1.örvendetesnek tartja, hogy a Számvevőszék kedvező véleményt adott ki az Európai Ügyészség 2024. december 31-ével végződő évre vonatkozó beszámolójának megbízhatóságával, valamint az alapjául szolgáló bevételek és kifizetések jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

2.elismeri az Európai Ügyészség fontosságát az Unió pénzügyi érdekeinek és különösen az Unió költségvetésének védelme szempontjából; emlékeztet arra, hogy a Parlament határozottan támogatja az Európai Ügyészség létrehozását, és elismerését fejezi ki az Európai Ügyészség által az olyan bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén végzett munkáért, mint a csalás, a korrupció és a határokon átnyúló súlyos héacsalás; megismétli, hogy az Európai Ügyészség központi szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és hangsúlyozza, hogy ez az Unió csalás elleni keretének és a feddhetetlenségen, elszámoltathatóságon, átláthatóságon és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáson alapuló tágabb irányítási rendszernek az egyik sarokköve;

3.hangsúlyozza az Európai Ügyészség egyedülálló szerepét az uniós bűnüldözés tekintetében, ahol vádhatóságként működik, és rámutat arra, hogy jellegénél fogva az Európai Ügyészség köteles kivizsgálni a hatáskörébe tartozó valamennyi ügyet, amikor azokat a tudomására hozzák; emlékeztet arra, hogy az Európai Ügyészség éves jelentése szerint 2024 végéig az Európai Ügyészség 6 547 bűnügyi bejelentést (56%-kal többet, mint 2023-ban) és 2 666 aktív nyomozást (körülbelül 38%-kal többet, mint 2023-ban) kezelt 24,8 milliárd EUR becsült kárral (2023-ban 19,27 milliárd EUR, 2022-ben pedig 14,1 milliárd EUR), és hogy a bírák 2,42 milliárd EUR értékben bocsátottak ki befagyasztást elrendelő határozatokat (szemben a 2023. évi 1,5 milliárd EUR-val); hangsúlyozza, hogy a folyamatosan emelkedő számadatok megerősítik, hogy a forrásokat hozzá kell igazítani az Európai Ügyészség függetlenségének megerősítéséhez szükséges operatív igényekhez; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul különítse el a szükséges forrásokat annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség el tudja látni feladatait, és biztosítsa az előrehaladást és a vizsgálatok időben történő lezárását, beleértve a Covid19-oltóanyag Unión belüli beszerzésével kapcsolatos vizsgálatot is, amely 2022-ben kezdődött, és a titoktartási szabályok értelmében az eljárások integritásának védelme érdekében a részletek nyilvánosságra hozatala nélkül továbbra is folyamatban van; emlékeztet arra, hogy az átláthatóságot egyensúlyba kell hozni az ártatlanság vélelmével és a folyamatban lévő bírósági eljárások tiszteletben tartásával; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy tartsa fenn az egyértelmű nyilvános kommunikációt, amennyiben az jogilag megengedett; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség számára a jelentős költségvetési és reputációs hatással járó, nagy összetettségű ügyekre elkülönített emberi és pénzügyi erőforrásoknak biztosítaniuk kell a vizsgálat gondos előrehaladását, és a jogi korlátok teljes körű tiszteletben tartása mellett felelősségteljes tájékoztatást kell nyújtaniuk státuszukról és lezárásukról;

4.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség számára 2024-re elkülönített teljes végleges költségvetés 76 382 368 EUR volt, ami jelentős növekedést jelent a 2023-ban elkülönített 65,9 millió EUR-hoz és a 2022-ben elkülönített 51,2 millió EUR-hoz képest;

5.rámutat arra, hogy az Unió költségvetési hatósága által jóváhagyott eredeti 2024. évi költségvetés (71 888 321 EUR) 24%-kal alacsonyabb volt, mint amit az Európai Ügyészség a 2024. évi bevételekre és kiadásokra vonatkozó becsléseiben kért, még akkor is, ha az előző évhez képest 9%-kal magasabb volt; megjegyzi, hogy 2024-ben két költségvetés-módosítást fogadtak el, és hogy az Európai Ügyészség 2024. februári kérésére a költségvetést 2024 júniusában 3 600 000 EUR-val növelték, hogy pénzügyi és humánerőforrásokat biztosítsanak a Lengyelország és Svédország Európai Ügyészségben való részvételével kapcsolatos megnövekedett költségek fedezésére; hangsúlyozza, hogy a növekedésnek fedeznie kellett a Lengyelországban és Svédországban kinevezendő újabb delegált európai ügyészek, valamint a felveendő alkalmazottak fizetését és a kapcsolódó operatív kiadásokat, de e kiegészítő források egy részét a központi hivatal személyzete számára különítették el, hogy felkészüljenek az informatikai autonómiára irányuló projektre, amelyet a Bizottság informatikai területen működő szolgálatainak megszüntetése tett szükségessé; megjegyzi, hogy a második költségvetés-módosítás 2024 novemberében 894 047 EUR-val növelte az előirányzatok szintjét az Unió költségvetési hatóságának javaslatára, hogy kezeljék a 2024. évi bérindexálás magas szintjét, és mivel az Európai Ügyészség az első költségvetés-módosításának egy részét már elkülönítette arra, hogy felkészüljön a vártnál magasabb bérindexálásra, a második kiegészítő jelleggel biztosított forrásokat a biztonsággal kapcsolatos kiadásokra csoportosították át; úgy véli, hogy az, hogy visszatérő módon a költségvetés-módosítást veszik igénybe, rávilágít arra, hogy reálisabb előzetes költségvetési megközelítésre van szükség, valamint korábban és strukturáltabb módon kell együttműködni az Európai Ügyészséggel az éves költségvetési eljárás során;

6.megjegyzi, hogy 2024-ben három költségvetési átcsoportosítást fogadtak el az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzatának 26. cikkével összhangban, amely lehetővé teszi az európai főügyész számára, hogy az adminisztratív igazgató javaslata alapján a pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok legfeljebb 10%-a erejéig előirányzatokat csoportosítson át egyik címből a másikba, valamint egyik alcímből a másikba vagy az egyes alcímeken belül korlátozás nélkül; megjegyzi, hogy ezen átcsoportosítások teljes nettó értéke 3,2 millió EUR volt, szemben a 2023. évi 1,2 millió EUR-val, és hogy ilyen átcsoportosításokra volt szükség az informatikai autonómiára vonatkozó program fejlesztéséhez, a Bizottság Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóságával kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás (SLA) szerinti személyvédelmi szolgáltatások kért rendezéséhez és a javadalmazás aktualizálásának módosításaihoz, hogy figyelembe vegyék a vártnál magasabb bérindexálást, amely az eredeti 3,4%-os költségvetési feltételezéshez képest 7,2%-ot ért el

7.elismeri, hogy az Európai Ügyészség tevékenységeivel kapcsolatos költségvetési igények becslése továbbra is nagyon nehéz az Európai Ügyészség tevékenységeinek sajátos jellege miatt, ami a csalások felderítésének kiszámíthatatlan szintjével és az ügyek sokféleségével függ össze; tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel a büntetőeljárások lefolytatását illetően, és nincs befolyása a nemzeti rendszerek erőforrásaira és eljárási korlátaira, amelyektől a nyomozati tevékenységet tekintetében függ; megjegyzi, hogy a vizsgálatok száma és költségei közötti állandó korreláció hiánya a kiadási előrejelzéseket is akadályozza, de emlékeztet arra, hogy a védendő uniós források növekednek, és a felhasználásukat szabályozó szabályozási keret bonyolultsága megnehezíti a vizsgálatokat, nemcsak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és annak példa nélküli végrehajtási módját, hanem a kiadások nagy mennyiségét illetően is; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben további forrásokat kell elkülöníteni az Európai Ügyészség tevékenységeinek finanszírozásához, és megismétli, hogy az Európai Ügyészség számára elegendő forrást kell biztosítani megbízatásának megfelelő teljesítéséhez; úgy véli, hogy ez a kiszámíthatatlanság indokolttá teheti egy célzott költségvetési vészhelyzeti mechanizmus létrehozását, a munkateher tendenciáit tükröző reális előzetes költségvetés szükségességének sérelme nélkül, amely lehetővé teszi az Európai Ügyészség számára, hogy hatékonyan reagáljon a munkateher hirtelen növekedésére;

8.tudomásul veszi, hogy 2024 nehéz év volt az Európai Ügyészség számára, mivel kezelnie kellett a 22 részt vevő tagállamban megnövekedett munkaterhet, kezelnie kellett Lengyelország és Svédország csatlakozását, és ezzel egyidejűleg el kellett érnie a Bizottságtól való informatikai autonómiát; megjegyzi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség 45 létszámtervi álláshelyet kért az informatikai autonómiára, később pedig egy költségvetés-módosításban 37 álláshelyet igényelt, de mindkét kérelmet elutasították; megjegyzi, hogy különösen az informatikai autonómia elérésére elkülönített többletforrások hiánya vezetett ahhoz, hogy az eredetileg a műveletek támogatására szánt személyzetet az informatikai ágazatba kellett átirányítani, és belső vállalkozókat kellett igénybe venni; úgy véli, hogy továbbra is alapvető fontosságú a finanszírozás odaítélése az Európai Ügyészség teljes informatikai autonómiájának és az erős kiberbiztonságnak a biztosítása érdekében, megelőzve az operatív zavarokat; hangsúlyozza, hogy a külső vállalkozók folyamatos igénybevétele és az operatív személyzet informatikai feladatokhoz való átirányítása – ami az informatikai autonómiához szükséges létszámtervi álláshelyek hiányából ered – azzal a kockázattal jár, hogy aláássa az Európai Ügyészség vizsgálati kapacitását és hosszú távú intézményi rezilienciáját; felszólítja a költségvetési hatóságot, hogy a vizsgálati hatékonyság és a kiberbiztonság védelme érdekében biztosítson célzott, fenntartható személyzetet az Európai Ügyészség digitális autonómiája számára;

9.rámutat, hogy a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtási aránya 98,5% volt a várható 95%-os teljesítménymutatóhoz képest, és összhangban volt az előző évekkel (2023-ban 99,6%, 2022-ben pedig 98,1%); nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség immár második éve nem térített vissza forrásokat az Unió költségvetési hatóságának, ami azt mutatja, hogy az odaítélt költségvetés felvevőképessége stabil; rámutat arra, hogy 2024-ben a kifizetések általános végrehajtási aránya elérte az Európai Ügyészség végleges költségvetésének 86,4%-át, az e-számlázás fokozott használatának köszönhetően az átlagos kifizetési idő 16,7 nap volt, ami javulást jelent a korábbi évekhez képest (2023-ban a végrehajtási arány 85,3% volt, az átlagos kifizetési idő 17 nap, 2022-ben pedig 76,6% volt a végrehajtási arány és az átlagos kifizetési idő 23,8 nap volt); megállapítja, hogy a késedelmes kifizetések aránya stabil és nagyon alacsony szinten maradt (2024-ben az összes kifizetés 0,85%-a, szemben a 2023. évi 0,86%-kal, illetve a 2024. évi kifizetések teljes összegének 1,09%-a, szemben a 2023. évi 1,08%-kal);

10.megállapítja, hogy a korábbi évekkel és a nyomozási, vádhatósági és biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos operatív kiadásokat előnyben részesítő stratégiával összhangban 2024-ben az Európai Ügyészség költségvetésének 44,6%-át fordította operatív tevékenységekre (szemben a 2023. évi 43%-kal és a 2022. évi 41%-kal), ahol a fő költségtényezők a delegált európai ügyészek javadalmazása voltak, ezt követték az operatív IKT-tevékenységek (19%), például az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerének és a nyelvi szolgálatoknak a karbantartása és fejlesztése (10%); megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség költségvetését főként az ideiglenes alkalmazottakhoz (33,6%, 25 671 160 EUR, szemben a 2023. évi 32,2%-kal) és a delegált európai ügyészek javadalmazásához (23,9%, 18 252 391 EUR, szemben a 2023. évi 22,1%-kal) kapcsolódó kiadásokra fordították, ezt követték a nyelvi szolgáltatások (4,6%, 3 491 000 EUR, szemben a 2023. évi 6,2%-kal), valamint az operatív IKT-hardverek és -szoftverek (4,5%, 3 426 711 EUR, szemben a 2023. évi 5,5%-kal) költségei követtek;

11.megjegyzi, hogy 2024-ben bejelentették Lengyelország és Svédország részvételét, és hogy a 2024. évi költségvetés csak részben volt érintett, mivel fokozatosan vették fel a két európai ügyészt és a számos delegált európai ügyészt; megjegyzi, hogy az Unió költségvetési hatósága által jóváhagyott 2024. évi emelés további 20 központi irodai álláshelyet és további delegált európai ügyészeket biztosított, felkészülve Lengyelország és Svédország Európai Ügyészségben való részvételére;

12.megjegyzi, hogy az operatív missziók költségei 2024-ben kismértékben tovább nőttek, elérve az 1 292 000 EUR-t (szemben a 2023. évi 1 175 000 EUR-val és a 2022. évi 980 000 EUR-val), és az összes operatív előirányzat mintegy 3,7%-át (34,1 millió EUR) használták fel, de ezek összességében összhangban vannak a vizsgálatok intenzitásának növekvő szintjével, értéküket tekintve pedig stabilak; tudomásul veszi, hogy az összes utazási kiadás csökkent, hogy az Európai Ügyészség támogatja a videokonferencia-berendezések használatát mint a személyzeti kiküldetés költséghatékony és biztonságos alternatíváját, és hogy az online üléseken való részvétel a tagállami hatóságokkal és az uniós partnerekkel folytatott belső koordináció és információcsere bevett gyakorlata, de a kiküldetések operatív és igazságszolgáltatási összefüggésben, valamint az Európai Ügyészségen belüli következetes gyakorlat biztosításához, a képzéshez, illetve az érdekelt felek körében történő figyelemfelhíváshoz továbbra is szükségesek;

13.emlékeztet arra, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 107. cikke értelmében az Európai Ügyészség központi szintű adminisztratív működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja, de a sürgős ügyek és a nyomozati célok lehetővé teszik a delegált európai ügyészek számára, hogy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban döntsenek a fordítás módozatairól; megállapítja, hogy 2024-ben a fordítási és tolmácsolási szolgáltatások költségei 3 491 000 EUR-ra csökkentek, ami az operatív előirányzatok 10%-ának felel meg (szemben a 2023. évi 4 086 500 EUR-val, ami 14%-nak felelt meg); megjegyzi, hogy a CMS-dokumentumok 88,8%-át gépi fordítással készítették el (8,8%-kal a teljesítménymutató felett), és nagyra értékeli az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa fordítási szolgáltatásainak költséghatékonyságát;

14.megjegyzi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség 15 ajánlati felhívást tett közzé és 9 szerződést ítélt oda (4 eljárást töröltek), és hogy 2 nyílt eljárás és 12 tárgyalásos eljárás volt; tudomásul veszi az Európai Ügyészség keretszerződéseinek intenzív alkalmazását, amelynek eredményeként 2024-ben az Európai Ügyészség 288 egyedi szerződést írt alá a meglévő keretszerződések alapján (szemben a 2023. évi 234-gyel), összesen több mint 13 millió EUR értékben (szemben a 2023. évi 11 millió EUR-val), míg hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében nem kötöttek szerződést; megjegyzi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség által közvetlenül odaítélt szerződések mintegy 65%-a kkv-knak szólt, amelyek közül 3 kivételével mindegyik ugyanabból a tagállamból származott; tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség fejlesztette saját beszerzési kapacitását, kezelte saját egyedi szerződéseit a meglévő keretszerződések végrehajtása során, és ezzel párhuzamosan más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel kötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokon keresztül is folytatta tevékenységét, valamint csatlakozott a különböző piaci szereplőkkel kötött intézményközi szerződésekhez; nagyra értékeli, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség valamennyi közbeszerzési eljárását és szerződéskezelési tevékenységét digitális informatikai eszközök használatával végezték, ami összhangban van a teljesítménymutató-céllal; emlékeztet arra, hogy az intézményközi keretszerződések alkalmazása lehetővé teszi a méretgazdaságosság maximalizálását, biztosítva egyrészt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, másrészt ellensúlyozva a rendelkezésre álló humánerőforrások hiányát;

