1.megjegyzi, hogy az EGSZB költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2024-ben összesen 13,3 milliárd EUR-t tett ki, ami az uniós költségvetési kiadások 6,9%-ának felel meg; megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezete szerinti előirányzatok 1,50%-át tette ki, szemben a 2023. évi 1,29%-kal;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) az „Igazgatás” fejezeten belül egy 70 ügyletből álló mintát vizsgált, ugyanannyit, mint 2023-ban; a Számvevőszék megjegyzi továbbá, hogy az igazgatási kiadások magukban foglalják a humánerőforrásokkal kapcsolatos kiadásokat, beleértve a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat is, amelyek 2024-ben az összes igazgatási kiadás mintegy 69%-át tették ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat, és hogy az évek során végzett munkája azt jelzi, hogy összességében ez a kiadás alacsony kockázatú;

3.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 16 (23%) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített három hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van; megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés nem tárt fel konkrét problémát az EGSZB-t illetően;

4.megjegyzi, hogy az EGSZB végleges elfogadott költségvetése 2024-ben 164 945 524 EUR volt, ami 2023-hoz képest összességében 3,90%-os növekedést jelent; az EGSZB által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a 2024. évi költségvetési mentesítésre vonatkozóan benyújtott kérdőívre (a továbbiakban: a kérdőív) adott válaszok alapján megállapítja, hogy két költségvetési sor, nevezetesen az 1200. költségvetési sor (a személyzet javadalmazása és juttatásai) és az 1004. költségvetési sor (a tagok útiköltségei és napidíjai) teszi ki az EGSZB költségvetésének legnagyobb részét, azaz 2024-ben 65,80%-át, szemben a 2023. évi 65,58%-kal;

5.tudomásul veszi, hogy az EGSZB a kiadásorientált megközelítésről áttért az erőforrás-gazdálkodásra és a priorizálásra, amint azt az EGSZB elnöksége által jóváhagyott stratégiai pénzügyi csomag és a prioritási sorrend kialakításának bevezetése is tükrözi; megjegyzi, hogy ezen intézkedések célja a pénzügyi irányítás javítása és a költségvetési döntések stratégiai célkitűzésekkel való összehangolása; tudomásul veszi az adminisztratív terhek csökkentésére és a folyamatok egyszerűsítésére irányuló, a költséghatékonyságot szolgáló törekvéseket; felhívja az EGSZB-t, hogy erősítse tovább ezt a megközelítést azáltal, hogy teljesítménymutatókat és előrejelző tervezést épít be éves pénzügyi ciklusába;

6.elismerését fejezi ki az EGSZB-nek az idei év kötelezettségvállalási előirányzatainak magas szintű végrehajtásáért, amely a költségvetés végrehajtásának sikeres nyomon követésének, valamint a személyzeti bérek és az épületköltségeket érintő magas inflációs rátának köszönhetően a 2023. évi 98,70%-ról 2024-ben 99,21%-ra emelkedett; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az EGSZB által véghezvitt, különböző költségvetési sorok közötti költségvetési átcsoportosításokat, amelyek összesen 2 487 139 EUR-t tettek ki (ami a 2024. évi költségvetésének 1,51%-ának felel meg), és a legjelentősebb növekedés a szoftverrendszerek és az épületek üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódott (+ 519 682 EUR, illetve + 421 880 EUR); elégedetten veszi tudomásul továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya a 2022. évi 88,12%-ról és a 2023. évi 90,67%-ról 2024-ben 92,85%-ra nőtt, az átlagos kifizetési idő pedig a 2023. évi 20,14 napról 2024-ben 16,06 napra csökkent, és 2021 óta ez az EGSZB által elért legjobb eredmény; ösztönzi a hatékony nyomon követés, a költségek visszafogása és a stratégiai újraelosztás folytatását a megfelelő ár-érték arány és az átláthatóság biztosítása érdekében;

7.megjegyzi, hogy a 2023-ról 2024-re átvitt előirányzatok összege 13 827 713 EUR-t tett ki (azaz az EGSZB 2024. évi költségvetésének 8,38%-át), ami az előző évi 15 466 316 EUR-s szinthez képest (ami az EGSZB 2023. évi költségvetésének 9,74%-a volt) csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a 2023-ról 2024-re átvitt előirányzatok végrehajtási aránya 2024-ben 84,74% volt, ami alacsonyabb, mint 2023-ban (86,76%);

8.megjegyzi, hogy 2024. június 21-én a Tanács új határozatot fogadott el az EGSZB tagjai és póttagjai részére napidíj biztosításáról, valamint utazási költségeik megtérítéséről, amelynek értelmében a személyes jelenléttel zajló üléseken részt vevő kedvezményezettek napidíjának összege 367 EUR (korábban 290 EUR volt), az üléseken távolról, elektronikus úton részt vevő kedvezményezettek napidíjának összege pedig 149 EUR (korábban 145 EUR volt); a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB 259 669 EUR-t (2023-ban 294 930 EUR-t) térített meg a távoli részvétel esetében, ami 1 744 ülésnapnak felel meg (szemben a 2023. évi 2 006 ülésnappal), míg az üléseken való személyes részvétel esetében fizetett átalányösszegű juttatások teljes összege 2024-ben 6 579 196 EUR volt (szemben a 2023. évi 5 902 963 EUR-val); felhívja azaz EGSZB-t, hogy a közvélemény bizalmának megerősítése érdekében erősítse meg a távoli részvételi juttatás rendszerének átláthatóságát és arányosságát, és hangsúlyozza, hogy a távoli részvételért járó pénzügyi ellentételezést szigorúan meg kell indokolni; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB rendelkezik olyan rendszerrel, amely megerősíti az üléseken távolról, elektronikus úton való tényleges részvételt; úgy véli, hogy a távoli részvétel fontos eszköz és értékes eszköz a modern intézmények számára, mivel csökkenti az ülések költségeit – mint például az üléseken való távoli részvételért fizetett juttatások – és lehetővé teszi a szélesebb körű részvételt; üdvözli az EGSZB azon megközelítését, hogy a távoli részvétel idejére járó ellátmányokat méltányos és arányos módon, a tagok felelősségi köreit és az előkészületekre vonatkozó követelményeket tükrözve osszák ki; emlékeztet arra, hogy az EGSZB tagjai megbízatásukért nem kapnak fizetést;

9.megjegyzi, hogy az EGSZB saját szervezeti egységei 10 alkalommal folytattak 15 000 és 60 000 EUR közötti értékű tárgyalásos eljárást, valamint ugyanebben az értékkategóriában egy olyan eljárást, ahol egyetlen ajánlatot nyújtottak be, főként tanulmányok készítése céljából; megjegyzi, hogy az EGSZB hat közbeszerzési eljárást is indított (keretszerződésekre vonatkozóan) a Régiók Európai Bizottságával (a továbbiakban: RB) megosztott közös szervezeti egységekkel, többek között az étkeztetés, a logisztika és a karbantartás területén;

10.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy Oroszország agressziós háborújának hatása 2024-ben továbbra is nyomást gyakorolt az EGSZB költségvetésére az infláció és az energiapiac volatilitása miatt, aminek következtében megnövekedtek a működési költségek; megjegyzi, hogy a 2021 és 2024 közötti időszakban az EGSZB bérleti díjai a becslések szerint 16,53%-kal, a karbantartási és biztonsági szolgáltatásokról kötött szerződések költségei pedig 15%-kal nőttek; a kérdőív alapján megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB bérleti díja 2024-ben 4,7%-kal nőtt, ami meghaladja a Bizottság által a nem bérjellegű kiadásokra vonatkozóan megállapított 2%-os felső határt; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB energiaköltségei a 2023. évi 1 923 391 EUR-ról 2024-ben 711 608 EUR-ra csökkentek; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az EGSZB-nek azért, hogy többek között fokozott energiatakarékossági intézkedések révén erőfeszítéseket tesz a működésének költséghatékonyabbá tételére; elismeri, hogy valamennyi uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek javítania kell költségvetési gazdálkodását azáltal, hogy a szolgáltatókkal való szerződéskötéskor figyelembe veszi az áringadozást is, különösen az energiaágazatban;

