1.megjegyzi, hogy az ombudsman költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2024-ben összesen 13,3 milliárd EUR-t tett ki, ami az uniós költségvetési kiadások 6,9 %-ának felel meg; megállapítja, hogy az ombudsman költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezete szerinti előirányzatok 0,10 %-át képviseli;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) az „Igazgatás” fejezeten belül 70 ügyletből álló mintát vizsgált, azaz ugyanannyit, mint 2023-ban; megjegyzi, hogy a Számvevőszék továbbá megállapítja, hogy az igazgatási kiadások magukban foglalják a humánerőforrásokkal kapcsolatos kiadásokat, beleértve a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat is, amelyek 2024-ben az összes igazgatási kiadás mintegy 69 %-át tették ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat, és hogy az évek során végzett munkája azt jelzi, hogy összességében ez a kiadás alacsony kockázatú;

3.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 16 (azaz 23 %) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített három hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van; megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés nem tárt fel konkrét problémát az ombudsmant illetően;

4.megállapítja, hogy az ombudsman költségvetése 2024-ben 13 843 160 EUR-t tett ki, ami 2023-hoz képest 630 713 EUR növekedést (+4,77 %) jelent; az ombudsmannak a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2024. évi költségvetési mentesítésre vonatkozó kérdőívére adott válaszai alapján (a továbbiakban: kérdőív) megjegyzi, hogy ez a növekedés elsősorban a bérek kiigazításának köszönhető;

5.megállapítja, hogy a 2024. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően a költségvetés végrehajtási aránya 97,55 %-os volt, ami 2,16 %-os emelkedést jelent a 2023-as évhez képest; megállapítja, hogy ez magában foglalja a 2024-ről 2025-re átvitt előirányzatokat is; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 97,08 %-os volt, ami 2023-hoz képest 0,5 %-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy az átvitt előirányzatok (C8 kreditek) 29,6 %-kal növekedtek, azaz a 2023. évi 304 550 EUR-ról 2024-ben 394 667 EUR-ra; megjegyzi, hogy az előző évről automatikusan átvitt előirányzatok végrehajtási aránya javult, és 2024-ben 76,59 % volt, szemben a 2023-as 73,27 %-kal; megjegyzi azonban, hogy ez az arány alacsony maradt 2022-höz képest (92,59 %), és megismétli az ombudsmanhoz intézett felhívását, hogy növelje az erőfeszítéseit ezen arány javítása érdekében;

6.megállapítja, hogy 2024-ben az ombudsman négy költségvetési átcsoportosítást hajtott végre a költségvetési rendelet 29. cikke alapján, amelyek teljes összege 280 500 EUR, vagyis az adott pénzügyi év előirányzatainak 2,02 %-a volt, szemben a 2023. évi 1,8 %-kal; megjegyzi, hogy az említett átcsoportosításokra olyan különböző költségvetési sorok megerősítése miatt volt szükség, mint például a takarítás, a karbantartás és az energiafogyasztás (+41 %), a kiküldetési költségek (+38,60 %) és az informatika (+24,8 %); megjegyzi, hogy 2024-ben az ombudsman jelentősen csökkentette a fordításokkal kapcsolatos kiadásait, miután a mesterséges intelligenciát (MI) sikeresen integrálták weboldalának fordítási folyamataiba; megállapítja, hogy az ebből eredő megtakarításokat költségvetési átcsoportosítások révén más területek kiadásainak növelésére használták fel;

7.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ombudsman 2024. évi éves tevékenységi jelentése (a továbbiakban: éves jelentés) alapján 2024-ben minden kifizetésre az előírt 30 napos határidőn belül került sor; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben a számlák átlagosan 13,2 nap alatt kerültek kifizetésre, ami javulás 2023-hoz képest (13,5 nap); megjegyzi, hogy az új pénzügyi és számviteli rendszerre (SUMMA) történő áttérés során az ombudsmant 200 000 EUR megfizetésére kérték fel a rendszerhez való hozzáférési jog címén, ami ugyanakkora összeg, mint más, sokkal nagyobb uniós intézmények, hivatalok, szervek vagy ügynökségek esetében; megállapítja, hogy ez az összeg a kétszerese az ombudsman ilyen jellegű szolgáltatásokra szánt költségvetésének; felkéri a Bizottságot, hogy találjon olyan megoldást, amely lehetővé teszi az ombudsman számára, hogy méretével arányos összegért férhessen hozzá a SUMMA rendszerhez; felszólít egy átlátható, objektív és arányos költségmodell létrehozására a közös vállalati pénzügyi rendszerekhez való hozzáférés tekintetében, az érintett intézmény, hivatal, szerv vagy ügynökség méretét, költségvetését és felhasználóinak számát tükröző díjakkal, a kisebbek aránytalan terhelésének megelőzése és a pénzgazdálkodási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében, az alapvető megbízatásukra szánt források aláásása nélkül;

8.megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agresszív háborújának hatása 2024-ben is nyomást gyakorolt az ombudsman költségvetésére; megjegyzi, hogy az ombudsmant leginkább az energiaköltségek növekedése érintette; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy e növekedés ombudsman költségvetésére gyakorolt hatásának kezelése érdekében az ombudsman által a Parlamentnek bérleti díj címén fizetett átalányösszeget újra kellett számítani; megállapítja, hogy ennek eredményeként az ombudsman tényleges energiaköltsége 2024-ben 75 %-kal nőtt, a 2023-as 168 900 EUR-ról 295 400 EUR-ra; a kérdőív alapján megállapítja, hogy az ombudsman szerint az inflációs nyomás halmozott hatásai és a béren kívüli kiadások előző évhez képest legfeljebb 2 %-kal történő emelésének korlátja hatással lesz költségvetésének hosszú távú fenntarthatóságára; hangsúlyozza, hogy ha nem megfelelően kezelik ezt a nyomást, akkor fennáll annak a kockázata, hogy csökken az ombudsman működésének költséghatékonysága, kiszámíthatósága és fenntarthatósága; elismeri, hogy valamennyi uniós intézménynek, hivatalnak, szervnek és ügynökségnek javítania kell költségvetési gazdálkodását azáltal, hogy a szolgáltatókkal való szerződéskötéskor figyelembe veszi az áringadozást is, különösen az energiaágazatban; hangsúlyozza, hogy a költségvetési fegyelemnek összhangban kell lennie a realisztikus költségértékelésekkel annak érdekében, hogy megvédjék az adófizetők pénzét és egyúttal fenntartsák az operatív folytonosságot is;

