(1a) „Az import kölcsönös vámtarifával történő szabályozásáról az Egyesült Államok jelentős és tartósan fennálló éves árukereskedelmi hiányához hozzájáruló kereskedelmi gyakorlatok korrekciója érdekében” című 2025. április 2-i 14257. sz. elnöki rendeletében az Egyesült Államok elnöke, Donald J. Trump nemzeti vészhelyzetet hirdetett az Egyesült Államok éves árukereskedelmi hiányának jelentőségéből és tartósságából fakadó körülmények miatt, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok a globális kereskedelmi forgalom egyensúlyának helyreállítását tűzte ki célul azáltal, hogy az összes kereskedelmi partnerétől származó importra – kivételek biztosításának lehetőségével – kiegészítő értékvámot vet ki. Az Egyesült Államok vámintézkedései között szerepelt egy 10 %-os alapvám az összes importra vonatkozóan, a kétoldalú kereskedelmi mérlegek alapján kiszámított további országspecifikus vámtarifákkal együtt. Az Unió számára ez a legtöbb termék esetében – 2025. április 9-i hatállyal – 20%-os vám kivetését jelentette, az acélra és alumíniumra vonatkozóan 2025. március 12-én bevezetett, korábban visszaállított 25%-os vámon felül. Trump elnök 2025. április 9-én bejelentette, hogy 90 napra felfüggeszti e vámok teljes körű alkalmazását, 20%-ról a 10%-os alapszintre csökkentve az Unióra kivetett vámtarifát. Az acélra, az alumíniumra és a gépjárművekre kivetett 25%-os vámok továbbra is érvényben maradtak, majd 2025. június 4-i hatállyal 25%-ról 50%-ra emelkedtek az acélra és alumíniumra kivetett vámok. Ezen túlmenően Trump elnök 2025. július 12-én bejelentette, hogy 2025. augusztus 1-jétől új, 30%-os vámot vet ki az uniós árukra. Ezek a fejlemények rámutattak egy olyan stabil keret létrehozásának fontosságára, amely végső soron az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös, tisztességes és kiegyensúlyozott kereskedelemről szóló keretmegállapodásra vonatkozó, 2025. augusztus 21-i közös nyilatkozathoz vezetett.

(1b) Az Egyesült Államok által elfogadott és tervezett vámintézkedések eredményeként gazdasági elemzések szerint az Uniónak a bruttó hazai termékének (GDP) 0,2–0,8%-os csökkenésével kell számolnia. A pénzügyi piacokra gyakorolt hatás a megnövekedett volatilitás miatt nyilvánvalóvá vált, ami különösen azokat az uniós ágazatokat – például a gépjárműipart, a gyógyszeripart és a gépipart – veszélyezteti, amelyek nagymértékben függnek az Egyesült Államokba irányuló exporttól.

(1c) Továbbá amint azt „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyv is hangsúlyozza, az Uniónak súlyos és egyre fokozódó fenyegetéssel kell szembenéznie, amely a teljes körű európai konfliktusok visszatérésével függ össze. E fokozódó kihívásra válaszul elengedhetetlen, hogy az Unió határozott lépéseket tegyen védelmi kapacitásainak biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy megszilárdítja mély és átfogó transzatlanti partnerségét a biztonság, a reziliencia és az ipari együttműködés területén, ugyanakkor megerősítse saját technológiai és ipari bázisát, többek között az Európa biztonsági és védelmi ipara szempontjából releváns ágazatokban. Az ilyen megerősített képességekhez stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség a kulcsfontosságú partnerekkel, különösen az Egyesült Államokkal együttműködésben. Az Unió csak megbízható és alkalmazkodóképes partnerség révén tudja biztosítani kollektív felkészültségét és csak így tud hatékonyan reagálni a jelenlegi geopolitikai kihívásokra, alapvető biztonsági érdekeinek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezen túlmenően az ipari és technológiailag fejlett termékeknek az Unióból az Egyesült Államokba történő behozatalára kivetett vámok csökkentése jelentősen megerősítené a transzatlanti ipari bázist, és fokozná az együttműködést az innovatív és interoperábilis képességek fejlesztése terén. Egy ilyen lépés elősegítené a kiegyensúlyozottabb és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok biztosítását ebben a stratégiai ágazatban, miközben hozzájárulna az Unió általános gazdasági versenyképességéhez és biztonsági rezilienciájához. E vámok csökkentése biztosítaná a közös stratégiai érdekeink védelméhez szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot is a jelenlegi geopolitikai környezetben, és értékes lépést jelentene egy átfogó transzatlanti megállapodás jövőbeli kidolgozása tekintetében folytatott szorosabb együttműködés felé.