11.felhívja az EGSZB igazgatását, hogy aktívan azonosítsa és hajtsa végre a költségmegtakarítási intézkedéseket, többek között a hibrid ülések technológiáinak fokozott használata, az épülethasználat optimalizálása, a parlamenti tevékenységek megszilárdítása és a szükségtelen logisztikai költségek csökkentése révén; rendszeres eredményjelentéseket kér a végrehajtott intézkedésekről és az elért megtakarításokról;

12.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az EGSZB személyzete 2024-ben 415 kiküldetést hajtott végre (2023-ban 300-at), összesen 448 655 EUR értékben, ami 2023-hoz képest 25%-os növekedést jelent a kiküldetések számának, valamint a járatok és a szállodai elhelyezés tényleges költségeinek növekedése miatt; tudomásul veszi az EGSZB azon becslését, hogy 2024-ben mintegy 40 000 EUR-t takarítottak meg a kiküldetési költségeken, amikor a 2020–2023-as időszakban egy 21%-os megállapított inflációs rátát alkalmaztak az EGSZB által 2019-ben a Covid-járvány előtti kiküldetésekre kifizetett összegre (azaz 402 097 EUR-ra); nagyra értékeli az EGSZB azon stratégiáját, hogy az éves kiküldetési kiadásokat a lehető legalacsonyabb szinten tartja; megjegyzi, hogy az EGSZB elnökének kiküldetései 2024-ben összesen 88 napot tettek ki (2023-ban 69 napot), összesen mintegy 113 000 EUR költséggel (szemben a 2023. évi mintegy 72 000 EUR összeggel), mivel ezekre a kiküldetésekre az elnök nemzetközi fórumokon, uniós szintű kezdeményezésekben és egyéb, az EGSZB aktív részvételét igénylő rendezvényeken való részvételéhez volt szükség;

13.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az EGSZB és az RB Innovációs és Információtechnológiai Közös Igazgatósága informatikai költségvetésének mintegy 4%-át fordítja kiberbiztonságra (szemben a 2023. évi 3%-kal), ami messze elmarad a vonatkozó jogszabályokban előirányzott 10%-os célkitűzéstől; megismétli a társjogalkotókhoz és a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy ezt vegyék figyelembe az éves költségvetési eljárás keretében; elismeri, hogy az EGSZB-nek a két bizottság tekintetében összesen mintegy 1,2 millió EUR összeget kitevő kiberbiztonsági fejlesztést kell végrehajtania, aminek következtében megnövekednének a kiberbiztonsági kiadások és az EGSZB teljes informatikai költségvetésének 10%-át tennék ki;

14.elismeri, hogy az EGSZB alapvető fontosságú hozzájárulást nyújt az uniós szakpolitikák kialakításához és a döntéshozatali folyamatokhoz azáltal, hogy az Unión belül a szervezett civil társadalom valamennyi területének véleményét képviseli, ilyen módon közelebb hozza Európát a polgáraihoz, és növeli az uniós jogszabályok demokratikus legitimitását; emlékeztet arra, hogy éves munkaprogramjának részeként az EGSZB teljesítmény-ellenőrzési rendszerrel rendelkezik, amely a főtitkárság 2021–2025 közötti időszakra szóló stratégiájának keretében öt alapvető érték és öt fő stratégiai célkitűzés köré szerveződő mutatókat tartalmaz különböző területekre, például az informatikára, a humánerőforrásokra, a fordításra és a kommunikációra vonatkozóan; úgy véli azonban, hogy tevékenységeinek az uniós polgárok számára nyújtott hozzáadott értékéről továbbra sem számolnak be kellő mértékben; a Parlament 2023. évre vonatkozó mentesítésről szóló állásfoglalásában szereplő megjegyzések EGSZB általi nyomon követése (a továbbiakban: nyomonkövetési jelentés) és a kérdőív alapján megelégedéssel veszi tudomásul, hogy egy ellenőrzést követően az EGSZB strukturált folyamatot indított annak érdekében, hogy javítsa teljesítmény-ellenőrzését azáltal, hogy teljesítménykeretét összehangolja a stratégiai célkitűzésekkel fő teljesítménymutatók és az EGSZB jövőbeli stratégiai céljaival összehangolandó hatásmutatók révén; üdvözli az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a hatásmérést beépítse döntéshozatalába, és egyértelmű, számszerűsíthető fő teljesítménymutatókat és rendszeres jelentéstételt szorgalmaz a mérhető eredmények és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében; felkéri az EGSZB-t, hogy erősítse tovább hatásvizsgálati keretrendszerét annak jobb bemutatásával, hogy véleményei és kezdeményezései hogyan vezetnek konkrét szakpolitikai eredményekhez és kézzelfogható előnyökhöz a polgárok számára, mivel a felső vezetés kulcsszerepet fog játszani e mutatók alkalmazásában; elvárja, hogy a mentesítésért felelős hatóságnak történő jövőbeli jelentéstétel révén tájékoztatást kapjon ezen új keret megvalósításának eredményéről;

15.megjegyzi, hogy az EGSZB a küldetését vélemények megfogalmazásával teljesíti, amelyek vonatkozhatnak az Európai Bizottság jogalkotási javaslataira (felkérésre), lehetnek saját kezdeményezésű vélemények, amelyek cselekvésre szólítják fel az uniós intézményeket, valamint lehetnek feltáró vélemények, amelyek hozzájárulnak az Európai Bizottságnak a tervezett kezdeményezésekkel kapcsolatos munkájához; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB álláspontjai kiemelten jelenhetnek meg állásfoglalásokban, illetve helyet kaphatnak értékelő és tájékoztató jelentésekben is; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek a 2024. évi jogalkotási ciklusban a Parlament, a Tanács és a Bizottság támogatása terén végzett teljesítményéért; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB 142 véleményt és jelentést fogadott el, ami csökkenést jelent a 2023. évi 213-hoz képest, valamint 148 meghallgatást és 26 konferenciát szervezett a 2023. évi 146-hoz, illetve 24-hez képest; elismeri, hogy a jogalkotási ciklus 2024-es megújítását követően csökkent a felkérések száma és következésképpen az EGSZB által abban az évben elfogadott vélemények száma is; megjegyzi, hogy az EGSZB tagjai 2024-ben 518 magas szintű ülésen, csúcstalálkozón és konferencián vettek részt, a 2023. évi 429-hez képest; ösztönzi a gazdasági növekedést, a versenyképességet és az EU stratégiai autonómiáját támogató kezdeményezések priorizálását;

16.ösztönzi az EGSZB-t, hogy továbbra is törekedjen arra, hogy munkáját azokra a területekre összpontosítsa, ahol egyértelmű, mérhető és szakpolitikai szempontból releváns hozzájárulásokat tud nyújtani, és fejlessze tovább azokat a teljesítmény- és hatásalapú mutatókat, amelyek túlmutatnak a tevékenységalapú outputokon, és jobban tükrözik az eredményeket és a polgárok számára releváns szempontokat;

17.a nyomonkövetési jelentés alapján üdvözli az EGSZB azon kötelezettségvállalását, hogy véleményeket fogalmaz meg a munkavállalói jogokról, a társadalmi befogadásról és az emberi jogok megsértéséről, és hogy megfelelő források rendelkezésre állása esetén az uniós jogszabályok és programok tekintetében kiterjeszti értékeléseinek hatókörét;

