1.tudomásul veszi az EBB csoport 2024-es stabil pénzügyi teljesítményét és 2024-es konszolidált eredményeit, amelyek 3,38 milliárd EUR-t tettek ki; hangsúlyozza, hogy az EBB AAA hitelminősítésének megőrzése továbbra is az EBB irányításának elsődleges célja kell, hogy maradjon; hangsúlyozza, hogy az EBB AAA-minősítése stratégiai értéket képvisel, amely lehetővé teszi az EBB számára, hogy kedvező finanszírozási feltételeket biztosítson; hangsúlyozza, hogy a sikert továbbra is és egyre inkább kimutatható gazdasági és politikai eredmények, nem pedig pusztán a jegyzett volumenek alapján kell mérni; hangsúlyozza továbbá, hogy a pénzügyi teljesítményt a szakpolitikai addicionalitásra, az ár-érték arányra és a mérhető eredményekre vonatkozó bizonyítékok alapján kell mérni; emlékeztet arra, hogy az egyszerűsített eljárásokat rendszeresen független felülvizsgálatnak kell alávetni;

2.aggodalommal állapítja meg, hogy a 90 napon túl esedékes kifizetések aránya megháromszorozódott, 2024 végén összesen 281,3 millió EUR-t, a teljes hitelportfólió 0,06%-át tette ki (szemben a 2023 végi 82,4 millió EUR-val vagy 0,02%-kal), és bár elismeri, hogy ezek az arányok banki szempontból továbbra is nagyon alacsonyak, felkéri az EBB-t, hogy fejtse ki a mögöttes okokat, és számoljon be a meghozott korrekciós intézkedésekről; hangsúlyozza, hogy a nemteljesítő kitettségek növekedését gondosan nyomon kell követni az EBB pénzügyi stabilitásának és hitelképességének megőrzése érdekében; kiemeli, hogy a nemteljesítő kitettségek és a késedelmes kifizetések növekedése jelentősen meghaladja a teljes hitelportfólió 2%-os növekedését;

3.megjegyzi, hogy 2024-ben az EBB 38 műveletet hagyott jóvá az InvestEU keretében, 1,7 milliárd EUR összegű uniós garancia felhasználásával; kitart amellett, hogy a jelentéstételnek ki kell egészítenie az inputalapú mérőszámokat a valódi gazdasági eredményeket mutató hatásalapú mutatókkal, és magában kell foglalnia az addicionalitás értékelését és a potenciális kiszorítás utólagos elemzését, többek között a pénzügyi közvetítőkön keresztül végrehajtott műveletek esetében is; teljesítményalapú költségvetés-tervezési megközelítést szorgalmaz, amelyben a tőkeallokációkat és a stratégiai prioritásokat a bizonyított hatékonyság, a beruházások megtérülése és a valódi ár-érték arány alapján értékelik, az előre meghatározott százalékos céloknak való megfelelésen túlmenően;

4.hangsúlyozza, hogy az InvestEU programot – a felhasznált finanszírozás mennyisége mellett – beavatkozásainak minősége és mérhető hatása alapján kell értékelni; emlékeztet arra, hogy jelenleg nincsenek ellenőrizhető mérési keretek az InvestEU keretében finanszírozott projektek eredményeinek értékelésére;

5.megjegyzi, hogy a széttagolt és bonyolult uniós finanszírozási környezet hatékonysági problémákhoz vezet; hangsúlyozza, hogy a bürokrácia csökkentése elengedhetetlen a versenyképesség helyreállításához, és hogy az egyszerűsítésnek csökkentenie kell az adminisztratív terheket anélkül, hogy gyengítené az ellenőrzési nyomvonalakat, az átláthatóságot vagy a csalás elleni ellenőrzéseket; megjegyzi az EBB piacra jutási idő értékelésére irányuló egyszerűsítési erőfeszítéseit; felszólítja az EBB-t, hogy tegye közzé a jóváhagyásra vonatkozó éves fő teljesítménymutatókat, és bizonyítsa a pályázókra, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok adminisztratív terheinek mérhető csökkenését;

6.üdvözli az EBB addicionalitás- és hatásmérési keretének folyamatban lévő értékelését, és megjegyzi, hogy az eredmények 2026 első felében várhatók; felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki közös utólagos addicionalitási módszertant az EU által támogatott műveletekre vonatkozóan, és rendszeresen számoljanak be a portfólió- és ágazati szintű hatásokról;

7.felhívja az EBB-t, hogy objektív és átlátható kritériumok – többek között az életciklusra vetített szén-dioxid-intenzitás, a hálózati stabilitás és a költséghatékonyság – alapján értékeljen minden alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektet, beleértve a nukleáris projekteket is, technológiai semlegességet alkalmazva, ugyanakkor az uniós hozzáadott érték növelése érdekében a határokon átnyúló stratégiai projektekre összpontosítva; megjegyzi, hogy az EBB 2024-ben több mint 27 milliárd EUR-t fektetett be az energetikai átállásba és az energiabiztonságba, beleértve a megújuló energiaforrásokat, a hálózatokat és a tárolást is; felhívja az EBB-t, hogy kezelje prioritásként az energiahatékonyságot és a költséghatékonyságot, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamok szuverén jogát energiaszerkezetük meghatározására;

8.aggodalmát fejezi ki az EBB hitelezési ügyfeleire rótt aránytalan környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstételi követelmények miatt; figyelmeztet arra, hogy a túlzott közzétételi kötelezettségek elriasztják a gazdaságilag életképes projekteket, és versenyhátrányt okoznak az európai vállalkozások számára; felszólítja az EBB-t, hogy az arányosság biztosítása érdekében vizsgálja felül ESG-jelentéstételi követelményeit;

