Költségvetési és pénzgazdálkodás5.megjegyzi, hogy az EKSZ 2024. évi végleges költségvetése 880 165 703 EUR volt, ami 2023-hoz képest 7,09 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy ezenkívül az EKSZ a Bizottságtól 359,1 millió EUR (címzett bevételeket és átviteleket is tartalmazó) összeget kapott a Bizottság uniós küldöttségeknél dolgozó személyzetével kapcsolatos igazgatási költségek fedezésére; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ további rögzített összegű hozzájárulásokat kapott az Európai Fejlesztési Alap küldöttségeken és közös irodákban dolgozó személyzete közös költségeinek fedezésére, valamint egyéb összegeket a közös irodahasználati és más megállapodások keretében; megjegyzi, hogy az EKSZ által 2024-ban kezelt teljes költségvetési összeg ezért 1 239,3 millió EUR-t tett ki (kötelezettségvállalási előirányzatok), ami az előző évhez képest 4,43%-os növekedést jelent;
6.megjegyzi, hogy 2024-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya (az átcsoportosításokat követően) 100 %-os volt, míg a kifizetések végrehajtási aránya a 2023. évi 91,9 %-hoz képest 88,4 % volt; megjegyzi, hogy az átlagos kifizetési idő 13,43 nap volt, azonban a 2024-ben eszközölt összes kifizetésnek 10,69 %-a (összesen 57 357 324 EUR) volt késedelmes, ami 37 862,61 EUR késedelmi kamatot eredményezett 2024-ben; felszólítja az EKSZ-t, hogy folytassa az elektronikus kifizetések számának javítására és a munkafolyamatok digitalizálására irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel az uniós küldöttségek elektronikus számláira;
7.megjegyzi, hogy az EKSZ két, a költségvetési rendelet 29. cikkének (1) bekezdése alapján végrehajtott költségvetési átcsoportosításról, és tíz, a 29. cikk (4) bekezdése alapján végrehajtott, saját hatáskörben végzett átcsoportosításról tájékoztatta a költségvetési hatóságot, összesen 53,6 millió EUR értékben; megjegyzi, hogy az átcsoportosítások fő célja a 3 0 0 3. költségvetési sor (épületek és kapcsolódó költségek a küldöttségeken) 33,78 millió EUR-val történő növelése, a 2 0 0 2. költségvetési sor (épületek berendezése és biztonsági munkák) 1,7 millió EUR-val történő növelése, valamint a 1 2 0 5. költségvetési sor (kirendelt nemzeti katonai szakértők) 1,37 millió EUR-val történő növelése volt; megjegyzi, hogy az átcsoportosításokat követően az EKSZ székhelyének végleges költségvetése 349,2 millió EUR-t, az uniós küldöttségek végleges költségvetése pedig 530,9 millió EUR-t tett ki;
8.megjegyzi, hogy az EKSZ több kihívással is szembesült a 2024-es költségvetésének végrehajtása tekintetében Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agresszív háborúja, az inflációs nyomások, a kedvezőtlen valuta-átváltási árfolyamok és a nem bérjellegű kiadásokra meghatározott 2 %-os felső határ miatt, amelyek 33 millió EUR hiányt okoztak az uniós küldöttségeknél, amely jelentősen korlátozta azok műveleti kapacitását; elégedetten jegyzi meg, hogy az EKSZ stratégiai megtakarítások, az előirányzatok újraelosztása/költségvetési átcsoportosítások kombinációjával kezelte ezeket a kihívásokat; megjegyzi, hogy a csökkentések főként a missziókra és a képviseletre, az infrastruktúrára és a biztonságra szánt költségvetési forrásokat érintették; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési megszorítások hatással lehetnek az EKSZ személyzetével szembeni gondossági kötelezettségére, különös tekintettel az infrastruktúra karbantartására és a küldöttségeken belül a biztonsági előírásokra; üdvözli a korrekciós intézkedéscsomagot, de megismétli felhívását, hogy az EKSZ szükségleteivel és célkitűzéseivel összhangban lévő költségvetésre van szükség; felkéri az EKSZ-t, hogy tűzzön ki éves célokat a késedelmes kifizetések és a késedelmi kamatok csökkentésére, és szabványosítsa a teljes körű e-számlázási és e-közbeszerzési munkafolyamatokat a küldöttségek körében; elismeri, hogy az összes uniós intézménynek javítania kell a költségvetési gazdálkodását azáltal, hogy a szolgáltatókkal történő szerződéskötések során figyelembe veszi az árfolyam-ingadozást, különösen az energiaágazatban;
9.megjegyzi az alelnöknek/főképviselőnek a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) általi 2025. november 17-i meghallgatása alapján (a továbbiakban: a meghallgatás), hogy az EKSZ az elmúlt néhány évben jelentős költségvetési korlátokkal szembesült, miközben az intézmény feladatköre egyre szélesebbé vált, és a 145 küldöttségből álló hálózat megnövekedett költségeket és szükségleteket jelent számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ alulfinanszírozottságával nem foglalkoznak strukturálisan; támogatja az EKSZ azon véleményét, hogy a feladatai és az erőforrásai nem állnak arányban egymással, ami jelentős mértékben megnehezíti számára, hogy célkitűzéseit teljes mértékben megvalósítsa és hatékonyan támogassa az Unió kül- és biztonságpolitikai menetrendjét, ezáltal aláásva az Unió külpolitikájának teljesítményét a gyors geopolitikai változások idején, valamint az Unió mint globális szereplő hitelességét; felhívja az EKSZ-t, hogy részesítse előnyben azokat az intézkedéseket, amelyek egyértelmű hozzáadott értéket teremtenek az Unió és polgárai számára, elkerülve ugyanakkor azokat a tevékenységeket és projekteket, amelyek alááshatják a hatékonyságot és a személyzet jóllétét; felkéri az EKSZ-t, hogy orvosolja az uniós küldöttségek létszámhiányát, különösen az összetett biztonsági vagy geopolitikai kihívásokkal szembesülő kiküldetések esetében, és erősítse meg a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
10.felszólítja az Európai Számvevőszéket, hogy végezze el az EKSZ átfogó teljesítmény-ellenőrzését, hogy értékelje tevékenységeinek hatékonyságát az OECD-országok diplomáciai szolgálataihoz képest; kéri, hogy ez az ellenőrzés azonosítsa azokat a területeket, ahol az EKSZ egyedi és pótolhatatlan hozzáadott értéket nyújt, valamint azokat a területeket, ahol tevékenységei átfedésben vannak a tagállamok tevékenységeivel; ezzel egyidejűleg felszólítja az EKSZ-t, hogy végezze el globális hálózatának költség-haszon elemzését, és részesítse előnyben az olyan országokban működő küldöttségek erőforrásait, amelyek egyértelműen hozzájárulnak az Unió közvetlen érdekeihez, például a gazdasági jóléthez, az energiabiztonsághoz, a határvédelemhez és az irreguláris migrációs áramlások megelőzéséhez; ragaszkodik ahhoz, hogy egyértelmű és mérhető teljesítménymutatókat hozzanak létre az uniós polgárok számára biztosított „ár-érték arány” bizonyítására, és követeli, hogy az EKSZ hagyjon fel minden olyan tevékenységgel vagy misszióval, amelyet ezen értékeléseket követően nem hatékonynak vagy feleslegesnek értékeltek;
11.megállapítja, hogy 2024-ben az ingatlanberuházásokat és az informatikai projektekbe történő beruházásokat elhalasztották, és a gyakornokok száma csökkent; tudomásul veszi az EKSZ azon véleményét, hogy e korlátozások végső soron az Unió globális jelenlétére is hatással lehetnek; figyelmeztet arra, hogy a beruházások folyamatos elhalasztása és a személyzet csökkentése azzal a kockázattal jár, hogy aláássa az EKSZ gondossági kötelezettségét, különös tekintettel a személyzet biztonságára, mentális egészségére és biztonságára a magas kockázatú kiküldetések során; felkéri az EKSZ-t, hogy a hatékonyságot és a személyzet biztonságát aláásó ismételt halasztások elkerülése érdekében terjesszen elő beruházási tervet a kritikus fontosságú informatikai, kiberbiztonsági és gondossági infrastruktúrára vonatkozóan, beleértve a költség-haszon elemzést és a várható működési hatást is.
