Általános megállapítások1.megjegyzi, hogy háromféle uniós ügynökség létezik: decentralizált ügynökségek, végrehajtó ügynökségek és egyéb szervek; emlékeztet arra, hogy ez az állásfoglalás a 33 decentralizált ügynökség közül 31-re, valamint a másik négy szerv (Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és Euratom Ellátási Ügynökség (ESA)) közül kettőre vonatkozik;
2.rámutat, hogy bár az uniós ügynökségek létrehozásának vagy bővítésének célja az Unió képességeinek javítása, fontos annak biztosítása, hogy ezt a folyamatot alapos értékelések és szigorú elemzések, hatásvizsgálatok és a hozzáadott érték egyértelmű bizonyítása vezéreljék, hogy le lehessen vonni a tanulságokat, és szükség esetén fontolóra lehessen venni megbízatásuk megszüntetését; kiemeli, hogy ez a megközelítés nemcsak a jobb szabályozást biztosítaná, hanem növelné az Unió intézményi környezetének hatékonyságát, elszámoltathatóságát, átláthatóságát és koherenciáját is; hangsúlyozza, hogy az ügynökségek megbízatásának összevonásával, konszolidációjával vagy megszüntetésével kapcsolatos minden megfontolásnak átfogó értékelésen kell alapulnia, amely kiegészíti a költségvetési vagy hatékonysági megfontolásokat;
3.aggodalmát fejezi ki az Unió növekvő adósságterhei miatt; megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) éves jelentése szerint az Unió által felvett hitelek állománya 2027-ig meghaladhatja a 900 milliárd EUR-t, ami közel tízszerese a 2020 előtti adósság szintjének; figyelmeztet arra, hogy az emelkedő hitelfelvételi költségek kockázatot jelentenek a jövőbeli költségvetésekre nézve, és csökkentik az új prioritások költségvetési mozgásterét;
4.hangsúlyozza, hogy az átláthatóság nemcsak megfelelési kötelezettség, hanem a jelentős szabályozási vagy működési hatásköröket gyakorló ügynökségekbe vetett közbizalom előfeltétele is; felhívja az ügynökségeket, hogy proaktívan, időben és felhasználóbarát módon tegyék közzé a nem bizalmas kulcsfontosságú dokumentumokat, tiszteletben tartva az arányosság elvét, az adatvédelmi jogszabályokat, figyelembe véve a biztonsági, jogi, stratégiai és egyéb releváns aggályokat, valamint betartva az adott ügynökségre vonatkozó szabályozást és az ügynökség megbízatását;
5.emlékeztet arra, hogy a közös megközelítés 60. pontja kimondja, hogy minden ügynökséget ötévente értékelni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy a költséghatékonyság biztosítása és az ügynökségek feladatainak egyszerűsítése érdekében vizsgálja meg az egymást kiegészítő tevékenységeket folytató ügynökségek tevékenységei közötti további szinergiák és konszolidáció lehetőségeit és ezen ügynökségek esetleges összevonását, beleértve a megbízatások esetleges felülvizsgálatát is, amennyiben hatékonysági problémák vagy párhuzamosságok állnak fenn; kitart amellett, hogy az arányosság, a hatékonyság és a költségvetési felelősség elvével összhangban valamennyi uniós ügynökség esetében időszakos teljesítmény-felülvizsgálatot kell végezni; ösztönzi a hatályvesztésre/felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés alkalmazását, amennyiben az szükséges a hatékonyság fenntartása és az erőforrások optimális felhasználásának biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a költségvetési hatékonyság kulcsfontosságú az ügynökségek működéséhez; emlékeztet e tekintetben a Számvevőszék 22/2020. sz. különjelentésében foglalt ajánlásra, amely azt javasolja a Bizottságnak, hogy a különböző szakpolitikai területekre vonatkozó célravezetőségi vizsgálatokkal összefüggésben fokozza az ügynökségek csoportjainak átfogó értékelését; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 22/2020. sz. különjelentése megállapította, hogy nem mindig kerül egyértelműen szemléltetésre az ügynökségek mérhető hozzájárulása az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez; hangsúlyozza, hogy a 33 decentralizált ügynökség több mint 4,1 milliárd EUR-t kezel, és hogy a megfelelőség-ellenőrzéseken túl a Parlament tovább vizsgálhatná, hogy hatásukat hogyan lehet értékelni; ösztönzi, hogy korlátozott számú eredmény- és hatásmutatóról tegyenek jelentést, és felhívja az uniós ügynökségek hálózatát, hogy a Számvevőszékkel együttműködve vizsgálja meg és adott esetben dolgozza ki a mentesítésért felelős hatóságnak benyújtandó közös teljesítménymérési keretet;
6.hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása a jó teljesítmény és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előfeltétele; úgy véli, hogy csak azok az ügynökségek tekinthetők kielégítően teljesítőnek, amelyek teljes mértékben eleget tesznek az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek, a költségvetés végrehajtási arányától függetlenül;
7.felhívja az összes ügynökséget, hogy műveleteik során továbbra is biztosítsák az alapvető jogoknak és az adatvédelemnek való megfelelést;
8.kiemeli a mentesítési eljárás fontosságát, mivel az nemcsak szerződésen alapuló kötelezettség, hanem előmozdítja az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az Unió pénzügyeiről folytatott nyílt párbeszédet is; úgy véli, hogy az a gyakorlat, hogy a mentesítést az olyan ügynökségek, mint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) és az Egységes Szanálási Testület (ESZT) alapító jogi aktusaiban meghatározott irányítási mechanizmusok révén adják meg, azok sajátos jogi és pénzügyi kereteit tükrözi, és biztosítja a megfelelő értékelést és ellenőrzést, ugyanakkor támogatja az átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot; emlékeztet a közös megközelítésre a teljes mértékben önfinanszírozó ügynökségek tekintetében (58. pont), amely szorgalmazza a demokratikus elszámoltathatósági mechanizmusok feltárását, ideértve a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak történő éves jelentéstételt, valamint ajánlásaik figyelembevételét annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós politikákat az általános uniós költségvetés igénybevétele nélkül végrehajtó ügynökségek nyilvános ellenőrzését; mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy kívánatos lenne, hogy a teljes mértékben önfinanszírozó ügynökségeket is bevonják a Költségvetési Ellenőrző Bizottság felelősségi körébe tartozó ügynökségekre vonatkozó mentesítési eljárás hatálya alá, vagy legalább előírják, hogy fokozott beszámolási kötelezettséggel tartozzanak a Költségvetési Ellenőrző Bizottság felé;
9.aggodalommal állapítja meg, hogy az évek során az Unió decentralizált ügynökségeit egyre több feladattal bízták meg felülvizsgált rendeletek, új jogszabályok vagy a Bizottsággal kötött szolgáltatási szintre vonatkozó és hatáskör-átruházási megállapodások útján, gyakran megfelelő strukturális erőforrások vagy állandó álláshelyek nélkül; kiemeli, hogy ez az ismétlődő minta működési nyomást okoz, ami viszont hozzájárulhat a költségvetési gazdálkodás hiányosságaihoz és a külső vállalkozóktól való növekvő strukturális függőséghez, különösen az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a kiberbiztonság és más operatív támogató funkciók területén; figyelmeztet arra, hogy ez a hosszú távú függőség alááshatja az intézményi kapacitást, a folytonosságot és a tudásmegtartást, miközben gyengíti az EU digitális szuverenitását és a polgárok személyes integritását is; ezért kéri, hogy rendszeresen értékeljék ezt a hosszú távú függőséget, és csökkentsék a külső tanácsadóktól való strukturális függőséget, különösen az alapvető funkciók tekintetében; hangsúlyozza, hogy a túlzott kiszervezés aláássa az intézményi tudásállományt, az elszámoltathatóságot és az ár-érték arányt; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az ügynökségek megfelelő személyzettel rendelkezzenek a megbízatásuk házon belüli ellátásához, ahol ez lehetséges;
10.megjegyzi, hogy egyes tagállamokban a jogállamisági hiányosságok – többek között az igazságszolgáltatás függetlenségének és az ügyészségi kapacitásnak a gyengülése – alááshatják az ügynökségek együttműködési kereteit és a működési integritást, valamint adataik megbízhatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és kezelje ezeket a kockázatokat;
