1.hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek fel kell vérteznie az Uniót a gyorsan változó geopolitikai, gazdasági és társadalmi környezetre való reagáláshoz szükséges pénzügyi eszközökkel, miközben eredményeket mutat fel mind a régóta fennálló szakpolitikák, mind a felmerülő prioritások tekintetében; kitart amellett, hogy az uniós költségvetésnek olyan beruházási költségvetésnek kell maradnia, amely képes támogatni a polgárokat, a régiókat és a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, miközben erősíti az Unió rezilienciáját, versenyképességét és társadalmi kohézióját;

2.kéri, hogy a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,27%-ában állapítsák meg, míg az NGEU adósságszolgálatát – amely az uniós GNI további 0,11%-ának felel meg – ki kell zárni az 1,27%-ból, és a felső határokat meghaladóan kell elszámolni; megismétli, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek ambiciózusabbnak kell lennie, mivel a finanszírozás jelenlegi szintje nem felel meg az Unió politikai törekvéseinek, és meg kell védeni azt az inflációs sokkhatásokkal szemben; hangsúlyozza, hogy ez a szint jelenti a szükséges minimumot ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja a Szerződésben vállalt kötelezettségeit, reagálni tudjon a polgárok elvárásaira, és kezelni tudja a főbb kihívásokat, beleértve a nagyszabású hadviselés visszatérését az EU szomszédságába, a változó biztonsági fenyegetéseket, a nagy kihívást jelentő gazdasági és társadalmi hátteret, a versenyképességi szakadékot, valamint a súlyosbodó éghajlati és biodiverzitási válságot;

3.határozottan ellenez minden olyan megközelítést, amely az egységes piac széttöredezéséhez vagy az uniós költségvetés nemzeti hatáskörbe való visszahelyezéséhez vezet, és határozottan elutasít minden, a „többsebességű” Unió felé történő elmozdulást; úgy véli, hogy a Bizottság „tagállamonként egy terv” megközelítése aláássa a Szerződésekben rögzített uniós politikákat, szükségtelen versenyt teremt a kedvezményezettek között, veszélyezteti a kiadások európai dimenzióját, gyengíti a többszintű kormányzást, megkérdőjelezi a szubszidiaritás és az arányosság elvét, és csökkenti az átláthatóságot;

4.felszólít az 1. fejezet keretének növelésére annak érdekében, hogy a finanszírozást legalább a jelenlegi többéves pénzügyi keret szintjén tartsák; ezért határozott, elkülönített és megfelelő finanszírozást kér a közös agrárpolitika (KAP), a közös halászati politika, a kohéziós politika, az Európai Szociális Alap és a belügyek számára; ezzel összefüggésben ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében a nem elkülönített összegeket teljes mértékben e politikákra fordítsák, ezáltal nagyobb kiszámíthatóságot biztosítva a végső kedvezményezettek számára; megismétli, hogy a koherencia biztosítása és a széttagoltság elkerülése érdekében fenn kell tartani az e politikákra vonatkozó horizontális végrehajtási keretet és szabályokat, beleértve a jogállamisági feltételrendszert is; kéri, hogy a tagállamok intézményi kereteivel összhangban hozzanak létre regionális fejezeteket, és teljes mértékben vonják be a regionális és helyi önkormányzatokat az 1. fejezet alá tartozó programok kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe, a megosztott irányítás, a többszintű kormányzás és a partnerség elve alapján;

5.üdvözli a 2. fejezetben szereplő politikák jelentős megerősítését, összhangban a Parlament régóta hangoztatott felhívásaival, ami a jelenlegi időszakhoz képest a források megkétszerezését jelenti, és ami jobban felkészíti az Uniót az egyre kiszámíthatatlanabb globális környezetben jelentkező jövőbeli kihívásokra való reagálásra; elismeri, hogy meg kell erősíteni az Unió cselekvési képességét a kulcsfontosságú stratégiai területeken, többek között a versenyképesség, a védelem és biztonság, a kutatás és innováció, a kettős átállás, az infrastruktúra, az egészségügy és a válsághelyzetekre való felkészültség, az oktatás és a kultúra területén;

6.ezért felszólít a 2. fejezet kiemelt programjainak megfelelő megerősítésére, beleértve az Európai Versenyképességi Alapot (EVA), a Horizont Európát, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), az Erasmus+-t, az AgoraEU-t, az uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM+), „az EU az egészségért” programot és az EVA keretében a LIFE-hoz kapcsolódó intézkedéseket;

7.üdvözli a 3. fejezet forrásainak növelését, amely jelzi az Unió elkötelezettségét globális szereplőként betöltött szerepének megerősítése iránt; úgy véli azonban, hogy a javasolt szint a globális kihívások nagyságrendjére tekintettel továbbra sem elegendő;

8.ezért felszólít a 3. fejezet megfelelő megerősítésére, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy támogassa a jövőbeli bővítést, kezelje a fejlesztéssel, a humanitárius válságokkal és a békeépítéssel kapcsolatos növekvő szükségleteket, támogatást nyújtson Ukrajnának és más partnereknek, valamint világszerte fenntartsa az uniós értékeket, az emberi jogokat és a demokráciát, a multilateralizmus megerősítése mellett; kitart amellett, hogy a humanitárius segítségnyújtást továbbra is el kell különíteni, és azt megfelelő forrásokkal ellátott éves alapkoncepcióval rendelkező koherens kereten keresztül kell nyújtani; felszólít a tengerentúli országokra és területekre vonatkozó keret megerősítésére, figyelembe véve a Grönland területi integritását érintő közelmúltbeli fenyegetéseket és a tágabb geopolitikai környezetet;

9.hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek a nemzeti kiadásokhoz képest érzékelhető hozzáadott értékkel rendelkező európai közjavak, például a határokon átnyúló projektek finanszírozására kell összpontosítania; emlékeztet arra, hogy az európai polgárok és vállalkozások uniós fellépést követelnek; felszólít az uniós alapok célzott, stratégiai befektetésére szükségleteik kielégítése érdekében olyan kiemelt területeken, mint a lakhatás, az energia és a biztonság;

10.üdvözli a Bizottság megerősített Rugalmassági Eszközre irányuló javaslatát, és kéri, hogy azt az ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül egészítsék ki további forrásokkal, beleértve a fel nem használt tartalékokat és a pénzügyi eszközökből befolyó bevételeket; kéri, hogy a természeti katasztrófákra elkülönített szolidaritási tartalékot a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan, végső eszközként mozgósítsák a természeti katasztrófák által okozott károkat követően az EU-n belül felmerülő konkrét szükségletekre adott uniós válasz finanszírozására;

11.komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság javaslatai a kulcsfontosságú szakpolitikai és költségvetési döntéseket a Bizottság társjogalkotói részvétel nélkül elfogadott munkaprogramjaiba helyezik át; kitart amellett, hogy minden érdemi szakpolitikai döntést a vonatkozó alap-jogiaktusokban kell meghatározni, teljes mértékben tiszteletben tartva a Parlament társjogalkotói és költségvetési hatósági előjogait; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítés nem mehet az átláthatóság, a demokratikus elszámoltathatóság vagy a Parlament felügyeleti szerepének rovására; rendkívül aggasztónak tartja, hogy a következő többéves pénzügyi keret programjainak jelentős részében széles körben alkalmaznak költségfüggetlen finanszírozást, és figyelmeztet arra, hogy megfelelő biztosítékok nélkül ez a megközelítés jelentős kockázatokkal jár és gyengíti az ellenőrizhetőséget;

12.hangsúlyozza, hogy az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés lényeges előfeltétele; hangsúlyozza az uniós értékek koherens eszköztárának fontosságát, amelynek ki kell terjednie a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra a teljes uniós költségvetésben; kitart amellett, hogy szilárd megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a jogszerű végső kedvezményezetteket ne büntessék a jogállamiság kormányaik általi megsértése miatt;

13.határozottan megismétli, hogy az EUMSZ 310. cikke értelmében elengedhetetlenül szükség van az uniós költségvetés fenntartható, kiszámítható és reziliens bevételeire, amelyeknek meg kell felelniük a kiadási oldalnak, valamint az EU stratégiai prioritásainak és azonosított finanszírozási igényeinek; megerősíti a Parlament szilárd elkötelezettségét az új saját források bevezetése mellett, nemcsak az NGEU adósságtörlesztése, hanem az Unió fokozott szakpolitikai törekvéseinek finanszírozása érdekében is; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy új saját forrásokat azonosítson, valamint hogy bizonyos kalibrációkat terjesszen elő a hagyományos saját forrásokra vonatkozóan; támogatja a Bizottság által javasolt szélesebb körű „kosármegközelítést”, és felhívja a Tanácsot, hogy oldja fel a 2020 óta az új valódi saját források kosarával kapcsolatban tapasztalt patthelyzetet annak érdekében, hogy évente legalább 60 milliárd EUR bevételt lehessen elérni; hangsúlyozza a Bizottság új típusú válságkezelési mechanizmusra irányuló javaslatának fontosságát, amely lehetővé tenné az Unió számára, hogy gyorsan reagáljon a váratlan fejleményekre; hangsúlyozza, hogy a Parlament csak olyan hosszú távú költségvetést hagy jóvá, beleértve a bevételi oldalt is, amely megfelel az Unió céljának a változó világban;

14.úgy véli, hogy az ebben az időközi jelentésben kifejtett álláspontok képezik a Parlament megbízatását a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokra, és azokat a Tanácsnak az EUMSZ 312. cikkének (5) bekezdésével összhangban figyelembe kell vennie a Parlament egyetértésének megszerzése érdekében; készen áll arra, hogy konstruktívan dolgozzon és érdemi tárgyalásokat folytasson a Tanáccsal egy olyan hosszú távú költségvetés biztosítása érdekében, amely kielégíti az Unió szükségleteit; kéri, hogy 2026 végéig érjenek el gyors megállapodást az intézmények között a többéves pénzügyi keret időben történő elfogadásának és a kiadási programok 2028. január 1-jétől történő végrehajtásának lehetővé tétele érdekében;

15.kéri, hogy a Szerződések által az EUMSZ 312. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően az Európai Parlamentet vonják be a többéves pénzügyi keret folyamatának valamennyi szakaszába; úgy véli, hogy a Tanácsnak kellően figyelembe kell vennie a Parlament itt ismertetett álláspontját annak érdekében, hogy az EUMSZ 312. cikkével összhangban megszerezze a Parlament egyetértését;

16.megismétli, hogy egy gyorsan változó világban, ahol az emberek jogosan várnak többet az Uniótól, és ahol az Unió egyre több válsággal és globális kihívással szembesül, a következő többéves pénzügyi keretet a 2021–2027-es időszakhoz képest több forrással kell ellátni, elmozdulva a történelmileg korlátozó, az uniós GNI 1%-ában meghatározott szinttől; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ahelyett, hogy valóban ambiciózus javaslatot terjesztene elő, a folyó árakon 2 billió EUR összegű főösszeg mögé bújik, holott ez a valóságban 2025-ben állandó árakon mindössze 1,763 billió EUR-t tesz ki, ami az uniós GNI 1,26%-ának felel meg, és ennek 0,11%-át az NGEU visszafizetéseire különítik el; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez az uniós programok esetében a GNI 0,01 százalékpontját el sem érő látszólagos növekedést jelent, ami reálértéken tulajdonképpen a költségvetés befagyasztásának felel meg; kiemeli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fokozatos megszüntetése tovább fogja csökkenteni az Unió teljes kiadási erejét; úgy véli, hogy ez a javasolt szint nem fogja lehetővé tenni az Unió számára, hogy teljesítse a Szerződésekben foglalt kötelezettségvállalásait, és nem fog tudni reagálni az előtte álló jelentős geopolitikai kihívásokra, többek között az éghajlati és biodiverzitási válságra, amelyet uniós szinten lehet a legjobban kezelni, valamint a megélhetési költségekkel kapcsolatos válságra;

17.kéri, hogy a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet az uniós GNI 1,27%-ában állapítsák meg, az NGEU-visszafizetések nélkül; úgy véli, hogy az NGEU adósságszolgálatát a többéves pénzügyi keret jövőbeli struktúráján belül az uniós programokra vonatkozó előirányzatoktól elkülönítve kell kezelni, így a teljes összeg az uniós GNI 1,38%-át teszi ki; hangsúlyozza, hogy ez az abszolút minimum ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja kötelezettségvállalásait, reagálni tudjon a geopolitikai kihívásokra és elérje stratégiai célkitűzéseit;

18.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az NGEU Bizottság által bemutatott visszafizetése 2028-től kezdődően integrálja az éves részleteket a többéves pénzügyi keret felső határai alatt; hangsúlyozza, hogy bármely törlesztési tervnek biztosítania kell, hogy az NGEU adósságszolgálata ne szorítsa ki az alapvető uniós kiadásokat, és ne veszélyeztesse az Unió jövőbeli válságok kezelésére való képességét; ezért emlékeztet régóta képviselt álláspontjára, amely szerint az NGEU visszafizetéséhez kapcsolódó előirányzatokat a felső határokat meghaladóan kell elszámolni;

