1.elismeri, hogy az uniós tagállamok védelmi kiadásainak jelentős növekedése egyértelműen tükrözi a romló biztonsági környezetre való reagálás iránti elkötelezettségüket a katonai képességek fokozása, az elrettentés megerősítése, valamint az európai és transzatlanti védelem iránti kollektív elkötelezettségük erősítése révén; megjegyzi, hogy egyes tagállamok, különösen az EU keleti határain fekvő tagállamok teljesítették vagy túlteljesítették a NATO azon kiadási célkitűzését, hogy 2025 végéig GDP-jük 2%-át védelmi kiadásokra fordítsák;

2.elismeri továbbá, hogy Európa biztonságának és védelmének megerősítése a nemzeti védelmi kiadások növelése mellett megköveteli a nagyobb koordináció, hatékonyság és integráció irányába való általános elmozdulást is abban a tekintetben, ahogyan a tagállamok kidolgozzák, finanszírozzák és végrehajtják védelmi politikáikat; hangsúlyozza, hogy a védelem túlnyomórészt nemzeti megközelítéséről az Unió kollektív biztonsági és elrettentési pozíciójának közös értelmezése felé való elmozdulást az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállamok szuverenitásának, valamint a biztonság és a védelem területén fennálló hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani;

3.megjegyzi, hogy a megnövelt védelmi erőfeszítések ellenére az EU és tagállamai továbbra is tartós hiányosságokkal szembesülnek a stratégiai kollektív képességek, a vezetési és irányítási struktúrák és a fenntartható katonai kapacitás terén; kiemeli különösen, hogy a tagállamok első körben a következő kiemelt képességbeli hiányosságokat azonosították „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című közös közlemény 3. oldalán felsoroltak szerint.: lég- és rakétavédelem, tüzérségi rendszerek, rakéták és lőszerek, drónok és drónelhárító rendszerek, stratégiai támogató eszközök – többek között a világűrrel és a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatban –, katonai mobilitás, kibernetika, mesterséges intelligencia és elektronikai hadviselés, szárazföldi hadviselés és tengeri védelem; hangsúlyozza, hogy ezek a hiányosságok jelentősen korlátozzák az EU és tagállamai azon képességét, hogy megerősítsék az elrettentést, hosszan tartó, nagyszabású védelmi szerepvállalást tartsanak fenn az egyre valószínűbbé váló hibrid vagy hagyományos harci cselekményekkel szemben; sürgős intézkedéseket szorgalmaz a képességek terén fennálló említett kritikus hiányosságok stratégiai és ipari ügyekben való megerősített együttműködés, összehangolt tervezés és célzott beruházások révén történő kezelésére a védelmi felkészültség biztosítása érdekében; elismeri az EDTIB-et alkotó érdekelt felek által az említett kihívások leküzdésére tett erőfeszítéseket;

4.hangsúlyozza, hogy a képességek terén fennálló hiányosságok pótlásához önálló stratégiai támogató eszközök kialakítására van szükség, amelyek nélkül a tagállamok fegyveres erői nem tudnak hatékonyan közös katonai műveleteket végrehajtani; e tekintetben javasolja a vezetés, az irányítás, a kommunikáció, a hírszerzés, a megfigyelés, a célmeghatározás és a felderítés biztonságos és védett közös architektúrájának kidolgozását, valamint közös védelmi képességek kialakítását a világűr, a stratégiai légi és tengeri szállítás, a légi utántöltés, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatmegelőzés területén; méltatja az EDA munkáját, amely áttekintést és elemzést nyújt az EU védelmi helyzetéről, és a képességfejlesztési prioritások és a koordinált éves védelmi szemle keretében ajánlásokat fogalmaz meg a képességek fejlesztése és a beszerzés terén folytatott együttműködés lehetőségei tekintetében;