12.megjegyzi, hogy az alelnök/főképviselő által kezelt Európai Békekeret pénzügyi felső határa a 2023. évi 12 milliárdról 2024-ben 17 milliárdra nőtt, és az 5 milliárd EUR összegű növekmény célja Ukrajna katonai támogatása; hangsúlyozza, hogy az Európai Békekeret jelentős növeléséhez megerősített átláthatóságra és parlamenti felügyeletre van szükség; kéri, hogy rendszeresen és strukturáltan számoljanak be a mentesítésért felelős hatóságnak a kockázatkezelésről, a nyomonkövetési intézkedésekről, valamint az uniós értékeknek és a nemzetközi humanitárius jognak való megfelelésről; felszólítja a EKSZ-t, hogy működjön együtt a Bizottság Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságával az Európai Békekeret által finanszírozott projektek hatékony felügyelete és nyomon követése céljából; elismeri, hogy az Európai Békekeret a békefenntartás szükséges eszköze a geopolitikai verseny korában, amelynek célja a stabilitás és az egységes európai védelmi együttműködés kiépítése;
13.megjegyzi – az EKSZ-nek a CONT bizottság által megfogalmazott, a 2024. évi költségvetés végrehajtása alóli mentesítést érintő kérdőívére (a továbbiakban: a kérdőív) adott válaszai alapján –, hogy az EKSZ – a székhelyén és az uniós küldöttségeknél – összesen 71 közbeszerzési eljárást indított nagy összegű szerződésekre vonatkozóan, ami meghaladja a 2014/24/EUR európai parlamenti és tanácsi irányelvben Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/24/oj). az árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan meghatározott 143 000 EU összegű küszöböt; megjegyzi, hogy ezen eljárások közül 63 volt sikeres, 63 szerződést írtak alá, míg 8 eljárás sikertelen volt; megállapítja, hogy az új költségvetési rendelet 2024. szeptember 29-i hatályba lépésével az uniós küldöttségek harmadik országbeli közbeszerzési eljárásainak kezelése egyszerűsödött annak köszönhetően, hogy a rendelet külön felső határokat vezetett be a nagyon alacsony, az alacsony és a közepes értékű szerződésekre, kezelve ezáltal azt a régóta fennálló problémát, hogy a helyi gazdasági szereplők nehezen tudtak eleget tenni a bonyolult uniós közbeszerzési szabályoknak; elvárja, hogy ezek az egyszerűsítések jobban megfeleljenek mind a fogadó országok, mind az uniós küldöttségek közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos igényeinek, az átláthatóság, a verseny és a csalás elleni biztosítékok legmagasabb szintű normáinak való megfelelés sérelme nélkül; felkéri az EKSZ-t, hogy értékelje e változásoknak a hibaarányokra és az integritási kockázatokra gyakorolt hatását, és számoljon be arról;
14.tudomásul veszi, hogy 2024-ben külön munkacsoportot hoztak létre az EKSZ közbeszerzési eljárásainak javítására mind a központban, mind a küldöttségeken; tudatában van annak, hogy a belső ellenőrzési osztály 2024-ben tanácsadói megbízatást végzett azzal a céllal, hogy független felülvizsgálatot biztosítson a közbeszerzési folyamatról, amelynek eredményeit jelenleg tárgyalják az illetékes szolgálatokkal; felszólítja az EKSZ-t, hogy hozza nyilvánosságra e felülvizsgálat következtetéseit, valamint az azonosított kihívások kezelése érdekében elfogadott intézkedések listáját;
15.megjegyzi, hogy az uniós küldöttségeken a tagállamokkal és más uniós partnerekkel közös irodák száma 2024 végén 137 volt, ami eggyel kevesebb, mint 2023-ban; megállapítja, hogy 2023-ban a közös irodahasználatra vonatkozó szerződések közül 45-öt kötöttek tagállamokkal és partnerországokkal, 92-t más uniós partnerekkel, a közös irodák pedig az uniós küldöttségek által használt teljes irodaterület 9 %-át tették ki, és az uniós küldöttségek több mint fele (80) használt közös irodát, ami egyrészt azt példázza, hogy az EKSZ sikeresen optimalizálja az épületkezelést, másrészt azt is jelzi, hogy a partnerek egyre inkább érdeklődnek a közös irodahasználat iránt a harmadik országokban, valamint hogy diplomáciai téren van relevanciája a közös irodahasználatnak;
16.megjegyzi a kérdőív alapján, hogy a misszióknak elkülönített költségvetés 2024-ben 21 582 843 EUR volt, ami a 2023. évi 21 091 935 EUR-hoz képest (aktualizált adat) 2,33 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy az EKSZ-nek nincs az alelnöki/főképviselői missziókra és utazásokra elkülönített költségvetési sora, és az alelnök/főképviselő missziós és utazási költségei a misszió céljától függően megoszlanak az EKSZ és a Bizottság között; megállapítja azonban az EKSZ által a Parlamentnek a 2023. évi mentesítési határozatban foglalt észrevételeihez fűzött jelentése (az ún. nyomon követési jelentés) alapján, hogy az EKSZ belső ügykezelési rendszere elkülöníti az alelnök/főképviselő misszióit és az őt kísérő munkatársak utazását a fő missziós költségvetési soron belül egy külön allokáció keretében; megállapítja azt is a kérdőív alapján, hogy 2024-ben sem a leköszönő alelnök/főképviselő, sem az újonnan kinevezett alelnök/főképviselő nem ment egyetlen olyan misszióra sem, amelyet az EKSZ finanszírozott volna; a nyomon követési jelentésből kiderül számára, hogy az alelnöknek/főképviselőnek – sokszor a geopolitikai helyzet miatt – rengeteg kötelezettsége van, és rendkívül szoros az időbeosztása, ami időnként lehetetlenné teszi számára, hogy menetrend szerinti repülőjáratokkal vagy egyéb menetrend szerinti közlekedési eszközön utazzon a hivatali kötelezettségei teljesítése céljából; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények vezetőinek jó példaként kell szolgálniuk a nyilvánosság és a polgárok számára, különösen amikor feladataik ellátása során uniós forrásokat használnak fel; hangsúlyozza, hogy a repülési lehetőségeket hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapján kell kiválasztani, feltéve, hogy rendelkezésre állnak ilyen alternatívák, és összhangban vannak a találkozók napirendjével és helyszínével; hangsúlyozza, hogy az uniós közpénzek felhasználása során az átláthatóságnak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak továbbra is valamennyi uniós intézmény alapelvének kell maradnia;
Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll17.megjegyzi, hogy 2024-ben az EKSZ továbbra is növekvő politikai és pénzügyi kihívásokkal, valamint az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos kihívásokkal szembesült egy egyre bizonytalanabb geopolitikai környezetben, amelyet a demokratikus rendszereket érő egyre intenzívebb hibrid fenyegetések jellemeznek; megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agresszív háborúja és annak geopolitikai következményei 2024-ben is alapvető fontosságú kérdést jelentettek; ezzel kapcsolatban kiemeli: fontos és szükséges, hogy az EKSZ központi és megerősített kulcsszerepet játsszon az Unió stratégiai autonómiájának, rezilienciájának és biztonságának kiépítésében, amelyet a külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) és dezinformációs kampányok elleni szisztematikus és szilárd küzdelem révén is óvni kell; megjegyzi, hogy 2024-ben az EKSZ kiadta második jelentését a külföldi információmanipuláció és beavatkozás jelentette fenyegetésekről, amelyben 750 incidensről számolt be, és feltárta a False Façade (hamis homlokzat) műveletet (amely egy Kreml-párti szervezetek által végrehajtott információmosási művelet), ezáltal hozzájárulva az ellenséges államilag támogatott beavatkozások nyilvános azonosításához és stratégiai felismeréséhez, továbbá a gyorsriasztási rendszert használta a FIMI-vel kapcsolatos központi koordinációs mechanizmusként az európai parlamenti választások tisztaságának védelmében; megjegyzi, hogy kiadtak egy eszköztárat az identitásalapú FIMI felderítéséhez, éves magas szintű FIMI-konferenciát szerveztek, kidolgozták a közös biztonsági és védelmi politika (KBVP) FIMI-kézikönyvét abból a célból, hogy megerősítsék a KBVP-missziók FIMI-támadások felderítésére és az azokra való reagálásra való képességét, valamint hozzájárultak a média rezilienciájának fokozásához a Connecting Media Communities című rendezvényen Koszovóban, amelyen 130 újságíró és tényellenőrző vett részt; határozott elismerését fejezi ki az EKSZ-nek az EUvsDisinfo elnevezésű kampányáért, amelyben elemezte és feltárta Oroszország 2024-es információmanipulációs és beavatkozási kísérleteit; aggodalommal állapítja meg, hogy a Kreml-párti dezinformációs esetek száma meghaladta a 18 ezret, ami megerősíti a különösen Oroszország és más ellenséges szereplők által jelentett fenyegetés mértékét, tartósságát és stratégiai jellegét; megjegyzi, hogy néhány uniós küldöttség rendelkezik olyan stratégiai kommunikációs tisztviselővel, akinek a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elemzése és kezelése a feladata, de a hírszerzési képesség biztosítása továbbra is a tagállamok felelőssége; hangsúlyozza ezért, hogy megerősített koordinációra, strukturált információmegosztásra és szorosabb együttműködésre van szükség a tagállamokkal és a megbízható partnerekkel; elismeréssel adózik az EKSZ-nek a FIMI-vel kapcsolatos információmegosztási és -elemzési központ létrehozásáért, amelynek célja az együttműködés és a közös helyzetismeret javítása; elismeri, hogy ezen erőfeszítéseknek köszönhetően – melyeket a stratégiai kommunikációs képesség számára 2024-ben elkülönített megnövelt, 6,12 millió EUR összegű költségvetésből finanszíroztak – erőteljesebb, koordinált és átfogó uniós szintű reagálás jött létre a FIMI-fenyegetésekkel szemben; ösztönzi a „FIMI-elhárítók” hálózatának kapacitásépítési kezdeményezések révén történő további fejlesztését és kiterjesztését; hangsúlyozza, hogy a folyamatos és kiszámítható finanszírozás elengedhetetlen a hibrid fenyegetések és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem folytonosságának és hatékonyságának biztosításához; ezért úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni az önkényuralmi és illiberális rezsimek által stratégiailag alkalmazott EU-ellenes dezinformációs kampányok és narratívák elleni hatékony küzdelem érdekében, amelyek célja az Unió harmadik országokban folytatott külső tevékenységének aláásása;
18.hangsúlyozza, hogy korszerűsíteni kell az uniós képviseletek hálózatát, különösen az Európai Unió Helyzetelemző Központjának (EU INTCEN) és az EKSZ válságreagálási központjának megerősítése révén; kiemeli, hogy az elemzési kapacitás és a válsághelyzetekre való felkészültség javításához megfelelő személyzetre, naprakész informatikai biztonságra és elegendő adminisztratív erőforrásra van szükség.