19.határozottan támogatja a javasolt technikai kiigazítási módszert, amely figyelembe veszi a tényleges inflációt, ami elengedhetetlen az uniós költségvetés vásárlóerejének megőrzéséhez inflációs sokkok idején; üdvözli ezt a mechanizmust, amely elengedhetetlen az uniós programok védelméhez annak érdekében, hogy a polgárok ne szenvedjenek inflációtól;

20.ezzel összefüggésben felszólít az uniós programok és szakpolitikák ezen állásfoglalás I. és II. mellékletében meghatározott finanszírozási szintjének biztosítására; kéri, hogy ennek megfelelően igazítsák ki a vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési felső határokat;

21.megjegyzi, hogy az „Európa szociális modellje és életminősége” című 1. fejezet 2025-ös árakon 797,2 milliárd EUR-t kap – a NextGenerationEU visszafizetésére szánt összeget nem számítva –, ami a 2028–2034-es időszakra vonatkozó teljes többéves pénzügyi keret 45%-át teszi ki; rendkívül aggasztónak tartja, hogy ez csökkenést jelent a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben elkülönített 810,1 milliárd EUR-hoz képest, amely a teljes összeg 65%-át tette ki; ezt a jelentős csökkentést elfogadhatatlannak tartja, tekintettel arra, hogy az Unió régóta fennálló politikáinak fenntartása kritikus fontosságú; ezt a jelentős csökkentést elfogadhatatlannak tartja, tekintettel arra, hogy az Unió régóta fennálló politikáinak fenntartása kritikus fontosságú;

22.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt NRPP-rendelet (COM(2025)0558), amely tagállamonként egy tervbe vonja össze a különböző szakpolitikákat, jelentős bizonytalanságot teremt a finanszírozás kiszámíthatóságát illetően a végső kedvezményezettek számára, szükségtelen versenyt teremt a pénzügyi forrásokért a kedvezményezettek és a szakpolitikák között, és átpolitizálja az uniós források elosztását, ami azzal a kockázattal jár, hogy a prioritások összetettebbé válnak és kompromisszumos megoldások születnek; kitart amellett, hogy az „egy terv tagállamonként” megközelítés implicit módon aláássa az uniós költségvetés európai dimenzióját és a közös uniós politikák célkitűzéseit, túlzott központosításhoz vezet, ami megkérdőjelezi a szubszidiaritás és az arányosság elvét, kizárja a regionális és helyi önkormányzatokat és az érintett érdekelt feleket a prioritások kialakításában betöltött érdemi szerepből, és aláássa a többszintű kormányzást és a kiadások területi dimenzióját; úgy véli, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervek nem elkülönített összegeit teljes mértékben úgy kell elosztani, hogy kiszámíthatóságot biztosítsanak a végső kedvezményezettek számára; figyelmeztet továbbá arra, hogy az 1. fejezet finanszírozásának jelentős csökkentése a Szerződésekben foglalt uniós politikák, valamint az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére, a demokratikus folyamatok, a jogállamiság és a szociális jogok védelmére, valamint az élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági termelők és halászok megfelelő életszínvonalának biztosítására, valamint a környezet és a biológiai sokféleség védelmére irányuló uniós célkitűzések aláásásával is fenyeget; megismétli, hogy el kell kerülni a széttagoltságot, és fenn kell tartani a horizontális végrehajtási keretet, beleértve az olyan átfogó szabályokat és elveket, mint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása, amelyeket egységesen kell alkalmazni a nemzeti és regionális partnerségi terv hatálya alá tartozó szakpolitikákban, biztosítva ugyanakkor a koherens és következetes végrehajtási rendelkezéseket;

23.hangsúlyozza, hogy feltétlenül fenn kell tartani az uniós költségvetés európai dimenzióját mint a közös célkitűzések elérésének, az uniós szolidaritás kifejezésének és az európai közjavak biztosításának alapvető eszközét; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is az uniós integráció elmélyítését támogató pénzügyi gerincnek kell maradnia, elkerülve a kulcsfontosságú uniós politikák széttagoltságát vagy nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, előmozdítva a területi, gazdasági és társadalmi kohéziót valamennyi uniós régióban, többek között a peremterületeket, a szigeteket és a legkülső régiókat érintő tartós strukturális korlátok kezelése révén, valamint biztosítva a tisztességes versenyt és az esélyegyenlőséget a tagállamok valamennyi területe számára, senkit és egyetlen régiót sem hagyva hátra; úgy véli továbbá, hogy az uniós költségvetésnek hozzá kell járulnia a megélhetési válság és a növekvő egyenlőtlenségek kezeléséhez, valamint az EU éghajlat-politikai és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez a releváns kulcsfontosságú területekre irányuló beruházások révén;

24.elutasít minden olyan, „többsebességes” Európa felé történő elmozdulást, ahol a differenciált részvétel és az eltérő célkitűzésekkel, időhorizonttal és teljesítési logikával rendelkező szakpolitikák kombinációja aláássa az uniós szakpolitikák és programok egységét és koherenciáját; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyetlen, többrétegű célkitűzésekkel, biztosítékokkal és jelentéstételi követelményekkel rendelkező eszköz növelheti az összetettséget, gyengítheti az elszámoltathatóságot és alááshatja a hatékony végrehajtást; figyelmeztet arra, hogy egy ilyen megközelítés, amelynek keretében a tagállamok döntenek az uniós források konkrét elosztásáról, széttöredezné az egységes piacot, tisztességtelen versenyelőnyöket teremtene, és aláásná az európai integrációt és a felfelé irányuló konvergenciát alátámasztó szolidaritás elvét;

25.felszólít a KAP, a közös halászati politika, a kohéziós politika és az Európai Szociális Alap elkülönített, elegendő és egyértelműen elhatárolt finanszírozására a hosszú távú területi reziliencia, a társadalmi kohézió és az európai projektbe vetett bizalom, valamint a felfelé irányuló konvergencia fokozása érdekében;

26.sajnálatát fejezi ki a 2027 utáni KAP finanszírozásának javasolt csökkentése miatt; kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben különítsenek el a KAP számára elkülönített és szilárd költségvetést folyó árakon 433,01 milliárd EUR-val (ami 2025-ös állandó árakon 385,12 milliárd EUR-nak felel meg) az élelmezésbiztonság és -szuverenitás, a versenyképesség és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, valamint annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra a fenntarthatóbb gyakorlatokra, többek között a fenntartható föld- és vízgazdálkodásra való átállást; megerősített, elszámoltatható és agilisabb egységes biztonsági hálót szorgalmaz a nemzeti és regionális partnerségi tervek horizontális keretében; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben meg kell őrizni a belső piac integritását, és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a különböző tagállamok mezőgazdasági termelői között; felszólít a vidéki területek életképességét garantáló intézkedések folytatására és megerősítésére, többek között a LEADER és a közösségvezérelt helyi fejlesztés révén; hangsúlyozza, hogy az éghajlat, a környezet, a biológiai sokféleség csökkenése és a vidéki területeket, a mezőgazdasági ágazatot és az élelmezésbiztonságot érintő egyéb kihívások kezelése hozzájárul az ágazat és a vidéki területek gazdasági életképességéhez és versenyképességéhez, valamint a mezőgazdasági termelés hosszú távú stabilitásához; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a személyre szabott beruházásokat, beleértve a társadalmi befogadást előmozdító beruházásokat is, amelyek vonzóbbá teszik a mezőgazdaságot a fiatalok, a nők és az új mezőgazdasági termelők számára;

27.sajnálatát fejezi ki a költségvetés jelentős csökkentése, valamint a halászati finanszírozás több költségvetési fejezetre való szétosztása miatt; biztosítékokat kér arra vonatkozóan, hogy a többéves pénzügyi keretben a halászatra és az akvakultúrára elkülönített összeg folyó árakon legalább 7,29 milliárd EUR-t tesz ki (ami 2025-ös állandó árakon 6,50 milliárd EUR-nak felel meg) az ezen ágazatok előtt álló kihívások kezelése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a halászat külső dimenziója számára a 3. fejezetben nyújtott kiegészítő finanszírozásnak folyó árakon 1,69 milliárd EUR-t kell kitennie (ami 2025-ös állandó árakon 1,50 milliárd EUR-nak felel meg), többek között a fenntartható halászati partnerségi megállapodások és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek számára; megismétli, hogy a közös halászati politika hozzájárul a halászok stabil jövedelméhez és hosszú távú kilátásaihoz, miközben védi a fenntartható tengeri ökoszisztémákat, amelyek az ágazat versenyképességének pillérei; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az uniós halászflottára a biztonság és a védelem javítása érdekében, többek között a jogellenes halászat elleni küzdelem, a munkakörülmények, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság javítása, valamint az uniós flotta korszerűsítése és a generációs megújulás lehetővé tétele révén; kéri továbbá, hogy a következő többéves pénzügyi keret a halászat finanszírozásán felül biztosítson célzott és látható finanszírozást az óceánokkal kapcsolatos uniós szakpolitikák, többek között az óceánügyi paktum számára;

28.emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika az Unió jogilag rögzített, Szerződésen alapuló prioritása; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának továbbra is az Unió fő területi beruházási eszközeként és az uniós növekedési modell pilléreként kell működnie, a regionális és helyi önkormányzatoknak a nemzeti tervek előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében való teljes körű részvétele, valamint a beruházások szükségleteikhez való hozzáigazítása révén, és azt a partnerség elvén alapuló modell alapján kell végrehajtani, a gazdasági és civil társadalmi szereplők és a többszintű kormányzás bevonásával, folyó árakon 306,93 milliárd EUR (ami 2025-ös állandó árakon 274,34 milliárd EUR-nak felel meg) teljes költségvetéssel a strukturális és beruházási alapok számára;

29.kéri, hogy a kohéziós politika maradjon különálló politika, a következő többéves pénzügyi keretben elkülönített célzott és szilárd költségvetéssel, amely folyó árakon összesen 248,37 milliárd EUR-t (ami 2025-ös állandó árakon 222,00 milliárd EUR-nak felel meg) tesz ki az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), folyó árakon 46,99 milliárd EUR-t (ami 2025-ös állandó árakon 42,00 milliárd EUR-nak felel meg) a Kohéziós Alap és folyó árakon 11,57 milliárd EUR-t (ami 2025-ös állandó árakon 10,34 milliárd EUR-nak felel meg) az Interreg számára; hangsúlyozza, hogy ennek az összegnek a kohéziós politikára való elkülönítése nemcsak a hosszú távú kohéziós célkitűzések finanszírozásának és a konvergencia előmozdításának szükséges feltétele, hanem az e politikán belüli új célkitűzések és prioritások finanszírozásának is;

30.sajnálja, hogy a Bizottság nem foglalkozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiányosságaival, amelyeket az Európai Számvevőszék is feltárt, amikor javaslatot tett a nemzeti és regionális partnerségi tervekről szóló rendeletre, és olyan megosztott irányítási megközelítést szorgalmaz, amelyben a helyi és regionális önkormányzatok felelősséget vállalnak az intézkedések megtervezéséért, programozásáért, végrehajtásáért és nyomon követéséért;

31.kéri, hogy a tagállamok intézményi keretével összhangban hozzanak létre regionális fejezeteket; kéri, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az alapok kialakításába, nyomon követésébe és végrehajtásába, a megosztott irányítás, a többszintű kormányzás és a partnerség elvének jelenlegi értelmezése alapján; hangsúlyozza, hogy egyértelműen meghatározott erőforrásokra, partnerségi szabályokra és erős területi fókuszra van szükség, amelyben a régiók irányító hatóságként járnak el, többek között a mérföldkövek és célok meghatározásáról és végrehajtásáról az Európai Bizottsággal folytatott közvetlen tárgyalások, valamint a regionális és helyi önkormányzatok uniós finanszírozáshoz való közvetlenebb hozzáférése révén;

32.hangsúlyozza, hogy a demográfiai kihívásokra adott uniós választ megfelelően támogatni kell; kéri, hogy a vonatkozó programokon belül biztosítsanak megfelelő forrásokat az ilyen kihívások kezeléséhez hozzájáruló intézkedésekre, különösen a regionális egyenlőtlenségek és az idősödő népesség által érintett régiók és hátrányos helyzetű területek számára, teljes mértékben tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és a szubszidiaritás elvét;

33.emlékeztet azokra az egyedi kihívásokra, amelyekkel az EU szigeti, határokon átnyúló és hegyvidéki régiói szembesülnek, és testre szabott megoldásokat szorgalmaz e szükségletek kezelésére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a regionális fejezetek kialakítása és végrehajtása során megfelelően vegyék figyelembe sajátos földrajzi korlátaikat, valamint gazdasági és környezeti realitásaikat;

34.megjegyzi, hogy az Uniós Támogatási Eszköz pénzügyi programozása, ami további rugalmasságot tesz lehetővé az általa lefedett politikák számára, és ami teljes mértékben a költségvetési hatóság hatáskörébe tartozik, jelentős pénzügyi forrásokat fog kapni az előre nem látható válságok kezelésére;