5.emlékeztet arra, hogy a NATO és az EU egymást kiegészítő, koherens és kölcsönösen erősítő szerepet tölt be; kéri, hogy a védelmi képességek fejlesztése és a meglévő hiányosságok megszüntetése érdekében az EU tagállamai és a NATO-szövetségesek az EU–NATO együttműködésről szóló, 2023. január 10-i harmadik együttes nyilatkozattal összhangban vállaljanak nagyobb szerepet az együttműködés területén; kiemeli, hogy e tekintetben minden európai erőfeszítést a NATO-val szoros együttműködésben kell megtenni az ipari együttműködés és az interoperabilitás erősítése céljából; szorgalmazza, hogy Európa vállaljon nagyobb szerepet a NATO meglévő együttműködési struktúráiban, és emlékeztet arra is, hogy biztosítani kell az eredmények összhangját az EU képességfejlesztési tervezési folyamata és a NATO tervezési és felülvizsgálati folyamata között; kéri az uniós tagállamok és a NATO-szövetségesek katonai felszerelései közötti interoperabilitás javítását, különösen a szabványok és előírások közötti kompatibilitás biztosítása révén;

6.elismeri, hogy vannak olyan azonnali védelmi szükségletek, amelyeket továbbra is EU-n kívüli országokból származó szállításokkal vagy támogatással kell kielégíteni; hangsúlyozza továbbá, hogy az európai biztonság továbbra is nagy mértékben függ a nem uniós országok védelmi iparától; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben és tekintettel arra a követelményre, hogy az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia a védelem területén, szükség van az irányított és fokozatos átállásra az EU-n kívüli országoktól való függőségről a stratégiai autonómiára, valamint az EDTIB megerősítésére; egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy amennyire lehetséges, jelentősen csökkenteni kell vagy fokozatosan meg kell szüntetni a nem uniós gyártóktól és beszállítóktól való függőséget, többek között a nyersanyagok és a ritkaföldfémek területén, amennyiben az EU-n belül egyenértékű megoldások léteznek vagy fejleszthetők, amelyek elengedhetetlenek az EU stratégiai autonómiája és ellátásbiztonsága szempontjából; ezért intézkedéseket szorgalmaz az EDTIB megerősítésére és versenyképességének fokozására, többek között a védelmi beszerzések terén alkalmazott ambiciózus és dinamikus uniós preferencia, az uniós vállalatok számára nyitott és versenyképes piacok, az EU-n belüli, valamint a megbízható és hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott, határokon átnyúló ipari együttműködés, valamint a kkv-k közbeszerzéshez való tisztességes hozzáférése révén;

7.kiemeli, hogy a védelmi termékek és szolgáltatások teljeskörűen működő egységes uniós piacának létrehozása nélkül fennáll annak kockázata, hogy a nemzeti védelmi kiadások növekedése a hatékonysági problémák miatt szétforgácsolódik, ami további széttöredezettséghez vezet az EDTIB-n belül; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a közös védelmi beszerzést, és fokozzák a védelmi képességek fejlesztésével kapcsolatos együttműködést az interoperabilitás és a csereszabatosság fokozása, a hatékony erőforrás-elosztás biztosítása, az EDTIB megerősítése, a magánberuházások vonzása, az uniós védelmi piac széttagoltságának csökkentése, valamint az Unió-szerte hasonló operatív igényeket kielégítő különböző védelmi termékek sokféleségének csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy a vezérprojektekkel összefüggésben a beszerzést a részt vevő tagállamoknak közösen kell lebonyolítaniuk, és hogy a vezérprojekteknek hozzá kell járulniuk ahhoz a célhoz, hogy 2027 végéig a védelmi beszerzések 40%-át közös beszerzésként szervezzék meg;