9.megállapítja, hogy a személyzeti kiküldetési költségek 2024-ben 120 000 EUR-t tettek ki, ami megegyezik a 2023-as költségvetéssel; megjegyzi azonban, hogy 2024-ben belső átcsoportosítások(ok) révén 38,60 %-kal növelték a költségvetés kiküldetésekre vonatkozó cikkét; tudomásul veszi az ombudsman magyarázatát, amely szerint a költségek említett növelése az infláció és a szállásköltségek emelkedése miatt vált szükségessé, illetve szerepet játszott benne az is, hogy az ombudsman halaszthatatlan kiküldetéseinek száma növekedett, mivel a költségvetést azon korábbi évek alapján tervezték, mikor az utazásokat a Covid19-világjárvány miatt korlátozták; megjegyzi, hogy az ombudsman eredeti kiküldetési és utazási költségvetése 2024-ben nem változott (35 000 EUR) az előző évekhez (2022 és 2023) képest; megállapítja, hogy a költségvetés belső átcsoportosításokkal történő növelése után a kiküldetések ténylegesen felmerült költségei 2024-ben összesen 41 326 EUR-t tettek ki https://www.ombudsman.europa.eu/hu/doc/declarations-and-transparency/hu/196382 és https://www.ombudsman.europa.eu/hu/doc/declarations-and-transparency/hu/198831.; az utazásra vonatkozóan realisztikusabb költségvetési előrejelzésre szólít fel annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a nagy összegű évközi transzferektől való függést, és biztosítani lehessen a stabil pénzügyi tervezést;

10.megjegyzi, hogy az ombudsman „2024 felé” című stratégiájának magas szintű célkitűzéseihez kilenc fő teljesítménymutatót rendelt, amelyek 17 összetevőből állnak, az ombudsman 2024. évi éves irányítási tervében meghatározottak szerint; megállapítja, hogy 2024-ben e fő teljesítménymutatók közül 13-at sikerült elérni vagy meghaladni;

11.megállapítja, hogy 2024-ben az ombudsman 2264 új panaszt kezelt (2023-ban 2 392-t), 411 vizsgálatot indított (2023-ban 392-t), köztük 49 közérdekű vizsgálatot (2023-ban 56-ot), 421 vizsgálatot zárt le (2023-ban 372-t), és nagyszámú nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos panaszt kezelt, amelyek száma a 2023. évi 167-ről 2024-ben (új rekordot elérve) 212-re nőtt (ebből 160 esetben további vizsgálatra volt szükség, míg 193 panasz lezárásra került);

12.elismerését fejezi ki az ombudsmannak azért, hogy az eljárások különböző szintjein csökkentette az akták feldolgozásához szükséges időt, például az átlagos panaszkezelési időt (a 2023-as 39 napról 36 napra 2024-ben), továbbá a hatáskörén belüli panaszok kezeléséhez szükséges időt (a 2023-as 91 napról 86-ra 2024-ben); megjegyzi ugyanakkor, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréshez kapcsolódó ügyek lezárásához szükséges átlagos idő jelentősen növekedett, a 2023-as 42 napról 2024-ben 85 munkanapra; megállapítja, hogy az ombudsman meghaladta a lezárt ügyek arányára (az év során lezárt ügyek aránya a nyilvántartásba vett új esetekhez képest) vonatkozó célkitűzését (100 %); sajnálja azonban, hogy a vizsgálatok lebonyolításához szükséges átlagos idő 2024-ben sem csökkent (168 nap a 2023-as 165 naphoz képest), továbbra is meghaladva a 150 napos célértéket; javasolja, hogy az ombudsman finomítsa tovább az ügyek kezelésének időtartamához kapcsolódó kulcsfontosságú teljesítménymutatókat annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az ügyek változó összetettségét egy realisztikusabb, érdemibb és hatékonyság-orientáltabb teljesítményértékelés biztosítása céljából; elismeri, hogy az összetett ügyek esetében – különösen ha több intézményhez, hivatalhoz, szervhez vagy ügynökséghez is kapcsolódnak – hosszabb feldolgozási időre lehet szükség; kiemeli ugyanakkor, hogy a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyek feldolgozásában bekövetkező túlzott késedelmek aláássák a polgárok jogait és összességében az uniós adminisztrációba vetett közbizalmat is; kéri, hogy dolgozzanak ki tervet e késedelmek kezelésére, és javasolja, hogy az MI-fordítások révén létrejött megtakarítás egy részét irányítsák át a vizsgálati munkacsoportok, különösen a nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó csoportok megerősítésére; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ombudsman 2023. évi mentesítés nyomon követéséről szóló Parlamenthez intézett jelentése (a továbbiakban: nyomonkövetési jelentés) alapján az újonnan megválasztott ombudsman egyik fő stratégiai célja az uniós intézményekkel, hivatalokkal, szervekkel és ügynökségekkel folytatott együttműködés és párbeszéd megerősítése, és ezáltal végső soron a vizsgálatok feldolgozásához szükséges idő csökkentése;

13.megállapítja, hogy 2024-ben az ombudsman a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés terén 14 esetben megoldási javaslatot terjesztett elő, három esetben pedig ajánlásokat fogalmazott meg; megállapítja, hogy javulás történt az uniós intézmények, hivatalos, szervek és ügynökségek által az ombudsmannak adott pozitív válaszok tekintetében, mivel az intézmények 2024-ben összességében az igazgatásuk javítására irányuló javaslatok 82 %-át elfogadták (szemben a 2023. évi 81 %-kal), ez azonban tartalmazza a 2023-ban lezárt ügyeket is; felkéri az ombudsmant, hogy dolgozzon ki egy célzott cselekvési tervet, amely célja a fennmaradó el nem fogadott javaslatok mögött rejlő leggyakoribb okok megállapítása és kezelése, valamint kéri az ombudsmant, hogy továbbra is igyekezzen elérni, hogy az érintettek minél nagyobb mértékben kövessék megállapításait, ajánlásait és javaslatait;