9.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB csoport – „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvben foglaltaknak megfelelően – finanszírozás biztosítása és magánberuházások mozgósítása révén hozzájáruljon Európa békéjéhez, védelméhez és biztonságához az Unió stratégiai autonómiájának és rezilienciájának javítására, az EU védelmi iparának megerősítésére, a kiberbiztonsági infrastruktúra javítására és a kritikus védelmi technológiák innovációjának előmozdítására irányuló kezdeményezések támogatásával;

10.tudomásul veszi az EBB igazgatótanácsának 2025. március 21-i határozatát, amely kiterjeszti az EBB csoport biztonsági és védelmi beruházásokra vonatkozó támogathatósági kritériumait, korlátozva a kizárt tevékenységeket, összhangban az uniós vezetők által az Európai Tanács 2025. március 6-i ülésén jóváhagyott javaslatokkal;

11.üdvözli, hogy az EBB folytatja és fokozza szerepét Európa biztonságának megerősítésében mind a védelmi, mind a polgári infrastruktúrába történő célzott beruházások révén, összhangban az innováció előmozdítására és az Unió biztonságának javítására irányuló tágabb uniós célokkal; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek folytatnia kell a biztonságos és védett Európába történő beruházásokat, támogatva az európai védelmi technológiai és ipari bázist, valamint az olyan termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat, amelyek megerősítik Európa védelmi kapacitásait, a kutatást és fejlesztést, valamint az innovációt; kéri a támogatható beruházások körének további kiigazítását az Európa védelméhez és biztonságához való hozzájárulás ambiciózus céljának elérése érdekében;

12.megjegyzi, hogy az EBB biztonsági és védelmi finanszírozása a 2023. évi 0,5 milliárd EUR-ról 2024-ben jelentősen, 1,04 milliárd EUR-ra nőtt, 2025-ben pedig tovább bővült; rámutat arra, hogy az EBB jelenlegi, az európai biztonságra irányuló 8 milliárd eurós stratégiai kezdeményezését egy állandó, horizontális közpolitikai célkitűzésbe fogják integrálni, ami kiegészíti a meglévő közpolitikai célokat, megszünteti a biztonságfinanszírozás előre meghatározott felső határait, és a Tanács prioritásaival összhangban fokozott és rugalmas támogatást tesz lehetővé; kéri, hogy a Parlament számára készítsenek külön éves jelentést a biztonsági és védelmi műveletekről, beleértve az addicionalitást, a végrehajtás sebességét, a közbeszerzési biztosítékokat, az integritás ellenőrzését és a kockázatmegosztási megállapodásokat;

13.felkéri az EBB-t, hogy erősítse tovább az uniós költségvetésből finanszírozott védelmi beruházásokkal való szinergiákat, szorosabban igazodva az uniós szintű kezdeményezésekhez; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek biztosítania kell, hogy befektetései kiegészítsék a szélesebb körű uniós védelempolitikai célokat, és hozzájáruljanak az európai védelmi képességek méretgazdaságosságának eléréséhez;

14.megjegyzi a biztonsági és védelmi műveletekhez nyújtott EBB-támogatás jelentős bővítését; hangsúlyozza, hogy az EBB által a biztonsági és védelmi területen nyújtott támogatás esetleges kiterjesztésére szigorú átláthatósági, elszámoltathatósági és emberi jogi biztosítékoknak és egyértelmű kizárási kritériumoknak kell vonatkoznia, nyomon kell követni a végfelhasználást, és rendszeresen jelentés kell tenni a Parlamentnek;

15.felhívja az EBB-t, hogy azonosítsa a hon- és határvédelmi beruházásokat akadályozó tényezőket, amely beruházások erősíthetnék az Unió rezilienciáját és biztonságát, miközben biztosíthatnák az uniós jognak és a demokratikus felügyeletnek való megfelelést; hangsúlyozza, hogy a kézzelfogható biztonsági eredményekhez elengedhetetlen az akadályok felszámolása; emlékeztet arra, hogy az EBB által az InvestEU-n és más pénzügyi eszközökön keresztül védelmi célokra és a kritikus technológiákba eszközölt beruházásokra elkülönített forrásoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a tagállamok nemzetbiztonsági érdekeit; hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás átlátható felhasználásának biztosítása érdekében az uniós intézmények illetékes ellenőrző hatóságainak és szerveinek alapos és folyamatos ellenőrzéseket kell végezniük a harmadik fél szervezetek és az európai uniós finanszírozásban részesülő harmadik országok számára, valamint beruházásokat és projekteket kell végrehajtaniuk a védelem területén; hangsúlyozza, hogy az ilyen beruházások és projektek eredménye nem áshatja alá a tagállamok nemzetbiztonsági érdekeit; felszólítja az EBB-t, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt a regionális biztonság és reziliencia fokozására; hangsúlyozza, hogy az EBB fontos szerepet játszhat egy olyan infrastruktúra létrehozásában, amely támogatja a regionális biztonságot, és előmozdítja a tagállamok közötti szorosabb együttműködést az energetikai és védelmi kérdésekben;

16.üdvözli a NATO Innovációs Alapjával való erős strukturált együttműködést a szinergiák biztosítása és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében, különösen a technológiák bővítése terén, ahol a magántőke nem elegendő;

17.emlékeztet arra, hogy a lakhatási kihívásokat elsősorban helyi vagy nemzeti szinten lehetne kezelni; tudomásul veszi az EBB csoport arra irányuló erőfeszítéseit, hogy uniós hozzáadott értéket biztosítson a lakhatással kapcsolatos kihívások helyi és nemzeti szintű kezelése során, olyan méretezhető megoldások támogatásával, amelyek kiegészítik a nemzeti erőfeszítéseket és mérhető eredményeket hoznak; tudatában van, hogy a kevésbé fejlett régiókban a lakhatási infrastruktúrába történő beruházások teljes mértékben összhangban vannak az EBB megbízatásával és az EBB Szerződésben rögzített célkitűzésével, amely a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak a kevésbé fejlett régiókra összpontosítva történő előmozdítására irányul;

