1.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2024-ben összesen 13,3 milliárd EUR-t tett ki, ami az uniós költségvetési kiadások 6,9%-ának felel meg; megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezetének 0,18%-át képviseli;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) az „Igazgatás” fejezeten belül egy 70 ügyletből álló mintát vizsgált, ugyanúgy, mint 2023-ban; mivel a Számvevőszék azt is megállapítja, hogy az igazgatási kiadások magukban foglalják a humán erőforrásokkal kapcsolatos kiadásokat, beleértve a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat is, amelyek 2024-ben az összes igazgatási kiadás mintegy 69%-át tették ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat, és hogy az évek során végzett munkája azt jelzi, hogy összességében ez a kiadás alacsony kockázatú;

3.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 16 (23%) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített három hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van; megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés nem tárt fel konkrét problémát az európai adatvédelmi biztost illetően;

4.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos végleges elfogadott költségvetése 2024-ben 24 329 640 EUR volt, ami 2023-hoz képest (22 711 559 EUR) 7,12%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos költségvetése az Európai Adatvédelmi Testület független titkárságának munkáját is fedezi; az európai adatvédelmi biztos 2024. évi éves jelentése (a továbbiakban: az éves jelentés) alapján megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Testület elfogadott költségvetése 2024-ben 8,36 millió EUR volt (szemben a 2023. évi 7,67 millió EUR-val);

5.elégedetten jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos által a 2024. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési és -tervezési erőfeszítések nyomán a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya a 2023. évi pénzügyi évvel megegyezően 96%-os volt 2024-ben; megállapítja továbbá az európai adatvédelmi biztos 2024. évi éves beszámolójáról szóló jelentés alapján, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 84%-os volt (ugyanannyi, mint 2023-ban); megállapítja továbbá az európai adatvédelmi biztosnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a 2023. évi költségvetési mentesítésre vonatkozóan benyújtott kérdőívre (a továbbiakban: a kérdőív) adott válaszai alapján, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 2024-ben összességében 91,88% volt, ami magasabb, mint a 2023. évi 91,33%-os érték;

6.megállapítja továbbá, hogy a 2024-ről 2025-re átvitt előirányzatok (C8) összege 2 649 943 EUR volt, azaz a 2024. évi teljes költségvetés 10,89%-a, szemben a 2023. évi 2 517 942 EUR-val, ami a 2023. évi teljes költségvetés 11,08%-a volt; megállapítja, hogy a C8 költségvetés végrehajtási aránya 2024-ben 77,37% volt (szemben a 2023. évi 76,65%-kal);

7.megjegyzi, hogy a kifizetéshez szükséges átlagos idő 2024-ben 20 nap volt, szemben a 2023. évi 19 nappal, és a kifizetések 96,87%-át időben dolgozták fel (szemben a 2023. évi 92,73%-kal); megállapítja továbbá, hogy a kifizetések száma a 2023. évi 1335-ről 2024-ban 1440-re nőtt; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ben néhány technikai nehézséggel szembesült két különböző informatikai rendszer (a Bizottság SUMMA és az európai adatvédelmi biztos ABAC rendszerei) párhuzamos működtetése miatt, ami manuális újrakódolást és más manuális beavatkozásokat tett szükségessé; megjegyzi, hogy a SUMMA-t várhatóan 2026-ban vezetik be az európai adatvédelmi biztosnál;

8.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos teljes kiküldetési költségvetése a 2023. évi 323 421 EUR-ról 2024-ben 17,86%-kal, 265 630 EUR-ra csökkent annak köszönhetően, hogy az utazási és kapcsolódó költségek a nagyobbrészt távüléseken/hibrid üléseken való részvétel miatt csökkentek; megállapítja az éves jelentés alapján, hogy a személyzeti kiküldetések száma a 2023. évi 246-ről 2024-ben 218-ra csökkent; megjegyzi, hogy e költségvetés részeként 2024-ben 38 418 EUR-t különítettek el az adatvédelmi biztos 23 kiküldetésére, ami növekedést jelentett a 2023. évi 24 kiküldetésre vonatkozó 33 000 EUR-hoz képest, főként azon fontos ülések és események helyszíne miatt, amelyeken az adatvédelmi biztosnak részt kellett vennie, beleértve 2024-ben több egyesült államokbeli és mexikói kiküldetést is; aggodalommal jegyzi meg, hogy a magas rangú tisztviselők származási országába történő kiküldetéseket illetően 2024-ben az adatvédelmi biztos (az összesen 23 kiküldetésből) csak 3 kiküldetést tett Lengyelországba, míg az európai adatvédelmi biztos főtitkára (az összesen 15 kiküldetésből) 9 kiküldetést tett Spanyolországba; hangsúlyozza, hogy az európai adatvédelmi biztos továbbra sem nyújt tájékoztatást a szervezők vagy más harmadik felek által finanszírozott kiküldetések számáról, ezáltal csökkentve az átláthatóságot az európai adatvédelmi biztos kiküldetési költségeit illetően;

9.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújával összefüggésben az európai adatvédelmi biztos úgy kezelte a szerződésekre és szolgáltatásokra nehezedő inflációs nyomást, hogy az év során felülvizsgálta a költségbecsléseket, és a költségvetési rendelet 29. cikkének (1) és (4) bekezdésével összhangban végrehajtott átcsoportosítások révén átcsoportosította a forrásokat, rendkívüli tartalékokról rendelkezett, és újraértékelte a prioritásokat az európai adatvédelmi biztos alapvető folyamatainak biztosítása érdekében; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy folytassa a rendszeres felülvizsgálatokat annak érdekében, hogy azonosítsa az alulteljesítés területeit, és szükség esetén az év során a forrásokat csoportosítson át; elismeri, hogy valamennyi uniós intézménynek javítania kell költségvetési gazdálkodását azáltal, hogy a szolgáltatókkal való szerződéskötéskor figyelembe veszi az áringadozást is, különösen az energiaágazatban;

10.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 66 közbeszerzési eljárást indított és ítélt oda, amelyek közül 45 nagyon alacsony értékű volt, kettő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt, kilenc egyedi szerződés az egyéni szakértők listájának összeállítására, egy pedig 200 000 EUR összegű keretszerződés a PricewaterhouseCoopers-szel; megjegyzi, hogy a szerződések többségét az európai adatvédelmi biztos írja alá kis- és középvállalkozásokkal nagyon kis értékű vagy kis értékű eljárások keretében;