19.emlékeztet a stratégiai iránytű és a Parlament felhívására, hogy erősítsék meg az Unió hírszerzési és helyzetismereti képességeit; hangsúlyozza, hogy az Unió növekvő elemzési és válságkezelési igényei szükségessé teszik az EU INTCEN és az EKSZ válságelhárítási központja számára elkülönített források megerősítését annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek megbízatásuk teljesítéséhez az egyre bonyolultabb és egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezetben; hangsúlyozza az EU INTCEN központi szerepét a KKBP-vel és a KBVP-vel kapcsolatos döntéshozatalt támogató integrált, minden forrásra kiterjedő elemző értékelések elvégzésében, és hangsúlyozza az uniós küldöttségek hálózatában rejlő lehetőségeket, a tagállami hatáskörök sérelme nélkül, mivel a helyszínen már rendelkezésre álló releváns információk integrálásán keresztül döntő fontosságú hozzájárulást nyújt a helyzetismerethez; úgy véli, hogy az EU INTCEN számára egyértelműbb és láthatóbb költségvetési előirányzat létrehozása megkönnyítheti a mentesítési eljáráson belüli nagyobb átláthatóságot, demokratikus ellenőrzést és elszámoltathatóságot;
20.üdvözli az uniós demokráciapajzs létrehozását és a Demokratikus Reziliencia Központjának létrehozását, amelyek fontos lépések az Unió külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése felé; üdvözli azt a szándékot, hogy a javasolt európai demokráciapajzsot kiterjesszék a csatlakozó országokra, és ezáltal megerősítve ezen országok képességét arra, hogy reagáljanak az olyan fenyegetésekre, mint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a dezinformációs kampányok; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy mélyítsék el a sebezhető bővítési országokkal az információs reziliencia, a kiberbiztonság és a hibrid fenyegetések terén folytatott együttműködést; felszólítja az EKSZ-t és a harmadik országokban működő uniós küldöttségeket, hogy erősítsék tovább kapacitásaikat az Unió közös kül- és biztonságpolitikája elleni dezinformációval és propagandával szembeni küzdelem és fellépés terén, többek között a külföldi befolyás elleni küzdelmet célzó kommunikációs kampányokba való beruházás révén;
21.hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani az EKSZ stratégiai kommunikációs és előrejelzési részlege számára az önkényuralmi rendszerek, különösen a Kreml által alkalmazott dezinformációs kampányok elleni hatékony küzdelem érdekében; emlékeztet arra, hogy Moldovában és Ukrajnában az Oroszországhoz köthető szereplők eszközként használták a vallást, és többek között a moszkvai pátriárka alá tartozó ortodox egyházat vetették be a demokratikus reziliencia aláásására; hangsúlyozza, hogy külső tevékenysége keretében meg kell erősíteni az Unió hitalapú diplomáciáját, és kéri, hogy az EKSZ külön költségvetési sorban támogassa a párbeszédet, mozdítsa elő a vallások közötti toleranciát, és lépjen fel azzal szemben, hogy a vallással geopolitikai célokból visszaélnek;
22.emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon felhívására, hogy az EKSZ személyzetét megfelelően fel kell vértezni a vallásszabadságról szóló párbeszédben való részvételre, és ezt fontos prioritássá kell tenni külső fellépéseiben A P10_TA(2025)0086 állásfoglalás 83. bekezdése., továbbá felszólítja az EKSZ-t, hogy határozottan válaszoljon erre a felhívásra, és növelje meg erőforrásait a szükséges szintre;
23.felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy a biztonsági kihívásokra való hatékony reagálás érdekében megfelelő személyzettel, erőforrásokkal és rugalmas megbízatással erősítse meg az uniós KBVP-missziókat és -műveleteket;
24.rámutat az EU grúziai megfigyelő missziója fenntartásának fontosságára a megszállt területeken kialakult helyzet nyomon követése, valamint a korai előrejelzés és jelentéstétel biztosítása érdekében;
25.felhívja az EKSZ-t, hogy a Grúz Álom párt hatóságaival fenntartott politikai kapcsolatokat a feltétlenül szükséges ügyekre korlátozzák, ugyanakkor tartsák fenn és erősítsék meg a grúz civil társadalommal, a független médiával és a tudományos intézményekkel folytatott együttműködést; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is előmozdítsák az európai normákat, a demokratikus értékeket és az európai utat a grúz lakosság és a demokratikus elvek mellett elkötelezett politikai erők körében;
26.kiemeli, hogy 2024-ben az Unió – az EKSZ erőteljes támogatásával – továbbra is átfogó politikai, katonai, pénzügyi, diplomáciai, humanitárius és gazdasági támogatást nyújtott Ukrajnának az Oroszország által ellene indított agresszív háborúban; aláhúzza, hogy az EU–Ukrajna közös biztonsági kötelezettségvállalások 2024 júniusában történő aláírása mérföldkő volt, és e dokumentum az uniós csatlakozást jelölte meg Ukrajna rezilienciájának, elrettentő képességének és hosszú távú stabilitásának végső biztonsági garanciájaként; megjegyzi, hogy az EKSZ szorosan együttműködött a tagállamokkal, a G7-ekkel, a NATO-val és a nemzetközi partnerekkel az egység fenntartása, az Oroszország elleni korlátozó intézkedések fenntartása, a szankciók kijátszásának megakadályozása, valamint az elszámoltathatósági kezdeményezések támogatása érdekében, miközben kiterjedt globális kapcsolatépítést folytatott az igazságos és tartós, az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban álló békéért, beleértve a svájci békecsúcsot követően tett lépéseket, az ukrán békeformulához nyújtott támogatást, a Nemzetközi Krími Platformban való részvételt, az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozásához nyújtott támogatást, valamint az Uniónak az ukrán gyermekek hazatérésével foglalkozó nemzetközi koalícióhoz való 2024. júniusi csatlakozását;
27.megerősíti, hogy az Unió Ukrajnának nyújtott folyamatos politikai, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatása továbbra is stratégiai prioritás és morális kötelezettség Oroszország jogellenes agressziós háborújával szemben; hangsúlyozza azonban, hogy az Ukrajnának nyújtott példátlan mértékű uniós támogatást hasonlóan példa nélküli ellenőrzéseknek, nyomonkövethetőségnek és csalás elleni biztosítékoknak kell kísérniük az uniós adófizetők hosszú távú politikai és nyilvános támogatásának fenntartása érdekében; felhívja az EKSZ-t, hogy az OLAF-fal, az Európai Ügyészséggel és a Számvevőszékkel szoros együttműködésben biztosítson teljes körű, valós idejű hozzáférést az Ukrajna támogatására folyósított valamennyi uniós forrás felhasználására vonatkozó információkhoz, és évente számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a feltárt szabálytalanságokról, visszafizettetésekről és korrekciós intézkedésekről;
28.emlékeztet arra, hogy alapvető fontosságú az emberi jogok, a demokrácia és a fejlődés támogatásának az NDICI – Globális Európa pénzügyi keret révén történő további erősítése a harmadik országokban; kiemeli, hogy az emberi jogok és a demokrácia számára elkülönített finanszírozás, valamint az emberi jogi megközelítés, továbbá az emberi jogoknak a harmadik országok számára nyújtott támogatásunk és az ezen országokkal folytatott együttműködésünk valamennyi területén való horizontális érvényesítésének fenntartása megerősítheti az Unió globális helyzetét, és támogathatja az uniós értékeket; hangsúlyozza, hogy még jobban meg kell növelni az Unió digitális diplomáciájának erőforrásait, tekintettel a gyors technológiai fejlődés és a geopolitikai verseny jelenlegi helyzetére, különösen hogy fellépjenek a digitális tekintélyelvűség, a külföldi beavatkozás és a kialakulóban lévő technológiákkal való visszaélés ellen; felkéri az EKSZ-t, hogy szisztematikusan végezzen kockázatértékelést a civil társadalmi tér korlátozásairól a partnerországokban és harmadik országokban, biztosítva, hogy az uniós finanszírozás eljusson a megfelelő szereplőkhöz; ragaszkodik ahhoz, hogy a zöld átállást megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal kell támogatni az EKSZ-ben és az uniós küldöttségekben, és következetesen be kell építeni a politikai párbeszédekbe, a partnerségekbe és a külső kiadásokba, a harmadik országokban is, biztosítva ugyanakkor a partnerországok versenyképességével, energiabiztonságával és gazdasági rezilienciájával való koherenciát;
29.hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek meg kell erősítenie igazgatási és elemzési kapacitását a növekvő stratégiai jelentőségű területeken, beleértve az Északi-sarkvidéket is; felszólít a személyzet képzésének megerősítésére, a szolgálatok közötti koordináció javítására, valamint megfelelő források biztosítására a kockázatértékelés, a helyzetismeret és az érintett partnerekkel való együttműködés támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen kapacitásépítést teljes mértékben össze kell hangolni a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással és a meglévő költségvetési korlátokkal;
30.megelégedéssel nyugtázza a nyomonkövetési jelentés alapján az EKSZ-nek a közel-keleti béke és stabilitás előmozdításában játszott központi szerepét és az ennek érdekében tett lépéseit, többek között azt, hogy a nemzetközi humanitárius alapelvekkel összhangban szorgalmazta a humanitárius segélyhez való akadálymentes hozzáférést és a megfelelő léptékű humanitárius segély folyamatos biztosítását; hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtást biztonságos, hatékony és politikamentes módon kell biztosítani, és nem szabad megengedni, hogy terrorista vagy fegyveres csoportoknak eltérítsék azokat, vagy visszaéljenek velük; megjegyzi, hogy a gázai válság kezdete óta az Unió minden rendelkezésre álló humanitárius eszközt felhasznált a gázai és ciszjordániai palesztinok szenvedésének enyhítésére, 2023 októbere óta 450 millió EUR összegű humanitárius segélyt nyújtva, beleértve a 2025-re vonatkozó 120 millió EUR összegű kezdeti segélycsomagot, a Palesztinának nyújtott uniós támogatás konkrét esetében pedig a Bizottság szerint a meglévő mechanizmusok „szilárdak és hatékonyan működnek”, amint azt a Palesztinának nyújtott uniós támogatás 2023. novemberi pénzügyi felülvizsgálata is megerősítette; megjegyzi továbbá, hogy 2025 áprilisában a Bizottság a 2025–2027-es időszakra vonatkozóan akár 1,6 milliárd EUR összegű átfogó többéves programot fogadott el Palesztina számára Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és Gáza gazdasági helyreállításának, rezilienciájának és kormányzásának támogatására, amelyből legfeljebb 620 millió EUR közvetlen pénzügyi támogatást nyújt a Palesztin Hatóságnak; megjegyzi, hogy 2024 májusában a Bizottság 1 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatási csomagot jelentett be annak érdekében, hogy segítse Libanont a belföldi és regionális kihívásokkal való szembenézésben; üdvözli ezzel kapcsolatban az alelnök/főképviselő által a meghallgatáson megfogalmazott azon véleményt, miszerint alapelv, hogy bárki is okozza a kárt, köteles kártérítést fizetni érte; megjegyzi, hogy a károk átfogó felmérése mindaddig korai, amíg nem lehet bejutni Gázába; hangsúlyozza azonban annak fontosságát, hogy szilárd nyomonkövetési és elszámoltathatósági mechanizmusokat hozzanak létre, beleértve a megbízható, független és ellenőrizhető információkat, amelyek lehetővé teszik a károk és szükségletek értékelését, amint a hozzáférés lehetséges; felkéri az EKSZ-t, hogy továbbra is használjon fel minden rendelkezésre álló eszközt – beleértve adott esetben a humanitárius, diplomáciai, pénzügyi és korlátozó intézkedéseket is – a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása, valamint a régió tartós békéjének és biztonságának előmozdítása érdekében;
