–tekintettel az athéni elsőfokú bíróság melletti ügyésznek az általa indítandó büntetőeljárással kapcsolatban megküldött és a Görög Köztársaság Legfelsőbb Bírósága melletti Legfőbb Ügyészség 2025. szeptember 10-i levelében továbbított, a Parlamentben 2025. október 6-án bejelentett, a Nikos Pappas mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
–miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően 2026. január 28-án meghallgatta Nikos Pappast,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C‑201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0077/2026),
A.mivel a Görög Köztársaság Legfelsőbb Bírósága melletti Legfőbb Ügyészség 2025. szeptember 10-én kelt levelében továbbította az athéni elsőfokú bíróság melletti ügyész arra irányuló kérelmét, hogy függesszék fel Nikos Pappas Görög Köztársaságban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogát a görög büntető törvénykönyv 361. cikkének (1) bekezdése és 363. cikke szerint bűncselekménynek minősülő állítólagos rágalmazás és becsületsértés tettével kapcsolatban;
B.mivel a kérelem értelmében a feljelentés szerint Nikos Pappas egy online műsorhoz készített interjú keretében állítólag hamis és rágalmazó állításokat tett harmadik felek előtt egy újságíróval kapcsolatban, szándékosan megsértve annak becsületét; mivel Nikos Pappas állítólag 2024. március 20-án Athénban követte el ezeket a bűncselekményeket;
C.mivel Nikos Pappast a 2024. júniusi európai választásokon választották az Európai Parlament képviselőjévé, és az állítólagos bűncselekmények idején nem volt az Európai Parlament képviselője; mivel az ellene benyújtott feljelentés 2024. június 10-én kelt;
D.mivel az állítólagos bűncselekmények nem minősülnek a Nikos Pappas által az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében vett feladatai ellátása során kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és a Nikos Pappas mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem sem kapcsolódik ilyenhez;
E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a tagállamuk parlamentjének tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik;
F.mivel a Görög Köztársaság alkotmányának 62. cikke értelmében parlamenti képviselőt parlamenti megbízatása során bűnvádi eljárás alá helyezni, letartóztatni, bebörtönözni vagy egyéb módon szabadságától megfosztani a parlament előzetes engedélye nélkül nem lehet;
G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti feladatok ellátása során végzett és e feladatoktól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;
H.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;
I.mivel a Parlament ebben az ügyben nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz olyan ténybeli elemekre, amelyek arra utalnának, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselőnek az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét;
J.mivel egyrészről a Parlamentet nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266, 91. pont.;