8.tudomásul veszi a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című közlemény részeként tett javaslatot az európai készültségi vezérprojektek első csoportjának elindítására; tudomásul veszi az említett ütemterv Európai Tanács általi jóváhagyását, valamint a tagállamok kötelezettségvállalását a négy első európai készültségi vezérprojekt – az európai drónvédelmi kezdeményezés, a keleti őrség, az európai légvédelmi pajzs és az európai űrpajzs – kidolgozására; megjegyzi, hogy ezek a javasolt vezérprojektek a védelmi képességek igen széles körét fedik le; megjegyzi továbbá, hogy e vezérprojektek horizontális jellegűek, és hozzájárulnak az Unió biztonsági érdekeinek teljes spektrumához; ezért sürgeti a Bizottságot, a részt vevő tagállamokat és az EDA-t, hogy egyértelműen határozzák meg az egyes projektek végrehajtásának konkrét célkitűzéseit, ütemtervét és mérföldköveit, finanszírozási javaslatait, irányítási mechanizmusait, technológiai hatókörét és szabványait, valamint várható méretét; hangsúlyozza, hogy műveleti koncepcióra és egyértelmű irányításra van szükség annak meghatározásához, hogy kinek mi a feladata, különösen a határokon átnyúló vonatkozású esetekben, például ha egy ellenséges drón az egyik tagállamból átrepül egy másikba; hangsúlyozza, hogy e projektek kialakításának és végrehajtásának átfogónak kell lennie, biztosítva, hogy a fejlett technológiák mellett hagyományos védelmi elemeket is magukban foglaljanak annak érdekében, hogy garantálják a műveleti fenntarthatóságot elhúzódó konfliktusok esetén; felhívja a részt vevő tagállamokat, hogy biztosítsák minden egyes projekt mérföldköveinek teljesítését, véglegesítsék az ütemtervben felvázolt képességi koalíciókat, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a vezérprojektek gyors elindítása érdekében, összhangban az Európai Tanács 2025. október 23-i következtetéseivel;

9.üdvözli az európai drónvédelmi kezdeményezés tekintetében javasolt megközelítést, amely technológiailag fejlett, többrétegű rendszer fejlesztésére irányul, amely drónok észlelésére, nyomon követésére és semlegesítésére szolgáló interoperábilis képességekkel, valamint földi célpontok leküzdésére alkalmas, a precíziós csapások érdekében dróntechnológiákat alkalmazó képességekkel rendelkezik; elismeri, hogy a tagállamok drónelhárító képességeinek teljes mértékben interoperábilisnak és összekapcsoltnak kell lennie az uniós szintű helyzetismeretnek és az uniós tagállamok együttes fellépésre való képességének, valamint a kritikus infrastruktúra NATO-val együttműködésben történő védelmének biztosítása érdekében; tisztában van a működőképes drónvédelmi rendszer említett kezdeményezés keretében történő létrehozásával kapcsolatos kihívásokkal, és ezért szorgalmazza, hogy első lépésként kevesebb tagállam bevonásával hajtsanak végre kísérleti projekteket, ezzel előkészítve a 360 fokos megközelítés alkalmazását, amint a rendszerek kellően működőképesek és hatékonyak a szélesebb körben történő bevezetéshez;

10.hangsúlyozza, hogy a vezérprojekteknek figyelembe kell venniük az EU keleti határának sajátos védelmi és elrettentési követelményeit; üdvözli a keleti őrség tekintetében javasolt megközelítést, amelynek célja, hogy kiépítse a keleti határ mentén fekvő tagállamok kapacitásait annak érdekében, hogy képesek legyenek kezelni a fenyegetések széles körét, többek között a hibrid fenyegetéseket, Oroszország árnyékflottájának szabotázsműveletekre és megfigyelésre való felhasználását, valamint a fegyveres agresszió kockázatát; kiemeli, hogy a keleti őrség a szárazföldi védelem négy eleme, a helyzetismeret, a légvédelem és a drónelhárító rendszerek, valamint a tengeri védelem integrálását foglalja magában a Balti-tengeren és a Fekete-tengeren; üdvözli egy több területre kiterjedő megfigyelési rendszerekkel, drónokkal és drónelhárító képességekkel, elektronikus hadviselési képességekkel, precíziós csapásmérő rendszerekkel és reagálóképes operatív koordinációval rendelkező, átfogó európai határvédelmi képesség létrehozására irányuló javasolt célkitűzést; kéri a reziliencia fokozására, az infrastruktúravédelmi intézkedések és a kibervédelmi kapacitások megerősítésére, valamint a regionális interoperabilitás és a teljes műveleti készenlét válság esetén történő biztosítására irányuló intézkedések beépítését;