15.nagyra értékeli az előző évről (2023) átvitt előirányzatok pozitív tendenciáját, amely 9 392 990 EUR-t, azaz 14,2%-ot tett ki (szemben a 2022. évi 10 969 680 EUR-val vagy 24,4%-kal), amelyből 96,9%-ot használtak fel (szemben a 2023. évi 84,8%-kal és a 2022. évi 90,8%-kal), és csak 3,1%-ot töröltek (szemben a 2023. évi 15,2%-kal és a 2022. évi 9,2%-kal); megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok 2024-ről 2025-re történő átvitele 9 200 802 EUR-t tett ki, ami viszonylag stabil a fenti, 2023-ról 2024-re átvitt összeghez képest; megállapítja, hogy az átvitelek főként az operatív digitális beruházásokra az év vége felé lekötött előirányzatoknak, valamint a külső szolgáltatók szerződéseivel kapcsolatos fennálló összegeknek tudhatók be;

16.megismétli, hogy a 2017. évi pénzügyi kimutatás már nem felel meg a célnak; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi kimutatás megakadályozza az Európai Ügyészséget abban, hogy félidős költségvetési felülvizsgálatot végezzen, arra kötelezve őt, hogy megvárja a költségvetés elfogadására irányuló eljárás legvégét annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a következő évben milyen erőforrásszintet tud végrehajtani; hangsúlyozza, hogy ez korlátozza az Európai Ügyészség azon képességét, hogy felkészüljön a költségvetés végrehajtásának előkészítő tevékenységeire, és különösen hatással van a munkaerő-felvétel korai megkezdésére, késleltetve az Európai Ügyészség teljes körű kihasználtsága és általános felvevőképessége felé tett előrelépést, ami valójában megakadályozza egy olyan átfogó személyzeti stratégia kidolgozását, amely nem éves költségvetési tárgyalások eredménye; rámutat arra, hogy egy olyan innovatív szervezeti modell kidolgozása során, mint az Európai Ügyészség, alapvető fontosságú a maximális rugalmasság elérése; úgy véli, hogy a pénzügyi kimutatás felülvizsgálatát az Európai Ügyészség megbízatásának változásától függetlenül kell elvégezni, legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet felülvizsgálata keretében, amelyre vonatkozóan a Bizottság értékelést indított;

17.nagyra értékeli az Európai Ügyészség igazgatási kapacitásának folyamatos megerősítését, amely fokozatosan kezeli az Európai Ügyészség azon megközelítéséből eredő kezdeti hiányosságokat, hogy a nem működési kiadásokat az alapvető szintű támogató szolgáltatásokra korlátozza; fenntartja, hogy az Európai Ügyészség számára elkülönített költségvetési és humánerőforrások várhatóan megfelelőek lesznek megbízatása hatékony és sikeres végrehajtásának, valamint a kapcsolódó adminisztratív eljárások rendes kezelésének lehetővé tételéhez; emlékeztet arra, hogy a további finanszírozás és az Európai Unió személyzetének megerősítése döntő fontossággal bír abban, hogy az Európai Ügyészség hatékonyan küzdhessen a szervezett bűnözés ellen, védhesse az Unió pénzügyi érdekeit és fenntarthassa a jogállamiságot, amelyek mind kulcsfontosságú uniós prioritások; ismételten kéri a Bizottságot, hogy az Európai Ügyészséggel szoros együttműködésben vizsgálja felül az Európai Ügyészség költségvetési keretét annak érdekében, hogy megfelelő módokat találjon munkájának támogatására; emlékeztet arra, hogy az 1/2022. számú módosító indítványban a Bizottság vállalta, hogy 2023 végéig személyzeti értékelést nyújt be a Parlamentnek, és hogy ezt hangsúlyozta a 2024. évi általános költségvetés 3. számú, az Európai Ügyészségnek a Lengyelország csatlakozását követő és Svédország tervezett részvételére tekintettel történő megerősítésére irányuló költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2024. április 25-i európai parlamenti állásfoglalás (5) bekezdése is; sajnálja, hogy a Bizottság nem készített ilyen értékelést, nem konzultált és nem kommunikált az Európai Ügyészséggel a személyzeti értékelés tekintetében, és mégsem hagyta jóvá az Európai Ügyészség kérelmeit, és nem kezdeményezett párbeszédet a tényleges szükségletek aktualizált értékeléséről; kéri a Bizottságot, hogy különítsen el további forrásokat az összetett ügyek növekvő száma miatt, és hangsúlyozza, hogy ezeknek nem az (EU) 2017/1939 rendelet és az Európai Ügyészség megbízatásának felülvizsgálatától, hanem a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az uniós pénzügyi érdekek védelmének fontosságától kell függenie a következő többéves pénzügyi keretben;

18.megismétli, hogy az Európai Ügyészség számára elkülönített költségvetési és emberi erőforrások strukturálisan továbbra sem elegendőek, tekintettel annak gyorsan növekvő munkaterhelésére, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyek és a határokon átnyúló héacsalások tekintetében, amelyek ártanak a belső piacnak és a tisztességes versenynek; sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet az Európai Ügyészséggel az 1/2022. sz. módosító indítványban bejelentett, az operatív követelményekhez igazodó erőforrásigényekre vonatkozó személyzeti értékelés elvégzése érdekében; hangsúlyozza, hogy az elavult 2017. évi pénzügyi kimutatás felülvizsgálatára azért van szükség, hogy az tükrözze a tényleges munkaterhelési mutatókat, és azokat – tekintettel az Unió érintett pénzügyi érdekeinek bővülésére – ne lehessen függővé tenni a megbízatás megváltoztatásától; felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be aktualizált személyzeti és finanszírozási értékelést, amelyet az Európai Ügyészséggel szoros együttműködésben készítenek el, és amely mérhető munkaterhelési mutatókon és az ügyeken alapul; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli költségvetési javaslatok aktualizált munkaterhelési mutatókon alapuljanak, ne pedig elavult feltételezéseken;

19.hangsúlyozza, hogy a bűnszervezetek működési módja egyre inkább transznacionális, és olyan összetett vállalati struktúrák ismétlődő bevonására épül, amelyeket frontális és átláthatatlan jogi eszközként alkalmaznak több olyan joghatóságban, ahol egyenlőtlen az uniós jog végrehajtásának szintje; kiemeli, hogy a szervezett bűnözés stratégiája arra irányul, hogy csalárd módon eltérítse az uniós pénzeszközöket, és elrejtse a bűncselekményekből származó jövedelmeket olyan pénzmosási műveleteken keresztül, amelyek érintik a legális gazdaságot, és nagyszabású, határokon átnyúló héacsalásként is felbukkannak; rámutat arra, hogy ezek a bűnözői rendszerek szisztematikusan kihasználják a szabályozás széttagoltságát és a tagállamok közötti eljárási aszimmetriákat, valamint a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok nemzeti irányultságából eredő korlátokat; e tekintetben hangsúlyozza az Európai Ügyészség intézkedéseinek hozzáadott értékét, amelyek lehetővé teszik a nem összehangolt nemzeti kezdeményezések által hagyott hiányosságok megszüntetését, és amelyek a leghatékonyabb eszközt jelentik a transznacionális bűncselekmények megakadályozására, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek és a belső piacnak a védelmébe való beavatkozásra; konkrét intézkedéseket szorgalmaz az Európai Ügyészség vizsgálatai operatív hatékonyságának megerősítése érdekében, különösen azáltal, hogy kezelik a határokon átnyúló vizsgálatokat továbbra is gátló strukturális akadályokat; hangsúlyozza, hogy a részt vevő tagállamok között minimális szintű eljárási harmonizációra van szükség a delegált európai ügyészek munkáját közvetlenül érintő területeken, beleértve a bizonyítékokhoz való hozzáférést, a bírósági engedélyekre vonatkozó határidőket és a nyomozási cselekményekre vonatkozó szabályokat; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak közvetlen és biztonságos hozzáférést az Európai Ügyészség számára a kiemelt fontosságú nemzeti adatbázisokhoz, például a vámrendszerekhez, az adónyilvántartásokhoz és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokhoz, biztosítva ugyanakkor az adatvédelmi követelményeknek való teljes körű megfelelést;

20.tudomásul veszi a Számvevőszék által a „Teljesítményorientáltság, elszámoltathatóság és átláthatóság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiányosságaiból levonható tanulságok” című, 02/2025. számú áttekintésben https://www.eca.europa.eu/ECAPublications/RV-2025-02/RV-2025-02_HU.pdf. megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat; kéri a finanszírozás célzott növelését a következő többéves pénzügyi kereten belül annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Ügyészség a finanszírozási eszközök növekvő komplexitása ellenére továbbra is teljesíteni tudja célkitűzéseit és kötelezettségeit, ami a csalás és a rossz gazdálkodás nagyobb kockázatának teheti ki az uniós forrásokat;

21.megjegyzi, hogy 2024-ben az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseivel kapcsolatos költségek (a nemzeti hatóságok által végrehajtott és az Európai Ügyészség által fedezett kivételesen költséges intézkedések) marginálisak maradtak (a működési költségvetés 0,1%-a, szemben a 2023. évi 0,4%-kal); megjegyzi, hogy 2023-ban az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikkének (6) bekezdése szerinti kérések megtérítésére irányuló kísérleti projekt keretében aláírták az első finanszírozási megállapodást, hogy fedezzék az Európai Ügyészség nevében nemzeti szinten végrehajtott intézkedések költségeit, és hogy a Számvevőszék 2023-ban ellenőrizte a tételt, és azt jogszerűnek és szabályszerűnek ítélte; úgy véli, hogy ez a rendelkezés lehetőséget kínál az Európai Ügyészségnek arra, hogy hatékonyan beavatkozzon azokba a transznacionális nyomozási forgatókönyvekbe, amikor egy tagállam adott esetben vonakodik attól, hogy bevesse erőforrásait, tekintettel a költség-haszon elemzés kiegyensúlyozatlan eredményére; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne stratégiailag hatékonyabbá tenni, hogy a tagállamok és az Európai Ügyészség éljenek ezzel a lehetőséggel, és e célból biztosítsa az Európai Ügyészség számára a szükséges erőforrásokat;

22.tudatában van annak, hogy az ügyészi kollégium felelős az Európai Ügyészség tevékenységeinek általános felügyeletéért és a stratégiai kérdésekkel kapcsolatos döntések meghozataláért, és hogy 2024-ben 20 alkalommal ülésezett, és 70 határozatot fogadott el; úgy véli, hogy az ügyészi kollégium határozatai biztosítják az Európai Ügyészség vádhatósági politikájának koherenciáját, hatékonyságát és következetességét a részt vevő tagállamokban; üdvözli az ügyészi kollégium 2024-ben elfogadott határozatait a Parlamenttel és az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) folytatott együttműködés módszereit megállapító munkamegállapodásokról, valamint a Bizottsággal kötött megállapodás felülvizsgált mellékleteit; megjegyzi, hogy az ügyészi kollégium módosította az Európai Ügyészség rendelkezésére bocsátott, de nem általa foglalkoztatott egyéb személyzetre (a delegált európai ügyészek nemzeti asszisztenseire) vonatkozó szabályokat is, és lakhatási támogatást állapított meg a Luxembourgban elhelyezett személyzet bizonyos kategóriái számára; megjegyzi, hogy az ügyészi kollégium kinevező hatóságként delegált európai ügyészeket nevezett ki Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban, kiválasztotta az etikai bizottság tagjait és a delegált európai ügyészek fegyelmi tanácsának tagjait, valamint ideiglenes jelleggel az adminisztratív igazgatót; megjegyzi az ügyészi kollégium költségvetéssel kapcsolatos ügyekben hozott 2024. évi határozatait, például az Európai Ügyészség 2024–2026-os egységes programozási dokumentumának elfogadását, a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolót, az Európai Ügyészség 2023. évi konszolidált éves tevékenységi jelentését, a 2025–2027-es időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumot, a 2025. évi költségvetést és a 2025-re vonatkozó megfelelő finanszírozási határozatot, valamint a költségvetés és az egységes programozási dokumentum módosításait; az ügyészi kollégium elfogadta az Európai Ügyészség digitális kommunikációs és információs rendszereire alkalmazandó biztonsági szabályokat, valamint a 2024–2028-as időszakra szóló biztonsági stratégiát is;

23.megjegyzi, hogy 2024-ben az állandó tanácsok 491 ülést tartottak annak érdekében, hogy nyomon kövessék és irányítsák a delegált európai ügyészek által folytatott nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat, amelyeket közvetlenül a nyilvántartásba vételt követően véletlenszerűen osztottak ki, valamint hogy az ügyészi kollégium által elfogadott határozatok végrehajtása révén biztosítsák a határokon átnyúló ügyekben folytatott nyomozások és vádhatósági eljárások összehangolását, valamint az Európai Ügyészség vádhatósági politikájának koherenciáját, hatékonyságát és következetességét a részt vevő tagállamokban;

24.úgy véli, hogy a hatályos belső ellenőrzési rendszerek összességében hatékonyak; megjegyzi, hogy fő teljesítménymutatókat határoztak meg az éves és többéves munkaprogramok végrehajtásának negyedévente történő nyomon követésére; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer (ICF) 2024. évi értékelése megerősítette, hogy mérhető előrelépés történt a belső ellenőrzések bevezetése terén, és hogy a 2025-re vonatkozó kockázatértékelési gyakorlatot operatív és igazgatási szintű célzott munkaértekezletekkel hajtották végre, amelyeket az ügyészi kollégium által 2025. február 26-án jóváhagyott aktualizált kockázatkezelési politika követett;

25.fenntartja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának (IAS) és az Európai Ügyészség belső ellenőrzési részlegének (IAC) össze kell hangolnia tevékenységét annak érdekében, hogy tanácsot és segítséget nyújtson az Európai Ügyészség számára fő alapvető folyamatainak kialakításához és célkitűzéseinek eléréséhez; megállapítja, hogy 2024-ben nem volt közös tanácsadási kezdeményezés az IAS és az IAC között; üdvözli, hogy a belső ellenőrzési részleg új vezetőjének 2024. szeptemberi kinevezését követően az erőfeszítések a korábbi ellenőrzési ajánlások nyomon követésére, a belső ellenőrzési részleg eljárási standardjainak (SOP) kidolgozására, valamint a 2025–2027-es időszakra vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv előkészítésére, valamint arra összpontosítottak, hogy a stratégiai ellenőrzési tervet jóváhagyás céljából az ügyészi kollégium elé terjesszék;