11.megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos kilenc fő teljesítménymutatót használt 2024. évi teljesítménye nyomon követésére, összhangban az európai adatvédelmi biztos 2020–2024-es stratégiájának fő célkitűzéseivel, amelyet az éves irányítási terv keretében hajtanak végre; az éves jelentés alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos teljesítette vagy meghaladta az összes fő teljesítménymutatóban meghatározott célokat, kivéve egy fő teljesítménymutatót (az európai adatvédelmi biztos követőinek száma néhány közösségimédia-fiókban);

12.tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos különböző szerepeit, például amelyet adatvédelmi hatóságként, valamint 2024. augusztus 1-jétől az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj). uniós intézményekre, szervekre és ügynökségekre vonatkozó felügyeletéért és érvényesítéséért felelős bejelentett szervezetként, bejelentett hatóságként és piacfelügyeleti hatóságként tölt be, miközben ez utóbbi szerep tekintetében az európai adatvédelmi biztos csak 2026. augusztus 2-tól rendelkezik végrehajtási hatáskörrel; elismeréssel jegyzi meg, hogy ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos dolgozott az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti piacfelügyeleti hatóságként rá háruló új feladatok és hatáskörök gyakorlásához szükséges irányítási struktúrákon és eljárási kereteken, többek között azáltal, hogy 2024-ben elindította a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kapcsolattartói hálózatát, amely – annak ellenére, hogy önkéntes hálózat – valamennyi uniós intézmények, szervek és ügynökségek részvételét magához vonzotta;

13.megemlíti az európai adatvédelmi biztos új jogalkotási aktusok – például az (EU) 2024/1689 rendelet – tekintetében megerősített szerepét, amelynek értelmében az európai adatvédelmi biztos az uniós intézmények, ügynökségek, hivatalok és szervek illetékes hatóságává válik, és amely alapján az európai adatvédelmi biztosra további feladatokat ruháztak; megjegyzi, hogy 2024. október 1-jén új felügyeleti feladatainak ellátása érdekében az európai adatvédelmi biztos létrehozott egy MI-egységet, amely 2024-ben két, házon belül e faladatra átcsoportosított alkalmazottból állt; a kérdőív alapján megjegyzi, hogy ezen egységet illetően 2025-től az európai adatvédelmi biztos költségvetése két állandó álláshelyre és öt szerződéses alkalmazottra terjed ki, amelyekre vonatkozóan felvételi eljárásokat folytattak le; a kérdőív alapján azonban megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint ezek az erőforrások továbbra sem elegendőek ezen új feladatok ellátásához, különösen a határellenőrzés, a migráció, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés területén működő MI-rendszerek felügyeletéhez vagy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozói tesztkörnyezetének létrehozásához az (EU) 2024/1689 rendelet 57. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint; az európai adatvédelmi biztos 2023. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló parlamenti állásfoglalás nyomon követéséről szóló jelentés (a továbbiakban: a nyomonkövetési jelentés) alapján megjegyzi azt is, hogy az európai adatvédelmi biztos – részben költségvetési korlátok miatt – nem tudta 2024-ben elindítani a mesterséges intelligenciáról szóló megvalósíthatósági tanulmányt; emlékeztet arra, hogy a költséges jogi eljárások elkerülése érdekében az európai adatvédelmi biztosnak az európai intézményekkel és ügynökségekkel való együttműködés szellemében a megbízatásával járó hatáskörökhöz kell tartania magát; emlékeztet arra, hogy a 2023. évi mentesítési állásfoglalásában a Parlament már figyelmeztetett arra, hogy az európai adatvédelmi biztos megbízatásának fokozatos kiterjesztése azzal a kockázattal jár, hogy az meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai adatvédelmi biztos számára megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítsanak az MI-rendszerek hatékony felügyeletéhez a nagy jelentőségű területeken;

14.a technológiafigyelés és -előrejelzés tekintetében megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos a technológiai és adatvédelmi egységén keresztül 2024-ben a mesterséges intelligenciára összpontosított; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos által tárgyalt egyes témákat, például a következőket: – a neuroadatok neurotechnológiák általi feldolgozása, amely az európai adatvédelmi biztos és a spanyol adatvédelmi hatóság által 2024 júniusában kiadott „TechDispatch on neurodata” hatálya alá tartozik; valamint – az automatizált döntéshozatal és annak emberi felügyelete, amellyel az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és a Karlstadi Egyetemmel közösen szervezett tematikus szemináriumon foglalkoztak 2024 szeptemberében; elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2024 novemberében az európai adatvédelmi biztos közzétette TechSonar kezdeményezésének 4. kiadását, amely a mesterséges intelligencia hat tendenciájára összpontosított, például a következőkre: visszakereséssel bővített generálás, készülékekre telepített mesterséges intelligencia, adatok elfeledtetése, multimodális mesterséges intelligencia, skálázható felügyelet és neuroszimbolikus mesterséges intelligencia; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai adatvédelmi biztos összegyűjtse az (EU) 2024/1689 rendelet alapján azt követően ráruházott hatásköreinek érvényesítéséhez szükséges ismereteket, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek megkezdik a kialakulóban lévő technológiák használatát a személyes adatok kezelésére; megjegyzi továbbá, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos kiadta az első iránymutatásokat az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számára annak érdekében, hogy biztosítsa az adatvédelmi megfelelést a generatív MI-rendszerek használata során, valamint három felügyeleti véleményt adott ki az MI-eszközök Europol és Eurojust általi használatáról;

15.tudomásul veszi, hogy a panaszok száma évről évre egyre növekszik, miközben a panaszok többsége a Bizottsághoz kapcsolódik, és azokat az uniós intézmények, szervek és ügynökségek alkalmazottai nyújtják be; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztoshoz 2024-ben 663 panasz érkezett, azaz 202-vel több, mint 2023-ban, és ezek közül 108 elfogadható, 555 pedig elfogadhatatlan volt; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos a 2024-ben beérkezett 108 panaszügyből 77-ben adott ki végleges határozatot, véleményt vagy választ (azaz 2023-hoz képest 33%-os a növekedés), és minden beérkezett elfogadhatatlan panaszra válaszolt; megjegyzi, hogy a 2024-ben beérkezett összes elfogadható panasz közül 2024-ben 48 ügyet zártak le, ami csökkenést jelent a 2023. évi 55 ügyhöz képest; megjegyzi, hogy 2024 végén 104 elfogadható panasz volt folyamatban (ez a 2023. évi 71 ügyhöz képest növekedést jelent), beleértve a 2024 előtt benyújtott panaszokat is; elismeri az európai adatvédelmi biztos által a panaszok nagy számának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket, és arra ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy egyszerűsítse tovább a panaszkezelést, törekedve például a panaszkezelési eljárásnak a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal történő közös értelmezésére, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, ahol a vizsgálatok bonyolultak és hosszadalmasak; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ben 125 adatvédelmi incidensről kapott bejelentést, szemben a 2023. évi 77 bejelentéssel;

