1.megjegyzi, hogy a Számvevőszék költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” című 7. fejezetébe tartozik, amely 2024-ben 13,3 milliárd EUR-t tett ki (ami a teljes uniós költségvetés 6,9%-ának felel meg); megjegyzi, hogy a Számvevőszék mintegy 0,2 milliárd EUR összegű költségvetése az Unió teljes igazgatási kiadásának mintegy 1,5%-át teszi ki;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) egy 70 tranzakcióból álló mintát vizsgált meg az „Igazgatás” című fejezet alatt, ugyanannyit, mint 2023-ban; megjegyzi, hogy a Számvevőszék továbbá megállapítja, hogy az igazgatási kiadások magukban foglalják a humánerőforrásokkal kapcsolatos kiadásokat, beleértve a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat is, amelyek 2024-ben az összes igazgatási kiadás mintegy 69%-át tették ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat, és hogy az évek során végzett munkája azt jelzi, hogy összességében ez a kiadás alacsony kockázatú;

3.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 16 (23%) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített három hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van;

4.megjegyzi, hogy a Számvevőszék pénzügyi kimutatásait független külső ellenőr ellenőrzi annak biztosítása érdekében, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a függetlenség tekintetében ugyanazon elvek vonatkozzanak a Számvevőszék külső ellenőrére, mint amelyeket a Számvevőszék alkalmaz az általa ellenőrzött szervezetekre;

5.üdvözli a Számvevőszék 24/2024. sz. különjelentését, valamint annak az uniós közszolgálat foglalkoztatási keretéről szóló megállapításait és ajánlásait; emlékeztet arra, hogy fontosnak tartja az igazgatási kiadások alaposabb vizsgálatát, és ismételten felszólít arra, hogy a Számvevőszék munkájába vonja be az összes intézményre vonatkozó átfogó adatokat, hogy ezáltal koherens alapot biztosítson a következetes mentesítési eljáráshoz; kéri a Számvevőszéket, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot minden ezzel kapcsolatos kezdeményezésről;

6.tudomásul veszi a Számvevőszék 2025. október 1-jei bejelentését, amely szerint a 2025. évi pénzügyi évtől kezdődően felülvizsgált ellenőrzési megközelítést vezet be a közös vállalkozásokra vonatkozóan; megjegyzi, hogy ezt a változást többek között a személyzeti kapacitás korlátai, valamint az idézte elő, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata, amely korábban közös vállalkozásokat ellenőrzött, megszüntette a Horizont Európa keretében működő közös vállalkozások ellenőrzését, ezáltal korlátozva a kiegészítő ellenőrzési bizonyosság rendelkezésre állását; megjegyzi továbbá, hogy az új megközelítés megfelelő ellenőrzésiminta-nagyságot, az összes közös vállalkozás ellenőrzési munkájának összevonását és két külön megbízhatósági nyilatkozat kiadását irányozza elő, amelyeket további tematikus és különjelentések támasztanak alá; felhívja a Számvevőszéket annak biztosítására, hogy a felülvizsgált módszertant időben vezessék be, és hogy az az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében továbbra is feleljen meg a könyvvizsgálat minőségére, megbízhatóságára és bizonyosságára vonatkozó legmagasabb szintű normáknak;

7.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2024. évi teljes költségvetése (C1-es előirányzatok) 185 655 890 EUR-t tett ki, ami a 2023. évi 175 059 922 EUR-hoz képest 6,05%-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy a növekedés elsősorban a bérkorrekcióknak tudható be; megjegyzi, hogy 2024-ben az előirányzatok 89,50%-a (a 2023. évi 88,50%-hoz képest) a Számvevőszék tagjaira és a személyzetére, 10,50%-a pedig az épületekre, berendezésekre és egyéb kiadásokra vonatkozott (a 2023. évi 11,60%-hoz képest);

8.megjegyzi, hogy a 2024. évi kötelezettségvállalások és kifizetések végrehajtási aránya továbbra is magas, csaknem azonos a 2023. évivel, míg az előirányzatok felhasználási aránya 97,30% volt, és a kifizetések 2024-ben az összes kötelezettségvállalás 94,81%-át tették ki; megjegyzi, hogy az év végén törölt előirányzatok a 2023. évi mintegy 3,4 millió EUR-ról 2024-ben 4,4 millió EUR-ra nőttek; elismerését fejezi ki a Számvevőszéknek amiatt, hogy 2024-ben 11 nap alatt tartotta a számlák kifizetésének átlagos idejét; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy tartsa fenn a szigorú költségfegyelmet, továbbra is kezelje prioritásként a működési hatékonyságot, és csökkentse tovább az év végi törléseket, ezáltal javítva előirányzatainak hatékonyságát és ár-érték arányát;

9.megjegyzi, hogy a Számvevőszék az év során rendszeresen végzett költségvetési felülvizsgálatokat, amelyek 2024-ben 29 költségvetési átcsoportosítást eredményeztek, összesen mintegy 4,5 millió EUR értékben, ami csökkenést jelent a 2023. évi mintegy 5,7 millió EUR-hoz képest; megjegyzi, hogy ezekre az átcsoportosításokra többek között az informatikai projektekhez (+20,28%), a helyiségek berendezéséhez (+560,18%), valamint a műszaki berendezésekhez és felszerelésekhez (73,53%) kapcsolódó költségvetési sorok megerősítéséhez volt szükség; megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a 2024. évi költségvetési mentesítésre vonatkozóan benyújtott kérdőívre (a továbbiakban: a kérdőív) adott válaszai szerint átcsoportosításokra a költségvetésben tervezettnél magasabb inflációs szint és az ebből eredő, az új és meglévő szerződéseket érintő árindexálások miatt is szükség volt;

10.megjegyzi, hogy a kérdőív szerint Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújának hatását a Számvevőszék az áruk, szolgáltatások és logisztika költségeinek infláció által vezérelt 2024. évi növekedése révén érezte; üdvözli a Számvevőszék arra irányuló intézkedéseit, hogy a realisztikus tervezés és a hatékony közbeszerzés biztosítása érdekében a forgalomba hozatal előtti részletesebb elemzésekkel ellensúlyozza ezeket a hatásokat; megelégedéssel veszi tudomásul továbbá, hogy a Számvevőszék energiafogyasztási költségei (2024. sz. költségvetési jogcím) jelentősen, a 2023. évi 1 556 671 EUR-ról 2024-ben 887 827 EUR-ra csökkentek, főként a rögzített villamosenergia-ár csökkenése miatt, összhangban az érintett szolgáltatóval kötött intézményközi szerződéssel; elismeri, hogy valamennyi uniós intézménynek javítania kell költségvetési gazdálkodását, többek között azáltal, hogy a szolgáltatókkal való szerződéskötéskor figyelembe veszi az áringadozást, különösen az energiaágazatban;

11.megjegyzi, hogy az 1. költségvetési cím esetében összesen mintegy 9,9 millió EUR, a 2. költségvetési cím esetében pedig mintegy 8,4 millió EUR összegű kötelezettségvállalást vittek át automatikusan 2024-ről 2025-re többek között a kiküldetések, a képzés és a fordítás költségeinek fedezése céljából; megjegyzi, hogy határozat útján 602 000 EUR-t vittek át, mivel ez az összeg a Számvevőszék K1 épületében lévő felvonók lecserélése céljából a költségvetési hatóságok által jóváhagyott költségvetési átcsoportosításhoz kapcsolódik;

12.megjegyzi, hogy a Számvevőszék tagjainak és személyzetének kiküldetéseire vonatkozó költségvetési előirányzatok (C1) 2024-ben 2 860 000 EUR-t tettek ki (a 2023. évi 2 722 000 EUR-hoz képest); megjegyzi, hogy ezen előirányzatokból 2 469 344 EUR-t kötöttek le, amelyből 2 184 344 EUR-t fizettek ki 2024-ben (88,46%-os végrehajtási arány);

