1.megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a multilateralizmus maradandó értéke mellett, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelem szabályozásához elengedhetetlen egy korszerűsített multilaterális rendszer; felszólít egy mindenki javát szolgáló, nyitott és tisztességes, szabályokon alapuló kereskedelmen alapuló kereskedelmi menetrend kidolgozására, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez, ezáltal erősítve a békét és a biztonságot; hangsúlyozza, hogy a WTO-nak elő kell mozdítania a szociális és környezetvédelmi jogok megvalósítását, beleértve a fenntartható fejlődési célokat, és biztosítania kell, hogy a multilaterálisan elfogadott és harmonizált szabályokat mindenki alkalmazza;

2.sürgeti a WTO valamennyi tagját, hogy kötelezzék el magukat a 14. miniszteri konferencia sikeres kimenetele mellett, tekintettel a multilaterális kereskedelmi rendszert fenyegető egzisztenciális veszélyre; úgy véli, hogy a 14. miniszteri konferenciának kiindulópontként kell szolgálnia a WTO fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez annak biztosítása érdekében, hogy szerepet játszhasson a 21. század kihívásainak kezelésében; felhívja a WTO-t, hogy a jelenlegi kétéves ciklus helyett mozduljon el az éves miniszteri konferenciák összehívása felé a politikai irányítás, az elszámoltathatóság és a WTO azon képességének megerősítése érdekében, hogy időben reagáljon a globális kereskedelmi kihívásokra;

3.felhívja a WTO-tagokat, hogy fogadjanak el átfogó csomagot, amely felülvizsgálja a WTO nyomonkövetési, tárgyalási, tanácskozási és vitarendezési funkcióit; teljes mértékben támogatja a WTO korszerűsítésének segítő által vezetett folyamatát és az átfogó modernizációról szóló 14. miniszteri konferencia menetrendjét, és egyetért a segítő által javasolt három irányvonallal, úgymint: kormányzás, méltányosság (egyenlő versenyfeltételek és kiegyensúlyozott kereskedelem) és „korunk problémái”; kéri, hogy a 14. miniszteri konferencián fogadjanak el egyértelmű reformütemtervet annak biztosítása érdekében, hogy a 15. miniszteri konferencián meg lehessen állapodni a modernizációról;

4.hangsúlyozza, hogy a kiszámíthatóság továbbra is a multilaterális kereskedelmi rendszer sarokköve, és hogy a WTO alapvető szabályai – többek között a vámérték-megállapítás, egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, a kereskedelem technikai akadályai, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a szellemi tulajdon tekintetében – továbbra is alapvető jogbiztonságot nyújtanak a kormányok és a vállalkozások számára világszerte;

5.úgy véli, hogy az a gyakorlat, hogy a WTO 166 tagja közötti döntéshozatal során a konszenzust az egyhangúsággal azonosítják, hozzájárult a működés megbénulásához; kitart amellett, hogy a WTO-nak tanulnia kell más nemzetközi szervezetektől, és különböző megközelítéseket kell bevezetnie a döntéshozatal vonatkozásában, valamint konstruktív párbeszédet kell folytatnia a konszenzus gyakorlatáról, és meg kell különböztetnie azt az egyhangúságtól; hangsúlyozza, hogy a WTO-nak fel kell tárnia a hatékonyabb és rugalmasabb döntéshozatal lehetőségeit, beleértve a „felelős konszenzus” koncepciójának végrehajtását is, amelynek értelmében a tagokat arra ösztönöznék, hogy csak szükség esetén gyakoroljanak vétójogot, és egyértelmű indokolást adjanak, ezáltal előmozdítva az elszámoltathatóságot és a konstruktív részvételt; hangsúlyozza továbbá, hogy a WTO-nak meg kell vizsgálnia egy olyan irányító vagy végrehajtó szerv létrehozásának lehetőségét is, amely a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank igazgatótanácsaihoz hasonlóan konkrét szerepet tölt be a menetrend meghatározásában vagy a felügyeleti feladatokban;

6.ösztönzi a többoldalú megállapodásokról szóló tárgyalások folytatását, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni a plurilaterális megállapodások multilaterális szerkezetbe való integrálását annak érdekében, hogy előrelépés történjen azokon a területeken, amelyek még nem elég kidolgozottak a teljes tagság számára; hangsúlyozza, hogy a nyílt plurilaterális kezdeményezéseknek lehetővé kell tenniük az arra hajlandó tagok számára, hogy továbblépjenek; megismétli ezért a WTO tagjaihoz intézett felhívását, hogy gondolkodjanak el egy olyan új rendszer kialakításáról, amelyben egyetlen tag vagy a nem részt vevő tagok egy csoportja sem akadályozhatja meg a plurilaterális kezdeményezéssel kapcsolatos szorosabb együttműködést, különösen akkor, ha az MFN-alapú, és így annak előnyei a tagság egészére vonatkoznak, és ennek alapján hozzanak létre egy egyszerű mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy az így létrejövő megállapodásokat beépítsék a WTO szerkezetébe;