31.emlékeztet a 2026. évi uniós költségvetéssel kapcsolatos álláspontjára, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi reformok támogatásának fontosságára a déli szomszédság régiójában, beleértve a növekvő humanitárius szükségletek kezelését is, biztosítva ugyanakkor, hogy ne különítsenek el uniós forrásokat olyan közintézmények, személyek vagy szervezetek számára, amelyek bármilyen terrorista mozgalomhoz kapcsolódnak, és amelyek közvetlenül ellentétesek az Unió alapvető értékeivel, beleértve az iszlamista, antiszemita, keresztényellenes és iszlámellenes mozgalmakat is; emlékeztet arra, hogy az Európai Külügyi Szolgálat felel az Unió külső tevékenységének politikai irányításáért és stratégiai felügyeletéért, míg a Bizottság továbbra is teljes mértékben felelős a végrehajtó partnereknek és a nemzetközi szervezeteknek nyújtott uniós költségvetési források kezeléséért, a szerződéskötésért és a források kifizetéséért; emlékeztet arra, hogy állítások szerint az UNRWA 13 000 gázai alkalmazottjából 19 érintett volt a Hamász által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett aljas terrortámadásokban; tudomásul veszi az ENSZ ezen állításokra adott válaszát, beleértve az ENSZ Belső Felügyeleti Szolgálata (OIOS) által indított vizsgálatokat, amelyek után 9 alkalmazott munkaviszonyát hivatalosan megszüntették az ügynökség érdekében, valamint a Colonna-jelentésben kiadott ajánlásokat; megjegyzi, hogy a Bizottság együttműködik az UNRWA-val annak érdekében, hogy az ENSZ OIOS vizsgálatainak megállapításaival összhangban javítsa a hivatal semlegességi folyamatait és ellenőrzési rendszereit, és nyomon kövesse az UNRWA által előterjesztett cselekvési terv alkalmazását; tudomásul veszi a Bizottság értékelését, amely szerint az UNRWA továbbra is elkötelezett az elfogadott ajánlások végrehajtása, valamint az Unióval a 2024. évi finanszírozás folytatására vonatkozóan elfogadott valamennyi feltétel teljesítése mellett; e tekintetben ösztönzi a Bizottság folyamatos szerepvállalását és a szoros nyomon követést, hogy a semlegesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság szilárd garanciái mellett biztosítsák a finanszírozás folytatását; megjegyzi, hogy nem az Unió finanszírozza a palesztin tankönyveket, és hogy azok az UNRWA felelősségi körébe sem tartoznak, amely mindazonáltal felülvizsgálja az összes kiadott tankönyvet a problémás tartalmak kezelése érdekében; emlékeztet arra, hogy a Palesztin Hatóságnak el kell távolítania minden olyan oktatási anyagot és tartalmat, amely nem felel meg az UNESCO normáinak, különös tekintettel az antiszemitizmust ösztönző és erőszakra felbujtó anyagokra és tartalmakra, amelyeknek a palesztin gyermekek nem lehetnek kitéve; emlékeztet arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem különíthetők el uniós források ilyen oktatási anyagokra; hangsúlyozza, hogy az Unió által a Palesztin Hatóságnak az oktatás területén nyújtott pénzügyi támogatást ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a tankönyvek tartalma megfeleljen az UNESCO normáinak, összhangban a Georg Eckert Intézet Unió által finanszírozott jelentésének megállapításaival, amelyek összetett képet tártak fel a tankönyvekről;
32.súlyos aggodalmát fejezi ki a Hamász feltételezett belső dokumentumairól szóló, 2018 és 2022 között készült jelentés miatt, amelyeket eredetileg az izraeli védelmi erők találtak a Gázai övezetben, majd feloldották a titkosításukat és az NGO Monitor szervezeten keresztül közzétettek, és amelyek állítólag arra irányuló kísérletekre utalnak, hogy a Hamász nem kormányzati szervezetek úgynevezett „garanciavállalói” révén többek között az Unió által a Gázai övezetben finanszírozott nemzetközi humanitárius projektekbe is megpróbált beszivárogni; emlékeztet arra, hogy nagyrészt a Parlament igényeire válaszul 2023 óta tovább erősítették az ellenőrzési mechanizmusokat, beleértve a célzott ellenőrzéseket, a kockázatelemzéseket és a további külső nyomon követést; hangsúlyozza, hogy az uniós adófizetők pénzének hűtlen kezelésére vonatkozó állításokat gondosan ellenőrizni kell, és sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgáljon ki minden olyan állítást, amely az uniós finanszírozású humanitárius projektekbe való indokolatlan beszivárgásra és a projektek befolyásolására vonatkozik bármely területen, és amennyiben a jogsértések megerősítést nyernek, függessze fel vagy fizettesse vissza az uniós finanszírozást; hangsúlyozza, hogy a közvetve terrorista szervezetekhez eltérített uniós forrásokkal való visszaélésekre vonatkozó állítások aláássák az uniós támogatás integritását; figyelmeztet arra, hogy a fegyveres konfliktusokban a dezinformáció és a stratégiai célokból folytatott információs hadviselés bevett gyakorlat;
33.emlékeztet arra, hogy világszerte emberek milliói szembesülnek megkülönböztetéssel, üldöztetéssel vagy erőszakkal vallásuk vagy meggyőződésük miatt; ösztönzi a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy saját hatáskörükön belül továbbra is biztosítsanak kiegyensúlyozott szakpolitikai figyelmet, koordinációt és átláthatóságot a vallási gyűlölet és intolerancia valamennyi formájának kezelése terén, beleértve a keresztényellenes, az iszlámellenes és az antiszemita gyűlöletet is, és rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet az e tekintetben hozott releváns intézkedésekről és mozgósított erőforrásokról;
34.nyugtázza a nyomonkövetési jelentés alapján, hogy az EKSZ továbbra is törekszik a politikai, gazdasági és társadalmi helyzetre vonatkozó párbeszéd, a jogállamiság és a korrupcióellenes küzdelem támogatására, valamint a demokrácia és az emberi jogok megerősítésére számos országban; üdvözli azt a tényt, hogy az EKSZ és az uniós küldöttségek továbbra is együttműködnek a nemzeti közigazgatások és intézmények, a civil társadalmi szervezetek, valamint a demokratikus kormányzással és az emberi jogokkal foglalkozó érdekelt felek, a média, a szociális partnerek, továbbá a nemzetközi és a regionális szervezetek képviselőivel; megállapítja, hogy az emberi jogok és a nők – különösen az őslakos népekhez tartozó – védelmezőinek támogatása az EKSZ kiemelt prioritásai között szerepel, összhangban az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó 2020–2027-es uniós cselekvési tervvel, és számos tevékenységgel próbálja azt előmozdítani, például politikai párbeszédekkel, politikai jelentésekkel, társadalmi diplomáciával, multilaterális fórumokon, valamint az emberi jogok érvényesüléséről szóló éves jelentésekkel. felhívja az EKSZ-t és az uniós küldöttségeket, hogy az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokkal összhangban erősítsék tovább a segítségnyújtással, valamint a logisztikai és technológiai támogatással, valamint az emberijog-védőkkel való együttműködéssel kapcsolatos munkájukat, különös tekintettel a nőkre;
35.megjegyzi a kérdőív alapján, hogy a 2023-ban létrehozott szervezetirányítási szolgálat fontos szerepet játszik az EKSZ irányításában azáltal, hogy segíti az EKSZ éves irányítási terveinek és éves tevékenységi jelentéseinek elkészítését, javítja a kockázatkezelési folyamatokat, kezeli a rendszerszintű szervezeti problémákat az uniós küldöttségekben, és megvalósítja az „egyetlen küldöttség” elvet, amelynek célja az irányítás és a jelentéstétel széttagoltságának csökkentése, valamint az EKSZ székhelyén és az uniós küldöttségeknél ismételten felmerülő problémák és a bevált gyakorlatok dokumentálása; felszólítja az EKSZ-t, hogy mielőbb orvosolja a belső ellenőrzéseknek és a dokumentumkezelésnek az Európai Számvevőszék által kiemelt hiányosságait az információkezelés integritásának javítása és az uniós küldöttségeken belüli következetes jelentéstétel biztosítása érdekében;
36.elégedetten nyugtázza a nyomonkövetési jelentés és a kérdőív alapján, hogy az EKSZ törekedett a feminista diplomácia előmozdítására, dacára annak, hogy az uniós külső fellépésre vonatkozó iránymutatás meghatározásában a tagállamok játsszák a fő szerepet; üdvözli különösen az Unió által a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv keretében vállalt kötelezettségek végrehajtásának felgyorsítására irányuló intézkedéseket; megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó uniós nagykövet erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az emberi jogi párbeszédben, valamint a legfontosabb többoldalú nyilatkozatokban és határozatokban megjelenjen a nemi dimenzió; megjegyzi továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjának a vezetésben történő érvényesítése továbbra is kulcseleme volt a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése intézményesítésének; üdvözli ezzel összefüggésben a nemi szempontok érvényesítésével foglalkozó kapcsolattartók 2024. novemberi kinevezését; megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv 2027-ben lejár, és sürgeti az EKSZ-t, hogy e célból dolgozzon ki egy ambiciózusabb IV. GAP-ot, amely szorosabb kapcsolatot biztosít a nők jogai és társadalmi szerepvállalása, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikája között, és amely 2028-tól készen áll a végrehajtásra;