16.sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy vizsgálja meg fő teljesítménymutatóit és biztosítsa, hogy azok kiterjedjenek a panaszkezelésre, továbbá a panaszkezelésre és a vizsgálatokra vonatkozó célok meghatározására, hasonlóan az európai ombudsman gyakorlatához;

17.hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztos által az uniós jogalkotási folyamatban betöltött fontos konzultációs és tanácsadási szerepet, amely nemcsak a Bizottság jogalkotási javaslatai előkészítésének korai szakaszában nyilvánul meg, hanem azáltal is, hogy a Parlament és annak bizottságai kérésére észrevételeket tesz vagy véleményeket fogalmaz meg a háromoldalú tárgyalások kompromisszumos módosításaival kapcsolatban; megállapítja, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében az európai adatvédelmi biztos 2024-ben 97 hivatalos jogalkotási konzultációra válaszolt (2023-ban 80-ra), és a hozzá beérkezett jogalkotási konzultációs kérelmekre a Bizottságnak és a társjogalkotóknak címzett 25 vélemény (2023-ban 54 vélemény), 45 hivatalos észrevétel (2023-ban 26) és 27 nem hivatalos észrevétel (2023-ban 34) formájában adott tanácsot;

18.megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Testület kulcsszerepet játszik a felügyeleti hatóságok iránymutatásainak, eljárásainak, végrehajtási folyamatainak és gyakorlatának harmonizálásában a tagállamokban; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Testület 2024-ben nem hozott kötelező erejű határozatot, 28 következetességi véleményt adott ki, két új iránymutatást fogadott el, négy nyilatkozatot adott ki a jogalkotási fejleményekről, valamint számos programot hajtott végre és koordinált a végrehajtási együttműködés tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Adatvédelmi Testület biztosítja az Koordinált Felügyeleti Bizottság (CSC) titkárságát, amely a nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos csoportja, és amely biztosítja az Unió nagyméretű IT-rendszereinek összehangolt felügyeletét, mivel 2024-ben ezt a felügyeletet az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) felügyelete érdekében végzett előkészítő munkán túl kiterjesztették a Vízuminformációs Rendszerre is;

19.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ban különböző eljárási eszközöket és politikákat dolgozott ki vizsgálati eljárásainak javítása érdekében; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak, hogy 2024-ben módosította eljárási szabályzatát, amelynek értelmében a „felülvizsgálati eljárást” „előzetes értékelés” váltotta fel az összes érintett fél meghallgatáshoz való jogának védelme érdekében; megjegyzi, hogy 2024 júliusától az uniós intézmények, szervek és ügynökségek megoszthatják nézeteiket az előzetes értékelésről, mielőtt az európai adatvédelmi biztos olyan határozatot hozna, amely hátrányosan érintheti őket; megjegyzi, hogy ezek az eljárási biztosítékok hozzájárulnak a panaszok és vizsgálatok tisztességes és időben történő kezeléséhez; megjegyzi, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos felülvizsgálta a vizsgálati módszereket is, kézikönyvet dolgozott ki az aktához való hozzáférésről, javította a peres eljárásokra való felkészültséget, frissítette a belső panaszkezelési kézikönyvet, valamint javította a meghallgatásokról készült felvételeket és az átírási eljárásokat;

20.az éves jelentés és a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos különös figyelmet fordít a gyermekek adatainak kezelésére, különösen a bűnüldözéssel összefüggésben; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos által 2024-ben végzett egyik ellenőrzés a gyermekek személyes adatainak a Bizottság Közös Kutatóközpontja által Spanyolországban vezetett kutatási projektekben történő kezelésére vonatkozott, különös tekintettel a gyermekek és a robotok közötti interakcióra; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2024 októberében az európai adatvédelmi biztos részt vett a G7-csoport adatvédelmi hatóságainak római kerekasztal-megbeszélésén, amelynek alkalmával az adatvédelmi hatóságok nyilatkozatot adtak ki az MI-ről és a gyermekekről, amelyben intézkedéseket sürgettek a gyermekek magánéletének védelme és annak biztosítása érdekében, hogy az MI a leginkább sérülékeny csoportok védelme mellett előmozdítsa a bizalmat; emlékeztet arra, hogy az európai adatvédelmi biztos célzott ellenőrzést végzett a 15 év alatti, gyanúsítottként megjelölt kiskorúakra vonatkozó adatok Europol általi kezelésével kapcsolatban; nagyra értékeli, hogy az európai adatvédelmi biztos megállapította, hogy a partnerek által a kiskorúakról (köztük a 15 év alatti kiskorúakról) szolgáltatott információk értékelésének általános folyamata egyértelmű és jól kidolgozott; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos ellenőrzési jelentése felkéri az Europolt, hogy továbbra is végezzen saját értékelést a kapott adatok jogszerűségéről, és hangsúlyozza, hogy az Europolnak értékelnie kell a „feltétlen szükségességet” a bűncselekménnyel gyanúsított kiskorúak adatainak kezelése tekintetében;

21.megjegyzi, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek az adatkezelési műveletekre és az adatvédelemre vonatkozó tervezett iránymutatás céljából konzultálhatnak az európai adatvédelmi biztossal; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 26 konzultáció során adott tanácsot, és 26 felügyeleti véleményt adott ki különböző témákban; megemlíti különösen azt, hogy 2024 decemberében az európai adatvédelmi biztos felügyeleti véleményt tett közzé a Parlament azon tervéről, hogy a napidíjak kifizetése céljából biometrikus adatokat használ a képviselők jelenlétének igazolására;