18.nagyra értékeli az EGSZB által 2024-ben annak érdekében tett intézkedéseket, hogy növelje munkájának láthatóságát és hatását a politikai és jogalkotási ciklusban; üdvözli, hogy egy kísérleti projektet követően hivatalosan elindították a Tanácstól vagy a Bizottságtól érkező kötelező felkérésekre válaszul kidolgozott vélemények új formátumát; megjegyzi, hogy az új formátum növeli a felhasználóbarát jelleget és a jogalkotó általi felhasználhatóságot, ugyanakkor elősegíti az EGSZB munkája során a prioritások jobb kitűzését; megjegyzi továbbá, hogy a kiválasztott vélemények ellenőrzőlista és iránymutatás révén történő megerősített nyomon követésének köszönhetően az EGSZB arra számít, hogy azok elfogadásuk után is relevánsak maradnak, és beépülnek a többszintű jogalkotási folyamatokba; üdvözli továbbá, hogy az EU Law Tracker (EULT) webhely 2024 áprilisától tartalmazza az EGSZB véleményeit, így azok immár hivatkozásként jelennek meg a jogalkotási dossziékban; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB elfogadott egy belső tervet is az uniós prioritások jobb előrejelzése, az intézményközi koordináció javítása, a terjesztés és a nyomon követés megerősítése, valamint a hatás szisztematikusabb mérése érdekében;

19.nagyra értékeli az EGSZB által 2024-ben annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy javítsa véleményeinek hozzáférhetőségét, egyértelműségét és használhatóságát az uniós intézmények számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések célja a jogalkotók tájékozott döntéshozatali képességének javítása;

20.elismeréssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB számos kiemelt kezdeményezést terjesztett elő, amelyek Unió-szerte megerősítették a részvételt, a befogadást és a szakpolitikai hatást; megjegyzi, hogy az EGSZB 2024 szeptemberétől vezető szerepet vállalt abban, hogy véleményalkotási folyamatában alkalmazza az uniós ifjúsági tesztet, és 73 ifjúsági szervezet hálózatának bevonásával mintegy 40 véleményt tesztelt; üdvözli és támogatja az EGSZB arra irányuló kezdeményezéseit, hogy megerősítse a fiatalok részvételét a politikai döntéshozatali folyamatban; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB a bővítési tagjelöltekre vonatkozó inkluzívpárbeszéd-kezdeményezés révén kiterjesztette a tagjelölt országokkal való együttműködését a jövőbeli bővítésekre való felkészülés jegyében, lehetővé téve a civil társadalom 146 képviselője számára, hogy tanulmányozócsoportokban, szekcióüléseken és (a 2024. októberi) plenáris ülésen való részvétel révén közvetlenül hozzájáruljanak az EGSZB véleményeihez; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek az uniós kék megállapodás előmozdításáért, amivel elősegítette, hogy az Unió napirendre tűzze a vízgazdálkodás rezilienciáját; hangsúlyozza, hogy az EGSZB továbbra is vezető szerepet töltött be a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformjában, és 2024-ben társszervezője volt az uniós ökológiai díjaknak, megerősítve ezáltal a kapcsolatokat a civil társadalmi szereplőkkel a biogazdálkodás terén; ösztönzi az EGSZB-t, hogy a vélemények hatályát terjessze ki a közjavakkal kapcsolatos további uniós jogszabályokra és a mérhető eredményekre is;

21.felkéri az EGSZB-t, hogy fokozza a mesterséges intelligenciára (AI) kiterjedő átfogó digitális átalakulási stratégia kidolgozását, szem előtt tartva, hogy biztosítani kell a mesterséges intelligencia használatának emberi felügyeletét. A stratégiának ki kell terjednie az automatizálásra, az interoperabilitásra és az adatkormányzásra is, ugyanakkor azt a kialakulóban lévő technológiák biztonságos, etikus, felelős és átlátható használatát biztosító szilárd keretnek kell kísérnie;

22.a kérdőív alapján érdeklődéssel veszi tudomásul az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozottan stratégiai megközelítést alkalmazzon a hatásokkal kapcsolatos munkájára vonatkozó prioritások meghatározására, és a döntéshozatal középpontjába a hatásmenedzsmentet helyezze; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2024-ben és 2025-ben három magas szintű stratégiai szemináriumot szerveztek politikai vezetők részvételével, amelyek során az előrejelzések központi szerepet játszottak többek között a kezdeményezések prioritásainak meghatározásához vagy a prioritási sorrendek megszüntetéséhez és a civil társadalom hosszú távú igényeivel való tematikus összhang biztosításához szükséges kritériumok kidolgozásában; megjegyzi, hogy ez a priorizálás be fog épülni az EGSZB fő tevékenységeibe, mivel arra évente kerül sor, és azt 2,5 évente kiegészíti az EGSZB valamennyi szervének, tevékenységének és főbb rendezvényének felülvizsgálata;

23.a 2024. évi megfelelési ellenőrzés tekintetében megjegyzi, hogy az átlagos megfelelési arány magas, 85% (2023-ban 87% volt); sajnálja, hogy a belső kontrollrendszer hatékonysága a 2023-as 78%-ról 2024-ben 66%-ra csökkent; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy jelentős eltérés van a formális megfelelés és a napi működés tényleges hatékonysága között; felhívja az EGSZB-t, hogy foglalkozzon a belső ellenőrzés hatékonysága csökkenésének strukturális okaival, különösen a kockázattudatosság megerősítése, a belső kommunikációs csatornák javítása, valamint a dokumentum- és információkezelési rendszerek korszerűsítésének felgyorsítása révén; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben az EGSZB felülvizsgált határozatot fogadott el az ellenőrzések 23 típusának egyszerűsítésére vonatkozóan, amely 2025 januárjától alkalmazandó; üdvözli, hogy az ellenőrzések tekintetében már elvégzett utólagos ellenőrzések megerősítették, hogy az egyszerűsítés nem vont maga után további kockázatokat;

24.tudomásul veszi az EGSZB 2024. évi éves tevékenységi jelentését (a továbbiakban: az EGSZB jelentése), amely szerint 2024-ben öt új ellenőrzésre került sor az útidő- és távolsági pótlék, a kockázatkezelés, a felkérések, a fő tevékenység- és teljesítménymutatók, valamint az utazási költségek tekintetében, ami összesen 14 ajánlás megfogalmazásához vezetett; tudomásul veszi különösen a belső ellenőrnek az útidő- és távolsági pótlékokkal kapcsolatos megállapításait, például a „szokásos tartózkodási hely” egyértelmű meghatározásának hiányát és a bizonylatokra vonatkozó követelmények hiányát illetően; megjegyzi továbbá, hogy 2025. január végén az ajánlások közül 13 még lezáratlan volt; megjegyzi továbbá, hogy a korábbi ellenőrzésekből származó hét ajánlás még mindig lezáratlan, különösen az etika és a feddhetetlenség, a kifizetési határidők, az ülések engedélyezése, az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága küldöttei és a stratégiai ciklus tekintetében; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az EGSZB új szabályokat fogadott el az ülések engedélyezésére, a juttatásokra és a költségtérítésekre vonatkozóan; felkéri az EGSZB-t, hogy biztosítsa az összes függőben lévő ellenőrzési ajánlás gyors lezárását, különös tekintettel a juttatásokkal, az etikával és a feddhetetlenséggel kapcsolatos ajánlásokra, és továbbra is tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az összes folyamatban lévő ajánlás végrehajtása terén elért eredményekről;

25.megjegyzi, hogy a 2023. évi 707 főhöz képest az EGSZB 2024 végén 713 főt foglalkoztatott; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben 48 szerződéses alkalmazottat és 144 ideiglenes alkalmazottat (akik közül 42-t 2024-ben vettek fel) foglalkoztattak (a 2023. évi 49 szerződéses alkalmazotthoz és 130 ideiglenes alkalmazotthoz képest); hangsúlyozza a határozatlan idejű szerződések biztosításának fontosságát a készségek, a folytonosság, valamint a produktív és stabil munkakörnyezet fenntartása érdekében, és óva int attól, hogy túlzott mértékben külső szolgáltatókra támaszkodjanak; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB 10 szolgáltatót alkalmazott, és 14 főt foglalkoztatott a személyi állomány külső tagjai közül, nem számítva az étkeztetés, a karbantartás, a biztonság és a védelem területén dolgozókat; tudomásul veszi, hogy az álláshelyek betöltöttségének aránya 96% volt (2023-ban 95,50%), és hogy a személyzet fluktuációja 2024-ben 5,60% volt (szemben a 2023. évi 7%-kal);