37.hangsúlyozza, hogy az Uniónak fokoznia kell a finanszírozást, hogy az Unió külpolitikai tevékenységein belül megerősítse a nemek közötti egyenlőségre, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendre vonatkozó külön költségvetési tételt, hogy biztosítsa a nemi szempontokat figyelembe vevő vezetés előmozdítására, a nők jogainak védelmére, valamint a szexuális és nemi alapú erőszak elleni küzdelemre irányuló kezdeményezések következetes finanszírozását a konfliktushelyzetekben és a konfliktust követő helyzetekben; hangsúlyozza, hogy az ilyen finanszírozás elengedhetetlen a helyi civil társadalmi szervezetek támogatásához, a túlélőkre összpontosító támogatás biztosításához, valamint a nemi szempontoknak az uniós diplomáciai és biztonsági erőfeszítésekbe történő beépítéséhez;
38.úgy véli, hogy a választási megfigyelő misszió olyan gyakorlati és hatékony külpolitikai eszköz, amely továbbra is központi szerepet játszik az Unió demokráciatámogatási politikáiban és stratégiáiban; megjegyzi a nyomon követési jelentés alapján, hogy az EKSZ-nek nincs lehetősége arra, hogy a megfigyelő tevékenységet kiterjessze a tagjelölt és a szomszédos országokra, mivel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által vezetett megfigyelő missziók már kellőképpen lefedik ezeket az országokat, és ez a hivatal az Unióéhoz hasonló módszertant követ, valamint a szakértőit is gyakran ugyanabból a gárdából toborozza, mint az Unió; mindazonáltal ismételten felszólítja az Uniót, hogy biztosítson megfelelő erőforrásokat – többek között szakértelmet az online információk integritásával és a választási megfigyelési módszerekbe való beavatkozás kockázataival kapcsolatban – az Unió választási megfigyelő missziói számára;
39.megelégedéssel nyugtázza a nyomonkövetési jelentés alapján azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Unió a küldöttségei révén a konfliktusok sújtotta területeken élő gyermekek védelmében tett 2024-ben; üdvözli, hogy 2024-ben aktualizálták a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatára vonatkozó EU-iránymutatást, amely keretet biztosít a gyermekek háború idején való védelmének erősítéséhez és az ellenük elkövetett súlyos jogsértések megakadályozásához;
40.emlékeztet rá, hogy 2021-ben a Parlament javaslatot tett „Az Európai Diplomáciai Akadémia létrehozása felé” című kísérleti projektre, azzal a céllal, hogy jelentős számban álljanak rendelkezésre olyan uniós diplomaták, akik megfelelően képzettek az Unió külkapcsolati és biztonsági kérdései terén, és létrejöjjön egy olyan diplomáciai kultúra, amelynek célja az Unió hatékony külpolitikai aktorként betöltött szerepének növelése; megjegyzi, hogy e kísérleti projekt első fázisában, amely a 2022–2023-as tanévet ölelte fel, 42 fiatal diplomata vett részt, a második fázisban, a 2023–2024-es tanévben pedig a résztvevők száma már 50-re nőtt; megjegyzi, hogy a második szakasz két négyhónapos elméleti képzésből állt, amelyet egyhónapos gyakorlati képzés követett az EKSZ brüsszeli székhelyén; megjegyzi, hogy az elméleti és a gyakorlati képzési programokat a belgiumi (bruges-i) és a lengyel (natolini) Európa Tanulmányok Szakkollégiuma képviselőiből álló akadémiai konzorcium hajtotta végre; megjegyzi a kérdőív alapján, hogy az EEAS/2022/OP/0168-2023. számú, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek megfelelően az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma zárójelentést készített, amelyben értékelte a kísérleti projekt második szakaszát; felhívja az EKSZ-t, hogy nyújtsa be ezt a jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak; megjegyzi a 2022., 2023. és 2024. évi költségvetési évre vonatkozó éves beszámolókról szóló EKSZ-jelentés alapján, hogy az EKSZ 2022-ben 831 000 EUR, 2023-ban 120 000 EUR, 2024-ben pedig 862 000 EUR összeget fizetett az Európai Diplomáciai Akadémia kísérleti szakaszainak költségvetési végrehajtására; kéri az EKSZ-t, hogy a mentesítési eljárás keretében nyújtsa be a Parlamentnek az összes dokumentációt az Európai Diplomáciai Akadémia kísérleti projekt 1. és 2. szakaszával kapcsolatban lefolytatott közbeszerzési eljárásokat, aláírt szerződéseket és folyósított kifizetéseket illetően;
41.megjegyzi továbbá, hogy 2024. május 21-én, a kísérleti szakaszokban szerzett tapasztalatokra és kialakított struktúrára építve a Tanács határozatot fogadott el a teljeskörűen működő az Európai Diplomáciai Akadémia négy tanévre történő létrehozásáról, a 2024–2025-ös tanévvel kezdődően, amelyben az elméleti és a gyakorlati képzéssel az Európa Tanulmányok Szakkollégiumát bízta meg, az Európai Diplomáciai Akadémia pedig az alelnök/főképviselő felelősségi körében működik, akit e feladatában egy olyan irányító bizottság segít, amelynek tagjait az egyes tagállamok, továbbá a Parlament, a Tanács és a Bizottság delegálja; megjegyzi ezen határozat alapján, hogy a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-ig terjedő időszakra 1,72 millió EUR összeget szántak a képzési programra, az Európai Diplomáciai Akadémiával kapcsolatos kiadások kezelését pedig a Bizottság felügyeli a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálaton keresztül;
42.megjegyzi, hogy a szervezetirányítási szolgálat 2023-as létrehozását követően az EKSZ 2024-ben aktualizálta a belső ellenőrzési keretét, hogy az megfelelően tükrözze a vezető szervezetirányítási tisztviselő szerepét, és ellenőrző mechanizmust vezetett be a belső ellenőrzésekre vonatkozóan; megjegyzi a kérdőív alapján, hogy az EKSZ belső ellenőrzési kerete össze van hangolva a Bizottság belső ellenőrzési keretével; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési rendszer szokásos éves értékelésén túlmenően az EKSZ 2024-ben felmérést végzett, amelyben 167 válaszadó/személyzeti tag vett részt, valamennyien közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők, és e felmérés eredményeinek megvitatása jelenleg zajlik az EKSZ belső ellenőrzési bizottságának felsővezetői szintjén; megjegyzi, hogy a felmérés 183 olyan területet emelt ki, amellyel kapcsolatban fokozott figyelemre van szükség, különösen az uniós küldöttségeket érintő kihívásokkal kapcsolatban, mint például a belső ellenőrzésekkel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tudatosság, vagy a jól képzett személyzet és informatikai szolgáltatók felvételével és megtartásával kapcsolatban; üdvözli, hogy az EKSZ cselekvési tervet dolgozott ki a meglévő aggályok kezelésére, és proaktívan kezeli a potenciális kockázatokat; kéri az EKSZ-t, hogy a továbbiakban is tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ügyek fejleményeiről;
43.ösztönzi az EKSZ-t, hogy erősítse meg a belső kontrollokat és a dokumentumkezelési rendszereket, orvosolva a Számvevőszék által feltárt hiányosságokat, különös tekintettel az uniós képviseletek információkezelésével és jelentéstételével kapcsolatos hiányosságokra;
44.megjegyzi, hogy az EKSZ két előzetes ellenőrzési módot alkalmaz a pénzügyi műveleteket (kötelezettségvállalások, kifizetések és beszedési megbízások) illetően; megjegyzi, hogy az egyik fajta előzetes ellenőrzési mód decentralizált, vagyis az illetékes, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőktől függetlenül zajlik, a 15 000 EUR-nál alacsonyabb összegű számlák kifizetése esetében (2024-től); megjegyzi, hogy minden más pénzügyi művelet esetében az előzetes ellenőrzést az intézményen belül biztosítják az operatív osztályok vagy az uniós küldöttségek; megjegyzi, hogy a közbeszerzési eljárások esetében szintén két előzetes ellenőrzési módot alkalmaznak: azon szerződések esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2014/24/EU irányelvben meghatározott küszöbértékeket, az ellenőrzés a beszerzésért felelős részleg közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjétől függetlenül zajlik, míg a (nagyon) alacsony vagy közepes értékű szerződéseknél a felelős részleg biztosítja a belső ellenőrzést;
45.a pénzügyi hibákat illetően megjegyzi, hogy a feltárt hibák aránya az utólagos (a kifizetést/beszedést követően végzett) ellenőrzéseken feltárt hibák arányának felel meg, amely részét képezi annak a fennmaradó hibaaránynak, amelybe a nem ellenőrzött kiadásokat és bevételeket érintő feltételezett hibák is beletartoznak; megjegyzi, hogy 2024-ben a fennmaradó hibaarány az EKSZ kiadásai tekintetében 0,03 %, a bevételei tekintetében pedig 0,05 % volt; a beszerzési hibákat illetően megjegyzi, hogy az EKSZ 2024-ben frissítette az utólagos ellenőrzéseknél használt módszertanát, összehangolva azt a Bizottság által a beszerzési hibák esetében alkalmazott megközelítéssel, amely nem alkalmazza a fennmaradó hiba fogalmát, mivel a beszerzési hibák pénzügyi hatása nem számszerűsíthető ugyanúgy, mint a pénzügyi hibáknál; megjegyzi, hogy ezen új módszertan alapján a feltárt beszerzési hibák értéke 2024-ben 49 774 108 EUR volt (a 2023-as 23 392 948 EUR-hoz képest), azaz az ellenőrzési alapsokaság 4,32 %-a (2023-ban 2,07 %-a).
46.elismeréssel állapítja meg, hogy az EKSZ 2024-ben kézzelfogható eredményt ért el a különböző szervek – mint például az EKSZ belső ellenőrzési osztálya (IAD), a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) és a Számvevőszék – által megfogalmazott, még nem teljesített ajánlások teljesítésében; elismeri egyrészt az EKSZ Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságának szerepét az IAD függetlenségének biztosításában és a belső ellenőrzési munka minőségének nyomon követésében, másrészt a belső és külső ellenőrzések nyomán született ajánlások teljesítésében elért előrelépést;
47.az IAD által végzett ellenőrzések tekintetében megjegyzi, hogy a függőben lévő ajánlások száma négy kritikus és 49 nagyon fontos ajánlásról három kritikus és 32 nagyon fontos ajánlásra csökkent, továbbá három cselekvési terv felülvizsgálatára került sor, amelyek közül egyet kielégítőként fogadtak el; megjegyzi, hogy a fennmaradó kritikus ajánlások a washingtoni uniós küldöttség épületének kezelésére irányuló ellenőrzéshez kapcsolódnak, amely jogi okokból késedelmet szenvedett, és a 32 fennmaradó nagyon fontos ajánlásból 13 az EKSZ, a DG HR és a PMO közötti információáramlásra irányuló ellenőrzéshez kapcsolódik; megállapítja továbbá, hogy az IAD tanácsadói felülvizsgálatot indított az EKSZ székhelyén folytatott beszerzési folyamatokat illetően, stratégiai kockázatelemzést kezdeményezett, összehasonlító teljesítményértékelést végzett más uniós intézményekkel, aktualizálta a működési szabályzatát, teljesítve ezáltal a 2022–2024-es többéves ellenőrzési tervet, és megtette a szükséges lépéseket az új stratégiai ellenőrzési tervének 2025-ben kezdődő előkészítéséhez;