26.emlékeztet arra, hogy 2023-ban az IAS kezdeményezte az Európai Ügyészség bizonyossági építőelemeinek korlátozott felülvizsgálatát, amelyet 2024-ben véglegesítettek; megjegyzi, hogy minden ajánlást figyelembe vettek, ami a bizonyossági keret és az irányítási folyamatok további javulását eredményezte, beleértve az eljárások formalizálását, a tervezési és programozási folyamatok jobb dokumentálását és digitalizálását, a belső ellenőrzési keretrendszer finomítását és a kockázatkezelés megerősített megközelítését; megjegyzi, hogy 2024 novemberétől 2025. január végéig az IAS tanácsadói szerepet töltött be az informatikával kapcsolatban, tekintettel az Európai Ügyészség informatikai autonómiájára, és hogy a tanácsadói zárójelentést 2024 végén adták ki; megjegyzi, hogy 2024-ben továbbra is rendszeresen nyomon követték a külső és belső ellenőrzés ajánlásait és mentesítési követelményeit;

27.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség folytatta a hatékonyságnövekedés és a költségmegtakarítás nyomon követésére szolgáló rendszer létrehozására irányuló erőfeszítéseit, és megjegyzi, hogy 2024-ben megkezdte a stratégiai és operatív tervezési és nyomonkövetési folyamatok felülvizsgálatát (hogy növelje azt a képességét, hogy hozzájáruljon az Európai Ügyészség tevékenységeinek stratégiai irányához, valamint hogy a rendelkezésre álló erőforrások tartósan magas végrehajtási vagy felhasználási arányát érje el), és középtávú emberierőforrás-stratégiai tervezést hozott létre a létszámterv nagyobb mértékű teljesítésének lehetővé tétele és a személyzeti hiány munkaerő-felvétellel vagy szakmai növekedéssel történő kezelése érdekében; megjegyzi, hogy e tekintetben az Európai Ügyészség elkezdett dolgozni azon, hogy konkrétabb munkaköri leírási kereteket hozzon létre annak érdekében, hogy összhangba hozza a személyzetet a stratégiával, és hozzájáruljon a személyzet magas szintű elkötelezettségének fenntartásához;

28.megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg által az Európai Ügyészség humánerőforrásaival végzett összehasonlító teljesítményértékelés feltérképezte az Európai Ügyészség személyzetét, és ugyanazokat az elveket fogadta el, mint más szervezetek esetében; megjegyzi, hogy azzal, hogy szabványosított pillérek alapján összehasonlították az Európai Ügyészség bevetett humánerőforrásait más uniós szervezetekkel és nemzeti ügyészségekkel, lehetővé vált, hogy azonosítsák a személyzet elosztásában a többi uniós intézményhez képest megmutatkozó hiányosságokat; tudomásul veszi, hogy ezt a modellt referenciaként használták az Európai Ügyészség költségvetési kérelmeihez, de csak az igazgatási és támogatási funkciók tekintetében, mivel az Európai Ügyészség alapvető tevékenységeinek egyedi jellege miatt a modell nem használható konkrét referenciaként az Európai Ügyészség működési területe tekintetében;

29.nagyra értékeli az Európai Ügyészségnek a belső ellenőrzési környezet javítására irányuló erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy 2024-ben magatartási normákat, folyamatokat és struktúrákat hoztak létre; felszólítja az Európai Ügyészséget, hogy a lehető leghamarabb foglalkozzon az összeférhetetlenségi politikát, a tanulási és fejlesztési politikát, a belső mobilitási politikát, a sebezhetőségek és a javítások kezelésére vonatkozó politikát, az utódlás tervezését és a kilépési eljárásokat érintő, még lezáratlan kérdésekkel;

30.megjegyzi, hogy a 2024. évi belső kontrollok önértékelése a belsőkontroll-mutatók értékelésén és az Európai Ügyészség 2023–2025 közötti időszakra szóló csalás elleni stratégiájának alkalmazásán, valamint az Európai Ügyészség kockázatkezelési politikájának és az utólagos kontrolloknak az eredményein alapult; nagyra értékeli, hogy a belsőkontroll-komponensek értékelését illetően a 71 megfelelési kritériumból 55-öt (77%) teljes mértékben végrehajtottak, 15-öt (22%) pedig részben végrehajtottak, amelyek további fejlesztést igényelnek, és csak egy kritérium (1%) esetében nem történt még érdemi végrehajtás; megjegyzi, hogy a 11 nyitott megállapítás közül 10 a korábbi értékeléseken alapuló nyomonkövetési tétel, 1 megállapítás pedig egy 2024-ben újonnan azonosított problémát jelent, míg a 2023. évi értékelésben kiemelt négy hiányosságot teljes mértékben orvosolták;

31.támogatja az Európai Ügyészség arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy javítsa a kockázatkezelést, és proaktívan kezelje mind a meglévő, mind az újonnan felmerülő kockázatokat; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség ellenőrzési tevékenységei megfelelő szintű bizonyosságot nyújtanak a kockázatcsökkentésre vonatkozóan, és megjegyzi, hogy 2024-ben a belső kontrollért felelős tisztviselő számos munkaértekezletet vezetett az érintett vezetőkkel a kockázatok – többek között az újonnan felmerülő és csalással kapcsolatos kockázatok – értékelése céljából, ami a változó kockázati környezetet tükröző, újonnan felmerülő kockázatok azonosítását eredményezte, főként a digitális szolgáltatások, a biztonság és a műveletek terén;

32.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség 2023–2025 közötti időszakra szóló, az (EU) 2017/1939 rendeletben és az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzatában meghatározott követelményeknek megfelelően 2023-ban aktualizált csalás elleni stratégiája egy olyan cselekvési tervhez kapcsolódik, amely az Európai Ügyészség belső ellenőrzési környezetének részét képezi, amelyet évente nyomon követnek és 2024-ben felülvizsgáltak; megjegyzi, hogy 2024-ben a végrehajtás a figyelemfelhívásra összpontosított, és 17 képzést szerveztek az Európai Ügyészség etikai keretéről, a csalás elleni stratégiáról és a helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexről, biztosítva a személyzet széles körű részvételét; üdvözli a visszaélések bejelentésére vonatkozó eljárás elfogadását, amelyre 2025 elején került sor; megjegyzi, hogy az átfogó összeférhetetlenségi politika elfogadásáig továbbra is érvényben maradnak a felső vezetésre és a pénzügyi folyamatokban, a közbeszerzésben és a munkaerő-felvételben részt vevő személyzetre vonatkozó kötelezettségek és nyilatkozattételi eljárások; szorgalmazza egy átfogó összeférhetetlenségi politika gyors elfogadását az Európai Ügyészség feddhetetlenségi keretébe vetett közbizalom biztosítása érdekében;

33.megjegyzi, hogy nyomozási és vádhatósági feladatai tekintetében az Európai Ügyészség átalakította a nyomozásait támogató belső folyamatokat, többek között olyan eszközök kidolgozásával, amelyek javítják az információk feldolgozásának hatékonyságát és a több partnerrel való összekapcsoltságot, továbbá célzott szoftverek fejlesztésével, a fordítási szolgáltatások minőségének javításával, valamint az emberi fordítási igények és a kapcsolódó költségek csökkentésével, feltárva annak lehetőségeit, hogy a mesterséges intelligencia miként használható fel az általa feldolgozott hatalmas mennyiségű információ jobb kezelésére, technikai, jogi és etikai szempontból egyaránt értékelve azokat; e tekintetben nagyra értékeli az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a saját üzleti modelljéhez kapcsolódó fő teljesítménymutatókat hozzon létre; üdvözli az eredményekről szóló jelentéstétel javítására irányuló kezdeményezéseket, és hangsúlyozza a Parlamentnek szóló időszerű, pontos és átlátható jelentéstétel fontosságát annak bizonyítása érdekében, hogy az Európai Ügyészség intézkedései milyen hatást gyakorolnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére; fenntartja, hogy továbbra is jelentést kell tenni a lefoglalt, elkobzott és végső soron az uniós költségvetésbe visszafizetett összegekről, aminek biztosítéka végső soron az Unió csalás elleni struktúrájának létjogosultsága, amelynek fontos eleme az Európai Ügyészség;

34.tudomásul veszi, hogy a ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések – beleértve a visszafizettetés terén elért eredményekről való jelentéstételt is – nem tartoznak az Európai Ügyészség hatáskörébe, és erőforrásokat és konkrét előjogokat igényelnek; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy a csalás elleni architektúra felülvizsgálatának keretében határozza meg a legmegfelelőbb jellemzőket az adatok és információk folyamatos áramlásának biztosítása érdekében, lehetővé téve a megfelelő elemzést; hangsúlyozza, hogy a csalási mintázatok azonosításához megerősített nyomonkövetési rendszerre és a kötelességszegés típusa, az érintett ágazat vagy a földrajzi terület szerint meghatározott részletesebb adatokra van szükség, amelyek kézzelfoghatóbbá tennék az Európai Ügyészség vizsgálatainak hatását;

35.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség elfogadta üzletmenet-folytonossági tervét; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy fogadja el digitális stratégiáját, valamint a sebezhetőségek és javítások kezelésére vonatkozó politikáját is (mindkettő jelenleg kidolgozás alatt áll); megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség még mindig dolgozik a fő teljesítménymutatók fejlesztésén, amelyeket egy adott területre vonatkozóan még nem hoztak létre, valamint dolgozik a kockázati toleranciaszintek strukturált értékelésén is;

36.hangsúlyozza, hogy meredeken és folyamatosan nőtt az Európai Ügyészséghez benyújtott bűnügyi bejelentések száma, amely 2024. december 31-ig elérte a 6547-et (56%-kal több, mint 2023-ban, amikor 4 187 volt), ami 1504 nyomozás megindítását eredményezte (közel 10%-kal több, mint 2023-ban, amikor az Európai Ügyészség 1 371 nyomozást indított, ami 58%-kal több, mint 2022-ben); megjegyzi, hogy e növekedés okai főként a magánfelek (4 623, ami 85%-kal több, mint 2023-ban, és jelentősen meghaladja a teljesítménymutatók tartományát), valamint a nemzeti hatóságok (1 760, ami 12%-kal több, mint 2023-ban) bejelentései; sajnálja, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek köréből az Európai Ügyészség 2024-ben csak 113 bűnügyi bejelentést kapott (2023-ban 108-at), amelyek legnagyobb része (59) az OLAF-tól érkezett (2023-ban 72); fenntartja, hogy a szabálytalanságok és csalások növekvő tendenciájához képest a felderítési szint még mindig elmarad az optimálistól, ami arra utal, hogy nem sikerült jelentős javulást elérni a felderítés és a bejelentés terén;

37.hangsúlyozza, hogy 2024. december 31-én az Európai Ügyészség 2 666 aktív nyomozást folytatott (körülbelül 38%-kal többet, mint 2023-ban, amikor ez a szám 1 927 volt), és hogy a több országot érintő, határokon átnyúló ügyek aránya állandó volt (2024-ben 29%, 2023-ban pedig 28%);

38.hangsúlyozza, hogy a károkra vonatkozó becslések nőttek, amelyeket az Európai Ügyészség 2024 végén 24,8 milliárd EUR-ra becsült (2023-ban 19,27 milliárd EUR, szemben a 2022. évi 14,1 milliárd EUR-val és a 2021. évi 5,4 milliárd EUR-val), amelyből 53% héacsaláshoz kapcsolódik (13,15 milliárd EUR);

39.hangsúlyozza az Európai Ügyészség növekvő teljesítményszintjét, amelyet a vádemelések (2024-ben 205, szemben a 2023. évi 139-cel, 2022-ben 87, 2021-ben pedig 5) és a befagyasztást elrendelő határozatok (2024-ben 2,42 milliárd EUR, szemben a 2023. évi 1,5 milliárd EUR-val, 2022-ben 359,1 millió EUR, 2021-ben pedig 147 millió EUR) növekvő száma is megerősít; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elkobzott és visszafizettetett összegek nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó egyértelmű és végrehajtható keret hiánya továbbra is akadályozza az Európai Ügyészség nyomozásai költségvetési hatásának teljes körű értékelését; ismételten jogalkotási és költségvetési megoldásokat szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Ügyészség által vezetett vizsgálatokat követően visszafizettetett összegeket hatékonyan nyomon kövessék, jelentsék és visszajuttassák az uniós költségvetésbe; megállapítja, hogy 2024-ben 102 büntetőügy zárult bírósági ítélettel (2023-ban 48 ügy, szemben a 2022. évi 20 üggyel); sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egyértelmű szabályozási keret hiánya megakadályozta az Európai Ügyészséget abban, hogy 2024-re vonatkozóan naprakész és megbízható adatokat szolgáltasson az elkobzásról (emlékeztetve arra, hogy 2023-ban 60 millió EUR-t koboztak el, szemben a 2022. évi 2 millió EUR-val);

40.aggodalmát fejezi ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával kapcsolatban indított vizsgálatok száma miatt; hangsúlyozza, hogy 2024 végéig az Európai Ügyészség 311, a NextGenerationEU-hoz kapcsolódó aktív ügyet kezelt, amelyek közül 307 a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel volt összefüggésben (2023 végén 233), ami az összes aktív kiadással kapcsolatos csalási vizsgálat mintegy 17%-ának és az Unió pénzügyi érdekeit ért 2,8 milliárd EUR becsült kárnak felel meg (ami a kiadással kapcsolatos csalás teljes becsült kára 30%-ának felel meg, szemben a 2023. évi 25%-kal); megállapítja, hogy az Európai Ügyészségnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő csalásokkal kapcsolatos vizsgálatai jelentős eltéréseket tárnak fel a tagállamok között, tükrözve a források elosztásának, a bűncselekmény-felderítési képességeknek és az alkalmazott csalási módszerek sokféleségének különbségeit; aggasztja, hogy a tagállamok nem kötelesek jelenteni a Bizottságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyeket a szabálytalanságkezelő rendszeren (IMS) keresztül, ami de facto megakadályozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyek strukturált nyomon követését és kockázatelemzését; hangsúlyozza a nemzeti hatóságok, az Európai Ügyészség és a Bizottság közötti együttműködés fontosságát a strukturált jelentéstétel javítása érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós intézmények, köztük a Bizottság által bejelentett esetek aránya még a 3%-ot sem éri el, ami további aggályokat vet fel a Bizottság Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos felügyeleti képességével kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen orvosolja ezeket a hiányosságokat, és az Európai Ügyészséggel együttműködve javítsa a jelentéstételi rendszerek interoperabilitását, és tisztázza a szerepeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos szabálytalanságok megbízható nyomon követésének biztosítása érdekében;

41.megismétli, hogy az Európai Ügyészség munkaterhelése, amelyet eredetileg alábecsültek, jelentősen nőtt, és várhatóan tovább fog nőni, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyekben; tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség a megelőzés és a felderítés javítása, valamint a csalás kockázatának csökkentése céljából tájékoztatja a tagállamokat, a Bizottságot és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoportot a vizsgálatai során feltárt bűnelkövetési mintákról; megjegyzi, hogy bár a vizsgált ügyek különböző ágazatokra és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó kezdeményezésekre terjednek ki, közös jellemzőjük, hogy a szervezett bűnözés minden esetben megjelenik, amikor a csalárd rendszert nagy léptékben hozzák létre, és az nagy értékű illegális nyereséget biztosít;