22.megjegyzi, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos négy vizsgálatot és két előzetes vizsgálatot végzett, ami 2023-hoz képest csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a legfigyelemreméltóbb esetek közé tartozik a gyakornokok kiválasztása során az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos előzetes vizsgálat, a Microsoft 365 Bizottság általi használatával kapcsolatos vizsgálat, valamint a nyilvános hozzáférésű alkalmazásokban használt profilalkotással kapcsolatos előzetes vizsgálat; a Microsoft 365 Bizottság általi használatával kapcsolatban megjegyzi, hogy a vizsgálat az (EU) 2018/1725 rendelet többszöri megsértését állapította meg, ami arra késztette az európai adatvédelmi biztost, hogy kötelezze a Bizottságot arra, hogy 2024. december 9-ig függesszen fel minden adatáramlást a Microsoft és az Unión/Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli leányvállalatai felé; felszólítja az európai adatvédelmi biztost, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot annak nyomon követéséről, hogy a Bizottság megfelel-e az európai adatvédelmi biztos ebben az ügyben tett ajánlásainak; megjegyzi továbbá, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ben öt vizsgálatot folytatott az uniós intézmények, szervek és ügynökségek weboldalainak gyakorlataival kapcsolatban, amelyek a harmadik felek komponenseire és a hozzájárulás iránti kérelmekre összpontosítottak; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ben helyszíni látogatások keretében három ellenőrzést végzett olyan témákban, mint az egészségügyi adatok kezelése, az adatmegőrzési időszakok és a kiskorúakat érintő kutatás;

23.emlékeztet arra, hogy 2022-ben az európai adatvédelmi biztos az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt keresetet indított a módosított (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/794/oj). két rendelkezésének megsemmisítése iránt, amelyet később az EUB elutasított, majd az európai adatvédelmi biztos a T-578/22. sz. ügyben A Törvényszék T-578/22. számú Európai adatvédelmi biztos kontra Parlament és Tanács ügyben hozott, 2023. szeptember 6-i végzése, ECLI:EU:T:2018:522. fellebbezett a Törvényszéknél, mivel úgy vélte, hogy a felvetett kérdéseket a legmagasabb szinten kell kezelni; a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos tartózkodik attól, hogy észrevételeket tegyen a fellebbezéssel kapcsolatban, mivel az egy folyamatban lévő ügy; emlékeztet arra, hogy azt, hogy az európai adatvédelmi biztos felügyeleti szerepkörében jogi ügyeket terjeszt az EUB elé, nem szabad úgy tekinteni, mintha az kihatna az európai adatvédelmi biztos és az általa felügyelt szervezetek közötti lojális együttműködésre és jó kapcsolatokra, azonban megjegyzi, hogy ez kétségeket ébreszt az európai adatvédelmi biztosnak a Parlament és a Tanács jogalkotói szerepével kapcsolatos álláspontját illetően;

24.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos belsőkontroll-standardjainak értékelésére irányuló 2024. évi gyakorlat megerősítette a belső kontroll kielégítő szintjét, mivel mind a 14 standard érvényben van és működik; megjegyzi, hogy munkacsoportot hoztak létre, hogy elemezze az eredményeket és javításokra tegyen javaslatot, például a képzés és fejlesztés, valamint a tudásmenedzsment és a dokumentumkezelés javítására; a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos aktualizált kockázatkezelési kerete strukturált nyomon követést vezetett be, amely lehetővé tette a szervezet számára annak biztosítását, hogy a kockázatcsökkentési erőfeszítések továbbra is hatékonyak maradjanak, és azokat következetesen nyomon kövessék; megjegyzi továbbá, hogy az európai adatvédelmi biztos aktualizálta az utólagos ellenőrzésekre vonatkozó eljárását, amelyek immár kockázatalapúak, és megerősített üzletmenet-folytonosságot és ellenőrzési nyomvonalat jelentenek az ARES-rendszer integrálása, a képzés és a jobb tudásmenedzsment-folyamatok révén;

25.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2024-ben egy ellenőrzést indított a Parlament által az európai adatvédelmi biztosnak nyújtott informatikai szolgáltatások irányítására vonatkozóan, amelynek eredményeként az európai adatvédelmi biztos jelenleg két ajánlást hajt végre; az európai adatvédelmi biztos ellenőrzései tervezésének módszertanára vonatkozó 2023. évi ellenőrzés tekintetében megjegyzi, hogy az IAS által kiadott két ajánlás egyikével foglalkoztak, míg a másik (az európai adatvédelmi biztos ellenőrzési tervének kidolgozására szolgáló módszertan kialakításáról szóló) ajánlás végrehajtását elhalasztották arra az időpontra, amikor az új biztost kinevezik; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ebben az ügyben elért haladásról, megjegyezve, hogy az európai adatvédelmi biztosnak konzultálnia kell az általa ellenőrzött szervezetekkel a megtenni tervezett ajánlások megvalósíthatóságáról és megfelelőségéről, ami biztosítja az ajánlásoknak az ellenőrzött szerv általi gyors, hatékony és erőforrásokkal támogatott későbbi végrehajtását;

26.megjegyzi, hogy 2024 végén az európai adatvédelmi biztos személyzete összesen 137 főből állt, szemben a 2023. évi 129 fővel; megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ben az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3. cikkének b) pontja alapján 55 szerződéses alkalmazottat (2023-ban 50), a 2. cikk b) és c) pontja alapján 9 ideiglenes alkalmazottat (2023-ban 7) foglalkoztatott, és 10 külső szolgáltató (2023-ban 12) szolgáltatásait vette igénybe házon belül; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne csökkenteni a szerződéses alkalmazottak számát az állandó szerződések javára a tehetségek megtartásának és az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos személyzetében 23 tagállam nemzetisége képviseltette magát (ugyanannyi, mint 2023-ban), ami kiváló szám egy ilyen kis intézmény esetében annak ellenére, hogy ezen belül 5 nemzetiség felülreprezentált, míg más nemzetiségek alulreprezentáltak; sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy személyzetében – különösen vezetői szinten – továbbra is törekedjen valamennyi tagállam kiegyensúlyozott képviseletére, többek között felvételi politikáján keresztül;