48.tudomásul veszi, hogy az IAS két ellenőrzést zárt le, egyet a humán erőforrások allokációjával, egyet pedig az EKSZ csalás elleni stratégiájával kapcsolatban (a cselekvési tervek végrehajtása folyamatban van), és 2024 végén új ellenőrzést indított az utólagos ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban az operatív munka 2025-ben is folytatódott; felkéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a függőben lévő IAS-ajánlások teljesítésében elért előrelépésről, amelyet a 2022-ben indított, az EKSZ-ben zajló beszerzési folyamatokra és a szerződések nyomon követésére irányuló ellenőrzésre válaszul tett;
49.megjegyzi az EKSZ 2024-es éves tevékenységi jelentése (2024-es EKSZ-jelentés) alapján, hogy az egyes uniós küldöttségek műveleteit időszakosan (4-5 évente) értékelik ellenőrző látogatások és stratégiai szervezeti ellenőrzések révén; megjegyzi, hogy 2024-ben 26 uniós küldöttséget ellenőriztek, és ennek eredményeképp 1 000 ajánlást és tanácsot fogalmaztak meg az érintett uniós küldöttségek és központi szolgálatok számára, amelyek között hat kritikus ajánlás és körülbelül száz nagyon fontos ajánlás szerepelt; aggodalommal állapítja meg a kérdőív alapján, hogy két uniós küldöttség esetében kritikus ajánlások születtek a belső irányítást illetően; üdvözli, hogy az EKSZ mindkét esetben határozott lépéseket tett az ajánlások nyomán, és jóllehet az egyik ellenőrzés az ügy bonyolultsága miatt még mindig nem zárult le, az EKSZ aktívan támogatja a küldöttséget a fennmaradó kérdések megoldásában és az előírt korrekciós intézkedések végrehajtásában;
50.megjegyzi, hogy az EKSZ várhatóan 2025 végéig teljesíteni tudja majd az Európai Külügyi Szolgálat koordinációs szerepéről szóló 02/2024. számú számvevőszéki jelentésben foglalt ajánlásokat; elismeri, hogy az összes újonnan kinevezett küldöttségvezető megkapta a megbízólevelét 2024-ben és 2025-ben, valamint hogy a továbbfejlesztett visszajelzési mechanizmusok és az éves irányítási terv javította a koordinációt a székhely és az uniós küldöttségek között; üdvözli az EKSZ információkezelési stratégiájának folyamatban lévő végrehajtását, beleértve a „HIVE” együttműködési platform teljes körű működésbe lépését, amelyet a személyzet több mint 16 500 tagja használ; megjegyzi, hogy a Bizottsággal, a Tanáccsal és a tagállamokkal továbbra is zajlik az együttműködés a kölcsönös átjárhatóság javításával és az egységes biztonsági minősítésekre vonatkozó megbeszélések továbbvitelével kapcsolatban; megállapítja továbbá, hogy lezárult az uniós küldöttségek munkaterhének 2024. szeptemberi értékelése, amelynek eredményei beépültek az uniós küldöttségek hálózatának korszerűsítéséről szóló, 2025. májusi politikai megállapodásba; megjegyzi, hogy a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekben az EKSZ „együttműködő szolgálatként” vett részt, a Számvevőszék négy ellenőrzést (17/2024., 18/2024., 06/2024. és 04/2025. számú különjelentés) zárt le 2024-ben, és két ellenőrzést (17/2025. és 20/2025. számú különjelentés) indított 2024-ben és zárt le 2025-ben; ennek kapcsán elégedetten nyugtázza, hogy az EKSZ jó együttműködést alakított ki a Bizottságnak az ellenőrzések által érintett szolgálataival;
Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte51.megjegyzi, hogy az EKSZ személyzete – a helyi személyzetet nem számítva – 2024-ben összesen 2 902 fő volt (1 268 tisztviselő, 442 ideiglenes alkalmazott, 619 szerződéses alkalmazott és 573 kirendelt nemzeti szakértő), míg 2023-ban 2 812 fő (1 245 tisztviselő, 450 ideiglenes alkalmazott, 603 szerződéses alkalmazott és 514 kirendelt nemzeti szakértő); emlékeztet az állandó szerződések biztosításának fontosságára a készségek, a folytonosság és a produktív munkakörnyezet fenntartása érdekében;
52.az EKSZ 2024. évi jelentése alapján megjegyzi, hogy 2024 végén az EKSZ-nél dolgozó 5 355 fő 47 %-a az EKSZ székhelyén, 53 %-a pedig az uniós küldöttségeken dolgozott, és 1 622 fő az uniós küldöttségek helyi alkalmazottja volt; megjegyzi, hogy a meghallgatás során a képviselők aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy egyes uniós küldöttségeknél állítólag anélkül bocsátottak el helyi alkalmazottakat, hogy megfelelően tiszteletben tartották volna a helyi munkajogi előírásokat; megjegyzi, hogy e meghallgatást követően a CONT bizottság tagjai további írásbeli kérdéseket nyújtottak be; az EKSZ e kérdésekre adott válaszai (a továbbiakban: második kérdőív) alapján megjegyzi, hogy 2025. május 14-én a biztosok külső fellépéssel foglalkozó projektcsoportja jóváhagyta az uniós küldöttségek hálózatának korszerűsítésére irányuló projektet; megjegyzi, hogy e projekt végrehajtása magában foglalja többek között a hat nyugat-balkáni uniós küldöttség finanszírozásának, szerződéseinek és ellenőrzési funkcióinak központosítását a Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóság központjában, valamint az említett uniós küldöttségek finanszírozással és szerződésekkel foglalkozó személyzetének csökkentését a jogi tanácsadókkal konzultálva végzett értékelések alapján; megjegyzi, hogy a végkielégítési csomaggal kapcsolatban az EKSZ azt állítja, hogy a helyi jog és az Unió belső szabályai szerinti valamennyi jogot tiszteletben tartották, és a gazdasági okokból történő elbocsátás esetén alkalmazott pénzügyi csomagok a helyi jog és az uniós jog által előírt csomagok közül a legkedvezőbbek voltak, annak ellenére, hogy az érintett uniós küldöttségek helyi alkalmazottai aggodalmukat fejezték ki; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ a Bizottsággal együttműködve szoros partnerségben van egy helyi ügyvédi irodával, amely iránymutatást nyújt a helyi jogi előírásokról, ezáltal biztosítva az elbocsátási folyamatnak az alkalmazandó helyi munkaügyi jogszabályokkal teljes összhangban történő végrehajtását; felhívja az EKSZ-t, hogy a helyi személyzet tagjai elbocsátási tervének kidolgozásakor teljeskörűen konzultáljon a helyi személyzet képviselőjével; aggodalommal veszi tudomásul a kérdőívre adott válaszok alapján, hogy ha egy uniós küldöttséget egy másik országba helyeznek át, például evakuálás esetén (pl. a szudáni fiókiroda Egyiptomba költözésekor), az eredeti országban alkalmazott helyi alkalmazottakat elbocsátják, és otthagyják őket a biztonságuk garantálása nélkül; felhívja az EKSZ-t, hogy találjon életképes megoldásokat az uniós küldöttségeken hűségesen dolgozó helyi személyzet biztonságára és védelmére;
53.súlyos aggodalmának ad hangot az elégtelen szociális párbeszédről és az arról szóló beszámolók miatt, hogy egyes uniós küldöttségeknél az elbocsátások által érintett helyi alkalmazottak között a személyzet védett képviselői is szerepelnek; emlékeztet arra, hogy a helyi munkajog tiszteletben tartása, a szociális párbeszédre vonatkozó kötelezettségek és a személyzet képviselőinek védelme a jó irányítás és az Unió mint munkáltató hitelességének alapvető elemei;
54.hangsúlyozza, hogy a helyi személyzetet érintő minden szerkezetátalakítást, áthelyezést vagy elbocsátást a személyzet képviselőivel folytatott érdemi konzultációnak kell megelőznie, és azokat konkrét intézkedéseknek kell kísérniük a helyi alkalmazottak jogainak, biztonságának és méltóságának védelme érdekében, különösen válság vagy evakuálás esetén; felszólítja az EKSZ-t, hogy értékelje a személyzet csökkentésének költséghatékonyságát az alternatív szervezeti megoldásokhoz képest, és számoljon be erről a mentesítésért felelős hatóságnak, beleértve a helyi személyzetet érintő elbocsátások hosszú távú pénzügyi, működési és reputációs hatásait;
55.felhívja az EKSZ-t, hogy javítsa tovább az uniós képviseletek biztonságát, beleértve a kiberbiztonságot, a fizikai biztonságot és a válságelhárítási képességeket, és rendszeresen tegyen jelentést az elért eredményekről és a fennmaradó sebezhetőségekről.
56.megjegyzi, hogy 2024-ben az EKSZ teljes személyzetének 46,60 %-a nő volt (szemben a 2023. évi 46,80 %-kal); a nők arányával és az EKSZ-nél 2024-ben nők által betöltött álláshelyekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a tanácsosok 40 %-a , az asszisztensek 63,78 %-a , az asszisztens-titkárok 73,25 %-a , a szerződéses alkalmazottak 56,70 %-a és a kirendelt nemzeti szakértők 26,87 %-a volt nő; megelégedéssel veszi tudomásul az EKSZ 2024. évi jelentése alapján az intézmény arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje a nők arányát a vezetői pozíciókban; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a felsővezetői pozíciók tekintetében növekvő tendencia figyelhető meg: 2024-ben a nők aránya 37,30 % volt (szemben a 2023. évi 31 %-kal), de a középvezetői pozíciók tekintetében enyhe csökkenés figyelhető meg: 2024-ben a nők aránya 38,70 % volt (szemben a 2023. évi 40,40 %-kal); üdvözli, hogy a 2023. évi 35,50 %-ról 2024-ben 36,10 %-ra nőtt a nők aránya a küldöttségvezetői pozíciókban; üdvözli a nők számának fokozatos növekedését az EKSZ vezetői pozícióiban, ugyanakkor megjegyzi, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak AD-szinten és felülreprezentáltak AST-szinten, és hogy a közép- és felsővezetői pozíciókban – mind a központban, mind az uniós küldöttségeken – a nemek közötti egyensúly még nem valósult meg teljes mértékben; hangsúlyozza, hogy bár az intézmények testületein belül egyenlő esélyeket kell biztosítani a személyzet számára, az EKSZ-en belül meg kell őrizni a kiválóságot és a professzionalizmust;
57.A nyomonkövetési jelentés alapján tudomásul veszi az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy további pályázatok benyújtását ösztönözze az alulreprezentált nem képviselői részéről; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy 2024-ben négy vezetői képzést szerveztek a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő vezetésről (GRL), amelyeken az EKSZ felső vezetőinek 80 %-a részt vett, továbbá szerveztek egy teljes, négy hónapon át tartó 29 órás programot a GRL-ről 14 vezetőnek, akik közül 4 az uniós küldöttségektől érkezett; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ létrehozta a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartók új hálózatát, és létrehozta az isztambuli egyezménnyel foglalkozó munkacsoportot, amely 2024-ben félidős jelentést és cselekvési tervet terjesztett elő; tudomásul veszi a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó uniós nagykövet arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a nemi dimenziót beépítse az emberi jogi párbeszédekbe, valamint a kulcsfontosságú többoldalú nyilatkozatokba és állásfoglalásokba; felkéri az EKSZ-t, hogy továbbra is nyújtson naprakész tájékoztatást a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv (2021–2025) legújabb fejleményeiről, valamint a nők valamennyi diplomáciai és politikai párbeszédben való részvételének további előmozdítása érdekében hozott intézkedésekről;