35.nyugtázza a Catalyst Europe bevezetését a Bizottság javaslatában, amely akár 150 milliárd EUR-t is mozgósíthat megfizethető uniós finanszírozású hitelek formájában annak érdekében, hogy a tagállamok a számukra elkülönített nemzeti kereteken túl is stratégiai beruházásokat hajthassanak végre; úgy véli, hogy ez a mechanizmus fontos lépést jelent a dekarbonizáció, a digitalizáció és a gazdasági reziliencia terén fennálló beruházási hiányok kezelése felé; hangsúlyozza, hogy a Catalyst Europe program valamennyi tagállam számára hozzáférhető lenne, hozzájárulva ezáltal a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és az európai versenyképességhez;

36.úgy véli, hogy az EUMSZ 349. cikke teljes körű és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül külön finanszírozást kell létrehozni a legkülső régiók számára; ezért olyan POSEI-t szorgalmaz, amely külön, elegendő pénzügyi előirányzatot biztosít konkrét intézkedésekre, többek között az akvakultúra és a halászat számára, amelyek kulcsszerepet játszanak az élelmezésbiztonságban, a foglalkoztatásban és a helyi fejlesztésben;

37.hangsúlyozza, hogy a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek alapvető szerepet kell vállalnia az egyenlőtlenség, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentésében, támogatva a szociális jogok európai pillérének, annak cselekvési tervének és kiemelt céljainak végrehajtását; rendkívül aggaszónak tartja, hogy Európában riasztó ütemben csökken a tisztességes lakhatás elérhetősége és megfizethetősége, miközben számos tagállamban csökken a lakáskínálatba történő általános beruházás, és a köz- és magánfinanszírozás a kereslet kielégítéséhez szükséges szint alatt marad; felszólít a tisztességes, fenntartható és megfizethető lakhatásba történő beruházások stratégiai, felelős és hatékony végrehajtására az uniós források felhasználása révén, többek között az ERFA keretében hozott intézkedések, valamint a Catalyst Europe hitelek és az EVA, valamint az InvestEU nemzeti komponensei keretében végrehajtott célzott beruházások révén, lehetővé téve a lakhatási beruházások növelését a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv végrehajtása érdekében;

38.kéri, hogy az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) maradjon önálló és különálló program, folyó árakon 124,19 milliárd EUR (ami 2025-ös állandó árakon 110,73 milliárd EUR-nak felel meg) külön pénzügyi keretösszeggel a felfelé irányuló társadalmi konvergencia, a minőségi foglalkoztatás és az esélyegyenlőség előmozdítására; hangsúlyozza, hogy az ESZA továbbra is kulcsfontosságú finanszírozási eszköz az oktatásba, a foglalkoztatásba és a készségfejlesztésbe való beruházás, az egyenlőség előmozdítása, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők és a társadalmainkban leginkább rászorulók ellátása szempontjából, megvalósítva a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseit; mély sajnálatát fejezi ki a nemzeti és regionális partnerségi tervekről szóló rendeletjavaslat szűk szociális dimenziója miatt; kéri, hogy garantálják az egyértelműséget és a kiszámíthatóságot a végső kedvezményezettek és az illetékes irányító hatóságok számára;

39.hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretnek támogatnia kell az uniós migrációs és menekültügyi paktum teljes körű és gyors végrehajtását a megfelelő befogadási feltételek, a gyors és hatékony menekültügyi eljárások, az integrációs, valamint a visszaküldési és visszafogadási eljárások biztosítása érdekében, a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal teljes összhangban; kitart amellett, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a szükséges forrásokat az Unió előtt álló főbb kihívások megfelelő kezeléséhez a menekültügy, a migráció, az integráció, a határigazgatás és a belső biztonság, valamint az EU külső határainak hatékony védelme terén, beleértve a határinfrastruktúrát, valamint adott esetben a fizikai, elektronikus és hírszerzési intézkedéseket is; úgy véli, hogy a Bizottság által előterjesztett javaslat nem felel meg megfelelően ezeknek a követelményeknek, és felszólít a menekültügyi és migrációs politikákra, a határigazgatásra és a biztonságra szánt összegek folyó árakon 38,04 milliárd EUR-ra történő növelésére (ami 2025-ös állandó árakon 34,00 milliárd EUR-nak felel meg); kéri, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap jelenlegi tematikus eszközének mintájára terjesszék ki a helyi és regionális önkormányzatoknak szánt közvetlen finanszírozási forrásokat az Uniós Támogatási Eszközön belül;

40.elismeri, hogy az EU valamennyi keleti határ menti régiója fokozott gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívásokkal néz szembe Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és más geopolitikai fenyegetések, többek között hibrid fenyegetések miatt; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret átfogó támogatására van szükség védelmük, felkészültségük, rezilienciájuk és biztonságuk, valamint gazdasági, társadalmi és területi fejlődésük megerősítése érdekében; ezért átfogó válaszra szólít fel az uniós programokban és folyamatos uniós szintű támogatásra, beleértve a nemzeti tervek keretében nyújtott pénzügyi támogatást is;

41.üdvözli a „Versenyképesség, jólét és biztonság” című 2. fejezet jelentős megerősítését, amelyre 2025-ös árakon 522,2 milliárd EUR-t különítettek el a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben, ami a teljes többéves pénzügyi keret 30%-át teszi ki, szemben a jelenlegi időszak 224,8 milliárd EUR-jával, ami 17%-ot tesz ki; megjegyzi, hogy az erőforrások több mint kétszeresére növelése tükrözi az Unió elkötelezettségét a kutatás, az innováció, a stratégiai autonómia, a stratégiai ipari ágazatok és infrastruktúrák, a vízgazdálkodás rezilienciája, a kialakulóban lévő technológiák, a biotechnológia, a zöld és digitális átállás, a kritikus fontosságú nyersanyagok, az energiabiztonság, az űrkutatás, a védelem, a közlekedés és a katonai mobilitás, a kreatív iparágak, az oktatás, a kultúra, a demokrácia és az alapvető jogok, a gazdasági és társadalmi reziliencia, a technológiai szuverenitás, valamint a kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások támogatása iránt; elismeri, hogy ez a jelentős növekedés megfelel a Parlament e területekre irányuló beruházások növelését szorgalmazó, régóta hangoztatott felhívásainak, és hangsúlyozza, hogy azt olyan módon kell végrehajtani, amely biztosítja a stratégiai koherenciát és maximalizálja az uniós hozzáadott értéket;

42.hangsúlyozza, hogy az Európai Versenyképességi Alapnak célzott finanszírozási eszköznek kell lennie a jelenlegi többéves pénzügyi keret finanszírozási hiányának pótlására; hangsúlyozza az EVA kulcsfontosságú szerepét az Unió versenyképességének megerősítésében, mint az uniós vállalatok azon képességét, hogy versenyezzenek a globális piacokon, megerősítve gazdasági és ipari szuverenitását, hosszú távú termelékenységét, stratégiai autonómiáját és rezilienciáját, beleértve a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést, valamint a kettős átállás megvalósításában; e tekintetben folyó árakon 264,35 milliárd EUR költségvetést kér (ami 2025-ös állandó árakon 234,00 milliárd EUR-nak felel meg) az EVA számára; hangsúlyozza, hogy a programok konszolidációja nem csökkentheti az átláthatóságot, és nem korlátozhatja a Parlament azon képességét, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson konkrét szakpolitikai célkitűzések számára; kitart amellett, hogy a költségvetési soroknak még a programok összevonása esetén is kellően részletesnek kell maradniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék az érdemi parlamenti felügyeletet, és fenn lehessen tartani az egyes prioritások finanszírozásának láthatóságát; fontosnak tartja annak biztosítását, hogy az EVA-t, beleértve a LIFE-intézkedéseket is, olyan átlátható irányítási rendszereken keresztül hajtsák végre, amelyek lehetővé teszik az általános kiadások, célkitűzések és eredmények nyomon követését, és elkerülhetővé teszik a szükségtelen széttagoltságot; emlékeztet azon álláspontjára, hogy a versenyképességnek elő kell mozdítania a gazdasági növekedést, valamint a minőségi, stabil és jól fizetett munkahelyeket, amint azt a Draghi- és a Letta-jelentés is hangsúlyozza, és hogy a jól képzett munkaerő kulcsfontosságú az időtálló európai gazdaság szempontjából, és ezért finanszírozásra van szükség a munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez, többek között a jelentős átalakulásokkal szembesülő ágazatokban is;

43.megjegyzi, hogy az uniós költségvetés önmagában nem képes pótolni a beruházási hiányt, és ezért maximalizálni kell a köz- és magánberuházások közötti szinergiákat, kockázatmentesítést, pénzügyi eszközöket és költségvetési garanciákat kell alkalmazni, amelyek hatékony és eredményes eszközök az uniós célkitűzések és szakpolitikai célok eléréséhez, valamint egyszerűsíteni és harmonizálni kell az uniós beruházási struktúrát; határozottan kitart amellett, hogy a jelenlegi programnál nagyobb méretű és kezdettől fogva rendelkezésre álló InvestEU-eszközre van szükség, és hogy a költségvetésnek rugalmasabb és hozzáférhetőbb InvestEU nemzeti komponenseket kell biztosítania, különösen a kkv-k számára, és kéri, hogy az EVA keretében hozzanak létre szilárd uniós szintű pénzügyi eszközöket és kockázatmegosztási mechanizmusokat, amelyek biztosíthatják a beruházások stabil áramlását és a magántőke bevonását;

44.emlékeztet a kkv-k támogatásának fontosságára, mivel ezek alkotják az európai gazdaság gerincét, erős területi fókuszt képviselnek, és Unió-szerte a növekedés fő mozgatórugói; hangsúlyozza a kkv-kba történő beruházások megfelelő szintjének fontosságát; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek lehetővé kell tennie a kkv-k számára a finanszírozáshoz való gyorsabb és egyszerűbb hozzáférést, meg kell szüntetnie a globális versenytársakhoz képest fennálló innovációs és beruházási szakadékot, és hozzá kell járulnia a fenntartható növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a stratégiai autonómiához;

45.kiemeli, hogy a zöld és digitális átállás elválaszthatatlanul kapcsolódik Európa hosszú távú anyagi jólétéhez, egészséges életfeltételeihez, fenntarthatóságához, növekedéséhez és versenyképességéhez; hangsúlyozza, hogy a kettős átállás végső sikere nagymértékben függ annak biztosításától, hogy az átállás igazságos és inkluzív legyen a munkavállalók, a régiók és a vállalkozások számára, valamint hozzájáruljon a mindenkire kiterjedő társadalmi igazságossághoz, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbakra, biztosítandó, hogy senki se maradjon le; ezért kitart amellett, hogy a 2028–2034-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretnek továbbra is támogatnia kell a kettős átállást; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat nem tartalmaz önálló eszközt, és kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret megfelelő alapjai ennek ellenére támogassák az igazságos átmenetet; kiemeli továbbá, hogy szinergiákra és kiegészítő jellegre van szükség a kohéziós politikai alapok és az EVA között;

46.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni Európa ipari és technológiai védelmi bázisát; emlékeztet arra, hogy a védelmi iparpolitikának nyitottnak kell lennie és elő kell mozdítania a versenyt, és hogy a kettős felhasználású technológiák, a katonai mobilitás és a kritikus infrastruktúrák az uniós geopolitikai erőkivetítés és az európai elrettentés pillérei; egyértelműen azonosítható és megfelelően finanszírozott védelmi vonatkozású előirányzatokra szólít fel; kéri, hogy a védelmi vonatkozású beruházások – többek között a nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében – koherens támogathatósági kritériumokat kövessenek, beleértve az egyértelmű európai hozzáadott értékkel kapcsolatos követelményeket, és összhangban legyenek az európai preferencia, az interoperabilitás, az ellátásbiztonság és az ipari reziliencia elveivel;

47.megjegyzi, hogy a Horizont Európa javasolt költségvetése még mindig nem éri el a 3%-os kutatási és fejlesztési (K+F) kiadási cél eléréséhez szükséges uniós hozzájárulást, és kéri, hogy a Horizont Európa költségvetése folyó árakon 200 milliárd EUR legyen (ami 2025-ös állandó árakon 177,01 milliárd EUR-nak felel meg); hangsúlyozza, hogy az uniós kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások növelése – beleértve a sokkal nagyobb magánberuházásokat is – tükrözi az Unió azon alapvető igényét, hogy megszüntesse a globális versenytársainkkal szembeni innovációs szakadékot, és ezáltal visszahozza Európába a fenntartható növekedést és a versenyképességet, mivel ez továbbra is jólétünk alapja és kulcsfontosságú szociális modellünk fenntartásához; emlékeztet arra, hogy az uniós K+F-kiadások nem helyettesíthetik a K+F-be történő tartós nemzeti közberuházásokat; hangsúlyozza, hogy az együttműködésen alapuló kutatásnak, a nyílt versenynek, valamint a tudományos és technológiai kiválóságnak továbbra is a keretprogram középpontjában kell maradnia, és üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a földrajzi egyensúly javítása érdekében továbbra is célzott támogatást nyújt a részvétel bővítését célzó fellépésekhez és az átalakulóban lévő országok számára; hangsúlyozza, hogy a keretprogramnak – beleértve annak a részvétel bővítését célzó fellépéseit is – elsősorban arra kell irányulnia, hogy Unió-szerte előmozdítsa a kiválóságot a kutatás és az innováció terén, és teljes mértékben kiaknázza az Európában a tehetségekben rejlő lehetőségeket;