13.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék kiadványokra vonatkozó költségvetési jogcíme tekintetében a költségvetésben szereplő előirányzatok a 2014. évi 810 000 EUR-ról 2024-ben 300 000 EUR-ra csökkentek a jelentések házon belüli előállításának növekedése és a kiadványok virtuális népszerűsítése miatt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék erre a költségvetési jogcímre vonatkozó becslései a következő költségvetési években tovább csökkentek; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék hajlamos csökkenteni a tolmácsolásra és a szakértői szolgáltatásokra (konzultációk, tanulmányok stb.) szánt költségvetést, valamint azt a tervet, hogy további megtakarítások elérése érdekében megszünteti vezetékes telefonszolgáltatását;

14.üdvözli – amint azt a mentesítésért felelős hatóság által a 2023. évi mentesítési eljárás keretében felvetett különböző kérdésekre adott számvevőszéki válasz (a továbbiakban: nyomonkövetési jelentés) is tükrözi – a Számvevőszék arra irányuló, folyamatban lévő munkáját, hogy felülvizsgálja kiküldetési útmutatóját annak érdekében, hogy proaktív módon (azaz a kiküldetés előkészítésekor) foglalkozzon többek között olyan kérdésekkel, mint a költséghatékonyság és a környezeti hatások minimalizálásának módjai; kéri a Számvevőszéket, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

15.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr szerint az allokált forrásokat az eredetileg tervezett célra használták fel, és hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők által bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosították, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek az alkalmazandó szabályoknak és előírásoknak;

16.hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék az Unió külső ellenőre és az uniós költségvetés feletti független pénzügyi elszámoltathatóság alapköve; hangsúlyozza, hogy az uniós kiadások, a hitelfelvételi műveletek volumenének és az új pénzügyi eszközök összetettségének példátlan növekedésével összefüggésben a Számvevőszék számára olyan forrásokat kell biztosítani, amelyek arányban állnak ellenőrzési megbízatásának nagyságrendjével és összetettségével; támogatja a Számvevőszék folyamatos költségfegyelmét; felkéri a költségvetési hatóságokat, hogy a jövőbeli költségvetések elfogadásakor gondoskodjanak arról, hogy a Számvevőszék megfelelő forrásokkal rendelkezzen a gyorsan bővülő uniós pénzügyi struktúra ellenőrzéséhez;

17.megjegyzi, hogy a Számvevőszék összesen 3176 napot töltött a tagállamokban és az Unión kívül, szemben a 2023. évi 4897 nappal, és 1244 napot töltött uniós intézményeknél, ügynökségeknél és szerveknél, valamint más nemzetközi szervezeteknél és magán könyvvizsgáló cégeknél, szemben a 2023. évi 1370 nappal;

18.megjegyzi, hogy 2024-ben a Számvevőszék 2 éves jelentést, 3 különálló éves jelentést, 28 különjelentést, 4 felülvizsgálatot és 3 véleményt terjesztett elő, összesen 40 tételt (a 2023. évi 45 tételhez képest); üdvözli, hogy a Számvevőszék különjelentések és felülvizsgálatok révén 2024-ben az Unió előtt álló sürgető kihívásokra összpontosít olyan kulcsfontosságú témákban, mint a kohéziós politika pénzügyi eszközei, a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás átláthatósága, a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós szervek, a gázellátás biztonsága, a mesterséges intelligenciába (MI) való beruházás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felhasználása, a kibocsátásmentes gépkocsikhoz vezető út, a Törökországban tartózkodó menekültek támogatása és az Unió hidrogénnel kapcsolatos iparpolitikája; üdvözli továbbá a Számvevőszék tervezett jelentéseit a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről olyan területeken, mint az átláthatóság és a nyomonkövethetőség, valamint a csalás elleni küzdelem uniós struktúrájáról és stratégiájáról, továbbá az Ukrajnának, Moldovának és Grúziának nyújtott uniós támogatásról; megjegyzi, hogy javult az érdekelt felek Számvevőszék munkájával való elégedettsége, mivel egy 2024-ben végzett felmérés azt mutatta, hogy a válaszadók 89%-a hasznosnak ítélte a Számvevőszék jelentéseit (szemben a 2023. évi 85%-kal), és hogy 82%-uk (szemben a 2023. évi 78%-kal) vélte úgy, hogy a Számvevőszék munkája hatást fejt ki;

19.felhívja a Számvevőszéket, hogy készítsen részletesebb és szisztematikusabb értékeléseket az uniós finanszírozású programok tagállamokra gyakorolt továbbgyűrűző hatásairól, mind a magas, mind az alacsony uniós forrásfelhasználási aránnyal rendelkező tagállamokban; hangsúlyozza, hogy az ilyen továbbgyűrűző hatások – többek között a határokon átnyúló és elosztási hatások – gazdasági, társadalmi, adminisztratív és területi hatásainak átfogó elemzése megerősítené az uniós kiadások hosszú távú hatásának, hozzáadott értékének és fenntarthatóságának értékelését, és támogatná a megalapozottabb szakpolitikai döntéshozatalt mind uniós, mind nemzeti szinten;

20.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiájával összhangban rendelkezik a stratégiai céljai elérése felé tett előrehaladás mérésére szolgáló fő teljesítménymutatókkal; tudomásul veszi a Számvevőszék 2024-re kitűzött stratégiai céljait, amelyek a következők: az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az ellenőrzési intézkedések javítása, olyan területekre és témákra összpontosítva, ahol az ellenőrzések a legnagyobb hozzáadott értéket teremthetnek, valamint erős ellenőrzési bizonyosság nyújtása egy kihívásokkal teli és változó környezetben; felkéri a Számvevőszéket, hogy a jövőben a fő teljesítménymutatóit, az elért előrehaladás mértékét és a célokat összefoglalva mutassa be (táblázatos formátumban); felhívja a Számvevőszéket, hogy az európai szakpolitikák teljesítménye és eredményei alapján fejlessze tovább a fő teljesítménymutatókat annak érdekében, hogy egyértelműen mérni lehessen a Bizottság által követett szakpolitikák hatását;

21.felkéri a Számvevőszéket, hogy megállapításait foglalja össze egy összehasonlító teljesítményelemzésben, és dolgozzon ki módszertant az uniós programok „teljesítmény- iránytűjére” vonatkozóan; úgy véli, hogy egy ilyen eszköz – a szakpolitikák sokféleségének tiszteletben tartása mellett – egyértelmű iránymutatást nyújtana a mentesítésért felelős hatóságnak, a döntéshozóknak és a nyilvánosságnak arra vonatkozóan, hogy mely programok használják fel hatékonyan az erőforrásokat, és melyek lehetnek a megszüntetésre vagy az alapvető szerkezetátalakításra jelöltek;

22.nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék az ellenőrei által végzett nyomon követés alapján méri ajánlásainak végrehajtását; megjegyzi, hogy 2024-ben a Számvevőszék elemezte a 2020. évi jelentéseiben szereplő, a Bizottságnak és más intézményeknek címzett ajánlásokat; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2020-ban közzétett éves jelentésében megfogalmazott 19 ajánlás 93%-át és a 2020. évi különjelentéseiben szereplő 186 ajánlás 88%-át teljes egészében, illetve néhány vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották;