42.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség által 2024 végéig vizsgált bűncselekmények mintegy 6%-a érintette a bűnszervezetben való részvételt, és ezekben az ügyekben a bűnözői tevékenység az (EU) 2017/1371 irányelvben (az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények) meghatározott bűncselekmények elkövetésére összpontosult; megismétli, hogy csak a csalás elleni architektúra elemei közötti megerősített együttműködés képes hatékonyan fellépni az ilyen csalárd magatartással szemben, és megvédeni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzéseinek és általában az uniós szakpolitikáknak az eredményeit; úgy véli, hogy csak az igazságügyi és közigazgatási intézkedések közös, összehangolt alkalmazása képes megvédeni az Unió pénzügyi érdekeit, és megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy nyújtson megfelelő támogatást az Európai Ügyészségnek azzal kapcsolatban, hogy miként mozdíthatja elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő bűncselekmények Európai Ügyészség általi független kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását követő korrekciós intézkedések elfogadását; megerősített koordinációs keretet szorgalmaz az Európai Ügyészség, a Bizottság és a tagállamok bevonásával, amelynek célja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos csalások kivizsgálásának és megelőzésének megerősítése, az Európai Ügyészség vizsgálatai szisztematikus nyomon követésének biztosítása és a releváns információk cseréjének javítása; sürgeti a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa az Unió költségvetési hatóságát fellépésének eredményéről;

43.megjegyzi, hogy 2024-ben a személyzet létszámának növekvő tendenciája folytatódott, és 2024 végére elérte az összesen 258-at (a 2020. évi 58-ról 2021-ben 122-re, 2022-ben 217-re, 2023 végére pedig 238-ra), ami valamivel több mint 9,5%-os növekedést jelent; méltatja a magas, mintegy 96%-os foglalkoztatási arányt (2023 végén mintegy 93% volt) valamennyi kategória esetében, kivéve a kirendelt nemzeti szakértőket, ahol ez az arány 83%; megállapítja, hogy 2024-ben a külső szolgáltatók (32) és a házon belüli szolgáltatók (10) száma szinte változatlan maradt (2023-ban 34, illetve 9 volt);

44.nagyra értékeli, hogy 2024-ben javultak az Európai Ügyészség adminisztratív kapacitásai a munkaerő-felvételi területen, és hogy 50 kiválasztási eljárást felügyeltek (2023-ban 24 kiválasztásra került sor), 47 új alkalmazott (szemben a 2023. évi 45 fővel), 6 kirendelt nemzeti szakértő és 6 gyakornok bevezetése mellett; elismeri, hogy Luxembourgban kihívást jelentő munkaerő-felvételi feltételek vannak, amelyek a magas megélhetési költségekkel függenek össze, különösen az alacsonyabb besorolási fokozatba tartozó munkavállalók felvételekor, amelyek esetében az Európai Ügyészség hangsúlyozza a pályázók alacsony számát, a sikeres pályázóknak adott ajánlatok magas elutasítási arányát, valamint a nagyon korlátozott tehetségbázist, amely kevés szakmai készséget kínál; hangsúlyozza, hogy a más munkáltatók által kínált lehetőségekhez képest korlátozottabb távmunka-lehetőségek szintén csökkenthetik az álláshelyek vonzerejét; megismétli az Európai Ügyészséghez és a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy határozzanak meg további intézkedéseket, amelyek növelhetik az Európai Ügyészség vonzerejét a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, magasan képzett szakemberek számára;

45.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség 2024 végéig 419 álláshelyet kért létszámtervében, és hogy ehelyett 289 álláshelyet biztosítottak; hangsúlyozza, hogy a kért álláshelyek száma 2025-ben 513 volt, és hogy ismét csak 307 álláshelyet ítéltek oda, növelve a szükséges és az rendelkezésre bocsátott erőforrások közötti szakadékot; egyetért az Európai Ügyészséggel abban, hogy a személyzet kért növelése nélkül jelentősen csökkenne az Európai Ügyészség azon képessége, hogy az uniós polgárok elvárásaival összhangban hatékonyan teljesítse megbízatását, tovább nőne az ügyhátralék, késne az igazságszolgáltatás az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások esetében, és sokkal kevésbé lenne hatékony az olyan szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelem, amelyek lopnak az államháztartásoktól, és kárt okoznak az európai gazdaságoknak; tudomásul veszi az Európai Ügyészség arra vonatkozó észrevételeit, hogy a korlátozott erőforrások és a megnövekedett egyéni munkateher következtében a személyzet egyre gyakrabban halmoz fel munkaidő-jóváírást, ami potenciálisan egyéni rezilienciakockázatokat és potenciálisan megnövekedett fluktuációt eredményez; hangsúlyozza ezért, hogy az Európai Ügyészséget a rábízott feladatokkal összhangban megfelelő személyzettel és költségvetési forrásokkal kell ellátni;

46.nagyra értékeli, hogy a személyzet Európai Ügyészségen belüli elosztása a teljesítmény maximalizálására irányul, és megjegyzi, hogy 2024 végére a 412 álláshelyből 319-et operatív tevékenységekre különítettek el, ami több mint 77%-ot tesz ki (a 2023. évi 80%-hoz képest), szemben az adminisztratív feladatokra szánt 18%-kal (a 2023. évi 14%-hoz képest), összhangban az Európai Ügyészségnek az operatív tevékenységek rangsorolására vonatkozó megközelítésével; megjegyzi azonban, hogy nőtt az adminisztratív és támogató feladatokhoz allokált személyzet aránya; megérti, hogy ez főként a Bizottság politikájában a közelmúltban bekövetkezett néhány változásnak, például az informatikai szolgáltatások megszüntetésének a következménye, aminek eredményeképp az Európai Ügyészségnek a legfontosabb feladatokat saját személyzetével kellett ellátnia, amelyet ezért nem operatív álláshelyekre osztottak be;

47.fenntartja, hogy az Európai Ügyészség munkaterhelési kilátásai további erőforrásokat igényelnek; rámutat arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyek és a héacsalások folyamatosan növekvő száma, valamint a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozások bonyolultsága szintén növekvő munkaterhet fog róni az Európai Ügyészség műveleteivel elválaszthatatlanul összekapcsolódó adminisztratív és központi támogató funkciókra; aggodalmát fejezi ki annak kockázata miatt, hogy alábecsülik az Európai Ügyészség szükségleteit és túlbecsülik azon képességét, hogy hatékonyan reagál a növekvő igényekre;

48.megjegyzi, hogy 2024 decemberére az Európai Ügyészséget (az év eleje óta) önkéntesen elhagyó személyzet aránya 2,8%-ot tett ki, ami 2024-ben 6 fős korlátozott fluktuációt jelent (szemben a 2023. évi 11 fővel, azaz 4,62%-kal), amely elsősorban az érintett személyzet azon döntésével függött össze, hogy helyben vagy külföldön más uniós szervezetekhez megy át, amelyek jobb alkalmazási feltételeket kínálnak; megjegyzi, hogy a személyzet jóllétére fordított megfelelő figyelmet a lakhatási támogatás bevezetésével, a képzéssel és a szakmai fejlődéssel kapcsolatban 2024-re tervezett (majd nagyrészt 2025-ben végrehajtott) számos kezdeményezés is megerősíti, ami lehetővé teszi az Európai Ügyészség számára, hogy a többi luxembourgi intézmény példáját követve versenyképesebb csomagot kínáljon; megjegyzi, hogy a hosszú betegszabadságok száma is nagyon korlátozott;

49.megjegyzi, hogy 2024-ben megkezdődött egy jólléti politika kidolgozása a személyzet munkahelyi elégedettségének további növelése és az egészségvédelmi tényezők előmozdítása érdekében; e tekintetben üdvözli a Bizottság pszichoszociális szolgálatával kötött megállapodást, amely megkönnyíti a különböző jellegű szakértőkkel folytatott ingyenes pszichoszociális konzultációkat az Európai Ügyészség valamennyi alkalmazottja számára; nagyra értékeli az Európai Ügyészség további, a személyzet jóllétének előmozdítására irányuló kezdeményezéseit, például a belső és külső kiválasztási eljárásokat, amelyek 2024-ben 10 alkalmazott számára tették lehetővé a házon belüli szakmai előmenetelt, valamint a foglalkoztatási feltételek felülvizsgálatát, amelyeket végül 2024 végén módosítottak annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség személyzete a korábbiaknál korábban élhessen azzal a lehetőséggel, hogy határozatlan idejű szerződés keretében folytatja szakmai pályafutását;

50.rámutat arra, hogy 2023 végén az Európai Ügyészségnél aktualizálták a távmunkavégzés helyének fogalmáról szóló új iránymutatásokat, 2024-ben pedig növelték a személyzet autonómiáját; megállapítja, hogy a személyzettel folytatott párbeszéd azóta is folyik, de 2024-ben nem eredményezett további kiigazítást; emlékeztet arra, hogy e téren az Európai Ügyészségnél kötetlen munkaidős rendszer és általános otthoni munkavégzési rendszer van érvényben, amely alapvetően heti egy, de legfeljebb heti három nap távmunkát biztosít, amely súlyos egészségügyi okok vagy családi természetű akadályok esetén meghosszabbítható; megjegyzi, hogy a jelenlegi keretrendszer egy adott éven belül 10 nap, alkalmazási helyen kívüli munkavégzést is magában foglal, amely a szabadságon töltött más napoktól függetlenül vehető igénybe; fenntartja, hogy az Európai Ügyészség jelenlegi munkakörülményei lehetővé teszik a személyzet számára, hogy kihasználják a digitális megoldások előnyeit azáltal, hogy megfelelő szintű autonómiát építenek be a munkarend irányításába, megkönnyítik a magánélet és a munka összeegyeztetését, valamint előmozdítják a csapatmorált és a csapatszellemet, amelynek hatásvizsgálatát a személyzettel és a személyzeti bizottsággal folytatott folyamatos együttműködés révén végezték el (beleértve általában a nyomon követést és a felülvizsgálatokat);

51.elégedetten jegyzi meg, hogy 2024-ben és 2025-ben megfelelő nemek közötti egyensúlyt értek el a vezetői pozíciókban (4 nő, 5 férfi) azáltal, hogy a közép- és felsővezetésben az alulreprezentált nem képviselőit nevezték ki; a földrajzi egyensúly tekintetében megjegyzi, hogy 26 uniós állampolgárság képviselteti magát különböző mértékben a személyzetében, azonban egyes nemzetiségek nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint mások; felszólítja az Európai Ügyészséget, hogy véglegesítse a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó stratégiáját, amelynek végrehajtásáról 2023-ban határoztak;

52.elismeri, hogy az Európai Ügyészség frontvonalát a 24 különböző tagállamban decentralizált szinten működő delegált európai ügyészek alkotják; megjegyzi, hogy 2024. december 31. óta a delegált európai ügyészek irodái 22 tagállam 44 városában találhatók; megjegyzi, hogy 2024 végéig az Európai Ügyészség 166 delegált európai ügyészt nevezett ki, figyelembe véve, hogy Svédországból (2) és Lengyelországból (8) 2024 decemberében tíz delegált európai ügyészt neveztek ki, de csak 2025 januárjában kezdtek meg operatív tevékenységeket; emlékeztet annak fontosságára, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 17. cikkével és a nemzeti eljárási autonómia elvével összhangban érdemeken alapuló és objektív kinevezési eljárás alapján biztosítsák a delegált európai ügyészek teljes függetlenségét;

53.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség összesen 172 delegált európai ügyészt jelölt meg célként, akiket 2024 végéig ki kell nevezni, anélkül, hogy figyelembe vette volna a Lengyelország és Svédország csatlakozásából eredő további igényeket; rámutat arra, hogy az Unió költségvetési hatósága beleegyezett abba, hogy a delegált európai ügyészek számát 140-ről 166-ra növeli, és csak 24 delegált európai ügyészt rendel Lengyelországhoz, kettőt pedig Svédországhoz; hangsúlyozza, hogy az Unió költségvetési hatósága továbbra is forrásokat biztosított a delegált európai ügyészek javadalmazásának fedezésére, amely az AD9-es fizetés 80%-ának felel meg, és nem az AD9-es fizetés 100%-ának, amit az Európai Ügyészség határozott meg, hogy vonzóbbá tegye a pozíciót az Európai Ügyészség bonyolult ügyeinek kezeléséhez megfelelő hosszú távú szakmai tapasztalattal rendelkező vezető ügyész számára; megérti, hogy az ebből a kiutalt forrásokban tapasztalható hiányból eredő pénzügyi korlátok miatt az Európai Ügyészség 2024 végéig a két svédországi delegált európai ügyész mellett csak 8 delegált európai ügyészt tudott alkalmazni Lengyelországban (a szükséges 24 delegált európai ügyész helyett) és 156 delegált európai ügyészt a többi tagállamban; megjegyzi, hogy a további delegált európai ügyészek felvételének lassulása negatívan befolyásolja az Európai Ügyészség azon képességét, hogy egyre több nyomozást és büntetőeljárást irányítson; megjegyzi továbbá, hogy a finanszírozási hiány miatt az Európai Ügyészségnek az ügyviteli rendszerbe történő beruházásokat is csökkentenie kellett vagy el kellett halasztania, ami megakadályozta az Európai Ügyészséget abban, hogy javítsa képességét a határokon átnyúló nyomozások irányítására; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a helyzetet, figyelembe véve a növekvő munkaterhet és a kezelt ügyek érzékeny jellegét, és számoljon be a Parlamentnek az eredményekről és a pénzügyi hiány kezelésére szolgáló lehetséges megoldásokról;

54.fenntartja, hogy a delegált európai ügyészek kinevezése az Európai Ügyészség és a tagállamok közös felelőssége, mivel míg az európai ügyészeket a tagállamok jelölik, majd a Tanács nevezi ki őket, a delegált európai ügyészeket a tagállamok jelölik, és az ügyészi kollégium nevezi ki; ösztönzi a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá delegált európai ügyészek és az Európai Ügyészség teljes függetlenségéhez; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség arra törekedett, hogy javítsa a delegált európai ügyészek státuszát annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye pozíciójukat, például hogy a delegált európai ügyészek javadalmazását az uniós tisztviselők fizetésének 80%-a helyett az azonos szintű felelősséggel rendelkező uniós tisztviselők javadalmazásához igazítsa (AD9), amint azt eredetileg a Bizottság eldöntötte, figyelembe véve, hogy a nemzeti rendszerekben a delegál európai ügyészek szakmai előmenetele továbbra is bizonytalan, és sok esetben a legtapasztaltabb nemzeti ügyészek nemzeti fizetése magasabb volt, mint a delegált európai ügyészek pozíciójára kínált fizetés, ami arra kötelezte az Európai Ügyészséget, hogy avatkozzon be a delegált európai ügyészek alkalmazási feltételei 16. cikke (1) bekezdésének végrehajtása érdekében, amely előírja, hogy a nemzeti fizetésnél alacsonyabb teljes nettó javadalmazás esetén kiegészítő összeget kell nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy a javadalmazás megfeleljen a korábbi szintnek; megismétli arra irányuló felhívását, hogy kínáljanak egyértelmű karrierkilátásokat a delegált európai ügyészek számára, valamint biztosítsanak kedvezőbb adminisztratív fegyelmet a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás terén; ragaszkodik a delegált európai ügyészek különleges státuszának létrehozásához, összhangban igazságszolgáltatási funkciójuk jellegével, és felszólítja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően tegyen javaslatot az (EU) 2017/1939 rendelet módosítására annak közelgő felülvizsgálata során, amely kiterjed a delegált európai ügyészek hiányos társadalom- és egészségbiztosításának kérdésére is, amely még nem minden tagállamban lett rendezve jogalkotási vagy közigazgatási rendelkezésekkel, még akkor sem, ha ezek elfogadása az (EU) 2017/1939 rendelet értelmében kötelező;

