniük kell az alapvető területek prioritásait, miközben javítaniuk kell az előcsatlakozási támogatás láthatóságát és átláthatóságát; kitart amellett, hogy a pénzeszközöknek közvetlenül támogatniuk kell a jogállamiságot, a közigazgatási reformot, a társadalmi és területi kohéziót, valamint a helyi civil társadalmi szereplők és a független média szerepvállalását és bevonását az átláthatóság biztosítása, a pénzeszközökkel való visszaélések megelőzése és a kedvezményezett kormányok nyilvános elszámoltathatóságának fenntartása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy egyértelmű előrehaladási referenciaértékek alapján következetesen alkalmazzon célzott feltételrendszert, jutalmazva a reformokat és szankcionálva a visszalépést vagy az előrehaladás tartós hiányát;

46.megismétli az Európai Ügyészség (EPPO) és a csatlakozó országok közötti hatékony együttműködés keretének létrehozására irányuló felhívását; arra ösztönzi az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy mielőbb kössenek kétoldalú munkamegállapodásokat az Európai Ügyészséggel a szoros együttműködés és az uniós forrásokkal való visszaélésekkel kapcsolatos büntetőeljárások elindításának megkönnyítése érdekében;

47.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni és jobban össze kell hangolni a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és állatjóléti intézkedések végrehajtásához nyújtott finanszírozást, valamint a tagjelölt országoknak nyújtott kapacitásépítési támogatást; tudomásul veszi ezen intézkedések ágazatközi jellegét és magas költségeit, valamint azt, hogy döntő fontosságúak a fenntartható fejlődés, az uniós zöld megállapodáshoz és az állatjóléti jogszabályokhoz való igazodás, valamint a belső piacba való integráció szempontjából;

48.kiemeli annak fontosságát, hogy a tagjelölt országokat bevonják az uniós konnektivitással, közlekedéssel, energetikai infrastruktúrával, a zöld átállással, a digitális biztonsággal, a rezilienciával és a katonai mobilitással kapcsolatos, folyamatban lévő és jövőbeli uniós projektekbe, hogy ezáltal megerősítsék Európa biztonságát a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben;

49.hangsúlyozza a fekete-tengeri régió stratégiai jelentőségét az egész európai kontinens biztonsága és jóléte szempontjából; hangsúlyozza, hogy a regionális reziliencia megerősítése, az ellátási láncok diverzifikálása és az alternatív kereskedelmi útvonalak biztosítása érdekében fokozni kell az Ukrajna, Moldova, Románia, Bulgária és Törökország közötti összeköttetéseket a közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúrában;

50.hangsúlyozza a közlekedési és energetikai infrastrukturális projektek stratégiai fontosságát az EU keleti szomszédságában és a Nyugat-Balkánon az EU geostratégiai autonómiájának megerősítése szempontjából, és felszólít azok gyors befejezésére és teljes körű működőképessé tételére;

51.aggodalmát fejezi ki Kína bővítési országokban gyakorolt növekvő befolyása, a kínai pénzügyi támogatási programokból eredő gazdasági és politikai függőségek, valamint az olyan kulcsfontosságú ágazatokba történő jelentős kínai beruházások miatt, mint az energia, a távközlés, az infrastruktúra, valamint a nyersanyag-kitermelő és a nyersanyagágazat, továbbá a demokratikus rezilienciára, a gazdasági biztonságra és az európai érdekekre gyakorolt hosszú távú következmények miatt; határozottabb és láthatóbb uniós szerepvállalásra szólít fel, többek között hiteles beruházási alternatívák révén;

52.üdvözli az EU és a Nyugat-Balkán közötti barangolási díjak csökkentése révén a polgárok számára elért kézzelfogható eredményeket; felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy ezeket a barangolási megállapodásokat valamennyi bővítési országra kiterjesszék annak érdekében, hogy minden tagjelölt és potenciális tagjelölt ország számára a lehető leghamarabb megvalósuljon a belföldi díjszabás szerinti barangolás és az egységes eurófizetési térség (SEAPA);

53.kéri, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a humán tőkébe történő beruházásokra a versenyképesség és az innováció előmozdítása érdekében a tagjelölt országokban, és találjanak kézzelfogható megoldásokat az ifjúsági munkanélküliségre;