14.nagyra értékeli, hogy az ombudsman 2024-ben is folytatta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a polgárok jobban megismerjék és megértsék megbízatását; megelégedéssel veszi tudomásul ezzel összefüggésben, hogy a nőtt az ombudsman hatáskörén belüli panaszok aránya, a 2022-es 33 %-ról és a 2023-as 37%-ról 2024-ben 39%-ra; a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az ombudsman egyik új stratégiai célkitűzése olyan célzott kommunikációs tevékenységek indítása, amelyek biztosítják, hogy a polgárok, akiknek szükségük van az ombudsmanra, tisztában legyenek jogaikkal és a szolgáltatások igénybevételének módjával; megjegyzi, hogy e kommunikációs tevékenységek következtében várhatóan növekedik majd a panaszok száma, ami szükségessé teszi a munkamódszerek felülvizsgálatát és kiigazítását, valamint a digitális eszközök, különösen a mesterséges intelligencia használatának kiterjesztését a panaszkezelési folyamat további optimalizálása érdekében; kéri az ombudsmant, hogy értékelje a panaszok számának várható növekedése okozta költségvetési és humánerőforrásokat érintő hatásokat, valamint folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

15.elismeri az ombudsman 2024-ben tett erőfeszítéseit és azok pozitív hatását az etika, az átláthatóság és az elszámoltathatóság területén, amelyek számos, a különböző uniós intézményekkel, hivatalokkal, szervekkel és ügynökségekkel kapcsolatos vizsgálatot eredményeztek; megállapítja, hogy e vizsgálatok túlnyomó többsége (65 %) 2025-ben a Bizottsággal kapcsolatos;

16.megemlíti ezzel kapcsolatban az ombudsman vizsgálatait: i. a Tanács és a Bizottság által a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelésének módjáról (különös tekintettel a hozzáférés megtagadására vonatkozó kivételekre), amelyben az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy sok esetben a két intézmény túlságosan tágan értelmezte és alkalmazta a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályok szerinti kivételeket, olyan érveléssel, amelyet az EUB már elutasított, ii. arról, hogy a Bizottság megtagadta a hozzáférést a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos dokumentumokhoz, valamint a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán az érdekelt felek és a tagállamok áltat tett észrevételekhez, valamint iii. azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem tudott bemutatni olyan dokumentumokat, amelyek az Európai Unió és Tunézia közötti stratégiai és globális partnerségről szóló egyetértési megállapodással kapcsolatban a tagállamokkal folytatott megbeszéléseken vagy a magas szintű találkozók előkészítésével kapcsolatos belső megbeszéléseken elhangzottakat tartalmaznák;

17.üdvözli az ombudsman 2024-ben, az etika területén végzett vizsgálatait; kiemeli a Bűnüldözési Együttműködési Európai Uniós Ügynökségének (Europol) két korábbi alkalmazottjával és a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos ügyet, a mezőgazdasági biztost érintő, állítólagos összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértési panaszon alapuló vizsgálatot, és annak vizsgálatát, hogy a Bizottság hogyan biztosítja az összeférhetetlenségek elkerülését azokkal a szakértőkkel, akik segítik az Európai Védelmi Alap keretében finanszírozandó pályázatok értékelését;

18.a nyomon követési jelentés alapján megállapítja, hogy az ombudsman továbbra is figyelemmel kísérte a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (a továbbiakban: RRF) kapcsolódó, átláthatósággal és elszámoltathatósággal kapcsolatos kérdéseket, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés terén – főként a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos panaszok kezelése során; aggodalommal jegyzi meg többek között, hogy jelentős késedelem volt tapasztalható a Bizottság részéről az információhoz való hozzáférés iránti kérelmek megválaszolásában, valamint számos esetben a megítélt hozzáférési szint sem volt megfelelő, ami alááshatja a polgárok uniós adminisztrációba vetett bizalmát; nagyra értékeli, hogy a Bizottság a holland helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos ügyben az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát követően szélesebb körű hozzáférést biztosított 172 dokumentumhoz; határozottan elítéli azonban, hogy a 21 hónapba telt a Bizottság számára egy panaszos (újságíró) megerősítő kérelmének megválaszolása, és az eljárás végére, 2024 júliusára, a dokumentumokhoz való hozzáférés már okafogyottá vált; egyetért azzal, hogy olyan jelentős közérdekű ügyekben, mint például az RRF, nem szabad késlekedni a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításával, és úgy véli, hogy ezek a késedelmek az átláthatóság megtagadását és a demokratikus ellenőrzés gyengítését jelentik; megismétli az ombudsman azon véleményét, hogy a Bizottságnak a nyilvános hozzáférésre vonatkozó 1049/2001/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj). kivételeinek alkalmazása során gondosan mérlegelnie kell azt, hogy a közérdek ilyen esetekben elsőbbséget élvez; kéri az ombudsmant, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságait, ha a Bizottság az RRF-hez kapcsolódó dokumentumokat olyan mértékben késlelteti, hogy az időben történő politikai ellenőrzés már nem lehetséges; kéri emellett az ombudsmant, hogy továbbra is fektessen kiemelt hangsúlyt a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokban bekövetkező indokolatlan késedelmekre vonatkozó rendszerszintű munkára, többek között a visszatérő szűk adminisztratív keresztmetszetek és a bevált gyakorlatok intézmények, hivatalok, szervek és ügynökségek közötti azonosítása révén; támogatja az ombudsmant a nyomós közérdekre vonatkozó kritérium következetes alkalmazásának előmozdításában, különösen a nagy hatású dokumentumok esetében, hogy az érdemi nyilvános ellenőrzés céljából időben biztosítsák a hozzáférést;

19.emlékeztet arra, hogy az ombudsman szerint a dokumentumokhoz, kiváltképp a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférést csak kivételesen és a feltétlenül szükséges mértékben szabad korlátozni; emlékeztet továbbá arra, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést megtagadó határozatoknak egyértelműen és szigorúan meghatározott jogi kivételeken kell alapulniuk, és azokat részletes és konkrét indokolásnak kell kísérnie, hogy a polgárok megérthessék a hozzáférés megtagadásának okát, és hatékonyan élhessenek a rendelkezésre álló jogorvoslatokkal; úgy véli, hogy a proaktívabb megközelítés hozzájárulna az átláthatóság tényleges biztosításához, és megelőzné a polgárok és az intézmények közötti költséges és megterhelő jogvitákat HL C, C/2024/4014, 2024.7.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4014/oj.; ösztönzi az ombudsmant a proaktív publikációs gyakorlatok további előmozdítására, különösen a jogalkotási és szakpolitika-alakítási dokumentumok esetében, egyrészt a beépített átláthatóság megerősítése, másrészt a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti ismétlődő kérelmekhez kapcsolódó adminisztratív terhek és perkockázat csökkentése érdekében;