27.megjegyzi, hogy a létszámterv betöltöttségi aránya magas, 98,80%-os (szemben a 2023. évi 95,65%-kal), de magas, 12%-os fluktuációt is mutat 2024-ben (szemben a 2023. évi 13%-kal); megjegyzi, hogy a legtöbb betöltetlen álláshely annak tudható be, hogy a jelöltek alkalmatlanok voltak; elismeri a felvételi és kiválasztási eljárások esetében azonosított kihívásokat; a nyomonkövetési jelentés alapján megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos ezeket a kihívásokat a személyzet megtartására és a tehetségek vonzására vonatkozó, 2025 elején elfogadott átfogó stratégia kidolgozásával kezelte, amely rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket tartalmaz a tapasztalt személyzet megtartása, a fluktuációs kockázatok csökkentése és az európai adatvédelmi biztos mint munkáltató vonzerejének javítása érdekében; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy továbbra is fejlessze felvételi eljárásait, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor az érdem, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveit;

28.az európai adatvédelmi biztos személyzetének nemek szerinti megoszlása tekintetében megjegyzi, hogy 2024-ben 63% volt a nők és 37% a férfiak aránya, az előző évhez hasonlóan, amikor a nők és a férfiak közötti megoszlás 65%, illetve 35% volt; tudomásul veszi a nemek közötti egyensúlyt a középvezetők körében, ahol három férfi és három nő van, de sajnálja, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a felsővezetői pozíciókban; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy folytassa a nemek közötti kiegyensúlyozott képviselet elérésére irányuló erőfeszítéseit;

29.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 20 gyakornokot vett fel a Bizottság Blue Book gyakornoki programjából, akik körülbelül 1 500 EUR havi juttatásban részesültek, egy fizetés nélküli gyakornokot pedig felsőoktatási gyakornoki megállapodás alapján vettek fel; újra hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlatokat javadalmazásban kell részesíteni, az Európai Parlament az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, 2023. június 14-i, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó állásfoglalásával (2020/2005(INL)) összhangban, amely szorgalmazza, hogy az Unióban folytatott valamennyi szakmai gyakorlat részesüljön javadalmazásban;

30.tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos által a humánerőforrás-fejlesztés érdekében 2024-ben végzett tevékenységeket; megjegyzi, hogy új politikát fogadott el az online tanulási platformokra vonatkozóan, csatlakozott az új intézményközi szakmai látogatási programhoz, amelynek keretében az európai adatvédelmi biztos öt munkatársa a Bizottság személyzetével folytatott szakmai tapasztalatcserét, és kihelyezett napot szervezett a mesterséges intelligenciára való felkészültséggel és más kohéziós építő tevékenységekkel foglalkozó személyzet számára; tudomásul veszi az egyenlőséget, a befogadást és a sokszínűséget támogató kezdeményezések kidolgozásával foglalkozó, egységeken átívelő munkacsoport létrehozását;

31.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos rugalmas és hibrid munkafeltételeket kínál, amelyeket szívesen fogadnak a személyzet ezeket kihasználni képes tagjai, többek között szülői szabadság, munkaidő-jóváírás, részmunkaidős munkavégzés vagy az évente korlátozott mennyiségben külföldről történő munkavégzés formájában; megjegyzi, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó következő személyzeti elégedettségi felmérést 2025-re tervezték; úgy véli, hogy az épületinfrastruktúrát adott esetben úgy lehetne optimalizálni, hogy az tükrözze a távoli és a hibrid munkavégzést, a működési költségek csökkentése és az irodaterület hatékonyabb kihasználása érdekében;

32.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos jelenleg nem alkalmaz fogyatékossággal élő személyt, de az európai adatvédelmi biztos valamennyi álláshirdetésében szerepel egy esélyegyenlőségi záradék, és aktívan ösztönzi a fogyatékossággal élő jelöltek jelentkezését; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos szervezeti honlapja olyan tartalomkezelő rendszerre épül, amely összhangban van az akadálymentes webdizájnra vonatkozó alapvető szabványokkal, és az e honlap számára kifejlesztett további funkciókat úgy hozták létre, hogy az akadálymentesség kiemelt fontosságú követelmény;

33.a kérdőív alapján tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos válaszát, amely szerint az európai adatvédelmi biztos nem fér hozzá személyzete egészségügyi dokumentumaihoz, és nincs abban a helyzetben, hogy megismerje a távollétek kiváltó okát, mivel azokat a Bizottság orvosi szolgálata validálta; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos csak összesített adatokhoz fér hozzá, például a betegszabadságok napjainak számához és ahhoz, hogy azokat kíséri-e orvosi igazolás; megjegyzi, hogy a betegszabadsággal töltött napok számának 2023 és 2024 közötti, 1 680,50-ről 1 946-ra történő növekedése (+ 15,80%) arányában meghaladta a személyzet létszámának 129-ről 137-re történő növekedését (azaz + 6,20%); megjegyzi, hogy a betegségek egy főre jutó átlagos időtartama a 2023. évi 14,7 napról 2024-ben 18,30 napra nőtt, és hogy a betegszabadságok aránya a 2023. évi 3,6%-ról 2024-ben 3,9%-ra emelkedett; aggodalmát fejezi ki a jelenlegi helyzet miatt, és továbbra is kéri a személyzet jóllétének egyértelműbb értékelését a kiégés lehetséges visszatérő okainak azonosítása érdekében, amelyek eseteit minden más intézményhez hasonlóan évente jelenteni kell a mentesítésért felelős hatóságnak; kéri, hogy az európai adatvédelmi biztos a Bizottság orvosi szolgálatával együttműködve végezzen célzott értékelést e növekedés kiváltó okait illetően, kiemelt hangsúlyt fektetve a kiégés megelőzésére;

34.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2024-ben nem jelentettek zaklatási ügyeket az európai adatvédelmi biztosnál; nagyra értékeli, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos folytatta a zaklatás elleni előadást, amelyet az európai adatvédelmi biztos egyik bizalmi személye tartott az újonnan érkezőknek szóló bevezető foglalkozáson; elismerését fejezi ki a zaklatás elleni határozat és a bizalmi személyek szerepének az európai adatvédelmi biztos intranetes oldalán való közzétételéért;