7.sajnálatát fejezi ki a protekcionista kereskedelempolitikák világszerte tapasztalható növekedése és az Egyesült Államok azon döntése miatt, hogy további vámokat vet ki a kereskedelmi partnerektől – többek között az EU-ból – származó behozatalra, indokolatlanul szakítva a legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN) elvével; felhívja az Egyesült Államokat, hogy konstruktívan működjön együtt a WTO tagjaival a multilaterális kereskedelmi rendszer megerősítésében ahelyett, hogy aláásná azt, ezáltal globális vezető szerepet tanúsítva, és hogy a 14. miniszteri konferencián konkrét eredményeket érjen el; üdvözli, hogy az Egyesült Államok nagykövetet rendelt a WTO-hoz;

8.megerősíti, hogy az MFN elve a multilaterális kereskedelmi rendszer egyik sarokköve; hangsúlyozza a nemzetközi kereskedelem terén a megkülönböztetésmentesség, a kiszámíthatóság és a méltányosság biztosításában betöltött központi szerepét; hangsúlyozza, hogy a WTO bármilyen korszerűsítésnek a rendszer megváltoztatásával kell történnie, nem pedig annak figyelmen kívül hagyásával;

9.elismeri India azon törekvését, hogy foglalkozzon az élelmezésbiztonsági célú állami készletezés régóta fennálló kérdésével, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy India nem igazodik az EU álláspontjához az e-kereskedelmi moratórium, a halászati támogatásokról szóló tárgyalások és a plurilaterális tárgyalások általános előrehaladása tekintetében; felszólítja Indiát, hogy tegye lehetővé a WTO többi tagja számára az előrelépést mindezen kérdésekben; elítéli, hogy India ellenezte a WTO megbízatásának az éghajlattal, a foglalkoztatással és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos új kérdésekre való kiterjesztését is; felhívja a Bizottságot, hogy a közelmúltban megkötött EU–India kereskedelmi megállapodásban is foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel;

10.tudomásul veszi Kína azon döntését, hogy a jövőbeli WTO-megállapodásokban lemond a WTO különleges és megkülönböztetett elbánásra vonatkozó kedvezményeiről, amint azt más nagy fejlődő országok már megtették; felhívja Kínát annak biztosítására, hogy ez a kötelezettségvállalás visszamenőlegesen tükröződjön a jelenlegi WTO-megállapodások végrehajtásában is;

11.emlékeztet arra, hogy az állami tulajdonú vállalatok, a nem átlátható támogatások és az állami irányítású iparpolitikák Kína általi széles körű alkalmazása továbbra is jelentős kapacitásfelesleget és torzulásokat okoz a globális kereskedelemben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Kína fegyverként használja a kereskedelmet és a függőségeket, valamint exportellenőrzési rendszerét, amely nem tartalmaz a kettős felhasználásra vonatkozó indokolást; felhívja Kínát, hogy a WTO-ban vállalt kötelezettségeit hozza összhangba gazdasági súlyával, és törekedjen az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére, e problémák kezelésére és a WTO korszerűsítésének előmozdítására;

12.hangsúlyozza, hogy szorosabban együtt kell működniük egymással azoknak a hasonlóan gondolkodó partnereknek, amelyek elkötelezettek a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rend fenntartása és megerősítése mellett, amelynek középpontjában a WTO áll; kitart amellett, hogy ebben a kihívásokkal teli környezetben az EU-nak továbbra is elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy megbízható partner legyen, és támogassa a szabályokon alapuló kereskedelmet;

13.felhívja a WTO-tagokat, hogy állítsák vissza a teljes mértékben működőképes, független, kötelező erejű és kétszintű vitarendezési rendszert, amely a kiszámíthatóság nélkülözhetetlen pillére, biztosítva, hogy a szabályok érvényesítése egyoldalú fellépés helyett jogérvényesítés útján történjen, függetlenül a tagok gazdasági méretétől vagy erejétől;

14.üdvözli, hogy 58 WTO-tag (amelyek a világkereskedelem közel 60 %-át fedik le) ideiglenes intézkedésként csatlakozott a fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról rendelkező, többoldalú átmeneti megállapodáshoz (MPIA), amíg a WTO vitarendezési rendszere újra teljes mértékben működőképes nem lesz; felhívja a többi tagot, hogy csatlakozzanak az MPIA-hoz annak érdekében, hogy bizonyítsák a tisztességes és működőképes vitarendezési rendszer iránti elkötelezettségüket; hangsúlyozza, hogy az MPIA ideiglenes és önkéntes megoldás, és nem válhat az összes WTO-tagra alkalmazandó multilaterális fellebbezési mechanizmus állandó helyettesítőjévé;