18.tudomásul veszi az EBB csoport megfizethető és fenntartható lakhatásra vonatkozó cselekvési tervét és az ágazatba való beruházás iránti elkötelezettségét; tudomásul veszi az EBB csoport elkötelezettségét a szociális infrastruktúrába, többek között a szociális és megfizethető lakhatásba történő beruházások növelése iránt, a 2024–2027-es stratégiai prioritásaiban és a 2026–2028-as operatív tervében meghatározottak szerint; tudomásul veszi a meglévő lakásállomány felújításához nyújtott célzott EBB-támogatásban rejlő lehetőségeket az energiahatékonyság javítása terén, feltéve, hogy az ilyen műveletek addicionalitást teremtenek és ár-érték arányosak;

19.emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az addicionalitást és a kiegészítő jelleget a közpénzek és a kereskedelmi hitelezők viszonylatában, ugyanakkor teljesíteni kell a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit, többek között az oktatás terén is, és hangsúlyozza, hogy az EBB-finanszírozást a bizonyíthatóan ár-érték arányt képviselő projektekre, például a határokon átnyúló kutatási infrastruktúrára vagy az uniós szintű munkaerőpiaci hiányosságok kezelésére irányuló készségfejlesztési programokra kell korlátozni; kitart amellett, hogy az EBB általi finanszírozás nem helyettesítheti a nemzeti oktatási költségvetéseket;

20.hangsúlyozza, hogy az EBB-nek a valódi piaci hiányosságokat kell megcéloznia, és olyan projekteket kell finanszíroznia, amelyeket a magánszféra önmagában nem, vagy csak kedvezőtlenebb feltételek mellett finanszírozna; hangsúlyozza, hogy az EBB beruházásai nem helyettesíthetik a magántőkét, és nem válthatják ki a folyamatos nemzeti költségvetési kiadásokat; hangsúlyozza, hogy a versenypiaci környezet védelme alapvető fontosságú;

21.hangsúlyozza, hogy az uniós nagyvállalatok kritikus szerepet töltenek be az Európai Unió gazdasági szerkezetében, különösen azok, amelyek az alapvető ágazatokban, többek között az energiaágazatban, a védelmi iparban és az infrastruktúra terén működnek; kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz, amely biztosítja, hogy az EBB továbbra is támogassa az európai uniós nagyvállalatokat a nagyprojektekhez és kutatás-fejlesztési kezdeményezésekhez szükséges beruházási tőke biztosításában, ezáltal növelve az EU globális versenyképességét;

22.ösztönzi az EBB-t, hogy továbbra is játsszon szerepet a hagyományos pénzügyi intézményektől származó finanszírozás tekintetében gyakran akadályokba ütköző kkv-k, induló és növekvő innovatív vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javításában, célzott finanszírozást biztosítva számukra ahhoz, hogy elegendő erőforrással rendelkezzenek a növekedéshez és a gyarapodáshoz; üdvözli a partnerintézmények számának folyamatos növekedését, és kéri, hogy ez továbbra is széles földrajzi és ágazati lefedettséget képviseljen; felszólítja az EBB-t, hogy növelje a versenyképességet javító beruházásokra irányuló finanszírozás arányát, különösen az olyan stratégiai ágazatokban, mint a fejlett gyártás, a digitális technológiák és az energetikai reziliencia;

23.tudomásul veszi az Európai Számvevőszék 07/2025. sz. különjelentésének megállapításait, amelyek megerősítik az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatásának relevanciáját, de azt is, hogy annak addicionalitását nem bizonyították kellőképpen, és hogy a Bizottság nem ellenőrizte az ESBA kiszorító hatását; hangsúlyozza, hogy ugyanezek az aggályok merülhetnek fel az EBB InvestEU keretében végzett műveleteivel kapcsolatban is; hangsúlyozza a magánberuházások kiszorításának kockázatát, például a kockázati felárak mesterséges szűkítését, különösen az olyan piacokon, mint a megújuló energia, ami aláássa a hatékony beruházásokat vezérlő árjelzéseket, és a zöldrefestés egy formájának tekinthető; utólagos kiszorítási értékelésekre szólít fel;

24.megjegyzi, hogy az EBB-hitelek olykor nagyobb adminisztratív terhekkel járnak, mint a kereskedelmi hitelek; figyelmeztet arra, hogy a túlzott jelentéstételi követelmények csökkentik az EBB-finanszírozás vonzerejét a magánszektor számára, és elriaszthatják a gazdaságilag életképes projekteket; felhívja az EBB-t, hogy tegyen közzé terveket a korlátozó tényezők csökkentésére; felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne felgyorsítani az EBB piacra lépési idejét, valamint egyszerűsíteni a finanszírozási megbízásokat és a jelentéstételi követelményeket anélkül, hogy ez veszélyeztetné a könyvvizsgálati standardokat; kéri, hogy az EBB csoport digitalizációs és „piacra jutási idővel” kapcsolatos kezdeményezéseinek fényében az EBB számoljon be a piaci hiányosságokra vonatkozó bizonyítékokról és az utólagos eredményekről, az adminisztráció egyszerűsítéséről, a feldolgozási időkről és a dokumentációs terhekről;

25.hangsúlyozza, hogy a mennyiségen alapuló jelentéstétel az outputokat méri, nem pedig az eredményeket; felhívja az EBB-t, hogy folytassa, sőt növelje az olyan eredményorientált mutatók használatát, mint az elkerült szén-dioxid-kibocsátás és a befektetett eurónként létrehozott magánszférabeli tartós munkahelyek; támogatja a hasonló beavatkozásokkal való összehasonlítást;

26.hangsúlyozza, hogy az éghajlattal és a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételnek ellenőrizhető kimeneteken és eredményeken kell alapulnia (beleértve a kibocsátáscsökkentést, a reziliencianövekedést és a tőkeáttételi hatásokat), koherens portfólió-módszertannal és független értékeléssel alátámasztva;