35.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos magatartási kódexek, figyelemfelkeltés és összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatok révén a felső vezetés és a személyzet szintjén felmerülő összeférhetetlenségek megelőzésére szolgáló keretet (DOIC) hozott létre; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztoshoz csatlakozó minden alkalmazottnak alá kell írnia a DOIC-t; megjegyzi, hogy 2024-ben nem vettek nyilvántartásban összeférhetetlenségi vagy visszaéléses esetet az európai adatvédelmi biztosnál; aggodalommal állapítja meg, hogy 2024-ben egy állítólagos csalási esetet jelentettek az európai adatvédelmi biztosnak, amelyet a Bizottság Fegyelmi Hivatala (IDOC) vizsgált; ebben az esetben megjegyzi, hogy az IDOC 2025-ben lezárta a vizsgálatot, és azt az ajánlást tette az európai adatvédelmi biztosnak, hogy a személyzeti szabályzattal összhangban indítson fegyelmi eljárást; kéri az európai adatvédelmi biztost, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ügy végső kimeneteléről, valamint a csalás elleni belső ellenőrzések erősítése érdekében tett esetleges intézkedésekkel kapcsolatban;

36.megjegyzi, hogy 2024-ben az európai adatvédelmi biztos folytatta az etikai keretére (a zaklatás, a visszaélések bejelentése és az összeférhetetlenség témájában) és a csalás elleni stratégiájára vonatkozó bevezető képzések szervezését az európai adatvédelmi biztos/az Európai Adatvédelmi Testület új alkalmazottai számára; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos etikai tisztviselője minden évben etikai jelentést nyújt be az európai adatvédelmi biztos/Európai Adatvédelmi Testület vezetőségének, és részt vesz a „Comité Paritaire des Questions Statuaries” etikai munkacsoportjában; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos létrehozott egy postafiókot, ahol a személyzet tagjai benyújthatják az etikai kérdésekkel kapcsolatos kérelmeiket; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy folytassa a tudatosság növelését és szervezzen a továbbiakban is felméréseket az európai adatvédelmi biztos/az Európai Adatvédelmi Testület etikai keretével kapcsolatos személyzeti tudatosság szintjének értékelése céljából;

37.üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos a tevékenységei tekintetében összességében magas szintű átláthatóságot ért el, többek között a napirend közzététele, valamint a biztos és a főtitkár érdekeltségi nyilatkozata tekintetében; megelégedéssel veszi tudomásul a kérdőív alapján, hogy az átláthatósági intézkedések 2023–2024-ben elvégzett belső értékelését követően az európai adatvédelmi biztos 2025-ben határozatot fogadott el, amelyben az adatvédelmi biztos, a főtitkár és az európai adatvédelmi biztos vezetői feladatokat ellátó személyzete csak akkor találkozik érdekképviselőkkel, ha szerepelnek az Unió átláthatósági nyilvántartásában; üdvözli, hogy ezzel a határozattal az európai adatvédelmi biztos az Unió átláthatósági nyilvántartásának részét képezi, amelynek igazgatótanácsát megfelelően értesítették; javasolja, hogy az európai adatvédelmi biztos tegye közzé weboldalán az érdekképviselőkkel tartott valamennyi találkozó jegyzékét, ily módon erősítve a nyilvános elszámoltathatóságot és az átláthatóságot;

38.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos ellen az európai ombudsman vizsgálatot indított egy 2023-ban indított ügyben, amelyet 2024-ben hivatali visszásság megállapításával zártak le; megjegyzi, hogy a megállapítás arra vonatkozott, hogy az európai adatvédelmi biztosnak mennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy észszerű időn belül befejezze a panasz értékelését, és hogy nem tájékoztatta proaktívan a panaszost az ügy előrehaladásáról; ennek eredményeként nagyra értékeli, hogy az európai adatvédelmi biztos lépéseket tett eljárásainak javítása érdekében, amelyek alapján a személyzetnek proaktívan frissítenie kell a panaszokat, és fel kell függesztenie a vizsgálatokat, amikor ugyanabban az ügyben bírósági ítéletekre vagy más szervek határozataira vár; a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ben részese volt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) három, folyamatban lévő vizsgálatának; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezekről az ügyekről;

39.hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztosnak az európai uniós intézmények, szervek és ügynökségek személyesadat-kezelési műveletei felügyeletében játszott szerepét; aggodalmát fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnál a panaszok kezelésének időtartama miatt; emlékeztet az európai ombudsman 1888/2023/TM. sz. ügyben hozott, 2024. november 7-i határozatára, amelyben az európai ombudsman megállapította, hogy az európai adatvédelmi biztos számára a panaszok értékelésének befejezéséhez szükséges hat év nem minősül észszerű időkeretnek, és hogy az európai adatvédelmi biztos megközelítése hivatali visszásságnak minősül; megjegyzi, hogy az európai ombudsman megállapította azt is, hogy az európai adatvédelmi biztos nem tájékoztatta a panaszost az ügy előrehaladásáról;

40.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos magatartási kódexének 9. cikkével összhangban az adatvédelmi biztost és a főtitkárt megbízatásuk megszűnését követően három évig feddhetetlenségi, tartózkodási és titoktartási kötelezettség terheli; megjegyzi, hogy 2024-ben egyetlen vezető tisztviselő sem távozott az európai adatvédelmi biztostól, illetve csatlakozott hozzá;

41.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az informatikai berendezésekre és projektekre fordított 2024. évi kiadások a kiegészítő kiberbiztonsági tanácsadás miatt 10%-kal magasabbak voltak 2023-hoz képest; megjegyzi továbbá, hogy más költségelemek – többek között az általános informatikai szolgáltatások és a karbantartás – a két év során viszonylag stabilak maradtak;

42.tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos által a digitális átalakulás felé vezető úton 2024-ben elért eredményeket; megjegyzi különösen, hogy az európai adatvédelmi biztos integrálta az EU Send alkalmazást (a nem minősített érzékeny adatok más uniós szervekkel való cseréjére szolgáló szolgáltatást/csatornát), elfogadta az informatikai támogatásra szolgáló ServiceNow-t (egységes ügyfélszolgálati portál létrehozása a személyzet számára), végrehajtotta a SECABC-ot (a biztonságos információcsere intézményközi keretét), és áttért a Bizottság helyszíni CaaS (konténer mint szolgáltatás) szolgáltatására; megjegyzi, hogy egy állandó tisztviselő és egy szerződéses alkalmazott az európai adatvédelmi biztos digitális átalakulásával foglalkozik; a kérdőív és a nyomonkövetési jelentés alapján tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos költségvetési korlátait, amelyek megakadályozzák egy legalább öt informatikai szakemberből álló, 7 különböző informatikai területet lefedő csoport létrehozását, amely foglalkozhatna az európai adatvédelmi biztos üzleti folyamataihoz kapcsolódó olyan konkrét alkalmazásokkal, amelyek túlmutatnak a Parlament és a Bizottság által a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások keretében kínált alapvető informatikai infrastruktúrán és szolgáltatásokon;

