1.megjegyzi, hogy a Tanács költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2023-ban 13,3 milliárd EUR-t tett ki (ami az összes uniós kiadás 6,9 %-ának felel meg); megjegyzi, hogy a Tanács 0,7 milliárd EUR-s költségvetése az Unió teljes igazgatási kiadásának mintegy 5,26 %-át teszi ki;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megvizsgált egy 70 tranzakcióból álló mintát az „Igazgatás” fejezeten belül, ugyanannyit, mint 2023-ban, a Számvevőszék pedig továbbá megállapítja, hogy az igazgatási kiadások magukban foglalják az emberi erőforrásokra fordított kiadásokat, beleértve a nyugdíjkiadásokat is, amelyek 2024-ben az összes igazgatási kiadás mintegy 69 %-át tettek ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat, és hogy az évek során végzett munkája azt jelzi, hogy összességében ez a kiadás alacsony kockázatú;

3.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 16 (23 %) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített három hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van; megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés nem tárt fel konkrét problémát az EUB-t illetően;

4.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2009 óta és a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozóan is a Parlamentnek meg kellett tagadnia a mentesítést a Tanács számára, mivel a Tanács továbbra sem hajlandó együttműködni a Parlamenttel a mentesítési eljárás tekintetében, annak ellenére, hogy a Parlament többször is törekedett a konstruktív együttműködés kialakítására, megakadályozva ezáltal, hogy a Parlament megalapozott döntést hozzon a Tanács költségvetése végrehajtásának súlyos és alapos ellenőrzése alapján;

5.megjegyzi, hogy a Parlament illetékes szervezeti egységei a mentesítési eljárás előadójának nevében 2025. szeptember 22-én kérdőívet továbbítottak a Főtitkárságnak, amely 103, a Parlament által feltett fontos kérdést tartalmazott annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tanácsi költségvetés végrehajtásának és a Tanács irányításának alapos ellenőrzése; megjegyzi továbbá, hogy hasonló kérdőíveket küldtek az összes többi intézménynek, amelyek mindegyike alapos választ adott a Parlamentnek valamennyi kérdésre;

6.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2025. október 3-án a Főtitkárság ismét arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy nem fog válaszolni a Parlament kérdőívére, és hogy a Tanács nem fog részt venni a mentesítési eljárás részeként 2025. november 6-ra szervezett meghallgatáson, amelyen az összes többi meghívott intézmény részt vett;

7.megismétli, hogy a Parlamentnek előjoga van arra, hogy az EUMSZ 319. cikke, valamint a költségvetési rendelet és a Parlament eljárási szabályzata vonatkozó rendelkezései szerint, a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság fenntartása és az uniós adófizetőkkel szembeni demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében mentesítést adjon;

8.hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 59. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság a többi uniós intézményre ruházza a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszainak végrehajtásához szükséges hatásköröket, és ezért érthetetlennek tartja, hogy a Tanács megfelelőnek véli a Bizottság mentesítését a Tanács költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

9.hangsúlyozza a Parlament által több mint húsz éve követett, jól bevált és tiszteletben tartott gyakorlatot, miszerint valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak a Parlament adhat mentesítést, beleértve a Tanácsot; emlékeztet arra, hogy a Bizottság kijelentette, hogy nem képes felügyelni a többi uniós intézmény költségvetésének végrehajtását; hangsúlyozza a Bizottság azon ismételt álláspontját, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében továbbra is folytatni kell közvetlenül a Parlament szintjén az egyes uniós intézmények igazgatási kiadásai és az uniós költségvetés végrehajtása tekintetében a mentesítés megadásának gyakorlatát; emlékeztet arra, hogy az összes többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség teljes mértékben együttműködik a Parlamenttel a mentesítési eljárás során, és úgy véli, hogy az együttműködés Tanács általi megtagadása indokolatlan és összeegyeztethetetlen a Szerződésekben meghatározott intézményi lojalitás elvével;

10.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet azt jelenti, hogy a Parlament csak a Számvevőszék és az ombudsman jelentéseit, valamint a Tanács honlapján nyilvánosan hozzáférhető információkat ellenőrizheti, ami lehetetlenné teszi a Parlament számára, hogy megalapozott döntést hozzon a mentesítés megadásáról; hangsúlyozza, hogy a Tanács együttműködésének hiánya aláássa a Parlament azon előjogát, hogy hatékonyan betöltse felügyeleti szerepét;

11.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács több mint egy évtizede nem hajlandó politikailag együttműködni a Parlamenttel az éves mentesítési eljárás keretében, ezáltal strukturális holtteret teremtve a fékek és ellensúlyok uniós rendszerében, és hogy ez tartósan negatív hatást gyakorolt mindkét intézményre, és hiteltelenítette az uniós költségvetés irányítását és demokratikus ellenőrzését, valamint a polgárok Unióba mint átlátható szervezetbe vetett bizalmát; hangsúlyozza, hogy ez a tartós intézményi akadály aláássa a Szerződésekben meghatározott lojális együttműködés elvét; úgy véli, hogy az együttműködés folyamatos hiánya azzal a veszéllyel jár, hogy tovább romlik az uniós költségvetési irányítási keret legitimitása; hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak ugyanazokat az elszámoltathatósági és átláthatósági normákat kell követnie, mint a többi uniós intézménynek;

12.megismétli, hogy az, hogy a Tanács továbbra sem hajlandó részt venni a mentesítési eljárásban, a demokratikus elszámoltathatóság elfogadhatatlan megsértése; konkrét és hatékony intézkedések bevezetésére szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy az átláthatósági kötelezettségeket nem teljesítő uniós intézmények teljes mértékben elszámoltathatók legyenek, megvizsgálva az együttműködést ösztönző gyakorlati intézkedéseket a költségvetési rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, beleértve az igazgatási megállapodások és a jelentéstételi követelmények megerősített feltételrendszerhez kötését;

13.emlékeztet arra, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata támogatja az adófizetők és a nyilvánosság azon jogát, hogy tájékoztatást kapjanak az állami bevételek felhasználásáról; ezért kéri a Parlament előjogának és a demokratikus elszámoltathatóság elvének garantálása tekintetében betöltött szerepének teljes mértékű tiszteletben tartását; felhívja a Tanácsot, hogy megfelelően kövesse nyomon a Parlament által a mentesítési eljárás keretében elfogadott ajánlásokat, és ragaszkodik az EUSZ 14. cikke (1) bekezdésének teljes körű alkalmazásához;