11.hangsúlyozza, hogy az átláthatóság, az összeférhetetlenség szigorú ellenőrzése és az érdekelt felekkel való kapcsolattartásra vonatkozó egyértelmű szabályok alapvető biztosítékai az Unió decentralizált ügynökségei függetlenségének, intézményi hitelességének és elszámoltathatóságának, valamint az erős és szilárd működésükbe vetett közbizalomnak; hangsúlyozza, hogy számos ügynökség olyan ágazatokban működik, ahol szoros együttműködésre van szükség az iparral, a tanácsadó cégekkel, a műszaki szakértőkkel, a nem kormányzati szervezetekkel vagy a külső partnerekkel, de ahol továbbra is fennáll a jogtalan befolyásolás, a kiegyensúlyozatlan konzultációk vagy az átláthatatlanság kockázata; rámutat arra, hogy az átlátható eljárások, az ülések nyilvános közzététele, a szakértők kiegyensúlyozott és átlátható kiválasztása és az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az ügynökségek döntései kizárólag objektív bizonyítékokon és az Unió általános érdekén alapuljanak; sürgeti az összes ügynökséget, hogy vezessenek be és érvényesítsenek ilyen intézkedéseket, átlátható biztosítékokat kér, beleértve az egyértelmű és megfelelő várakozási időszakokat, a proaktív nyomon követést és az érdekelt felekkel folytatott együttműködés átláthatóságát; javasolja az összeférhetetlenségi keretek rendszeres, független felülvizsgálatát, tiszteletben tartva az arányosság elvét, és felkéri a Bizottságot és az uniós ügynökségek hálózatát, hogy mozdítsák elő a társaktól való tanulást az irányítási és átláthatósági normák javítása érdekében;
12.felhívja a Bizottságot, hogy jelentősen erősítse meg a szakértői értékelési folyamat átláthatóságát, és vizsgálja meg olyan megfelelő mechanizmusok lehetőségét, amelyek – függetlenségük teljes körű tiszteletben tartása mellett – a szakértők elszámoltathatóságának fokozására irányulnak;
13.elismeri, hogy a decentralizált ügynökségek megbízatásuktól és működési környezetüktől függően eltérő mértékben vannak kitéve a lobbizás kockázatának; megjegyzi, hogy az átláthatósági gyakorlatok ügynökségenként eltérőek; megjegyzi például, hogy az eu-LISA külön átláthatósági nyilvántartást tart fenn honlapján, amely kiterjed a felső vezetés és a gazdasági szereplők közötti valamennyi találkozóra, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) a honlapján egy nyilvántartást tesz közzé a kifejezetten a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyekhez kapcsolódó találkozókról, az ECHA pedig közzéteszi a felső vezetők által az érdekelt felek külső szervezeteivel tartott megbeszélésekre vonatkozó információkat; úgy véli, hogy bár egy egyenmegközelítésen alapuló modell nem lenne sem arányos, sem operatív szempontból észszerű, a közös minimumszabályok megállapítása növelné a koherenciát és az elszámoltathatóságot; tudomásul veszi az ügynökségek által az előző mentesítési ciklusban adott válaszokat, beleértve az átláthatósági nyilvántartás eltérő használatát, valamint azt a tényt, hogy több ügynökség már bevezette a megbízatásához igazított belső átláthatósági nyilvántartásokat vagy összeférhetetlenségi rendszereket; felhívja az ügynökségeket, hogy fogadjanak el olyan minimumszabályokat, mint a „négy szem” elv bevezetése, a magatartási kódexre vonatkozó egyértelmű stratégia végrehajtása, beleértve az összeférhetetlenség elkerülését célzó egyértelmű szabályokat, valamint az olyan, egyértelmű normákat tartalmazó konkrét belső átláthatósági nyilvántartások bevezetése, amelyek a megbízatásukat és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokat tükrözik; rámutat, hogy az ilyen átláthatósági nyilvántartásokat eseti alapon hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrök számára; úgy véli, hogy a végrehajtásuknak fokozatosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie az új digitális lehetőségeket, annak elkerülése érdekében, hogy szükségtelen és/vagy további adminisztratív terheket rójanak az ügynökségekre;
14.megállapítja, hogy 2024-ben a 33 decentralizált ügynökség arról számolt be, hogy összesen 11 491 főt – tisztviselőket, ideiglenes alkalmazottakat, szerződéses alkalmazottakat és kirendelt nemzeti szakértőket – foglalkoztattak (szemben a 2023-as 10 580 fővel), ami 2023-hoz képest 8,61%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy bár az Unió decentralizált ügynökségeiben javul a nemek közötti egyensúly, továbbra is jelentős különbségek vannak; kiemeli, hogy egyes ügynökségeknél, például az ACER-nél, az EASA-nál, az EIGE-nél, az ERA-nál, az eu‑LISA-nál és az Europolnál nagyobb a férfi alkalmazottak aránya, míg az olyan ügynökségek, mint a CdT, az EFSA, az EMA, az ETF és az Eurojust több női alkalmazottat foglalkoztatnak; megjegyzi, hogy ez a százalékos arány gyakran ágazatspecifikus; kéri az ügynökségeket, hogy fogadjanak el korrekciós stratégiákat, többek között átlátható előléptetési eljárásokat és a vezetői készségek célzott fejlesztését; emlékeztet arra, hogy még mindig nem valósult meg teljes mértékben az Unió azon kötelezettségvállalása, hogy előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget a vezetői pozíciókban; hangsúlyozza, hogy javítani kell a Bizottság e tekintetben tett törekvéseit; emlékeztet arra, hogy a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (személyzeti szabályzat3) kimondja, hogy a munkaerő-felvételnek objektív, átlátható és érdemeken alapuló kritériumokon, valamint a tagállamok közötti legszélesebb földrajzi egyensúlyon kell alapulnia; megjegyzi, hogy természetes tendencia, hogy az alkalmazottak nagyobb százaléka abból a tagállamból származik, ahol az ügynökség található; emlékeztet arra, hogy a viszonylag alacsony korrekciós együtthatóval rendelkező országokban található ügynökségek folyamatos kihívásokkal szembesülnek a képzett és földrajzilag sokszínű személyzet vonzása terén; ösztönzi az ügynökségeket, hogy mozdítsák elő a nemek közötti egyensúlyt a HR-stratégiákban és a vezetőket kiválasztó testületekben; felkéri a Bizottságot és az uniós ügynökségek hálózatát, hogy bocsássanak rendelkezésre bevált gyakorlatokat és teljesítményértékelési eszközöket, hogy támogassák a nemi szempontból kiegyensúlyozott vezetést;
15.megjegyzi, hogy 2024-ben a 33 ügynökségből 16-nál (nevezetesen a BEREC Hivatalnál, a CdT-nél, a Cedefopnál, a CEPOL-nál, az ECDC-nél, az EEA-nál, az ELA-nál, az eu-LISA-nál, az EU‑OSHA-nál, az Eurofoundnál, az Eurojustnál, az Europolnál és az FRA-nál) a személyzet fluktuációja meghaladta az 5%-ot, kettőnél pedig (nevezetesen az EIT-nél és az ETF-nél) meghaladta a 10%-os arányt; méltányolja az ügynökségek által a magas fluktuációs arány megelőzése érdekében hozott célzott intézkedéseket; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a folytonosság javítása és a tudás megőrzésének biztosítása érdekében tegyék lehetővé a szerződéses alkalmazottak hosszabb időszakokra való felvételét vagy az ideiglenes alkalmazottak számának növelését; úgy véli, hogy a kiégés, a fluktuáció és a bizonytalan foglalkoztatás kockázatot jelent az intézményi integritásra, a belső ellenőrzésekre és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra nézve; hangsúlyozza, hogy az igazgatótanácsok felelnek az ügynökségek feddhetetlenségéért és elszámoltathatóságáért, sajnálatát fejezi ki a súlyos megállapításokkal kapcsolatos elégtelen intézkedések miatt, és fokozott átláthatóságot sürget a mentesítésért felelős hatóság felé;
16.üdvözli, hogy 2024-ben az ügynökségek többsége elfogadta és végrehajtotta a sokszínűségről és befogadásról szóló chartát https://agencies-network.europa.eu/document/download/04667fb8-be05-4818-9f62-0cb99f0c5538_en?filename=EUAN%20WG%25., amely előmozdítja az egyenlő bánásmódot, a sokszínűséget és a befogadást a munkahelyen és a társadalmi életben; határozottan ösztönzi azokat az ügynökségeket, amelyek még nem csatlakoztak a chartához, hogy fontolják meg annak haladéktalan elfogadását és végrehajtását;
17.rámutat, hogy a decentralizált uniós ügynökségek személyzetének szóló hatékony panasztételi mechanizmus létrehozása megköveteli, hogy az erős titoktartási garanciákat – beleértve az anonim bejelentési csatornákat is – összekapcsolják a személyzeti szabályzattal összhangban álló és a személyzet rendszeres, kötelező képzése keretében kommunikált egyértelmű, harmonizált eljárásokkal; úgy véli, hogy az ügynökségeknek független, szakmailag képzett etikai vagy panasztételi tisztviselőket kell kinevezniük, vagy közös ügynökségközi struktúrákat kell használniuk a kisebb ügynökségek számára a személyzeti szabályzat 90. cikke szerinti kérelmek, a zaklatásról szóló bejelentések, az összeférhetetlenségek és a visszaélések bejelentésének pártatlan kezelése érdekében; kéri az ügynökségeket annak biztosítására, hogy a személyzet a rendszeres nyomon követési ellenőrzéseken keresztül hozzáférjen egy külső eszkalációs csatornához és szilárd, független és hatékony védelmet élvezzen minden megtorlással szemben, miközben a panaszokról és az eredményekről szóló anonimizált éves jelentéstétel révén fokozni kell az átláthatóságot, az érzékeny esetekben pedig ügynökségközi vizsgálóbizottságok bevonásával javítani kell a pártatlanságot; szorgalmazza a hamis váddal és feljelentéssel szembeni védelmi mechanizmusok bevezetését;