48.emlékeztet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fontosságára az európai energia- és közlekedési ágazat „hiányzó láncszemeinek” kezelésében, valamint hozzájárulását az EU-n belüli gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és versenyképesség fellendítéséhez; megjegyzi, hogy a tiszta energiára való átállás, valamint az európai energiabiztonság és kritikus energetikai infrastruktúra javítását célzó, határokon átnyúló strukturális beruházások elengedhetetlenek, és előfeltételei a biztonságos és megfizethető energiaellátás Unió-szerte történő biztosításának; emlékeztet a tisztaenergia-infrastruktúra fejlesztésére, valamint a hálózat korszerűsítésének és a határokon átnyúló összeköttetéseknek a felgyorsítására irányuló uniós beruházások döntő fontosságára és hozzáadott értékére, többek között a megújuló energiaforrások tekintetében; üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendkívül szükséges növelését a közlekedési és katonai mobilitással összefüggésben; megjegyzi, hogy a közlekedési infrastruktúra, valamint a dekarbonizációs és digitalizációs megoldások finanszírozása jelenleg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az EVA és a nemzeti és regionális partnerségi tervek szoros összehangolásától függ; kéri, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből folyó árakon 91,29 milliárd EUR-t különítsenek el (ami 2025-ös állandó árakon 81 milliárd EUR-nak felel meg) az energia, a közlekedés és a katonai mobilitás megfelelő támogatása érdekében;

49.hangsúlyozza, hogy a LIFE program központi szerepet játszik az EU környezetvédelmi célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak általános érvényesítésében; ezért úgy véli, hogy a LIFE program keretében jelenleg támogatott intézkedéseket – például a természetvédelem, a biológiai sokféleség helyreállítása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a szennyezés megelőzése és a környezetvédelmi irányítás célzott, hosszú távú és magas színvonalú támogatását – egyértelműen folytatni kell, folyó árakon 3,39 milliárd EUR (ami 2025-ös állandó árakon 3 milliárd EUR-nak felel meg) célzott finanszírozással az EVA keretében annak érdekében, hogy biztosítsák a finanszírozás kiszámíthatóságát, stabilitását és folytonosságát, többek között a helyi és regionális önkormányzatok számára, valamint hogy a helyszíni végrehajtás továbbra is hatékony és látható maradjon a kedvezményezettek és a polgárok számára; hangsúlyozza továbbá, hogy az Uniós Támogatási Eszköznek a LIFE programmal kapcsolatos intézkedéseket is végre kell hajtania a LIFE program jelenlegi finanszírozási szintjének elérése érdekében;

50.hangsúlyozza, hogy az európai polgárok egészsége továbbra is prioritás; kiemeli, hogy az egészséges népesség és az erős egészségügyi ágazat Európa versenyképességének, gazdasági rezilienciájának és jóllétének alapvető mozgatórugói; hangsúlyozza, hogy az egészségügybe történő tartós és kiszámítható beruházások elengedhetetlenek az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítéséhez, a képzett egészségügyi munkaerő támogatásához és megtartásához, az ellátáshoz való hozzáférés terén a tagállamok között fennálló egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint az Unió jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültségének biztosításához; komoly aggodalmának ad hangot „az EU az egészségért” program felhígulása miatt, amely az egészségügyi politika, a megelőzés és az egészségügyi rendszert erősítő intézkedések többségét az EVA-ba helyezi át; ezért kéri, hogy az EVA keretében folyó árakon 10,05 milliárd EUR (ami 2025-ös állandó árakon 8,90 milliárd EUR-nak felel meg) összegű finanszírozást különítsenek el „az EU az egészségért” program konkrét prioritásaira;

51.megismétli, hogy megfelelő forrásokat kell szánni a nemi alapú erőszak elleni küzdelem, a szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó szolgáltatások, a nőjogi szervezetek és azon uniós kezdeményezések és testületek számára, amelyek előmozdítják a nemtől, életkortól, szexuális irányultságtól vagy fajtól független valódi egyenlőséget a polgárok között; e tekintetben rámutat a „My Voice, My Choice” európai polgári kezdeményezésről szóló, 2025. decemberi parlamenti állásfoglalást Elfogadott szövegek, P10_TA(2025)0338. követő bizottsági közleményre HL C, C/2026/1383, 2026.3.4., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/1383/oj.;

52.tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy a válsághelyzetekre való felkészültséget és az egészségügyi szükséghelyzetekre való reagálást „az EU az egészségért” jelenlegi programról helyezzék át az EU általánosabb válságreagálási képességeire, amelyet új ágazatközi válságkoordinációs funkciók és a polgári-katonai együttműködéssel kapcsolatos intézkedések egészítenek ki, integrált és reziliens európai polgári védelmet hozva létre; hangsúlyozza az EU szerepét a tagállamok nagyszabású, nagy hatású vészhelyzetekre való azonnali reagálásra való felkészültségének és kapacitásainak koordinálásában és javításában, és megismétli felhívását a felkészültség és a gyors válságreagálás megfelelő finanszírozásának biztosítására, biztosítva, hogy az UCPM+ továbbra is az általános célú válságreagálás elsődleges uniós szintű kerete maradjon; kéri, hogy az UCPM+ költségvetése folyó árakon 12,42 milliárd EUR legyen (ami 2025-ös állandó árakon 11 milliárd EUR-nak felel meg);

53.megismétli, hogy az Erasmus+ az Unió egyik kiemelt programjaként központi szerepet játszik az európai értékek, a határokon átnyúló együttműködés és a fiatalok szerepvállalásának előmozdításában, és emlékeztet arra, hogy a Draghi- és Letta-jelentésekkel összefüggésben a humán tőke, a munkavállalói mobilitás és a készségek – többek között egyetemi és tanulószerződéses gyakorlati képzési csereprogramok révén történő – megerősítését Európa versenyképességének és rezilienciájának alapvető elemeként azonosították; kéri, hogy az Erasmus+ költségvetése folyó árakon 47,39 milliárd EUR legyen (ami 2025-ös állandó árakon 42 milliárd EUR-nak felel meg);

54.hangsúlyozza, hogy a demokratikus rezilienciába és a kulturális életképességbe való beruházás az Unió stratégiai autonómiájának szerves részét képezi; ezzel összefüggésben üdvözli az új AgoraEU programra irányuló javaslatot, elismerve annak kibővített hatályát és egyedülálló európai hozzáadott értékét, amely az Unió egyetlen olyan programja, amelyet a kulturális és kreatív ágazatoknak és a médiapluralizmusnak, valamint a demokratikus részvétel támogatásának és az európai értékek előmozdításának szenteltek; kéri, hogy az AgoraEU költségvetése folyó árakon 10,72 milliárd EUR legyen (ami 2025-ös állandó árakon 9,5 milliárd EUR-nak felel meg);

55.kéri, hogy a Jogérvényesülés program költségvetése folyó árakon 0,89 milliárd EUR legyen (ami 2025-ös állandó árakon 0,79 milliárd EUR-nak felel meg), beleértve az igazságügyi együttműködés digitalizálásának és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a támogatását, új, határokon átnyúló eszközök bevezetését, valamint a határokon átnyúló jogi széttagoltság csökkentésére irányuló, kialakulóban lévő kezdeményezéseket, különösen az újonnan felmerülő kihívások, többek között az online bűnözés és gyűlöletbeszéd fényében;

56.megjegyzi, hogy a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben a „Globális Európa” című 3. fejezet számára 2025-ös árakon 190 milliárd EUR-t különítettek el, ami jelentős növekedést jelent a jelenlegi időszak 121,5 milliárd EUR-jához képest, miközben fenntartja a teljes többéves pénzügyi keretből való 10%-os részesedését; úgy véli, hogy ez a 68,5 milliárd EUR összegű jelentős emelés kulcsfontosságú, mivel bizonyítja az Unió elkötelezettségét amellett, hogy megerősítse globális szereplőként és megbízható partnerként betöltött szerepét az egyre összetettebb geopolitikai környezetben; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy ez a finanszírozási szint továbbra sem elegendő az előcsatlakozási támogatás és a külső fellépés finanszírozásához, tekintettel a globális kihívások nagyságrendjére, beleértve a növekvő fejlesztési szükségleteket és egyenlőtlenségeket, a humanitárius válságokat, a példátlan számú válságot, konfliktust és általános instabilitást, a dekarbonizációt, a globális egészségügyet, valamint Ukrajna és más partnerek támogatásának szükségességét; ezért úgy véli, hogy a Globális Európa eszköz költségvetési előirányzatát folyó árakon 225 milliárd EUR-ra kell növelni (ami 2025-ös állandó árakon 198,63 milliárd EUR-nak felel meg);

57.sajnálatát fejezi ki a kritikus területekre vonatkozó tematikus célok hiánya miatt, amelyek lehetővé tennék a társjogalkotók számára, hogy stratégiai prioritásokat határozzanak meg; hangsúlyozza a civil társadalmi partnerek, valamint a helyi és regionális szereplők bevonásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy ez a megnövelt előirányzat elengedhetetlen az Unió hiteles globális szerepének biztosításához; felszólít a bővítési és csatlakozási folyamatok támogatásához, valamint az Unió értékeinek és érdekeinek világszerte történő előmozdításához és védelméhez szükséges források biztosítására, többek között kölcsönösen előnyös partnerségek révén; hangsúlyozza, hogy a kiszámítható és megfelelő finanszírozás támogatja a stabilitást, a rezilienciát és a fenntartható fejlődést, és hozzájárul a migráció kiváltó okainak kezeléséhez azáltal, hogy előmozdítja a gazdasági lehetőségeket, a színvonalas oktatást és szakképzést, valamint a munkahelyteremtést a partnerországokban, ezáltal erősítve a hosszú távú biztonságot; kéri, hogy a vonatkozó jogalkotási eljárás keretében tárgyaljanak olyan rendelkezésekről, amelyek biztosítják, hogy a Globális Európa eszköz keretében nyújtott uniós források végrehajtása során ne hagyják figyelmen kívül a partnerországokban folyamatosan elkövetett emberi jogi jogsértéseket, és emlékeztet az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség elvére a humanitárius és fejlesztési segélyek tekintetében;

58.figyelmeztet arra, hogy a programok összevonása ismét gyengítheti a parlamenti felügyeletet és részvételt, és csökkentheti a finanszírozás láthatóságát bizonyos prioritások esetében, amint az a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) – Globális Európa esetében is történt; egyértelmű és érdemi elszámoltathatósági és jelentéstételi mechanizmusokat szorgalmaz a Globális Európa keretében; ragaszkodik ahhoz, hogy a pillérek, valamint az azokon belüli tematikus programok, országok és eszközök – beleértve az előcsatlakozási alapokat is – egyértelmű és külön költségvetési sorokat tartsanak fenn az előirányzatok átláthatóságának biztosítása érdekében, és hogy a pilléreken belüli jelentős összegű átcsoportosításokra irányuló kérelmeket a Parlament előzetesen hagyja jóvá; alapvető fontosságúnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a Globális Európa keretében visszavont kötelezettségvállalások visszakerüljenek az eredeti költségvetési sorba; szükségesnek tartja, hogy a Bizottság egyértelmű bontást adjon a programozható és a nem programozható finanszírozás között, és emlékeztet arra, hogy a Globális Európának főként földrajzi programintézkedésekből kell állnia;

59.emlékeztet arra, hogy a humanitárius segítségnyújtásról szóló 1257/96/EK tanácsi rendelettel A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/1257/oj). összhangban védett és végrehajtott, elkülönített finanszírozással megvalósuló humanitárius segítségnyújtás továbbra is az EU szolidaritásának legláthatóbb és leginkább elvi alapú megnyilvánulása, és annak az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség elvének fenntartása érdekében folytatódnia kell; megismétli azon álláspontját, hogy a humanitárius segítségnyújtás elveken és szükségleteken alapuló jellege megköveteli, hogy kiszámítható finanszírozását koherens kereten keresztül biztosítsák, megfelelően finanszírozott éves alapforgatókönyvvel és külön nómenklatúrával, amelyet a sürgősségi intézkedések kezelésére szolgáló megfelelő tartalék egészít ki;

60.hangsúlyozza a Globális Európa tartalékkeretéhez való garantált hozzáférés fontosságát, amelynek a váratlan szükségletekre szánt 25 milliárd eurós indikatív előirányzaton felül és azon kívül kell rendelkezésre állnia, amely szükségletek olyan tényezők miatt növekednek, mint az éghajlatváltozás; kéri, hogy a humanitárius válságok növekvő számára és időtartamára tekintettel a 2028–2034-es időszakban a humanitárius segítségnyújtásra szánt 25 milliárd eurós összeget garantált minimumnak, ne pedig felső határnak tekintsék;