58.tudomásul veszi az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy sokszínű és reprezentatív munkaerőt hozzon létre; sajnálatosnak tartja azonban a földrajzi egyensúly és a regionális sokszínűség tartós hiányát az EKSZ-ben, többek között a vezetői álláshelyeken és a kulcsfontosságú központi funkciókban; megjegyzi, hogy 2024 végén három tagállam (2025-ben egy tagállam) továbbra sem rendelkezett uniós nagykövettel, míg az Unió összes nagyköveti álláshelyének 56 %-át öt tagállam nagykövetei töltötték be, szemben a 2023. évi 54 %-kal; hangsúlyozza, hogy az uniós diplomáciai szolgálatnak tükröznie kell az Unió sokszínűségét a legitimitás, a helyi ismeretek és a hatékonyság megerősítése érdekében; felszólítja az EKSZ-t, hogy az EPSO-val és a Bizottság kiválasztási politikáért felelős szolgálataival együttműködve fokozza a célzott tájékoztatást az alulreprezentált tagállamokban (beleértve a „fókuszország” tájékoztató és toborzási rendezvényeket), szakmai gyakorlatokon, pályakezdőknek szóló szakmai programokon és strukturált kirendeléseken keresztül bővítse a tehetségbázist, és javítsa a belső kiválasztás méltányosságát a sokszínű kiválasztási bizottságok, átlátható kritériumok és az alulreprezentált csoportok mentorálása/támogatása révén; emlékeztet arra, hogy a munkaerő-felvételnek továbbra is érdemeken kell alapulnia, és összhangban kell állnia az uniós joggal;
59.megjegyzi, hogy 2024 végén az EKSZ létszámtervének betöltöttségi aránya 95,3 % volt (szemben a 2023. évi 96,7 %-kal); megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ személyzeti fluktuációja 2024-ben elérte a 12,07 %-ot (2023-ban 10,15 % volt); megjegyzi, hogy ez a növekedés az EKSZ mint diplomáciai szolgálat sajátos struktúráját tükrözi, amelyet egyrészt a tagállami diplomáciai testületek és más uniós intézmények személyzetének rendszeres rotációja, másrészt a stabil személyzeti politika alkalmazása jellemez;
60.megjegyzi, hogy folyamatban van a kirendelt nemzeti szakértőkről szóló 2014. évi határozat aktualizálása, a felülvizsgált szöveget pedig 2025-ben teszik közzé; megjegyzi, hogy az EKSZ folytatta gyakornoki programjait, és ennek keretében 2024-ben a „Kék könyv” program keretében 62 gyakornokot fogadott a székhelyen, és 566 gyakornokot 106 uniós küldöttségnél; megjegyzi, hogy az utóbbi kategóriában 531 gyakornokot az EKSZ vagy más intézmények fizettek, míg 35 diák nem részesült gyakornoki ösztöndíjban, mivel a szakmai gyakorlat az oktatási programjuk részeként kötelező volt; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ folytatta a küldöttségi pályakezdő szakértők 2023–2025-ös programját is – amely immár a hetedik fordulójához érkezett –, és ennek keretében 67 küldöttségi pályakezdő szakértőt helyeztek el az uniós küldöttségeknél;
61.megjegyzi, hogy 2024-ben az EKSZ folytatta a biztonságos, tiszteletteljes és etikus munkakörnyezet megerősítését; üdvözli a munkahelyi tiszteletről és méltóságról szóló kötelező e-tanulási modul szélesebb körű hozzáférhetőségét, amely segít a zaklatás felismerésében és kezelésében, és amelyet 2024-ben 1 900 alkalmazott végzett el; üdvözli, hogy 2024-ben a vezetők 57 %-a vett részt hasonló kötelező képzésben; elismerését fejezi ki az EKSZ-nek azért, hogy 2024-ben képzéseket kínált a válságövezetekben dolgozó személyzet és a regionális biztonsági tisztviselők számára a rezilienciáról és a traumakezelésről; üdvözli továbbá a pszichológiai és szexuális zaklatás elleni védelemnek az uniós küldöttségek helyi személyzetére való kiterjesztéséről szóló határozat elfogadását, akik zaklatás gyanúja esetén immár használhatják az EKSZ hivatalos eljárásait;
62.megelégedéssel veszi tudomásul az EKSZ által 2024-ben a 2023–2025-ös időszakra szóló sokszínűségi és befogadási menetrendje keretében hozott intézkedéseket, különösen a nemek, etnikai hovatartozás, fogyatékosság és életkor szerinti csoportokra és az LMBTIQ+ csoportokra vonatkozó célzott intézkedéseket; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EKSZ beépítette a sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos témákat a képzésbe, tájékoztatást nyújtott az LMBTIQ+ személyzetnek a kiküldetés helye szerinti országok jogi és kulturális helyzetéről, és munkaerő-felvételi folyamataiban nagyobb szerepet biztosított a sokszínűségnek; elismerését fejezi ki továbbá az EKSZ-nek azért, hogy aktualizálta a fogyatékossággal kapcsolatos cselekvési ütemtervét, felmérést végzett a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekről, akadálymentesítési adatlapokat készített az uniós küldöttségek számára, értékelte honlapjának akadálymentességét, és pénzügyi támogatást nyújtott a személyzet fogyatékossággal élő gyermeket nevelő 26 tagjának a nem orvosi költségekhez; felhívja az EKSZ-t, hogy továbbra is rendszeresen képezze a vezetői és nem vezető személyzetet a sokszínűséggel, a méltányossággal, a befogadással és a hovatartozással kapcsolatos kérdésekben;
63.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2024-ben az EKSZ-hez 16 segítségnyújtás iránti kérelem érkezett lelki zaklatásra vonatkozó állítások miatt – amelyek közül több ugyanazon alkalmazottat érintette –, és ennek nyomán négy igazgatási vizsgálat indult, valamint megjegyzi, hogy egy állítólagos zaklatási ügyet, amely a Bizottság egy alkalmazottját érintette, az illetékes bizottsági hatósághoz utaltak; megjegyzi, hogy négy hivatalos eljárást indítottak az uniós küldöttségek helyi alkalmazottaira vonatkozóan is, de nem találtak olyan meggyőző bizonyítékot, amely indokolná az igazgatási vizsgálat megindítását; megjegyzi, hogy az év során hat ügyet zártak le, és hogy adott esetben fegyelmi vagy korrekciós intézkedéseket alkalmaztak, ebből két esetben fegyelmi szankciókat, egy másik esetben pedig nem fegyelmi figyelmeztetést;
64.a kérdőív alapján megállapítja, hogy a Bizottság Orvosi Szolgálata által alkalmazott fogalommeghatározás szerint a tartós betegszabadság 20 egymást követő napot meghaladó távollétre vonatkozik; megjegyzi, hogy 2023-ban 323 alkalmazott volt tartós betegszabadságon, amelynek átlagos időtartama 83 nap volt, míg 2024-ben ezen alkalmazottak száma 338-ra nőtt, és az átlagos időtartam 77 napra csökkent; megjegyzi továbbá, hogy bár a kiégési esetek pontos száma nem ismert, 2024-ben a betegszabadságok jelentős részére mentális egészséggel kapcsolatos aggályok, például depresszió és kiégés miatt volt szükség; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy mentális egészségügyi stratégiát dolgozzon ki annak érdekében, hogy strukturált és fenntartható keretet biztosítson a mentális egészséggel kapcsolatos munkahelyi kihívások kezeléséhez, beleértve a kiégés megelőzését és a munkába való visszailleszkedést; ösztönzi az EKSZ-t, hogy hozzon létre hivatalos munkateher-értékelési mechanizmust is;
65.az EKSZ 2024. évi jelentése alapján elismeréssel veszi tudomásul, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos cselekvési ütemtervet 2024-ben aktualizálták, és 2025-ben új határozatot fogadtak el az EKSZ rendelkezéseinek – például a fogyatékossággal élő munkatársak igényeihez való észszerű alkalmazkodásnak – az uniós küldöttségek helyi személyzetére való kiterjesztéséről;
Etikai keret és átláthatóság66.aggodalommal veszi tudomásul az Európai Ügyészség (EPPO) által 2025-ben indított, feltételezett közbeszerzési csalással, korrupcióval, összeférhetetlenséggel és a szakmai titoktartás megsértésével kapcsolatos vizsgálatot, amely ügyben a versenyszabályok megsértésének alapos gyanúja merült fel amiatt, hogy az EKSZ a 2021–2022-es időszakban az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának ítélte oda az Európai Diplomáciai Akadémia létrehozására irányuló kísérleti projekt megvalósításával kapcsolatos kilenc hónapos képzési programra irányuló közbeszerzési szerződést; hangsúlyozza, hogy az Európai Diplomáciai Akadémia létrehozása stratégiai lépést jelent az Unió diplomáciai kapacitásának megerősítése és egy valóban európai diplomáciai kultúra kialakítása felé; megjegyzi, hogy a vizsgálat középpontjában az áll, hogy az Európa Tanulmányok Szakkollégiumát és/vagy képviselőiket előzetesen tájékoztatták-e a pályázati eljárás kiválasztási kritériumairól, és elegendő okuk volt-e azt feltételezni a pályázati felhívás EKSZ általi hivatalos közzététele előtt, hogy nekik ítélik a projekt megvalósítására irányuló szerződést; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ-en és az Európa Tanulmányok Szakkollégiumán belüli razziákat követően a belga rendőrség 2025 decemberében őrizetbe vett, majd szabadon bocsátott több gyanúsítottat, azaz egy volt alelnököt/főképviselőt, aki akkor az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának rektora és az Európai Diplomáciai Akadémia igazgatója volt, valamint a Bizottság Közel-Kelettel, Észak-Afrikával és az Öböl-menti térséggel Foglalkozó Főigazgatóságának akkori főigazgatóját és az EKSZ korábbi főtitkárát; aggodalommal állapítja meg, hogy az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának rektora és az Európai Diplomáciai Akadémia igazgatója lemondott a közbeszerzési szabálytalanságok és az Európai Diplomáciai Akadémiával kapcsolatos folyamatban lévő vizsgálat nyomán lemondott; megjegyzi, hogy egy ilyen helyzet, amelyben egy közbeszerzési eljárást esetleg egy felsőoktatási intézmény javára manipuláltak, alááshatja az uniós intézményekbe vetett bizalmat, mivel a közbeszerzés szabálytalanságaira vonatkozó állítások megkérdőjelezhetik az átláthatóságot, a méltányosságot és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot; tudomásul veszi azonban, hogy az Európai Ügyészség vizsgálataival kapcsolatos tényekre szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, és azokat a mentesítési eljárás keretében nem lehet nyilvánosságra hozni, és hangsúlyozza, hogy a bírósági eljárás lezárása előtt nem szabad következtetéseket levonni; üdvözli, hogy az EKSZ kötelezettséget vállalt arra, hogy az igazságügyi vizsgálatok lezárását követően rendelkezésre bocsátja a vonatkozó dokumentumokat; kéri, hogy a csalás gyanúját az EKSZ teljes körű együttműködésével megfelelően vizsgálják ki; kéri az EKSZ-t, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok sérelme nélkül vonja le a rendszerszintű tanulságokat ebből az ügyből annak érdekében, hogy komoly garanciákat nyújtson arra vonatkozóan, hogy az ilyen esetek a jövőben nem ismétlődnek meg; kéri, hogy a mentesítésért felelős hatóságot folyamatosan tájékoztassák a további fejleményekről; megjegyzi, hogy az