20.emlékeztet arra, hogy a belső ellenőr elvégezte az ombudsman kockázatkezelési keretrendszerének felülvizsgálatát, és egy kilenc pontból álló cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet 2024 végéig meg kell valósítani; a kérdőív és a nyomon követési jelentés alapján megállapítja, hogy valamennyi intézkedést végrehajtották, beleértve egy új kockázatértékelési módszer elfogadását is; felkéri az ombudsmant, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a belső ellenőr által végzett, a cselekvési terv végrehajtására vonatkozó felülvizsgálat eredményéről; kéri az ombudsmant, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a belső ellenőrzési jelentésekben (20/04 (az IT-biztonságról), 21/03 (az adatvédelmi keretrendszerről) és 22/03 (az etikai keretről) tett ajánlások nyomon követéséről;

21.megjegyzi, hogy az ombudsman teljes személyzetének száma a 2023. évi 82-ről 2024-re, 4,90 %-kal 78-ra csökkent; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben az ombudsman 46 tisztviselőt alkalmazott, míg 2023-ban 40-et, a szerződéses alkalmazottak száma pedig 9 fő, ugyanannyi, mint 2023-ban; megjegyzi, hogy az ombudsman alaptevékenységével (panaszokkal és vizsgálatokkal) foglalkozó személyzet aránya a 2023. évi 42,68 %-ról 2024-ben 42,30 %-ra csökkent; megjegyzi továbbá, hogy a létszámterv betöltöttségi aránya a 2023. évi 95 %-ról 2024-ben 97 %-ra nőtt, a fluktuáció aránya pedig a 2023. évi 5,20 %-ról 2024-ben 6,40 %-ra nőtt; emlékeztet a határozatlan idejű munkaszerződések fontosságára a készségek, a folyamatosság és a produktív munkakörnyezet fenntartása érdekében; hangsúlyozza, hogy az alapvető operatív területeken dolgozó személyzet csökkenő létszáma és a határozott idejű szerződésektől való nagyfokú függés csökkentheti az intézményi tudásállományt és az ombudsman hatékonyságát;

22.emlékeztet arra, hogy az ombudsman főtitkári posztja több mint két éve – 2022. szeptember 1-je óta – betöltetlen; megjegyzi, hogy a Parlament ezen álláshely betöltésére irányuló számos kérését követően az ombudsman 2025. június 30-án intézményközi eljárást indított új főtitkárának kiválasztására (OMB/2/2025 sz. pályázati felhívás), amelyre 14 megfelelő pályázat érkezett; megjegyzi továbbá, hogy a kiválasztási folyamat 2025-ben véget ért, kiválasztották az új főtitkárt, aki 2026. január 1-jétől tölti be tisztségét; megállapítja, hogy a felvételi bizottság három személyből állt: az ombudsmanból és két független külső tagból, akik részt vettek a pályázatok elfogadhatóságának értékelésében és az interjúkon; megjegyzi, hogy az ombudsman azon a véleményen van, hogy e két tag kinevezése és a személyzet vezető tagjainak bevonása jelentős biztosítékot jelentett a teljes folyamatban, biztosítva a kiválasztási folyamat integritását és jogszerűségét; véleménye szerint, annak sérelme nélkül, hogy a kiválasztott főtitkár 30 éves uniós tisztviselői és 10 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik, az a tény, hogy korábban a jelenlegi ombudsman kabinetfőnöke volt, összeférhetetlenség érzetét keltheti, még akkor is, ha ezt a folyamatot az alkalmazandó kerettel teljes összhangban folytatták le; felhívja az ombudsmant, hogy a jövőbeli eljárásokra figyelemmel továbbra is mérlegelje, hogy miként lehetne megerősíteni az esetleges összeférhetetlenséggel vagy favoritizmussal szembeni biztosítékokat a kiválasztási eljárások és a kinevezési határozatok tekintetében, biztosítva a méltányosság és az átláthatóság teljes körű garanciáit;

23.megjegyzi, hogy az ombudsman 2025. november 6-i meghallgatását követően a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának képviselői 2025. november 18-án írásban kérdéseket nyújtottak be az új főtitkár kiválasztásával kapcsolatban (OMB/2/2025), amelyeket az ombudsman 2025. november 21-én megválaszolt; nem ért egyet ezzel összefüggésben az ombudsman véleményével, miszerint a Meroni-ügyben hozott ítélet (C-9/56 és C-10/56) alkalmazandó, mivel az említett ítélkezési gyakorlat nem érinti a személyzeti ügyekben (például a személyzet egy tagjának kiválasztásában) a hatáskörök átruházását, hanem a mérlegelési jogköröknek a külső/magánszervekre történő átruházását érinti; hangsúlyozza továbbá, hogy a Parlament nem kötelezi az ombudsmant arra, hogy ruházza át a kinevezésre jogosult hatóságként fennálló jogait és kötelezettségeit, ugyanakkor megkérdőjelezi a felvételi bizottságban való jelenlétét, mivel az uniós jog nem írja elő, hogy a kinevezésre jogosult hatóság tagja legyen a felvételi bizottságnak; hangsúlyozza, hogy a kinevezésre jogosult hatóság feladata, hogy a végső határozat meghozatalával megerősítse azt is, hogy a teljes kiválasztási eljárás jogszerű volt, beleértve a pályázó valamennyi elfogadhatósági és jogosultsági kritériumnak való megfelelését; megjegyzi azonban, hogy ez a szerep kevésbé tűnik különállónak, ha a kiválasztási eljárás bizonyos szakaszaiban – a jelenlegi eljáráshoz hasonlóan – a kinevezésre jogosult hatóság tölti be a felvételi bizottság elnöki tisztét is; mindazonáltal megérti, hogy az ombudsmant mint tisztségviselőt esetleg be kell vonni bizonyos kiválasztási eljárások utolsó szakaszába; tudomásul veszi az ombudsman magyarázatát, amely szerint a titoktartással kapcsolatos jogi korlátozások, amelyek célja a kiválasztási folyamat függetlenségének és integritásának védelme, korlátozzák, hogy a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok milyen mértékben oszthatók meg a mentesítésért felelős hatósággal; emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a Parlamentnek joga van hozzáférni a mentesítéshez szükséges információkhoz, továbbá hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű információk rendelkezésre bocsátása nem egyenlő azok nyilvánosságra hozásával, és kiemeli, hogy a Parlament megfelelő biztosítékokkal rendelkezik ahhoz, hogy az érzékeny információkat biztonságosan kezelje; a fentiekre tekintettel sürgeti az ombudsmant, hogy ismételten vizsgálja meg a Parlament kérését és bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a jogosultsági ellenőrzésekre, a pályázatok értékelésére, az kiválasztott jelöltek vizsgabizottsággal folytatott meghallgatásaira, valamint az ombudsman főtitkárának kiválasztására irányuló eljárással kapcsolatban az ombudsmannal folytatott kétoldalú meghallgatásra vonatkozó dokumentumokat (OMB/2/2025); arra ösztönzi az ombudsmant, hogy a tanulságok levonása és a jövőbeli folyamatok javítási lehetőségeinek azonosítása érdekében fontolja meg a szigorúan ellenőrzött kinevezési eljárások utólagos belső felülvizsgálatát, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az eredményekről;