18.megjegyzi, hogy az uniós ügynökségek hálózata (EUAN) és különösen annak IKT-tanácsadó bizottsága (ICTAC) fontos szerepet játszik abban, hogy támogassa az ügynökségek felkészültségét a kiberbiztonsági rendelet végrehajtására az Informatikai Főigazgatósággal, a CERT-EU-val és a digitális transzformációval foglalkozó intézményközi bizottsággal folytatott megerősített koordináció, tudásmegosztás és együttműködés révén; felszólítja az EUAN-t és az ICTAC-ot, hogy a hatékony felügyelet lehetővé tétele érdekében nyújtsanak átfogó és rendszeres tájékoztatást a végrehajtás helyzetéről valamennyi decentralizált ügynökségnél, beleértve a közös kihívásokat, az azonosított kockázatokat, az erőforrás-igényeket és a tervezett kockázatcsökkentő intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy szilárd kiberbiztonságra és a mesterséges intelligencia körültekintő használatára van szükség, figyelembe véve a lehetőségeket, valamint a pénzügyi és működési kockázatokat is; felhívja az ügynökségeket, hogy értékeljék a mesterséges intelligenciával támogatott folyamatokat a pénzügyi, közbeszerzési vagy döntéshozatali funkciók esetében, és biztosítsák az átláthatóságot, a dokumentációt, az ellenőrizhetőséget, valamint az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági szabályoknak való teljes körű megfelelést;
19.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós ügynökségek éves tevékenységi jelentéseiben egyértelmű, szilárd és érdemi fő teljesítménymutatókat (KPI-k) alakítsanak ki, mivel ezek a jelentések elsődleges információforrást jelentenek a külső felhasználók számára; megjegyzi, hogy egyes KPI-rendszerekből hiányzik a folytonosság, a szabványosítás, a működési mélység, a KPI-k kiválasztására, frissítésére és visszavonására vonatkozó dokumentált módszertan, az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és többéves nyomon követés, ami csökkenti az összehasonlíthatóságot és a külső felhasználók azon képességét, hogy objektíven értékeljék a teljesítményt; hangsúlyozza, hogy a fő teljesítménymutatókat észszerűsíteni kell és jól meg kell tervezni, konkrét, mérhető, teljesíthető, reális és határidőhöz kötött (SMART) elvekre kell építeni, és következetesen kell alkalmazni a jelentéstételi ciklusokban, amelyek elengedhetetlenek a hatékonyság, az eredményesség és a stratégiai célkitűzések felé tett előrehaladás értékeléséhez; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében fokozni kell az eredmény- és hatásorientált jelentéstétel alkalmazását, a lényegességre és az arányosságra összpontosítva; hangsúlyozza, hogy a teljesítménymutatóknak kifejezetten az egyes ügynökségek alapvető megbízatásának célkitűzéseiből kell eredniük, és tartalmazniuk kell a kimeneti adatokat, az eredményeket és mindenekelőtt a hatásokat; kéri az ügynökségeket, hogy teljesítménymérési keretükbe építsenek be költség-haszon elemzést és átlátható költségvetés-tervezést;
20.elismeri a külső partnerekkel, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az ENSZ stratégiai tervezési hálózatával a fő teljesítménymutatók módszertanának korszerűsítése terén folytatott együttműködést; kiemeli, hogy egyes ügynökségek, például az ACER, az EASA és az ECDC megbízhatóbb és operatív szempontból relevánsabb mutatókat dolgoztak ki; felszólítja az elégtelen vagy mérhetetlen KPI-rendszerekkel rendelkező ügynökségeket, hogy ezekre az erősebb modellekre építsenek, és szisztematikusan osszák meg a bevált gyakorlatokat az uniós ügynökségek hálózatán keresztül az összehasonlíthatóság javítása, a külső felhasználók szemében az éves tevékenységi jelentések hasznosságának fokozása, valamint az ügynökségek átfogó teljesítményértékelésének megerősítése érdekében; annak előírására kéri a Bizottságot, hogy az ügynökségnek a közös megközelítés 60. pontja szerint elvégzett valamennyi értékelése keretében módszeresen értékeljék az egyes ügynökségeknek a saját szakpolitikai területükre gyakorolt hatását, valamint szüntessék meg azokat a programokat vagy tevékenységeket, amelyek észszerű időn belül nem bizonyították hatékonyságukat, a forrásokat pedig csoportosítsák át hatékonyabb intézkedésekre;
21.felhívja a figyelmet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több ügynökséget érintő vizsgálataira: ENISA (két 2024-es ügy, egy folyamatban lévő, egy megszüntetett és egy 2025-ös munkaerő-felvételi ügy), eu‑LISA (összeférhetetlenségi és közbeszerzési vizsgálatok), EIT (három TIT‑tel kapcsolatos ügy 15–20 millió EUR visszafizettetésével zárult), Frontex (két folyamatban lévő és nyolc lezárt ügy 2023–2024-ben), valamint az ACER-nél és az EEA-nál folyamatban lévő vizsgálatok; sürgeti az összes ügynökséget, hogy biztosítsák a teljes körű együttműködést az OLAF-fal, erősítsék meg a belső ellenőrzéseket, a munkaerő-felvételre és a közbeszerzésre vonatkozó biztosítékokat, és a titoktartási korlátozások feloldását követően haladéktalanul szolgáltassanak további információkat a mentesítésért felelős hatóságnak;
22.emlékeztet arra, hogy 2019-ben jelentősen kibővítették a Frontex megbízatását, amikor egy felülvizsgált rendelet kibővítette feladatait, és engedélyezte egy 10 000 határőrből álló készenléti alakulat létrehozását a költségvetés ennek megfelelő növelésével; hangsúlyozza, hogy a költségvetés növekedését – az érintett ügynökségtől függetlenül – mindig megfelelő elszámoltathatósági és átláthatósági rendelkezéseknek kell kísérniük;
23.megjegyzi, hogy a bérleti szerződések idő előtti felmondását lehetővé tevő kívülmaradási (szerződésbontási) záradékok hiánya továbbra is pénzügyi kockázatot jelent az uniós ügynökségek számára; emlékeztet arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) brexitet követő nehéz helyzete rávilágított az ilyen záradékok bérleti szerződésekbe való belefoglalásának fontosságára, mivel az ügynökség nem tudta felmondani hosszú távú bérleti szerződését Londonban, és ennek következtében Londonban és Amszterdamban is bérleti díjat kellett fizetnie; elismeri, hogy 2019 óta számos ügynökség vezetett be szerződésbontási záradékokat, és sajnálja, hogy ezt nem minden ügynökség tette meg, beleértve azokat az eseteket is, amikor új vagy megújított bérleti szerződéseket írtak alá; sürgeti az ügynökségeket és a Bizottságot, hogy a bérleti szerződések tárgyalása vagy megújítása során rendszerszinten vezessenek be szerződésbontási záradékokat, figyelembe véve a múltbeli tapasztalatokból levont tanulságokat a pénzügyi kitettség korlátozásának és a költségvetési rugalmasság növelésének biztosítása érdekében;
Költségvetési és pénzgazdálkodás24.megjegyzi, hogy az ezen állásfoglalásban említett 33 uniós ügynökség 2024. évi végleges (költségvetés-módosítások utáni) bevételei és 2023. évi összehasonlító adatai a következők A 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó, a Hivatalos Lapban az egyes ügynökségekre vonatkozóan közzétett bevételi és kiadási kimutatások szerinti adatok.:
Elnevezés
2024. évi bevétel
2023. évi bevétel
∆
|
ACER
34 689 993,00 EUR
29 582 967,00 EUR
17,26%
|
BEREC Hivatal
7 932 805,00 EUR
7 697 264,87 EUR
3,06%
|
CDT Az előző pénzügyi évről áthozott többlet levonásával.
45 346 300,00 EUR
47 140 900,00 EUR
-3,81%
|
CEDEFOP
21 422 022,00 EUR
20 140 610,00 EUR
6,36%
|
CEPOL
12 589 437,00 EUR
14 211 723,00 EUR
-11,42%
|
EASA A levont felhalmozott többletnek megfelelő költségvetési korrekciók.
183 306 903,00 EUR
169 665 375,00 EUR
8,04%
|
EBH
56 906 201,00 EUR
52 672 001,66 EUR
8,04%
|
ECDC
111 257 449,00 EUR
102 526 724,00 EUR
8,52%
|
ECHA
128 712 666,00 EUR
123 280 140,00 EUR
4,41%
|
EEA Az EU + harmadik országok hozzájárulása összesen 67,8 millió EUR. A vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott hozzájárulás és a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás összesen 33,8 millió EUR.
101 655 603,00 EUR
76 114 130,00 EUR
33,56%
|
EFCA
30 793 032,00 EUR
30 862 554,00 EUR
-0,23%
|
EFSA
154 939 697,00 EUR
148 954 729,00 EUR
4,02%
|
EIGE
9 432 057,00 EUR
9 358 919,46 EUR
0,78%
|
EIOPA
37 561 192,00 EUR
36 714 492,00 EUR
2,31%
|
EIT
463 576 047,00 EUR
367 607 241,00 EUR
26,11%
|
ELA
48 693 555,00 EUR
39 973 330,00 EUR
21,82%
|
EMA
491 862 000,00 EUR
448 603 000,00 EUR
9,64%
|
EMSA
121 648 764,00 EUR
111 954 231,00 EUR
8,66%
|
ENISA 2024-ben az ENISA 26,2 millió EUR költségvetéssel működött, szemben a 2023. évi 25,2 millió EUR költségvetéssel. 2023. december végén a Connect és az ENISA hozzájárulási megállapodást írtak alá, amely összesen 20 millió EUR‑t biztosított a kibertámogatási és helyzetelemző központokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtására a 2024–2026-os időszakban. Az első, 16 millió EUR összegű részlet 2024 februárjában érkezett be az elfogadott intézkedések végrehajtására.