14.megjegyzi, hogy a Parlament 2025. május 6-i plenáris ülésén a Tanács elnökségének képviselője kifejezte a Tanács hajlandóságát „az intézményeink közötti érdemi és pragmatikus együttműködésre” a Tanácsra vonatkozó uniós költségvetésről szóló mentesítéssel kapcsolatban, és felszólít arra, hogy ezt a szándékot konkrét és azonnali lépésekkel valósítsák meg; ezért felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb folytassa a tárgyalásokat a Parlamenttel a legmagasabb szinten, bevonva a főtitkárokat és a két intézmény elnökét a patthelyzet megszüntetése és egy olyan megoldás megtalálása érdekében, amely fenntartja a Parlament és a Tanács intézményi hatásköreit a mentesítési eljárásban, valamint biztosítja a költségvetés végrehajtásának átláthatóságát és szilárd demokratikus ellenőrzését; ismételten arra kéri a Bizottságot és a Tanács Jogi Szolgálatát, hogy adjanak véleményt a Szerződésen alapuló lehetséges megoldásokról a Tanács elszámoltathatóságának a mentesítési eljárás során történő érvényesítése céljából;

15.hangsúlyozza, hogy bár a jelenlegi helyzetet javítani kell az intézmények közötti, a Szerződések keretein belüli jobb együttműködés révén, a Szerződések felülvizsgálata egyértelműbbé és átláthatóbbá tehetné a mentesítési eljárást azzal, hogy a Parlament számára kifejezett hatáskört biztosítana arra, hogy külön-külön adjon mentesítést valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak; hangsúlyozza azonban, hogy egy ilyen felülvizsgálatig a jelenlegi helyzetet a megerősített intézményközi együttműködés révén javítani kell; ebben az értelemben sürgeti a Tanácsot, hogy aktívan működjön együtt a Parlamenttel;

16.megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a Tanács régóta nem hajlandó együttműködni a mentesítési eljárás során, a Parlament ebben a jelentésben mindazonáltal rámutat néhány politikai prioritásra, és észrevételeket tesz a Tanács költségvetési és pénzgazdálkodásával, valamint egyéb, a mentesítési eljárás szempontjából releváns szemponttal kapcsolatban, tiszteletben tartva a nemzeti szuverenitást, a Szerződéseket, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét;

17.megjegyzi, hogy mivel a Tanács nem működött együtt a Parlamenttel, a következő szakaszban szereplő észrevételek elsősorban a Tanács honlapján közzétett összesített információkon alapulnak, amelyek csak korlátozott részletességgel szolgálnak;

18.emlékeztet arra, hogy 2024-ben az Unió megállapodott abban, hogy a 2024–2027-es időszakra kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának az Ukrajna-eszközön keresztül; hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben a Tanács és a Főtitkárság fokozott felelősséggel tartozik a Tanáccsal kapcsolatos valamennyi igazgatási kiadás átláthatóságának, integritásának, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosításáért az Ukrajnát érintő határozatokkal, ülésekkel és logisztikai intézkedésekkel kapcsolatban, különös tekintettel az egyértelmű költségkommunikációra és szerződéskezelésre;

19.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács számos uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség esetében olyan módon gyakorolja a jelölési és kinevezési eljárásokkal kapcsolatos előjogát, hogy nem veszi figyelembe az érdekelt felek véleményét, vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásait;

20.aggodalommal veszi tudomásul a Tanács azon gyakorlatát, hogy a legtöbb tisztség esetében az egyes tagállamok teszik meg a kinevezéseket, ami korlátozhatja a jelöltek szakmai képesítésére vonatkozó ellenőrzés mértékét; kitart ezért amellett, hogy felül kell vizsgálni a Tanácsnak ezt az előjogát az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek részvételének biztosítása és megerősítése, valamint a kinevezett személyek legitimitásának fokozása céljából; meglátása szerint az egyik lehetőség annak biztosítására, hogy a jelöltek rendelkezzenek a szükséges képesítésekkel, az lenne, ha az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölésére szolgáló külső testület által végzett átvilágítást alkalmaznák;

21.emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 286. cikkének (2) bekezdése értelmében a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki a Számvevőszék tagjait; emlékeztet arra, hogy ezen előfeltétel alapján a Parlament véleményt nyilvánít a jelöltekről; sajnálja, hogy a Tanács ismétlődően figyelmen kívül hagyta a Parlament által a Számvevőszék tagjainak kinevezésére vonatkozó konzultatív szerepének gyakorlása során tett ajánlásokat; emlékeztet arra, hogy bár a Parlament véleménye nem kötelező erejű a Tanácsra nézve, a kedvezőtlen véleményt kapott jelöltek a Parlament határozatának elfogadásával visszavonták pályázatukat, elismerve ezáltal a Parlament szerepét az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó demokratikus felügyeleti hatóságként; felhívja a Tanácsot, hogy ismerje el a Parlament szerepét azáltal, hogy együttműködik a mentesítési eljárásban;

22.hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék tagjai körében a nemek közötti tartós egyensúlyhiány aláássa az Unió egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseinek elérését; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel azáltal, hogy felülvizsgálja a jelölési eljárást és konkrét intézkedéseket hoz, például előírja a tagállamok számára, hogy legalább két, különböző nemű jelöltet terjesszenek elő, biztosítva a Számvevőszék kiegyensúlyozottabb és reprezentatívabb összetételét, az érdemek, a kiválóság és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartása mellett;

23.megerősíti arra irányuló felhívását, hogy a politikai és stratégiai koordináció intézményi fórumként hozzák létre a védelmi miniszterek tanácsát; úgy véli, hogy a Tanácsnak egy állandó és célzott védelmi formációja tükrözné azt az igényt, hogy az Unió nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért és védelméért, kiegészítve egy biztonsági és védelmi bizottság létrehozását a Parlamentben, valamint egy védelemért és űrpolitikáért felelős biztos kinevezését a Bizottságban;

24.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács eddig figyelmen kívül hagyta a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció szükségességéről szóló, 2020. december 17-i parlamenti állásfoglalást, és kitart amellett, hogy egy külön erre a célra létrehozott intézményi fórum biztosítaná a nemek közötti egyenlőség fokozottabb beépítését az uniós szakpolitikákba és stratégiákba, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos fő ügyek alapvető koordinációját és előrehaladását;

25.emlékeztet arra, hogy a Bíróság bíráit és főtanácsnokait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki egy olyan bizottsággal folytatott konzultációt követően, amelynek feladata, hogy véleményt nyilvánítson a leendő jelöltek adott feladatok ellátására való alkalmasságáról;