43.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos belső informatikai személyzeti állományának korlátozottságát részben ellensúlyozzák a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások és egy visszatérítési mechanizmus keretében a Parlament és a Bizottság által nyújtott informatikai szolgáltatások; emlékeztet arra, hogy 2023. évi mentesítési állásfoglalásában a Parlament már azonosított strukturális hiányosságokat az ilyen intézményközi informatikai szolgáltatások és az európai adatvédelmi biztos sajátos operatív igényei között; hangsúlyozza, hogy bár ez a modell méretgazdaságossági előnyöket eredményezhet, csökkentheti a költségek kiszámíthatóságát és a kis intézményeknek az informatikával kapcsolatos kiadások alakulása feletti közvetlen ellenőrzését, továbbá kiemeli annak fontosságát, hogy a költségekkel kapcsolatos ezen strukturális nyomást figyelembe vegyék a jövőbeli költségvetési tervezés során;

44.kiemeli az európai adatvédelmi biztosnak a nyílt forráskódú, uniós központú, együttműködésen alapuló felhőmegoldásokkal, nevezetesen a Nextcloud projekttel és annak egy bizottsági irányítású adatközponttal történő migrációjával kapcsolatban végzett munkáját, amelynek célja az adatszuverenitás erősítése és az Unión kívüli szolgáltatóktól való függőségek csökkentése; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy a mentesítésért felelős hatóság részére adjon át egy, a projekt teljes tulajdonlási költségéről, biztonsági előnyeiről és más uniós intézményekre való méretezhetőségéről szóló értékelést;

45.elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztos sikeresen támaszkodik a Bizottság által használt számos adminisztratív rendszerre, különösen a HR- és a vállalati ügyviteli folyamatok terén, valamint a Parlament egyes szolgáltatásaira, többek között a laptopok, a hálózati infrastruktúra és a videokonferencia-szolgáltatások biztosítására; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos az ARES rendszeren belül és kívül egyaránt minősített elektronikus aláírást használ az adminisztratív és pénzügyi dokumentumok aláírásához; elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak az e-közbeszerzési eszközök elfogadása terén elért eredményekért, amelyeket 2026-ra irányoztak elő, amikor az új pénzügyi szoftvert, a SUMMA-t is bevezetik az európai adatvédelmi biztosnál;

46.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2025-ben belső iránymutatásokat hagyott jóvá a generatív MI-rendszerek személyzet általi használatáról, akik számára kötelező MI képzési pályát is kínálnak; üdvözli az európai adatvédelmi biztos arra irányuló előkészítő munkáját, hogy esetlegesen iránymutatásokat adjon ki annak biztosítása érdekében, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek felelős módon használják az MI-eszközöket, ami kiegészítené a Bizottság által már nyújtott iránymutatást azáltal, hogy az uniós közigazgatás sajátosságaira vagy az olyan konkrét területeken előforduló felhasználási esetekre összpontosít, mint a humánerőforrás/munkaerő-felvétel;

47.elismeri az európai adatvédelmi biztos vezető szerepét az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kiberbiztonsági felkészültségének javításában, miközben szorosan együttműködik az olyan szervekkel, mint az ENISA és a kiberbiztonsági központok, például a CERT-EU;

48.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos két kiemelt kezdeményezést indított az adatvédelmi incidensek uniós intézményeken belüli kezelésének megerősítése érdekében, nevezetesen a személyes adatokat érintő adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányt, amely olyan szervezeteket célzott meg, amelyek korábban nem jelentettek adatvédelmi incidenseket, és önértékelési eszközöket, kétoldalú konzultációkat és testre szabott ajánlásokat biztosított, továbbá egy kiberbiztonsági gyakorlatot indított (PATRICIA néven), amelynek célja a személyes adatok megsértésével járó kiberbiztonsági incidensek kezelésének javítása és az intézményközi együttműködés fokozása; elismeréssel jegyzi meg, hogy a Globális Adatvédelmi Közgyűlés 2025-ben mindkét kezdeményezést díjazta az elszámoltathatósághoz nyújtott hozzájárulásukért; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos megerősítette kiberbiztonsági keretét azáltal, hogy a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodása keretében a CERT-EU-val folytatott megerősített együttműködés révén valós idejű sebezhetőség- és fenyegetésészlelést vezetett be az internetre csatlakozó eszközökre vonatkozóan; gratulál az európai adatvédelmi biztosnak, hogy 2024 júniusában konferenciát szervezett Brüsszelben, amelyen adatvédelmi szakértők, politikai döntéshozók és technológiai szakemberek vettek részt, hogy megvitassák az adatvédelem változó szerepét a modern demokráciákban, különös tekintettel a dezinformáció és az online manipuláció terjedésére, valamint a közösségi média jelentette kihívásokra;

49.megjegyzi, hogy 2024-ben mintegy 55 000 EUR átcsoportosítására volt szükség az épületbiztonsági és bérleti költségek fedezéséhez, mivel a Parlament által 2024-re megerősített bérleti költség – azon épület tekintetében, amelyet az európai adatvédelmi biztos használ – magasabb volt, mint az adott évre elkülönített előirányzatok;

50.megjegyzi, hogy épületének akadálymentessége tekintetében az európai adatvédelmi biztos az ingatlanpolitikájának részeként a Parlament által hozott és végrehajtott határozatokra támaszkodik; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy tervezi-e csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő gyakornokok felvételét is;

51.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos bérli a Parlament egyik okosépületét, amelynek környezeti lábnyomát számos intézkedés, például a hőmérséklet automatikus és központi szabályozása révén csökkentik; megjegyzi, hogy ez az épület fotovoltaikus panelekkel is fel van szerelve, amelyek mintegy 20 kWh villamos energiát termelnek, ami az európai adatvédelmi biztos 2024. évi teljes fogyasztásának 6,04 %-át teszi ki;

52.üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos csatlakozott a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerhez (EMAS); megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos annak érdekében, hogy megszerezze az EMAS-tanúsítványt, 2024-ben egységközi munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a Parlament által már végrehajtott meglévő intézkedések feltérképezése, a szén-dioxid-csökkentési stratégiák kidolgozása és innovatív megoldásokra irányuló javaslatok megfogalmazása; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy határozzon meg egyértelmű időbeli ütemezést az EMAS-tanúsítvány megszerzésére, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ebben az ügyben elért haladásról;