55.tudomásul veszi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség inkább belső személyzeti elégedettségi felmérést végzett ahelyett, hogy a meglévő keretszerződés alapján költséges külső szolgáltatót vett volna igénybe, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem vonták be a személyzeti bizottságot, ami megfelelőbb lett volna; megjegyzi, hogy a felmérésben részt vevő személyzet többször is felvetette a visszatérő kérdéseket, amelyek főként a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, valamint a külföldről családi vagy személyes okokból végzett távmunka hozzáférhetőségének értelmezésére összpontosítottak; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség a munkaerő-felvétel egyik lehetséges visszatartó tényezőjeként jelöli meg a merev távmunka-fegyelmet, és arra ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy vizsgálja tovább azokat az alternatívákat, amelyek – anélkül, hogy veszélyeztetnék munkamódszereinek hatékonyságát és megkérdőjeleznék a szervezeti kultúrát – nagyobb fokú autonómiát kínálhatnak, ami viszont magasabb szintű elégedettséget eredményezhet a személyzet körében;

56.megjegyzi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség 1 504 részvételi szándéknyilatkozatot rögzített képzési programokra vonatkozóan, amelyek közül 851-et sikeresen teljesítettek, ami összesen 13 984 képzési órát jelent, ami mind a belső, mind a külső tanfolyamok esetében 1 865 nap képzésnek felel meg; megjegyzi, hogy a jogi és adminisztratív kérdésekre szakosodott külső képzések esetében az Európai Ügyészség 42 részvételi szándéknyilatkozatot rögzített képzési programokra vonatkozóan, amelyek közül 22 folyamatban volt, 17 pedig sikeresen lezárult, ami 992 képzési órát tett ki, ami 132 nap képzésnek felel meg;

57.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség képzési stratégiái 2024-ben is összhangban voltak az Európai Ügyészség küldetésével, és relevánsak voltak annak szempontjából, mivel a szervezet igényeinek megfelelően az operatív (operatív munkaértekezletek és egyéb képzések) és adminisztratív (a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások szerinti képzések a digitális szolgáltatások témájában, a biztonság területén és számos más, eltérő jellegű területen) területekre irányultak; tudomásul veszi, hogy 2024-ben a képzés olyan területekre összpontosított, mint a biztonság, a védelem (információbiztonság és az IKT általános biztonsági tudatossága), az etika, a fenntarthatóság (zöld közbeszerzés és éghajlati kockázat), valamint a digitális készségek fejlesztése (ami az Európai Ügyészség által végül 2025-ben megvalósított informatikai autonómiára irányuló projekt előkészítésével összefüggésben is releváns); üdvözli az Európai Ügyészség azon megközelítését, hogy a képzési kínálat tartalmát szigorúan a célcsoport szerepéhez, feladataihoz és besorolási fokozataihoz igazítja, és a meghatározott pontokra (pl. a bizalmi személyek szerepére) összpontosító eseti kéréseket követően kisebb tájékoztató előadásokat biztosít meghatározott csoportok számára;

58.megjegyzi, hogy a személyzetet az Európai Ügyészség intranetjén keresztül megfelelően tájékoztatták a képzési lehetőségekről, és az új belépők számára tartalmakat és más felhasználóbarát erőforrásokat is biztosítottak; nagyra értékeli, hogy a 2024. évi képzési ajánlat kedvező fogadtatásban részesült, és hogy például 2024 végéig az Európai Ügyészség személyzetének 86,2%-a (a hivatali személyzet, a kirendelt nemzeti szakértők és a házon belüli vállalkozók) vett részt a csalás elleni politikáról tartott képzésen, míg a zaklatás elleni és a visszaélések bejelentésére irányuló intézkedések esetében 2024-ben két általános foglalkozást tartottak a kapcsolódó tartalmakról a megcélzott általános személyzet (34 és 16 résztvevő) számára, egyet pedig vezetők (9 résztvevő) és az ügyészi kollégium tagjai (6 résztvevő) számára;

59.üdvözli, hogy 2024-ben nem számoltak be kiégésről; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség a kiégés kockázatának csökkentése érdekében ösztönözte a folyamatosan növekvő munkateher ellensúlyozására irányuló intézkedéseket; megállapítja azonban, hogy 2024-ben nem végeztek értékelést a munkateher különböző csoportok és személyzet közötti megoszlásáról;

60.megjegyzi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség tájékoztató üléseket szervezett a személyzet, a vezetők és az ügyészi kollégium számára a zaklatás elleni küzdelemről, és hogy ezeket az üléseket eseti alapon meghatározott csoportok és egységek számára szervezték meg, az egyes célcsoportok igényeihez igazított tartalommal; nagyra értékeli, hogy 2024-ben elindították a bizalmi személyek részvételi szándékának kifejezésére irányuló eljárást, aminek eredményeként 2025 első negyedévében (s személyzeti bizottsággal közösen) megválasztották a bizalmi személyeket; megemlíti az Európai Ügyészségen belül 2024-ben bejelentett első zaklatási esetet;

61.megállapítja, hogy a 2023-ban végzett kísérleti program pozitív következtetései alapján kidolgoztak és 2024-ben jóváhagytak egy gyakornoki politikát, és még ugyanabban az évben sor került a tényleges gyakornokok első ciklusára; megjegyzi, hogy 2024-ben 8 gyakornokot fogadtak az Európai Ügyészségnél, akik – a gyakornoki politikában meghatározottak szerint – az Európai Ügyészség személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzetének munkaidejéhez – ebben az esetben a munkaidőről és a hibrid munkavégzésről szóló, 2022. március 24-i C(2022)1788 bizottsági határozat rendelkezéseihez – kötött időrendszerben dolgoztak; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség valamennyi gyakornoka havi jövedelemben részesül (ami támogatásként kapnak); hangsúlyozza, hogy a luxembourgi magas megélhetési költségek komoly akadályt jelentenek a potenciális gyakornokok számára;

62. tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség etikai keretét fokozatosan építik ki; megérti, hogy a korlátozott humánerőforrások nem tették lehetővé annak 2024-ben történő befejezését; sürgeti, hogy fejezzék be az előkészítő munkát, hogy elfogadják a meglévő szabályok megszilárdításához és javításához szükséges átfogó összeférhetetlenségi politikát, valamint egyetlen koherens dokumentumban jobban tárgyalják az összes releváns esetet;

63.nagyra értékeli, hogy a Parlament kéréseit követően az Európai Ügyészség etikai keretével kapcsolatos célzott képzési program kötelezővé vált az Európai Ügyészség valamennyi tisztségviselője számára, beleértve az európai ügyészeket és a delegált európai ügyészeket is, és a képzési program 2024-ben elérte a várt magas részvételi arányt;

64.megjegyzi, hogy 2024-ben összesen 17 tájékoztató foglalkozást szerveztek az Európai Ügyészség etikai keretéről, csalás elleni stratégiájáról és a helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexről, biztosítva a személyzet széles körű részvételét a 2023. március 1-jén elfogadott 2023–2025-ös csalás elleni stratégia végrehajtásának keretében, amelynek célja a csalás elleni küzdelem a szervezet minden szintjén, még a szervezeten belül is, és célul tűzi ki egy célzott cselekvési terv és a fő teljesítménymutatók bevezetését, amelyek részét képezik az Európai Ügyészség belső ellenőrzési környezetének, és amelyeket a belső ellenőr évente nyomon követ; megjegyzi, hogy összeférhetetlenségi szabályok és nyilatkozattételi eljárások vannak érvényben a felső vezetésre és a pénzügyi folyamatokban, a közbeszerzésben és a munkaerő-felvételben részt vevő személyzetre vonatkozóan; megjegyzi, hogy évente célzott csaláskockázat-értékelést végeznek a lehetséges kockázatok, többek között az összeférhetetlenség azonosítása és kezelése érdekében; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség külső tevékenységekre és megbízatásokra vonatkozó iránymutatásai a személyzet minden olyan tevékenységére vonatkoznak, amelyek nem hobbihoz vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódnak, de mindazonáltal kívül esnek az Európai Ügyészség hatáskörén;

65.megismétli a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szilárdabb politika bevezetésére irányuló felhívását, amelynek egy legalább kétéves, meghosszabbított várakozási időszakot kell előírnia az Európai Ügyészség vezető tisztviselői számára, mielőtt magánszektorbeli munkát vállalhatnának, különösen ha ez a munka az Európai Ügyészség vizsgálati területeihez kapcsolódik; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Ügyészség évente vizsgálja felül ezeknek a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásoknak való megfelelést; emlékeztet arra, hogy a forgóajtó-jelenség megelőzését bele kell foglalni az Európai Ügyészség átfogó etikai keretébe;

66.üdvözli az Európai Ügyészség által a mentesítésről szóló legutóbbi parlamenti állásfoglalás tekintetében végzett nyomon követést, amely a visszaélések bejelentésére és a megtorlások elleni fellépésre vonatkozó külön eljárás elfogadását kérte annak érdekében, hogy a végrehajtási szabályokat beépítsék az ügyészi kollégium által elfogadott személyzeti szabályzatba (az Európai Ügyészségen belül alkalmazandó, a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 077/2021. számú ügyészi kollégiumi határozat), és a biztonságos és védett munkahely biztosítása érdekében kiegészítsék az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzatának 45.12. cikkét (amely meghatározza az adott körülmények között végrehajtandó intézkedéseket); tudomásul veszi, hogy 2024-ben külön visszaélés-bejelentési és megtorlás elleni eljárást készítettek elő, amelyet 2025 elején hagytak jóvá; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy folytasson intenzív belső párbeszédet a visszaélések bejelentéséről a bizalmi személyekkel, és vonja be a nemzeti adatvédelmi hatóságokat az ezzel járó ügyekbe; hangsúlyozza, hogy a visszaélések bejelentésére és a megtorlás elleni küzdelemre vonatkozó eljárások hatékony végrehajtása elengedhetetlen az Európai Ügyészség belső integritásának és hitelességének megőrzéséhez; felkéri az Európai Ügyészséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e biztosítékok gyakorlati működéséről, beleértve a személyzet tudatosságát és a rendszerbe vetett bizalmat;

67.fenntartja, hogy az Európai Ügyészség belső feddhetetlenségi kerete döntő jelentőséggel bír az Európai Ügyészség függetlenségének és autonómiájának külső megítélése szempontjából; úgy véli, hogy a vezető tisztviselők – köztük az ügyészi kollégium tagjai – valamennyi pénzügyi érdekeltségének és külső tevékenységének kötelező nyilvános közzététele csökkenteni fogja a jogtalan befolyásolás kockázatát, és hogy e nyilatkozatok rendszeres felülvizsgálata lehetővé teszi az esetleg nem észlelt kockázatok előzetes azonosítását; nagyra értékeli az Európai Ügyészség azon szándékát, hogy feltárja e cél elérésének hatékony módjait, kellően figyelembe véve az ügyészi feladat érzékenységét és sajátosságait;

68.megjegyzi, hogy az átláthatóság döntő fontosságú az Európai Ügyészség külső szereplőkkel folytatott interakcióiban; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség nyitott arra, hogy megvizsgálja, miként lehetne tovább növelni a külső szereplőkkel folytatott interakcióinak átláthatóságát, kellően figyelembe véve az ügyészi feladat érzékenységét és sajátosságait, beleértve a bíróságok általi felügyeletet is, valamint az Európai Ügyészség függetlensége védelmének szükségességét; fenntartja azt a véleményét, hogy az Európai Ügyészség tisztviselői és a harmadik felek képviselői – köztük a lobbisták, még akkor is, ha szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó érdekképviseleti tevékenységekben vesznek részt, valamint a nemzeti kormányok képviselői – közötti valamennyi találkozó kötelező nyilvános nyilvántartásának létrehozása hozzájárulna az Európai Ügyészség függetlenségébe és azon képességébe vetett közbizalom megerősítéséhez, hogy azonnali vizsgálatokat indítson a közpénzekkel való visszaélés eseteiben, ily módon megelőzve annak a benyomásnak a kialakulását, hogy jogtalan befolyásolás történt;

69.sajnálja, hogy nem követték nyomon a Parlament Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy vizsgálja felül a Bizottság Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságának (a továbbiakban: Digitális Szolgáltatások Főigazgatóság, korábban DIGIT) azon döntését, hogy megszünteti a digitális munkahelyi szolgáltatások nyújtását az Európai Ügyészség számára; nagyra értékeli a Bizottság azon döntését, hogy az átállás megkönnyítése érdekében 2025 júniusáig ideiglenesen meghosszabbítja az informatikai szolgáltatások nyújtását, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a végeredmény egy olyan helyzet lett, amelynek pénzügyi életképessége legjobb esetben is megkérdőjelezhető, és amely teljesítmény szempontjából elmarad az optimálistól; megismétli a biztonsági és titoktartási érvekkel, valamint a tisztán pénzügyi szempontokkal kapcsolatos megfontolásait, mivel a kiszervezés sokkal költségesebbnek tűnik, mint a házon belüli megoldás, ahol összeadódnak a komplex adminisztratív szempontok megoldásához és az Európai Ügyészség decentralizált, az Unió több pontján delegált európai ügyészekkel és nemzeti adatvédelmi hatóságokkal rendelkező konfigurációjához való alkalmazkodáshoz szükséges erőforrások;

70.hangsúlyozza, hogy bár az Európai Ügyészség csak 2025-ben ért el megfelelő informatikai autonómiát, a 2024-es előkészítő munka kézzelfoghatóvá tette az Európai Ügyészség történetének legjelentősebb digitalizációs beruházásait, és hogy az informatikai autonómia megvalósítása és az operatív tevékenységekre gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében az Európai Ügyészségnek számos intézkedést kellett elindítania; emlékeztet arra, hogy még ha a Bizottság technikai támogatást is nyújtott az Európai Ügyészségnek az informatikai autonómiára való átállás során, költségvetési szempontból az Európai Ügyészségnek mindenképpen forrásokat kellett átcsoportosítania az operatív tevékenységről az informatikára, és a Bizottság nem egyezett bele ezek kompenzálásába; e tekintetben emlékeztet arra, hogy 2024. február végén elutasították az Európai Ügyészség 2024. évi költségvetés módosítására irányuló kérelmét (körülbelül 3 millió EUR és 37 létszámtervi álláshely tekintetében), és hogy ez az elutasítás azt követően történt, hogy a Bizottság korábban elutasította 45 további létszámtervi álláshely biztosítását a Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságának megszüntetéséből eredő hiány pótlására, amelyet 2023 januárjában nyújtottak be;

71.rámutat, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség operatív IKT-költségvetése 6,61 millió EUR-t tett ki, ami a teljes operatív költségvetés 19%-át jelenti (szemben a 2023. évi 4,7 millió EUR-val és a 2022. évi 5,6 millió EUR-val); megjegyzi, hogy az abszolút értelemben vett növekedés az informatikai autonómia érdekében végzett jelentős előkészítő munkát tükrözi, beleértve a kiberbiztonsággal, az informatikai szolgáltatások irányításával és az infrastruktúra nyomon követésével kapcsolatos házon belüli kapacitások megerősítését, valamint a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága által korábban nyújtott szolgáltatások technikai átállását; megjegyzi, hogy ezek a beruházások stratégiailag arra irányultak, hogy biztosítsák az Európai Ügyészség digitális környezetének folytonosságát, függetlenségét és biztonságát, és megteremtsék az informatikai autonómia 2025. júniusi sikeres eléréséhez szükséges alapokat; hangsúlyozza, hogy bár az informatikai kiadások működési költségvetésen belüli aránya stabil maradt, 2024-et az erőfeszítések és az erőforrások határozott koncentrációja jellemezte az Európai Ügyészség teljes digitális függetlenségre való átállásának előkészítése érdekében;