26.megjegyzi, hogy a Tanács elnökségének szponzorálására vonatkozó stratégiai kezdeményezésről szóló, 2024. szeptember 9-i határozatában az ombudsman arra ösztönözte a Tanácsot, hogy mérje fel, hogyan hajtották végre a Tanács által a szponzorálás elnökség általi igénybevételére vonatkozóan elfogadott nem kötelező erejű szabályokat (a továbbiakban: az iránymutatás), és tárjon fel más lehetséges intézkedéseket, amelyek segíthetnek csökkenteni a szponzorálás alkalmazásával kapcsolatos kockázatokat, beleértve az összeférhetetlenség kockázatát, valamint a reputációs kockázatokat; aggodalommal állapítja meg az ombudsman 2024. évi éves jelentése alapján, hogy a Tanács még mindig nem foglalkozott teljes mértékben a vállalati szponzorálás használatával kapcsolatos lakossági aggályokkal, mivel „hiányzik az átláthatóság a szponzorok személyazonosságát, támogatásuk jellegét és azt illetően, hogy mit kapnak cserébe”, és a szponzorok továbbra is használhatták kereskedelmi célokra az elnökség logóját; felhívja a Tanácsot, hogy tegye kötelezővé az iránymutatást; megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy a Tanács munkájának hatékonyságára és eredményességére vonatkozó megfelelő és egységes normák biztosítása érdekében biztosítson költségvetést a tanácsi elnökségek számára;

27.felhívja a Tanács soros elnökségeit, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által 2023. június 27-én tartott munkaértekezlet következtetéseivel összhangban hagyjanak fel a vállalati szponzorálás felhasználásával kiadásaik fedezésére, mivel ez összeférhetetlenség kialakulásának kockázatával jár;

28.tudomásul veszi, hogy az Európai Tanács egyre nagyobb mértékben vesz részt jogalkotási ügyekben, és ez a szerep felügyeletet és megerősített együttműködést igényel a költségvetési hatósággal a mentesítési eljárás keretében; felhívja a Tanácsot, hogy a polgárok bizalmának fenntartása érdekében biztosítsa, hogy fellépéseit átláthatóság és elszámoltathatóság mellett, a többi uniós intézményre alkalmazandó normákkal összhangban hajtsák végre;

29.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar kormány visszaélt a Tanács 2024-es soros elnöksége során betöltött szerepével azáltal, hogy magas szintű nemzetközi találkozókon vett részt, aláásva ily módon az Unió alapvető értékeit és az elfogadott közös álláspontokat; felhívja a Tanácsot, hogy határozottan ítélje el, ha egy, az elnökséget betöltő tagállam olyan magatartást tanúsít, amely nincs összhangban az uniós értékekkel, és tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli elnökségek az uniós elvek teljes körű tiszteletben tartása mellett lássák el feladataikat, ezáltal megőrizve az Unió integritását és hitelességét;

30.hangsúlyozza, hogy bár az egyhangú szavazás továbbra is a Szerződések egyik alapelve, alkalmazása bizonyos körülmények között és kritikus szakpolitikai területeken befolyásolhatja az Unió ütemtervét és hatékonyságát, többek között azáltal, hogy megbénítja az Unió döntéshozatali folyamatát, és kiszolgáltatottá teszi azt a tagállamok általi zsarolásnak, különösen azok által, akik nem tartják tiszteletben a jogállamiságot; e tekintetben ismételten sajnálatát fejezi ki a magyar kormány Európai Tanácson belüli obstruktív hozzáállása miatt; megjegyzi, hogy a jelenlegi politikai patthelyzet továbbra is aláássa a bizalmat és az Európai Tanács hatékonyságát; célzott szerződésmódosításokat szorgalmaz, vagy gyakorlati javításokat a Szerződés meglévő keretén belül az átláthatóság, a demokratikus döntéshozatal, az elszámoltathatóság és a hatékonyság, illetve az Európai Tanács munkájának megerősítése érdekében; ezzel összefüggésben megismétli a Miniszterek Tanácsához intézett felhívását, hogy az Unió stratégiai jelentőségű területein hozandó határozatok esetében az egyhangúságról térjen át a minősített többségi szavazásra; megjegyzi továbbá, hogy az egyhangúsági követelmény jelentősen akadályozta az Oroszország fellépésére való hatékony reagálást, különösen a háromhavonta megújítandó szankciók kiszabását illetően, ezáltal kockáztatva az Unió határozott és átlátható fellépési képességének gyengülését, és aláásva a polgárok bizalmát és az Unió geopolitikai szereplőként való hitelességét; felhívja a Tanácsot, hogy a kritikus területeken, különösen a szankciórendszerek tekintetében térjen át a minősített többségi szavazásra annak érdekében, hogy az Unió hatékonyan tudjon fellépni a globális kihívásokkal szemben;

31.emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke értelmében az Európai Tanács központi stratégiai szerepet játszik, mivel ő adja az Uniónak a fejlődéshez szükséges ösztönzést, valamint meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait, miközben nem lát el jogalkotási feladatokat; hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács egyedülálló hozzáadott értéket képvisel a tagállamok közötti magas szintű politikai koordináció fórumaként;

32.ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését nem osztották fel két egyértelműen elkülönített költségvetésre, amint azt a Parlament korábbi mentesítési állásfoglalásaiban javasolta az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása érdekében, nem utolsósorban az Európai Tanácsot illetően, mivel jelenleg lehetetlen megbízható tájékoztatást kapni az intézmény költségeiről; kéri, hogy ez az elkülönítés tartalmazzon külön költségvetési sorokat az ülésekkel kapcsolatos kiadásokra, az utazási, kommunikációs és reprezentációs költségekre, hogy a mentesítésért felelős hatóság különbséget tudjon tenni az Európai Tanács és a Tanács tevékenységei között, és értékelni tudja az időbeli tendenciákat;

33.megjegyzi, hogy a Tanács 2024. évi költségvetése 676 881 123 EUR volt, ami 2023-hoz képest 4,47 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy ez a növekedés főként a bérfrissítési paraméterek infláció miatti felülvizsgálatához kapcsolódik;

34.megjegyzi, hogy a Tanács folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatainak végrehajtási aránya 2024-ben 96,40 % volt (szemben a 2023. évi 97,01 %-kal), a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 2024-ben 87,95 % volt (szemben a 2023. évi 86,39 %-kal); megjegyzi, hogy 2024 végén mintegy 24 millió EUR összegű előirányzatot töröltek, amelynek mintegy 62 %-a a személyzettel kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó költségvetési sorokból származott; megjegyzi, hogy a 2023-ról 2024-re átvitt teljes összeg (85 520 696 EUR) végrehajtási aránya 91 % volt;

35.megjegyzi, hogy a 2024-ről 2025-re átvitt előirányzatok összesen 78,6 millió EUR-t tettek ki (az előző évi mintegy 85,5 millió EUR-hoz képest), amely főként a számítógépes rendszereket, a 2024-ben biztosított tolmácsolási költségeket – amelyek számláiról a lezárás időpontjában még nem született megállapodás a Bizottság szolgálataival –, az épületeket, a tájékoztató és nyilvános rendezvényeket, a biztonsági és védelmi technikai felszereléseket, a főként az Európai Tanács és a Tanács 2024. évi üléseinek és csúcstalálkozóinak szervezésével kapcsolatban még be nem érkezett számlák tárgyát képező üléseket és konferenciákat, valamint a bútorokat és az egyéb személyzeti kiadásokat fedezte;