23.megjegyzi, hogy a nyomonkövetési jelentés szerint a Bizottság beleegyezett abba, hogy a Számvevőszék számára manuális adatkinyerést biztosítson az ARACHNE eszközből; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Számvevőszéknek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentéstételi eszközéhez – a FENIX-hez – való hozzáférése továbbra is megoldatlan problémát jelent, a Bizottság csak néhány FENIX-modulhoz biztosít részleges hozzáférést a Számvevőszék számára, és az ezekben elérhető információ nincs időben frissítve; üdvözli, hogy a jelentések szerint nőtt a Számvevőszék FENIX-hez hozzáféréssel rendelkező felhasználóinak száma; támogatja mindazonáltal a Számvevőszék azon kérését, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb biztosítson a Számvevőszék számára teljes körű hozzáférést; emlékeztet arra, hogy a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága arra törekszik, hogy a kifizetési kérelem jóváhagyásától számított két héten belül hozzáférést biztosítson a Számvevőszék számára a FENIX-fájlokhoz; riasztónak tartja azonban, hogy a gyakorlatban ezt a határidőt sok esetben nem tartják be, és hogy egyes esetekben akár 2,5 hónapos késésekre is sor került, ami jelentősen lelassítja a Számvevőszék megállapításainak közzétételét, vagy aláássa a Számvevőszéknek különösen a magas kockázatú kiadásokkal, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ellenőrzési munkájának hatékonyságát és időszerűségét; ezzel összefüggésben emlékezteti a Bizottságot a költségvetési rendelet 263. cikke szerinti azon kötelezettségére, hogy átfogó hozzáférést biztosítson a Számvevőszék számára valamennyi fontos rendszerhez és adatbázishoz (többek között az ARACHNE-hez, a FENIX-hez és az ARES-hez); kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul orvosolja ezt a helyzetet, többek között egy olyan intézményközi megállapodás megkötése révén, amely biztosítja a Számvevőszék teljes körű, szisztematikus és valós idejű hozzáférését valamennyi releváns adatbázishoz, beleértve az ARACHNE-t és a FENIX-et is; felkéri a Számvevőszéket, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért konkrét eredményekről;

24.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2024 végén 961 alkalmazottal rendelkezett (szemben a 2023. évi 969 fővel), beleértve az ideiglenes alkalmazottakat (2024-ben 192 fő, szemben a 2023. évi 204 fővel), a szerződéses alkalmazottakat (2024-ben 84 fő, szemben a 2023. évi 86 fővel) és a kirendelt nemzeti szakértőket (2024-ben 26 fő, ugyanannyi, mint 2023-ban); emlékeztet annak fontosságára, hogy állandó szerződéseket kössenek a munkavállalókkal a készségek fenntartása érdekében, biztosítva a folyamatosságot, valamint a produktív és a stabil munkakörnyezetet;

25.megjegyzi, hogy 2024-ben a Számvevőszék személyzetének 54%-a nő (szemben a 2023. évi 53%-kal), 46%-a pedig férfi volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nők a Számvevőszék felső vezetésének mindössze 30%-át teszik ki, csakúgy, mint 2023-ban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2023-ban a középvezetői pozíciókban a nők aránya 40%-ról 37,30%-ra csökkent; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség a Szerződésen alapuló elv, amelyet minden intézménynek tiszteletben kell tartania, és felkéri a Számvevőszéket, hogy folytassa a nemek közötti egyensúly előmozdítására irányuló erőfeszítéseit a közép- és felsővezetésben;

26.megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék 64 gyakornokot foglalkoztatott, akik közül 2024-ben 59-en részesültek havi juttatásban; üdvözli a Számvevőszék „TraineEca Career Development” elnevezésű új programját, amelynek célja, hogy munkalehetőségeket kínáljon az arra legérdemesebb gyakornokoknak; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon tervét, hogy speciális szakmai gyakorlatokat kínáljon az MI területén az e területen frissen végzett egyetemi diplomások és doktoranduszok számára; ismételten hangsúlyozza, hogy az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, 2023. június 15-i európai parlamenti állásfoglalással (2020/2005(INL)) összhangban, amely szorgalmazza, hogy az Unióban minden szakmai gyakorlat fizetett legyen, a szakmai gyakorlatban résztvevőket javadalmazásban kell részesíteni; hangsúlyozza, hogy a nem fizetett szakmai gyakorlatok a fiatal munkavállalók kizsákmányolásának egyik formáját jelentik, és akadályozzák az esélyegyenlőséget;

27.megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a tisztviselők felvétele 2024-ben továbbra is kihívást jelentett a Számvevőszék számára, mivel Luxemburg nem számít vonzó munkahelynek, illetve a fiatal munkavállalók körében alacsony az érdeklődés az ellenőrzések és kontrollok elvégzésével kapcsolatos állások iránt; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék úgy kezelte ezt a kérdést, hogy rendszeres kiválasztási eljárásokat szervezett a Számvevőszék gyakornokai számára, belső versenyvizsgákat szervezett a legérdemesebb tehetségek megtartása érdekében, és fokozta a tájékoztatási tevékenységeket; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy folytassa ezen erőfeszítéseit annak érdekében, hogy fenntartsa tevékenységének folytonosságát; ezzel összefüggésben elismeri, hogy a versenyvizsgával kapcsolatos záradékra van szükség annak érdekében, hogy az EPSO-versenyvizsgákat kizárólag Luxemburgban történő munkavégzés céljából is meg lehessen szervezni; elismerését fejezi ki a Számvevőszéknek amiatt, hogy csatlakozott egy intézményközi megállapodáshoz, amelynek értelmében a luxemburgi székhelyű uniós intézmények által felvett személyzet 2025-től lakhatási támogatásban részesül a luxemburgi magas megélhetési költségek kompenzálása érdekében;

28.tudatában van annak, hogy a Számvevőszéknek nincs szerepe a tagoknak az EUMSZ 286. cikkének (2) bekezdése szerinti kiválasztási folyamatában; mindazonáltal emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék tagjai között továbbra is jelentős a nemek közötti egyensúlyhiány, mivel a 27 tagból csak 10 nő; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy több tagállam még soha nem jelölt nőt a Számvevőszékbe; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy a jelöltek előterjesztésekor vegyék figyelembe a nemek közötti egyensúly szükségességét, törekedve a Számvevőszék kiegyensúlyozottabb és reprezentatívabb összetételére, biztosítva ugyanakkor, hogy a jelölések továbbra is az érdemekre, a képesítésre és a függetlenségre vonatkozó kritériumokon alapuljanak;

29.továbbra is sajnálatát fejezi ki a Tanács azon gyakorlata miatt, hogy annak ellenére nevez ki számvevőszéki tagokat, hogy a Parlament elutasította őket; megismétli a kinevezési eljárás felülvizsgálatára irányuló felhívását, amely kötelező szerepet biztosítana a Parlament számára a Számvevőszék jelöltjei alkalmasságának értékelésében;

30.nagyra értékeli a Számvevőszék által a munkaerő-felvételi kihívások enyhítése érdekében kínált széles körű távmunkarendszert, amely havonta legfeljebb 10 napra biztosít lehetőséget a távmunkára, amelyből 5 nap az alkalmazási helyen kívülről történő távmunkára fordítható, és amelynek felső határa évi 30 nap; megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék 2024-ben felülvizsgálta hibrid munkavégzésre vonatkozó szabályait, hogy figyelembe vegye többek között a kapott visszajelzéseket; felkéri a Számvevőszéket, hogy végezzen rendszeres ellenőrzéseket e szabályok betartásának biztosítása érdekében; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék többféle módon is fellép személyzete fizikai és mentális jóllétének biztosítása érdekében;

31.megjegyzi, hogy mind a betöltetlen álláshelyek, mind a fluktuáció aránya nőtt, az utóbbi esetében a 2023. évi 6,60%-ról 2024-ben 7,90%-ra, az előbbi esetében pedig 2,27%-ról 2,49%-ra, és hogy a fluktuáció a teljes személyzet arányában a távozó alkalmazottak számának felel meg;

32.megjegyzi, hogy a Számvevőszék alkalmazottai között több nemzetiség, különösen az északi tagállamok alulreprezentáltak; megjegyzi, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a helyzet tovább romlik a személyzet elöregedése és az e tagállamokból származó jelöltek felvételének hiánya miatt; emlékeztet a Számvevőszék arra irányuló ismétlődő erőfeszítéseire, hogy ezt az egyensúlyhiányt azáltal kezelje, hogy fokozottan hirdeti a Számvevőszék versenyvizsgáit és álláshirdetéseit a jelentősen alulreprezentált tagállamokban, együttműködik a Számvevőszék tagjaival hirdetményeinek terjesztése érdekében, bizonyos tagállamokban pedig állásbörzéken való részvétel révén szólítja meg a potenciális jelölteket; megjegyzi továbbá, hogy a nyomonkövetési jelentés szerint a Számvevőszék az elkövetkező 5 évben végrehajtandó 10 intézkedést tartalmazó cselekvési tervet is kidolgozott annak érdekében, hogy megfordítsa egyes tagállamok jelenlegi alulreprezentáltságát; felkéri a Számvevőszéket, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a cselekvési terv végrehajtásának előrehaladásáról és eredményéről;