42 219 801,00 EUR
25 183 495,00 EUR
67,65%
|
ERA
41 936 376,00 EUR
38 532 447,00 EUR
8,83%
|
ESA
270 000,00 EUR
258 160,00 EUR
4,59%
|
ESMA
76 055 579,00 EUR
72 509 657,00 EUR
4,89%
|
ETF
28 330 702,00 EUR
28 542 956,00 EUR
-0,74%
|
EUAA
181 443 839,00 EUR
170 135 127,00 EUR
6,65%
|
EUDA (EMCDDA)
32 723 728,00 EUR
22 082 074,00 EUR
48,19%
|
EU-LISA
273 679 741,00 EUR
300 524 142,00 EUR
-8,93%
|
EU-OSHA
17 618 795,00 EUR
17 038 950,00 EUR
3,40%
|
EUROFOUND
24 965 993,00 EUR
25 369 931,00 EUR
-1,59%
|
EUROJUST
65 355 970,00 EUR
59 324 460,00 EUR
10,17%
|
EUROPOL
225 228 057,00 EUR
212 925 809,00 EUR
5,78%
|
EUSPA
85 410 390,00 EUR
76 922 866,00 EUR
11,03%
|
FRA
28 052 521,00 EUR
26 191 030,72 EUR
7,11%
|
FRONTEX
922 074 136,00 EUR
829 352 752,00 EUR
11,18%
|
ÖSSZESEN
4 112 799 136,00 EUR
3 741 954 188,71 EUR
9,91%
|
25.megjegyzi, hogy 33 uniós ügynökség költségvetése a 2023. évi 3,6 milliárd EUR-ról 2024-ben 4,1 milliárd EUR-ra nőtt; felhívja a Bizottságot, hogy elemezze az ötéves összesített költségeket, megkülönböztetve a megbízatásból fakadó növekedést az igazgatási bővítéstől, és indokolja meg a kimutatható hozzáadott értékkel rendelkező további emeléseket; hangsúlyozza, hogy a szabálytalanságok, az átvitt előirányzatok és a nem hatékony kiadások elkerülése érdekében a költségvetés növekedését az irányítás, a belső ellenőrzések, a személyzeti kapacitás és a felhasználási tervezés megerősítésének kell kísérnie; hangsúlyozza, hogy az ügynökségek számára biztosított minden kiegészítő forrást mérhető teljesítménycéloknak és az elért konkrét eredményekről szóló rendszeres jelentéseknek kell kísérniük annak érdekében, hogy a mentesítésért felelős hatóság értékelni tudja az ár-érték arányt; újfent hangsúlyozza, hogy a kiegészítő finanszírozás jóváhagyása előtt az ügynökségeknek először bizonyítaniuk kell, hogy a meglévő forrásokat hatékonyan használják fel;
26.megjegyzi, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és más uniós ügynökségek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek az uniós jog végrehajtása terén az alapvető jogokkal kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot, hogy valamennyi uniós ügynökség számára biztosítsanak megfelelő és kiszámítható forrásokat;
27.rámutat arra, hogy néhány ügynökségnél 2023 és 2024 között jelentősen növekedtek a bevételek, többek között az EEA-nál, az EIT-nél, az Európai Munkaügyi Hatóságnál, az ENISA-nál és az EUDA-nál, és a költségvetés növekedése meghaladta a 21%-ot;
28.tudomásul veszi, hogy az EEA 2024. évi költségvetésének növelése tükrözi jogalkotási megbízatásainak és operatív felelősségének bővülését, amely az európai zöld megállapodás szakpolitikái, mint például a természet helyreállításáról szóló rendelet (amelyet 2024 végén fogadtak el), az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról (E-PRTR) rendelet átdolgozása, az uniós szén-dioxid-eltávolítási és karbongazdálkodási tanúsítási keret (CRCF) végrehajtásából ered, a nehézgépjárművek kibocsátásának kiterjesztett nyomon követésére irányuló kezdeményezést pedig további személyzet felvételével támogatták; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló felülvizsgált rendelet (2023) szerinti feladatokat is végzett; tudatában van annak is, hogy a Tengerügyi és Halászati Főigazgatósággal (DG MARE), az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósággal (DG SANTE) és a Kutatási és Innovációs Főigazgatósággal (DG RTD) kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó új megállapodások kiterjesztették az ügynökség szerepét az óceánok/víz helyreállításában, az egészségügyi veszélyek kezelésében és a környezeti adatok integrációjában, adatokkal és elemzésekkel szolgálva az uniós környezetvédelmi politika megalapozásához;
29.megjegyzi, hogy az EIT költségvetésének növekedését számos tényező magyarázza, többek között a Horizont Európa magasabb előirányzatai (+ 10,25%), 24,6 millió EUR új finanszírozás a felsőoktatási intézményekre vonatkozó kezdeményezés számára, valamint 16,7 millió EUR a Bizottság főigazgatóságaival kötött új hozzájárulási megállapodások alapján;
30.tudomásul veszi, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság 2024. évi költségvetésének növekedése elsősorban az ügynökség teljes működési kapacitásra való átállásával magyarázható, ami az emberi erőforrások és az operatív képességek jelentős megerősítését teszi szükségessé; kiemeli, hogy ez magában foglalja a személyzeti kiigazításokat (9,5 millió EUR, 44%), például 15 kirendelt nemzeti szakértő ideiglenes alkalmazottá való átsorolását, valamint a bérkiigazításokat, majd ezt követték az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljának korszerűsítéseit és ellenőrzési tevékenységeit célzó operatív bővítések (7 millió EUR, 33%), valamint az IKT/kiberbiztonság inflációval kapcsolatos költségei és az inflációs nyomás (1,2 millió EUR, 15%);
31.megjegyzi, hogy az ENISA költségvetésének növekedése annak tudható be, hogy 2024 februárjában beérkezett a 16 millió EUR összegű első részlet a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága és az ENISA között 2023 decemberének végén aláírt hozzájárulási megállapodásból, amely összesen 20 millió EUR-t biztosít a kibertámogatási és helyzetelemző központokkal kapcsolatos intézkedések 2024–2026 közötti végrehajtására; tudatában van annak, hogy 2024-ben az ügynökség 26,2 millió EUR költségvetéssel működött, szemben a 2023. évi 25,2 millió EUR költségvetéssel;
32.aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ENISA kritikus helyzetben van az egyre összetettebb uniós kiberbiztonsági igények, a kiberfenyegetések folyamatos eszkalációja, valamint az arányos finanszírozás és a megfelelő személyzet hiánya miatt; megismétli az ENISA-ról szóló, 2024. decemberi tanácsi következtetéseket, amelyek kiemelik az ENISA központi szerepét az Unió kiberbiztonsági ökoszisztémájában, valamint azt, hogy a finanszírozást és az erőforrásokat össze kell hangolni kibővített megbízatásával; hangsúlyozza, hogy a kiegészítő forrásokat mérhető teljesítménycéloknak és az elért konkrét eredményekről szóló rendszeres jelentéseknek kell kísérniük;
33.megjegyzi, hogy az EUDA tekintetében a növekedés főként az (EU) 2023/1322 rendelet hatálybalépésének tudható be, amely előírja az ügynökség megbízatásának célzott felülvizsgálatát annak érdekében, hogy fontosabb szerepet játsszon az Unióban a tiltott kábítószerekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kihívások azonosításában és kezelésében; tudomásul veszi, hogy ez a jelenlegi ügynökség megbízatásának elmélyítését, új feladatokat és a 2024-től szükséges végrehajtásra elkülönített források növelését vonja maga után;
34.tudomásul veszi az Europol megbízatásának fokozatos kiterjesztését, beleértve a közelmúltban elfogadott és javasolt intézkedéseket, amelyek megerősített kapacitásokat biztosítanak a súlyos és szervezett bűnözés – például a migránscsempészés, az emberkereskedelem, a kiberbűnözés és a terrorizmus – elleni küzdelemhez; emlékeztet arra, hogy ezek a fejlemények magukban foglalják többek között a magánszereplőkkel közvetlen adatcsere keretében folytatott megerősített együttműködést, a megerősített nagyszabású adatelemzési képességeket, valamint a tagállamoknak a szakosodott támogató csoportokon keresztül biztosított korszerűsített operatív segítségnyújtást; hangsúlyozza, hogy e további feladatok hatékony végrehajtásához az Europol emberi erőforrásainak megfelelő növelésére, egyúttal pedig szilárd belső biztosítékokra, elegendő megfelelési kapacitásra és megerősített felügyeleti mechanizmusokra van szükség; megjegyzi, hogy az Europol költségvetése 2024-ben 5,78%-kal nőtt 2023-hoz képest; ezért sürgeti az Europol költségvetésének további megerősítését a tartós munkaerőhiány kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy pénzügyi forrásai arányosak legyenek bővülő feladataival; hangsúlyozza az Europol kulcsfontosságú szerepét a migránscsempészés, az emberkereskedelem, a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben; hangsúlyozza, hogy a Frontexnek a fő tevékenységekre kell összpontosítania; üdvözli továbbá a Frontex arra irányuló folyamatos törekvéseit, hogy megerősítse alapjogi tisztviselőjét;
35.szorgalmazza az Eurojust személyzetének növelését, tekintettel megbízatásának harmadik országokra való tervezett kiterjesztésére is, különösen az Ukrajna ellen 2022-ben indított orosz agressziós háborút követően, ami lehetővé teszi számára, hogy összegyűjtse, tárolja és elemezze a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre (háborús bűncselekményekre, népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre) vonatkozó bizonyítékokat, megossza ezeket a bizonyítékokat a nemzeti hatóságokkal és a nemzetközi szervekkel, többek között a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és e célból létrehozza a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok külön adatbázisát, ezáltal túllépve a nyomozások puszta támogatásán, a jövőbeli nyomozásokhoz szükséges alapvető bizonyítékok aktív megóvására, ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2024. évi költségvetés csak szerény százalékos növekedést tükrözött a 2023. évi költségvetéshez képest, és sürgeti, hogy a személyzet finanszírozását a várható jövőbeli megbízatásra tekintettel a teljes költségvetéssel együtt ennek megfelelően növeljék;
36.emlékeztet arra, hogy az uniós ügynökségek többsége finanszírozását teljes mértékben az uniós költségvetésből kapja; megjegyzi azonban, hogy egyes ügynökségeket részben vagy egészben alternatív bevételi forrásokból finanszíroznak, ideértve a kiadott tanúsítványokat, az engedélyeket, az anyagok nyilvántartásba vételét, a hozzájárulásokat, az adatgyűjtést, a piacfelügyeletet, a felügyeletet és más szolgáltatásokat, például az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) által biztosított fordítást és terminológiát;
37.tudomásul veszi különösen, hogy:- –a részben önfinanszírozó ügynökségek közé tartozik az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA);
- –a teljes mértékben önfinanszírozó ügynökségek közé tartozik a CdT;
- –a részben a nemzeti hatóságok által társfinanszírozott ügynökségek közé tartozik az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA);
38.megjegyzi, hogy 2024-ben az ezen állásfoglalás részét képező önfinanszírozó ügynökségek finanszírozási forrása a következőképpen oszlott meg:
2024. évi bevétel
Uniós hozzájárulás
%
Saját bevétel A saját bevétel a tanúsítványok, az engedélyek, az anyagok regisztrálása után felszámított díjak, a hozzájárulások, valamint az adatgyűjtési, piacfelügyeleti, felügyeleti és egyéb szolgáltatások díjai.
%
Egyéb
|
ACER
34 679 976 EUR
23 012 293 EUR
66%
11 667 683 EUR
34%
€0
|
CDT
45 346 300 EUR
€0
0%
44 411 200 EUR
98%
935,100 EUR
|
EASA
183 306 903,00 EUR
44 984 486 EUR
25%
135 687 417 EUR
74%
2 635 000 EUR
|
EBH A saját bevétel a nemzeti felügyeleti hatóságok hozzájárulása.