26.elismerését fejezi ki az EGSZB-nek amiatt, hogy a munkaerő felvételére és megtartására vonatkozó terv végrehajtásának eredményeként immár harmadik éve nettó tehetségimportőr (más intézményektől vett fel alkalmazottakat), mivel 2024-ben a munkaerő-felvétel 42%-a intézményközi áthelyezésekhez kapcsolódott; a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja továbbá, hogy az EGSZB-hez az állandó álláshelyekre 11,60%-kal, az ideiglenes és szerződéses alkalmazotti álláshelyekre pedig 41%-kal nőtt a jelentkezések száma; üdvözli, hogy az EGSZB belső versenyvizsgát indított, amelyre jelentkezhetnek az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak is, és amelynek eredményeként 2025 végére várhatóan létrejön egy tartaléklista; hangsúlyozza, hogy a belső versenyvizsgák fontosak a tehetségek és a szakértelem megtartása, valamint általában az EGSZB emberi erőforrásainak megszilárdítása szempontjából; megelégedéssel veszi tudomásul az EGSZB részvételét a karrierrendezvényeken és állásbörzéken (beleértve a virtuálisakat is) és a nyílt napokon; megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB egy virtuális állásbörzét szervezett, amely konkrét munkakörökre és karrierlehetőségekre összpontosított, és a 270 résztvevő közül 19-en jelentkeztek is a rendezvény idején közzétett első álláshirdetésre;

27.üdvözli az EGSZB arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy javítsa humánerőforrás-keretét annak érdekében, hogy vonzó munkáltatóvá és teljes mértékben befogadó munkahellyé váljon, ahol minden egyén értékes, és teljes mértékben ki tudja bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket; megjegyzi, hogy az EGSZB elemezte a személyzet elkötelezettségére vonatkozó 2023. évi felmérés eredményeit, különböző problémákat azonosított, és végül célzott nyomonkövetési intézkedéseket kezdeményezett, amelyekre 2024 folyamán került sor; ezen intézkedések között megemlíti a munkafeltételekről szóló új határozat (hibrid munka, túlóra, külön szabadság) végrehajtását, az értékelési és előléptetési szabályok felülvizsgálatát, a mobilitásra és az érzékeny álláshelyek kezelésére vonatkozó új politika elfogadását, a 2023 végén elfogadott új sokszínűségi és befogadási stratégia és cselekvési terv végrehajtását, a hiányzások kezelésére szolgáló politika 2025-ben elfogadandó felülvizsgálatát, valamint az EGSZB készségekre vonatkozó új stratégiájával kapcsolatos (folyamatban lévő) munkát; üdvözli, hogy tovább javult a személyzet elkötelezettségét kifejező pontszám, a 2023. évi 70,5%-ról 2025-re 75%-ra nőtt, amint azt az EGSZB legutóbbi felmérése is mutatja;

28.megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB valamennyi uniós állampolgárságot képviselő személyzetet foglalkoztatott, amelyből néhány állampolgárság felülreprezentált; elégedetten jegyzi meg, hogy a személyzet 62,70%-a nő, 37,30%-a pedig férfi volt; a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy a vezetői pozíciók 52%-át nők töltik be, így e tekintetben az EGSZB élenjárónak számít; újfent üdvözli, hogy 2024 januárjában női főtitkárt neveztek ki, ami pozitív lépés a nemek közötti egyensúly elérése felé; elismeri a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség stratégiai prioritásként való beépítésében elért legutóbbi előrelépéseket, amelyek célja egy befogadó és tiszteletteljes munkahelyi kultúra kialakítása; üdvözli a sokszínűségi és befogadási stratégia és cselekvési terv végrehajtását, valamint a nőknek és az alulreprezentált csoportoknak szóló célzott mentorálási és vezetői készségeket fejlesztő programokat; sajnálja azonban, hogy a felső vezetésben a nők aránya 2024-ben is alacsony maradt, és a hét felső vezetői tisztségből jelenleg csak kettőt töltenek be nők, ugyanannyit, mint 2023-ban; elismeri, hogy az EGSZB méretéből következő alacsony fluktuációs arány az egyik oka annak, hogy ezekben a pozíciókban alacsony a nők aránya; üdvözli az EGSZB elkötelezettségét aziránt, hogy felhívja a kinevezésre jogosult hatóságok figyelmét erre a kérdésre, előmozdítsa a nemek szempontjából kiegyensúlyozott kinevezéseket, és célzott fellépésekben vegyen részt a Női Fórum és a vezetői fórum keretében, amelyek támogatják a középvezetői pozíciót betöltő nők vezetői képességeinek fejlesztését és szakmai előmenetelét;

29.emlékeztet az EGSZB arra irányuló kezdeményezésére, hogy új megközelítést vezessen be a stratégiai munkaerő-tervezés és a személyzet elosztása terén, kiaknázva a személyzeti készségekre vonatkozó adatgyűjtést, a szervezeten belüli aktív meghallgatást, valamint az EGSZB politikai szervei által a stratégiai prioritásokról folytatott gondolkodást; a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy ezt az új típusú tervezést egy kísérleti projekt keretében indítják el és korlátozott számú, stratégiai prioritások alapján kiválasztott szolgáltatásokban alkalmazzák; felkéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az előrehaladásról és a későbbi fejleményekről; hangsúlyozza, hogy a stratégiai munkaerő-tervezés fontos jelentőséggel bír az erőforrás-elosztás optimalizálása és a magas szintű prioritásokkal való összhang biztosításában;

30.üdvözli az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egészséges munkakörnyezetet teremtsen személyzete számára; különösen elismerését fejezi ki az EGSZB által a személyzet mentális és fizikai egészségére fordított figyelemért, valamint az egészséggel kapcsolatos kérdésekre való figyelemfelhívás érdekében tett erőfeszítésekért; tudomásul veszi az EGSZB betegszabadságok – például az orvosi részmunkaidő és a kiterjesztett távmunka – kezelésére vonatkozó intézkedéseit annak biztosítása érdekében, hogy a tartós betegséggel kapcsolatban távol lévő személyzet időben visszatérjen a munkába; megjegyzi, hogy a regisztrált betegszabadságon töltött napok teljes száma a 2023. évi 10 552-ről 2024-ben 9 763-ra csökkent, ami 7,50%-os csökkenést jelent, valamint hogy a távollétek arány a 2023. évi 4,08%-ról 2024-ben 3,75%-ra csökkent (ami 2021 óta a legalacsonyabb érték); sajnálja, hogy az EGSZB ezúttal sem tudott adatokat szolgáltatni a kiégési szindróma eseteiről; megjegyzi, hogy az EGSZB érvei között szerepel többek között az, hogy a személyzet nem köteles előzetesen megosztani az orvosi adatokat, hogy a kiégés nem elismert orvosi diagnózis, és hogy a kiégés okai nem feltétlenül a munkával kapcsolatosak, valamint hivatkozik az orvosi titoktartásra is; megjegyzi, hogy az EGSZB anonimizált statisztikai adatokat gyűjt a mentális egészséggel kapcsolatos betegszabadságokról, de a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé a munkával kapcsolatos kiégés és egyéb, nem a munkával összefüggő problémák közötti különbségtételt; hangsúlyozza azonban, hogy a kiégés orvosi adatok nélkül is mérhető, mivel léteznek a munkával kapcsolatos kiégés felmérésére használható eszközök, és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) anonim kérdőívek használatát támogatja a munkahelyi stressz és a kiégés tényezőinek a munkával kapcsolatos mentális egészségügyi problémáktól elkülönített mérésére; sürgeti az EGSZB-t, hogy konzultáljon az európai adatvédelmi biztossal is a kiégéssel kapcsolatos adatok orvosi vagy nem orvosi eszközökkel történő gyűjtéséről, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a nyomon követésről;