61.üdvözli, hogy a Globális Európa tartalék igénybevételének változnia kell az NDICI – Globális Európához képest, mivel a következő többéves pénzügyi keret és a költségvetési rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj). szabályai szerint az éves allokáció 10%-át meghaladó igénybevételt a Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia; ragaszkodik azonban korábbi felhívásaihoz, amelyek szerint a Bizottságnak kellő időben tájékoztatnia kell a Parlamentet a tartalék igénybevétele előtt, és figyelembe kell vennie a tervezett jellegre, célkitűzésekre és pénzügyi összegekre vonatkozó észrevételeiket;

62.hangsúlyozza, hogy egy megfelelő forrásokkal rendelkező Globális Európa eszköz elengedhetetlen az Unió külső tevékenységének következetességéhez, valamint ahhoz, hogy az EU megbízható és hosszú távú partnerként, a partnerországokkal egyenrangú félként lépjen fel; megerősíti, hogy a Globális Európa keretében nyújtott juttatásoknak összhangban kell lenniük az uniós fejlesztési együttműködési politikának az EUMSZ 208. cikkében foglalt célkitűzésével, nevezetesen a szegénység csökkentésével, hosszú távon pedig annak felszámolásával, valamint a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzussal és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel;

63.érdemi elszámoltathatósági és jelentéstételi mechanizmusokat szorgalmaz; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy teljesítményalapú tervek révén széles körben alkalmazzák a „költségfüggetlen finanszírozást” az európai pillér végrehajtása során, és kitart amellett, hogy ezeket a forrásokat a bővítési folyamat alapkérdéseinek, többek között a jogállamiságnak a tiszteletben tartása alapján kell folyósítani;

64.úgy véli, hogy a bővítés lehetőséget kínál az Unió megerősítésére, és hogy a következő többéves pénzügyi keret kulcsfontosságú az Unió és a tagjelölt országok csatlakozásra való felkészítéséhez; üdvözli azt a döntést, hogy Ukrajna és a vele szomszédos Moldova tagjelölti státuszt kap; kitart amellett, hogy fel kell használni a szükséges forrásokat csatlakozási folyamataik és a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatainak támogatására; üdvözli a Globális Európa azon kötelezettségvállalását, hogy szilárd pénzügyi alapú támogatást nyújt a tagjelölt országoknak, ami kulcsfontosságú eszköz az Unióhoz való szorosabb kötődésükhöz és a csatlakozásra való felkészülésük előmozdításához; kéri, hogy minden tagjelölt ország számára külön költségvetési sorokkal biztosítsanak elkülönített előirányzatokat;

65.megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az ukránokat a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelmükben, és sajnálatát fejezi ki az Oroszország provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborújából eredő szörnyű szenvedés és annak komoly hatása miatt; üdvözli, hogy az Ukrajna támogatását célzó hitel végrehajtására irányuló javaslatot az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás részeként fogadták el; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna támogatását célzó hitelhez való hitelfelvételből eredő adósságszolgálati költségeket nem vették figyelembe a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokban; ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket az adósságszolgálati költségeket teljes mértékben a következő többéves pénzügyi keret felső határai felett és az Ukrajna-tartalék keretében már tervezett finanszírozáson kívül helyezzék el;

66.aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottság javaslatában a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) vonatkozó célkitűzés 93%-ról 90%-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem változtathatja meg ezt a célt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén;

67.hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) és a gyorstelepítésű kapacitás számára; hangsúlyozza, hogy a polgári KBVP-missziók stratégiai fontosságúak az Unió számára, és támogatják az Unió, valamint partnerei biztonsági érdekeit és külső tevékenységi célkitűzéseit; ezért folyó árakon 3,76 milliárd EUR (ami 2025-ös állandó árakon 3,34 milliárd EUR-nak felel meg) elkülönítését kéri a KBVP-re kiterjedő közös kül- és biztonságpolitika költségvetése számára;

68.hangsúlyozza, hogy a tengerentúli országok és területek olyan egyedi és stratégiai eszközöket jelentenek, amelyek az Unió egészének javát szolgálják; úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt előirányzat nem felel meg a tengerentúli országok és területek előtt álló kihívásoknak, és folyó árakon 2,08 milliárd EUR elkülönítésére szólít fel (ami 2025-ös állandó árakon 1,85 milliárd EUR-nak felel meg), figyelembe véve a Grönland területi integritását fenyegető közelmúltbeli veszélyeket is, mert az ezekkel folytatott együttműködés jelentősen segítheti az Uniót stratégiai autonómiájának előmozdítását;

69.kitart amellett, hogy a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a konfliktus utáni újjáépítés uniós finanszírozása közvetlen befektetés az Unió hosszú távú stabilitásába és biztonságába, különösen a keleti és déli szomszédságában; elismerését fejezi ki az ENSZ és ügynökségei konfliktusövezetekben betöltött szerepéért, és felhívja az EU-t, hogy erősítse meg a multilateralizmushoz nyújtott politikai és pénzügyi támogatását; kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret biztosítson célzott, megfelelő és kiszámítható finanszírozást az ENSZ és ügynökségei számára, amelyek munkája alapvető fontosságú a polgári lakosság számára, különösen Gázában, Ciszjordániában, Szíriában, Libanonban és a tágabb régióban; felhívja az EU-t, hogy játsszon aktív szerepet a békeépítésben, az ukrajnai és gázai konfliktusok hatásainak kezelésében és az újjáépítési erőfeszítések támogatásában; e tekintetben célzott finanszírozást kér a többéves pénzügyi keretben; hangsúlyozza, hogy minden uniós finanszírozásnak összhangban kell lennie az uniós értékekkel és szabályokkal, különösen a költségvetési rendelettel;

70.felszólít a civil társadalmi szervezetek, különösen a helyi szereplők és a nőjogi szervezetek erőforrásokkal való ellátásának és a velük való érdemi együttműködésnek a folytatására, valamint a strukturált párbeszédre, amelyet a civil társadalmi szervezetek, valamint az emberijog-védők igényeihez igazított célzott finanszírozási források támogatnak; felszólít a külső tevékenységek finanszírozásának végrehajtására, figyelembe véve ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepét a hatékony, egyértelmű és következetes többszintű kormányzásnak és partnerségeknek köszönhetően;

71.ragaszkodik ahhoz, hogy a 3. fejezet forrásai hatásának maximalizálása érdekében az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoportot hivatalosan ismerjék el az Unió elsődleges stratégiai pénzügyi partnereként a Globális Európa architektúrában; erős beruházási partnerséget szorgalmaz az EBB-vel az uniós költségvetés tőkeáttétele, a magánberuházások mozgósítása, valamint a költségvetési garancia és a vegyes finanszírozási keret megerősítése érdekében, biztosítva az eszköz célkitűzéseinek hatékony megvalósítását, különösen a versenyképességgel, a rezilienciával és a magánszektor finanszírozáshoz való hozzáférésének előmozdításával kapcsolatban a partnerországokban; elismeri más végrehajtó partnerek, például a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának kiegészítő szerepét;

72.hangsúlyozza, hogy az uniós szakpolitikákat jól működő igazgatásnak kell alátámasztania; ragaszkodik ahhoz, hogy 2027 után már a kezdetektől és a többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt elegendő pénzügyi és személyzeti erőforrást különítsenek el annak érdekében, hogy az uniós intézmények, szervek, decentralizált ügynökségek és az Európai Ügyészség – különösen a hivatali idejük meghosszabbításakor – biztosítani tudják a szakpolitikák hatékony és eredményes kialakítását, magas szintű végrehajtását és érvényesítését, hogy technikai segítségnyújtást tudjanak biztosítani, és továbbra is be tudják vonzani az összes tagállamból a legjobb embereket, biztosítva ezáltal a földrajzi egyensúlyt, valamint mozgástérrel rendelkezzenek a változó körülményekhez való alkalmazkodásra; hangsúlyozza, hogy a közigazgatás minden szintjén biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt;

73.felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson további tájékoztatást a következő többéves pénzügyi keretben az EU decentralizált tevékenységeire javasolt finanszírozásról és személyzetről; úgy véli, hogy egyes ügynökségek esetében a stabil finanszírozásra és személyzetre vonatkozó javaslat továbbra is aláássa a megbízatásuk teljesítésére való képességüket; megismétli a Parlament régóta képviselt álláspontját, amely szerint az új feladatokat új előirányzatokból kell finanszírozni, és hogy a programokból és más prioritásokból történő átcsoportosításoknak kivételesnek kell lenniük; elismeri, hogy fel kell mérni és el kell kerülni az ügynökségek közötti esetleges átfedéseket vagy párhuzamosságokat, és azonosítani kell a szinergiák és az együttműködés lehetőségeit a források hatékony elosztásának biztosítása érdekében;

74.aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság által saját maga számára előírt stabil személyzeti létszám kontraproduktívnak bizonyult az operatív követelmények teljesítéséhez; elismeri, hogy a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret tekintetében a Bizottság további álláshelyeket kért, különösen a személyzetre vonatkozó kiberbiztonsági követelményekkel összefüggésben; kitart amellett, hogy a további álláshelyek létrehozásakor valamennyi intézmény és szerv személyzeti igényeit figyelembe kell venni; kiemeli azt a különösen riasztó helyzetet, hogy egyes uniós ügynökségek nem részesülnek megfelelő operatív finanszírozásban, ami súlyosan korlátozza azon képességüket, hogy teljesítsék megbízatásukat, megfeleljenek az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések megállapításáról szóló rendeletnek Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról (OJ L, 2023/2841, 18.12.2023, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj)., és teljesítsék szakpolitikai célkitűzéseiket és azok végrehajtását, valamint szabályozási kötelezettségeiket; hangsúlyozza, hogy a kezelendő növekvő kihívások fényében az uniós intézményeknek és szerveknek vonzó munkakörnyezetet kell kínálniuk a kiemelkedő tehetségek jelentkezésének biztosítása érdekében;

75.hangsúlyozza az Európai Iskolák rendszerének mint kiemelt modellnek a fontosságát, amely magas szintű, közös oktatási előírásokat határoz meg a tagállamokban, és nemzetközileg elismert képesítést kínál, amely előmozdítja a tudományos kiválóságot, a tanulói mobilitást és a közös európai identitást; ezért kéri, hogy nyújtsanak támogatást és kiszámítható finanszírozást a jelenleg fedezetlen hosszú távú strukturális költségek és a bővülő felelősségi körök fedezéséhez, valamint biztosítsák annak láthatóságát, átláthatóságát és költségvetési biztonságát

76.elvárja, hogy a Bizottság javaslata megfelelően tükrözze valamennyi intézmény, szerv és ügynökség tényleges igényeit, és ezért nem javasol további növelést; teljes mértékben meg kívánja azonban védeni a Bizottság javaslatát, és biztosítani kívánja az erős, hatékony és magas színvonalú, az uniós polgárok egyenlőségének elvén alapuló, valamennyi európai polgár javát szolgáló európai közigazgatáshoz szükséges finanszírozást;

77.üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a Rugalmassági Eszköz ne csak egy meghatározott összegből álljon, hanem a bírságokhoz és a kötelezettségvállalások visszavonásához kapcsolódó bevételekből származó kiegészítő forrásokból is; 2025. május 7-i álláspontja fényében úgy véli, hogy a Rugalmassági Eszköznek további forrásokból kell finanszírozást kapnia, nevezetesen az előző évek fel nem használt tartalékaiból, az előző év éves többletéből és a pénzügyi eszközökből befolyó bevételekből, végső eszközként a jövőbeli tartalékokkal együtt; úgy véli továbbá, hogy ezt jelentős mértékben előre kell ütemezni; felszólít a speciális eszközök igénybevételére vonatkozó eljárások egyszerűsítésére és észszerűsítésére, ezért úgy véli, hogy az egységes tartalékeszköz megléte elavult, és kéri annak jellemzői beépítését a Rugalmassági Eszközbe; úgy véli, hogy a külső címzett bevételek és a programspecifikus rendelkezésekben foglalt egyedi bevételi és kötelezettségvállalás-visszavonási szabályok alapján újból rendelkezésre bocsátott összegek mentesülhetnek ezen általános szabály alól;

78.megismétli, hogy létre kell hozni egy második speciális eszközt, a természeti katasztrófákra képzett szolidaritási tartalékot, amely 2025-ös állandó árakon évi 4 milliárd EUR-t tesz ki, és amelyet a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kell mozgósítani, és amelynek célja a szolidaritás biztosítása természeti katasztrófák esetén, és amelynek ki kell egészítenie a válsághelyzetekre javasolt lépcsőzetes mechanizmust, és amelyet olyan szabályoknak kell szabályozniuk, amelyek lehetővé teszik a gyors folyósítást és adott esetben az előfinanszírozási mechanizmusokat az összes releváns eszközzel, többek között az uniós polgári védelmi mechanizmus+-szal egyértelműen összehangolva, hozzájárulva ezáltal a rezilienciához és a válsághelyzetekre való felkészültséghez; úgy véli, hogy a rugalmasság biztosítása érdekében mindkét speciális eszköznek képesnek kell lennie arra, hogy átvigye az el nem költött összegeket a többéves pénzügyi keret teljes időszakára;