54.ismételten felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy erősítsék meg az uniós tagság kézzelfogható előnyeivel kapcsolatos proaktív és stratégiai kommunikációs erőfeszítéseket a bővítési országokban és a tagállamokban, olyan testre szabott, tényeken alapuló és eredményorientált kommunikációs stratégiák kidolgozása révén, amelyek alátámasztják az uniós célkitűzéseket, és bevonják a helyi civil társadalmat és médiát, ahelyett, hogy általános kommunikációs kampányokra támaszkodnának; ezzel összefüggésben kiemeli a fiatalok rendkívül fontos szerepét, mivel az ifjúsági mozgalmak többször is kulcsfontosságúnak bizonyultak a tagjelölt országokban a demokráciapárti aktivizmusban való közreműködésben; megismétli továbbá a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy egyértelmű jelzésekkel és az EU zászlajának feltüntetésével biztosítsa a tagjelölt országokban nyújtott uniós támogatás és beruházások teljes láthatóságát és a nyilvánosság általi ismertségét, többek között akkor is, ha azokat nemzetközi szervezeteken keresztül bocsátják rendelkezésre; hangsúlyozza, hogy míg az Egyesült Államok felhagyott a független média és a civil társadalmi szereplők támogatásával a tagjelölt országokban, az EU-nak komoly érdeke fűződik a gyors fellépéshez; hangsúlyozza, hogy a polgárok támogatása döntő fontosságú lesz a ratifikációs folyamatokban, és hogy a kommunikációnak hatnia kell mind az értelemre, mind az érzelmekre; sürgeti az uniós intézményeket, hogy mozdítsák elő a bővítésről szóló inkluzív nyilvános vitákat, vonják be a nyilvánosságot az érdemi vitába, és tegyék lehetővé a folyamatban való hatékony részvételüket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mind az uniós tagállamokban, mind a csatlakozásra váró országokban nagyobb mértékben vonják be a polgárokat a bővítési folyamatba;

55.hangsúlyozza a bővítési országok hatóságainak és politikai vezetőinek kiemelt szerepét az uniós csatlakozási reformokra irányuló, pártok közötti együttműködés kiépítésében, az uniós tagsággal kapcsolatos, az egész társadalmon átívelő konszenzus fenntartásában, valamint az uniós csatlakozás előnyeinek a polgárok felé történő hatékony és folyamatos kommunikálásában; rámutat a civil társadalmi szervezetek alapvető fontosságú szerepére az uniós integrációról szóló, tényeken alapuló nyilvános diskurzus előmozdításában, a dezinformáció elleni küzdelemben és a tájékozott nyilvános vita elősegítésében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szisztematikusan vonják be a civil társadalmi szereplőket a bővítéssel és az EU által támogatott reformokkal kapcsolatos stratégiai kommunikációs erőfeszítésekbe;

56.sürgeti a Bizottságot, többek között a legmagasabb szinten is, hogy a feltételesség fenntartása, az uniós értékek védelme, valamint az Európa-párti és demokráciapárti szereplők bizalmának fenntartása érdekében nyilvános kommunikációjában használjon egyértelműbb és közvetlenebb nyelvezetet, többek között a hiányosságokról, az előrehaladás hiányáról és a visszaesésről, különösen a jogállamiság tekintetében;

57.felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy teljes mértékben vegyenek részt a tagjelölt országokban zajló reformfolyamatok további megerősítésében, különösen ezen országok közigazgatási kapacitásainak célzott kapacitásépítési programok keretében történő növelése révén; kéri, hogy fokozzák az uniós tagállamok és a bővítési országok közötti tudományos és oktatási együttműködést az európai értékekre és a jogállamiságra, a jó kormányzásra, a közigazgatásra és a korrupció felszámolására összpontosító képzések ösztönzésével, valamint a bővítési országok tisztviselői, köztük a helyi és regionális önkormányzatok tisztviselői közös képzése helyszínének létrehozásával; kiemeli az ikerintézményi projektek sikerét az ágazati szakértelem átadása terén, és hangsúlyozza, hogy építeni kell erre a pozitív tapasztalatra, nem utolsó sorban azért, hogy növeljék a bővítési folyamattal kapcsolatos felelősségvállalást a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy a kapacitásépítési programoknak prioritásként kell kezelniük a független civil társadalmi szervezetek megerősítését és működési terük megőrzését is; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa azokat a programokat, amelyek erősítik azokat a helyi közösségeket, önkénteseket és polgári kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják a demokratikus kultúrát, az európai értékeket és a társadalmi kohéziót;