24.hangsúlyozza, hogy az ombudsman feladata a megfelelő ügyintézés előmozdítása, többek között annak biztosítása révén, hogy valamennyi uniós intézmény, hivatal, szerv és ügynökség etikai kerete szilárd legyen, és képes legyen garantálni az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot; szilárd meggyőződése, hogy az ombudsmannak meg kell felelnie a függetlenség, a pártatlanság és a feddhetetlenség legmagasabb szintű normáinak, és hogy el kell kerülni a favoritizmus vagy az összeférhetetlenség minden látszatát, mivel ezeknek a látszata alááshatja az ombudsman hitelességét, küldetését és az uniós polgárok bizalmát; emlékeztet arra, hogy mivel az Unió megbízza az ombudsmant az etikai normák és a megfelelő ügyintézés előmozdításával, az ombudsmantól elvárják, hogy különösen szigorú normákat alkalmazzon saját irányítására és vezetői kinevezésére, referenciaként szolgálva más intézmények, hivatalok, szervek és ügynökségek számára;

25.megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy az ombudsman kis uniós intézmény, hivatal, szerv vagy ügynökség, 2024-ben (akárcsak 2023-ban) 19 különböző állampolgárságú alkalmazottat foglalkoztatott; megjegyzi azonban, hogy bizonyos nemzetiségek túlreprezentáltak (az egyikbe a személyzetnek több mint 30 %-a tartozik); hangsúlyozza, hogy viszonylag kis méretére tekintettel egyetlen nemzetiség ilyen magas koncentrációja negatív fényt vethet a hivatal sokszínűségére az intézményközi környezeten belül; felszólítja az ombudsmant, hogy fogadjon el kifejezetten az alulreprezentált tagállamokat célzó munkaerő-felvételi és tájékoztatási intézkedéseket, ezáltal biztosítva, hogy a hivatal továbbra is tükrözze az Unió sokszínűségét;

26.megjegyzi, hogy a nemek közötti egyensúly tekintetében az ombudsman a személyzet minden kategóriájában több nőt alkalmaz, mint férfit, különösen a vezetői szinten, ahol minden álláshelyet nők töltenek be; megállapítja, hogy a teljes személyzet 68 %-a nő és 32 %-a férfi, míg 2023-ban a személyzet 67 %-a volt nő és 33 %-a férfi; felkéri az ombudsmant, hogy törekedjen a személyzet körében a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletére; sürgeti az ombudsmant, hogy dolgozzon ki stratégiát a férfiak vezetői pozíciókban jelenleg tapasztalható teljes hiányának kezelésére; úgy véli, hogy a hierarchia minden szintjén megvalósuló, kiegyensúlyozott és befogadó munkakörnyezet biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az ombudsman jobban tükrözze az uniós polgárok sokféleségét;

27.nyugtázza az ombudsmannak a személyzet fizikai és mentális munkahelyi jóllétének biztosítására irányuló erőfeszítéseit és a csapatszellem megerősítésére irányuló igyekezetét; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy az ombudsman 2024-ben számos képzést szervezett – melyek közül némelyik kötelező volt – a konfliktuskezeléssel, a visszajelzések nyújtásával és fogadásával, a fogyatékossággal és a befogadással, valamint az elsősegélynyújtással kapcsolatban; tudomásul veszi, hogy az ombudsman 2004-ben a szülői szabadságra vonatkozó szabályozást vezetett be, ami a 2021-ben elfogadott, a munkaidőre és a hibrid munkavégzésre vonatkozó szabályzattal együtt biztosítja a rugalmas munkamegállapodásokat, amelyeket a személyzet kihasznál és nagyra értékel; megjegyzi, hogy 2024-ben a Parlament egészségügyi szolgálata nem figyelmeztette az ombudsmant a kiégésből eredő hosszú távú betegségekre;

28.a kérdőív alapján megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy 2024-ben nem jelentettek zaklatási esetet; elismeri az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szexuális és pszichológiai zaklatástól mentes munkakörnyezetet biztosítson, különösen a tudatosság növelése és képzés révén; megjegyzi továbbá, hogy az ombudsman felmérést végzett, amely a személyzet etikai kérdésekkel kapcsolatos ismereteire összpontosított, és amely azt mutatta, hogy a személyzet magas szintű ismeretekkel rendelkezik az ombudsman pszichológiai és szexuális zaklatással kapcsolatos politikájáról és iránymutatásairól;

29.megjegyzi, hogy az ombudsman 2024-ben 18 fizetett gyakornokot fogadott (ugyanannyit, mint 2023-ban), akik egyikét az ombudsman fogyatékossággal élő személyeknek szóló, elismerésre méltó gyakornoki programjának keretében választották ki; ismét hangsúlyozza, hogy az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, 2023. június 14-i parlamenti állásfoglalással (2020/2005(INL)) összhangban, amely szorgalmazza, hogy az Unióban minden szakmai gyakorlat fizetett legyen, a szakmai gyakorlatban résztvevőket javadalmazásban kell részesíteni; hangsúlyozza, hogy a fizetett szakmai gyakorlatok elengedhetetlenek az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából;

30.üdvözli az ombudsman etikai keretének megerősítésére és az azzal kapcsolatos tájékoztatásra irányuló folyamatos erőfeszítéseket; megjegyzi, hogy az ombudsman etikai kérdésekben képzéseket szervezett az újonnan kinevezett bizalmas tanácsadóknak és az egyeztetőbizottság tagjainak, valamint kötelező, személyre szabott képzéseket a konfliktuskezelésről valamennyi alkalmazott számára; megjegyzi, hogy az ombudsman 2024-ben felülvizsgálta és 2025-ben elfogadta az etikai és helyes magatartásra vonatkozó szabályzatát, a jóváhagyási és engedélyezési munkafolyamatok tisztázása, és az etikai szabályok végrehajtásában mutatkozó hiányosságok kezelése érdekében; értékeli, hogy bevezetésre került egy informatikai megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a vizsgálati tisztviselők megerősítsék, hogy nem áll fent összeférhetetlenség a számukra kijelölt esetekkel kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy az ombudsman valamennyi alkalmazottját – beleértve a vezető beosztásban lévőket is – évente felkérik, hogy vizsgálják felül házastársuk/partnereik szakmai tevékenységére vonatkozó, valamint saját összeférhetetlenségi nyilatkozataikat;