15.kitart amellett, hogy a méltányosság a tartós és hiteles rendszer alapja; megjegyzi, hogy a jelenlegi torzító hatású állami beavatkozások, többek között a nagymértékű ipari támogatások és a nem piaci gyakorlatok, amelyek a tagok közötti feszültségekhez és költséges támogatási versenyhez vezettek, megmutatták, hogy a jelenlegi támogatási szabályokat nem igazították hozzá a globális kereskedelem változó körülményeihez; kitart amellett, hogy az ipari támogatásokra és az állami beavatkozásokra vonatkozó WTO-szabályok reformjának három egymást kiegészítő pilléren kell alapulnia: fokozott átláthatósági és bejelentési követelmények, szigorúbb és egyértelműbb szabályok, valamint hatékonyabb jogorvoslati lehetőségek a negatív tovagyűrűző hatások és a kapacitásfelesleg kezelésére; kéri, hogy ezeket a témákat a WTO korszerűsítésének központi részeként kezeljék, más korszerűsítési témákkal azonos módon; támogatja az informális tanácskozások folyamatát mint a WTO-tagok közötti közös egyetértés növelésének és a szabályalkotás előkészítésének eszközét;

16.hangsúlyozza, hogy a WTO szabályainak és a jövőbeli eljárásainak összeegyeztethetőnek kell lenniük a Párizsi Megállapodás és más vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások célkitűzéseivel, és támogatniuk kell a klímasemleges gazdaságokra való átállást, valamint hatékonyan kell kezelniük az olyan negatív tovagyűrűző hatásokat, mint a kapacitásfelesleg és a karbonintenzív ellátási láncok, elkerülve ugyanakkor az indokolatlan kereskedelmi korlátozásokat;

17.üdvözli a halászati támogatásokról szóló első megállapodás 2025. szeptemberi hatálybalépését; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos azokra a halászati támogatásokra vonatkozó szabályokról is mielőbb megállapodásra jutni, amelyek hozzájárulnak a kapacitásfelesleghez és a túlhalászáshoz, és amelyek az összes halászati támogatás több mint felét teszik ki, hogy elkerülhető legyen a tengeri biológiai erőforrások kimerülése, és lehetővé váljon azok fenntartható kezelése, tiszteletben tartva ugyanakkor az SDG 14.6 célkitűzésnek megfelelő különleges és megkülönböztetett elbánás szükségességét;

18.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni és általánosan érvényesíteni kell a WTO fejlesztési dimenzióját, többek között a WTO modernizációs folyamata révén, elismerve a fejlődő országok gazdasági helyzetének sokféleségét, és elkerülve a különleges és megkülönböztetett bánásmód egységes alkalmazását, továbbá a különleges és megkülönböztetett bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket részletesebbé, valamint még inkább tényeken és szükségleteken alapulóvá téve és rendszeres felülvizsgálatnak vetve alá, beleértve az egyértelmű átsorolási mechanizmusokat is, annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a fejlődő országok, köztük a legkevésbé fejlett országok igényeinek; hangsúlyozza továbbá, hogy a tagok fejlettségi helyzettel kapcsolatos önértékelése nem maradhat a különleges és megkülönböztetett bánásmód egyetlen kritériuma, és objektív, átlátható és rendszeresen felülvizsgált kritériumokat szorgalmaz, ugyanakkor megfelelő rugalmasságot biztosít a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb országok számára;

19.üdvözli a fejlesztési célú beruházáskönnyítési megállapodásról szóló tárgyalások lezárását, amelynek célja, hogy méltányosabb, átláthatóbb, hatékonyabb és kiszámíthatóbb környezetet teremtsen a határokon átnyúló beruházások és a fejlődő országok globális beruházási folyamatokban való részvételének megkönnyítése érdekében; üdvözli a (166-ból) 128 tag – köztük 91 fejlődő gazdaság (ebből 27 legkevésbé fejlett ország) – támogatását, és sürgeti a többi tagot, hogy szüntessék meg ellenkezésüket, és építsék be ezt a megállapodást a WTO szabálykönyvébe a „4. melléklet: Plurilaterális kereskedelmi megállapodások” alatt;