(1d) Az Unió újólag megerősíti szilárd elkötelezettségét egy átlátható, méltányos és szabályokon alapuló, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elvein alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer mellett. A Szerződésekkel összhangban az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa értékeit és érdekeit a globális színtéren, különösen a nyitott és méltányos kereskedelem előmozdítása és a nemzetközi jog megerősítése révén. A WTO továbbra is a globális kereskedelmi rend sarokköve és a nemzetközi kereskedelmi szabályok kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének elsődleges fóruma. A hasonlóan gondolkodó partnerekkel, különösen az Egyesült Államokkal folytatott szoros együttműködés elengedhetetlen e rendszer fenntartásához és megerősítéséhez, valamint a kiszámítható és szabályokon alapuló globális kereskedelmi környezet megőrzéséhez, illetve a WTO időszerű reformjához és a jól működő vitarendezési mechanizmus eléréséhez.

(1e) Bár bizonyos kereskedelmi feszültségek továbbra is fennállnak, azokat most a párbeszéd és a koordináció újonnan létrehozott keretében kezelik. Az Unió továbbra is elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolat hosszabb távon a felek közötti szabad és tisztességes kereskedelem elveivel és a WTO szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerével összhangban fejlődjön, anélkül, hogy aláásná az egyéb – többek között a piacvédelem területén meglévő – kereskedelempolitikai intézkedéseket. A cél az Unió számára stratégiai jelentőséggel bíró további ágazatok bevonása, valamint egy többoldalú kereten alapuló, és a WTO szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerével összhangban lévő megállapodás megkötése.

(1f) Tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára, valamint az Unió szomszédságában zajló, az Unió és polgárai biztonságát aláásó egyéb konfliktusokra, elengedhetetlen, hogy az Unió fenntartsa és tovább erősítse partnerségét egy kulcsfontosságú szövetségessel egy olyan időszakban, amikor ezek a kapcsolatok kritikus fontosságúak. Ebben a kivételes összefüggésben az Uniónak a GATT XXI. cikke (biztonsággal kapcsolatos kivételek) alapján kellően indokolt rendkívüli és átmeneti intézkedéseket kell elfogadnia. Az ilyen egyoldalú intézkedések azonban nem teremthetnek precedenst, és szigorúan kivételesnek, arányosnak és időben korlátozottnak kell maradniuk, tükrözve sajátos jellegüket, amely abból ered, hogy biztonsági okokból indokolt intézkedések.

(5a) E rendelet elfogadása nem sértheti az Unió azon jogát, hogy az Egyesült Államok által elfogadott indokolatlan intézkedésekre válaszul ellenintézkedéseket vezessen be.

(6a) Tekintettel arra, hogy az Unió szuverén és demokratikus szabályozási joga és a közösségi vívmányok nem képezhetik harmadik országokkal folytatott tárgyalások részét, e rendelet 1. és 2. cikkének alkalmazását fel kell függeszteni abban az esetben, ha az Egyesült Államok az (EU) 2023/2675 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 2. cikkének (1) bekezdésének értelmében vett gazdasági kényszerítést kísérel meg alkalmazni – például további vámokkal vagy a kereskedelmet vagy beruházásokat érintő bármely más intézkedésekkel való fenyegetés vagy azok alkalmazása révén – annak érdekében, hogy megakadályozza vagy elérje egy adott jogi aktusnak az Unió vagy egy tagállam általi megszüntetését, módosítását vagy elfogadását, hogy beavatkozhasson az Unió vagy valamely tagállam legitim szuverén döntéseibe. E rendelet 1. és 2. cikkének felfüggesztésén túlmenően az Uniónak az (EU) 2023/2675 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 5. cikkével összhangban meg kell határoznia és meg kell vizsgálnia ezeket az Egyesült Államok által alkalmazott fenyegetéseket vagy intézkedéseket, és adott esetben válaszintézkedéseket kell elfogadnia az említett rendelet 8. cikkével összhangban.

(6b) Az e rendeletben meghatározott intézkedéseket attól kell függővé tenni, hogy az Egyesült Államok tartósan igazodik-e az Unió biztonsági érdekeihez. Amennyiben az Egyesült Államok olyan intézkedéseket hoz, amelyek közvetlenül aláássák az Unió vagy tagállamai alapvető biztonsági érdekeit, beleértve azok területi integritását és gazdasági dimenzióját, valamint kül- és védelmi politikáit, az e rendelet szerinti felfüggesztési mechanizmusoknak képeseknek kell lenniük azt biztosítani, hogy az Unió kereskedelempolitikája továbbra is összhangban legyen külpolitikai és biztonsági célkitűzéseivel.