11.hangsúlyozza, hogy a vezérprojektek komoly lehetőséget kínálnak az EDTIB versenyképességének, hatékonyságának és innovációs kapacitásának erősítésére; elismeri, hogy létre kell hozni a „közös érdekű vezérprojektek” széles körben elfogadott fogalommeghatározását nagyszabású, a lehető legtöbb tagállamot bevonó, páneurópai együttműködési kezdeményezésekként a védelmi képességek, a digitális védelmi infrastruktúra és az ipari fejlesztés területén, beleértve a közös keretrendszeren, például az EDIP-en belüli stratégiai támogató eszközöket is, amelyek lehetővé teszik e projekteknek az uniós védelmi és iparpolitikákon belüli koherens azonosítását és végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a vezérprojektek definiálása döntő fontosságú a tagállamok közötti hatékony együttműködés biztosítása, a képességek terén fennálló kritikus hiányosságok kezelésére szolgáló erőforrások egyesítése és a valódi európai védelmi unió felé való elmozdulás szempontjából;

12.hangsúlyozza az EDTIB megerősítésének stratégiai fontosságát az Ukrajnával, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás HL L 1., 1994.1.3., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj. alapján létrehozott együttműködés keretében társult országokkal, a hasonlóan gondolkodó nem uniós országokkal, valamint EU-val biztonsági és védelmi partnerségeket aláírt országokkal folytatott együttműködés révén; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az ukrán védelmi ipar az ukrán fegyveres erők harctéren szerzett tapasztalataiból levont tanulságok alapján kulcsfontosságú technológiai szakértelemre és know-how-ra tett szert, és tudomásul veszi az Ukrajnával közös drónszövetségre irányuló javaslatot; javasolja, hogy a lassú uniós innovációs ciklusok kezelése, a kutatás-fejlesztés és a termelés összekapcsolása, valamint a folyamatos technológiai fejlődés biztosítása érdekében a vezérprojektek – lehetőség szerint és az EU és tagállamai biztonsági érdekeinek teljes körű tiszteletben tartása mellett – álljanak nyitva Ukrajna, a társult országok és az EU-val biztonsági és védelmi partnerséget aláírt országok részvétele előtt;

13.hangsúlyozza, hogy a vezérprojektek célkitűzéseit össze kell hangolni az elfogadott uniós védelmi célkitűzésekkel, és összhangban kell állniuk a képességfejlesztésre vonatkozó NATO-célokkal; hangsúlyozza továbbá, hogy a vezérprojekteknek az innovatív védelmi technológiai területekkel kell foglalkozniuk, és hozzá kell járulniuk olyan élvonalbeli védelmi képességek fejlesztéséhez, amelyek reagálnak a modern hadviseléssel szemben támasztott követelményekre, többek között a több területet érintő katonai műveletek, a csapatok és a fegyverek hálózatba kapcsolása, a kibervédelem biztosítása, a hírszerzési adatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása, megosztása, a pilóta nélküli rendszerek és az MI-alapú döntéstámogató eszközök fejlesztése, a mélységi és precíziós csapások végrehajtása és a dróntámadások elhárítása iránti növekvő igényre; kiemeli az MI-rendszerek etikus és felelősségteljes, a nemzetközi humanitárius joggal teljes összhangban történő használatának fontosságát;

14.felhívja a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy az adatszuverenitás, valamint a hibrid és kiberfenyegetésekkel szembeni kollektív felkészültség biztosítása érdekében a kiberterületet és a digitális technológiákat építsék be az EU alapvető védelmi prioritásaiba; hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság és a kiberreziliencia biztosításának horizontális célkitűzésként kell szerepelnie minden vezérprojektben, az uniós kibervédelmi politikával és a stratégiai iránytű prioritásaival összhangban biztosítva a biztonságos digitális infrastruktúrát, a vezetési és irányítási rendszerek védelmét, valamint a műveleti területek közötti adatáramlás integritását;

15.hangsúlyozza, hogy szükség van a világűrre – mint egyre militarizálódó stratégiai területre – kiterjedő vezérprojektekre, miután ez olyan terület, amelytől több biztonsággal összefüggő tevékenység is függ, például biztonságos kommunikáció és a hírszerzési információk gyűjtése; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy integrálják a védelmi vezérprojekteket a stratégiai közlekedési és logisztikai infrastruktúrával, például a határokon átnyúló katonai mobilitási folyosókkal és a kettős felhasználású infrastruktúrával Kelet- és Délkelet-Európában, amelyek elengedhetetlenek a gyors telepítéshez és rezilienciához a keleti határ mentén;