31.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB és az RB elindította a SPaCES projektet, amelynek célja, hogy a személyzet képviselőinek és a szociális partnerek bevonásával, teljes mértékben részvételen alapuló és átlátható folyamat révén korszerűsítse és optimalizálja munkaterületeit; hangsúlyozza, hogy a projekt hosszú távú átalakulást jelent, amelynek célja a hatékonyság, az együttműködés és a rugalmasság javítása mindkét intézménynél, összhangban a hibrid munkavégzéssel; megjegyzi, hogy a SPaCES projektet teljes mértékben részvételen alapuló megközelítés alkalmazásával hajtják végre, ezáltal biztosítva a személyzet bevonását és képviseletét minden szakaszban; megjegyzi, hogy az első szakasz – amelyet egy külső vállalkozó támogat, és amelynek befejezése 2025 nyarára van betervezve – magában foglalja a két bizottság vezetőségének és valamennyi szolgálatának részvételével tartott munkaértekezleteket, valamint egy részletes tevékenységalapú munkaelemzést a munkaterület iránti jövőbeni igények azonosítása érdekében; üdvözli, hogy külön irányítási struktúrát, projektcsapatot és kapcsolattartói hálózatot hoztak létre a folyamat irányítására, az átláthatóság biztosítására és valamennyi releváns érdek képviseletére;

32.megjegyzi, hogy az EGSZB 52 gyakornokot vett fel hosszú távra (5 hónapos) és két gyakornokot rövid távra, akik 2024-ben mindannyian havi juttatásban részesültek, összhangban az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, 2023. június 14-i parlamenti állásfoglalással (2020/2005(INL)), amely felszólít arra, hogy minden európai szakmai gyakorlat fizetett legyen;

33.üdvözli a szervezetváltási folyamatokban 2024 folyamán folytatott intenzív és strukturált szociális párbeszédet; ösztönzi az EGSZB-t, hogy tartsa fenn és erősítse tovább a személyzet képviselőinek szisztematikus bevonását a többek között a digitalizációval, a belső átszervezéssel és az új munkamódszerekkel kapcsolatos reformokba;

34.emlékeztet arra, hogy a megerősített etikai keret részeként az EGSZB és a belső ellenőr megállapodott az EGSZB etikai és feddhetetlenségi keretének ellenőrzésére vonatkozó cselekvési tervről, amely tíz ajánlást tartalmaz, amelyek közül nyolcat 2025 márciusáig lezártak; a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy a bizottság a két lezáratlan ajánlással a bizottság tisztviselőinek kötelezettségeire vonatkozó útmutató felülvizsgálatának és frissítésének keretében foglalkozott, amelynek tartalma a bizottság intranetén is meg fog jelenni;

35.megjegyzi, hogy az EGSZB 2024-ben folytatta a személyzet képzését és az etikai kérdésekkel kapcsolatos témákra való figyelemfelhívást: megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB minden alkalmazott számára kötelező etikai és feddhetetlenségi képzéseket kínál, és 2024-ben kilenc ilyen képzésen 54-en vettek részt; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben a 47 vezetőből 40 vett részt a munkahelyi tiszteletről és a vezetők szerepéről szóló képzéseken, 25 alkalmazott pedig a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatala által tartott, a fegyelmi következményekkel járó lehetséges kísértésekkel kapcsolatos képzéseken; üdvözli, hogy a felmérések szerint az EGSZB személyzete jelentős arányban ismeri többek között az EGSZB szilárd értékeit és etikai normáit, a visszaélések bejelentésére vonatkozó eljárásokat és a bizalmi személyek hálózatát;

36.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2024-ben két állítólagos zaklatással kapcsolatos esetet jelentettek be, amelyeket kivizsgáltak és 2025-ben lezártak, mivel az egyik esetben nem állapítottak meg zaklatást, a másikban pedig elfogadták az érintett személy által a nem megfelelő magatartása miatt tett hivatalos bocsánatkérést; megjegyzi továbbá, hogy határozatot hoztak egy másik, 2024 előtt benyújtott, fegyelmi eljáráshoz kapcsolódó zaklatási ügyben; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben nem jelentettek be szexuális zaklatást; újfent hangsúlyozza, hogy a személyzet jóllétének védelme érdekében zéró toleranciát kell alkalmazni a zaklatással szemben, és emlékeztet arra, hogy ez minden munkáltatóra vonatkozó kötelezettség;

37.a nyomonkövetési jelentés alapján tudomásul veszi azon bírósági eljárás fejleményeit, amelyet a belga hatóságok az EGSZB egy volt, kötelezettségszegéssel vádolt tagjával szemben indítottak, amely az EGSZB-n belüli zaklatással kapcsolatos, az EGSZB által 2023-ban indított és lezárt panaszhoz kapcsolódik; megjegyzi, hogy ezt az eljárást felfüggesztették, mivel az illetékes belga bíróság felvilágosítást kért az Európai Unió Bíróságától az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 10. cikkének értelmezésével kapcsolatban; felkéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az üggyel kapcsolatos fejleményekről;

38.megelégedéssel nyugtázza, hogy az EGSZB élen jár az átláthatóság tekintetében, mivel az eredeti aláíró feleket leszámítva az első olyan szerv, amely csatlakozott az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz; üdvözli az EGSZB által elfogadott átláthatósági intézkedéseket, beleértve a tagjai számára megfogalmazott azon ajánlást, hogy csak a nyilvántartásba vett érdekelt felekkel találkozzanak, a tagok azon kötelezettségét, hogy találkozóikat tegyék közzé online, valamint az arra vonatkozó lehetőséget, hogy az EGSZB előadói – többek között egy 2025-ben indított kísérleti projekt révén – „jogalkotási lábnyomot” csatoljanak véleményükhöz; megjegyzi, hogy az EGSZB véleményei immár hivatkozásként jelennek meg az EULT jogalkotási dossziéiban; a kérdőív alapján megelégedéssel veszi tudomásul továbbá az EGSZB alapvető adminisztratív működéssel kapcsolatos átláthatósági intézkedéseit például a pénzügyek, a közbeszerzés, a humánerőforrások és a dokumentumokhoz való hozzáférés területén;

39.megjegyzi, hogy az EGSZB szilárd kerettel rendelkezik az összeférhetetlenségek és a forgóajtó-jelenség elkerülése érdekében; a személyzet tekintetében megjegyzi, hogy az EGSZB biztosítja, hogy az összeférhetetlenségi szempontok minden felvételi és kiválasztási eljárásnak részét képezzék; megjegyzi, hogy a személyzet köteles előrelátóan bejelenteni minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséghez vezethet; az EGSZB tagjaival kapcsolatban megjegyzi, hogy az általuk bejelentett információk változása esetén legkésőbb a szóban forgó változástól számított két hónapon belül új nyilatkozatot kell benyújtaniuk; a tagokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy az EGSZB etikai bizottsága foglalkozott egy lehetséges összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatás iránti kérelemmel; az EGSZB személyzetével kapcsolatban megjegyzi, hogy 2024-ben nem jelentettek be összeférhetetlenséggel vagy visszaélés-bejelentésével kapcsolatos esetet;

40.aggodalommal vesz tudomásul egy külső szolgáltatót érintő, csalás gyanújával kapcsolatos esetet, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) elutasított, majd 2024-ben potenciális bűncselekmények miatt az Európai Ügyészséghez (EPPO) utalt; a kérdőív alapján megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB ebben az ügyben teljes mértékben együttműködik az Európai Ügyészséggel (EPPO); megjegyzi továbbá, hogy ez a szolgáltató kifizette a megállapodás szerinti kötbér összegét az EGSZB-nek; ezzel összefüggésben üdvözli az EGSZB által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy a jövőben hatékonyabb legyen az ilyen esetek megelőzésében azáltal, hogy szigorúbb megfelelőségi ellenőrzéseket végez a közbeszerzések és a szerződések végrehajtása során, valamint megerősíti az ezzel kapcsolatos iránymutatást és képzést; megjegyzi, hogy egy, az OLAF által 2023-ban vizsgált ügyet visszautaltak az EGSZB-hez egyszerűsített belső igazgatási vizsgálat elvégzése céljából, amelyet 2024-ben indítottak el, és amelynek eredményeként 2025 júliusában zárójelentés készült a kinevezésre jogosult hatóság számára; felkéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy ebben az ügyben hoztak-e jogerős határozatot; megjegyzi továbbá, hogy egy, az ombudsman által 2023-ban indított vizsgálatot 2024-ben lezártak azzal a megállapítással, hogy az EGSZB részéről nem történt hivatali visszásság;