33.emlékeztet arra, hogy 2023 végén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz tartozó 723,8 milliárd EUR ellenőrzéséhez szükséges mind a 29 további álláshelyet betöltötték (ideiglenes alkalmazottak); megérti azonban, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lényegessége, összetettsége, nagy összegei és gyors kifizetései továbbra is kihívást jelentenek, és hogy a jelenlegi erőforrások nem elegendőek annak szisztematikus biztosításához, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásai megfeleljenek az uniós és nemzeti szabályoknak, és hogy reagáljanak a megnövekedett uniós tevékenységekre; elismerését fejezi ki azonban a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos feladatait a rendelkezésre álló források elégtelensége ellenére is ellássa; ezzel összefüggésben támogatja a Számvevőszék azon kérését, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ellenőrzésekre felvett 29 ideiglenes alkalmazott álláshelyét alakítsák át állandó álláshellyé; kiemeli annak fontosságát, hogy a Számvevőszék folyamatosan megfelelő létszámmal rendelkezzen és strukturálisan felkészült legyen mind megbízatásának, mind pedig a jövőbeli teljesítményalapú finanszírozási eszközökből, többek között a többéves pénzügyi keretből eredő további feladatainak ellátására;

34.elismeréssel jegyzi meg, hogy a Számvevőszék 2024-ben (5,8 illetve 3,9 napos időtartam mellett) túllépte a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség ajánlásaival összhangban meghatározott szakmai képzési célt, amely az ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaknak évi 5 nap, a nem ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaknak pedig évi 2 nap nem nyelvi jellegű képzésnek felel meg;

35.megjegyzi, hogy 2024-ben a betegség miatti átlagos távollét alkalmazottanként 9,9 nap volt, közel ugyanannyi, mint 2023-ban; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben 3 alkalmazott volt távol elhúzódó, a meghatározás szerint évente több mint 200 napig tartó betegség miatt (szemben a 2023. évi néggyel);

36.megjegyzi, hogy 2024-ben 13 kiégési esetet jelentettek, szemben a 2023. évi 7 esettel; aggodalommal állapítja meg, hogy 2024-ben jelentősen nőtt a bejelentett kiégési esetek száma; felhívja a Számvevőszéket, hogy végezzen alapos elemzést e jelentős növekedés okairól, többek között a munkateher elosztásáról, a szervezeti mozgatórugókról és a strukturális kockázatokról, és az így kapott, bizonyítékokon alapuló megállapításokat építse be emberierőforrás-tervezési és -gazdálkodási gyakorlataiba a kiégés hatékony megelőzése és a munkakörnyezet javítása érdekében. üdvözli, hogy a Számvevőszék számos lépést tett a kiégés kockázatának csökkentése érdekében azáltal, hogy teljes körű jólléti programot vezetett be, rezilienciafejlesztő képzést kínált, iránymutatásokat tett közzé és hajtott végre a hosszú távú betegszabadságot követő munkába való visszatérésről, folytatta a mentális egészségügyi elsősegély biztosítását, és pénzügyi támogatást nyújtott a személyzetnek azáltal, hogy fedezte az általuk választott pszichológussal tartott 10 ülés költségeit; megjegyzi különösen, hogy a Számvevőszék 2024-ben 4 kötelező képzést szervezett a vezetők számára, amelyek a személyzet jóllétére, teljesítményére, a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, valamint a kiégés megelőzésére összpontosítottak;

37.elismerését fejezi ki a Számvevőszéknek a személyzete, tagjai vagy mindkettő számára 2024-ben kínált figyelemfelkeltő tevékenységeiért, felméréseiért és képzéseiért a Számvevőszék zaklatásmentes és tiszteletteljes munkahelyi környezetre vonatkozó politikájával kapcsolatban; aggodalommal állapítja meg, hogy 2024-ben egy igazgatási vizsgálatra került sor állítólagos szexuális és pszichológiai zaklatással kapcsolatban, amelyet fegyelmi eljárás követett azon következtetés alapján, hogy a vizsgálat alá vont személy nem megfelelő magatartást tanúsított;

38.megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék 2024-ben számos intézkedést hozott a 2021–2025-ös időszakra szóló, sokszínűségre és befogadásra vonatkozó (D&I) cselekvési tervével összhangban olyan különböző területeken, mint a munkaerő-felvétel, a képzés, a karrierfejlesztés, a munkafeltételek és a személyzet tudatossága; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a D&I-t beépíti teljesítményirányítási, értékelési, tanúsítási és előléptetési folyamataiba, valamint képzési programjaiba, és 2024-ben 13 vezető végzett önkéntes D&I-értékelést; üdvözli a „Women managers rise up: skilling for success” [A női vezetők felemelkedése: a sikerhez szükséges készségek] című szakképzést, amelyet a Számvevőszék szervezett annak érdekében, hogy a nőket vezetői szerepek elvállalására ösztönözze; üdvözli továbbá a Számvevőszék gyakornokokra és szerződéses alkalmazottakra vonatkozó új pozitív cselekvési programjait, amelyek a fogyatékossággal élő személyeket célozzák, és amelyek keretében évente két szakmai gyakorlatot kínálnak az elismert fogyatékossággal élő személyek számára; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 2024-ben negyedik alkalommal szervezte meg a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság hetét, ahol elindították az új fogyatékosságügyi ütemtervet, kiemelve a Számvevőszéknek a befogadóbb munkahely érdekében tett erőfeszítéseit; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék félidős felülvizsgálatokat is közzétesz a D&I cselekvési tervéről az átláthatóság és a szervezeten belüli szerepvállalás biztosítása érdekében;

39.hangsúlyozza a Számvevőszéknek az Unió független külső ellenőreként és pénzügyeinek őreként betöltött kritikus szerepét, amely megköveteli a Számvevőszéktől, hogy tartsa fenn a feddhetetlenség, a szakmaiság és az elszámoltathatóság legmagasabb szintű normáit, valamint az uniós intézmények közötti jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elvét, intézményi mintaként szolgálva a bizalom és a hitelesség ösztönzéséhez; emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 285. cikkével összhangban a Számvevőszék tagjainak teljes függetlenséget kell gyakorolniuk, és a legmagasabb szintű etikai elveket kell követniük, feddhetetlenséget, objektivitást, szakmaiságot, méltóságot, elkötelezettséget és lojalitást tanúsítva;

40.aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék megtagadta korábbi elnöke mentelmi jogának felfüggesztését, valamint a Számvevőszék azon döntését, hogy elutasítja az Európai Ügyészség (EPPO) arra irányuló kérelmét, hogy a Számvevőszék személyzetének több tagja tanúskodhasson egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozásban; a nyomonkövetési jelentés alapján tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék nem függesztette fel az említett mentelmi jogot, mivel az Európai Ügyészség nem bocsátott a Számvevőszék rendelkezésére „elegendő információt annak megértéséhez, hogy az érintett személyeket milyen cselekményekkel gyanúsítják, és hogy ezek a cselekmények milyen mértékben minősülhetnek büntetendő cselekménynek”, és hogy a Számvevőszék álláspontját alátámasztására az alkalmazandó jogi keret részeként az ítélkezési gyakorlatra támaszkodott; megjegyzi, hogy 2025. február 10-én az Európai Ügyészség az EUMSZ 263. cikkének (4) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságához (T-99/25. sz. ügy) a Számvevőszék azon döntése ellen, amely elutasította az Európai Ügyészség arra irányuló kérelmét, hogy a Számvevőszék személyzetének több tagja tanúskodhasson egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozásban; megjegyzi továbbá, hogy a fent említett fellebbezés nem vitatta az érintett személyek mentelmi joga felfüggesztésének elmaradását; hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettsége megköveteli, hogy a személyzet bűnügyi nyomozások során tanúként történő meghallgatására vonatkozó engedélyeket csak szigorúan kivételes körülmények között lehessen megtagadni; sürgeti a Számvevőszéket, hogy tisztázza az Európai Ügyészségtől érkező kérelmek elbírálásakor alkalmazott kritériumokat, és gondoskodjon arról, hogy az ilyen határozatokat ne lehessen az igazságügyi nyomozást akadályozónak tekinteni; felhívja a Számvevőszéket, hogy az Európai Ügyészséggel és a csalás és a kötelességszegés elleni küzdelemért felelős más uniós szervekkel folytatott együttműködése során tartsa fenn az átláthatóság és az elszámoltathatóság magas szintjét, és biztosítsa, hogy a mentességre ne hivatkozzanak a jogszerű bírósági eljárások akadályozása érdekében;