27.tudomásul veszi az EBB csoport rekordösszegű, 38,3 milliárd EUR-s kohéziós finanszírozását 2024-ben, amely a teljes uniós finanszírozás 48%-át tette ki; felszólítja az EBB-t, hogy a hatékony ellenőrzés lehetővé tétele érdekében tegyen közzé régiónkénti hatásvizsgálati adatokat;

28.felszólítja az EBB-t, hogy növelje az átláthatóságot a horizontális célkitűzéseivel kapcsolatban, azáltal, hogy egyértelműen különbséget tesz az uniós rendeletek által előírt célok és az EBB által kezdeményezett célok között; kéri annak részletes lebontását, hogy a különböző célok hogyan versengenek az erőforrásokért; figyelmeztet arra, hogy az egymást átfedő általános érvényesítési célok folyamatos felhalmozódása azzal a kockázattal jár, hogy matematikailag értelmezhetetlen portfólió-összetétel jön létre; felszólítja az EBB-t, hogy átlátható módon számoljon be az egymással versengő szakpolitikai célok közötti kompromisszumokról; megismétli, hogy az általános érvényesítésre vonatkozó célkitűzéseket valódi hatásuk alapján kell értékelni; megjegyzi, hogy tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre és az Európa előtt álló biztonsági kihívásokra, fokozni kell a védelmi és biztonsági beruházásokat, beleértve a külső határvédelmi infrastruktúra támogatását is;

29.felhívja az EBB-t és az EBA-t, hogy támogassák a kiberbiztonságba, a felügyeletbe és a digitális technológiákba történő beruházásokat annak érdekében, hogy Európa reziliensebbé váljon, megerősítve ugyanakkor a meglévő együttműködési mechanizmusokat és védve az alapvető szolgáltatásokat;

30.ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-n kívüli hitelezés szintjére szilárd biztosítékok vonatkozzanak az átláthatóság, a csalás elleni védelem, a szankciók betartása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tekintetében, és hogy az vegye figyelembe a visszatérési megállapodásokkal kapcsolatos együttműködést, és legyen összhangban az EU külpolitikai célkitűzéseivel; felszólít az előzetes és utólagos ellenőrzések megerősítésére, beleértve a végső kedvezményezettek nyomon követhetőségét, valamint szigorú korrupcióellenes intézkedésekre, nagyobb vagy egyenértékű átláthatóságra, előzetes hatásvizsgálatokra és teljes körű nyilvános elszámoltathatóságra szólít fel az EBB EU-n kívüli valamennyi műveletében;

31.üdvözli az Ukrajna-eszköz 2024-es elfogadását, amely az EBB „Az EU Ukrajnáért” elnevezésű kezdeményezése nyomán az EU költségvetési forrásain alapuló támogatási mechanizmust hoz létre; ösztönzi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy Ukrajna továbbra is stabil támogatást kapjon szükségleteinek megfelelően; felszólítja az EBB-t, hogy biztosítsa ukrajnai projektjeinek átláthatóságát és nyomonkövethetőségét; hangsúlyozza, hogy fontos megerősíteni a finanszírozott intézkedések végrehajtásával, nyomon követésével és ellenőrzésével megbízott ukrán hatóságok igazgatási és ellenőrzési kapacitását;

32.megjegyzi, hogy az EBB Oroszország agressziós háborújának kezdete óta 2,3 milliárd EUR sürgősségi segélyt és projekttámogatást folyósított Ukrajnának; megjegyzi, hogy az EBB Ukrajnában folyósított kitettségét túlnyomórészt az EU külső hitelezési megbízatása keretében nyújtott uniós garanciák fedezik 2024 végén a teljes folyósított kitettség 3 227,1 millió EUR-t tett ki (szemben a 2023. végi 3 144,3 millió EUR-val), és ebből az összegből 3 068,1 millió EUR-t (95%) fedeznek uniós átfogó garanciák, 146,6 millió EUR-t (5%) uniós politikai kockázati garanciák, 12,4 millió EUR-t pedig kockázatmegosztási megbízatások (szemben a 2023. év végi 2 962,7 millió EUR-val, azaz 94%-kal, 166,8 millió EUR-val, azaz 5%-kal és 14,8 millió EUR-val, azaz 1%-kal).; rámutat arra, hogy az EBB által a magánszektornak nyújtott támogatás lehetővé tette az ukrán bankok számára, hogy folytassák a reálgazdaságnak folyósított hitelezést; megjegyzi, hogy 2024 végéig az EBB 500,5 millió EUR összegű pénzügyi garanciát nyújtott az Ukrajnában található partnereknek az uniós garanciák által is teljes mértékben fedezett kitettségekre; megjegyzi, hogy az EBB helyi jelenlétet tart fenn Ukrajnában, és a kijevi irodát fokozatosan újra feltöltötték személyzettel; megismétli az EBB-hez intézett felhívását, hogy rendszeresen és részletesen tájékoztassa a költségvetési hatóságot és az illetékes ellenőrző szerveket az uniós garanciák által fedezett források kifizetéséről és végrehajtásáról;

33.megjegyzi, hogy 2024-ben az EBB csoportot az Ukrajna-eszköz részét képező Ukrajna számára fenntartott beruházási keret egyik fő végrehajtó partnerének választották ki, amelynek keretében az EU a 2024–2027-es időszakban 50 milliárd EUR-t különít el az ukrán állami költségvetés finanszírozására, a beruházások ösztönzésére és technikai támogatás nyújtására; megjegyzi, hogy a keret az európai és más fejlesztésfinanszírozási intézményeknek nyújtott garanciákból és vissza nem térítendő támogatásokból áll, és hogy a rendelkezésre álló támogatásból legalább 2 milliárd EUR-t az EBB közszektornak nyújtott hiteleinek fenntartására irányoztak elő;