31.tudomásul veszi, hogy az ombudsman etikai keretéről szóló belső ellenőrzés (22/03. sz. jelentés), hat ajánlása közül ötöt már végrehajtottak, egy pedig 2024 végén még folyamatban volt; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy az etikai keret további erősítése érdekben az ombudsman fegyelmi bizottságot hozott létre, és csalás elleni szabályzatot fogadott el, amely a kirendelt nemzeti szakértőkre, gyakornokokra és külső vállalkozókra is alkalmazandó;

32.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2024-ben nem jelentettek összeférhetetlenséget, és nem érkezett visszaéléssel kapcsolatos bejelentés sem;

33.a kérdőív alapján tudomásul veszi, hogy az ombudsman hivatalosan nem csatlakozott az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz (amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodás hozott létre), amit azzal indokolt, hogy így lehetősége nyílik vizsgálni az említett átláthatósági nyilvántartás titkárságát érintő esetleges panaszokat is; megjegyzi ugyanakkor, hogy az ombudsman hozzáigazította eljárásait az átláthatósági nyilvántartás elveihez, például ellenőrzi, hogy az ombudsman által szervezett rendezvényeken vagy üléseken részt vevő felszólalók vagy tárgyalópartnerek szerepelnek-e a nyilvántartásban; üdvözli, hogy az ombudsman nagyfokú átláthatóságot ért el azáltal, hogy közzéteszi honlapján a vizsgálatokkal, a kiküldetésekkel (és a kapcsolódó költségekkel), az ülésekkel és azokkal az eseményekkel kapcsolatos információkat, amelyekben az ombudsman részt vett, valamint az ombudsman hivatalából kilépő felső vezetők és a kabinet más tagjai által benyújtott szakmai tevékenységekben való részvételre irányuló kérelmek értékelését;

34.megjegyzi, hogy az ombudsman ingatlanokra és kapcsolódó költségekre vonatkozó végleges költségvetése (az átcsoportosításokat követően) körülbelül 13,60 %-kal, a 2023. évi 1 373 000 EUR-ról 2024-ben 1 560 709-ra növekedett; megállapítja, hogy a bérleti díjak a 2023. évi 866 100 EUR-ról 2024-ben 7 %-kal, 926 620 EUR-ra emelkedtek; megjegyzi, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya mindkét évben közel 100 %-os volt;

35.a kérdőívből alapján megállapítja, hogy az ombudsman egyes hivatalaival kapcsolatban korábban már a mentesítésért felelős hatóság tudomására hozott körülményekben nem történt változás; megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy a strasbourgi Havel épület teljes mértékben akadálymentes a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek számára; támogatja az ombudsmant a Brüsszelben bérelt helyiségek akadálymentesítésére irányuló törekvéseiben;

36.elismerését fejezi ki az ombudsmannak amiatt, hogy 2024-ben lezárta archívumának digitalizálásával kapcsolatos kulcsfontosságú projektjét, mielőtt a dokumentumokat az Európai Unió firenzei Levéltárába továbbította; megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy az ombudsman archívuma így biztonságba került, és hozzáférhető a jövő nemzedékek számára;

37.üdvözli az automatikus fordítás alkalmazásának pozitív hatásait, ami javította az ombudsman honlapjának hozzáférhetőségét, egyszerűsítette az ügyek kiosztását és felgyorsította a panaszok feldolgozását, továbbá több mint 65 %-os csökkenést eredményezett a fordítási költségekben (2022 és 2024 között), és mérsékelte az adminisztratív terheket; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy folytassa a mesterséges intelligencián alapuló és eszközök és felhasználási esetek tesztelését és értékelését, miközben körültekintően közelíti meg azok fejlesztését és alkalmazását; ezzel összefüggésben felhívja az ombudsmant, hogy vegye figyelembe a karbantartással, a méretezhetőséggel, a személyzet készségeivel, valamint a digitális eszközöktől és szolgáltatóktól való esetleges függőséggel kapcsolatos középtávú költségvetési vonzatokat, és biztosítsa, hogy a bevezetés biztonságos maradjon, és megfelelő emberi felügyelet alatt álljon;

38.a kérdőív alapján megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy az ombudsman belső iránymutatásokat vezetett be a harmadik fél által létrehozott generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközök használatára vonatkozóan, amelyek egyértelműséget és iránymutatást nyújtanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközöknek az ombudsman munkafolyamataiba való biztonságos és hatékony integrációjával kapcsolatban; várakozással tekint a mesterséges intelligencia használatának tervezett, a fordításon túli kiterjesztése elé, mint például az „ombudsprudencia” integrálása a Bizottság nagy nyelvi modelljébe, valamint az esetjogi adatbázisokban történő használata a jövőbeli vizsgálatokhoz kapcsolódóan; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy folytassa a mesterséges intelligencián alapuló eszközök tesztelését és alkalmazását azokban az esetekben, amikor azok bizonyíthatóan javítják a hozzáférhetőséget és a hatékonyságot; hangsúlyozza azonban az egyértelmű irányítás, az emberi felügyelet, a felhasználók számára biztosított átláthatóság és az erős adatvédelmi biztosítékok szükségességét, beleértve az automatizált MI-kimenetekre vonatkozó dokumentált kockázatelemzéseket és minőség-ellenőrzéseket, különösen azokban a helyzetekben, ahol a mesterséges intelligencia befolyásolhatja az ügyek kezelését és elosztását, valamint a külső kommunikációt; felhívja az ombudsmant annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligencia által generált valamennyi jogi információt vizsgálati tisztviselők ellenőrizzék, és az ember által nyújtott tolmácsolást részesítsék előnyben a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokkal szemben; kéri továbbá az ombudsmant, hogy számoljon be az algoritmikus torzítások felszámolását célzó és az ombudsman határozatainak objektivitását védelmező technikai intézkedésekről;