16.hangsúlyozza, hogy a vezérprojekteknek a szorosabb együttműködés és az innováció előmozdítására kell irányulniuk az uniós szintű és az EU-tagállamok közötti irányítási mechanizmusok területén, és bevált gyakorlatokat kell felmutatniuk egy közös és összehangolt európai védelmi stratégia felé, figyelembe véve egyúttal a modern hadviselés valós működésével kapcsolatban Ukrajnában szerzett ismereteket is; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak egyértelmű rövid, közép- és hosszú távú stratégiákat kell kidolgoznia a közös érdekű európai védelmi projektek fejlesztésére, biztosítva a hosszú távú kutatás-fejlesztési és innovációs erőfeszítések és a kritikus védelmi képességekbe történő rövid távú beruházások következetes összehangolását, mind a technológiai fejlődés, mind az azonnali műveleti készenlét garantálása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a vezérprojektek jó irányításának közös jövőképen és a „programbeli szereplők”, nevezetesen a Bizottság, az uniós tagállamok kormányai, katonai parancsnokságai és közbeszerzési ügynökségei, valamint a védelmi ipari vállalatok közötti hatékony együttműködésen kell alapulnia; úgy véli, hogy a vezérprojektek profitálhatnak a PESCO és az Európai Védelmi Alap (EDF) projektjei keretében zajló meglévő együttműködésből, és építhetnek arra;

17.elismeri, hogy számos európai védelmi vállalat a múltban már részt vett nagyszabású transznacionális együttműködésen alapuló projektekben a biztonsági dimenzióhoz kapcsolódó különböző területeken; kiemeli, hogy ezek az esetek példaként szolgálhatnak a jövőbeli közös érdekű európai projektek megtervezéséhez és irányításához; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési és gyártási szakaszon túl a vezérprojekteknek biztosítaniuk kell a működésükre, karbantartásukra és életciklus-menedzsmentjükre vonatkozó uniós szintű közös keretek létrehozását is;

18.tudomásul veszi az EDPCI-projekteknek az EDIP keretében, új eszközként történő létrehozását; elismeri, hogy ennek keretében vezérprojekteket is lehet kidolgozni; megjegyzi, hogy EDPCI-k a SEAP-ok keretében is kidolgozhatók; hangsúlyozza, hogy az EDPCI-projekteknek fokozniuk kell az ellátási láncok interoperabilitását és rezilienciáját, és továbbra is teljes mértékben ki kell egészíteniük a NATO képességtervezését „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című közleményben meghatározottak szerint;

19.felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a vezérprojektek, a közös érdekű európai védelmi projektek és a meglévő eszközök, például a PESCO, az EDF, az EDIP és az EDPCI-k végrehajtási keretei közötti teljes fogalmi és eljárási összhangra annak érdekében, hogy ezek az eszközök koherensen működjenek, és kölcsönösen erősítsék egymást az EU védelmi architektúráján belül; felhívja továbbá a Bizottságot annak tisztázására, hogy az EDPCI-projekteket hogyan kell úgy strukturálni és kombinálni a gyakorlatban, hogy azok vezérprojektté váljanak, beleértve a szükséges irányítási, ütemezési és koordinációs mechanizmusokat;

20.hangsúlyozza, hogy az EU védelmi ökoszisztémáján belül erősebb szinergiák előmozdítására van szükség a kutatás, az innováció és az ipari fejlesztés között; e tekintetben elismeri az érintett érdekelt felek, például a kutatóhelyek, a tudományos intézmények, az innovációs központok, a technológiai központok, valamint a vizsgálati és tanúsítási szervek támogató szerepét valamennyi tagállamból; kéri az ipari szereplők, különösen a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások lehető legszélesebb körének bevonását a vezérprojektekbe az innováció terjedésének az EDTIB teljes spektrumában történő lehetővé tétele, valamint az ellátásbiztonság javítása érdekében; szorgalmazza egy magas szintű európai védelmi ipari csoport létrehozását a hatékony együttműködés biztosítása, valamint az iparral folytatott szorosabb párbeszéd és együttműködés érdekében Európa egész területén;