34.emlékeztet arra, hogy az EBB elkötelezett az EBB csoport ukrajnai projektjeinek végrehajtása során elkövetett csalások és korrupció megelőzése és kezelése mellett; üdvözli az EBB ukrán korrupcióellenes és nyomozó hatóságokkal kötött együttműködési megállapodásait, és felkéri az EBB-t, hogy a Parlamentnek szóló jelentésébe foglaljon bele információkat az Ukrajnával kapcsolatos műveletekre vonatkozó integritási biztosítékokról, csaláskockázat-csökkentési és helyreállítási mechanizmusokról, biztosítva ugyanakkor a működési biztonságot és a titoktartást; megismétli annak biztosítására irányuló felhívását, hogy a pénzügyi támogatás felhasználását hatékony felügyeleti mechanizmusok kísérjék, és fenntartja, hogy az EU-n kívüli befektetések során a támogatásban és segítségnyújtásban részesülő projektek esetében az EBB-nek mindenkor egyértelmű és korlátlan felügyelettel kell rendelkeznie;

35.tudomásul veszi, hogy az EBB igazgatótanácsa elfogadta az EBB Globál stratégiai ütemtervét; tudomásul veszi továbbá az EBB szerepét a Global Gateway-ben, valamint az EBB partnerségeit az „Európa együtt”-ben és az ENSZ partnereivel annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el a helyszíneken; felszólítja az EBB-t és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az európai fejlesztési bankok és más nemzetközi pénzügyi intézmények szerepét, hogy elősegítsék a köz- és magánberuházások további mozgósítását; kéri az EBB-t, hogy az EU-n kívüli projektjeiben is összpontosítson a kiemelten alapvető közszolgáltatásokra;

36.elismeri, hogy Ukrajna megvédi magát Oroszország jogellenes agressziójával szemben, és hogy a korrupcióellenes erőfeszítéseket a lehető legteljesebb mértékben folytatni kell, figyelembe véve ezeket a rendkívüli körülményeket; hangsúlyozza, hogy a csalás és korrpució elleni szigorú intézkedések elengedhetetlenek az adófizetők bizalmának fenntartásához és Ukrajna nyilvánosság általi folyamatos támogatásának biztosításához; felszólítja az EBB-t annak biztosítására, hogy az Ukrajna-eszköz forrásaira szigorú ellenőrzési normák vonatkozzanak; fenntartja, hogy az EBB-nek korlátlan felügyeletet kell gyakorolnia az EU-n kívüli valamennyi beruházása felett;

37.felhívja az EBB-t, hogy különösen az EU-n kívüli valamennyi tevékenysége tekintetében a közvetítőkkel, partnerintézményekkel és végrehajtó szervezetekkel kötött valamennyi megállapodásban biztosítson tényleges hozzáférési jogokat a Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) számára, valamint lehetőség szerint biztosítsa az ellenőrzési nyomvonalak rendelkezésre állását a végső kedvezményezettek szintjéig, az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó uniós szabályokkal összhangban;

38.megjegyzi, hogy az EBB csoport jelenlegi elszámoltathatósági szintje annak az eredménye, hogy az EBB kettős rendszerben működik, amelynek keretében az uniós költségvetésből támogatott műveleteket a Bizottság, a Számvevőszék és a Parlament az uniós költségvetésre vonatkozó mentesítésről szóló határozatában közvetve ellenőrzi, míg az EBB saját, a tagállamoktól beérkező forrásaiból finanszírozott műveletek – az EBB műveleteinek több mint háromnegyede – nagyrészt kívül esnek a szisztematikus külső ellenőrzésen, valamint a nemzeti és európai parlamenti ellenőrzésen; megjegyzi továbbá, hogy az EBB nem tartozik külső bankfelügyelet hatálya alá, ellentétben az Európai Központi Bankkal, amelyet az egységes felügyeleti mechanizmus felügyel;

39.megállapítja, hogy az EBB sűrű belső elszámoltathatósági architektúrával rendelkezik, és külső ellenőr felügyeli az EBB műveleteit és számviteli rendszerét; egyetért azzal, hogy ez a struktúra nagyjából összhangban van a nemzetközi gyakorlattal; hangsúlyozza, hogy mivel az EBB hagyományos szerepe az összetett pénzügyi eszközök és a vegyes műveletek növekvő használatával párhuzamosan bővül, gyakran megkérdőjelezik az EBB átláthatóságát és nyilvánosságát, etikai kerete elmarad az optimálistól, a Parlament felé történő jelentéstétel alkalmi jellegű, az ombudsmannal folytatott együttműködés új alapra helyeződött, a Számvevőszék szerepét pedig a jelenlegi szabályok és végrehajtási rendelkezések korlátozzák; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek kézzelfogható lépéseket kell tennie e helyzet kezelése érdekében, a Parlament állásfoglalásaiban megismételt számos felhívással, valamint a költségvetési és mentesítésért felelős európai hatóság által a tekintetben megfogalmazott kéréssel összhangban, hogy a párbeszéd és az együttműködés tekintetében álljon rendelkezésre;

40.emlékeztet a Kapcsolattartó Bizottság CC 1/2025. sz. nyilatkozatának megállapításaira, amelyek hivatalosan feltárták az EBB külső nyilvános ellenőrzése terén fennálló kritikus hiányosságokat; tudomásul veszi azt a paradoxont, hogy az EBB megbízatása és az uniós költségvetési garanciák bővültek, az ellenőrzési hatáskörök azonban továbbra is korlátozottak; felhívja az EBB-t, hogy aktívan vonja be a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményeket ebbe a folyamatba a jelenleg a Számvevőszék hatáskörébe nem tartozó műveletek elszámoltathatóságának biztosítása, valamint a szigorú elszámoltathatóság és felügyelet garantálása érdekében, többek között a kockázati területekre vonatkozó rendszeres információcsere és az ellenőrzési ajánlások nyomon követése révén; megismétli, hogy a Szerződés módosítására van szükség ahhoz, hogy a Számvevőszék megbízatása teljesítése érdekében teljes körű és korlátlan hozzáférést kapjon az EBB valamennyi műveletéhez annak érdekében, hogy a demokratikus elszámoltathatóság összhangban legyen az EBB változó pénzügyi kitettségével;