41.megjegyzi, hogy 2024-ben nem volt visszaélés-bejelentési ügy a Számvevőszéknél; megjegyzi továbbá, hogy 2023-ban a Számvevőszék elindította az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatására vonatkozó számvevőszéki szabályok aktualizálásának folyamatát, amelyet 2024 elején véglegesítettek;

42.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék szilárd etikai keretrendszerrel rendelkezik, amely magában foglalja a Számvevőszék tagjaira és személyzetére egyaránt alkalmazandó etikai iránymutatásokat, valamint a Számvevőszék tagjaira vonatkozó magatartási kódexet; megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek van egy etikai bizottsága is, amely rendszeresen ülésezik a releváns etikai kérdések, többek között a tagok külső tevékenységeinek felülvizsgálata céljából, és amely a Számvevőszék két tagjából és egy külső tagból áll; az etikai bizottság 2024. évi éves jelentése alapján megjegyzi, hogy az etikai bizottság hat ülést tartott, és 17 nyilatkozatot kapott a Számvevőszék jelenlegi tagjaitól (külső tevékenységekről) és volt tagjaitól (hivataluk megszűnését követően tervezett foglalkozásaikról), és 2024-ben mindegyikük számára kedvező véleményt adott ki;

43.megjegyzi, hogy a Számvevőszék tagjainak magánérdekeltségekről szóló nyilatkozatait évente, és minden jelentős változás esetén töltik ki, és közzéteszik a Számvevőszék honlapján; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék tagjainak kiküldetéseire vonatkozó részleteket, beleértve a költségeket is, online is közzéteszik; elismerését fejezi ki a Számvevőszéknek amiatt, hogy 2024-ben befejezte az igazgatási és fegyelmi intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályainak aktualizálására irányuló munkát; megjegyzi, hogy a kérdőív szerint 2024-ben nem tártak fel összeférhetetlenségi esetet;

44.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék „Az etika napja” keretében évente képzést szervez; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2024-ben etikai vonatkozású tanfolyamokat biztosított a személyzet valamennyi tagja számára, beleértve az újonnan érkezőket és a vezetőket is, köztük 3 etikai munkaértekezletet; megjegyzi, hogy az ilyen tanfolyamokon ugyanebben az évben 681-en vettek részt;

45.megjegyzi, hogy 2024-ben sem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), sem az ombudsman nem indított a Számvevőszéket érintő vizsgálatot;

46.megismétli a korábbi mentesítési állásfoglalásokban a Számvevőszék 2022. évi határozatával kapcsolatban megfogalmazott bírálatát a tagok utazásaival, kiküldetéseivel, valamint a gépjárművezetők és a gépjárművek használatával összefüggésben, amely ellentétes azzal az általános elvvel, hogy a gépjárműflottát semmilyen körülmények között nem szabad a Számvevőszék tagjai feladatainak szigorú ellátásán kívül használni; megismétli továbbá az összes uniós intézményhez intézett felhívását, hogy állapodjanak meg a szolgálati gépjárművek használatára vonatkozó, horizontálisan alkalmazandó egységes rendszerről, amely csökkentené a zavart, és növelné a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és hatékonyságát; üdvözli, hogy 2024-ben a Számvevőszék az Európai Unió Bíróságával közösen felkérte a Bizottságot, hogy vegyen részt intézményközi párbeszédben a szolgálati gépjárművek használatára vonatkozó közös szabályokról való megállapodás céljából; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kérdőív szerint létrehoztak egy ad hoc munkacsoportot, amely több alkalommal ülésezett, és több ajánlást is megfogalmazott; kéri a Számvevőszéket, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért eredményekről;

47.emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrizte a Számvevőszék személyzetére és tagjaira alkalmazandó etikai keretet; megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a Parlament elnökének 2024. július 9-én küldött végleges jelentés (02/2023) és a kérdőív szerint a Belső Ellenőrzési Szolgálat 16 ajánlást adott ki, amelyek közül 15-öt már végrehajtottak, egy – a személyzet összeférhetetlenségével kapcsolatos – ajánlás pedig még folyamatban van; sürgeti a Számvevőszéket, hogy haladéktalanul hajtsa végre a függőben lévő ajánlást, és felkéri, hogy az e tekintetben elért előrehaladásról megfelelően tájékoztassa a mentesítési hatóságot;

48.megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2024-ben nem tártak fel korrupciós vagy csalási ügyeket a Számvevőszék belső műveletei során; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék megelőző képzéseket szervezett a korrupcióellenes politikákról és eljárásokról, amelyek közül 2024-ben 10 ülést tartottak, összesen 257 fő részvételével; nagyra értékeli, hogy a nyomonkövetési jelentés szerint a Számvevőszék 2024-ben egységes szerkezetbe foglalt dokumentumot adott ki a csalással kapcsolatos ügyeknek az ellenőrzési tevékenységeivel összefüggésben történő kezeléséről, amely dokumentum átfogó és részletes iránymutatást nyújt a Számvevőszék ellenőreinek, így harmonizálva, hogy a Számvevőszék ellenőrzési kamarái miként kezelik a külső ellenőrzési munka során feltárt, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység gyanúját felvető eseteket, és hozzájárulva a következetesség biztosításához; megjegyzi, hogy a Számvevőszék belső műveleteivel kapcsolatos csalási kockázatot a Számvevőszék belső ellenőrzési keretrendszerén keresztül kezelik, amelynek célja a Számvevőszék tagjait vagy személyzetét érintő, az Unió pénzügyi érdekeit esetlegesen érintő szabálytalanságok megelőzése, feltárása, korrekciója és nyomon követése; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon véleményét, hogy a belső műveletekre vonatkozó önálló csalás elleni stratégia kidolgozása „aránytalan adminisztratív terhet jelentene, tekintettel a már meglévő kiterjedt ellenőrzésekre”, de továbbra is kéri a Számvevőszéket, hogy fogadjon el csalás elleni stratégiát, amely valamennyi művelettípusra kiterjed;

49.tudomásul veszi a Számvevőszéknek a nyomonkövetési jelentésben kifejtett azon véleményét, hogy független külső ellenőrző intézményként betöltött szerepe miatt kívül esik az uniós döntéshozó szervekkel együttműködni és lobbizni kívánó szervezetek jellemző körén; úgy véli, hogy ez az érv nem alkalmazható teljes mértékben, mivel a Számvevőszék különjelentéseket ad ki, amelyekben azt vizsgálja, hogy teljesültek-e az uniós szakpolitikák és programok célkitűzései, ami politikai vagy tanácsadói vetületet ad a Számvevőszék munkájának, még akkor is, ha a Számvevőszék nem döntéshozó szerv; emlékeztet továbbá arra, hogy az Unió más nem döntéshozó és tanácsadó szervei is hivatalosan csatlakoztak az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz; ismételten felhívja a Számvevőszéket, hogy más, nem döntéshozó uniós szervek gyakorlatával összhangban haladéktalanul csatlakozzon az átláthatósági nyilvántartáshoz a közbizalom megerősítése érdekében, miközben teljes mértékben megőrzi függetlenségét, mint az Unió külső ellenőre;

50.megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék teljes lekötött informatikai (hardver-, szoftver-, informatikai szolgáltatás és távközlési) költségvetése a 2023. évi mintegy 10,8 millió EUR-ról 2024-ben 12,10%-kal, mintegy 9,5 millió EUR-ra csökkent; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 2024-ben finanszírozott főbb informatikai projektjei között szerepel honlapjának és intranetjének korszerűsítése, a biztonságosabb távoli hozzáférési megoldásra való átállás és egy új fordításkezelő rendszer bevezetése;