(6c) Ez a rendelet széles körű és kivételes vámkedvezményeket és vámkontingenseket biztosít az Egyesült Államok számára, ami az említett kedvezmények és kontingensek hatálya alá tartozó áruk behozatalának növekedéséhez vezethet, ami jelentős hatást gyakorolhat az uniós gazdasági ágazatra. Ezen túlmenően ezt a rendeletet nem kísérte hatásvizsgálat, ezért elfogadásakor nehéz megbecsülni annak lehetséges gazdasági hatását. Ezért olyan védelmi mechanizmust kell bevezetni, amelynek célja az uniós ipar és mezőgazdaság védelme abban az esetben, ha az e rendelettel biztosított vámkedvezmények és vámkontingensek bizonyos áruk esetében olyan mértékű importnövekedéshez vezetnének, amely súlyos kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak vagy annak veszélyét hordozná. Amennyiben egy bizonyos áru behozatalának volumenében több mint 10%-os növekedés tapasztalható, a Bizottságnak vizsgálatot kell végeznie annak megállapítása érdekében, hogy ez a növekedés súlyos kárt okoz-e az uniós gazdasági ágazatnak, vagy annak kockázatával fenyeget-e.

(6d) A közös nyilatkozat nem írja elő a 15%-os vámplafon alkalmazását az acélra és az alumíniumra, ezért az Egyesült Államok által korábban bevezetett 50%-os vámtételek továbbra is érvényben maradnak. Az Unió és az Egyesült Államok a közös nyilatkozatban kifejezte azon szándékát, hogy megvizsgálja az együttműködés lehetőségét belföldi piacaik acél- és alumínium-kapacitásfeleslegtől való megvédése érdekében, biztosítva ugyanakkor egymás között ellátási láncaik biztonságát, többek között vámkontingens-megoldások révén.

(6e) Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma 2025. augusztus 19-én bejelentette, hogy 407 termékkategóriát felvesz a 232. szakasz szerinti ágazati vámtarifák hatálya alá tartozó „származékos” acél- és alumíniumtermékek jegyzékébe. Következésképpen e termékek acél- és alumíniumtartalmára 50%-os vámtétel vonatkozik. E vámoknak, valamint a nehézkes adminisztratív és vámügyi követelmények bevezetése a közös nyilatkozat aláírását követően fokozta az Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem instabilitását, és súlyos gazdasági következményekkel járt az érintett uniós vállalatokra és azok munkavállalóira nézve. Ezek a vámok aránytalanul érintik az Unió kis- és középvállalkozásait és downstream ágazatait is, aláásva versenyképességüket az Egyesült Államok piacán, és a piaci részesedés esetleges hosszú távú elvesztéséhez és a transzatlanti ipari ellátási láncok tartós károsodásához vezetnek. Az Uniónak és az Egyesült Államoknak gyorsan és kölcsönösen előnyös módon le kell zárniuk a folyamatban lévő tárgyalásokat, amelyek célja e vámviták rendezése és a stabil transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása. Ebben az összefüggésben az említett termékek behozatalára vonatkozó vámok felfüggesztését az alkalmazásnak a 6. cikk harmadik bekezdésében említett kezdőnapjától számított hat hónap elteltével meg kell szüntetni, kivéve, ha az említett időpont vége előtt az Egyesült Államokkal együttműködésben fenntartható és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnak az acél, az alumínium és származékos termékeik kereskedelmére vonatkozóan. Emellett a globális kapacitásfelesleg által az uniós acélpiacra gyakorolt negatív kereskedelmi hatások kezelésére javasolt uniós eszköz keretében az acéltermékekre kivetett vámok eltörlésének összhangban kell lennie ezzel az új eszközzel. 

(6f) A közös nyilatkozat nem terjed ki a nehézgépjárművekre és azok alkatrészeire. A keretmegállapodás folyamatban lévő végrehajtásával összefüggésben az Uniónak és az Egyesült Államoknak a nehézgépjárműveket és azok alkatrészeit a személygépkocsikkal és azok alkatrészeivel azonos módon kell kezelniük azzal a céllal, hogy azokat a 15%-os átalányvám hatálya alá vonják, valamint hogy a közös nyilatkozat célkitűzéseivel összhangban a tisztességes és arányos bánásmód biztosítását célzó valamennyi releváns intézkedés vonatkozzon rájuk.

(8a) Az uniós piachoz való hozzáférés az alkalmazandó uniós szabályoknak – többek között az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmusnak, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvnek és az erdőirtás elleni szabályoknak – való megfeleléstől függ, és ennek így is kell maradnia, függetlenül attól, hogy a termékek melyik joghatóságból származnak.