41.aggodalmát fejezi ki a Northvolt AB akkumulátorgyár 2025. március 12-én Svédországban bejelentett csődje miatt, miután a gigagyár telephelyének bővítését célzó, valamivel több mint 942,6 millió EUR összegű jelentős EBB-hitelcsomagban részesült, amelyet adósságfinanszírozás részeként írtak alá 2020-ban; megjegyzi, hogy a jelek szerint hasonló kockázatok állnak fenn az olyan nagyszabású vállalkozások esetében is, mint a Stegra (H2 Green Steel); felszólít az EBB kockázatértékeléseinek és a műveleteket követő értékeléseknek a közzétételére, beleértve a pénzügyi kitettség értékelését és a korai előrejelző mutatók megfelelőségét, amint azt a folyamatban lévő folyamatok lehetővé teszik; kéri a Northvolt-ügyből levont tanulságok áttekintését; felhívja a Bizottságot és az EBB igazgatótanácsát, hogy hozzanak létre mechanizmusokat a kiemelt beruházások rendszerszintű kockázatainak korai felismerésére a hasonló helyzetek megismétlődésének megelőzése érdekében; felhívja az EBB-t, hogy megfelelően összesített és a titoktartásnak megfelelő módon tegye közzé az ezekre és más hasonló kötelezettségvállalásokra vonatkozó kockázatértékelési profilokat, beleértve az irányítási, koncentrációs és technológiai kockázatokat is; megismétli az EBB-hez intézett azon felhívását, hogy adjon részletes tájékoztatást a Northvolt AB-be történő beruházást megelőző értékelési és döntéshozatali folyamatról, és fejtse ki, hogy egy ilyen kulcsfontosságú projekt miért kudarcot vallott annak ellenére, hogy az EBB azt állította, hogy megfelelően és folyamatosan nyomon követi pénzügyi támogatásának kedvezményezettjeit;

42.felszólítja az EBB-t, hogy állapítson meg megerősített stressztesztelési és kockázatkoncentrációs határértékeket a nagy stratégiai projektekre vonatkozóan, és számoljon be a Parlamentnek a magas kockázatú egyedi hitelfelvevőknek való összesített kitettségről;

43.felszólítja az EBB-t, hogy hitelezési portfóliójában szisztematikusan értékelje a késedelmes fizetések és a kedvezményezettek csődjének előfordulását, és erről tegyen nyilvános jelentést; ragaszkodik ahhoz, hogy ennek az értékelésnek tartalmaznia kell a kiváltó okok elemzését annak megállapítása érdekében, hogy a hiányosságok a nem megfelelő átvilágításból, külső sokkhatásokból vagy a projektkiválasztási módszerek rendszerszintű problémáiból erednek-e; hangsúlyozza, hogy az átlátható jelentéstétel elengedhetetlen az ár-érték arány értékeléséhez és az adófizetők bizalmának fenntartásához;

44.a közelmúltbeli forgóajtó-jelenségek és az európai ombudsman ajánlásainak fényében határozottan ragaszkodik az összeférhetetlenség megelőzésének megerősítéséhez; kéri a magatartási kódex felülvizsgálatát annak érdekében, hogy szigorúbb várakozási időszakokat érvényesítsenek az EBB alelnökei számára, hogy felhatalmazzák az etikai és megfelelési bizottságot arra, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket írjon elő, és egyértelműbb szabályokat állapítsanak meg az EBB alelnökeinek a származási országukat érintő döntésekben való részvételére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a közelmúltban közzétett információk 2019 óta öt olyan esetet azonosítottak, amikor az EBB döntéshozó szerveinek korábbi tagjai állítólag forgóajtó-jelenségben vettek részt, beleértve azt az esetet is, amikor az EBB egyik alelnökét egy olyan szervezet igazgatótanácsi tagjává nevezték ki, amelynek számára EBB-hitelt írt alá; megjegyzi, hogy a várakozási időszakot 24 hónapra hosszabbították meg; emlékeztet arra, hogy az Igazgatási Bizottság tagjait felkérték, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák az etikai és megfelelési bizottságot, és kérjenek jóváhagyást a várható foglalkoztatással kapcsolatos tárgyalásokhoz; osztja az európai ombudsman azon véleményét, hogy meg kell erősíteni az EBB etikai és megfelelési bizottságának szerepét; emlékeztet arra, hogy a kockázatcsökkentő intézkedéseket, például az elkülönítési és várakozási időszakokat megkérdőjelezhetetlennek kell tekinteni;

45.aggodalommal veszi tudomásul, hogy kiszivárgott az EBB egyik belső ellenőrzési jelentése, amely az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket „jelentős javításra szorulóként” jelölte meg, beleértve azt is, hogy nem foglalkoznak a nyilvánvaló és potenciális összeférhetetlenségekkel; hangsúlyozza, hogy az EBB és az EBA irányító és ellenőrző szerveinek érdekeltségi nyilatkozatai nincsenek összhangban más multilaterális fejlesztési bankokkal és az Európai Központi Bankkal, és azokat haladéktalanul helyesbíteni kell; rámutat az EBB és az EBA etikai megfelelési funkciói tekintélyének, függetlenségének és hatókörének hiányára, valamint az érzékeny személyes adatokat felfedő bonyolult jelentéstételi útvonalak által támasztott kockázatokra; sürgeti az EBB-t, hogy igazodjon a multilaterális szervezetek etikai hálózatához, és számoljon be a meghozott nyomonkövetési intézkedésekről;

46.tudatában van annak, hogy az 1049/2001/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj). hivatalosan nem alkalmazandó az EBB-re, és hogy az EBB átláthatósági politikája, amely a „közzététel vélelmén” alapul, e rendelettől elkülönülten, de azzal összhangban működik; felhívja az EBB-t, hogy az átláthatósági politika 2026-os felülvizsgálatával összefüggésben a „közzététel vélelme” alóli kivételeket a feltétlenül szükséges és indokolt esetekre korlátozza; felhívja az EBB-t, hogy tegyen közzé részletesebb jegyzőkönyveket az igazgatótanácsi üléseiről, ideértve a szavazási jegyzőkönyveket és a projektspecifikus indokolásokat is, tiszteletben tartva a titoktartási kötelezettséget, amennyiben az valóban indokolt;