58.hangsúlyozza a parlamenti diplomácia, az elszámoltathatóság és az uniós demokráciatámogatási programok szerepét a reformok lendületének fenntartásában; megismétli, hogy készen áll arra, hogy a korábbi pozitív tapasztalatokra és sikeres formátumokra építve a Parlament meglévő demokráciatámogatási eszközeinek és kezdeményezéseinek teljes körű kihasználása, valamint az uniós csatlakozási folyamat és a kapcsolódó reformok fokozott parlamenti felügyeletének előmozdítása révén fokozza a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok nemzeti parlamentjeivel folytatott rendszeres és átlátható párbeszédet és együttműködést;

59.hangsúlyozza, hogy olyan választási reformokra van szükség, amelyek a nemzetközi normákkal összhangban biztosítják a szabad, tisztességes és demokratikus választásokat; hangsúlyozza, hogy a pluralizmusra, a pártok integritására, a párt- és médiafinanszírozás átláthatóságára, valamint az igazságszolgáltatás és a média függetlenségére vonatkozó referenciaértékek a pénzügyi támogatás és az előrehaladás előfeltételei; ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy használjanak a polgárokat, a parlamenteket, a civil társadalmat és a fiatalokat bevonó részvételi eszközöket a véleménycserére, a kölcsönös megértés fokozására és a felelősségvállalás érzésének kialakítására a hivatalos csatlakozás előtt;

60.aggodalmát fejezi ki az Oroszország és más szereplők által évek óta folyamatosan folytatott nagyszabású és rosszindulatú dezinformációs kampányok miatt, amelyek intenzitása Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete óta egyre nő; megjegyzi, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, valamint az EU szomszédsága egyértelműen az orosz külföldi információmanipulációs és beavatkozási műveletek középpontjában állnak, amelyek egyik célja az EU hiteltelenítése és az EU-integráció észlelt értékének csökkentése;

61.ösztönzi a civil társadalommal folytatott szorosabb uniós párbeszédet, valamint a független oknyomozó média, a tényellenőrző szervek és a médiaműveltséggel foglalkozó civil társadalmi szervezetek nagyobb támogatását a dezinformáció, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni hatékony küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy szükség van az EU-val való konvergenciafolyamatukba és választási folyamataikba jelentős külső beavatkozással szembesülő valamennyi bővítési ország folyamatos támogatására és a velük való szoros együttműködésre; felszólít az Európai Unió moldovai partnerségi missziójából levont tanulságok alkalmazására; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy értékeljék és javítsák a tagjelölt országoknak a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemben való támogatását célzó uniós eszközök hatékonyságát; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a javasolt európai demokráciapajzsot kiterjessze a csatlakozó országokra, és ezáltal jobban képessé tegye ezeket az országokat arra, hogy reagáljanak az olyan fenyegetésekre, mint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a dezinformációs kampányok; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy mélyítsék el az együttműködést a kiszolgáltatott bővítési országokkal az információs reziliencia, a kiberbiztonság és a hibrid fenyegetések terén; felhívja az EKSZ-t és a harmadik országokban működő uniós küldöttségeket, hogy erősítsék tovább az EU közös kül- és biztonságpolitikája elleni dezinformáció és propaganda elleni küzdelemre és fellépésre irányuló kapacitásaikat, többek között a külföldi befolyás elleni küzdelemre irányuló kommunikációs kampányokba való beruházás révén;

62.aggodalommal állapítja meg, hogy Oroszország egyre inkább a „hagyományos értékek” globális védelmezőjeként tünteti fel magát azáltal, hogy az orosz ortodox egyházat a dezinformáció és a puha hatalmi eszközök kivetítésének eszközeként használja, különösen a volt Szovjetunió országaiban; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatokat úgy alakították ki, hogy aláássák a demokráciát, a társadalmi kohéziót és az Európa-párti irányultságokat; kéri, hogy a KKBP és a bővítési politika tartalmazzon konkrét intézkedéseket az ilyen befolyás ellensúlyozására, beleértve a vallási alapú diplomáciát, a stratégiai kommunikációt és a szovjet elnyomás áldozataivá vált vallási közösségek támogatását;

63.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a bővítési országok kormányainak és parlamentjeinek.