79.megjegyzi, hogy a Bizottság 88 milliárd EUR-t javasol az Ukrajna-tartalék számára a többéves pénzügyi keretről szóló rendeleten belül az előcsatlakozási támogatás, valamint a helyreállítási és újjáépítési erőfeszítések finanszírozására; úgy véli, hogy ez az összeg jelentős támogatást nyújthatna; üdvözli, hogy Ukrajna rendkívüli és előre nem látható szükségleteinek kielégítése érdekében az Ukrajna-tartalékot a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan helyezték el; megjegyzi azonban, hogy amennyiben a konfliktus folytatódik, ez az előirányzat nem lenne elegendő Ukrajna szükségleteinek kielégítéséhez; felszólít a tartalék növelésére és előreütemezésére annak érdekében, hogy további támogatást nyújtsanak Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy Ukrajna finanszírozási struktúrájának koherensnek, átláthatónak és hatékonynak kell maradnia, teljes mértékben támogatva az ország csatlakozási pályáját, ugyanakkor egyértelműen megkülönböztetve az előcsatlakozási támogatást és az újjáépítési szükségleteket;

80.emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret alulfinanszírozott, ami 2024-ben szükségessé tette a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát; megjegyzi, hogy bár a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat nagyobb rugalmasságot biztosít, a Bizottság javaslatában szereplő teljes összegek még mindig nem elegendők;

81.sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletjavaslat nem tartalmaz félidős felülvizsgálati záradékot; kitart amellett, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletnek meg kell követelnie, hogy a Bizottság legkésőbb 2031. júliusig benyújtsa a többéves pénzügyi keret működésének a felülvizsgálatát, amelyben teljes mértékben figyelembe veszi az aktuális gazdasági helyzetet, valamint a rendelkezésre álló legfrissebb makrogazdasági és foglalkoztatási előrejelzéseket és a releváns globális fejleményeket; véleménye szerint e kötelező értékeléshez adott esetben mellékelni kell az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot, az EUMSZ-ben meghatározott eljárásoknak megfelelően; hangsúlyozza, hogy egy ilyen felülvizsgálat nem csökkentheti a nemzeti és regionális partnerségi tervekről szóló rendeletben meghatározott, előzetesen elkülönített nemzeti keretösszegeket;

82.emlékeztet arra, hogy 2034-ben európai parlamenti választásokra kerül sor; úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat közzétételének időpontja, azaz 2033. július 1. jóval későbbi, mint a többéves pénzügyi keret életciklusában szokásos időpont; kéri, hogy a 2034 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot legkésőbb 2032. júliusig tegyék közzé;

83.tudomásul veszi a Bizottság azon bejelentését, hogy javaslatai a következő többéves pénzügyi keret rugalmasságának növelésére és egyszerűsítésére irányulnak; elismeri, hogy a rugalmasság elengedhetetlen az előre nem látható kihívásokra való reagáláshoz, de hangsúlyozza, hogy azt nem lehet az elszámoltathatóság, a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a szakpolitikai koherencia rovására felhasználni; figyelmeztet arra, hogy az átláthatóság nélküli rugalmasság növelné a demokratikus elszámoltathatóság tekintetében fennálló szakadékot, és aláásná a közvélemény EU-ba vetett bizalmát;

84.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság egyszerűsítési javaslatai elsősorban a saját folyamatainak kedveznek, nem pedig a végső kedvezményezetteknek, ami súlyosbítja a demokratikus deficitet az Unióban; emlékeztet arra, hogy a Parlament következetesen a végső kedvezményezettek érdekét szolgáló egyszerűsítés mellett érvelt, ideértve az uniós költségvetéshez való hozzáféréssel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését és a kiadások hatékonyabbá tételét is; kitart amellett, hogy az egyszerűsítés nem veszélyeztetheti a programok minőségét vagy a demokratikus elszámoltathatóságot, és nem szolgálhat ürügyként a többszintű kormányzás és a partnerség elveinek aláásására vagy a kulcsfontosságú érdekelt felekkel és a szociális partnerekkel folytatott konstruktív párbeszéd háttérbe szorítására, mivel ezek megfelelő figyelembevétele növelni fogja az uniós kiadások hatékonyságát, és elengedhetetlen lesz a többéves pénzügyi keret sikeréhez; megismétli a Számvevőszék azon aggályát, hogy a Bizottság megközelítése egyszerűsítéshez fog vezetni a Bizottság és a tagállamok közötti interakciók tekintetében, miközben növeli vagy nemzeti, regionális és kedvezményezetti szintre helyezi át az adminisztratív terheket; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítéshez lehetőség szerint össze kell hangolni a szabályokat és a jelentéstételi követelményeket az uniós, nemzeti és regionális szintek között; hangsúlyozza, hogy a Parlament elő fog terjeszteni minden olyan átláthatósági mechanizmust, amely a polgárok érdekeinek őreként játszott szerepének betöltéséhez szükséges;

85.úgy véli, hogy a jelenlegi NRPP-javaslat egyes uniós politikák „nemzeti hatáskörbe való visszahelyezéséhez” vezethet a horizontális megközelítés hiánya és a tagállamok számára az uniós költségvetés nemzeti megközelítésen alapuló végrehajtása során biztosított nagyobb rugalmasság miatt; kéri annak biztosítását, hogy a költségvetés beruházási költségvetés maradjon, amely továbbra is az uniós hozzáadott értékre összpontosít, és erős horizontális megközelítést biztosít;

86.hangsúlyozza, hogy a rugalmasság és a teljesítményalapú eszközök következő többéves pénzügyi keretben történő széles körű alkalmazását megerősített többszintű kormányzásnak kell kísérnie; úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a szociális és gazdasági partnerek érdemi bevonása az uniós finanszírozású intézkedések kialakításába, végrehajtásába és nyomon követésébe elengedhetetlen a bizottságközpontú végrehajtás ellensúlyozásához, a demokratikus elszámoltathatósági szakadék csökkentéséhez és annak biztosításához, hogy a kiadások megfeleljenek a valós területi igényeknek; kitart amellett, hogy adott esetben a választott képviselők által uniós, nemzeti és regionális szinten végzett megfelelő ellenőrzésnek kell kísérnie ezeket az eszközöket, és hogy meg kell őrizni a Parlament költségvetési és mentesítési szerepét;

87.emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tapasztalataira épülő, úgynevezett teljesítményalapú modell hiányosságokat mutatott kialakítása, végrehajtása és hatékonysága terén; aggodalommal állapítja meg, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok a következő többéves pénzügyi keret eszközeinek jelentős része esetében magukban foglalják a költségfüggetlen finanszírozás széles körű alkalmazását; rendkívül aggasztónak tartja az új végrehajtási modell felé történő ilyen jelentős elmozdulást; felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós finanszírozás végrehajtása során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító megfelelő biztosítékok vagy a korábbi vagy meglévő teljesítményalapú eszközökben feltárt hiányosságok kezelésére irányuló egyértelmű lépések nélkül ez a megközelítés jelentős kockázatokkal jár és gyengíti az ellenőrizhetőséget; hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni a mérföldkövekhez és célokhoz kapcsolódó költségbecslések és a projektek tényleges költségei közötti eltérések kezelésére, mivel ez az eltérés azzal a kockázattal jár, hogy aláássa az elfogadott uniós szintű szakpolitikai prioritások végrehajtását; úgy véli, hogy a hatékonyság esetleges növelése nem mehet az Unió pénzügyi érdekei védelmének rovására; hangsúlyozza különösen, hogy a nagyszabású és összetett projekteknek továbbra is költségalapúnak kell maradniuk, mivel hatókörük, időtartamuk és többszintű finanszírozásuk részletes pénzügyi jelentéstételt és ellenőrizhető kiadási adatokat igényel a megfelelő nyomon követés és elszámoltathatóság biztosítása érdekében; felszólít az egyszerűsített költségelszámolási módszerek folyamatos és szélesebb körű alkalmazására, különösen a kisebb vagy közepes méretű beruházások esetében, mivel ezek hatékony és arányos eszközök, amelyekkel csökkenthetők az adminisztratív terhek, növelhető a kisebb kedvezményezettek hozzáférése, valamint fenntartható az elszámoltathatóság és a nyomonkövethetőség az uniós források felhasználása során;

88.kitart amellett, hogy a felmerült költségekre vonatkozó adatoknak továbbra is a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére kell állniuk az uniós költségvetés hatékonyságának és „ár-érték arányának” ellenőrzése érdekében; figyelmeztet arra, hogy a költségek átláthatósága nélkül a parlamenti ellenőrzés olyan formális gyakorlattá válik, amely nem képes biztosítani a költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Számvevőszék megállapításainak és ajánlásainak szisztematikus nyomon követését;

89.kitart amellett, hogy nagyobb következetességre van szükség az uniós kiadási programok nyomon követése és végrehajtása, valamint a fontos uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások általános érvényesítése terén; hangsúlyozza, hogy a teljesítménymérési rendeletre irányuló javaslat az első lépés a költségvetésre vonatkozó horizontális kiadáskövetési és teljesítmény-ellenőrzési keret létrehozása felé, amelynek célja az adminisztratív terhek csökkentése; úgy véli, hogy ez a megközelítés – megfelelő végrehajtás esetén – megerősített demokratikus felügyelethez vezethet; hangsúlyozza, hogy a horizontális elvek egyetlen keretbe való átfogó beépítése lehetővé tenné az érdemi nyomon követést, és jobban tükrözné az Unió szakpolitikai prioritásait; ragaszkodik ahhoz, hogy a teljesítménymérési keretnek prioritásként kell kezelnie azokat a hatásmutatókat, amelyek a polgárok számára a tényleges eredményeket mérik; hangsúlyozza, hogy a javasolt teljesítménymérési rendeletnek biztosítania kell, hogy a jelentéstételi mutatók – adott esetben – kötelezőek és összehasonlíthatók legyenek valamennyi tagállamban és a különböző irányítási módokban; figyelmeztet arra, hogy összehasonlíthatóság nélkül a mentesítésért felelős hatóság nem lesz képes értékelni a relatív eredményességet vagy azonosítani az alulteljesítő programokat; hangsúlyozza, hogy a teljesítménymutatókat kifejezetten az egyes programok célkitűzéseiből kell származtatni, és azoknak tartalmazniuk kell az outputokat, az eredményeket és a hatásokat; hangsúlyozza, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadásokat be kell építeni a többéves pénzügyi keretbe a finanszírozás és annak hatásainak pontos nyomon követése és ellenőrzése érdekében;

90.hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés létfontosságú szerepet játszik az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében rögzített, az EU alapvető értékeinek – a demokráciának és a pluralizmusnak – a támogatásában; üdvözli a civil társadalomra vonatkozó, nemrégiben közzétett uniós stratégiát, amely elismeri a civil társadalmi szervezetek fontos szerepét az uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás, támogatás és szakértelem biztosításában; e tekintetben hangsúlyozza, hogy hosszú távú, kiszámítható és elegendő finanszírozást kell biztosítani a civil társadalmi szervezetek számára;

91.emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendeletben előírtak szerint a programokat és tevékenységeket – amennyiben megvalósítható és helyénvaló, valamint a vonatkozó ágazatspecifikus szabályokkal összhangban – célkitűzéseik elérése érdekében végre kell hajtani, tiszteletben tartva az alkalmazandó nemzeti jog, az uniós jog, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei és a kollektív szerződések szerinti munka- és foglalkoztatási feltételeket, figyelembe véve a nemek közötti egyenlőség elvét, és anélkül, hogy jelentősen sértenék az Unió környezetvédelmi célkitűzéseit;

92.hangsúlyozza, hogy minden közfinanszírozásnak összhangban kell lennie az uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásával, végrehajtásával, nyomon követésével és érvényesítésével kapcsolatos tevékenységek finanszírozásáról szóló bizottsági iránymutatással; e tekintetben emlékeztet a jelenlegi LIFE programról szóló, 2025. április 1-jei bizottsági nyilatkozatra;

93.tudomásul veszi a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt, négy fejezetet tartalmazó általános szerkezetét, szemben a jelenlegi többéves pénzügyi keret hét fejezetével; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság az uniós programok számának 60-ról 19-re történő csökkentését javasolja, ami a célkitűzések és a költségvetési nómenklatúra közötti egyértelműség hiányát eredményezi, aláásva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret ezen új programjainak szerkezetére vonatkozó parlamenti álláspont kialakítására a megfelelő ágazati jogalkotási aktusokra vonatkozó együttdöntési eljárás során fog sor kerülni; kitart amellett, hogy a javasolt költségvetési nómenklatúrának és az egyes költségvetési sorokra előirányzott összegeknek tükrözniük kell az egyes programokon belül meghatározott valamennyi konkrét célkitűzést az átláthatóság, a kiszámíthatóság és az elszámoltathatóság, valamint a költségvetési hatóság számára az éves költségvetés megállapításához és végrehajtásának felügyeletéhez szükséges információk biztosítása érdekében;