72.tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség 2025-ben még az informatikai autonómia elérését követően is hangsúlyozza, hogy az informatikai autonómia támogatásához további emberi és pénzügyi erőforrásokra van szükség, amelyeket eddig nem biztosítottak az érintett költségvetési sorokban rendelkezésre álló összes költségvetési forrás által kiszabott korlátozás miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül döntését, és különítsen el további forrásokat annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Ügyészség műveleteinek hatékonysága és jogi megalapozottsága ne forogjon kockán;

73.megjegyzi, hogy 2024-ben az informatika területén az Európai Ügyészség folyamatosan fellépett az informatikai autonómiára vonatkozó program és a ügyviteli rendszerre vonatkozó program két fő projektjével kapcsolatban, amelyek közül az első teljes körű katalógust biztosít a teljes mértékben belső irányítás alatt álló adminisztratív informatikai szolgáltatásokról, az utóbbi pedig a nyomozások és büntetőeljárások fő tevékenységi területén a digitalizáció fejlesztésében igyekszik előrelépni; úgy véli, hogy azonnali működési folytonosságot kínál, ha e projektek kezelésére belső vállalkozókat vesznek fel, de ez nem tekinthető végleges megoldásnak az Európai Ügyészség számára, figyelembe véve tevékenységeinek rendkívül érzékeny jellegét, valamint azt, hogy biztosítani kell digitális szolgáltatásainak folytonosságát és megbízhatóságát, valamint informatikai infrastruktúrájának, rendszereinek és berendezéseinek legmagasabb szintű biztonságát; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem érzékeli a kérdés érzékeny jellegét, amit a probléma felületes értékelése is bizonyít, amely hátrányosan érintheti az Európai Ügyészség operatív tevékenységeit, és potenciális reputációs kockázatot jelent az Unió számára, amennyiben ez az Európai Ügyészség operatív kapacitásának gyengülését eredményezi;

74.emlékeztet arra, hogy az Európai Ügyészség informatikai infrastruktúrájának összetettsége az Európai Ügyészség decentralizált struktúrájából ered, amely arra kötelezi az egyes delegált európai ügyészeket, hogy használják mind a nemzeti ügyviteli rendszereket, mind pedig az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerét, amelyek különböző hozzáférési jogokkal szabályozott különböző adatbázisok; rámutat arra, hogy a delegált európai ügyészek központi szolgálatai és az Európai Ügyészség közötti információfeldolgozás és információcsere megköveteli az ügyiratok delegált európai ügyészek általi digitalizálását, akik kötelesek a nemzeti digitális eszközöket a nemzeti joggal összhangban használni, de kötelesek figyelembe azt is, hogy az ilyen digitális dokumentumoknak az Európai Ügyészség központi rendszerével és a nyomozási ügyekben partnerként részt vevő más delegált európai ügyészek által használt rendszerekkel kompatibilis formátumban kell rendelkezésre állniuk;

75.fenntartja, hogy a nyomozások hatékonyságának növelése érdekében integrálni kell az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerét és nemzeti ügyviteli rendszereket, és ezt az (EU) 2017/1939 rendelet felülvizsgálata keretében kell megvalósítani; arra számít, hogy ehhez az integrációhoz közös, következetes digitalizációs szintre lenne szükség a részt vevő tagállamokban egy olyan digitális munkakörnyezet kialakítása érdekében, amely az Európai Ügyészség központi irodájával megegyező színvonalon van biztosítva, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti jogi kereteket; emlékeztet arra, hogy a költségvetési becslésben és előrejelzésben figyelembe kell venni a tagállamokat és az Uniót terhelő eredendő megosztott költségeket; nagyra értékeli a delegált európai ügyészek nemzeti asszisztenseinek szerepét és hozzájárulását a rendszerek hatékony használatában és betáplálásában, és javasolja, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet felülvizsgálata során fontolják meg, hogy különleges státuszt biztosítanak számukra; hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli integrációnak az Unió és a tagállamok közötti kiegyensúlyozott felelősségmegosztáson kell alapulnia;

76.alapvető fontosságúnak tartja az Európai Ügyészség informatikai strukturális integritását érintő azon kockázatok csökkentését, amelyek az Európai Ügyészség által vizsgált és büntetőeljárás alá vont szervezett bűnözői szövetségek agresszív gyakorlataiból erednek, amelyek hajlamosak agresszíven reagálni az Európai Ügyészségnek a bűnözői tevékenységeik megzavarására irányuló beavatkozásaira; nagyra értékeli, hogy 2024-ben hivatalosan jóváhagyták és elfogadták a 2023-ban javasolt átfogó továbbfejlesztett biztonsági stratégiát és globális információbiztonsági szakpolitikai keretet; hangsúlyozza, hogy a fizikai és digitális biztonság és az irányításuk az Európai Ügyészség működési függetlenségének és hatékonyságának elengedhetetlen támogató tényezői, és ezekhez erőforrásokra van szükség, például a kiberbiztonsággal és a fizikai biztonsággal foglalkozó külön egység létrehozása során bevetett erőforrásokra;

77.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek egyre több, csúcstechnológiai komponenseket és digitális bűnözői módszereket érintő üggyel kell foglalkoznia, ezért korszerű berendezésekre és informatikai rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy integrálni tudja a nyomozási folyamatokba, valamint elemezni tudja a magasan képzett bűnözői hálózatok által gyakran használt fejlett technológiákat;

78.megjegyzi, hogy az operatív területeken az Európai Ügyészség nagy óvatossággal jár el a mesterséges intelligencia használata során, és egyetért azzal, hogy bár a mesterséges intelligencia segíthet az adatkezelésben, a bizonyítékok értékelése és az ügyészségi döntéshozatal továbbra is szigorúan emberi felelősségi körbe tartozik; üdvözli ezt a megközelítést, amely alapvető fontosságú az alapvető jogok, a jogbiztonság és az elszámoltathatóság védelme szempontjából; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem képes csökkenteni a személyzeti igényeket, hanem inkább a növekvő munkateher kezelésének támogató eszköze; ösztönzi a mesterségesintelligencia-eszközökbe és -képzésbe történő célzott beruházásokat, feltéve, hogy ezen eszközök használata arányos marad, és emberi felügyelet alatt áll, amelyeknek a költségvetési vonzatait a fordítási és egyéb támogatási folyamatok hatékonyságnövekedésével kell ellensúlyozni; felszólítja az Európai Ügyészséget, hogy nyújtson iránymutatást a személyzet számára ezen eszközök használatára vonatkozóan, kifejezetten az Európai Ügyészség sajátos megbízatásához kapcsolódó tipikus folyamatokra összpontosítva;

79.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség ügyeit és a kapcsolódó ügyiratokat és bizonyítékokat az Európai Ügyészség elé terjesztik és az Unió valamelyik nyelvén nyilvántartásba veszik, és hogy minden egyes ügyhöz több száz vagy több ezer, ömlesztve kapott dokumentum tartozhat, amelyeket az ügy elemzése és kivizsgálása céljából le kell fordítani a munkanyelvekre, az Európai Ügyészség angol nyelven kiadott jelentéseit és határozatait pedig vissza kell fordítani a bejelentő tagállam nyelvére, hogy a nemzeti bíróságok elé terjesszék azokat; tudomásul veszi, hogy ezt a folyamatot a CDT – Fordítóközpont által nyújtott gépi fordítási szolgáltatások végzik; megjegyzi, hogy az eTranslation szolgáltatások költsége 2024-ben a gépi fordítási eszközök esetében 1 051 000 EUR, az emberi fordítás esetében pedig 2 308 452 EUR volt Ez a számadat nem tartalmazza a Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságával kötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás keretében nyújtott tolmácsolási szolgáltatásokat, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a piacon elérhető szabadúszók bevonásával nyújtottak, amikor a Tolmácsolási Főigazgatóság elutasította a kért szolgáltatást, vagy nem tudta azt nyújtani (ad hoc kivételek a költségvetési szabályok alól). A 2024-ben viselt költségek összesen 22 536 EUR-t és 9 360 EUR-t tesznek ki a Tolmácsolási Főigazgatóság szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodása alapján, a fennmaradó részt pedig eseti szolgáltatásvásárlások teszik ki.; kéri az Európai Ügyészséget, hogy vizsgálja meg e gépi fordítási szolgáltatások jobb felhasználásának lehetőségét, amelyeket eddig nem mesterséges intelligencia támogatott, hanem a Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságának eTranslation szolgáltatása által biztosított szójegyzék adatkészletén alapultak;

80.megismétli, hogy támogatja az Európai Ügyészség arra irányuló kérését, hogy erőforrásokra van szüksége kiberbiztonságának védelméhez, és szorgalmazza egy szilárd kiberbiztonsági stratégia gyors végrehajtását az Európai Ügyészség műveleteinek és az adatok integritásának védelme érdekében;

81.megállapítja, hogy az Európai Ügyészség digitális stratégiája, valamint a sebezhetőségek és a javítások kezelésére vonatkozó politikája jelenleg kidolgozás alatt áll, és hogy a meglévő szolgálatok biztosítják a sebezhetőségi értékelést, valamint automatizált szkennelési eszközt és értesítési funkciót nyújtanak a döntő fontosságú ügyviteli környezet számára; felszólítja az Európai Ügyészséget, hogy kezelje prioritásként azokat az intézkedéseket, amelyek lényegesek a biztonságos munkakörnyezet, a tevékenységek folytonosságának és a releváns információk védelmének biztosítása szempontjából;

82.üdvözli az Európai Ügyészség adatvédelmi tisztviselője és az európai adatvédelmi biztos Európai Ügyészséggel foglalkozó kapcsolattartó pontja közötti folyamatos párbeszédet és a rendszeres kétoldalú találkozóikat; arra ösztönzi az ügyészi kollégiumot, amelynek határozatai kiegészítik a jelenlegi jogi keretet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) az (EU) 2017/1939 rendelet (az Európai Ügyészségről szóló rendelet) és a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj)., hogy működjön együtt az európai adatvédelmi biztossal a meglévő gyakorlatok és eljárások időszakos felülvizsgálatában, tekintettel arra, hogy biztosítani kell a személyes adatok nyomozás és büntetőeljárás céljára való felhasználhatóságát, és addig is garantálni kell ezen adatok védelmét;

83.megállapítja, hogy 2024-ben nem módosították azt a bérleti megállapodást, amelynek értelmében a luxembourgi hatóságok bérleti díj nélkül biztosítják az Európai Ügyészség székhelyének jelenleg otthont adó épületet, és hogy az Európai Ügyészség 2024-ben ugyanazt a 716 724 EUR összegű éves szolgáltatási díjat fizette, mint 2023-ban, többletköltségek nélkül;

84.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség jelenleg tíz emeletet foglal el a toronyban, négy emeletet pedig a B torony (TOB) melléképületében; tudatában van annak, hogy a fogadó állam 2025 elejétől hét további emeletet újít fel, és azokat 2025 negyedik negyedévében fokozatosan átadják az Európai Ügyészségnek; megérti, hogy az új emeletek segíteni fognak a jelenlegi helyhiány leküzdésében, és lehetőséget kínálnak az Európai Ügyészség szolgáltatásainak épületen belüli egységesítésére és hatékony újraelosztására; emlékeztet az Európai Ügyészség tevékenységeinek jellegére és azok eredendő bizalmas jellegére, ezért üdvözli, hogy a személyzet minden egyes tagja számára egyedi munkaterületet jelöltek ki egyszemélyes, kétszemélyes vagy háromszemélyes irodákban; nagyra értékeli azokat a már meglévő intézkedéseket, amelyek biztosítják az irodák akadálymentességét a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek számára;

85. tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség egy olyan épületnek egy részét foglalja el, amelyet a fogadó állam által bérleti díj nélkül, és hogy a környezeti paramétereket a nemzeti hatóságok kezelik a helyi környezetvédelmi követelményeknek megfelelően; üdvözli a luxemburgi hatóságok által annak érdekében indított intézkedéseket, hogy támogassák az Európai Ügyészséget a környezetvédelmi vezetés előmozdításában, ami azt eredményezte, hogy 20 töltőállomást telepítettek az elektromos járművek számára a mélygarázsban, valamint az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében az Európai Ügyészség központi irodájának összes helyiségében energiatakarékos belső világítást és a homlokzati árnyékolókat szereltek fel; megjegyzi, hogy minden emeleten vízszűrő gépeket szereltek fel, ami csökkenti a műanyag palackok használatát; megállapítja, hogy immár az Európai Ügyészség központi irodája is a luxemburgi ingyenes tömegközlekedési hálózat részét képezi, így az a személyzet és a látogatók számára alacsony környezeti hatással járó eszközökkel könnyen és költségmentesen elérhető, továbbá a mélygarázsban külön helyet biztosítanak a kerékpárok tárolására;

86.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség a kiküldetésekre és az engedélyezett utazásokra vonatkozó iránymutatásról szóló C(2025)2495 bizottsági határozatot követi, amely nemcsak a kiküldetésen lévő személyzet számára elérhető környezetbarát utazási megoldásokat veszi figyelembe, hanem szisztematikusan értékeli azt is, hogy az online ülések megvalósíthatóságát figyelembe véve szükség van-e a kiküldetésekre;

87. megismétli, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló struktúrán belül az Európai Ügyészség fő szerepe csak a kiegészítő feladatokat ellátó más szervezetekkel folytatott intenzív együttműködés és koordináció révén valósítható meg hatékonyan; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség összetett és heterogén környezetben jár el, ahol függetlensége döntő fontosságú, ahogy az is, hogy képes szinergiákat kialakítani partnereivel, és kész kommunikálni az érintett érdekelt felekkel;

88.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség erőfeszítéseket tesz az Europollal, az OLAF-fal és az Eurojusttal folytatott hatékony együttműködés érdekében, amelyre az egyes szervezetek megbízatásával összhangban kerül sor, rendszeres vezetői és technikai szintű találkozók, valamint a kétirányú információcseréhez használt „találat/nincs találat” eljárások révén, hogy elkerülje a tevékenységek megkettőzését; sajnálatának ad hangot azonban az OLAF és az Európai Ügyészség közötti operatív együttműködés korlátozott nagyságrendje miatt, amelyet az OLAF által támogatott európai ügyészségi ügyek folyamatosan alacsony száma (2023-ban 4 ügy, 2024-ben 5 ügy) is megerősít azon ügyek számához képest, amelyek tekintetében az Európai Ügyészség 2024-ben támogatást kapott az Eurojusttól (25) és az Europoltól (83); megjegyzi, hogy az Europollal folytatott együttműködés korlátokba ütközik a nemzeti büntető eljárásjog és az Európai Ügyészség birtokában lévő adatok hozzáférhetősége miatt; úgy véli, hogy bár az Europollal folytatott együttműködés további erősítése lehetővé tenné a szinergiákat és az erőforrások optimalizálását, annak ellenére, hogy az Európai Ügyészségnek sürgősen ki kell fejlesztenie belső elemzési platformját, amely alapvető jelentőséggel bír a nyomozásai során gyűjtött adatok gyors értelmezése és az Európai Ügyészség teljes ügyviteli rendszeréhez való hozzáférést igénylő, határokon átnyúló ügyekben alkalmazandó operatív stratégiák meghatározása szempontjából; felszólítja az összes felet, hogy tárják fel a szinergiák létrehozásának, az operatív szintű együttműködés megerősítésének, a párhuzamos feladatvégzés elkerülésének és a meglévő elemzési kapacitások jobb felhasználásának megfelelő módjait; üdvözli, hogy külön munkacsoportokat hoztak létre a csalás elleni architektúra Bizottság által bejelentett felülvizsgálatára, és elvárja, hogy a csalás elleni architektúra valamennyi elemét magában foglaló viták kézzelfogható javulást érjenek el az együttműködés és a tevékenységek koordinálása terén, amelyeket a Bizottság 2026 végéig terjeszt elő;