47.megjegyzi az EBB panasztételi mechanizmusa által kezelt ügyek növekvő számát (2024-ben 113 ügy, 2023-ban 104 ügy, 2022-ben pedig 97 ügy); hangsúlyozza, hogy a panasztételi mechanizmus továbbra is egy önmagára hivatkozó vitarendezési folyamat, amely saját függetlenségének rovására teljes mértékben be van ágyazva az EBB struktúrájába, és amelynek megállapításait ugyanazon irányítási struktúráknak kell felülvizsgálniuk és jóváhagyniuk, mint amelyeket a mechanizmusnak ellenőriznie kell; megjegyzi, hogy a kinevezésekre belsőleg, külső felügyelet nélkül kerül sor; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egyedi eseteket nem jelentik az igazgatótanácsnak, hanem csak féléves jelentésekben összesítik az összefoglalókat; felszólítja az EBB-t, hogy a valódi függetlenség és a külső elszámoltathatóság biztosítása érdekében reformálja meg a panaszkezelési mechanizmust;

48.tudomásul veszi a Vizsgálati Osztály (IG/IN) megnövekedett munkaterhelését 2024-ben (244 új állítás, amelyből 49-et az OLAF és az EPPO elé terjesztettek); sajnálja, hogy az IG/IN éves jelentése továbbra sem tartalmaz megfelelő információkat a pénzügyi nagyságrendről, az érintett alapokról és megbízatásokról, a projekttípusokról, a kockázatcsökkentő intézkedésekről és az érintett tagállamokról; ismételten felkéri az EBB főfelügyelőjét és az IG/IN osztályvezetőjét, hogy javítsák az adatminőséget, és működjenek együtt a Parlamenttel az adott pénzügyi érdekek fokozottabb védelme tekintetében, megfelelő egyensúlyt teremtve az átláthatóság és a titoktartás között; hangsúlyozza, hogy ennek a jelentéstételnek tartalmaznia kell a kiváltó okok elemzését annak megállapítása érdekében, hogy a hiányosságok a nem megfelelő átvilágításból, külső tényezőkből vagy a projektkiválasztás rendszerszintű problémáiból erednek-e;

49.üdvözli az EBB csoport együttműködését az OLAF-fal, az Európai Ügyészséggel és az Europollal, és tudomásul veszi, hogy 2024-ben 29 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, 20 bejelentés pedig az Európai Ügyészséghez; üdvözli, hogy az EBB érdeklődik a Bizottság ARACHNE kockázatértékelési eszközéhez való hozzáférés iránt; felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul könnyítse meg ezt a hozzáférést, hogy megerősítse a csalások felderítését és megelőzését az EBB valamennyi műveletében;

50.aggodalommal állapítja meg, hogy az EBB autonóm kizárási rendszere és a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszere (EDES) nem teljesen egyenértékűek, és nem automatikus viszonossággal működnek; felhívja az EBB-t, hogy kizárási politikáját teljes mértékben hangolja össze a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszerével a döntéshozatali normák, az eredmények és a jogorvoslatok tekintetében, beleértve a kizárási határozatok szisztematikus kölcsönös elismerését is, amennyiben ez jogilag lehetséges; ismételten felhívja az EBB csoportot és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a lehetséges hiányosságok azonosításában és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában, ideértve az EBB kizárási határozatainak a korai felismerési és kizárási rendszeren keresztül történő végrehajtására szolgáló gyorsított eljárást is;

51.üdvözli az EBB szankciómegfelelési programját, és kéri, hogy az EBB által finanszírozott műveletek során rendszeresen számoljanak be a szankciók átvilágítására irányuló ellenőrzésekről és a kijátszás elleni biztosítékokról; felhívja az EBB csoportot, hogy javítsa a pénzügyi közvetítőkön, többek között kockázatitőke-alapokon keresztül végrehajtott tőkebefektetésekre vonatkozó átvilágítási eljárásokat;

52.megjegyzi, hogy 2024. június 10-én az EBB közzétette a személyzeti szabályzatnak „A szakszervezetek elismerésének kerete az Európai Beruházási Banknál” című XII. mellékletét; tudomásul veszi az EBB által a személyzet jólléte, többek között a mentális egészség javítása és az esélyegyenlőség biztosítása terén tett folyamatos erőfeszítéseket; felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg a sokszínűségi és befogadási politikákat, beleértve a fogyatékossággal élők befogadásával és az esélyegyenlőséggel foglalkozó intézkedéseket; emlékeztet a méltányos földrajzi képviselet és a nemek közötti egyensúly fontosságára a személyzet felvétele és a vezetők kinevezése során, ugyanakkor megerősíti, hogy az érdemeken alapuló kiválasztásnak kell az elsődleges kritériumnak lennie; kéri az EBB-t, hogy számoljon be a földrajzi és nemi képviseletről minden szervezeti szinten;

53.emlékeztet a visszaélést bejelentő személyek védelmének és a szigorú korrupcióellenes keretek meglétének fontosságára;

54.megjegyzi, hogy a legfontosabb idevágó ellenőrzési feladatokat az EBB Számvizsgáló Bizottságára bízzák; úgy véli, hogy a képesítéssel rendelkező külső képviselőknek a Számvizsgáló Bizottság egyes feladataiban való részvétele fokozhatja a Számvizsgáló Bizottság elemzéseinek objektivitását;

