–tekintettel a magánvádló jogi képviselője által a Tomasz Buczek ellen benyújtott magánváddal összefüggésben a tarnobrzegi kerületi bíróság második büntetőtanácsa által 2025. szeptember 12-én levélben eljuttatott és 2025. október 6-án a plenáris ülésen bejelentett, Tomasz Buczek mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
–miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően, 2026. március 23-án meghallgatta Tomasz Buczeket, és tekintettel az általa benyújtott dokumentumokra,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.,
–tekintettel a Lengyel Köztársaság alkotmánya 105. cikkének (2) és (5) bekezdésére,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0116/2026),
A.mivel 2025. szeptember 12-i levelében a tarnobrzegi kerületi bíróság második büntetőtanácsa a lengyel büntető törvénykönyv 217. cikkének (1) bekezdése szerinti állítólagos bűncselekmény miatt ellene benyújtott magánváddal kapcsolatban benyújtotta a Tomasz Buczek Lengyelországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet;
B.mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint 2024. szeptember 21-én Tarnobrzegben Tomasz Buczek jelenlétében választási gyűlést tartottak; mivel a magánvádló részt vett a fent említett gyűlésen, ahol többek között kifejtette véleményét politikai témákról, ezen belül Tomasz Buczek tevékenységeiről; mivel a kérelem szerint Tomasz Buczek kirántotta a magánvádló kezéből azt a miniatűr megafont, amelyet azért tartott magánál, hogy jobban hallják, és a fellépés állítólag annyira erőszakos volt, hogy a megafon tönkre is ment;
C.mivel Tomasz Buczek állítólagos tette a lengyel büntető törvénykönyv 217. cikkének (1) bekezdése értelmében a testi épség elleni bűncselekménynek minősül;
D.mivel Tomasz Buczek a 2024. júniusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották, és ezért az állítólagos bűncselekmény idején az Európai Parlament képviselője volt;
E.mivel az állítólagos bűncselekmény és az abból eredő, Tomasz Buczek mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem nem kapcsolódik az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett feladatai ellátása során általa kifejtett véleményhez vagy leadott szavazathoz;
F.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament tagjai saját országuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;
G.mivel a Lengyel Köztársaság alkotmánya 105. cikkének (2) és (5) bekezdése szerint a választások eredményének bejelentése napjától a mandátuma lejártának napjáig a képviselőt nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni a Szejm beleegyezése nélkül, és a Szejm beleegyezése nélkül nem állíthatják elő és nem vehetik őrizetbe, kivéve, ha bűncselekmény elkövetése közben érték tetten, és amennyiben az eljárás megfelelő menetének biztosítása érdekében szükséges az őrizetbe vétele;
H.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;
I.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben előírt mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;
J.mivel a Parlament ebben az esetben nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis fennállására, azaz olyan tényekre, amelyek arra utalnának, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy ártsanak Tomasz Buczek Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységének, és ezáltal a Parlament függetlenségének;
K.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;