56 906 201 EUR
20 857 871 EUR
37%
34 062 640 EUR
60%
1 985 690 EUR
|
ECHA
128 712 666 EUR
88 028 813 EUR
68%
34 117 052 EUR
27%
6 566 801 EUR
|
EIOPA
37 561 192 EUR
13 886 130 EUR
37%
23 035 010 EUR
61%
640,052 EUR
|
EMA A saját bevétel a nemzeti felügyeleti hatóságok hozzájárulása.
491 862 000 EUR
35 826 000 EUR
7%
441 910 000 EUR
90%
14 126 000 EUR
|
ERA
41 936 376 EUR
29 000 626 EUR
69%
11 913 156 EUR
28%
1 022 594 EUR
|
ESMA A saját bevétel a nemzeti felügyeleti hatóságok hozzájárulása és a hatóságnak fizetett díjak.
76 055 579 EUR
19 938 075 EUR
26%
54 015 802 EUR
71%
2 101 702 EUR
|
ÖSSZESEN
1 096 367 193 EUR
275 534 294 EUR
790 819 960 EUR
30 012 939 EUR
|
39.emlékeztet arra, hogy a 2023. évi mentesítési állásfoglalás már rámutatott az európai felügyeleti hatóságok (az EBH, az EIOPA és az ESMA) megerősítésének fontosságára; tudatában van annak, hogy alapító rendeleteik nem írják elő az uniós hozzájárulásokból és a nemzeti hozzájárulásokból finanszírozott tevékenységek elkülönítését, és hogy az általános költségmegosztási mechanizmus nem követeli meg a különbségtételt az egyes tevékenységek szintjén, ennek eredményeként az említett hatóságok nem tesznek különbséget az uniós költségvetés által fedezett költségek és a tagállamok által finanszírozott költségek között, amint azt a Számvevőszék 2023. évi éves jelentésében kiemelte;
40.úgy véli, hogy a költségvetés-tervezés és a tevékenységalapú jelentéstétel átláthatóságának fokozása hozzájárulna a felügyelet és az elszámoltathatóság javításához, különösen a több bevételi forrásból finanszírozott ügynökségek esetében, lehetővé téve az érdekelt felek, köztük a tagállamok, a pénzügyi intézmények és az adófizetők számára a hatékonyság és a méltányosság jobb értékelését; hangsúlyozza, hogy a bevételi források és a tevékenységek közötti kapcsolat egyértelműsége erősíti az uniós pénzeszközök megfelelő felhasználásába vetett bizalmat, tiszteletben tartva ugyanakkor az ügynökségek alapító rendeleteiben meghatározott jogi keretet;
41.tudomásul veszi az Európai Vegyianyag-ügynökségről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot, amely az ügynökség pénzügyi fenntarthatóságának megerősítését célzó intézkedéseket vezet be, beleértve egy korlátozott tartalék létrehozásának lehetőségét, amelynek célja a díjbevételek volatilitásának kezelése és az ismétlődő költségvetési módosításoktól való függés csökkentése; hangsúlyozza azonban, hogy egy ilyen tartalék létrehozásához szilárd biztosítékokra van szükség, mivel ez többek között olyan kockázatokkal jár, mint a díjak strukturális okokból történő túlzott mértékű beszedése, valamint a felhalmozott forrásoknak a rövid távú stabilizáción túlmutató célokra történő felhasználásának lehetősége; úgy véli, hogy ez alapvető fontosságúvá teszi a költségek, valamint a díjak és a tevékenységek közötti kapcsolat átláthatóságát, többek között olyan tevékenységalapú jelentéstételt bevezetésével, amely különbséget tesz a díjakból finanszírozott és az uniós finanszírozású feladatok között; javasolja, hogy a felhalmozás elkerülése és az alapvető költségvetési elvek fenntartása érdekében a felső határt meghaladó tartalékegyenlegek vagy visszafizetés vagy a következő évi uniós hozzájárulás csökkentése révén visszakerüljenek az uniós költségvetésbe;
42.aggodalmának ad hangot a CdT 5,7 millió EUR összegű negatív gazdasági eredménye és a működési bevételek folyamatos csökkenése miatt, ami főként a kiszámlázott oldalak számának 2024-ben 11,4%-os, 2023-ban pedig 17,6%-os csökkenésével függ össze; megjegyzi, hogy az árstabilitási tartalék – amelyet 2011-ben hoztak létre az ügyfelektől származó üzleti volumen ingadozásának ellensúlyozására és arra, hogy segítsenek a CdT-nek a költségvetési és árstabilitás biztosításában – 2014-ben 15,6 millió EUR-n tetőzött, majd 2024-ben 8,9 millió EUR-ra csökkent (2014 óta 42,9%-os csökkenés); tudatában van annak, hogy amint a tartalék teljesen kimerül, minden további hiányt uniós költségvetési támogatásokból kell fedezni, amint azt a CdT alapító rendelete előírja; tudomásul veszi a CdT 2023. évi mentesítésre adott nyomonkövetési válaszát, és felhívja az igazgatótanácsot, hogy a bevételek folyamatos csökkenésére tekintettel továbbra is számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e tervek alakulásáról; ösztönzi a CdT-t, hogy azonosítson általa nyújtható új szolgáltatásokat és új bevételi forrásokat, tekintettel az új ingyenes fordítási technológiák elterjedtségére, amelyek befolyásolhatják a fordítási kérelmek számát;
43.kitart amellett, hogy bár a költségvetési rendelet nem állapít meg felső határokat az átvitelekre vonatkozóan, a visszatérő és túlzott mértékű átvitelek aláássák az évenkéntiség költségvetési elvét, és strukturális problémákat jelezhetnek a költségvetési folyamat és a végrehajtási ciklus tekintetében;
44.megjegyzi, hogy 2024-ben 11 ügynökség (ACER, ECDC, EEA, EFCA, EIGE, ENISA, EU‑OSHA, Eurofound, EUSPA, FRA és Frontex) esetében az átvitelek szintje meghaladta a 15%-ot az összevont költségvetési címek között, és visszatérő mintázatokat mutatott; megjegyzi, hogy a Frontex és az ESA esetében az átvitelek aránya meghaladta a 40%-ot, illetve az 30%-ot; felhívja az ügynökségeket, hogy javítsák a többéves tervezést, a közbeszerzések ütemezését és a kötelezettségvállalások előrejelzését annak biztosítása érdekében, hogy azok jobban támogassák az előirányzatok azon pénzügyi évben történő végrehajtását, amelyre engedélyezték őket; felhívja a Bizottságot, hogy írja elő korrekciós cselekvési tervek benyújtását a visszatérő átvitelekkel rendelkező ügynökségek számára; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék az uniós ügynökségekről szóló, 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében hangsúlyozta, hogy az ismétlődően nagyarányú átvitel sérti az évenkéntiség költségvetési elvét;
45.úgy véli, hogy az átviteleket egyes esetekben a műveletek többéves jellege vagy az érintett ügynökségek által nem befolyásolható tényezők indokolhatják; tudomásul veszi a Számvevőszék 2025. december 1-jén tartott meghallgatáson tett nyilatkozatát, amely szerint új ellenőrzési megközelítése keretében arra fog törekedni, hogy a jövőbeli jelentésekben egyértelműbb általános áttekintést nyújtson az átvitelek jellegéről, ugyanakkor tudomásul veszi a Számvevőszék azon pontosítását, hogy az átvitelek okainak ügynökségenkénti differenciált bontása módszertani és erőforrásbeli korlátok miatt nem megvalósítható; üdvözli, hogy a Számvevőszék kész felhívni a figyelmet a túlzott mértékű átvitelekhez hozzájáruló visszatérő mintázatokra és rendszerszintű tényezőkre; hangsúlyozza azonban, hogy a tartósan magas szintű és visszatérő átvitelek mögöttes strukturális kihívásokra utalhatnak a tervezés, a végrehajtás vagy a forráselosztás terén; felszólítja az ügynökségeket, hogy javítsák költségvetési előrejelzéseiket és a projektek ütemezését a nem tervezett átvitelek minimalizálása és az előirányzatok pénzügyi éven belüli hatékony felhasználásának biztosítása érdekében;
46.emlékeztet arra, hogy a szabályozási keret előírja, hogy az ügynökségek meghatározott határidőn belül teljesítsék a kifizetéseket; megjegyzi, hogy e határidők be nem tartása további költségeket, például késedelmi kamatokat eredményezhet; megjegyzi, hogy 2024-ben a Számvevőszék arról számolt be, hogy 11 ügynökség (ACER, Cedefop, CEPOL, EEA, ELA, ENISA, ETF, EUDA, Eurojust, FRA és Frontex) esetében a kifizetések több mint 5%-ára az alkalmazandó határidő után került sor; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2022 óta nőtt a késedelmes kifizetések száma, ami 2023-hoz (kilenc ügynökség) és 2022-höz (öt ügynökség) képest növekedést jelent;
A Számvevőszék által azonosított fő kockázatok és az ellenőrzési eredmények áttekintése49.tudomásul veszi a Számvevőszéknek az uniós ügynökségekről szóló, a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) foglalt következtetését, amely szerint a Számvevőszék ellenőrzése az előző évekhez hasonló eredményeket ért el, és a szabálytalan kifizetések fő forrásaként a jelentés a közbeszerzési eljárások hiányosságait említette; felhívja az érintett ügynökségeket, hogy erősítsék meg előzetes ellenőrzéseiket, javítsák az odaítélési kritériumok dokumentálását, valamint biztosítsák a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások szigorú indokolását; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson célzott iránymutatást és képzést a visszatérő közbeszerzési hiányosságokkal küzdő ügynökségek számára; felhívja továbbá az ügynökségeket, hogy minden közbeszerzési műveletben biztosítsák a teljes nyomonkövethetőséget, a versenyalapú eljárásokat és a megfelelő nyilvántartást, és felkéri az ügynökségek belső ellenőrzési szolgálatait, hogy kezeljék prioritásként a közbeszerzések felülvizsgálatát;
50.a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy az ügynökségek beszámolóinak megbízhatóságát érintő általános kockázat általában továbbra is alacsony, és az ügynökségek beszámolóin belül a bevételek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázat a legtöbb ügynökség esetében szintén alacsony; megjegyzi továbbá, hogy ezt a kockázat a részben önfinanszírozó ügynökségek esetében közepes értékelést kapott a díjak és egyéb bevételi hozzájárulások beszedését szabályozó külön szabályok miatt, ami a korábbi években is megfigyelhető volt;