36.megjegyzi, hogy a Tanács 2024-ben a költségvetési rendelet 29. cikkével összhangban 42 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre különböző költségvetési sorok megerősítése érdekében, beleértve „Az épületek kialakítása és felszerelése”, „Biztonsági munkálatok” a „Berendezések és szoftverek beszerzése”, valamint a „Műszaki berendezések és felszerelések vásárlása és cseréje” költségvetési sorokat; megjegyzi, hogy ezen átcsoportosítások közül három, amelyek esetében a költségvetési rendelet 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban tájékoztatni kellett a költségvetési hatóságot, összesen mintegy 12,8 millió EUR-t tett ki;

37.megjegyzi, hogy a számlák kifizetésének átlagos ideje 2023-ről 2025-ra 13 napról 15 napra nőtt, ami jóval a 30 napos maximális határidő alatt van, ezáltal elkerülve a késedelmi kamatokat;

38.megjegyzi, hogy a kiküldetési költségek, amelyek magukban foglalják mind a Főtitkárság kiküldetési költségeit, mind a személyzet tagjainak az Európai Tanácshoz kapcsolódó kiküldetési költségeit, 18,50 %-kal, a 2023. évi mintegy 5,2 millió EUR-ról 2024-ben mintegy 4,3 millió EUR-ra csökkentek, míg a küldöttségek elnökségeknél és nemzeti delegációknál felmerült utazási költségei a 2023. évi mintegy 15,3 millió EUR-ról 2024-ben 2,61 %-kal, mintegy 14,9 millió EUR-ra csökkentek;

39.felhívja a Tanácsot, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető, felhasználóbarát formátumban tegye közzé a vezető tisztviselők – köztük az Európai Tanács elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Főtitkárság – utazási és reprezentációs költségeinek éves bontását;

40.aggodalmát fejezi ki a tanácsadói szolgáltatások és a külső vállalkozók Tanács általi igénybevételére vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége miatt; kéri az 50 000 EUR-t meghaladó valamennyi szerződés teljes körű nyilvánosságra hozatalát, részletezve a szerződés tárgyát, a teljesítendő feladatokat és a megbízott szervezeteket, a közpénzekkel való esetleges visszaélések megelőzése érdekében;

41.aggodalmát fejezi ki a tanácsadói szolgáltatások és a külső vállalkozók Tanács általi igénybevétele során tapasztalt korlátozott átláthatóság miatt; felszólít valamennyi nagy értékű szerződés és keretszerződés proaktív közzétételére, beleértve a szerződésmódosításokat, az eredményeket és a teljesítménymutatókat is; sürgeti a kockázatalapú átláthatóságot, különös tekintettel az informatikai, kommunikációs és reputációs szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződésekre, és kéri, hogy évente számoljanak be a belső kapacitásokhoz viszonyított külső szerződő felektől való függőségről;

42.megjegyzi, hogy a Főtitkárság tevékenységeit a 2022-ben elfogadott többéves célok, valamint egyéb olyan konkrét célkitűzések vezérelték, amelyek biztosítják a folyamatos döntéshozatalt a Tanácsban, és amelyeket évente felülvizsgálnak; tudomásul veszi a Főtitkárság 2024. évi prioritásait, amelyek magukban foglalják a munkakörnyezet optimalizálását, az ügyfélközpontú kultúra előmozdítását, a zöld átállás vezetését, a digitális átalakulás előnyeinek kiaknázását és az általános szervezeti hatékonyság növelését; nagyra értékeli, hogy a Főtitkárság támogatta az Európai Tanács hat ülésének, az állam-, illetve kormányfők két nem hivatalos ülésének és egy euróövezeti csúcstalálkozónak a 2024-es megszervezését;

43.üdvözli, hogy az adatokat felhasználják a döntéshozatalban, különösen a havi pénzügyi eredménytábla alapján, amely a Főtitkárság szervezeti egységeinek fő teljesítménymutatóit és a vezetői irányítópultot mutatja be a HR-adatokból származó fő meglátásokkal, hogy megkönnyítse a napi irányítást és a döntéshozatalt az emberi erőforrások területén;

44.megjegyzi, hogy 2024-ben a Főtitkárság 4 164 ülés megszervezésében segített a Tanácsnak (szemben a 2023. évi 4 429 üléssel), valamint 152 ülés/látogatás/kiküldetés megszervezésében az Európai Tanács elnökének (szemben a 2023. évi 124 üléssel);

45.üdvözli a Főtitkárság nemzetközileg elfogadott normákon alapuló belső ellenőrzésének végrehajtását és működését, amelynek célja a műveletek hatékonyságának, eredményességének és gazdaságosságának, a jelentéstétel megbízhatóságának, az eszközök és információk védelmének, a szabálytalanságok megelőzésének és felderítésének, valamint a megfelelő kockázatkezelésnek a biztosítása; megjegyzi, hogy a pénzügyi folyamatokban fenntartották a feladatok elkülönítését, hogy a kockázati nyilvántartásokat rendszeresen nyomon követték, és hogy az automatizált ellenőrzések és a személyzet tagjainak pénzügyi képzése 2024-ben hozzájárult a szilárd ellenőrzési környezethez;

46.megjegyzi, hogy a Tanács a költségvetési rendelet 118. cikkével összhangban továbbította a mentesítésért felelős hatóságnak a 2024-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló éves jelentését; megjegyzi, hogy 2024 végéig a 2022–2024-es időszakban kiadott ajánlások 82 %-át végrehajtották, 17 %-uk még lezáratlan volt, 1 %-uk esetében pedig a vezetés elfogadta a kockázatot, vagy az ajánlások már nem voltak alkalmazhatók; megjegyzi, hogy 2024-ben négy belső ellenőrzést zártak le; megjegyzi, hogy ezen ellenőrzések közül kettő esetében (az egyik az Európai Békekeret támogatására, a másik pedig a Főtitkárság immateriális javaival kapcsolatos számviteli folyamatokra vonatkozott) a belső ellenőr számos kiemelt fontosságú ajánlást adott ki, amelyeket az ellenőrzött szolgálatok elfogadtak; kéri a Tanácsot, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a kiemelt fontosságú ajánlások nyilvános összefoglalóját és a végrehajtás egyértelmű ütemtervét, különösen azokban az esetekben, amikor az ellenőrzések az Európai Békekeret támogatására és az immateriális eszközök kezelésére vonatkoznak, tekintettel az ilyen kiadások iránti fokozott közérdeklődésre és azok reputációs érzékenységére;