39.elismeréssel veszi tudomásul a kérdőív alapján, hogy 2024-ben az egyik alkalmazott két hónapos intenzív képzésen vett részt az adattudomány és a mesterséges intelligencia területén annak érdekében, hogy megerősítse az ombudsman szakértelmét e téren, és hogy ez az alkalmazott most az európai adatvédelmi biztos által az (EU) 2024/1689 rendelet (a továbbiakban: a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj). hatálybalépését követően létrehozott MI kapcsolattartó hálózatban képviseli az ombudsmant; tudomásul veszi továbbá az ombudsman azon kötelezettségvállalását, hogy valamennyi alkalmazottja számára képzést dolgoz ki a mesterséges intelligencián alapuló eszközök biztonságos és etikus használatáról; megjegyzi továbbá, hogy az ombudsman 2024-ben havonta célzott, kötelező képzést tartott a személyzetnek a kiberbiztonsággal kapcsolatos ismeretek bővítése, ezen készségek javítása, és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében; megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy az ombudsman minden munkatársának rendszeres kiberbiztonsági képzéseken kell részt vennie; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy folytassa digitalizációs stratégiájának fejlesztését, és biztosítsa, hogy a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket az etikus felhasználás, az átláthatóság, az adatvédelem, az emberi felügyelet és az algoritmikus torzításokkal és a visszaélésekkel szembeni védelem elveivel összhangban alkalmazzák;

40.hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés fontos eszköze a szakpolitikai célkitűzések – például a környezetvédelmi és szociális menetrend – előmozdításának; felszólítja az ombudsmant, hogy erősítse meg a társadalmi felelősségvállalásra és a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó stratégiai követelményeket közbeszerzési eljárásai során;

41.megjegyzi, hogy az informatika terén az ombudsman a Parlament infrastruktúrájára és kiberbiztonsági keretrendszerére támaszkodik, és szorosan együttműködik a Bizottsággal az uniós szervezeti eszközök (SYSPER, ABAC, MiPS és ARES) integrálása és karbantartása, valamint az informatikai keretszerződések alkalmazása tekintetében; elismeri az ombudsman régóta fennálló megközelítésének sikerét, miszerint e két intézmény integrált rendszereit és erőforrásait használva optimalizálja költségvetését és javítja a koordinációt, például a digitalizáció területén; megjegyzi, hogy az alapvető működési feladatok tekintetében az ombudsman közvetlen kontrollal bír az eszközök fejlesztése és karbantartása felett a Parlament biztonságos környezetén belül, ami garantálja a rugalmasságot, az adatvédelmet és a fokozott kibervédelmet; megjegyzi, hogy az ombudsmant 2024-ban nem érte kibertámadás;

42.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2024 decemberében az európai adatvédelmi biztos egy érintett panaszát követően az (EU) 2018/1725 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján eljárást indított az ombudsmannal szemben Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).; tudomásul veszi, hogy 2025-ben, miután az ombudsman benyújtotta a kért pontosításokat, az európai adatvédelmi biztos lezárta az ügyet, és megállapította, hogy az érintett elegendő információhoz jutott;

43.az éves jelentés és a kérdőív alapján megállapítja, hogy az ombudsman tovább csökkentette környezeti lábnyomát folyamatai digitalizálásával, az egyéni nyomtatók megszüntetésével, azzal, hogy nem pótolta a leselejtezésre kerülő központi feldolgozóegységeket, valamint a digitális kiadványokra való majdnem teljes áttérés révén; üdvözli az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fenntarthatóbbá tegye a rendezvényeket, többek között QR-kódok és helyi forrásból származó ételek használatával, valamint az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtásával; megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy mindkét épület, amelyben az ombudsman irodákkal rendelkezik, a Parlament szerződései alapján biztosított, 100 %-ban megújuló forrásból származó villamos energiát használ, és hogy a Parlament strasbourgi épületeire, köztük a Havel épületére napelemeket telepített, amelyek 2024-ben kezdték meg a villamosenergia-termelést;

44.megjegyzi, hogy mivel az ombudsman a Parlamenttől bérli ingatlanait, részesül az EMAS-nak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer előnyeiből, beleértve az olyan intézkedéseket, mint például a 19 °C-os téli hőmérséklet-beállítás, a szelektív hulladékgyűjtés, a 2024-ben bevezetett biohulladék-gyűjtés, valamint az eldobható konyhai eszközök tartós eszközökkel való helyettesítése; üdvözli, hogy az ombudsman mind a saját szerződései, mind a más uniós intézményekkel kötött együttműködési megállapodások során alkalmazza a zöld közbeszerzési elveket;

45.üdvözli, hogy az Ombudsman továbbra is ösztönzi a fenntartható mobilitást, többek között azáltal, hogy átalány alapú hozzájárulást biztosít a fenntartható közlekedési módok használatához, amelyet 2024-ben az arra jogosult személyzet 67 %-a (AST8/AD8 besorolásig) vett igénybe, továbbá évente kerékpár-karbantartási alkalmak szervezésével, és az intézményközi kerékpáros és gyaloglási kihívásokon való rendszeres részvétellel; megjegyzi, hogy a parkolóhelyek száma továbbra is korlátozott, miközben a kerékpár-infrastruktúra folyamatosan javul;

46.megelégedéssel veszi tudomásul az ombudsman erőfeszítéseit, hogy csökkentse az utazással kapcsolatos kibocsátást azáltal, hogy szisztematikusan kiáll a videokonferenciák és a digitális megoldások mellett, a missziók alternatívájaként, valamint előnyben részesíti a vonattal történő közlekedést a repüléssel szemben; ösztönzi az ombudsmant, hogy a zöld és társadalmi felelősségvállalás előmozdítása érdekében a 2024-re vonatkozó operatív célkitűzésével összhangban folytassa a fenntarthatósági megfontolások beépítését a kockázatkezelési és a tájékoztató tevékenységekbe;

47.üdvözli az intézményközi együttműködés révén elért pénzügyi és adminisztratív megtakarításokat, különösen az ombudsman által a Parlamenttel és a Bizottsággal kötött, számos területre kiterjedő, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások széles körét, valamint az intézményközi közbeszerzési eljárásokban való részvételt; üdvözli, hogy 2024 októberében egy felülvizsgált intézményközi megállapodás révén hivatalossá tették a Parlament és az ombudsman közötti együttműködést a kiberbiztonság területén, mivel a megállapodás keretet biztosít a Parlament számára ahhoz, hogy folyamatosan szilárd kiberbiztonsági támogatást nyújtson az ombudsmannak; hangsúlyozza, hogy egy ilyen jellegű együttműködés elengedhetetlen a struktúrák megkettőzésének elkerülése és az uniós források hatékony felhasználása szempontjából; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy biztosítson minden munkavállalója számára rendszeres és naprakész kiberbiztonsági képzést, ezzel biztosítva a folyamatosan változó kiberfenyegetésekkel kapcsolatos magas szintű tájékozottságot és az azokkal szembeni rezilienciát;