94.e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ágazati jogszabályokban javasolt költségvetési nómenklatúra egyáltalán nem megfelelő; hangsúlyozza, hogy a költségvetési struktúra egyszerűsítése nem mehet az átláthatóság vagy a költségvetési hatóság azon képességének rovására, hogy hatékony ellenőrzést végezzen és megalapozott döntéseket hozzon; kitart amellett, hogy a nómenklatúrának kellően részletesnek kell maradnia ahhoz, hogy tükrözze a program alap-jogiaktusokban meghatározott célkitűzéseit, megőrizze az uniós fellépések láthatóságát valamennyi szakpolitikai célkitűzésben és prioritásban, és lehetővé tegye a Parlament számára, hogy teljes mértékben gyakorolhassa ellenőrzési szerepét; részletesebb nómenklatúrát szorgalmaz az érdemi éves költségvetési eljárás, a költségvetés-módosítási tervezetek és a mentesítési eljárás lehetővé tétele érdekében; megismétli, hogy az éves költségvetési eljárás a többéves pénzügyi kereten belüli forráselosztás alapvető demokratikus mechanizmusa;

95.megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet szerinti költségvetési átcsoportosítások már rugalmasságot biztosítanak a költségvetés végrehajtása során; hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelenleg jelentős összegeket csoportosíthat át a szakpolitikai területek között a költségvetési hatóság jóváhagyása nélkül, ami korlátozza a felügyeletet; kellően részletes költségvetési szerkezet hiányában új szabályokat szorgalmaz, amelyek költségvetési soronként meghatározzák a jóváhagyás nélkül végrehajtható átcsoportosítások maximális összegét és százalékos arányát; úgy véli, hogy a más uniós intézményektől származó, egy bizonyos küszöbérték alatti átcsoportosításokat egyszerűsítési intézkedésként mentesíteni lehetne a kifogásolási eljárás hatálya alól;

96.hangsúlyozza, hogy szilárd irányításra van szükség, amely biztosítja a parlamenti elszámoltathatóságot, felügyeletet és ellenőrzést, valamint egy csalás elleni hatékony struktúrát; aggodalmát fejezi ki továbbá azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság milyen módon szerez majd elegendő uniós szintű bizonyosságot a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, emlékeztetve arra, hogy ez az egyértelmű bizonyosság elengedhetetlen ahhoz, hogy a Parlament gyakorolhassa mentesítésért felelős hatóságként betöltött szerepét; elutasít minden olyan megközelítést, amely a Parlament szerepét konzultációs szerepre vagy kizárólag tájékoztatási jogosultságra korlátozza a következő többéves pénzügyi keret bármely eszközének vagy alapjának igénybevétele során; hangsúlyozza, hogy a költségvetési rugalmasság nem kerülheti meg a költségvetési hatóság előjogait, és hogy minden átcsoportosításhoz, átprogramozáshoz és a tartalékkeretek vagy egyéb tartalékok igénybevételéhez a Parlament jóváhagyására van szükség; úgy véli, hogy a valódi rugalmassághoz gyors reagálási képességre és demokratikus legitimitásra egyaránt szükség van, ami csak a Parlamentnek a források elosztására és felhasználására vonatkozó döntésekben való teljes körű részvétele révén érhető el;

97.aggodalmát fejezi ki az uniós finanszírozás kiszámíthatóságának hiánya miatt, amely a túlzott rugalmassági mechanizmusokból és az ismétlődő átcsoportosításokból eredhet; elismeri, hogy bizonyos programokon belül nagyobb rugalmasságra van szükség a források elosztása terén, de hangsúlyozza, hogy ez nem veszélyeztetheti a hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket, a finanszírozás kiszámíthatóságát vagy a Parlament előjogait; hangsúlyozza, hogy míg a jelenlegi többéves pénzügyi keret nem elég rugalmas a változó prioritásokhoz való alkalmazkodáshoz, a következő többéves pénzügyi keretnek jobb egyensúlyt kell teremtenie a beruházások kiszámíthatósága és az alkalmazkodóképesség között; hangsúlyozza, hogy egyes szakpolitikai területek nagyobb finanszírozási stabilitást igényelnek, mint mások; határozottan elutasítja az uniós prioritások finanszírozásának eszközeként alkalmazott ismétlődő átcsoportosításokat, mivel azok aláássák a programok végrehajtását és veszélyeztetik az elfogadott szakpolitikai célkitűzések megvalósítását;

98.tudomásul veszi a hitelfelvétel és hitelnyújtás javasolt növelését a következő többéves pénzügyi keretben; úgy véli, hogy a költségvetési hatóságnak gondosan nyomon kell követnie e megközelítésnek a többéves pénzügyi keret mozgásterére vagy más garanciákra gyakorolt hatását; kéri, hogy a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek tartsák tiszteletben a társjogalkotók és a költségvetési hatóság hatásköreit;

99.megismétli az EBB csoporttal való megerősített beruházási partnerségre irányuló felhívását az uniós költségvetés tőkeáttétele, a magánberuházások mozgósítása és az olyan fontos szakpolitikai területek kockázatmentesítése érdekében, mint az éghajlat, a versenyképesség, a lakhatás, a szociális vállalkozások, az innováció, a védelem és a külső dimenzió; hangsúlyozza, hogy ennek és a más végrehajtó partnerekkel kialakított hasonló partnerségeknek, amelyek valamennyi szakpolitikai területen mozgósítják az uniós költségvetést és adott esetben csökkentik a beruházások kockázatát, testre szabott eszközöket kell fenntartaniuk a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a határokon átnyúló konzorciumok hozzáférésének megkönnyítése érdekében, biztosítva ugyanakkor a szilárd irányítást, az átláthatóságot és az uniós hozzáadott értéket; ismételten hangsúlyozza az EBB és a Bizottság által közösen kidolgozott technikai segítségnyújtás megfelelő finanszírozásának fontosságát a végrehajtó hatóságok számára az időben történő végrehajtás és a beruházások addicionalitása biztosításának elősegítése érdekében, különösen az adminisztratív kapacitás kiépítése és a beruházási csatornák fejlesztése révén, és megfelelő finanszírozást kér a folyamatos hatás biztosítása érdekében;

100.megismétli régóta képviselt álláspontját, miszerint valamennyi uniós szintű kiadást a költségvetési hatóság hatáskörébe kell vonni, ezáltal biztosítva a demokratikus ellenőrzést, az átláthatóságot, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

101.hangsúlyozza, hogy a Parlament egyetértésének biztosítása érdekében a többéves pénzügyi keret minden aspektusát, különösen a költségvetési elemeket, csomagnak kell tekinteni, és ezekről valódi tárgyalásokat kell folytatni; megismétli, hogy ellenzi a többéves pénzügyi keretről szóló jelenlegi és korábbi rendeletek elfogadásának módját, mivel az Európai Tanács túllépi szerepét azáltal, hogy előre meghatároz több elemet, például a pénzügyi keretösszegeket és a szakpolitika-specifikus rendelkezéseket, ezáltal tartalmuk és szándékuk tekintetében is megsértve a Szerződés rendelkezéseit; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Tanács elnöksége által készített előzetes „tárgyalási keretdokumentumokban” ismét ezt a hibás módszertant alkalmazzák, és az uniós programokra vonatkozó új jogszabályok kidolgozásakor az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozó kérdésekre is kitérnek;

102.komoly aggodalmának ad hangot a tágabb programtervezési szempontok és az ágazati javaslatok miatt, amelyek az alapvető szakpolitikai és költségvetési döntéseket az alap-jogiaktusról a munkaprogramokra helyezik át, jelentősen gyengítve a Parlament jogalkotási szerepét; határozottan ellenzi a jogalkotási elemek ágazati rendeletekből való kivételét, ami kizárja a Parlamentet a jelenleg a rendes jogalkotási eljárás keretében hozott határozatokból, és jogbizonytalanságot teremt a kedvezményezettek számára;

103.kitart amellett, hogy minden lényeges szakpolitikai szempontot, például a programok célkitűzéseit, a kiadási prioritásokat, a pénzügyi előirányzatokat, finanszírozási rátákat, a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat, a feltételeket, a fogalommeghatározásokat és a számítási módszereket a vonatkozó alap-jogiaktusokban kell meghatározni, teljes mértékben tiszteletben tartva a Parlament mint társjogalkotó és költségvetési hatóság előjogait, nem pedig a munkaprogramban vagy hasonló felhatalmazásokban; kéri, hogy a szakpolitikai döntésekről, célkitűzésekről és irányítási szempontokról az alap-jogiaktusokban határozzanak, és hogy az alap-jogiaktusban nem szereplő kiegészítő és nem alapvető elemeket kizárólag felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadják el, elutasítva a végrehajtási jogi aktusok vagy más olyan eljárások alkalmazását, amelyekhez nem szükséges a Parlament egyetértése; e tekintetben kéri, hogy minden többéves és éves munkaprogramot az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadjanak el annak biztosítása érdekében, hogy a Parlamentet szisztematikusan bevonják a politikai döntéshozatalba és az ellenőrzésbe; kategorikusan elutasít minden arra irányuló kísérletet, hogy a stratégiai jelentőségű szakpolitikai döntéseket a bizottsági eljárásrendbe vagy más intézkedésekhez helyezzék át; figyelmeztet arra, hogy a Parlament nem fogad el olyan javaslatot, amely nem garantálja teljes jogalkotási és felügyeleti hatáskörét; hangsúlyozza, hogy az alap-jogiaktusok részletességének csökkentése azt eredményezi, hogy fontos szakpolitikai döntések átkerülnek a végrehajtási szakaszba, ezáltal gyengítve a demokratikus elszámoltathatóságot és marginalizálva a Parlament politikai döntésekben betöltött szerepét, ami jelentős szakpolitikai és költségvetési következményekkel járhat;

104.hangsúlyozza, hogy a javasolt ágazati rendeletekben szereplő célkitűzések széles köre szükségessé teszi a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felülvizsgált értékelési eljárását a Parlament már amúgy is korlátozott kezdeményezési jogának védelme érdekében; úgy véli, hogy az egyértelműbb kritériumok és az egyszerűsített eljárások elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a Parlament továbbra is innovatív intézkedéseket indíthasson és új szakpolitikai megközelítéseket vizsgálhasson az 1., 2. és 3. fejezetben; kitart amellett, hogy a programok hatókörének kiterjesztése nem csökkentheti a Parlament azon képességét, hogy konkrét szakpolitikai területeken kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket javasoljon;

105.hangsúlyozza, hogy az uniós értékek és az alapvető jogok tiszteletben tartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés lényeges előfeltétele; hangsúlyozza, hogy folyamatos kapcsolatokra van szükség a jogállamiság tiszteletben tartása és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az uniós forrásokhoz való hozzáférés között; úgy véli, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szervesen kapcsolódik a jogállamiság és az uniós értékek tiszteletben tartásához; hangsúlyozza, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2092/oj). alapvető eszköze annak, hogy az Unió pénzügyi érdekeit meg lehessen védeni a jogállamiság megsértésével szemben, és hogy azt a teljes uniós költségvetésre vonatkozóan alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor annak jogi feltételei teljesülnek, beleértve a teljesítményalapú eszközöket és az EUMSZ 122. cikke alapján nyújtott finanszírozást is; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szigorúan és következetesen alkalmazzák a rendeletet, és szükség esetén indokolatlan késedelem nélkül intézkedjenek;

106.ragaszkodik ahhoz, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az uniós értékek gördülékeny és koherens eszköztára kiterjedjen a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra valamennyi uniós alapban; aggódik a különösen a nemzeti és regionális partnerségi tervek által bevezetett feltételességi mechanizmussal való átfedések és párhuzamosságok miatt, és egységes, koherens és átfogó keretet szorgalmaz valamennyi uniós finanszírozási programban a feltételrendszerről szóló rendelettel teljes összhangban, amely kiterjed mind az uniós finanszírozáshoz való hozzáféréshez teljesítendő előfeltételekre, mind pedig a források visszatartására irányuló intézkedésekre, amennyiben a vonatkozó feltételek már nem teljesülnek; kéri a Bizottságot, hogy az összes jogállamisági eszközt foglalja egységes és átfogó keretbe, amely egyértelmű, objektív és átlátható kritériumokat biztosít az alkalmazáshoz, valamint ahhoz, hogy a Bizottság hogyan fogja biztosítani az ezen eszközök közötti koordinációt;

107.kéri az uniós pénzeszközök visszatartását, amennyiben az alapvető követelmények nem teljesülnek, és hogy a befagyasztott pénzeszközöket csak akkor szabadítsák fel az érintett tagállamok számára, ha azok teljes körűen végrehajtották a szükséges reformokat, és a jogállamisági jelentések megállapításainak megfelelően, a gyakorlatban is igazolható módon bizonyították a jogállamiság tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság megsértése miatt az uniós finanszírozás felfüggesztéséről vagy csökkentéséről hozott döntéseknek objektív kritériumokon kell alapulniuk, azokat következetesen kell alkalmazni, és nem alapulhatnak más megfontolásokon, valamint nem képezhetik tárgyalások eredményét;

108.elismeri, hogy a Bizottság a nemzeti regionális és partnerségi tervekkel összefüggésben javasolja, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet szerint a jogállamiság megsértésére válaszul hozott korrekciós intézkedések hiánya miatt visszavont finanszírozást ismét a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló programok rendelkezésére lehessen bocsátani; kéri annak tisztázását, hogy az ilyen visszavont összegeket hogyan lehetne más programokhoz irányítani, és felszólít a befagyasztott pénzeszközök átszervezésének betiltására; kitart amellett, hogy a visszavont pénzeszközök felhasználására vonatkozó döntés a költségvetési hatóság előjoga az éves költségvetési eljárás keretében, és azt nem szabad a Bizottság mérlegelésére bízni;