89.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség 2024-ben jó együttműködést folytatott a Számvevőszékkel, az európai adatvédelmi biztossal és az európai ombudsmannal; megjegyzi, hogy az európai ombudsman vizsgálatot indított azt követően, hogy egy 2024-es kiválasztási eljárásban részt vevő polgár panaszt nyújtott be, amelyet később nem támasztott alá semmilyen bizonyíték, illetve Európai Ügyészség által elkövetett hivatali visszásság;

90.úgy véli, hogy az OLAF és az Európai Ügyészség szabályozási keretének felülvizsgálata lehetőséget kínál arra, hogy az operatív tevékenységek említett éveiben szerzett tapasztalatok fényében újragondolják együttműködésük számos aspektusát; hangsúlyozza, hogy mind a kiegészítő vizsgálatok (az OLAF javaslatára), mind a támogató vizsgálatok (az Európai Ügyészség kérésére) végrehajtása során levont tanulságok jó információkat kínáltak, amelyekre építve át lehet alakítani együttműködési módozataikat; hangsúlyozza, hogy ugyanezek az operatív tapasztalatok azt jelezték, hogy fokozottabb felderítésre és jobb jelentéstételre van szükség; megjegyzi, hogy 2024-ben megtartották az Európai Ügyészség ügyészei és az OLAF nyomozói közötti első nemzetközi ülést a Parlamentben; úgy véli, hogy ez az eszmecsere gyakorlatára irányuló kísérleti projektnek tekinthető, amelynek rendszeressé kell válnia, feltéve, hogy a pénzügyi források rendelkezésre állnak; megismétli, hogy az Unió csalás elleni architektúrájának elemei közötti megfelelő párbeszéd és együttműködés csak úgy érhető el, ha kötelező intézményközi fórumot hoznak létre, ahol a stratégiai kérdéseket meg lehet közelíteni és meg lehet vitatni az erőforrások optimalizálása és az eredmények kézzelfoghatóvá tétele érdekében;

91.megjegyzi, hogy a héacsalás a belső piac strukturális sebezhetőségévé vált, és hogy a tipikus körhintacsalások ismétlődő előfordulása ellenére a nemzeti adóhatóságok csak a bűnözői hálózatok kis részeit tudják felderíteni és leküzdeni; hangsúlyozza az Európai Ügyészség műveleteinek egyedülálló értékét, amelyek képesek rekonstruálni a bonyolult bűnözői tranzakciókat és az illegális pénzmozgásokat, valamint az érintett vagyoneszközök lefoglalásán és befagyasztásán keresztül intézkedéseket tudnak hozni; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további javaslatot minden olyan szabályozási módosításra, amely az olyan helyzet kezeléséhez szükséges, amely akadályozza a héacsalás elleni küzdelem hatékonyságát, és korlátozza a nemzeti és uniós hatóságok közötti szinergiák lehetőségét;

92.hangsúlyozza, hogy az adatokhoz való hozzáférés és az információk megosztása minden csalás elleni fellépés döntő fontosságú eleme, és hogy ezek kielégítő teljesítésétől függ az uniós költségvetés védelmének sikere; emlékeztet a Számvevőszéknek a héacsalás kezeléséről szóló 24/2015. számú különjelentésében és a 08/2025. számú, „Héacsalás az import során: Az Unió pénzügyi érdekei nem részesülnek kellő védelemben az egyszerűsített behozatali vámeljárások keretében ” című különjelentésében https://www.eca.europa.eu/ECAPublications/SR-2025-08/SR-2025-08_HU.pdf. megfogalmazott ajánlásaira, és e tekintetben üdvözli a 904/2010/EU rendeletnek az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hozzáadottérték-adóval kapcsolatos információkhoz való uniós szintű hozzáférése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2025. november 14-i bizottsági javaslatot; hasonlóképpen hangsúlyozza az Európai Ügyészség, az OLAF, az Eurojust és az Europol közötti teljes körű és hatékony adatmegosztás fontosságát, valamint azt, hogy egy közös munkacsoport létrehozása lehetővé tenné az e szervek közötti adatintegráció és ügykezelési hatékonyság felügyeletét;

93.támogatja az Európai Ügyészség fokozott erőfeszítésekre irányuló felhívását a sokkal nagyobb és jobb uniós szintű adatelemzési kapacitás biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázzák az Európai Ügyészség nyomozásai során gyűjtött hatalmas mennyiségű adatot, és egyetért azzal, hogy az ebbe az irányba tett előrelépés jelentősen javítaná a szervezett bűnözés elleni küzdelmet az Unióban; megjegyzi, hogy az elemzés alatt álló összegyűjtött bizonyítékok mennyisége az Európai Ügyészség által vizsgált ügyek növekvő számával párhuzamosan exponenciálisan nő; rámutat arra, hogy ezen információk nagy része a szervezett bűnözésre és a pénzmosásra, valamint az ezekhez mint alapbűncselekményekhez kapcsolódó jogellenes tevékenységek széles körére vonatkozik, amelyek kívül esnek az Európai Ügyészség vizsgálati hatáskörén; megjegyzi, hogy hasonló helyzet állt elő az Admirál-műveletet követően, amikor a lefoglalt legalább 638 TB digitális adat egy részének elemzése kábítószer-kereskedelemmel, illegális szerencsejátékkal, prostitúcióval stb. való összefüggéseket tárt fel, ami azt eredményezte, hogy a nemzeti ügyészségek több büntetőeljárást indítottak a nem az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények miatt; megjegyzi, hogy hasonló helyzet állt elő a Midas-művelet esetében, ami egy olyan komplex bűnözői ökoszisztéma felderítéséhez vezetett, amely fedőcégekkel, strómanokkal, fiktív személyazonossággal és más bűncselekmények – többek között a kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint a terrorizmusfinanszírozás – összehangolására irányuló kriptográfiai kommunikációval volt felszerelve, amelyek esetében a legalább 418 TB digitális adat egy részének elemzése azt eredményezte, hogy tizenhárom bűnügyi bejelentést nyújtottak be a nem az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények kivizsgálásáért felelős nemzeti hatóságoknak;

94.üdvözli egy olyan belső mechanizmus létrehozását, amely biztosítja, hogy az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet 103. cikkének (2) bekezdésével összhangban erőforrás-hatékonyan, időben és következetesen továbbítsa a közigazgatási visszafizettetési és elővigyázatossági intézkedések szempontjából lényeges értesítéseket, valamint üdvözli a Bizottsággal kötött munkamegállapodás felülvizsgálatát az Európai Ügyészség és a Bizottság közötti együttműködés 2024 októberében esedékes harmadik magas szintű éves felülvizsgálata alkalmával; úgy véli, hogy ezek az intézkedések hatékonyabb intézkedéseket fognak eredményezni az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén; hangsúlyozza, hogy jelentősen nőtt a Bizottságnak küldött értesítések száma, amelyek az új intézkedéseket követték 2024-ben és 2025-ben (2022-höz képest + 147%, illetve + 85%); rámutat azonban arra, hogy az ügyek hatékony nyomon követése és az igazgatási intézkedések elfogadásához szükséges információk Bizottság felé történő folyamatos áramlásának biztosítása érdekében tovább kell fejleszteni az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerét és adatelemzési kapacitását, ami strukturális alulfinanszírozottság esetén nem lehetséges; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Ügyészség pénzügyi igényekre vonatkozó egyértelmű jelzései ellenére a Bizottság az 1/2024. számú módosító indítványában csak három létszámtervi álláshelyet és egy szerződéses alkalmazottat biztosított, ami nem elegendő; támogatja az Európai Ügyészség jövőbeli forrásigényeit, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a csalás által érintett összegek visszakerüljenek az uniós költségvetésbe; felszólítja a Bizottságot, hogy maximalizálja az uniós költségvetésbe történő közigazgatási visszafizettetést, tiszteletben tartva ugyanakkor a vizsgálati intézkedések bizalmas jellegét és megfelelő lefolytatását;

95.tudatában van annak, hogy a pénzeszközök nemzeti hatóságok általi visszafizettetése továbbra is a Bizottság hatáskörébe tartozik, amint azt a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos megbízólevele is említi, és hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség még nem rendelkezik megbízatással a visszafizettetési folyamat nyomon követésére; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a visszafizettetési folyamattal kapcsolatos együttműködést, és időben tájékoztassák mind a Bizottságot, mind az Európai Ügyészséget a végleges elkobzásokról; fenntartja, hogy az Európai Ügyészség visszafizettetési folyamatban betöltött szerepének tisztázása érdekében felül kell vizsgálni a vonatkozó rendeleteket;

96.elismeri, hogy az Európai Ügyészség csak akkor indíthat nyomozást, ha az információk eljutottak az ügyészekhez, és elvárja a tagállamoktól, hogy tegyenek eleget a jogi kötelezettségeknek azáltal, hogy minden releváns ügyet bejelentenek az Európai Ügyészségnek; aggodalommal állapítja meg, hogy 2024-ben továbbra is fennálltak hatásköri összeütközések és rendszerszintű akadályok az Európai Ügyészség nyomozásai előtt, beleértve a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat felvető ügyeket is; e tekintetben emlékeztet az Európai Ügyészség nyilvános nyilatkozatára a hatásköri összeütközésekről Horvátországban hozott határozatról; felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós jognak való megfelelés biztosítására és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó felelőssége részeként szisztematikusan kövesse nyomon ezeket az akadályokat; aggodalommal állapítja meg, hogy néhány tagállam nemzeti ügyként jelentette be az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, és nem ismerték el az Európai Ügyészség hatáskörét; aggodalmát fejezi ki e hatásköri összeütközések kivizsgálására, a bizonyítékok elvesztésére vagy a bizonyítékok késedelmes összegyűjtésére gyakorolt lehetséges negatív hatás miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és értékelje a hatásköri összeütközésekre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy releváns adatokkal rendelkezzen az (EU) 2017/1939 rendelet felülvizsgálatához;

97.megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 22. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 23. cikke egyértelműen meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét, 2024-ben ismét felmerültek a nemzeti hatóságok és a delegált európai ügyészek közötti hatásköri kérdések; hangsúlyozza, hogy ezeket az ügyeket az (EU) 2017/1939 rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban kell kezelni, amely a nemzeti ügyészek közötti hatásköri összeütközések eseteinek eldöntésére hatáskörrel rendelkező nemzeti igazságügyi hatósághoz utalja ezeket az ügyeket, azzal a feltétellel, hogy határozata az EUMSZ 267. cikkét tükrözve az (EU) 2017/1939 rendelet 42. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint a Bíróság előzetes döntéshozatalának tárgyát képezheti; megismétli, hogy mivel sok tagállamban a nemzeti hatóság hatásköri összeütközésre vonatkozó döntése nem képezheti előzetes döntéshozatal tárgyát a Bíróság előtt, a jelenlegi helyzet nem egyértelmű; arra bátorítja az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatban kétségeket felvető tagállamokat, hogy az EUMSZ 267. cikke és az (EU) 2017/1939 rendelet 42. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján előzetes döntéshozatal céljából terjesszenek kérdést a Bíróság elé;

98.megjegyzi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség végrehajtotta és fedezte az olaszországi Guardia di Finanzával közösen szervezett „EPPO Akadémia” megfelelő költségeit, és két kéthetes nemzetközi helyszíni tanfolyamot tartott 49 nyomozó számára; megjegyzi, hogy egyes tagállamokban célzott képzéseket tartottak a bűnüldöző szervek tagjai számára az Európai Ügyészség megbízatási körébe tartozó bűnözési területekről; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa és biztosítsa ennek az értékes képzési projektnek a finanszírozását; megjegyzi, hogy 2024-ben az európai ügyészek és a delegált európai ügyészek decentralizált és központi szinten további figyelemfelhívó intézkedéseket indítottak a nemzeti érdekelt felek számára, számos alkalommal fogadva az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a bűnüldözés küldöttségeit;

99.ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel összefüggésben nő azon esetek száma, amelyek nem egyenletesen oszlanak meg azon tagállamok között, amelyek már jelentős kifizetéseket kaptak; hangsúlyozza, hogy az esetek kiegyensúlyozatlan eloszlása a tagállamok irányítási és kontrollrendszereinek egyenetlen megfelelőségéből, illetve a felderítési erőfeszítések és az átláthatatlan jelentéstételi gyakorlatok optimálistól elmaradó hatékonyságából eredhet; rámutat arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai az uniós költségvetésből származnak, és hogy azok védelme az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik, ezért ösztönzi a Bizottságot és más uniós szerveket és hatóságokat, hogy fokozzák a felderítési erőfeszítéseket, és tegyenek jelentést az Európai Ügyészségnek az e tekintetben fennálló minden releváns helyzetről;

100.rámutat arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait érintő aktív ügyek nagy száma a jövőben valószínűleg növekedni fog amiatt, hogy a lezárási időpont közeledtével fokozódni fog a kifizetések intenzitása, és alapvető fontosságúnak tartja az érintett hatóságok, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoport közötti együttműködés és koordináció fokozását annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség által vizsgált csalási ügyek elemzése révén megerősítsék a nyomonkövetési és kontrollmechanizmust, feltárják azokat az esetleges ellenőrzési hiányosságokat vagy csalási módszereket, amelyek felügyeletből vagy mulasztásból eredhettek volna, és azokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről szóló, 2024. július 22-én elfogadott bizottsági iránymutatás IV. mellékletében bevezetett kockázatcsökkentési és helyreállítási intézkedések révén kezeljék;

101.nagyra értékeli, hogy az ügyészi kollégium elfogadta a Seychelle-szigetek korrupcióellenes bizottságával és az Andorrai Hercegség főügyészségével folytatott együttműködésről szóló munkamegállapodásokat, valamint egyetértési megállapodásokat kötött a Világbank integritásért felelős alelnökével és az Ibér-amerikai Ügyészi Szövetséggel; üdvözli a Parlamenttel kötött munkamegállapodás 2024. novemberi aláírását, amely egyértelmű együttműködési szabályokat állapít meg az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, valamint az ügyészi kollégiumnak az EKSZ-szel kötött munkamegállapodásokról és a Bizottsággal kötött megállapodás mellékleteinek felülvizsgálatáról szóló megállapodását, továbbá azt, hogy 2024-ben megkezdődtek az Európai Központi Bankkal kötendő munkamegállapodásra irányuló tárgyalások;

102.tudomásul veszi az Európai Ügyészség intenzív tevékenységét, amelyet a nemzetközi környezetben és harmadik országokhoz kapcsolódóan folytatott vizsgálatai hatékonyságának biztosítása érdekében végez; tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség tagja vagy megfigyelője számos nemzetközi hálózatnak és szervezetnek, például az Egmont csoportnak, a GlobE hálózatnak, az OECD megvesztegetéssel foglalkozó munkacsoportjának, a Carin hálózatnak, a Nadal hálózatnak, az EACN/EPAC hálózatnak, az európai igazságügyi hálózatnak, az Európa Tanács büntetőügyekben folytatott együttműködésről szóló európai egyezmények működésével foglalkozó szakértői bizottságának stb.; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség számos partnerrel kötött munkamegállapodást; elismeri, hogy az Európai Ügyészség egyértelmű jogalap hiányában nehezen tud hatékonyan beavatkozni, és nagyra értékeli, hogy 2023 augusztusában továbbították a Bizottságnak azon harmadik országok jegyzékét, amelyekre prioritásként tekintenek az együttműködést megkönnyítő megállapodások meghatározásához; felszólítja a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe az Európai Ügyészség kéréseit;