51.megjegyzi, hogy a Számvevőszék az ügynökségek beszámolóinak alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó kockázatot általánosságban közepesnek minősíti, amely az egyes költségvetési címek esetében az alacsonytól a magas szintig terjed; megjegyzi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az I. cím (Személyzeti kiadások) esetében a kockázat általában alacsony, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében közepes, a III. cím (Operatív kiadások) esetében pedig az adott ügynökségtől és operatív kiadásainak jellegétől függően az alacsonytól a magasig terjed; rámutat arra, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a III. címmel összefüggő kockázat hasonló, mint a II. cím esetében, de mivel az III. cím szerinti érintett összegek jóval magasabbak, a hatás nagyobbnak tekintendő;
52.megjegyzi, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a Számvevőszék úgy véli, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást érintő kockázat közepes, és elsősorban a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódik;
53.megjegyzi, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy a költségvetési gazdálkodást érintő kockázat alacsony, és a Számvevőszék ellenőrzési jelentései főként a nem differenciált előirányzatok automatikus átvitelével és a késedelmes kifizetésekkel kapcsolatos hiányosságokról számolnak be; rámutat arra, hogy az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságai olyan problémákat érintenek, mint a megfelelő előzetes vagy utólagos ellenőrzések hiánya, a megfelelő finanszírozási határozatok nélkül indított operatív beszerzések, az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő felhatalmazása nélkül végrehajtott kiadások, a támogatások kezelésének hiányosságai, valamint egy ügynökség esetében a bizottsági értékelés késedelme; hangsúlyozza, hogy e Számvevőszék által felsorolt hiányosságok aláássák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint pénzügyi és reputációs kockázatoknak teszik ki az ügynökségeket; kéri az érintett ügynökségeket, hogy biztosítsák a költségvetési rendeletnek való teljes körű megfelelést, és hozzák meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon azok végrehajtását;
54.tudomásul veszi, hogy 2024-ben a Számvevőszék összesen 72 észrevételt tett, amelyek különböző kérdésekre vonatkoztak a közbeszerzés (34 észrevétel), az irányítási és kontrollrendszerek (11 észrevétel) (kivéve a közbeszerzéssel és a humánerőforrással kapcsolatos kérdéseket) és a költségvetési gazdálkodás (27 észrevétel) területén;
55.megjegyzi, hogy a Számvevőszék korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adott ki valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról; megjegyzi, hogy a Számvevőszék valamennyi ügynökség esetében korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adott ki a beszámolók alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;
56.megjegyzi, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) kivételével minden ügynökség esetében korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adtak ki a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről;
57.tudomásul veszi, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság tekintetében az ellenőri vélemény korlátozása a 2024-es 2,6 millió EUR összegű kifizetéshez kapcsolódik, ami a rendelkezésre álló összes kifizetési előirányzat 5,7%-ának felel meg; megjegyzi, hogy ez az összeg magában foglal 2,2 millió EUR-t egy olyan szerződéshez kapcsolódóan, amely a 2022. évi ellenőrzési jelentésben szabálytalannak minősült amiatt, hogy az odaítélt érték meghaladta a megállapított maximális szerződéses korlátot, ami ellentétes a költségvetési rendelet I. melléklete 12.3. pontjának a) alpontjával, valamint 0,4 millió EUR-t, amely a szerződések végrehajtásának előzetes ellenőrzésével kapcsolatos hiányosságokhoz kapcsolódik; tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság 2025. december 1-jén tartott meghallgatáson adott válaszát, amely szerint a szabálytalan odaítélés ellenére a szerződés alapján teljesített tényleges kifizetések a kiírási feltételekben meghatározott 6 millió EUR összegű felső határon belül maradtak, és hogy a szerződés elengedhetetlen volt a hatóság működésének folytonosságához a kezdeti létrehozási szakaszban; megjegyzi továbbá, hogy a szabálytalan szerződés 2024 februárjában lejárt, és azt nem újították meg; üdvözli a hatóság arra vonatkozó biztosítékait, hogy korrekciós intézkedéseket hajtottak végre, beleértve a felülvizsgált pályázati dokumentációt, a megerősített közbeszerzési eljárásokat és a frissített belső ellenőrzőlistákat a hasonló szabálytalanságok megelőzése érdekében; sürgeti az Európai Munkaügyi Hatóságot, hogy az előirányzatok hatékony felhasználásának és az operatív tevékenységek időben történő végrehajtásának jövőbeli biztosítása érdekében erősítse meg a tervezési és rangsorolási mechanizmusokat;
58.kiemeli, hogy a Számvevőszék figyelemfelhívó bekezdéseket szerepeltetett a beszámolóban bemutatott vagy közzétett olyan kérdések kiemelésére, amelyek jelentőségüket tekintve alapvető fontosságúak a beszámoló, illetve az annak alapjául szolgáló bevételek vagy kifizetések megértéséhez; megjegyzi továbbá, hogy a 2024. évi pénzügyi évre vonatkozóan a Számvevőszék figyelemfelhívó bekezdéseket alkalmazott az ezen állásfoglalás részét képező alábbi ügynökségek esetében: CdT, CEPOL, EBA, EIT, EMA és ESMA;
59.megjegyzi, hogy az ügynökségek külön éves jelentéseiben szereplő „észrevételek” valójában „időhöz nem kötött ajánlások” a Számvevőszék részéről; megjegyzi, hogy a Számvevőszék évente nyomon követi ezeket az észrevételeket, „nyitottként” vagy „lezártként” értékelve azok státuszát; úgy véli azonban, hogy a régóta fennálló, még lezáratlan észrevételek feltétlenül időszerű és konkrét korrekciós intézkedéseket igényelnek, amelyeket a visszatérő hiányosságok megelőzése érdekében az érintett igazgatótanácsok általi megerősített felügyeletnek kell kísérnie;
60.megállapítja, hogy a Számvevőszék által az ezen állásfoglalás részét képező ügynökségek vonatkozásában a korábbi években tett összesen 109 észrevételből 2024-ben összesen 66-ot zártak le, összesen 39 továbbra is nyitva van, kettőt pedig részben lezártak; megjegyzi, hogy a folyamatban lévő észrevételek száma ügynökségenként eltérő, és egyes ügynökségeknél nincsenek nyitott észrevételek, mint például a BEREC Hivatalnál, a CdT-nél, a CEPOL-nál, az EASA-nál, az EBH-nál, az ECHA-nál, az EFSA-nál, az EMA-nál, az EMSA-nál, az ERA-nál, az ESA-nál és az ESMA-nál, és a legtöbb nyitott észrevétel továbbra is az ACER-nél (négy), az ELA-nál (öt), az eu‑LISA-nál (öt) és a Frontexnél (négy) maradt, szemben 2023-mal, amikor az észrevételek száma az ACER-nél (három), az ELA-nál (öt), az eu-LISA-nál (nyolc) és a Frontex-nél (hét) volt; elismeri a javulást, és arra ösztönzi az ügynökségeket, hogy folytassák a lezáratlan kérdések megoldására irányuló munkát;
61.tudomásul veszi, hogy a 39 (2023-ban 53) nyitott észrevételből hét az átvitelek magas szintjére vonatkozik (ACER, ECDC, EFCA, EIGE, Eurofound, FRA és Frontex); elismeri, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság és az eu‑LISA 15%-ra csökkentette az átviteli arányt, ami a Számvevőszék jelentéstételi küszöbértéke;
Bel- és igazságügyi ügynökségek CEPOL, EIGE, EUAA, eu-LISA, Eurojust, EUROPOL, FRA és Frontex.66.megjegyzi, hogy 2024 júniusában a CEPOL jelentős kibertámadást szenvedett el, amely valamennyi üzleti területet érintette, ami 10 helyszíni képzési tevékenység törléséhez és az év hátralevő részére valamennyi online képzés felfüggesztéséhez vezetett; megjegyzi továbbá, hogy az esemény nem csak zavart okozott a CEPOL operatív tevékenységeiben, hanem nem tervezett többletkiadásokhoz is vezetett a biztonsági eseményekre való reagálással, a rendszer helyreállításával és fokozott kiberbiztonsági intézkedésekkel kapcsolatban; megjegyzi, hogy a biztonság megsértése egy kifinomult kibertámadás közvetlen következménye volt, amely a CEPOL digitális infrastruktúráját vette célba, és jogosulatlan szereplők jelentős mennyiségű személyes adathoz jutottak hozzá, veszélyeztetve azok bizalmas jellegét, integritását és rendelkezésre állását; hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonsági incidens miatt mintegy 99 000 személyt kellett közvetlenül értesíteni személyes adataik megsértéséről, és a támadás nyomán a CERT-EU és az Europol támogatásával bűnügyi nyomozás indult; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos közvetett bizonyítékok ellenére nem sikerült egyértelműen azonosítani a fenyegető szereplőt; felhívja a figyelmet a CERT-EU infrastruktúra átépítésére irányuló tanácsára, amely három héten belül egy új berendezésekkel ellátott, teljesen felhőalapú, zéró bizalmi informatikai környezet Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága általi megvalósításához vezetett; megjegyzi, hogy a CEPOL a kiberbiztonsági terve keretében jelenleg 42 kiberbiztonsági feladatot és projektet hajt végre; kiemeli, hogy a szokásos gyakorlat keretében a személyzet minden tagja IKT-biztonsággal kapcsolatos tájékoztatásban és képzésben részesült, amit intraneten küldött rendszeres értesítések és frissítések egészítettek ki; hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonsági hiányosságok nemcsak működési, hanem reputációs, pénzügyi és jogi kockázatokat is jelentenek az ügynökségek számára; kötelező kiberbiztonsági minimumszabályokat és megfelelő, stabil finanszírozást szorgalmaz ezek hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében;