47.megjegyzi, hogy a Főtitkárság 2024 végén 3124 alkalmazottat foglalkoztatott (a 2023. évi 3115-höz képest); tudomásul veszi a személyzet feladatkörök szerinti megoszlását, mivel a Főtitkárság 2024-ben 2720 állandó alkalmazottat, 401 ideiglenes alkalmazottat, 222 szerződéses alkalmazottat és 26 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztatott; megjegyzi, hogy az állandó és ideiglenes alkalmazottak munkaköri kategóriák közötti megoszlása változatlan maradt: 2024-ben 1 497 tanácsos (AD), 1 146 asszisztens (AST) és 232 titkár (AST-SC) volt, a 2023. évi 1 474, 1 159 és 295 főhöz képest; megjegyzi, hogy a létszámterv betöltöttségi aránya 2024 végén 97,4 % volt (a 2023. évi 97,10 %-hoz képest);

48.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető információk a Főtitkárság személyzeti tagjainak nemek szerinti és földrajzi eloszlásáról; felhívja a Tanácsot, hogy adjon tájékoztatást a Parlament számára a személyzet tagjai körében a nemek közötti egyensúlyról, a földrajzi eloszlásról és a fogyatékosságokról, valamint a kapcsolódó belső politikákról; ösztönzi a Tanácsot, hogy az alulreprezentált tagállamokból érkező jelöltek szélesebb körének felajánlásával segítse elő a személyzeti tagok földrajzi egyensúlyát;

49.üdvözli a Főtitkárság arra irányuló 2024-es erőfeszítéseit, hogy bevonzza, megtartsa és motiválja a személyzet tagjait; megjegyzi, hogy a Főtitkárság részt vett a Karriernapokon, karriervásárokon, az állandó képviseletek humánerőforrás-rendezvényein és a tagállamok képviselőinek szóló tájékoztató üléseken, megerősített eszmecseréken más intézmények személyzetével intézményközi szakmai látogatás keretében 23 titkársági alkalmazott aktív részvételével, hozzájárult az EPSO műveleteinek korszerűsítéséhez, 518 kiválasztási eljárást és 127 interjút szervezett, valamint belső versenyvizsgákat szervezett valamennyi feladatkör-típus esetében;

50.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Főtitkárság számos képzést és figyelemfelkeltő kampányt kínál többek között olyan konkrét témákban, mint a pénzügyek, a biztonsági intézkedések és az etikett; megjegyzi különösen, hogy javultak a mérőszámok a Főtitkárság etikai tudatosságnövelő kampánya tekintetében, mivel 2024-ben jelentősen fokozódott a személyzet etikai kérdésekkel kapcsolatos szerepvállalása;

51.tudomásul veszi a Tanács által 2024-ben a személyzet tagjainak egészsége és jólléte érdekében hozott számos intézkedést; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a Főtitkárság támogatást ajánlott fel többek között foglalkozási és klinikai pszichológusok, valamint a mentális egészség megőrzésével és a stresszkezeléssel kapcsolatos képzések révén; üdvözli a Főtitkárság részvételét a 2024. októberi intézményközi egészségvédelmi és biztonsági hét megszervezésében, valamint a jóllét és az egészség támogatása érdekében a Főtitkárságnál működő valamennyi szolgáltatás és tevékenység intraneten való közzétételét; megjegyzi, hogy a Főtitkárság kidolgozott egy pszichoszociális kockázatokra vonatkozó mutatókat tartalmazó eredménytáblát, amelynek célja a megelőző intézkedések célzottabbá tétele, és létrehozott egy multidiszciplináris csoportot, amely egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszert dolgoz ki a Főtitkárság számára a munkahelyi kockázatok jobb ellenőrzése érdekében;

52.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Főtitkárság számos csoporttal vagy hálózattal rendelkezik, például a Főtitkárság sokszínűséggel és befogadással foglalkozó kapcsolattartó csoportjával és hálózatával, az Olympia hálózattal (női tanácsosok számára), az LMBTI-hálózattal és a fogyatékosságügyi hálózattal;

53.megelégedéssel veszi tudomásul a Főtitkárság tevékenységei keretében a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozóan hozott intézkedéseket; megjegyzi, hogy a Főtitkárság egyszerűsített eljárást vezetett be a gyakornokok, a személyzet tagjai és a fogyatékossággal élő jelöltek észszerű alkalmazkodás iránti kérelmeinek kezelésére; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben nyomonkövetési képzéseket szerveztek a teremőrök számára a különböző fogyatékossággal élő látogatók fogadásáról és kíséretéről; megjegyzi, hogy a Főtitkárság 2024-ben 115 gyakornokot fogadott, közülük ötöt a Főtitkárság fogyatékossággal élő gyakornokokra vonatkozó pozitív cselekvési programjának részeként; emlékeztet arra, hogy az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, 2023. június 14-i európai parlamenti állásfoglalással (2020/2005(INL)) összhangban, amely szorgalmazza, hogy Európában minden szakmai gyakorlat fizetett legyen, a szakmai gyakorlatban résztvevőket javadalmazásban kell részesíteni; hangsúlyozza, hogy a nem fizetett szakmai gyakorlatok a fiatal munkavállalók kizsákmányolásának egyik formáját jelentik, és akadályozzák az esélyegyenlőséget;

54.megjegyzi, hogy a Főtitkárság új szabályokat vezetett be a munkaidőre, a távmunkára és a szabadságra vonatkozóan, valamint új informatikai modult (Sysper-TIM) vezetett be a munkaidő kezelésére; megelégedéssel veszi tudomásul az új szabályokról és az új modulról szóló képzések és kommunikációs tevékenységek, például videós oktatóanyagok, gyakran ismételt kérdések, webináriumok stb. szervezését;

55.megismétli, hogy az etikus magatartás hozzájárul a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és növeli a közvélemény bizalmát, és hogy – amint azt a Számvevőszék a 13/2019. sz. különjelentésében hangsúlyozta – van még mit javítani az uniós intézmények etikai keretrendszerein; emlékeztet különösen a Számvevőszék által a Tanács etikai keretének javítására vonatkozóan kiadott ajánlásra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék szerint nincs olyan közös uniós etikai keret, amely a tagállamok Tanácson belüli képviselőinek munkáját szabályozza; hangsúlyozza, hogy egyetlen uniós intézményt sem szabad mentesíteni az egyértelmű, kötelező erejű és végrehajtható etikai szabályok alól, amikor közkiadással járó uniós döntéshozatalban vesz részt;

56.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács etikai keretének két kulcsfontosságú eleme, a Főtitkárság személyzetére vonatkozó etikai és magatartási útmutató és az Európai Tanács elnökének magatartási kódexe további iránymutatás vagy a közzététel időpontja nélkül érhető el a Tanács honlapján; bírálja, hogy a Parlament többszöri kérése ellenére sem hozták összhangba az Európai Tanács elnökének magatartási kódexét a Parlament és a Bizottság magatartási kódexével, különösen a hivatali idő lejárta után végzett tevékenységek tekintetében;