(8b) A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell e rendeletnek az 1. és 2. cikk végrehajtásából eredő, a kereskedelmi forgalomra, a termelési szintekre és az árdinamikára gyakorolt hatásait. A Bizottságnak szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal és az uniós ipar érintett ágazataival, biztosítva a szisztematikus adatgyűjtést és a rendszeres információcserét a piaci torzulások vagy egyensúlyhiányok időben történő azonosítása érdekében.

(8c) Ez a rendelet sürgős választ jelent egy kivételes és ingatag helyzetre, és messzemenő következményekkel járhat. A rendelet alkalmazását ezért korlátozni kell. A rendeletnek az uniós gazdasági ágazatra, a tengeri eredetű élelmiszerek és mezőgazdasági termékek előállítóira, valamint a fogyasztókra gyakorolt hatásáról szóló első értékelő jelentést ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónappal]-ig közzé kell tenni. ... [az e rendelet alkalmazásának zárónapja előtt hat hónappal]-ig a Bizottságnak egy további átfogó hatásvizsgálatot kell benyújtania, amelyet adott esetben e rendelet alkalmazásának meghosszabbítására irányuló jogalkotási javaslat kísér. E hatásvizsgálatnak többek között meg kell állapítania, hogy a rendelet okozott-e károkat és egyensúlyhiányt bizonyos ágazatokban, többek között az árak és a piaci stabilitás tekintetében, hogyan változott az uniós kereskedelem szerkezete az Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem következtében, valamint milyen hatást gyakorol e rendelet az uniós és a nemzeti költségvetésekre, mik az ezzel kapcsolatos előrejelzések, tekintettel a beszedett vámbevételek csökkenésére.

(8d) Az Európai Parlamentet és a Tanácsot maradéktalanul, rendszeresen és kellő időben tájékoztatni kell az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos releváns fejleményekről, és a folyamat során megfelelően konzultálni kell velük.

(9a)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 310. cikkének (4) bekezdésével összhangban sor került e rendelet uniós költségvetésre gyakorolt hatásainak értékelésére+. Elegendő pénzügyi forrást és emberi erőforrást kell elkülöníteni a végrehajtására, figyelembe véve ugyanakkor a finanszírozás más uniós programokra vagy szakpolitikákra gyakorolt hatását és biztosítva, hogy az összeegyeztethető legyen a többéves pénzügyi kerettel, a saját források rendszerével és a kapcsolódó intézményközi megállapodással, valamint az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 meghatározott költségvetési elvekkel.

(2a) A 4b. cikk sérelme nélkül a vámtételek e cikk (1) és (2) bekezdésében említett felfüggesztése az e rendelet alkalmazásának a 6. cikk második bekezdésében említett zárónapjától kezdve nem alkalmazandó.

aa) amennyiben az Egyesült Államok a 15%-os vámplafont meghaladó kiegészítő vámokat vet ki az Unióból behozott árukra, vagy bármely más módon emeli a vámokat, vagy új vámokat vagy egyéb díjtételeket, adókat vagy díjakat vet ki az uniós árukra amíg a közös nyilatkozat feltételei alkalmazandók, vagy a termékbesorolást úgy módosítja, hogy az a vámszint emelkedését eredményezi;

(1a) Az (EU) 2023/2675 európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, amennyiben az Egyesült Államok kiegészítő vámokat vagy a kereskedelmet vagy a beruházásokat érintő bármely egyéb intézkedést alkalmaz vagy ilyenek alkalmazásával fenyeget annak érdekében, hogy megelőzze vagy elérje egy adott jogi aktusnak az Unió vagy valamely tagállam általi megszüntetését, módosítását vagy elfogadását, és ezáltal beavatkozzon az Unió vagy valamely tagállam legitim, szuverén döntéseibe, a Bizottság adott esetben vizsgálatot folytat le a saját kezdeményezésére gyűjtött vagy bármely megbízható forrásból – többek között valamely tagállamtól, az Európai Parlamenttől vagy az uniós gyártóktól – kapott, megalapozott információk alapján. Amennyiben a vizsgálat megerősíti a fenti tényállást, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4d. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I., II. vagy III. mellékletének módosítására annak érdekében, hogy részben vagy egészben felfüggessze e rendelet 1. vagy 2. cikkének alkalmazását.

(1b) Amennyiben a közös nyilatkozat kiadásának időpontjában fennálló körülmények hirtelen megváltoznak, és ez súlyosan érinti az Unió vagy tagállamai alapvető biztonsági érdekeit – beleértve azok területi integritását és gazdasági dimenzióját –, és így rendkívül sürgős okokból ez szükségessé válik, az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 4e. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.

4a. cikk

4b. cikk

4c. cikk

4d. cikk

4e. cikk

5a. cikk

A rendelet ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től 2028. március 31-ig alkalmazandó.

Az 1., 2., 3., 4a. és 4c. cikk azonban csak a 4ba. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott időponttól alkalmazandó.