48.elismerését fejezi ki az ombudsmannak az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és a Számvevőszékkel való jó együttműködéséért, amely 2024-ben az ombudsman, a Számvevőszék tagjai és az OLAF főigazgatója között zajló megbeszélések és véleménycserék formájában öltött testet; megjegyzi, hogy az ombudsman a Számvevőszék uniós források visszafizetésének átláthatóságáról szóló konferenciáján is felszólalt; megállapítja továbbá, hogy az ombudsman 2024-ben bemutatta a Parlament illetékes bizottságainak a fontosabb vizsgálatok megállapításait, és folytatta a nemzeti és regionális ombudsmanokkal való jó együttműködést a lekérdezési eljáráson keresztül, amelynek keretében az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagjai feltehetik a vizsgálataik során felmerülő uniós joggal kapcsolatos kérdéseiket, és az ombudsman bekéri az ezekre adott szakértői válaszokat az uniós intézményektől; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az ombudsman 2024-ben webináriumot szervezett az Ombudsmanok Európai Hálózatának különböző témákban, többek között a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelv végrehajtásáról és a szabad mozgáshoz kapcsolódó kérdésekről;

49.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos főként eseti és informális alapon működik együtt az esetenként szükség gyors és hatékony kooperáció céljából; továbbá megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos egyetértési megállapodást kötött a panaszkezeléssel kapcsolatos hatáskörük szabályozása és az eljárások megkettőzésének elkerülése érdekében;

50.üdvözli, hogy az ombudsman 2024-ben folytatta szoros együttműködését a Parlament illetékes bizottságaival (a Petíciós Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság) a kiemelt vizsgálatok során, munkájának bizottsági üléseken történő közvetlen bemutatásával, és a bizottsági elnököknek küldött információk révén; kiemeli, hogy az ombudsman stratégiai kezdeményezései és vizsgálatai kulcsfontosságúak az uniós közigazgatás átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása szempontjából;

51.a kérdőív alapján megállapítja, hogy a kommunikációs és promóciós tevékenységek (kiadványok, rendezvényszervezés, digitális kommunikáció stb.) teljes költségvetése a 2023. évi 155 200 EUR-ról 2024-ben közel 38 %-kal, 96 515 EUR-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy bár a költségvetési előirányzatoknak stratégiainak és eredményorientáltnak kell lenniük, az ombudsmannak továbbra is arra kell összpontosítania, hogy tájékoztassa a polgárokat az ombudsman megbízatásáról, és elegendő kommunikációs kapacitást kell fenntartania, különösen azon állampolgárok számára, akik egy adott probléma uniós szintű kezelése miatt fordulnak az ombudsmanhoz; javasolja az ombudsmannak, hogy fontolja meg megtakarítások átcsoportosítását az ombudsman számára szükséges láthatóság és a nyilvánosság elérésének biztosítása érdekében;

52.elismeri az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy honlapján átlátható tájékoztatást nyújtson, és az adatokat (beleértve az ügyforgalmára vonatkozó statisztikákat is) informatív és felhasználóbarát formában tegye közzé; üdvözli, hogy a honlapon közzétették a panaszokkal kapcsolatos valamennyi vizsgálat ütemtervét, amely tájékoztatást nyújt az egyes vizsgálatok múltbeli és jövőbeli mérföldköveiről;

53.a kérdőív és az éves jelentés alapján megállapítja, hogy az ombudsman 2024-ben a Threads és a Bluesky platformokon indított fiókokkal bővítette kommunikációs erőfeszítéseit, szélesítve jelenlétét a közösségi médiában; megállapítja, hogy az ombudsman továbbra is kiemelt figyelmet fordított a kulcsfontosságú témák bemutatására célzott közösségi média kampányokkal és internetes megjelenésekkel, és hogy 2024-ben a kommunikáció az uniós intézményeken belüli etikai normákra összpontosított; üdvözli, hogy a nyomonkövetési jelentés alapján a frissen megválasztott ombudsman kulcsfontosságú stratégiai célkitűzése volt a polgárok tájékoztatása, és ennek keretében olyan célzott kommunikációs tevékenységeket végzett, amelyek biztosítják, hogy azok a polgárok, akiknek szükségük van az ombudsmanra, tisztában legyenek jogaikkal és a szolgáltatások igénybevételének módjával;

54.üdvözli az ombudsman rendszeres hírlevelét („EO Express”), amely több platformon keresztül történő terjesztésével folyamatos tájékoztatást nyújt feliratkozói számára; kiemeli, hogy az ombudsman számos, az Unió és nemzetközi szervek által szervezett eseményen vett részt, és gyakran adott interjúkat a médiának, hogy tisztázza az ombudsman mandátumát, elmagyarázza, milyen típusú panaszokat tud kezelni, és tájékoztassa a polgárokat arról, mikor kérhetnek segítséget az ombudsmantól;

55.a kérdőív alapján megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ombudsman weboldala az Unió akadálymentességi szabványainak és iránymutatásainak megfelelően lett kialakítva, és a felhasználók számára inkluzív, akadálymentes online környezetet biztosít, amely különféle akadálymentességi funkciókkal rendelkezik; megjegyzi, hogy a 2025-ben az ombudsman weboldalán elvégzett, az akadálymentességet és a használhatóságot vizsgáló ellenőrzés közel 90 %-os átlagos megfelelési arányt eredményezett; ösztönzi az ombudsmant, hogy folytassa az ezzel kapcsolatos rendszeres ellenőrzéseket;

56.üdvözli a médiamegjelenések magas számát, 2024-ben mintegy 5 000 cikk hivatkozott az Ombudsman munkájára; megjegyzi, hogy az ombudsman elsősorban a közösségimédia‑jelenlét növekedése és a honlap forgalma alapján méri a nyilvánosság bevonását, és hogy a követők száma az év során folyamatosan emelkedett; megállapítja, hogy az ombudsman Instagram-, LinkedIn- és X-fiókjai követőinek száma összesen 9 186-tal nőtt, így 2024-ben túlteljesítette a közösségimédia‑tevékenységekre kitűzött célokat, valamint a honlap egyedi látogatóira vonatkozó célértékeket is; hangsúlyozza, hogy a külső kommunikációt továbbra is prioritásként kell kezelni annak érdekében, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét az ombudsman megbízatására és az uniós állampolgárok számára kínált szolgáltatásaira.