51.határozottan támogatja a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a digitalizáció révén kialakítsa az ellenőrzésekkel kapcsolatos ismeretek ökoszisztémáját; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék 2024-ben több kezdeményezést hajtott végre digitális képességeinek és működési hatékonyságának javítása érdekében, beleértve az ellenőrzési információs rendszerek integrációját, a rendszerek és alkalmazások közötti interoperabilitás növelését, a dokumentumolvasási asszisztens (Document Reading Assistant, DORA) bevezetését az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos tudásmenedzsment támogatása érdekében, a BibliotECA Discovery Collections Service elindítását és egy új digitális archiválási szabályzat elfogadását; hangsúlyozza, hogy a digitalizáció és a helyszíni látogatások számának növekedése együttesen hatékonyabb és pontosabb ellenőrzési eredményekhez kell, hogy vezessen; ösztönzi a mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési eszközökbe és a rendszerek interoperabilitásába történő további beruházásokat az ellenőrzés pontosságának javítása, az adminisztratív terhek csökkentése és az ár-érték arány maximalizálása érdekében;

52.nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék közzétette a mesterséges intelligenciára vonatkozó kezdeti stratégiáját és a 2024–2025-ös időszakra szóló bevezetési ütemtervét; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék folyamatos előrehaladást ért el e stratégia végrehajtása terén, többek között az olyan eszközök tesztelésére és bevezetésének előkészítésére összpontosítva, mint a Microsoft Copilot és a GPT@EC, a személyzet tudatosságának növelése célzott MI-képzéssel, valamint az MI-alkalmazások tesztelése az ellenőrzési munkában és az előzetes megállapítások megosztása; üdvözli továbbá a Számvevőszék mesterséges intelligenciával kapcsolatos irányításának megerősítését, amelynek keretében a Számvevőszék 2024-ben létrehozta a mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó bizottságot, és kinevezte a mesterséges intelligenciával foglalkozó kapcsolattartót; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó bizottság, amelynek feladata, hogy támogassa és tanácsokkal lássa el a Számvevőszéket a mesterséges intelligencia használatát szabályozó jogi és etikai keretből eredő kötelezettségeinek teljesítésében, olyan vegyes szakértelemmel rendelkező személyzetből áll, amely biztosítja a mesterséges intelligencia hatásának átfogó megközelítését és megértését; felhívja a Számvevőszéket, hogy mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiájának részeként dolgozzon ki egyértelmű mutatókat a mesterséges intelligencia által támogatott könyvvizsgálói eszközök hozzáadott értékének, kockázatainak és korlátainak értékelésére, és rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek a könyvvizsgálat minőségére, átláthatóságára és elszámoltathatóságára gyakorolt hatásukról; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia használatának szigorú etikai elveknek, az átláthatóság követelményének, az adatvédelemnek, az emberi felügyeletnek, valamint az algoritmikus torzítással vagy visszaéléssel szembeni védelemnek megfelelően kell történnie;

53.megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék előrelépést tett kiberbiztonsági tervének végrehajtása terén, és 2024-ben számos fontos mérföldkövet ért el, beleértve egy jelszó nélküli hitelesítési rendszer elfogadását a Windows Hello for Business révén, a zéró bizalom elvének alkalmazását a felhőalapú és az EU Login-alapú rendszerek hozzáférési biztonságának megerősítése érdekében, valamint a kiemelt hozzáféréseket kezelő eszköz bevezetését az informatikairendszer-adminisztráció jobb védelme érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék azáltal is javította kiberbiztonsági felkészültségét, hogy részt vett az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) által közösen szervezett közös kiberbiztonsági tudatossági és felkészültségi gyakorlaton (JASPER), és adathalászati szimulációs gyakorlatok révén felhívta személyzet figyelmét a pszichológiai manipulációs kockázatok csökkentése érdekében;

54.aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék kibertámadást tapasztalt, amelyet egy oroszbarát csoport vállalt magára, amely a 2024-es európai választások destabilizálására irányuló összehangolt fellépés részeként eltávolította nyilvános honlapját; üdvözli a Számvevőszék azon kötelezettségvállalását, hogy legalább kétévente újraértékeli a kiberbiztonsági kockázatokat; ösztönzi a személyzet kiberfenyegetésekkel kapcsolatos rendszeres képzésének folyamatos végrehajtását az intézményi reziliencia fokozása érdekében; felkéri a Számvevőszéket, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot minden olyan kiberbiztonsági kockázatértékelés eredményéről, amelyet a Számvevőszék az (EU, Euratom) 2023/2841 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról (HL L, 2023/2841, 2023.12.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj). végrehajtásával összefüggésben végezhet;

55.üdvözli a 2025-re tervezett kezdeményezéseket, amelyek célja a digitalizáció és a kiberbiztonság további megerősítése, például a Microsoft Copilot bevezetését, a helyi generatív MI-modellek bevezetését és a biometrikus hitelesítés laptopokra történő telepítését; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék arra irányuló tervét, hogy új szerverekkel korszerűsítse informatikai infrastruktúráját, új funkciókat telepítsen a hibrid ülések támogatására, és megerősítse együttműködését a digitális transzformációval foglalkozó intézményközi bizottsággal a kialakulóban lévő technológiák, például a mesterséges intelligencia terén;

56.arra számít, hogy a Számvevőszék által 2025-ben bevezetett, az elektronikus aláírásra vonatkozó felülvizsgált szabályzat tovább fogja könnyíteni a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát, és csökkenteni fogja a papíralapú eljárásoktól való függést, különösen a külső szerződéses dokumentáció esetében; várakozással tekint a jóváhagyási és aláírási folyamatok további digitalizálása elé; elismeri a digitalizációnak az ellenőrzési munkafolyamatokra, az együttműködésre és az átláthatóságra gyakorolt pozitív minőségi hatását, amely hozzájárul az agilisabb és megbízhatóbb ellenőrzési eredményekhez;

57.üdvözli a Számvevőszék arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy adatkezelési és technológiai képzési programja révén megerősítse a személyzet készségeit az adatkezelési és technológiai ellenőrzéssel kapcsolatban, amelyet a Számvevőszék DATA-csoportjával együttműködésben dolgoztak ki; megjegyzi, hogy ez a kezdeményezés támogatja az intézmény digitális átalakulását azáltal, hogy előmozdítja az innovációs kultúrát, és strukturált tanulási pályát biztosít az alapszinttől a haladó szintig az adattudomány, a mesterséges intelligencia és az informatikai ellenőrzés terén; elismeri a 2024-ben tartott tanfolyamok széles körét, beleértve a gépi tanulásról, a kiberbiztonságról, a mesterséges intelligencia használatát szabályozó jogi keretről és az adatvizualizációról szóló modulokat, valamint a Microsoft Office-ról és az ellenőrzésspecifikus eszközökről szóló gyakorlati informatikai képzést, amelyek növelik az ellenőrök technikai szakértelmét és működési hatékonyságát;

58.megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek a 2024. évi költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentése szerint a folyó évben a Számvevőszék épületeire és a kapcsolódó költségekre lekötött előirányzatok mintegy 5,7 millió EUR-t tettek ki (ugyanannyit, mint 2023-ban), 2024-ben 51,30%-os végrehajtási aránnyal, szemben a 2023. évi 62,26%-kal;

59.elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 2024-ben új kutatást indított az épületek jelzéseiről a Számvevőszék valamennyi épületére vonatkozóan 2023-ban elvégzett akadálymentességi ellenőrzés eredményeinek nyomán; megjegyzi továbbá, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék folytatta az épületeinek fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy 2024-ben a felvonók és a közös területek korszerűsítése vagy felújítása során figyelembe vette az akadálymentességi követelményeket;

60.megjegyzi, hogy a Számvevőszék épületekkel kapcsolatos projektjei közül 2024-ben a következők kezdődtek meg vagy fejeződtek be: a korábbi adatközpont-terem átalakítása, a K2 konferenciaterem audiovizuális rendszere korszerűsítésének első szakasza, két teakonyha telepítése és a K2 épület tetején végzett munka;