41.megelégedéssel veszi tudomásul a kérdőív alapján, hogy a bizottság a Parlament korábbi felhívásait követően csalás elleni stratégiát dolgozott ki, amely magában foglalja a képzési politikákra vonatkozó, végrehajtandó konkrét intézkedéseket tartalmazó kísérő cselekvési tervet, valamint figyelemfelkeltő kampányokat és az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel kötött felülvizsgált együttműködési megállapodásokat, amelyeket szolgálatközi konzultációs és elfogadási folyamatnak vetettek alá; felkéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos nyomon követésről; üdvözli, hogy az EGSZB szervezett két képzést, amelyeket az OLAF személyzete tartott a közbeszerzés terén a csalással kapcsolatos tudatosságról és a csalás megelőzéséről, amelyen 21-en vettek részt, továbbá az Európai Ügyészséggel közösen szervezett egy figyelemfelkeltő ülést azzal a céllal, hogy megismertesse az EGSZB személyzetét az Európai Ügyészség megbízatásával, és iránymutatást nyújtson arra vonatkozóan, hogy hogyan kell bejelenteni a lehetséges eseteket az Európai Ügyészségnek; felkéri az EGSZB-t, hogy a csalás elleni stratégia végrehajtása során erősítse meg kockázatértékelési, -megelőzési, -felderítési és -nyomonkövetési eljárásait;

42.megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB együttes informatikai költségvetése 2024-ben 13 700 000 EUR volt, a 2023. évi 12 700 000 EUR-hoz képest, ami 7,87%-os növekedést jelent, míg 2024-ben e költségvetésből 760 000 EUR-t (azaz mintegy 6%-ot) költöttek kiberbiztonságra; a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az informatikai projektek finanszírozása 2023-hoz képest 109 000 EUR-val, vagyis 4%-kal nőtt, ami elsősorban az M365 Munkahelyi Program és a Kiberbiztonsági Átalakítási Program támogatásának tudható be; megjegyzi továbbá, hogy a berendezésekre fordított kiadások 117 000 EUR-val (azaz 20%-kal) nőttek, főként az ár-kiigazítások és a telefonos infrastruktúrába történő stratégiai beruházások miatt; elismeri az EGSZB aggodalmát, miszerint a digitalizáció és a kiberbiztonság területén strukturálisan alulfinanszírozott, és figyelmeztet arra, hogy a kiberbiztonságba történő beruházások tartós alulfinanszírozottsága strukturális kockázatot jelent az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek integritására nézve; felhívja az EGSZB-t, hogy fogadjon el strukturált ütemtervet a 10%-os kiberbiztonsági kiadási referenciaérték fokozatos elérésére, beleértve az éves mérföldköveket, a kockázatalapú rangsorolást és a mentesítésért felelős hatóságnak való rendszeres jelentéstételt; hangsúlyozza, hogy a koherens és reziliens kiberbiztonsági helyzet biztosítása érdekében meg kell erősíteni az együttműködést az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonsági szolgálatával (CERT-EU), valamint az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési hatóság nem vette bele az Unió 2026. évi költségvetésébe az ahhoz szükséges 1 176 000 EUR összeget, hogy az EGSZB (és az RB) jelentős kiberbiztonsági korszerűsítést hajtson végre, ami megvalósíthatatlanná teszi az (EU, Euratom) 2023/2841 rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról (HL L, 2023/2841, 2023.12.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj). említett azon célkitűzés teljesítését, hogy teljes informatikai kiadásainak mintegy 10%-át a kiberbiztonságra fordítsa; megfelelő forrásokat kér annak érdekében, hogy az EGSZB és az RB jelentős kiberbiztonsági fejlesztést hajthasson végre;

43.tudomásul veszi a digitalizáció és az informatikai irányítás terén 2024-ben elért kulcsfontosságú előrelépéseket, többek között a wifilefedettség kiterjesztését, a Microsoft 365 és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kísérleti projektek bevezetését, a felhőalapú átállást és a kiberbiztonsági napokon keresztül történő figyelemfelkeltést; üdvözli az Információtechnológiai Közös Igazgatóság (DIIT) által elindított többéves digitális stratégiát (DS 2024–2026), amely négy kiemelt program köré épül: M365 (digitális munkahely program), ARES (a Bizottság dokumentumkezelő rendszere), EdiT (az uniós intézmények által a jogalkotási dokumentumok megszövegezéséhez használt közös eszköz) és kiberbiztonság; az EGSZB jelentése és a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az EGSZB 2024–2026-os időszakra vonatkozó digitális stratégiája felülvizsgált digitális irányítási modellt vezet be, amelynek célja az intézményi együttműködés fokozása, a munkafolyamatok észszerűsítése, a folyamatok automatizálása, a jogszabály-szövegezés javítása és a reziliencia megerősítése;

44.a kérdőív alapján tudomásul veszi a HAN (HERMES-ARES-NOMCOM) rendszer megvalósítását a biztonságos dokumentumkezelés és az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében, valamint az EdiT XML szerkesztő elfogadását a jogszabály-szövegezéshez; üdvözli az előrehaladást az iratkezelés terén, amelynek a teljes körű bevezetése 2026-ra várható; elismeri az informatikai infrastruktúra terén végrehajtott újításokat, beleértve az automatizálást, a felhőalapú átállást és egy új humánerőforrás-gazdálkodási eszköz (a Syspert felváltó HRT) 2024-es bevezetését;

45.megjegyzi, hogy az EGSZB az Európai Bizottság neurális gépi fordítási platformját, az eTranslationt használja a fordítások automatikus generálására, ami további segítséget nyújt a fordítók munkájához; megjegyzi, hogy ezzel párhuzamosan az EGSZB sikeresen végrehajtott egy MI-alapú, beszédfelismerésen alapuló átírással kapcsolatos kísérleti projektet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2024-ben kifejlesztett szoftver használatával; megjegyzi továbbá, hogy a Fordítási Igazgatóság 2024 júniusában egyéves kísérleti projektet indított a DeepL alternatív fordítási eszközként való használatának értékelésére, amelyről úgy ítélték, hogy nem nyújt hozzáadott értéket az EGSZB dokumentumainak fordítására már alkalmazott rendszerekhez képest;

46.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az EGSZB szoros együttműködést tart fenn az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU), és különböző eszközöket és folyamatos nyomon követést alkalmaz a rendszer sebezhetőségeinek észlelésére és kezelésére; megjegyzi továbbá, hogy a DIIT megkezdte az „Essentials 8”, a NIST kiberbiztonsági keret és az OWASP referenciamodellként történő alkalmazását a kockázatkezelés megerősítése, az irányítás javítása, valamint a biztonságnak az azonosítási, védelmi, felderítési, reagálási és helyreállítási folyamatokba való integrálása érdekében; elismeri, hogy folyamatban van a működési és szabályozási követelményekkel való teljes összhang elérésére irányuló munka; a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az EGSZB újradefiniálta a kiberbiztonságot és azt a teljes személyzet közös felelősségének tartja, amelyet egy többéves terv, folyamatos képzés és figyelemfelkeltő kampányok támogatnak;