57.megjegyzi, hogy a Főtitkárság éves jelentést tesz közzé a Tanács Főtitkársága volt vezető tisztviselőinek a szolgálati jogviszony megszűnését követő szakmai tevékenységeiről az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 16. cikkének harmadik és negyedik bekezdésével összhangban; megjegyzi, hogy a 2024-re vonatkozó jelentés szerint egy volt vezető tisztviselő több mint 12 hónappal a Főtitkárság elhagyását követően kinyilvánította azon szándékát, hogy szakmai tevékenységet kíván folytatni; megjegyzi, hogy az ügyben hozott határozat meghozatala előtt konzultáltak a vegyesbizottsággal; sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács honlapján nem található információ arról, hogy a meghozott határozat a kért tevékenység végzésére vonatkozó engedély megadása mellett vagy ellen szólt; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy a meglévő jogi keretre építve állapítson meg egyértelmű, arányos és végrehajtható szabályokat a vezető tisztviselők munkaviszonyának megszűnése utáni foglalkoztatásra vonatkozóan, és biztosítsa a megfelelő átláthatóságot, beleértve adott esetben a magánszektorbeli kapcsolatok kötelező nyilvános közzétételét, az alapvető jogoknak és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett;

58.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok állandó képviselőinek a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2021. május 20-i intézményközi megállapodással létrehozott kötelező átláthatósági nyilvántartásban való részvétele teljes mértékben önkéntes, mivel a feltételrendszer elvének alkalmazása az egyes tagállamok állandó képviseleteinek mérlegelési jogkörébe tartozik; megjegyzi, hogy csak korlátozott számú tagállam és az uniós intézmények tartják be azt a bevált gyakorlatot, hogy szabályozási keretükben a lobbisták kötelező, széles körű meghatározását alkalmazzák, és kitart amellett, hogy valamennyi állandó képviseletnek aktívan részt kell vennie a kötelező átláthatósági nyilvántartásban saját tagállama tanácsi elnöksége előtt, alatt és után; emlékeztet a Parlament álláspontjára, amely szerint nem helyénvaló, hogy részt vegyenek az e támogatásokkal kapcsolatos politikai vagy költségvetési vitákban és szavazásokon azok a tagállami képviselők, akik a tulajdonukban lévő vállalkozásokon keresztül közvetlenül részesülnek uniós támogatásokban; sajnálja, hogy a Tanács nem használja ki teljes mértékben a kötelező átláthatósági nyilvántartást, és nem fogad el javaslatokat annak javítására; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tartózkodjon a nyilvántartásba nem vett lobbistákkal való együttműködéstől, és gondoskodjon arról, hogy vezető tisztviselői, köztük az állandó képviselők és a küldöttségvezetők egy szabványosított átláthatósági nyilvántartásban nyilvánosan közzétegyék az érdekcsoportokkal és lobbistákkal folytatott találkozóikat, hasonlóan a parlamenti képviselőkre és a Bizottságra rótt kötelezettségekhez;

59.sajnálja, hogy a Tanácsban a döntéshozatali folyamat még mindig messze nem teljesen átlátható, ami hatással van a polgárok Unióba mint átlátható szervezetbe vetett bizalmára, és ezáltal veszélyezteti az Unió egészének hírnevét; emlékeztet az ombudsmannak a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatóságára vonatkozó OI/2/2017/TE sz. stratégiai vizsgálatban megfogalmazott ajánlásaira, és támogatja azokat; sürgeti a Tanácsot, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegyen meg minden szükséges intézkedést az ombudsman ajánlásainak és az EUB vonatkozó ítéleteinek végrehajtása érdekében; emlékeztet arra, hogy az EUB a T-163/21. sz. De Capitani kontra Tanács ügyben hozott ítéletében hangsúlyozta, hogy a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében egyértelműbb jogalkotási átláthatóságra lenne szükség a Tanács részéről, ami egyszerűen megfelel a társjogalkotók nyilvános ellenőrzésére és elszámoltathatóságára vonatkozó tanácsi kötelezettségnek, amely a demokratikus legitimitás alapját képezi;

60.megjegyzi, hogy az ombudsman 2023-ban új saját kezdeményezésű vizsgálatot indított, amelyet 2024-ben zárt le azzal kapcsolatban, hogy a Tanács hogyan kezeli a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket; tudomásul veszi e vizsgálat következtetéseit, amelyek szerint a Tanács a folyamatban lévő döntéshozatali eljárások védelmével indokolta a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását, „homályos, elvont és megalapozatlan” érvekkel; emlékeztet arra, hogy az EUB elutasította a többek között a külső nyomás vagy a nyilvános félreértelmezés elkerülésének vagy a jogi tanácsadás védelmének szükségességére vonatkozó érveket; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem felel meg az uniós ítélkezési gyakorlatnak; kéri a Tanácsot, hogy a jogalkotási dokumentumok haladéktalan közzétételével orvosolja ezeket a hiányosságokat, még akkor is, ha ez külső nyomásgyakorláshoz vezetne, mivel ez minden demokratikus jogalkotási folyamat egyik tényezője, és csak valóban kivételes körülmények között tagadja meg a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférést; felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az ombudsman következtetéseit és a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, biztosítva, hogy „a folyamatban lévő döntéshozatali eljárások védelme” alapján történő elutasításokat szigorúan eseti alapon, konkrét módon indokolják, és alapos belső felülvizsgálatnak vetik alá; kéri, hogy alapértelmezésként proaktív módon tegyék közzé a kulcsfontosságú jogalkotási dokumentumokat (beleértve a munkacsoportok dokumentumait és a tárgyalási álláspontokat), valamint hogy évente tegyenek nyilvános jelentést az elutasítások okairól;

61.megjegyzi, hogy a dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó csoport arról számolt be, hogy 2024-ben nagyszámú dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet kapott és válaszolt meg, nevezetesen 2 872 dokumentumokhoz való hozzáférés iránti alapkérelmet (a 2023. évi 7 332-höz képest), amelyek 10 096 dokumentum elemzését tették szükségessé (a 2023. évi 13 912 dokumentumhoz képest) és 30 megerősítő kérelmet (a 2023. évi 40-hez képest); elismeri az ilyen típusú munkateher csökkenését, amely valószínűleg annak tudható be, hogy a 2024-es európai választások miatt leállt az Unió jogalkotási munkája;

62.megjegyzi, hogy alapkérelemmel kapcsolatban 7 323 dokumentumhoz (72,5 %) teljes és 1 181 dokumentumhoz (11,70 %) részleges hozzáférést biztosítottak, míg 1 592 dokumentumhoz (15,80 %) megtagadták a hozzáférést; megjegyzi, hogy a megerősítő kérelmek esetében 36 dokumentumhoz biztosítottak teljes körű hozzáférést, 45 dokumentumhoz részleges hozzáférést, 45 dokumentumhoz pedig megtagadták a hozzáférést; megjegyzi, hogy az alapkérelmeket átlagosan 17 munkanapon belül, a megerősítő kérelmeket pedig 31 munkanapon belül dolgozták fel;