103.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség továbbra is az intézményközi szerződésekre és a kétoldalú szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokra támaszkodott, és 2024 végén az Európai Ügyészség 86 intézményközi keretszerződésnek volt aktív tagja, és 23 szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban, illetve az uniós közigazgatással kötött egyéb megállapodásokban vett részt annak érdekében, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban alacsonyabb költségek mellett vásároljon árukat és szolgáltatásokat, vagy maximalizálja a meglévő szerződéses eszközökből származó költségvetési megtakarításokat;

104.határozottan üdvözli, hogy Lengyelország és Svédország is csatlakozott az Európai Ügyészséghez; megjegyzi, hogy Dánia az EUMSZ 21. és 22. jegyzőkönyve alapján továbbra is él az Európai Ügyészségből való kívülmaradás lehetőségével; tudatában van annak, hogy miután az ír kormány előzetesen jelezte a megerősített együttműködésben való potenciális részvételét, az Európai Ügyészség külön munkacsoportot hozott létre az Európai Ügyészség érintett szolgálatainak képviselőivel, hogy lefedje a részvétel valamennyi aspektusát, és támogassa a nemzeti hatóságokat a folyamatban; megjegyzi, hogy a tagállam kérésére már számos informális találkozót szerveztek az Európai Ügyészség működésének ismertetése céljából; megjegyzi azonban, hogy 2024-ben nem került sor hivatalos eszmecserére az Írország Európai Ügyészségben való lehetséges jövőbeli részvételének vizsgálatára létrehozott ír ügynökségközi munkacsoporttal; sürgeti a Bizottságot, az Európai Ügyészséget és az ír hatóságokat, hogy indítsák újra a konstruktív párbeszédet, és találják meg az előremutató utat;

105.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely annak ellenére nem csatlakozott még az Európai Ügyészséghez, nincsenek jogi vagy alkotmányos akadályok; határozottan sürgeti a magyar kormányt, hogy minden további késedelem nélkül csatlakozzon az Európai Ügyészséghez; úgy véli, hogy a részvétel folytatódó elmaradása csak úgy értelmezhető, hogy a korrupciót és az uniós forrásokkal való visszaélést próbálják meg szándékosan megvédeni a független európai ellenőrzéssel szemben; úgy véli, hogy az ország Európai Ügyészséghez való csatlakozása végre választ adna a civil társadalom és a polgárok régóta fennálló és jogos követeléseire, hogy meg kell erősíteni meg a csalással, korrupcióval és más súlyos kötelességszegésekkel szembeni jogi biztosítékokat, és helyre kell állítani az Unió pénzügyi érdekeinek védelmébe vetett bizalmat, amelyeket jelenleg a végrehajtás állandósult hiányosságai gyengítenek, és amelyek gyengítik a növekedés, a kohéziót és jóllét támogatását célzó uniós politikák pozitív hatását a magyar polgárok, kkv-k, valamint helyi és regionális önkormányzatok körében;

106.emlékeztet arra, hogy a magyar kormány számos kísérletet tett arra, hogy szisztematikus kémkedést folytasson az Európai Bizottság és az OLAF személyzete ellen;

107.hangsúlyozza, hogy ha egy tagállam nem működik együtt az Európai Ügyészséggel, az olyan réseket teremt a mentességek és kiváltságok terén, amelyek gyengítik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, így az egyenlőtlenné és elégtelen hatékonyságúvá válik, és sürgeti a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást minden olyan tagállam ellen, amely szisztematikusan akadályozza az Európai Ügyészség által vezetett vizsgálatokat; felhívja a Bizottságot, hogy az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o., ELI. http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2092/oj). alkalmazása során vegye figyelembe, hogy az Európai Ügyészségben való részvétel hiánya potenciális fenyegetést jelenthet az Unió pénzügyi érdekeire nézve, és felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a tagállamok Európai Ügyészséggel való együttműködésének szintjét; ennek szellemében mély sajnálatát fejezi ki azon 2024-ben bejelentett esetek miatt, amikor az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálói a helyszíni tevékenységeik során fenyegetéseknek voltak kitéve a tagállamok kormányai részéről; hangsúlyozza, hogy az ilyen helyzetek aláássák a jogállamiságot, súlyosan sértik a tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmat és lojális együttműködést, és gyengítik az Unió fellépéseit, és szilárd megelőző és védelmi intézkedések bevezetését szorgalmazza a személyzet védelme érdekében, amennyiben olyan helyzetekben alkalmazzák őket, amelyek veszélyeztetik őket;

108.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség tevékenységeinek hozzá kell járulniuk az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, és várhatóan ahhoz is, hogy visszakövetelik az uniós költségvetésből kifizetett azon összegeket, amelyeket bűncselekmények miatt nem a tervezett célra használtak fel; megállapítja, hogy az elkobzási eljárás, amely lehetővé teszi az ilyen összegek visszafizettetését, a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik, és hogy a tagállamokban a delegált európai ügyészek által elfogadott intézkedések nyomán elkobzott releváns összegeket vagy vagyoni értéket vissza kell juttatni az uniós költségvetésbe, miután levonták a tagállami hatóságoknál az említett intézkedések végrehajtása során felmerült költségeket, összhangban az (EU) 2017/1939 rendelet 38. cikkével, amely szerint vagyoni eszközökről vagy jövedelemről az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban kell rendelkezni, és ez nem érintheti hátrányosan az Uniónak vagy a bűncselekmény más sértettjeinek az elszenvedett károk miatti kártalanításhoz való jogát; emlékeztet arra, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága azt javasolta, hogy a lefoglalási és elkobzási intézkedésekből származó potenciális bevételeket az uniós költségvetésben nem címzett bevételként, költségvetési módosítással létrehozott külön költségvetési sorban számolják el; nagyra értékeli az Európai Ügyészség azon kötelezettségvállalását, hogy együttműködik a Bizottsággal a fentiek végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében; szükségesnek tartja a 38. cikk módosítását annak érdekében, hogy lehetővé váljon annak hatékony végrehajtása és nyomon követése az uniós költségvetés védelmének biztosítása érdekében, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az illetékes nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy ezek az összegek bekerülhessenek az uniós költségvetésbe, és tegyen javaslatot az ennek hatékony érvényesítéséhez szükséges jogalkotási megoldásokra;

109.hangsúlyozza a nyomon követés és a rendszeres jelentéstétel fontosságát a nyomozást és büntetőeljárást követően, különös tekintettel az elfogadott pénzügyi intézkedésekre (elkobzás és visszafizettetés), annak érdekében, hogy jobban megértsük az Európai Ügyészség intézkedéseinek hatását; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség és a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy racionalizálja és megfelelővé teszi kommunikációját a pénzügyi bűncselekmények által érintett uniós költségvetés helyreállítására irányuló intézkedések esetleges elfogadásával kapcsolatban; fenntartja, hogy a Bizottságnak segítenie kell az Európai Ügyészséget az Európai Ügyészség tevékenységeinek ellenőrzésében és nyomon követésében annak megakadályozása érdekében, hogy elvonják az Európai Ügyészség korlátozott erőforrásait a nyomozati és vádhatósági feladatoktól; úgy véli, hogy a bűnügyi nyomozások adminisztratív nyomon követésének Parlament általi ellenőrzése alapvető hozzájárulás az Unió csalás elleni struktúrája hatékonyságának javításához; arra bátorítja a Bizottságot, valamint a csalás elleni architektúra valamennyi elemét, hogy találjanak hatékony és eredményes módszert a végrehajtott intézkedések nyomon követésére és az intézkedések végeredményéről szóló jelentéstételre;

110.hangsúlyozza a vagyonvisszaszerzés döntő szerepét és a szervezett bűnözésre gyakorolt elrettentő hatását; megállapítja, hogy az Európai Ügyészség nemzetközi hálózatokban való részvételének fokoznia kell a vagyonvisszaszerzési műveletek hatékonyságát; megismétli, hogy a pénzügyi bűncselekmények időben történő és hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának jelentős megtakarításokat kell eredményeznie az uniós és a tagállami költségvetések számára;

111.nagyra értékeli, hogy 2024-ben számos ponton javult az Európai Ügyészség belső és külső kommunikációja, különös tekintettel a zaklatás elleni küzdelemről és a visszaélések bejelentéséről szóló tájékoztató ülésekre, valamint az Európai Ügyészség etikai keretével kapcsolatos egyéb figyelemfelhívó kezdeményezésekre, amelyek még kidolgozás alatt állnak; üdvözli, hogy elsősorban az európai főügyész a különböző parlamenti bizottsági vitákon hozzászólt a Parlament eszmecseréihez (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság, Gazdasági és Monetáris Bizottság, Adóügyi Albizottság);

112.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség kommunikációra szánt erőforrásai korlátozottak, és az Európai Ügyészség digitális autonómiája megteremtésének szükségességére tekintettel az Európai Ügyészség honlapjának kezelését házon belül oldották meg, ami további erőforrásokat igényel, miután a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága megszüntette e szolgáltatás nyújtását; megjegyzi, hogy 2024-ben a nyilvános kommunikációs és promóciós tevékenységekre szánt költségvetés 235 382 EUR volt, és hogy azt mind felhasználták, különösen a médiafigyelési engedélyek beszerzésére, valamint egyéb kommunikációs kezdeményezésekre és kiadványok fordítására;

113.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség közösségimédia-stratégiáját úgy alakították ki, hogy hatékonyan célozza meg a különböző közönségeket, köztük az újságírókat, az intézményi érdekelt feleket, a jogi és bűnüldözési szakembereket, a tudományos köröket és a nyilvánosságot, mégpedig azáltal, hogy hogy az üzeneteket az igényeikhez igazítja; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség közösségimédia-jelenlétének fő célja a bizalom kiépítése a láthatóság javításán keresztül; ismételten kéri az Európai Ügyészséget, hogy egyértelműen a lehető legjobb egyensúly elérésére törekedjen egyrészt az átláthatóság és a közérdek, másrészt a nyomozás bizalmas jellege és megfelelő lefolytatása között, és biztosítsa a tevékenységeivel kapcsolatos kommunikáció semlegességét; arra bátorítja az Európai Ügyészséget, hogy közvetítsen megnyugtató üzenetet uniós értékek és elvek operatív dimenziójáról, amely a függetlenségre és az átláthatóan és megfontoltan alkalmazott jogszabályok betartására épül; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség hatékony kommunikációja hozzájárul az intézmények hírnevének megerősítéséhez a polgárok körében, és felhívja az adófizetők figyelmét az Unió pénzügyi érdekei védelmének összetett jellegére és fontosságára;

114.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítései, hogy pontos és érthető információkat szolgáltasson a büntetőeljárás alá vont bonyolult ügyekről, erőteljesen ösztönözhetik az uniós polgárokat arra, hogy bejelentsék az esetleges kötelességszegéseket az Európai Ügyészségnek, és hozzájárulhatnak a civil társadalom nagyobb mértékű bevonásának előmozdításához; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség elkötelezetten törekszik arra, hogy az újságírók, a polgárok és a tudományos körök jobban a különböző tagállamokban tartott médiatájékoztatókon, tanulmányi látogatásokon, konferenciákon, valamint a rendszeres frissítéseken és a mérföldkövekről szóló jelentéseken keresztül jobban megértsék a munkáját, amelyek minden közönséget tájékoztatnak az Európai Ügyészség munkájáról és hatásáról; megérti, hogy a vizsgálat tárgyát képező ügyek érzékeny jellege, valamint az Európai Ügyészség ügyeiben érintett számos fél számára az ártatlanság vélelmének biztosítása megköveteli, hogy csak akkor tegyenek közzé pontos sajtóközleményeket és információkat, ha azokat a jogi követelmények tekintetében korábban és előzetesen ellenőrizték az ügyészekkel, és lehetőség szerint e-mailben, online platformokon és a közösségi médiában terjesztik; megjegyzi, hogy a közösségi médián keresztül történő közvetlen kommunikáció kiküszöböli a harmadik fél általi értelmezést, és megkönnyíti az Európai Ügyészség üzeneteinek pontos és átlátható közvetítését;

115.ügy véli, hogy a megerősített stratégiai kommunikációnak a jelentéstételi lehetőségekhez való jobb hozzáférésen keresztül kell megvalósulnia, és üdvözli, hogy az Európai Ügyészség valamennyi közösségimédia-felületének bemutatkozó oldalán népszerűsíti a jelentéstételi lehetőséget, és kéri, hogy ezt adott esetben építsék be a külső közönségnek, a látogatóknak, valamint a konferenciákra vagy beszédekre készült szokásos prezentációkba;

116.üdvözli azt a döntést, hogy nem fogadják el az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában 2025 júliusában megszavazott jogszabályt, amely gyengítette volna az ukrán szakosodott korrupcióellenes ügyészség (SAPO) és a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) intézkedéseinek hatékonyságát, különös tekintettel a magas szintű korrupció médiabeszámolókban megjelent közelmúltbeli eseteire, amelyek rámutatnak arra, hogy elővigyázatos és prudens megközelítésre van szükség a korrupciós bűncselekmények kezelése során, valamint megvilágítják az átláthatósági célok hatékony elérésére irányuló ukrán erőfeszítések fontosságát;

117.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség három munkamegállapodást írt alá az ukrán főügyészséggel – a legfőbb ügyész hivatalával, a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatallal (NABU) és a szakosodott korrupcióellenes ügyészséggel – azzal a céllal, hogy a meglévő jogi keret alapján megkönnyítse az együttműködést a szóban forgó nyomozások során; megjegyzi, hogy 2024-ben az Európai Ügyészség a saját épületeiben négy képzést szervezett a NABU ukrán ügyészei és nyomozói számára; emlékeztet arra, hogy bizonyos körülmények között az Európai Ügyészség hatásköre kiterjedhet az uniós forrásokra akkor is, ha azokat harmadik országokban használják fel, és foglalkozhat az uniós szankciók kijátszásával is, amennyiben azok az Európai Ügyészség jelenlegi megbízatásának hatálya alá tartoznak, és a vámok vagy illetékek kijátszása révén sérthetik az Unió pénzügyi érdekeit; megérti, hogy a csalások illetékes hatóságok általi felderítése és bejelentése továbbra is az együttműködés folytatásának alapvető előfeltétele, és hogy a képzési ajánlattal elindított szakértelemcsere tovább fogja segíteni az ukrán hatóságokat az uniós forrásokat érintő esetleges csalások felderítésére irányuló erőfeszítéseikben; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség készen áll arra, hogy fokozza az együttműködést azáltal, hogy külön munkacsoportokat hoz létre az ukrán hatóságokkal a nyomozások koordinálása érdekében, amennyiben ez a bejelentett bűncselekmények mennyiségére és hatókörére tekintettel szükséges;

118.megjegyzi, hogy az Ukrajnának – többek között az Ukrajna-eszköz keretében – nyújtott uniós pénzügyi támogatás növekvő volumene az elkövetkező években valószínűleg további nyomozási igényeket támaszt az Európai Ügyészséggel szemben; hangsúlyozza, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és Ukrajna hatékony támogatása érdekében megfelelő személyzet, biztonságos digitális infrastruktúra és megerősített együttműködési keretek révén fel kell készülni ezekre a kihívásokra.