47.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB kommunikációs csatornái a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetők; megjegyzi, hogy az EGSZB web-akadálymentesítési útmutatót alkalmaz, és legtöbb alkalmazása esetében átfogó hozzáférhetőséget biztosít; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EGSZB honlapját rendszeresen ellenőrzik honlap-akadálymentesítéssel foglalkozó szakértők, akik ajánlásokat adnak ki, amelyeket majd végrehajtanak, a következő ellenőrzésre pedig 2026-ban kerül sor;

48.elismerését fejezi ki az EGSZB által 2024-ben annak biztosítása érdekében tett erőfeszítésekért, hogy a személyzet elsajátítsa az egyre inkább digitalizált munkakörnyezethez és a célzott tájékoztató kampányok végrehajtásához szükséges digitális készségeket, és a személyzet fejlesztésének támogatása érdekében átfogó képzési és coaching programot kínál, valamint naprakész informatikai tudásbázist tart fenn egy mesterséges intelligencián alapuló interfész segítségével; ösztönzi a kiberbiztonsággal, valamint a mesterséges intelligencia biztonságos, etikus és hatékony használatával kapcsolatos képzéseket;

49.a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos nem kezdeményezett vizsgálatot az adatvédelmi szabályok EGSZB-n belüli alkalmazásával kapcsolatban; megjegyzi azonban, hogy a külső ellenőrzés irányításával kapcsolatban 2023-ban indított vizsgálat még nem zárult le; felkéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ügy nyomon követéséről;

50.a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy az EGSZB hosszú távú ingatlanstratégián dolgozik, tekintettel a SPAAK épület közelgő felújítására és arra, hogy a B-100 épületet 2026 augusztusában kiürítik; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB épületeinek folyamatban lévő műszaki és környezetvédelmi ellenőrzéseinek eredményei is szerepelnek majd ebben a stratégiában; felkéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ügy fejleményeiről;

51.nagyra értékeli, hogy az EGSZB 2024-ben befejezte a JDE épület nyugati oldalán található mind a hat felvonó korszerűsítését és akadálymentesítési fejlesztését, beleértve egy kifejezetten a csökkent mozgásképességű személyek számára tervezett felvonó létesítését is; üdvözli a kerekesszékesek, a vakok és látássérültek, a siketek, valamint a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fizikai korlátokkal rendelkező személyek számára bevezetett jelentős fejlesztéseket, beleértve a továbbfejlesztett hang- és vizuális jelzéseket, az adaptált ellenőrzéseket, az ajtók hosszabb ideig való nyitva tartását, a tükröket és biztonsági elemeket, valamint a kapaszkodókat;

52.tudomásul veszi az EGSZB jelentését, amely szerint 2024-ben az RB-vel együttműködve új közös kommunikációs teret hoztak létre a JDE épületben; kiemeli, hogy a korábbi könyvtár területén található létesítmény magában foglal egy korszerű felvételkészítő stúdiót, egy „stand-up” interjúszobát és egy konferenciatermet;

53.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB 198 894 EUR-t különített el működése környezetbarátabbá tételére, amely összeg 55%-át az energiagazdálkodással és -hatékonysággal kapcsolatos tanácsadási és szakértői szolgáltatásokra, 45%-át pedig infrastrukturális fejlesztésekre, például LED-világításra, kerékpárparkolókra és fogyasztásmérésre; üdvözli, hogy ezek a beruházások az épületek innovatív berendezéseivel, a 100%-ban zöld villamos energiával, az intelligens energiamegtakarítási technológiákkal és a digitalizációval kapcsolatos folyamatos kezdeményezésekkel együtt hozzájárultak az energiafogyasztás és a kibocsátások csökkentéséhez;

54.a kérdőív alapján megállapítja, hogy 2023-hoz képest 2024-ben csökkent a villamosenergia-fogyasztás (–19%), a gázfogyasztás (–13%) és a vízfogyasztás (–12%) és a hulladékmennyiség (–12%), viszont nőtt a papírfogyasztás (+ 1%); üdvözli továbbá, hogy ugyanebben az időszakban a teljes munkaidős egyenértékre jutó szén-dioxid-kibocsátás 4,30%-kal csökkent (az EGSZB-tagok utazásaiból származó kibocsátásokat nem számítva); a kérdőív alapján tudomásul veszi az EGSZB arra irányuló intézkedéseit, hogy személyzete és tagjai körében fenntarthatóbb utazási lehetőségeket támogasson, valamint a személyzet kiküldetésére vonatkozó útmutató folyamatban lévő felülvizsgálatát, amely kulcsfontosságú elemként magában foglalja a környezeti lábnyomot; üdvözli továbbá, hogy az EGSZB a hulladékcsökkentés és az erőforrás-hatékonyság kultúrájának előmozdítása érdekében a hulladékgazdálkodásra és -újrafeldolgozásra összpontosít;

55.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB 60 000 EUR-t és 25 000 EUR-t meghaladó, az RB-vel közösen kezelt ajánlati felhívásai az energiaunió, az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaság elveivel összhangban fenntarthatósági záradékokat tartalmaznak; megjegyzi, hogy az EGSZB étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó új keretszerződése, amely 2024 augusztusában lépett hatályba, követelményeket ír elő az ökológiai és helyben előállított termékek, az élelmiszer-adományozás, valamint a szezonális gyümölcsök és zöldségek tekintetében;

56.a kérdőív alapján megelégedéssel veszi tudomásul az EGSZB arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa a személyzet fenntartható mobilitását; megjegyzi különösen, hogy az EGSZB pénzügyi hozzájárulást biztosít a tömegközlekedéssel történő utazáshoz használt bérletekhez, a személyzet azon tagjai számára, akik kerékpárral ingáznak, valamint 2024-től a Flex SNCB előfizetésekhez, hogy figyelembe vegye a hibrid munkafeltételekkel kapcsolatos szempontokat; tudomásul veszi az EGSZB azon tervét, hogy az RB-vel közösen részt vesz az Európai Bizottság vezetésével folytatott, elektromos kerékpárok beszerzésére és karbantartására irányuló (2026-ban újraindítandó) ajánlati felhívásban; üdvözli a Brüsszel fővárosi régióval a mobilitástervezés terén folytatott folyamatos együttműködést és az EGSZB részvételét az intézményközi kezdeményezésekben, amelyek hozzájárulnak a fenntartható ingázás kultúrájához;

57.elismerését fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB adminisztratív szinten szoros együttműködést alakított ki az RB-vel, mivel a két bizottság a teljes intézményi autonómia fenntartása mellett megosztja épületeit és közös szolgálatait a fordítás, az infrastruktúra, a logisztika, a biztonság, a közbeszerzés, a pénzgazdálkodás és az informatika területén; megjegyzi, hogy a két bizottság az együttműködés más területekre való kiterjesztése érdekében és a költségvetési korlátokra tekintettel 2024-ben közösen indított két kulcsfontosságú projektet, konkrétan az irodai környezet átalakítására irányuló SPaCES projektet és a Fordítási Igazgatóság stratégiai reformját, amely strukturális átszervezés, a nyelvi technológiák hatékonyabb használata és az emberi fordítási kapacitás fokozatos csökkentése révén hozzájárul a hatékonyság és a költséghatékonyság növeléséhez;

58.üdvözli az EGSZB és az RB közötti megállapodás végrehajtásának első évében az audiovizuális területen elért pozitív eredményeket, például a külön-külön irányított projektekhez képest mintegy 140 000 EUR összegű költségvetési megtakarítást és a gyártási kapacitás növelését, mivel 2025 júniusáig 85 videó készült, míg a 2024-es évben összesen mintegy 90 videó;