63.megjegyzi, hogy a főtitkár munkahelyi lelki és szexuális zaklatásról szóló 23/2021. sz. határozata végrehajtásának részeként 2024-ben számos intézkedésre került sor, például kötelező képzésekre a zaklatás elleni küzdelemről és az újonnan érkezők, az új vezetők és a gyakornokok nem megfelelő magatartásáról; megjegyzi, hogy a Főtitkárságnak van egy zaklatás elleni bizalmi tanácsadói csoportja, akik 2024-ben 13, potenciális zaklatással vagy nem megfelelő magatartással kapcsolatos bizalmas tanácsadás iránti kérelemmel foglalkoztak;

64.üdvözli, hogy a nyilvánosan hozzáférhető éves jelentések szerint 2024-ban nem hoztak az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők tudomására csalást vagy szabálytalanságot, és ilyen esetek nem merültek fel sem a költségvetési rendelet 145. cikke szerinti testület, sem az OLAF hatáskörében;

65.megjegyzi, hogy 2024-ben a titkárság a 2022–2025-ös időszakra vonatkozó digitális stratégiai prioritásaival összhangban folytatta a digitális átállásra irányuló célját; megjegyzi, hogy a 2024-re vonatkozó éves munkatervben szereplő 103 informatikai projekt 11 %-a fejeződött be az év végén, 3 %-át pedig törölték vagy összevonták, a projektek többsége pedig (62 %) még folyamatban van;

66.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2024-ben a számlák 98 %-át elektronikus úton nyújtották be (szemben a 2023. évi 97 %-kal), és a Főtitkárság szerződéseinek és megrendeléseinek 49 %-át elektronikus aláírással írták alá; megjegyzi továbbá, hogy minden 143 000 EUR-t meghaladó új közbeszerzési eljárást a Bizottság közbeszerzési irányítási eszközével kezeltek;

67.tudomásul veszi a Főtitkárság fő prioritásait az intézményközi szinergiák és az eljárások összehangolása tekintetében a humánerőforrás-folyamatok területén egy egységes szolgáltatási portál (HR-IT) segítségével; megjegyzi, hogy 2024-ben a Főtitkárság egyetértési megállapodást írt alá a Bizottsággal a többéves humánerőforrás-átalakítási programról, amelyhez a Főtitkárság 2024 júliusában csatlakozott;

68.üdvözli a Főtitkárság által 2024-ben az informatika és a digitalizáció terén elért további eredményeket, például az orvosi és oltási időpontok kezelésére szolgáló új eszköz elindítását, a gyakornoki kérelmek kezelésére szolgáló új platformot, a POMME projekt első szakaszát, amely javítja a munkafolyamat-alkalmazást az ülések tervezése és a tolmácsolás ütemezése tekintetében, a Tanács három épületében végzett nyomonkövetési tevékenységek átfogó áttekintésére szolgáló platformot (PreSY), az étkeztetéssel kapcsolatos tevékenységek és kérelmek platformját (e-Resto catering) és a Collab Conseilt, amely a miniszteri tanácsok előkészítéséhez szükséges valamennyi logisztikai dokumentum tárolására szolgáló eszköz;

69.megjegyzi, hogy a Főtitkárság különböző mesterséges intelligencián alapuló eszközöket tesztelt a személyzeti szabályzattal kapcsolatos kérdések megválaszolására, tananyagok (strukturált tartalom, esettanulmányok, kvízek vagy videók egy konkrét utasítás alapján) készítésére, illetve a vezetők támogatására az önéletrajzok vizsgálatában; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia használata során biztosítani kell az etikus felhasználás, az átláthatóság, az adatvédelem, az emberi felügyelet és az algoritmikus torzítással vagy visszaéléssel szembeni védelem szigorú elveit;

70.megjegyzi, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos ellenőrzést végzett az egészségügyi adatok kezeléséről, különösen azok megőrzéséről a kulcsfontosságú európai intézményeken belül, beleértve a Főtitkárságot is; felkéri a Főtitkárságot, hogy hajtsa végre az európai adatvédelmi biztos ajánlásait a megfelelő adatmegőrzési politikák biztosítása tekintetében;

71.tudomásul veszi a Főtitkárság digitális szolgáltatási struktúráján keresztül végzett tevékenységeit, amelyek célja a 2024 elején hatályba lépett új kiberbiztonsági rendeletnek való megfelelés; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2024-ben a Főtitkárság belső eljárásokat dolgozott ki a kiberbiztonsági események bejelentésére, információkkal szolgált az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) valamennyi iránymutatásához, és kiberbiztonsági megfeleléskezelési szolgáltatást vezetett be, amelynek keretében abban az évben 11 megfelelési jelentést készítettek el; üdvözli a Főtitkárság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy befejezze a Főtitkárság valamennyi digitális hálózatának és információs rendszerének kezdeti kiberbiztonsági felülvizsgálatát; elismerését fejezi ki a Tanácsnak a 2024. évi Európai Kiberbiztonsági Hónap előkészítésében való részvételéért, amely a pszichológiai manipulációra összpontosít;

72.tudomásul veszi, hogy a 2024-ben kulcsfontosságú projekteket hajtottak végre, például a Tanács üléstermeinek felújítását, beleértve az új bútorokat, az irodafolyosókat és a Justus Lipsius akkreditációs pultot.

73.megjegyzi, hogy a Főtitkárság előkészítő tevékenységeket indított épületei, többek között a Justus Lipsius épület és a fő adminisztratív épület felújítására; tájékoztatást kap arról, hogy a hatékony működés és a környezeti teljesítményre vonatkozó uniós szabályozási keretnek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében ezeket az épületeket teljesen fel kell újítani;

74.megjegyzi, hogy a „Víz, gáz, elektromos áram és fűtés” elnevezésű, 2011. számú költségvetési sort 2024-ban 33 %-kal megerősítették egy költségvetési átcsoportosítás révén; megjegyzi, hogy a Főtitkárság tovább csökkentette energiafogyasztását, például az épületek fűtésének csökkentése és a Justus Lipsius épület kazánjainak cseréje révén;

75.megjegyzi, hogy 2024-ben kulcsfontosságú projekteket hajtottak végre, mint például a LEX és a Justus Lipsius épületek egyes üléstermeinek felújítása, a Justus Lipsius épületben található irodai folyosók folyamatos felújítása, a Tanács Főtitkárságának épületeiben a kerékpárokhoz szükséges létesítmények/infrastruktúra javítása, valamint a Justus Lipsius épület fogadópultjainak korszerűsítése;