Európai Diplomáciai Akadémiát az Európa Tanulmányok Szakkollégiumára bízó támogatási megállapodás értelmében az akadémia köteles egy külső ellenőr által készített és rövidesen 2024-re benyújtandó zárójelentéssel együtt költségellenőrzési jelentést benyújtani, biztosítva a 2022–2024-ben elköltött 1,8 millió EUR teljes átláthatóságát; tudomásul veszi továbbá, hogy 2025. december végén az EKSZ kezdeményezte az Európai Diplomáciai Akadémia létrehozásáról szóló (KKBP) 2024/1472 tanácsi határozat A Tanács (KKBP) 2024/1472 határozata (2024. május 21.) az Európai Unió Diplomáciai Akadémiájáról (HL L, 2024/1472, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/1472/oj). felülvizsgálatát azáltal, hogy független külső értékelést indított az Európai Diplomáciai Akadémiáról és az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma által az Európai Diplomáciai Akadémia oktatási és képzési tevékenységeinek végrehajtása terén nyújtott teljesítményről; felhívja az EKSZ-t, hogy az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében ossza meg a mentesítésért felelős hatósággal mind a kiadások ellenőrzéséről szóló jelentést, mind a külső értékelést; felszólítja az EKSZ-t, hogy nyújtson részletes tájékoztatást a Parlamentnek a Belső Ellenőrzési Szolgálat közbeszerzéssel kapcsolatos ajánlásainak végrehajtásáról; kéri, hogy az EKSZ tegye közzé a 2024-ben a közbeszerzési eljárások megerősítése céljából létrehozott munkacsoport megállapításait és ajánlásait annak érdekében, hogy lehetővé váljon végrehajtásuk nyilvános ellenőrzése, és hogy a többi uniós intézmény hasznosítani tudja az EKSZ által a közbeszerzési eljárások javítása során levont tanulságokat; tudomásul veszi továbbá az Európai Diplomáciai Akadémia irányítóbizottsága által a 2025. december 18-i ülésén hozott azon döntést, hogy felkéri az Európa Tanulmányok Szakkollégiumát, hogy álláshirdetés közzétételén alapuló, átlátható és versengő felvételi eljárás keretében nevezze ki az Európai Diplomáciai Akadémia új igazgatóját; üdvözli, hogy az irányítóbizottság kérte továbbá, hogy az Európai Diplomáciai Akadémia igazgatói funkcióját válasszák el az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának rektori funkciójától; hangsúlyozza, hogy éber és hatékony parlamenti felügyeletre van szükség a közbeszerzési integritás, az etikai normák, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek és hírnevének védelme érdekében; megismétli, hogy az uniós közpénzek felhasználása során az átláthatóságnak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak továbbra is valamennyi uniós intézmény és szerv, köztük az EKSZ alapelvének kell maradnia, és hogy ez az elv a polgárok Unió külső fellépéseibe vetett bizalma fenntartásának sarokköve; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség nyomozását nem szabad az Európai Diplomáciai Akadémia szerepének aláásására felhasználni, amelynek hozzáadott értékét teljes mértékben el kell ismerni, különösen a résztvevőktől és a tagállamoktól kapott következetesen pozitív visszajelzések fényében;
67.tudomásul veszi az EKSZ jelentését, amely szerint a 2023. évi csalás elleni stratégia végrehajtásának első teljes évében szilárdabb és koherensebb lett a csalás elleni architektúra, megerősítve az intézmény általános integritását és átláthatóságát; megjegyzi, hogy ezt a stratégiát egyrészt a csalással kapcsolatos hatékonyabb tudatosító képzések és hatékonyabb megelőző intézkedések révén valósították meg, amelyek jobban igazodnak a székhely és a küldöttségek különböző személyzeti csoportjainak konkrét felelősségi köreihez, másrészt a belső iránymutatások terjesztésével és a biztonságos bejelentési csatornák megerősítésével; megjegyzi, hogy az EKSZ személyzete hozzáfér az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kidolgozott, csalás elleni tanulási pályához, az EKSZ-szel közös etikai és csalás elleni képzési terv kidolgozására irányuló, csalás elleni bizottsági stratégiai fellépés végrehajtásának részeként; üdvözli, hogy a 16 „szakmai magatartási elvre” továbbra is felhívták a figyelmet a kötelező „Etika és feddhetetlenség” és „A zaklatás elleni politika” képzéseken;
68.megjegyzi a kérdőív alapján, hogy az EKSZ 2024-ben két visszaélés-bejelentési ügyet vett nyilvántartásba; megjegyzi, hogy az OLAF mindkét ügyet megvizsgálta és ajánlások nélkül lezárta, vagy a vizsgálatot követően, vagy a kiválasztási szakaszban; az EKSZ 2024. évi jelentése alapján megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ megkezdte a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó saját politikájának kidolgozását; kéri, hogy a Parlamentet tájékoztassák az e téren elért haladásról; ragaszkodik ahhoz, hogy az EKSZ visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó keretének magában kell foglalnia a bizalmas jelentéstételt, a személyzet valamennyi kategóriája – köztük a helyi alkalmazottak – megtorlással szembeni védelmét, valamint az ügyekről és az eredményekről szóló éves anonimizált jelentéstételt;
69.megjegyzi a kérdőív alapján, hogy 2024-ben az EKSZ három összeférhetetlenségi nyilatkozatot vett nyilvántartásba; megállapítja, hogy két közbeszerzési eljárással kapcsolatos esetben azonosították és enyhítették az összeférhetetlenség potenciális kockázatát azáltal, hogy az érintett alkalmazottakat mentesítették a közbeszerzéssel kapcsolatos egyes feladatok alól; megjegyzi továbbá, hogy a harmadik, költségtérítéssel kapcsolatos esetben nem állapítottak meg összeférhetetlenséget, mivel a szóban forgó alkalmazottnak nem volt mérlegelési jogköre a költségtérítés kiszámításában; megjegyzi, hogy az EKSZ 16 értesítést kapott a szolgálati jogviszony megszűnése utáni tevékenységekről – amelyek közül öt esetben a korábbi alkalmazott a magánszektorban vállalt munkát –, továbbá megtiltott két forgóajtó-jelenséget, azonban a személyzet korábbi tagjai számára nem írt elő várakozási időszakot;
70.megjegyzi, hogy 2024-ben 11 csalásgyanús ügyet utaltak az OLAF elé, amelyek közül az OLAF 7-et a kiválasztási szakaszban elutasított, egyet pedig ajánlások nélkül lezárt; megjegyzi továbbá, hogy 3 ügy – közbeszerzési eljárásokkal, szerződések végrehajtásával és emberi erőforrásokkal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban elkövetett potenciális kötelességszegések vagy szabálytalanságok – továbbra is vizsgálat tárgyát képezi; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ-szel kapcsolatban 2023-ban indított 13 OLAF-vizsgálat közül tíz továbbra is folyamatban van, amelyek egyike a Sierra Leone-i uniós küldöttség által az említett uniós küldöttség igazgatási költségvetésével kapcsolatos csalás gyanúját illetően tett fenntartás miatt indult; felkéri az EKSZ-t, hogy továbbra is teljes mértékben kötelezze el magát amellett, hogy szorosan együttműködik az OLAF-fal a folyamatban lévő ügyekben, és lépéseket tesz az OLAF valamennyi olyan ajánlása ügyében, amely még nem teljesült;
71.megjegyzi, hogy 2024-ben az EKSZ 19, az európai ombudsmantól érkező kérdést kezelt, amelyek közül 10 igazgatási ügyekre (többek között késedelmes válaszokra), 5 a dokumentumokhoz való hozzáférésre, négy pedig emberi erőforrásokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozott, valamint kezelt több informális információkérést is, amelyek főként a missziókhoz, műveletekhez és a dokumentumokhoz való hozzáféréshez kapcsolódtak; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai ombudsman a 2024-ben indított és lezárt vizsgálatok egyikében sem talált hivatali visszásságot;
72.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ nem végezte el a harmadik országokkal kötött együttműködési megállapodások végrehajtásának megfelelő felülvizsgálatát, beleértve a feltételek és az emberi jogi záradékok betartásának értékelését is; hangsúlyozza, hogy ez a kudarc különösen nyilvánvaló a Kubával kötött, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás esetében, amely tíz évvel az aláírása után minden területen kudarcot vallott, az emberi jogok tiszteletben tartásától kezdve – beleértve 2025 végéig több mint ezer politikai fogoly bebörtönzését – Havanna európai biztonságra gyakorolt káros hatásáig, beleértve a moszkvai és minszki rezsimekkel folytatott szoros politikai és katonai együttműködést, amit különösen az a tény mutat, hogy az orosz erőket az Ukrajna elleni agressziójukban támogató zsoldosok legnagyobb csoportját a kubaiak alkotják, és részt vettek az EU területén elkövetett szabotázscselekményekben, amint az a közelmúltban Litvániában is bebizonyosodott; megjegyzi, hogy a megállapodás számos rendelkezésének nyilvánvaló megsértése ellenére sem a felfüggesztési, sem a felmondási záradékot nem aktiválták, miközben az uniós pénzügyi források továbbra is Kubába áramlanak, ahol a kommunista rezsim ellenőrzi az egész gazdaságot, hűtlen kezelést folytat a pénzeszközökkel, és politikai legitimitást szerez a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás keretében folyamatban lévő együttműködésből; úgy véli, hogy az ilyen rendszerek nem élvezhetik továbbra is az Európai Unióval folytatott kiváltságos együttműködés előnyeit, és hogy az uniós adófizetők pénze nem szolgálhat ilyen rendszereket; ezért kéri a megállapodás 86. cikkének aktiválását és a megállapodás megszüntetését; felszólítja az Európai Számvevőszéket, hogy sürgősen vizsgálja meg a Kubának 2016 óta nyújtott valamennyi uniós támogatást;
73.megjegyzi, hogy a Bizottság alelnökeként az alelnököt/főképviselőt kötik az átláthatósági nyilvántartás szabályai; hangsúlyozza, hogy bár az EKSZ az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke értelmében nem minősül intézménynek, és nem játszik közvetlenül szerepet az uniós jogalkotásban, igenis fontos szerepet tölt be az uniós jogalkotásban a szankciókkal kapcsolatos határozatok és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások tekintetében, amelyek jelentős szabályozási hatással bírnak; felszólítja az EKSZ-t, hogy fogadjon el az átláthatósági nyilvántartás normáival összhangban lévő belső átláthatósági intézkedéseket, beleértve az érintett felső vezetés magas szintű üléseinek proaktív közzétételét, amennyiben ez nem veszélyezteti az EKSZ biztonsági szempontból érzékeny diplomáciáját; megelégedéssel veszi tudomásul a nyomonkövetési jelentés alapján, hogy az alelnök/főképviselő szélesebb körű vitát kezdeményezett a kérdés külső dimenzióban történő kezeléséről, amellyel kapcsolatban 2025 végére várhatók ajánlások; felkéri az EKSZ-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az e téren elért eredményekről;