109.hangsúlyozza, hogy határozott megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a jogszerű végső címzetteket és kedvezményezetteket ne büntessék amiatt, hogy a jogállamiság megsértése miatt felfüggesztették a kormányuknak nyújtott uniós forrásokat; hangsúlyozza, hogy ez az elv az intelligensebb feltételrendszerre vonatkozó megközelítés középpontjában áll;

110.hangsúlyozza, hogy egy irányítási mechanizmus nem ellentételezi a Parlament jogalkotási vagy költségvetési hatáskörének elvesztését; hangsúlyozza, hogy az éves költségvetésnek tükröznie kell a társjogalkotók által elfogadott szakpolitikai prioritásokat és terveket; kitart amellett, hogy a megfelelő költségvetési irányítás elérése és a költségvetési hatóság előjogainak megőrzése alapvető előfeltétele annak, hogy az éves költségvetési eljárás jelentőségteljesebbé váljon, és hogy bármely irányítási mechanizmus csak akkor működhet, ha az alapok megvannak;

111.elutasít minden olyan rendelkezést, amely korlátozná a költségvetési hatóság azon szabadságát, hogy önálló döntéseket hozzon a költségvetési prioritásokról és előirányzatokról; határozottan ellenez minden olyan mechanizmust, amely lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy technikai értékelések révén előre meghatározza a költségvetési döntéseket; kategorikusan elutasít minden lehetőséget arra, hogy az Európai Tanács az európai tanácsi következtetések révén befolyásolja az éves költségvetési eljárást, mivel ez egyértelműen sértené a Szerződés rendelkezéseit, és aláásná a költségvetési döntéshozatal területén kialakított intézményi egyensúlyt; emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet már rendelkezik a költségvetési tartalékok felszabadításának lehetőségéről; felszólít a Bizottság és a költségvetési hatóság közötti szisztematikus koordinációra, mielőtt önkéntesen kötelezettséget vállalna a beépített rugalmasság alkalmazásával kapcsolatban, és arra, hogy a tartalék minden igénybevételét a költségvetési hatóság határozatával kelljen jóváhagyni;

112.aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság azt javasolja, hogy az ágazati jogszabályokban szereplő indikatív összegektől való eltérést az intézményközi megállapodásban COM(2025)0572. szereplő jelenlegi 15%-ról 20%-ra növeljék; hangsúlyozza, hogy ez a javasolt növelés a programok összevonásával és a programonkénti lényegesen nagyobb költségvetéssel együtt jelentős módosításokat tenne lehetővé a társjogalkotók bevonása nélkül; komoly fenntartásait fejezi ki e változásoknak a demokratikus felügyeletre és az intézményi hatáskörök egyensúlyára gyakorolt halmozott hatása miatt; úgy véli, hogy a végrehajtási rugalmasság ilyen kiterjesztése aláássa a költségvetési hatóság előjogait; ezért felszólít arra, hogy az indikatív összegektől való maximális eltérést a programok teljes időtartama alatt 5%-ra korlátozzák, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás vonatkozó rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül, biztosítva, hogy a jelentős költségvetési átcsoportosítások továbbra is megfelelő demokratikus ellenőrzés és társjogalkotási döntéshozatal hatálya alá tartozzanak; kitart amellett, hogy ez a csökkentett küszöbérték fenntartaná a szükséges működési rugalmasságot, ugyanakkor megőrizné a Parlament költségvetési felügyeletben betöltött alapvető szerepét;

113.kiemeli a saját forrásokról szóló rendszeres intézményközi párbeszéd fenntartásának fontosságát, és felszólít az ülések gyakoribbá tételére;

114.javasolja, hogy illesszenek be egy, a feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködésről szóló külön mellékletet; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a jogállamisági eszköztárral kapcsolatos koordináció javításának hatékony módja lenne a három intézmény közötti rendszeres párbeszéd az uniós költségvetésnek a jogállamiság tekintetében való védelmével kapcsolatos jelenlegi helyzetről;

115.megerősíti, hogy a Parlament szilárdan elkötelezett aziránt, hogy az uniós költségvetés fenntartható, kiszámítható és hosszú távú finanszírozásának biztosítása érdekében új saját források vezessenek be; megismétli, hogy az uniós költségvetés számára fenntartható és reziliens bevételekre van szükség, amelyeknek meg kell felelniük a kiadási oldalnak, ezáltal biztosítva a költségvetési stabilitást, hatékonyságot és költségvetési fegyelmet, és ezáltal lehetővé téve az Unió számára, hogy kezelje szükségleteit és prioritásait;

116.megismétli régóta hangoztatott felhívását, hogy vezessenek be új, valódi saját forrásokat, nemcsak az NGEU adósságának visszafizetésére, hanem a megerősített uniós szakpolitikai törekvések finanszírozására is; továbbra is meg van győződve arról, hogy az uniós költségvetés finanszírozásához elengedhetetlen az új, valódi saját források bevezetése; emlékeztet arra, hogy új források nélkül a megnövekedett GNI-alapú hozzájárulások miatt a pénzügyi teher elkerülhetetlenül a tagállamokra hárul; ezért úgy véli, hogy az új valódi, legalább évi 60 milliárdos bevételi források bevezetése a 2028–2034-es időszakra vonatkozó nagyratörő többéves pénzügyi keret alapvető feltétele;

117.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanácson belül nem történt előrelépés a saját források rendszerének reformja terén 2020 óta; hangsúlyozza, hogy költségvetési megszorítások idején a valódi új saját források jelentik a szükséges választ a régóta fennálló és új uniós szakpolitikák és az EU-ban égetően szükséges beruházások finanszírozásához;

118.megismétli régóta hangoztatott bírálatát, miszerint a költségvetésnek a „méltányos megtérülés” elve alapján történő kidolgozása és megtárgyalása elkerülhetetlenül az uniós hozzáadott érték csökkenéséhez vezet, mivel csökkenti a közös és európai közjavakba való közös beruházás indokoltságát; elismeri ugyanakkor a GNI-alapú saját forrás előnyeit, tekintettel annak megbízható kiegyensúlyozó funkciójára; felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az átalányösszegű csökkentések meghosszabbításától, és a szolidaritás szellemében a szinergiákra és az uniós hozzáadott értékre összpontosítva, valamint nagyobb átláthatóságot biztosítva hozzanak létre mindenki számára méltányos általános költségvetési egyensúlyt;

119.emlékeztet, hogy a saját forrásokkal kapcsolatos döntéshez a Tanácsban egyhangúságra, a Parlamenttel folytatott konzultációra és valamennyi tagállam általi nemzeti ratifikációra van szükség; hangsúlyozza, hogy az új saját források bármely kosarát méltányosnak kell tekinteni az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor az ilyen bevételi források végrehajtása aránytalanul büntet bizonyos tagállamokat;

120.úgy véli, hogy tekintettel azokra a példátlan kihívásokra, amelyek a következő többéves pénzügyi keret időszakában számos szakpolitikai területen a beruházások jelentős növelését teszik szükségessé, az uniós költségvetés bevételi alapját kellően indokolt módon bővíteni, erősíteni, diverzifikálni és korszerűsíteni kell; kitart amellett, hogy e célból ki kell igazítani és korszerűsíteni kell a meglévő saját forrásokat, és további késedelem nélkül új saját forrásokat kell bevezetni; továbbá úgy véli, hogy a saját forrásoktól eltérő bevételeknek a jövedelemforrások kombinációjának alapvető összetevőjét kell képezniük, és a jól meghatározott hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteknek, amelyek ebből eredő függő kötelezettségeit a saját források felső határa alatti mozgástér biztonságosan fedezi, legalább előre nem látható válságok idején megvalósítható tartaléklehetőségnek kell maradniuk;

121.emlékeztet az NGEU adósságának időben történő visszafizetésére vonatkozó jogi kötelezettségre és politikai felelősségre; megismétli azon álláspontját, hogy az NGEU adósságának visszafizetését továbbra is prudens és rugalmas módon kell kezelni, lehetőség szerint refinanszírozási műveletek révén is, a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre és annak programjaira nehezedő nyomás minimalizálása érdekében;

122.üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy új saját forrásokat azonosítson, valamint bizonyos kiigazításokat terjesszen elő a hagyományos saját forrásokra, például a vámokra vonatkozóan az Unió pénzügyi autonómiájának megerősítése és a nemzeti hozzájárulásoktól való függés csökkentése érdekében, ezáltal biztosítva az uniós költségvetés jövőbeli finanszírozását; támogatja a Bizottság által javasolt szélesebb körű kosáralapú megközelítést, mivel ez reális utat jelent a szükséges támogatás biztosításához a Tanácsban; tudomásul veszi a javasolt saját források különböző típusait; kifejezetten hangsúlyozza azonban, hogy az új saját források bármilyen kosarát a következő többéves pénzügyi kerettel egyidejűleg kell elfogadni, és azoknak stabil és elegendő, legalább évi 60 milliárd EUR összegű bevételt kell teremteniük, mivel ez a szint elengedhetetlen az NGEU keretében felvett hitelek folyamatos visszafizetésének biztosításához, az Unió kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez és az európai közjavakba történő közös beruházások finanszírozásához; felhívja a Tanácsot, hogy a hosszú távú költségvetési biztonság biztosítása érdekében mielőbb jusson megállapodásra új saját forrásokról;

123.kéri, hogy amennyiben a Tanács megszünteti a kosár egyes elemeit, az ebből eredő hiányt a más forrásokra vonatkozó magasabb lehívási kulcsokkal ellentételezze, vagy váltsa fel azokat más forrással; hangsúlyozza, hogy az új forrásoknak nem szabad károsítaniuk a kis- és középvállalkozások versenyképességét vagy az EU egészének versenyképességét; úgy véli, hogy az adózás méltányosságának és a szükségletekkel arányos bevételi szintnek a biztosítása érdekében lehetséges megoldásként fel kell tárni többek között a főbb digitális platformokat célzó digitális szolgáltatási adóban, az online szerencsejáték- és fogadási szolgáltatásokra kivetett adóban, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus kiterjesztésében, valamint a kriptoeszközökből származó tőkenyereségre vonatkozó egységes lehívási kulcson alapuló adóban rejlő bevételi lehetőségeket, amennyiben más javasolt saját források nem kapnak támogatást a tagállamok között;

124.úgy véli, hogy a közös hitelfelvétel életképes lehetőség, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy gyorsan reagáljon a váratlan fejleményekre, és megkönnyíti az egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkező uniós szakpolitikák időben történő finanszírozását; hangsúlyozza, hogy e lehetőségnek teljes mértékben összhangban kell lennie az európai közjavakra vonatkozó uniós stratégiai prioritásokkal, vagy meg kell könnyítenie az EU növekedési potenciálját fokozó, határokon átnyúló vagy páneurópai projektekbe történő beruházásokat;

125.kiemeli a Bizottság új típusú válságkezelési mechanizmusra irányuló javaslatának fontosságát, amely a saját források felső határa alatti további mozgástérből fedezett rendkívüli hitelfelvételen alapul, és az uniós költségvetés következetesen kiváló hitelminősítésén nyugszik; megjegyzi, hogy ez az eszköz időhöz kötött, előre meghatározott kritériumoktól függ és a cél, az alkalmazási kör és a méret vonatkozásában korlátozott, amelyeket a külön erre a célra rendelkezésre álló többletkeret határoz meg; megjegyzi továbbá, hogy az eszköz lehetővé teszi az Unió számára, hogy a 2028–2034-es időszakban súlyos válságok és nehézségek vagy azok komoly veszélye esetén akár 395 milliárd EUR összegű hitelt nyújtson a tagállamoknak; elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a javasolt mechanizmus nem az EUMSZ 122. cikkén alapulna, amely a korábbi esetekhez hasonlóan háttérbe szorítja a Parlamentet, hanem az EUMSZ 311. cikkének (4) bekezdése szerinti tanácsi rendeleten, amely egyetértési eljárást ír elő, ezáltal biztosítva az intézményi egyensúlyt és az eljárási elszámoltathatóságot;

126.úgy véli, hogy ez a mechanizmus további uniós szintű eszköz lehet a növekvő igényekre való gyors és hatékony reagáláshoz, amint azt Mario Draghi többször is szorgalmazta, valamint a kiszámíthatatlan fejleményekre való reagáláshoz; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel az NGEU-ból szerzett tapasztalatokat a jövőbeli stratégiai uniós beruházások finanszírozására és végrehajtására;

127.kijelenti, hogy csak olyan hosszú távú költségvetést hagy jóvá, amely megfelelő és fenntartható bevételeket tartalmaz, és amely megfelel az Unió céljának a változó világban;

128.kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a következő módosításokat:

A tanácsi rendeletre irányuló javaslatot a következőképpen kell módosítani:

129.Hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelet tárgyalásának és elfogadásának eredményeképpen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslat a következőképpen módosítandó:

130.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.