76.sajnálja, hogy a Tanács még mindig nem vezetett be egyszerűsített akkreditációs eljárást annak érdekében, hogy megkönnyítse a többi uniós intézmény alkalmazottainak a Tanács épületeibe való bejutását; felhívja a Tanácsot, hogy az intézményközi együttműködés szellemében haladéktalanul fogadjon el és alkalmazzon egy ilyen eljárást;

77.megjegyzi, hogy egy 2024-ben végzett külső ellenőrzést követően a Főtitkárság megtarthatta a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) szerinti tanúsítását;

78.megjegyzi, hogy a Főtitkárság 2024-ben energiamegtakarítást ért el azáltal, hogy javította műszaki infrastruktúráinak, például az általa használt épületek világítási rendszereinek energiahatékonyságát; megjegyzi, hogy a Főtitkárság energiafogyasztása 2018 és 2024 között 24,40 %-kal, vízfogyasztása pedig 2023 és 2024 között 17 %-kal csökkent; üdvözli a Főtitkárságnak a papírfogyasztás további csökkentésére irányuló kezdeményezéseit;

79.üdvözli a Főtitkárság egyes műveleteibe ágyazott fenntartható gyakorlatokat; megjegyzi többek között, hogy számos közbeszerzési eljárás és keretszerződés tartalmaz a hulladék csökkentésére és a berendezések újrafeldolgozására vonatkozó kritériumokat, a Főtitkárság nagy értékű közbeszerzési projektjeiről konzultációt folytatnak a Zöld Hivatallal, és éttermei 2024-ben megkapták a jó élelmiszerekre vonatkozó tanúsítványt; üdvözli, hogy a Főtitkárság 2024-ben felülvizsgálta a személyzet kiküldetéseire vonatkozó útmutatót, amely 2025-ben lépett hatályba, és új ösztönzőket tartalmaz a személyzet tagjainak utazásaiból származó szénlábnyom csökkentésére; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a személyzet azon tagjainak aránya, akik fenntartható eszközökkel, például tömegközlekedéssel vagy kerékpárral jártak munkába, a 2023. évi 67 %-ról 2024-ben 78 %-ra nőtt;

80.üdvözli, hogy a Főtitkárság környezetvédelmi stratégiát dolgozott ki, amely meghatározza a 2025 és 2030 között a Főtitkárság környezeti teljesítményének javításához vezető utat, és kommunikációs intézkedéseket hajtott végre annak érdekében, hogy felhívja a személyzet tagjai, a küldöttek és a látogatók figyelmét a meghozható környezetvédelmi intézkedésekre;

81.megjegyzi, hogy a Főtitkárság fenntarthatóbb közlekedési járműveket, nevezetesen egy elektromos szedánt és három hibrid kisbuszt vásárolt; megjegyzi továbbá, hogy a Justus Lipsius épületek előtt fejlesztették a kerékpárokhoz szükséges infrastruktúrát és létesítményeket;

82.hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 319. cikkét felül kell vizsgálni annak kifejezett kimondása érdekében, hogy a Parlament – a Bizottság mentesítése mellett – mentesítést ad más uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek is a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszainak vagy költségvetésének végrehajtására vonatkozóan, a jogi egyértelműség, a következetesség és az uniós intézmények közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében; felkéri a Tanácsot, hogy kellő időben konkrét lépésekkel oldja fel az intézményközi konfliktust, és folytassa a tárgyalásokat a Parlamenttel annak érdekében, hogy közös megállapodás szülessen a mentesítési eljárás zökkenőmentes és a Szerződéseknek megfelelő újraindításáról;

83.felhívja a Tanácsot, hogy folytassa a tárgyalásokat a legmagasabb szinten a régóta fennálló mentesítési patthelyzet megoldása érdekében; kéri a Bizottságot és a Tanács Jogi Szolgálatát, hogy adjanak jogi véleményt a Szerződésen alapuló lehetséges megoldásokról a Tanács elszámoltathatóságának a mentesítési eljárás során történő érvényesítése céljából;

84.megjegyzi, hogy 2024-ben a teljes kommunikációs költségvetés – az év során végrehajtott átcsoportosításokat is figyelembe véve – 12 518 610 EUR volt, ami 5,45 %-kal magasabb, mint a 2023. évi költségvetés;

85.megjegyzi, hogy 2024-ben a Főtitkárság kommunikációs szolgáltatásokat biztosított az Európai Tanács elnökének, az eurócsoport elnökének, a soros elnökségeknek (Belgium és Magyarország), a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak és a Főtitkárságnak; megjegyzi, hogy 2024-ben a Főtitkárság folyamatos médiakapcsolatokat, közösség média és webes jelenléti támogatást biztosított a tisztségviselők átállása során, megszervezte a kulcsfontosságú nemzetközi szerepvállalások audiovizuális szolgáltatásait és közvetítését, és magas színvonalú operatív támogatást tartott fenn, beleértve az élő rendezvényközvetítését, a sajtószolgáltatásokat és az intézményi csúcstalálkozók és ülések márkaépítését;

86.megjegyzi, hogy egy 2024 utolsó negyedévében végzett online felmérés szerint (a 2023. évi 67 %-hoz képest) a felhasználók 68,30 %-a elégedett volt a Tanács honlapjával kapcsolatos általános tapasztalataival, amelyet 2024-ban több mint 26 millió alkalommal kerestek fel (7 %-os növekedés 2023-hoz képest), míg a honlapnak 71 400 feliratkozója volt a 2023. évi 57 900-hoz képest;

87.megjegyzi, hogy a Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) 2024 folyamán széles körű sajtó- és médiakapcsolati tevékenységeket végzett, beleértve 76 sajtótájékoztatót, 771 sajtóközleményt, 84 sajtókonferenciát, valamint a médiaakkreditáció és -lefedettség átfogó támogatását; megjegyzi továbbá, hogy a Tanács sajtóközpontját és weboldalát széles körben használták, és a Tanács honlapjának sajtórészlege több mint 6,4 millió látogatást, az ülések oldalai pedig közel 2 millió látogatást vonzottak, ami azt mutatja, hogy a nyilvánosság és a média folyamatosan érdeklődik a Tanács döntéshozatala iránt;

88.megjegyzi, hogy 2024-ben a Főtitkárság digitális csapatai az elnökségekkel szoros együttműködésben nyomon követték és fejlesztették a belga és a magyar elnökség weboldalait, összesen mintegy 407 000 látogatást és 1,2 millió oldalmegtekintést regisztráltak, és folytatták a Tanács fő honlapjának fejlesztését 19 felhasználó-vezérelt fejlesztéssel; tudomásul veszi továbbá a gépi fordítási funkciók bevezetését és az akadálymentesség fejlesztését, valamint az online tartalmak egyértelműségének és átláthatóságának javítását célzó széles körű felhasználói kutatást az Unió valamennyi hivatalos nyelvén, ezáltal erősítve a Tanács digitális hatókörét, valamint az érdekelt felekkel és a polgárokkal való együttműködést.