61.elismeréssel üdvözli a Számvevőszék arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy fenntartható intézmény legyen; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2024-ben kiadta negyedik fenntarthatósági jelentését, amely a Számvevőszék műveleteinek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait méri; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 2024-ben közzétett különjelentéseinek és áttekintéseinek 91%-a az ENSZ fenntartható fejlődési céljai szempontjából releváns témákkal foglalkozott; üdvözli, hogy 2024-ben a Számvevőszék közbeszerzési szerződéseinek 40%-a tartalmazott zöld és körforgásos gazdaságra vonatkozó kritériumokat, és hogy a Számvevőszék áru- és szolgáltatásbeszerzéseinek 98%-a helyi beszállítóktól származott;

62.megjegyzi, hogy a Számvevőszék EMAS-tanúsítvánnyal rendelkezik, és 2014 óta rendelkezik környezetvédelmi politikával, amelyet 2025-ben aktualizáltak; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a szénlábnyomát a „Bilan Carbon” módszer legújabb verziójának felhasználásával méri, amely működési (bírósági tevékenységek) és szervezeti (a három luxemburgi épület) szintű területekre terjed ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2024-ben 9108 tonna szén-dioxid volt, ami 15%-os csökkenést jelent a 2014. évi kibocsátásokhoz képest, de a 2023. évi kibocsátásokhoz képest 1,60%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy 2024-ben az áruk és szolgáltatások beszerzése, valamint a személyszállítás járult hozzá a legnagyobb mértékben a Számvevőszék teljes kibocsátásához, azaz 31%-kal, illetve 29%-kal;

63.megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék 2024. évi eredményeket bemutató környezetvédelmi nyilatkozatát, amely magában foglalja a már végrehajtott és a tervezett intézkedéseket, amelyek célja a Számvevőszék tevékenységei környezeti hatásának csökkentése, valamint éves környezeti teljesítményre vonatkozó célkitűzéseinek elérése vagy meghaladása; megjegyzi, hogy a Számvevőszék számos mutató és kiválósági referenciaérték alkalmazásával méri környezeti teljesítményét; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2023–2025-ös környezetvédelmi programja keretében számos általános és egyedi célkitűzést határozott meg, amelyek többsége 2024-ben teljesült, különös tekintettel a Számvevőszék energiafogyasztásának csökkentésére (villamos energia: -24%; fűtés: -21,80%), a levegőbe történő kibocsátások (-30%) és vízfogyasztás (-45%), valamint a környezetvédelmi kritériumokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számának növelése (több mint 30%); megjegyzi azonban, hogy a nyomtatott oldalak száma (+9,1%) és az éves hulladéktermelés (+27,50%) tekintetében megfordult a tendencia; nagyra értékeli a Számvevőszék arra irányuló intézkedéseit, hogy ellensúlyozza a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatását; megjegyzi, hogy a Számvevőszék épületeiben számos méztermelő méhkolóniát tart, amelyek mézét önkéntes munkatársak gyűjtik be, továbbá részt vesz a luxembourgi faültetési kezdeményezésekben, valamint a 2024. évi uniós intézményközi EMAS-napokon más környezetvédelmi tevékenységekben is részt vett; üdvözli, hogy a város kerékpármegosztási rendszerét használó személyzet létszáma a 2023. évi 172-ről 2024-ben 201-re nőtt; üdvözli, hogy a Számvevőszék támogatja a mobilitási eszközök – például a kerékpározás – ingázásra való használatát azáltal, hogy fedezi a luxembourgi városi kerékpármegosztó rendszerre vagy a tömegközlekedésre való előfizetés költségeit azáltal, hogy részben visszatéríti a határ menti ingázók bérletét, és az ilyen típusú visszatérítési rendszert igénybe vevő személyzet száma a 2023. évi 28-ról 2024-ben 30-ra nőtt;

64.emlékeztet arra, hogy 2023-ban a Számvevőszék egyezményt írt alá a luxembourgi hatóságokkal egy mobilitási terv kialakításáról; megjegyzi, hogy a kérdőív szerint a mobilitási tervet 2025 áprilisában késedelmesen nyújtották be, és hogy a terv elemzésének eredményeit figyelembe fogják venni a 2026–2028-as EMAS-program kidolgozásakor;

65.elismeri, hogy az intézményközi együttműködés a megosztott eszközök és szolgáltatások használata révén növeli a hatékonyságot, olyan megtakarításokat eredményezve, amelyek lehetővé teszik a személyzet belső átcsoportosítását, a méretgazdaságosságnak köszönhetően jobb árakat biztosítanak, és más uniós szerveken belül hozzáférést biztosítanak a speciális szakértelemhez; megjegyzi, hogy 2024-ben a Számvevőszék folytatta vagy kiterjesztette együttműködését a meglévő és új, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén, többek között a nyugdíjkezelésre, a humánerőforrások átalakítására és az uniós laissez-passer kiállítására vonatkozóan, valamint az intézményközi bizottságokban és partnerségekben, például a Közös Pénzügyi Rendszerek partnerségben, valamint a kiberbiztonságért és a digitális transzformációért létrehozott partnerségekben való részvétel révén; megjegyzi továbbá, hogy ez az együttműködés megkönnyítette az informatikai megoldások cseréjét és fejlesztését, ami 2024-ben jelentős költségvetési megtakarításokhoz vezetett olyan területeken, mint az informatika, a kiküldetések irányítása és a humánerőforrások, mivel a Számvevőszék a Bizottság által kifejlesztett humánerőforrás-, képzési és e-fordítási eszközöket használt mintegy 500 000 EUR költséggel, a Tanács által működtetett SAP számviteli szolgáltatásokat pedig mintegy 170 000 EUR költséggel; üdvözli, hogy a Számvevőszék továbbra is igénybe veszi az Európai Közigazgatási Iskola képzési és tanúsítási szolgáltatásait;

66.ismételten emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék és a Bizottság közötti hatékony együttműködés korlátozott marad, amennyiben a Bizottság nem fogadja el a Számvevőszék hibaarány-értékelési módszertanát, amely a szabályok megsértésének független és átfogó értékelésén alapul, szemben azzal, hogy a Bizottság a visszatéríttethető hibákra összpontosít;

67.üdvözli, hogy a Számvevőszék szorosan együttműködik mind az OLAF-fal, mind az Európai Ügyészséggel, többek között munkaértekezletek és figyelemfelkeltő rendezvények szervezése, valamint az ismeretek és tapasztalatok cseréje révén; üdvözli a Számvevőszék azon kötelezettségvállalását, hogy továbbra is továbbít minden prima facie bizonyítékon alapuló gyanús ügyet az OLAF-nak, az Európai Ügyészségnek vagy mindkettőnek; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2024-ben 19 csalásgyanús ügyet továbbított az OLAF-nak, ebből 7-et pedig az Európai Ügyészségnek;

68.meggyőződése, hogy az adatbányászatra és a kockázatértékelésre szolgáló egységes integrált informatikai rendszer értékes adatforrás lehet, amely lehetővé tenné a Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség számára, hogy megerősítsék ellenőrzési és kontrolltevékenységeiket; hangsúlyozza, hogy az e rendszerhez és adataihoz való korlátlan hozzáférést indokolatlan korlátozások nélkül kell biztosítani, és hogy ez a hozzáférés azonnal lehetővé tenné további digitális eszközök és kialakulóban lévő technológiák megismerését és használatát a Számvevőszék ellenőrzésein belül;

69.hangsúlyozza a Számvevőszék fontos szerepét az EU csalás elleni architektúrájában; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ellenőrzései és különjelentései szisztematikusan azonosítják a hiányosságokat, szabálytalanságokat és kockázatokat, és ezáltal korrekciós és visszafizettetési intézkedéseket vonnak maguk után a Bizottság, a tagállamok és a csalás elleni architektúra (AFA) egyéb szereplői részéről; megjegyzi, hogy e felügyeleti funkció révén a Számvevőszék nemcsak fokozza az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, hanem megerősíti az uniós rendszer általános elrettentési és felderítési kapacitását is, biztosítva a közpénzekkel való hatékony és eredményes gazdálkodást, valamint a csalással és a visszaélésekkel szembeni védelmet;