20.hangsúlyozza, hogy előrelépésre van szükség a mezőgazdasági tárgyalások terén annak érdekében, hogy hiteles eredmények szülessenek olyan kérdésekben, mint az élelmezésbiztonsági célú, állami élelmiszerkészlet-tartalékolás, a hazai támogatás, a piacra jutás, a gyapot, az exportkorlátozások és az exportverseny, valamint a mezőgazdasági ágazatnak a jelenlegi – többek között a vidéki megélhetéssel és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – kihívásokra való felkészítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a tárgyalásoknak nemcsak a kereskedelmet torzító belföldi támogatás csökkentésére kell összpontosítaniuk, hanem a vonatkozó globális kihívásoknak – többek között az élelmezésbiztonságnak és a fenntarthatóságnak – a mezőgazdasági tárgyalásokba való integrálására is;

21.felhívja a WTO-tagokat, hogy a 14. miniszteri konferencián újítsák meg az elektronikus kereskedelemre vonatkozó munkaprogramot és az elektronikus továbbításra vonatkozó vámmoratóriumot; úgy véli, hogy az elektronikus továbbításra vonatkozó vámok kivetésének mellőzésére vonatkozó tartós megoldás megtalálása kulcsfontosságú a vállalkozások számára világszerte, beleértve a fejlődő országokban működő vállalkozásokat is;

22.felhívja a WTO-tagokat, hogy prioritásként támogassák az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásnak a WTO keretébe való beépítését; rámutat arra, hogy a megállapodás meghatározza a digitális kereskedelemre vonatkozó első globális szabályokat, tisztességes, kiszámítható és átlátható keretet hozva létre, amely a határokon átnyúló ügyletek megkönnyítése, az akadályok csökkentése, valamint az innováció és a bizalom előmozdítása révén a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgálja; hangsúlyozza, hogy a megállapodás célja, hogy a fejlődő országok és a legkevésbé fejlett országok, valamint a fejlett gazdaságok javát egyaránt szolgálja; üdvözli a megállapodás kapacitásépítési kezdeményezéseit és programjait, amelyek támogatják a fejlődő és legkevésbé fejlett országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kihasználják a digitális kereskedelem által kínált lehetőségeket; ismételten hangsúlyozza a megállapodás jelentőségét a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása szempontjából; támogatja a társszervezők arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék a megállapodás gyors végrehajtását;

23.kiemeli a mesterségesintelligencia (MI) rendszerek (MI) növekvő jelentőségét a nemzetközi kereskedelemben; ezzel összefüggésben fokozott nemzetközi együttműködésre szólít fel a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozások és politikák terén, tiszteletben tartva ugyanakkor a WTO-tagok szabályozáshoz való jogát; hangsúlyozza, hogy a WTO-nak érdemben hozzá kell járulnia a kereskedelem szilárd, biztonságos, inkluzív és megbízható mesterségesintelligencia-irányítási keretének kidolgozásához, többek között egy mesterséges intelligenciával foglalkozó külön WTO-munkacsoport létrehozása révén, hogy megkönnyítse a tagok közötti párbeszédet, tudásmegosztást és együttműködést a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásokkal és szakpolitikákkal kapcsolatban;

24.felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a Parlament továbbra is szorosan bekapcsolódhasson a 14. miniszteri konferencia előkészítésébe, és késlekedés nélkül tájékoztatást kapjon és konzultáljanak vele a 14. miniszteri konferencia folyamán;

25.felhívja a WTO tagjait, hogy biztosítsák a demokratikus legitimitást és átláthatóságot a WTO parlamenti dimenziójának és a WTO-ról szóló parlamenti konferencia megerősítése révén; üdvözli az Európai Parlament és az Interparlamentáris Unió közös parlamenti konferenciájának WTO-val kapcsolatos fontos munkáját; kiemeli annak szükségességét, hogy a parlamenti képviselők számára biztosítva legyen a jobb betekintés minden kereskedelmi tárgyalásba, valamint az, hogy részt vegyenek a WTO határozatainak kidolgozásában és végrehajtásában; arra bátorítja a vezetőket, hogy támogassák a kereskedelemmel kapcsolatos új narratívát, amelyben a kereskedelmet a fenntarthatóság, a biztonság és a befogadás elérését elősegítő, nem pedig akadályozó tényezőnek tekintik;

26.felhívja a WTO tagjait, hogy fokozzák a párbeszédet valamennyi érdekelt féllel, köztük a civil társadalommal, a vállalkozásokkal és a szakszervezetekkel, és fokozzák az együttműködést más nemzetközi szervezetekkel, például a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és tágabb értelemben az ENSZ rendszerével; elvárja, hogy a vezetők minden szinten többet kommunikáljanak a szabályokon alapuló kereskedelem előnyeiről;

27.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatójának és az Interparlamentáris Unió főtitkárának.