67.hangsúlyozza, hogy az ügynökségeket az Unió területén kívüli működésük vagy a harmadik országok hatóságaival való együttműködésük során is teljes mértékben köti az uniós jog; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az együttműködési megállapodások, a működési szabályok és az adatmegosztási keretek érvényesíthető biztosítékokat, nyomonkövetési mechanizmusokat és a mentesítésért felelős hatóság felé teljesítendő egyértelmű jelentéstételi kötelezettségeket tartalmazzanak;
68.emlékeztet arra, hogy az (EU, Euratom) 2023/2841 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról (HL L, 2023/2841, 2023.12.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj.). kötelező és ambiciózus kiberbiztonsági keretet hoz létre valamennyi decentralizált ügynökség számára, beleértve egy, a pénzügyi mechanizmusokra, az operatív platformokra és az érzékeny adatokra kiterjedő átfogó kiberbiztonsági kockázatkezelési rendszer elfogadását, szilárd technikai és szervezeti intézkedések végrehajtását valamennyi IKT-környezetben, a zéró bizalmi architektúrára való fokozatos átállást, a CERT-EU-val, a Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságával és más releváns intézményközi szervekkel folytatott megerősített együttműködést, valamint a biztonsági események szigorú bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket; megjegyzi, hogy ezen alapvető követelmények közül több továbbra is kihívást jelent, tekintettel az ügynökségek felkészültségének jelenlegi egyenetlen szintjére; hangsúlyozza, hogy a CEPOL-t érintő kiberbiztonsági esemény bizonyítja az ügynökségek kiberfenyegetettségeknek való napi szintű kitettségét és az érzékeny adatok kezelése során fennálló sebezhetőségüket; kéri, hogy minden ügynökségen belül gyorsítsák fel az (EU, Euratom) 2023/2841 rendelet kiberbiztonsági rendelkezéseinek végrehajtását, valamint rendszeresen végezzék el az ügynökségek informatikai rendszereinek stressztesztjét; sürgeti az ügynökségeket, hogy erősítsék meg a fenyegetések valós idejű nyomon követését, a reagálási képességeket és a személyzet kiberbiztonsági képzését;
69.megjegyzi, hogy a férfiak alulreprezentáltak az EIGE személyzetén belül (mindössze 29%), illetve az igazgatótanácsban (21%, 8 férfi), és ösztönzi az EIGE-t, hogy a személyzet felvétele során a jövőben biztosítson nagyobb nemek közötti egyensúlyt;
70.tudomásul veszi a Számvevőszéknek az EIGE irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatos észrevételeit, többek között a következőket:- –közbeszerzési szabálytalanságok: rámutat arra, hogy 2024-ben az EIGE túlzott pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket és korlátozó kiválasztási kritériumokat alkalmazott a takarítási szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárás során, amelyek a Számvevőszék szerint visszatarthatták vagy akár megakadályozhatták potenciális ajánlattevők részvételét; tudomásul veszi, hogy az EIGE kiemeli, hogy a korlátozó kritériumokat a szerződő hatóságok (a Bizottság és a Parlament) kérték, és egyetlen potenciális ajánlattevő sem emelt panaszt a kiválasztási kritériumokkal kapcsolatban;
- –az ajánlatok nem megfelelő értékelése: megjegyzi, hogy két közbeszerzés (220 000 EUR és 193 175 EUR) esetében az EIGE értékelő bizottságai nem értékelték megfelelően az ajánlattevők szakértői csoportok irányításával kapcsolatos képességét, mivel a kiírási feltételekben az EIGE nem követelte meg az ajánlattevőktől, hogy e tekintetben megfelelő bizonyítékot szolgáltassanak, ami a gyenge szolgáltatásnyújtás kockázatát hordozza magában;
- –a szerződés gyenge felügyelete: elismeri, hogy az EIGE három „idő- és alapanyagigényen alapuló” szerződés keretében anélkül fizette ki a kibocsátott számlákat, hogy ellenőrizte volna a ténylegesen ledolgozott napokat, megsértve ezzel pénzügyi szabályzata 45. cikkének (5) bekezdését, és túlfizetési kockázatnak téve ki azt; megjegyzi, hogy az EIGE ennek megfelelően meg fogja erősíteni az előzetes ellenőrzéseket;
71.tudomásul veszi a Számvevőszéknek az eu-LISA-val kapcsolatos megállapításait, amelyek többsége a korábbi években indított közbeszerzési szabálytalanságokhoz kapcsolódik, amelyek 2024-ben szabálytalan kifizetéseket eredményeztek, beleértve a következőket:- –szabálytalanságok a strasbourgi helyiségek bérlésére irányuló, 2019-ben indított és 2020-ban lezárult tárgyalásos eljárásban, ahol a helyiségek területe és a munkahelyek száma elmaradt a kiírási feltételekben meghatározott igényektől, és az ajánlat minőségét nagyon alacsonynak értékelték, de nem utasították el; megjegyzi továbbá, hogy az odaítélési szempontokat ezt követően az ajánlattevővel is megtárgyalták, megsértve ezzel a költségvetési rendelet 167. cikkének (3) bekezdését és I. mellékletének 6.5. pontját; kiemeli, hogy a tárgyalásos eljárás és az abból eredő bérleti szerződés szabálytalan, csakúgy, mint a kapcsolódó kifizetések, amelyek összege 2024-ben 850 000 EUR-t tett ki;
- –az ajánlattevők pénzügyi ajánlatainak módosítása egy strasbourgi villanyszerelési és építési munkálatokra irányuló közbeszerzési eljárás során, amely hatással volt az eljárás eredményére, és 2024-ben 150 000 EUR összegű szabálytalan szerződést és ahhoz kapcsolódó kifizetéseket eredményezett;
- –a pénzügyi ajánlatok árazási elemeinek a költségvetési rendelet 151. cikkében engedélyezett korrekciókon túlmutató változásai, amelyek döntően befolyásolják az ajánlat eredményét, és 2024-ben összesen 1,4 millió EUR összegű szabálytalan szerződést és ahhoz kapcsolódó kifizetéseket eredményeztek;
- –a Vízuminformációs Rendszerrel kapcsolatos felügyeleti és karbantartási szolgáltatásokra vonatkozó versenytárgyalás újbóli megnyitása; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata (47,8 millió EUR) ötször alacsonyabb volt, mint a második legolcsóbb (243,4 millió EUR) és ötvenszer alacsonyabb, mint a legmagasabb (2,4 milliárd EUR) ajánlat, ami aggályokat vet fel az ajánlat érvényességével kapcsolatban; felhívja a figyelmet arra, hogy az eu‑LISA munkacsoportot hozott létre a versenytárgyalás újbóli megnyitásának felülvizsgálatára, amely megerősítette a pénzügyi tisztviselők által elvégzett értékelést, de működési és szerződéses kockázatokról számolt be azzal kapcsolatban, hogy az ügynökségnek előre ki kellene fizetnie a szerződéses ár nagy részét; kiemeli, hogy a Számvevőszék ezt a kockázatot jelentősnek ítélte;
- –emlékeztet arra, hogy a határregisztrációs rendszer (EES) késedelmes végrehajtását követően vita merült fel, amelynek során a szerződő fél megtagadta bizonyos informatikai termékek további karbantartási költségeinek fedezését, ami 2022 novembere és 2023 áprilisa között a karbantartási lefedettség megszűnéséhez vezetett, és működési kockázatoknak tette ki az eu-LISA-t; emlékeztet arra, hogy az üzletmenet-folytonosságot fenyegető közvetlen kockázat kezelése érdekében az eu-LISA 2023-ban módosította a transzverzális műveletekre vonatkozó keretszerződést, hogy az magában foglalja a visszaállítási díjakat és a karbantartás időben történő megújításának elmaradása esetén alkalmazott szankciókat, majd 2023-ban 5,3 millió EUR-t, 2024-ben pedig 1,3 millió EUR-t fizetett a szoftverkarbantartás megújítására és a kapcsolódó visszaállítási költségekre, amelyeket az ügynökség értelmezése szerint az EES-sel foglalkozó vállalkozónak kellett volna viselnie; emlékeztet továbbá arra, hogy a vitatott összegek nagyságrendje és a Számvevőszék észrevételének továbbra is nyitott státusza ellenére az eu-LISA 2024 végéig nem kezdeményezett peres eljárást az EES-vállalkozóval szemben;
72.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az eu‑LISA közbeszerzési eljárásaiban feltárt tartós szabálytalanságok rendszerszintű hiányosságokra mutatnak rá az ügynökség közbeszerzési keretrendszerében; tudomásul veszi, hogy az eu‑LISA elismerte ezeket a problémákat és a gyakorlatainak megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, ösztönzi az eu-LISA-t, hogy dolgozzon ki stratégiát közbeszerzési keretének javítására, amelyet meg kell osztani a jövő évi mentesítési meghallgatásokon, és ösztönzi az eu-LISA-t, hogy biztosítson egyértelmű helyzetet és átláthatóságot azon feltételek tekintetében, amelyek mellett az újrapályáztatás nem tekinthető megfelelőnek; ösztönzi az eu-LISA-t, hogy ezen új stratégia kidolgozása során kérjen szakértői tanácsot, és konzultáljon más ügynökségekkel a bevált gyakorlatokról;
73.elismeri, hogy az eu-LISA jelentős kihívásokkal szembesül, és hangsúlyozza, hogy növelni kell személyzetét e kihívások hatékony kezelése és műveletei folytonosságának biztosítása érdekében, és hogy ezt ennek megfelelően kell finanszírozni;
74.tudomásul veszi a Számvevőszék közbeszerzési észrevételét, amely szerint 2020-ban az Eurojust egyetlen gazdasági szereplővel kötött gépjárműlízing-keretszerződést, amely nem felelt meg a megkövetelt szolgáltatások jellegének, és elismeri, hogy az odaítélt egyedi szerződés, valamint az összes kapcsolódó kifizetés (2024-ben 64 000 EUR) ezért szabálytalan volt; tudomásul veszi az Eurojust válaszát, amely szerint a Számvevőszék 2020. évi jelentésében említett keretszerződés 2024. május 10-én lejárt, és 2024. november 25. óta új gépjárműlízing-keretszerződés van érvényben;