53.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos közbeszerzéseinek túlnyomó többségét intézményközi keretszerződéseken (IIFWC-k) keresztül bonyolítja le, és részt vevő ajánlatkérő szervként a vezető ajánlatkérő szerv által meghatározott fenntarthatósági kritériumokat alkalmazza;

54.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztoson belül valamennyi üzleti utazásnak meg kell felelnie a kiküldetési iránymutatásban meghatározott szabályoknak; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos személyzete elsősorban turistaosztályon utazik, és hogy a legtöbb utazásra az Unión belül kerül sor; üdvözli az európai adatvédelmi biztos arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentse szénlábnyomát azáltal, hogy ösztönzi a személyzetet a videokonferencia használatára, rövid távokon a vasúti utazás igénybevételére, valamint a tömegközlekedés használatára, amikor a repülőtérre vagy a repülőtérről vagy a kiküldetés helyszínére utaznak;

55.a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos fenntartható mobilitási stratégiát vezet be, amely lehetővé teszi a személyzet számára, hogy kérjék havi vagy éves bérleteik vagy több útra szóló tömegközlekedési bérleteik 50%-ának visszatérítését, továbbá a kerékpárt használó személyzet igényeihez igazított létesítményeket biztosít;

56.üdvözli az európai adatvédelmi biztos által az intézményközi együttműködés révén elért költségvetési és igazgatási megtakarításokat, különösen a Parlamenttel a Parlament helyiségeinek bérlésére, az informatikai rendszeralkalmazások használatára, a hardverkészletekre és a karbantartásra vonatkozó, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megkötését, valamint a Bizottsággal a HR- és az üzleti irányítási folyamatok tekintetében kötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást, valamint az olyan területeken kötött nagyszabású intézményközi keretszerződésekben való részvételt, mint többek között az informatikai tanácsadás, az ideiglenes szolgáltatások és az irodai eszközök; elismerését fejezi ki továbbá az európai adatvédelmi biztosnak, amiért egyetértési megállapodások révén strukturált együttműködést folytat az ombudsmannal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és a CERT-EU-val; a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos részt vesz a Bizottság által vezetett intézményközi humánerőforrás-átalakítási projektben is, amelynek célja a humánerőforrás-folyamatok digitalizálása, mivel e projekt bevezetése 2029-ig lezárul;

57.megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos részt vesz különböző intézményközi szervek ülésein; ezzel összefüggésben üdvözli az európai adatvédelmi biztos részvételét az adminisztratív vezetők és a Parlament Kommunikációs Főigazgatósága által vezetett intézményközi online kommunikációs bizottság ülésein; elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztossal mint felügyeleti szerepet betöltő szervvel folytatott intézményközi együttműködés kiemelt fontosságú ahhoz, hogy a többi uniós intézmény növelni tudja az adatvédelmi jogi keretnek való megfelelésének szintjét;

58.az éves jelentés alapján megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Testület 2024-ben elindította az egyének személyes adataikhoz való hozzáférési jogára vonatkozó összehangolt végrehajtási fellépését, amelyben Unió- és EGT-szerte 30 adatvédelmi hatóság vett részt; a kérdőív alapján megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos részt vett ebben a végrehajtási fellépésben, de 2023-tól folytatta az Európai Adatvédelmi Testületnek az adatvédelmi tisztviselő szerepével kapcsolatos összehangolt végrehajtási fellépésével kapcsolatos munkáját is; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ben továbbra is aktívan részt vesz a Koordinált Felügyeleti Bizottság tevékenységeiben azáltal, hogy két évig ellátja a Koordinált Felügyeleti Bizottság koordinációs szerepét, és iránymutató feljegyzést készít többek között az Europol panaszainak kezelése és az ETIAS fejlesztésének nyomon követése terén folytatott együttműködésről; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos az Európai Adatvédelmi Testület tagjaként koordinálta a verseny- és fogyasztóvédelmi hatóságokkal a digitális piacokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1925/oj). és az általános adatvédelmi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj). közötti kölcsönhatás tekintetében folytatott együttműködést irányító munkacsoportot is;

59.a kérdőív és a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az OLAF-fal, az Európai Ügyészséggel (EPPO) és a Számvevőszékkel közös tevékenységek, valamint a csalások felderítése terén indított kezdeményezések nem tartoznak az európai adatvédelmi biztos megbízatási körébe;

60.megjegyzi, hogy a nyilvános kommunikációs és promóciós tevékenységek költségvetése 2024-ben 425 000 EUR volt, ami 2023-hoz képest 9,20%-os növekedést jelent;

61.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos 2024-ban számos online és személyes kommunikációs rendezvényt szervezett és vett részt ezeken azzal a céllal, hogy felhívja a szélesebb nyilvánosság figyelmét az európai adatvédelmi biztos szerepére és küldetésére, valamint az uniós adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásának fontosságára, ilyen volt például az Adatvédelmi Nap, az európai adatvédelmi biztos gyakornokainak konferenciája (évente kétszer), az európai adatvédelmi biztos civil társadalmi csúcstalálkozója, valamint a Globális Adatvédelmi Közgyűlés;

62.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos saját honlapján és közösségimédia-fiókjain keresztül online kommunikál az X-en (korábban Twitter) (28 800 követő), a LinkedInen (82 000 követő), a YouTube-on (3 400 követő) és az Instagramon (300 követő);

63.megállapítja, hogy az EU Voice és az EU Video platformok (szabad és nyílt forráskódú, adatvédelem-centrikus, a Mastodon és a PeerTube szoftvereken alapuló közösségimédia-hálózatok) kísérleti projektje 2024-ben lezárult; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos elősegítette azon uniós intézmények, szervek és ügynökségek zökkenőmentes migrációját, amelyek meg kívánták őrizni fiókjaikat, biztosítva a folytonosságot a felhasználók számára; megjegyzi, hogy a kísérleti projekt sikerére építve előkészületeket tettek a Mastodon 2025-ös újraindítására; ezzel összefüggésben üdvözli az európai adatvédelmi biztos hozzájárulását az Unió adat- és digitális szuverenitási stratégiájához annak érdekében, hogy előmozdítsa az Unió függetlenségét a digitális világban, valamint az adatvédelmi jogi keretnek való megfelelést.