70.üdvözli, hogy a Számvevőszék nyitott a Számvevőszék, a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti éves intézményközi párbeszéd létrehozására, amint azt a Parlament a mentesítési állásfoglalásaiban kérte;

71.ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) dokumentumaihoz és információihoz való jobb hozzáférés ellenére a Számvevőszéknek nincs felhatalmazása az EBB saját forrásaiból finanszírozott műveletek ellenőrzésére; kéri, hogy ruházzák fel a Számvevőszéket ezzel a megbízatással, tekintettel az EBB uniós célkitűzések megvalósítására irányuló küldetésére, valamint az Unió gazdasági és politikai színterén betöltött bővülő szerepére, amely túlmutat az uniós költségvetésnek a műveletei biztosítására való felhasználásán; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 05/2023. sz., „Az Európai Unió pénzügyi környezete – A széttagolt szerkezet miatt további egyszerűsítésre és jobb elszámoltathatóságra van szükség” című különjelentésében kijelentette, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásának valamennyi típusára vonatkozóan közpénz-ellenőrzési megbízást kell kialakítani;

72.üdvözli, hogy a kérdőív szerint a Számvevőszék és az európai adatvédelmi biztos szorosan együttműködött, elsősorban a Számvevőszék adatvédelmi tisztviselőjén keresztül; megjegyzi, hogy ez az együttműködés kiterjed az (EU) 2018/1725 rendelet konkrét rendelkezéseinek értelmezésére, a tudásmegosztási tevékenységekre és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyéb intézményközi információcserékre és hozzájárulásokra; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék részt vett az európai adatvédelmi biztos és az ENISA által szervezett, „Az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos figyelemfelhívás a kiberbiztonsági események kezelése során” című gyakorlatban, amelynek célja az volt, hogy felhívja a személyzet figyelmét a személyes adatok megsértésének kezelésére;

73.tudomásul veszi, hogy 2024-ben a Számvevőszék kommunikációs és promóciós tevékenységeire elkülönített költségvetés 225 000 EUR-t tett ki (ugyanannyit, mint 2023-ban), 92,32%-os felhasználási aránnyal (szemben a 2023. évi 81,13%-kal); megjegyzi, hogy a költségvetés nagy részét a médiafigyelési szolgáltatásokra (80 000 EUR) és a sajtótevékenységekre (18 133,91 EUR) fordították, ezt követték az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatokra fordított kiadások, amelyek főként a szakpolitikai információs platform (62 100 EUR), a kommunikációs tevékenységek (32 543,37 EUR), a közösségi média (8 604,66 EUR) és a kiadványok (6 346,47 EUR) költségeit tartalmazták;

74.támogatja a Számvevőszék bővülő médiastratégiáját, amely több mint 24 000, az ellenőrzési jelentéseivel, más kiadványaival vagy általában a Számvevőszékkel kapcsolatos online sajtócikket eredményezett 2024-ben, megerősítve ezzel az elmúlt években megfigyelt növekvő tendenciát (2023: 22 000; 2022: 20 000; 2021: 18 000); elismeréssel veszi tudomásul, hogy a számvevőszéki jelentés szerint nőtt a Számvevőszék 2023-ban indított honlapjának látogatói száma, és 2024-ben 780 000 alkalommal keresték fel (2023: 700 000), az egyedi oldalmegtekintések száma 1 295 025, a letöltések száma pedig 56 440 volt; üdvözli, hogy 2024 végére a Számvevőszék négy fő közösségimédia-fiókjának (X, LinkedIn, Facebook, Instagram) több mint 61 500 követője volt, szemben a 2023. évi 55 000 és a 2022. évi 49 500 követővel; elismerését fejezi ki a Számvevőszéknek azért, hogy 2024 novemberében elindította első havi LinkedIn hírlevelét (ECA Insights), amely részleteket közöl közelmúltbeli jelentésekből és előzetes információkat a közelgő ellenőrzésekről, és amelynek az év végéig több mint 8500 előfizetője volt;

75.üdvözli, hogy a Számvevőszék rendelkezik egy digitálisan akadálymentes (A++ szintű) weboldallal, amelyet egy külső tanácsadó évente kétszer ellenőriz annak értékelése céljából, hogy a weboldal megfelel-e a vonatkozó akadálymentességi szabványoknak, és hogy azonosítsa a fogyatékossággal élő felhasználók hozzáférése előtt álló akadályokat; nagyra értékeli, hogy az akadálymentesség megvalósítását összességében nagyon jónak értékelik, és megjegyzi, hogy az ellenőrzés eredményeként néhány ajánlást javasoltak a honlap akadálymentesítési pontszámának további javítására és fenntartására;

76.megjegyzi, hogy 2024-ben a Számvevőszék 44 sajtóközleményt tett közzé 24 uniós nyelven, továbbá bizonyos nyelveken különböző háttéranyagokat, a sajtó munkatársai számára készített tudnivalókat és azonnal felhasználható hanganyagokat is; megjegyzi továbbá, hogy ugyanebben az évben a Számvevőszék 20 online sajtótájékoztatót és 14 további országspecifikus sajtótájékoztatót tartott az éves jelentés kapcsán; kiemeli, hogy a Számvevőszék tájékoztatóin összesen 876 újságíró vett részt, akik többsége a tagállamok főbb nemzeti médiaorgánumait képviselte;

77.üdvözli a Számvevőszék 11/2025. sz. különjelentését: „A nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós támogatás átláthatósága” címmel; aggodalommal veszi tudomásul az abban megnevezett problémákat, többek között az átláthatóság, az osztályozás és a felügyelet hiányosságait; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéknek folytatnia és erősítenie kell az e kérdésekkel kapcsolatos nyomon követést és jelentéstételt a pénzügyi szabályoknak, az átláthatósági követelményeknek és az Unió alapvető értékeinek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében;

78.ezzel összefüggésben ösztönzi a Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést a Gázában tevékenykedő nem kormányzati szervezeteknek és a palesztin iskolai tankönyvek kidolgozásában részt vevő szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozásról; hangsúlyozza, hogy ez az ellenőrzés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós forrásokat ne térítsék el sem közvetlenül, sem közvetve terrorista szervezetekhez vagy azok kapcsolt vállalkozásaihoz, és ne használják fel olyan módon, amely előmozdítja a gyűlöletet, a radikalizálódást vagy az erőszakra való uszítást, valamint elengedhetetlen az uniós pénzügyi szabályoknak, az átláthatósági normáknak és az Unió alapvető értékeinek való teljes körű megfelelés biztosításához;

79.üdvözli, hogy a nyilvánosság bevonásának növelése érdekében a Számvevőszék 2024 óta lehetőséget biztosított a polgárok számára, hogy a Számvevőszék honlapján keresztül tett ellenőrzési javaslatok révén hozzájáruljanak munkaprogramjához;

80.elismerését fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék folyamatosan értékeli, hogy jelentéseinek olvasói (a Parlament, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok állandó képviseletei, a tagállami ügynökségek és a legfőbb ellenőrző intézmények, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök, a média és más felek munkatársai) szerint munkája valószínűleg milyen hatást vált ki és mennyiben hasznos; e tekintetben megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2018 óta anonimizált elektronikus felmérések keretében kéri olvasóit arra, hogy adjanak minőségi visszajelzést egyes kiválasztott jelentéseiről, és általában véve tegyenek javaslatokat munkája kapcsán; hangsúlyozza, hogy 2024-ben a válaszadók 89%-a ítélte úgy, hogy a Számvevőszék jelentései hasznosak a munkájához, és 82%-uk találta úgy, hogy e jelentések érezhető hatással járnak. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2024-ben a Számvevőszék 578 alkalommal mutatta be munkájának eredményeit különböző érdekelt felek (pl. Parlament, Tanács, nemzeti parlamentek) előtt, szemben a 2023. évi 456-tal és a 2022. évi 437-tel.