21.hangsúlyozza a kiegyensúlyozott földrajzi részvétel biztosításának fontosságát a vezérprojektekben, amelyeknek törekedniük kell a tagállamok – köztük a feltörekvő védelmi iparágakkal rendelkezők – lehető legszélesebb körű részvételére; hangsúlyozza, hogy a vezérprojekteknek valamennyi részt vevő tagállam számára lehetővé kell tenniük, hogy részesüljenek a műszaki haladás és a termelési kapacitások előnyeiből, és Unió-szerte hozzá kell járulniuk a képességek és a reziliencia megerősítéséhez; hangsúlyozza továbbá, hogy ezeknek a projekteknek továbbra is nyitva kell állniuk a csatlakozni kívánó új tagállamok előtt, és hogy idővel ösztönözni kell és meg kell könnyíteni további tagállamok részvételét; rugalmas és inkluzív társfinanszírozási mechanizmusokat szorgalmaz, amelyek biztosítják, hogy gazdasági mérettől függetlenül valamennyi tagállam érdemben részt vehessen a vezérprojektekben;

22.hangsúlyozza az uniós védelmi ipari stratégia regionális dimenziója erősítésének fontosságát, és hangsúlyozza a vezérprojektek potenciális hatását az EU régióiban a tovagyűrűző technológiai hatások, a gazdasági előnyök, a szakképzett munkaerő foglalkoztatása és a társadalmi kohézió tekintetében; kéri a regionális és helyi önkormányzatok bevonását, és hogy az EU régiói részesülhessenek a vezérprojektek előnyeiből a kohézió, az innováció és a védelmi ügyekben való közös felelősségviselés előmozdítása érdekében;

23.hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy ellenséges országok és EU-n kívüli riválisok hozzájussanak a katonai technológiákhoz, elsősorban a kialakulóban lévő érzékeny technológiákhoz és a kritikus fontosságú kettős felhasználású termékekhez, különösen az űrkutatás, a kvantumtechnológiák és a mesterséges intelligencia területén; sürgeti, hogy a vezérprojektekben részt vevő tagállamok erősítsék meg a koordinációt, és vállaljanak kötelezettséget közös megközelítések alkalmazására, valamint a vezérprojektekből származó termékekre vonatkozó kiviteli engedélyek nem részt vevő, EU-n kívüli országok számára történő megadásával kapcsolatos közös stratégia és feltételrendszer meghatározására és elfogadására;

24.szorgalmazza egy vezérprojektekben részt vevő tagállamok közötti, összehangolt kockázatalapú exportellenőrzési mechanizmus létrehozását, amely összhangban van az uniós stratégiai iránytű célkitűzéseivel, valamint a tagállamok nemzeti hatásköreivel, előjogaival és nemzetközi kötelezettségeivel, beleértve a NATO keretében vállaltakat is;

25.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszenek elő további javaslatokat olyan vezérprojektekre, amelyek a védelmi képességek fejlesztésével foglalkoznak, és lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy nemzeti erőfeszítéseiket jobban összehangolják az elfogadott uniós védelmi célkitűzésekkel, és összhangban legyenek a képességfejlesztésre vonatkozó releváns NATO-célokkal; kiemeli, hogy a projektjavaslatoknak figyelembe kell venniük a hagyományos katonai és hibrid fenyegetések bekövetkezésének leginkább kitett tagállamok sajátos szükségleteit; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a védelmi iparágakat bevonják a jelenlegi és a jövőbeli vezérprojektek prioritásainak és hatókörének meghatározásába;

26.hangsúlyozza, hogy a vezérprojektek kiválasztásának érdemeken kell alapulnia, és átlátható eljárásokra kell támaszkodnia, biztosítva a kiegyensúlyozott földrajzi részvételt és megakadályozva, hogy a döntéshozatal vagy az ipari előnyök korlátozott számú tagállamban koncentrálódjanak;