55.megjegyzi, hogy az elmúlt években javult az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés, például a döntéshozatal dokumentálásának javítására irányuló erőfeszítések révén, beleértve adott esetben a szükséges többség feltüntetését is; megjegyzi, hogy a projektszintű közzététel és a nyomonkövethetőség továbbra is egyenetlen, különösen a pénzügyi közvetítőket és az összetett garanciastruktúrákat érintő műveletek esetében; felszólítja az EBB-t, hogy belső mutatóit jobban hangolja össze az uniós szintű fenntarthatósági normákkal (például az EBB éghajlat-politikai mutatója és az uniós zöldeszközarány mérőszámai közötti eltérés kiküszöbölése révén); emlékeztet arra, hogy a megfelelő jelentéstétel az átláthatóság szükséges előfeltétele, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlamentnek történő jelentéstétel az EBB elnökének önkéntes és alkalmi részvételén alapul, akár a plenáris ülésen, akár az ágazati hatáskörrel rendelkező bizottságban;

56.tudomásul veszi a fejlesztésfinanszírozási intézmények 2025. évi átláthatósági indexének megállapításait, amelyek azt mutatják, hogy az EBB az általános átláthatósági mérőszámok tekintetében alacsonyabb pontszámot ért el, mint a hasonló multilaterális fejlesztési bankok, például a Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Afrikai Fejlesztési Bank; elismeri azonban az EBB-nek a „Behind the Billions” [A milliárdok mögött] című, 2025. novemberi jelentésben Publish What You Fund: „Behind the Billions: Tracking the missing pieces of MDB climate finance data” (A milliárdok mögött: a multilaterális fejlesztési bankok klímafinanszírozási adatai hiányzó elemeinek nyomon követése), 2025. november. azonosított jelentős erősségeit, amely jelentés az EBB közzétételi gyakorlatát „bevált gyakorlatnak” minősíti klímafinanszírozási tevékenységének szinte teljes nyomonkövethetősége tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek most ki kell használnia bizonyított vezető szerepét az adatlefedettség terén, hogy biztosítsa a beruházásai hatékonyságának és ár-érték arányának ellenőrzéséhez szükséges részletes hatásadatokat és szabványosított módszertanokat;

57.tudatában van annak, hogy az EBB-hitelekre nem ugyanazok a láthatósági kötelezettségek vonatkoznak, mint a támogatásokra; kéri azonban az EBB-t annak biztosítására, hogy az alkalmazandó szerződéses és jogi keretek az EBB támogatásával finanszírozott valamennyi projekt esetében átláthatóak legyenek, és egyértelműen tüntessék fel, hogy azokat a tagállamok polgárainak támogatásával finanszírozzák, ezáltal növelve a nyilvánosság tudatosságát az uniós beruházások kézzelfogható előnyeivel kapcsolatban, és erősítve az adófizetők közforrások felhasználásába vetett bizalmát;

58.megismétli az adócsalásra, adókijátszásra és adókikerülésre vonatkozó politika teljes körű végrehajtásának fontosságára vonatkozó észrevételeit; üdvözli az adózási integritással kapcsolatos kockázatok értékelésére szolgáló új eszköz 2024-es tesztelését a projektek adóügyi kockázatainak értékelése céljából, és várakozással tekint a csoport egészére kiterjedő végrehajtás 2025-ös értékelése elé; megismétli az EBB-hez intézett azon felhívását, hogy tartózkodjon az olyan kedvezményezettek vagy pénzügyi közvetítők finanszírozásától, amelyekről megállapítást nyert, hogy adózási visszaélésekben vesznek részt, illetve ennek a kockázata nagy, és hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló befektetések kettős adóztatása, valamint az összetett adózási környezet korlátozza a beruházásokat;

59.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB késlekedik a 2023. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves parlamenti jelentés Az Európai Parlament 2025. május 6-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2023. évi éves jelentés (HL C, C/2026/574, 2026.2.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/574/oj). nyomon követésével, amelyet hagyományosan a korábbi évben kialakult gyakorlattal összhangban adnak ki; hangsúlyozza, hogy a strukturáltabb és kiszámíthatóbb együttműködés mindkét fél számára előnyös lenne; fenntartja, hogy egy egyetértési megállapodás vagy egy intézményközi megállapodás elengedhetetlen egy ilyen együttműködés létrehozásához az információcsere, a meghallgatások és a nyomon követés terén, amely kézzelfoghatóvá tenné az EBB-vel már széles körben kialakított gyakorlatokat; üdvözli, hogy az EBB kinyilvánította, hogy kész párbeszédet folytatni annak biztosítása érdekében, hogy az együttműködés ne informális megállapodásokon, hanem kiszámítható intézményi kötelezettségvállalásokon alapuljon; megismétli arra irányuló felhívását, hogy ezt a megállapodást mielőbb véglegesítsék; kéri, hogy vizsgálják meg a Parlament, a nemzeti parlamentek és a legfőbb ellenőrző intézmények közötti koordináció javításának további módjait, és fokozzák a civil társadalommal és a tudományos körökkel folytatott eszmecserét, mivel ez elősegítené a nagyobb átláthatóságot;

60.sürgeti az EBB-t, hogy időben kövesse nyomon a Parlament ajánlásait, számoljon be az elért eredményekről, valamint a prioritásainak és az uniós politikáknak a végrehajtása érdekében hozott intézkedések hatásáról, különös tekintettel az alábbiakra:a)befektetési stratégiájának (gazdasági, környezeti és társadalmi) hatásai és az Unió érdekében a belső piac kiegyensúlyozott és folyamatos fejlődéséhez való hozzájárulás terén elért eredmények;b)a z összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció és a kötelességszegés egyéb lehetséges formáinak megelőzése és az ellenük való fellépés fokozása céljából elfogadott intézkedések;c)az átláthatóság megerősítését szolgáló új intézkedések;d)intézkedések a kkv-knak és a támogatható gazdasági szereplőknek az uniós politikák végrehajtása során nyújtott támogatás megerősítésére;

61.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, és kéri a Tanácsot és az EBB igazgatótanácsát, hogy vitassák meg a Parlament itt ismertetett álláspontját.