59.elismerését fejezi ki az EGSZB-nek az RB-vel kötött együttműködési megállapodás végrehajtásának köszönhetően elért jelentős megtakarításokért, amely megállapodás közös szolgálatokat hozott létre, amelyek főként az informatika, a logisztika és a közbeszerzés területén látnak el feladatokat; a kérdőív alapján megelégedéssel veszi tudomásul az EGSZB által 2024-ben a következő területeken elért megtakarítások becsült összegét: informatika (körülbelül 16 millió EUR), infrastruktúra (körülbelül 8 millió EUR), nyomdai szolgáltatások (körülbelül 125 000 EUR) és biztonsági szolgáltatások (körülbelül 800 000 EUR); megjegyzi továbbá, hogy amennyiben az EGSZB és az RB külön fordítási és közbeszerzési szolgáltatásokkal rendelkezne, az általános személyzeti költségek legalább 30%-kal emelkednének; megismétli arra irányuló felhívását, hogy ezt az együttműködést a lehető legnagyobb mértékben terjesszék ki a közös szolgálatok közös igazgatásának létrehozására, és továbbra is különítsék el az alapvető független megbízatásukért felelős szolgálatokat és szervezeti egységeket;

60.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB jelentős költségvetési és adminisztratív megtakarításokat ért el a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén, különös tekintettel a Bizottsággal a pénzügyi és kulcsfontosságú humánerőforrás-gazdálkodási informatikai eszközök használatára; üdvözli továbbá az EGSZB részvételét a más intézmények, például a Parlament és az Európai Bizottság vezetésével folytatott intézményközi közbeszerzési eljárásokban például a kiküldetések, a biztosítás, az utazás, az informatika, a fordítás és az audiovizuális berendezések terén; a kérdőív alapján megállapítja, hogy az EGSZB-nél az egyes szolgáltatásoknak a Bizottsághoz történő kiszervezésével kapcsolatban felmerülő teljes költség a 2023. évi 793 000 EUR-ról 2024-ben 893 000 EUR-ra nőtt;

61.felhívja a figyelmet az EGSZB és a Parlament közötti 2024. évi együttműködéssel kapcsolatos bizonyos fejleményekre és adatokra: új együttműködési megállapodás elfogadása, az európai választásokat előkészítő együttműködésről szóló egyetértési megállapodás aláírása, 55 képviselő részvétele az EGSZB 38 rendezvényén, az EGSZB részvétele a Parlament 32 rendezvényén, valamint részvétel különböző kétoldalú és képviselőcsoporti üléseken;

62.felhívja a figyelmet az EGSZB és az Európai Bizottság közötti 2024. évi együttműködéssel kapcsolatos bizonyos fejleményekre és adatokra: biztosok részvétele az EGSZB 10 plenáris ülésén és az EGSZB által szervezett egyéb rendezvényeken, több mint 30 közös kommunikációs projekt a civil társadalom bevonása érdekében, 20 konkrét közös tevékenység, az EGSZB hozzájárulása az Európai Bizottság 17 szakértői csoportjához, hat feltáró vélemény és az EGSZB által az Európai Bizottság kérésére készített három értékelő jelentés;

63.felhívja a figyelmet az EGSZB és a Tanács/Európai Tanács közötti 2024. évi együttműködéssel kapcsolatos bizonyos fejleményekre és adatokra: három magas szintű találkozó az Európai Tanács elnökeivel, valamint 21 feltáró vélemény, amelyeket az EGSZB dolgozott ki a belga és a magyar elnökség kérésére,

64.megjegyzi, hogy 2024-ban továbbra is költségvetési megtakarításokat és hatékonyságnövekedést sikerült elérni az EGSZB és uniós intézmények közötti aktív együttműködés révén, többek között azáltal, hogy az EGSZB plenáris üléseit a Bizottság és a Parlament épületeiben szervezték meg, ahol a helyszíneket és a kapcsolódó szolgáltatásokat ingyenesen vagy a külső piaci áraknál alacsonyabb áron biztosítják;

65.megjegyzi, hogy az EGSZB kulcsszerepet játszik a tagállamok nemzeti gazdasági és szociális tanácsaival folytatott, illetve azok közötti kapcsolatok megerősítésében; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy sor került egy új, 13 nemzeti gazdasági és szociális tanácsból álló tematikus munkacsoport elindítására, 32 újságcikknek és a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok által elfogadott jelentések 26 összefoglalójának közzétételére, a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok elnökei és főtitkárai éves ülésének megszervezésére Brüsszelben, valamint egy közösen szervezett szemináriumra, amelyen 2024-ben 100-an vettek részt az európai szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részéről, valamint az uniós intézmények képviselői és tudományos szakemberek; szorgalmazza a közös érdekű témákban folytatott folyamatos együttműködést és a bevált gyakorlatok megosztását, hangsúlyozva a civil társadalom létfontosságú szerepét az Unió jelenlegi kihívásainak kezelésében;

66.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az EGSZB kommunikációra, kiadványokra és dokumentációk beszerzésére szánt teljes költségvetése 2024-ben mintegy 2,5 millió EUR volt (megközelítőleg ugyanannyi, mint 2023-ban), ami a 2024. évre történő átcsoportosításokat követően az EGSZB teljes költségvetésének 1,4%-át teszi ki; üdvözli, hogy az EGSZB 2024-ben – a hatásorientált kommunikációjával összhangban – az uniós intézmények jogalkotási prioritásaihoz kapcsolódó korlátozott számú kommunikációs prioritásra összpontosította az erőforrásait (például az energia megfizethetőségére, a mesterséges intelligenciára, a mentális egészségre, a stratégiai autonómiára, a gazdasági reformra, a nemek közötti egyenlőségre, az ifjúságra és a bővítésre);

67.a kérdőív és az EGSZB jelentése alapján megjegyzi, hogy 2024-ben az EGSZB az európai választási kampány keretében helyi tájékoztató rendezvények és a Civil Társadalmi Hét révén átfogó kommunikációs tervet hajtott végre; ezzel összefüggésben nagyra értékeli, hogy az EGSZB 104 tagja 122 tájékoztató rendezvényen vett részt, amelyekbe – a közösségi médiában való jelenléten felül – mintegy 350 000 polgárt sikerült közvetlenül bevonni; elismerését fejezi ki továbbá azokért az eredményekért, amelyekről az EGSZB számolt be a Civil Társadalmi Hét megszervezésével kapcsolatban: 800 résztvevő, több mint 8 000 interakció, több mint 1 millió megjelenés és mintegy 96 000 videómegtekintés, ami komoly közösségimédia-jelenlétet jelez;

68.üdvözli az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje munkájának láthatóságát; úgy véli azonban, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a kommunikációs tevékenységek egyértelműen elmagyarázzák az EGSZB szerepét és az Unió helyszíni jelenlétéhez való konkrét hozzájárulását, a polgárok számára hozzáférhető és érdemi módon; nagyra értékeli a NaviGate platform 2024. májusi elindítását; megjegyzi, hogy ez a platform, amely internetes hivatkozásokkal látja el az Unió Kiadóhivatalának EU Law Tracker (EULT) webhelyét, jelentősen növelte az EGSZB munkájának láthatóságát, és javította a felhasználói élményt a tagok, a személyzet, a webhelyet más intézményekből felkeresők és a nyilvánosság számára, és 2024-ben 4 600 egyedi látogatót szolgált ki;

69.az EGSZB jelentése alapján megjegyzi, hogy a közösségimédia-jelenléte tovább nőtt, és az EGSZB négy fő fiókját tekintve 2023-hoz képest összességében több mint 18%-kal nőtt a követők száma; kiemeli, hogy a reakciók száma jelentős mértékben, 45%-kal nőtt, és meghaladta a platformok közötti 416 000 interakciót; megjegyzi továbbá, hogy 2024 végére az EGSZB követőinek száma az X-en elérte a 62 868-at, a LinkedInen a 79 647-et, a Facebookon a 49 494-et és az Instagramon a 29 987-et, ami 2023-hoz képest jelentős platformspecifikus növekedést tükröz; megjegyzi, hogy 2024-ben a követők számának növekedése az Instagram-fiók tekintetében volt a legnagyobb (+ 72%); megjegyzi, hogy az uniós intézmények közös megközelítésével összhangban az EGSZB 2024-ben hozta létre első Bluesky-fiókját hivatalos jelenlétének biztosítása érdekében, és ezen a platformon 2025 januárjában kezdte meg tevékenységét.