27.javasolja a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az EDA tanácsadó, támogató és koordináló szerepkörben való részvételét a vezérprojektek végrehajtásának megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza az Európai Unió Katonai Bizottságának a stratégiai katonai tanácsadás és a Politikai és Biztonsági Bizottságnak szóló ajánlások megfogalmazása terén játszott alapvető fontosságú szerepét, különösen a képességekkel kapcsolatos célkitűzések kidolgozásával, értékelésével és felülvizsgálatával kapcsolatban, és e tekintetben kéri hivatalos bevonását a vezérprojektek irányítási keretrendszerébe;

28.kötelezettséget vállal arra, hogy a vezérprojektek koordinálásával, végrehajtásával és finanszírozásával kapcsolatban ellenőrzési, jogalkotási és költségvetési szerepköreit a Bizottság rendszeres és átfogó tájékoztatása és jelentései alapján gyakorolja; kiemeli az uniós források felhasználása tekintetében meglévő költségvetési hatáskörét és felelősségét; rendszeres nyilvános jelentéstételt és parlamenti ellenőrzést szorgalmaz az elszámoltathatóság és a vezérprojektek iránti bizalom előmozdítása érdekében;

29.kéri megfelelő és célzott finanszírozás biztosítását a következő többéves pénzügyi keretben a vezérprojektek hosszú távú finanszírozásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy megfelelő és elegendő finanszírozásra van szükség a vezérprojektek számára, amely nem veszélyezteti az uniós költségvetés egyéb, védelemre szánt stratégiai területeire elkülönített forrásait; hangsúlyozza, hogy e finanszírozás egy részét a képzésre, a készségfejlesztésre és a tehetségek megtartására irányuló kezdeményezésekre kell fordítani;

30.hangsúlyozza, hogy a védelmi képességek közös, uniós szintű fejlesztése jelentős méretgazdaságosságot eredményezhet, csökkentheti a párhuzamosságokat, és biztosíthatja, hogy a közpénzeket és az adófizetők pénzét a leghatékonyabb és legfelelősségteljesebb módon használják fel;

31.osztja az Európai Számvevőszék EDIP-javaslattal kapcsolatos észrevételét, amely szerint a vezérprojektek befejezéséhez szükséges idő valószínűleg meghaladja az EDIP által előírt kétéves végrehajtási időszakot; ezért hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a vezérprojektek részesülhessenek az EDIP-finanszírozásból, az érintett tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy teljes időtartamuk alatt, jóval a kezdeti kétéves időszakon túl is társfinanszírozzák azokat; kiemeli, hogy Európa stratégiai autonómiájának biztosításához fontos a fenntartható beruházások és az ipari folytonosság hosszú távú tervezése;

32.hangsúlyozza, hogy a vezérprojektek társfinanszírozásának a hatékony és eredményes gazdálkodáson és költségvetési tervezésen, a költséghatékonyságon és az átláthatóságon kell alapulnia; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg mérföldköveket, teljesítménymutatókat, rendszeres pénzügyi ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat a vezérprojektek végrehajtása során felmerült kiadások tekintetében;

33.felhívja az uniós tagállamokat, hogy fontolják meg nemzeti védelmi költségvetésük egy részének a partnerségi kezdeményezések kidolgozására és a vezérprojektek keretében előállított védelmi felszerelések beszerzésére történő szisztematikus elkülönítését azokon a területeken, ahol a közös erőfeszítések hozzáadott értéket eredményeznek, összhangban az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésével és az EUMSZ 346. cikkével;

34.ösztönzi a tagállamokat, hogy a kiegészítő jelleg biztosítása és az erőforrások szétaprózódásának elkerülése érdekében a nemzeti védelmi költségvetési tervezést hangolják össze a NATO képességi céljaival; felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy olyan költségvetésen kívüli pénzügyi eszköz létrehozásának lehetőségeit, amely lehetővé tenné a nemzeti védelmi költségvetések bizonyos részeinek uniós szintű összevonását és kölcsönös felhasználásúvá tételét a vezérprojektek teljes életciklusának lefedése érdekében;

35.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a NATO-nak, a NATO Parlamenti Közgyűlésének, az EU biztonsági és védelmi ügynökségeinek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.