75.aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon észrevételei miatt, hogy az Eurojust 2021 óta nem aktualizálta üzletmenet-folytonossági terveit, annak ellenére, hogy jelentős változások történtek a kiemelt fontosságú folyamatok erőforrásaiban és személyzetében, beleértve a SUMMA mint új költségvetési, számviteli és pénzügyi rendszer bevezetését; rámutat emellett arra, hogy az Eurojust nem követte a legutóbbi üzletmenet-folytonossági tervében meghatározott tesztelési gyakoriságot, és informatikai rendszereire vonatkozóan jelenleg nem rendelkezik koordinált és elfogadott vészhelyzeti helyreállítási tervvel;
76.megjegyzi, hogy az Eurojust megbízatását a jövőben várhatóan ki fogják terjeszteni, többek között egy harmadik államra is, és hogy az ügynökség évente egyre több büntetőügyet kezel; elismeri, hogy e fejleményekre tekintettel az Eurojustnak növelnie kell személyzeti létszámát az ügyek átfogó kezelésének és műveletei megszakítás nélküli folytonosságának biztosítása érdekében, és hogy megfelelő finanszírozást kell rendelkezésre bocsátani;
77.tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az Eurojust nem fogadott el megfelelő finanszírozási határozatot az operatív kiadásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások megindítása előtt, veszélyeztetve ezzel a hatékony tervezést és felügyeletet, és megsértve az Eurojust pénzügyi szabályzata 32. cikkének (1) bekezdését és 72. cikke (3) bekezdésének b) pontját; üdvözli az Eurojust azon kötelezettségvállalását, hogy 2026-tól kezdődően valamennyi eljárásra vonatkozóan jóváhagyott éves közbeszerzési tervet tesz közzé honlapján, amely mind a működési, mind az igazgatási kiadásokra kiterjed;
78.megjegyzi, hogy 2025 októberében az Európai Unió Törvényszéke A Törvényszék ítélete, 2025. október 15., WU kontra Eurojust, T‑295/23 and T‑1176/23, ECLI:EU:T:2025:963. (a továbbiakban: a Törvényszék) megsemmisítette az Eurojust két olyan határozatát, amelyek elutasították egy ideiglenes alkalmazott segítségnyújtás iránti kérelmét, amelyet tíz munkatárs, köztük az adminisztratív igazgató által elkövetett lelki zaklatás miatt nyújtott be; tudatában van annak, hogy a Törvényszék úgy határozott, hogy az Eurojust megsértette a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti gondossági kötelezettségét azáltal, hogy az említett alkalmazott vizsgálatát két külön adminisztratív eljárásra bontotta, és ezáltal nem végezte el a zaklatásra vonatkozó, egymással összefüggő állítások holisztikus, kontextuális kivizsgálását; megjegyzi, hogy bár a Bíróság a megfelelő újraértékelés lehetővé tétele érdekében megsemmisítette a határozatokat, elutasította a kártérítési kérelmeket;
79.kiemeli, hogy az ügynökségeken belül belső mechanizmusokat kell kidolgozni a panaszok megfelelő belső kezelésének és az incidensek megelőzésének biztosítása érdekében, beleértve a lelki és szexuális zaklatás eseteit is, különösen akkor, ha több fél is érintett;
80.tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az Europol szabálytalanul térített vissza hozzáadottérték-adót (héa) a hatóságként eljáró nemzeti rendőri erőknek fizetett működési támogatások keretében, megsértve a költségvetési rendelet 186. cikke (4) bekezdésének c) pontját, amely nem teszi lehetővé a héa visszatérítését az ilyen minőségben eljáró közintézmények számára; tudomásul veszi az Europol magyarázatát, amely szerint a Bizottság akkori iránymutatását követte, amely lehetővé tette, hogy a héát működési támogatások keretében támogathatónak tekintsék, és üdvözli azt a döntést, hogy a héát kizárják a 2024 végéig kezdeményezett valamennyi új támogatási megállapodásból;
81.üdvözli, hogy az Europol operatív munkacsoportjainak és közös nyomozócsoportjainak mechanizmusai fontos szerepet játszottak a titkosított kommunikációs platform, a Matrix felszámolásában, bizonyítva a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelemben betöltött egymást kiegészítő, de egymástól elkülönülő szerepüket; megjegyzi, hogy a művelet 2024 júniusában Hollandia, Franciaország, Litvánia, Olaszország és Spanyolország közötti operatív munkacsoportként kezdődött, megkönnyítve a hírszerzési információk megosztását és a bűnözői tevékenységek nyomon követését; rámutat arra, hogy az Eurojust keretében a közös nyomozócsoportra való átállás lehetővé tette a nyomozások során a formális koordinációt, ami letartóztatásokat, lefoglalásokat és 2,3 millió üzenet 33 nyelven történő visszafejtését eredményezte; megjegyzi, hogy a német hatóságok technikai támogatást nyújtottak, míg a spanyol, a francia és a holland rendőrség együttműködött a vizsgálat során; úgy véli, hogy ez az ügy rávilágít a határokon átnyúló együttműködés hatékonyságára az illegális hálózatok felszámolása terén, valamint arra, hogy a változó bűnözői taktikák kezelése érdekében folyamatos beruházásokra van szükség a bűnüldözési képességekbe;
82.megjegyzi, hogy 2025 májusában az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) mentesítését az OLAF irányítással és stabilitással kapcsolatos megállapításai miatt elhalasztották; megjegyzi, hogy az OLAF bizalmas vizsgálata megállapította, hogy az EUAA ügynökség felső vezetése megkerülte a személyzeti szabályzatot, és az OLAF nyomozói rámutattak arra, hogy az ilyen munkaerő-felvételi gyakorlatok sértik az Unió személyzeti szabályzatát;
83.tudomásul veszi az EUAA-nak az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács által a Parlament állásfoglalásának nyomon követéseként elfogadott korrekciós intézkedések végrehajtásáról szóló, 2025. október 31-i helyzetjelentését; megjegyzi, hogy az igazgatótanács saját eljárásaival összhangban foglalkozik a Parlament észrevételeivel, és 2025. novemberi ülésén felül fogja vizsgálni a függőben lévő intézkedések terén elért eredményeket; sürgeti az ügynökséget, hogy teljeskörűen tisztázzon minden nyitott kérdést, hiteles és átlátható módon hajtsa végre az OLAF ajánlásait, és hozzon létre szilárd belső ellenőrzési, etikai felügyeleti és elszámoltathatósági mechanizmusokat; felhívja az ügynökséget, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot minden korrekciós lépésről; hangsúlyozza, hogy az OLAF vizsgálatainak lezárása önmagában nem jelenti az irányítási hiányosságok lezárását; megismétli, hogy a mentesítésért felelős hatóság továbbra is teljes körű felügyeleti joggal rendelkezik mindaddig, amíg nem orvosolják és nem ellenőrzik teljeskörűen az irányítás, az átláthatóság és az összeférhetetlenség kezelése terén fennálló strukturális hiányosságokat;
84.megjegyzi, hogy bár 2024-ben javulás történt az ügynökség etikai keretének, személyzeti tudatosságának és belső összeférhetetlenségi eljárásainak megerősítése terén, az OLAF által az ügyvezető igazgatóval szembeni panaszok tekintetében azonosított strukturális összeférhetetlenséggel még nem foglalkoztak, mivel az ilyen ügyek előkészítéséért felelős jogi egység továbbra is az ügyvezető igazgató közvetlen felügyelete alatt működik, aláásva a panasztételi folyamat függetlenségét; megjegyzi, hogy a legtöbb korrekciós intézkedést 2025-re és 2026-ra tervezik, beleértve a szervezeti változásokat, az optimalizálási programot, a személyzet és a vezetők képzését, az irányítási dokumentumok javítását, a szabálytalanságok bejelentésének fokozott átláthatóságát, a személyzeti szabályzat 90. cikke szerinti kérelmekre és panaszokra vonatkozó belső iránymutatás felülvizsgálatát, a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatósággal a panaszok kezelése terén folytatott megerősített együttműködést, valamint a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti kérelmekre vonatkozó eljárások felülvizsgálatát;
85.hangsúlyozza továbbá, hogy továbbra is éberségre van szükség az EUAA fluktuációja és személyzeti elégedettsége, a nepotizmus vagy részrehajlás szigorú megelőzése, valamint a munkaerő-felvétel és a szakmai előmenetel során a teljes átláthatóság és az érdemeken alapuló eljárások tekintetében;
86.fenntartja a jogot arra, hogy a jövőbeli mentesítési határozatokat feltételekhez kösse vagy elhalassza, amennyiben az ügynökségek a súlyos megállapításokat követően nem hajtanak végre teljes körű és ellenőrizhető strukturális reformokat;
A foglalkoztatás, az oktatás és a szociális ügyek területén működő ügynökségek Cedefop, ELA, ETF, Eurofound és EU-OSHA.89.kiemeli, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság helytelenül minősítette a költségvetés-módosítást külső címzett bevételnek, megsértve ezzel a pénzügyi szabályzat 6., 12., 20., 21. és 34. cikkét; tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság válaszát, amely kifejti, hogy a források későn érkeztek be, és ezért az Európai Munkaügyi Hatóság a fizetési késedelmek elkerülése érdekében ideiglenesen átcsoportosította saját költségvetését, majd az uniós forrásokat külső bevételként könyvelte el annak biztosítása érdekében, hogy azokat csak bérekre használják fel;
90.tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság értékelésének Az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) értékelése, Brüsszel, 2025.5.26., COM(2025)0256 és SWD(2025)0128. következtetéseit, amelyek kiemelik, hogy a hatóságnak SMART-célkitűzések és fő teljesítménymutatók alapján javítania kell nyomonkövetési rendszerét; aggodalommal állapítja meg, hogy ennek hiánya akadályozta az Európai Munkaügyi Hatóság tevékenységei költséghatékonyságának értékelését, és aláásta a teljesítmény-ellenőrzés minőségét; elismeri, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság a strukturált megközelítések végrehajtásán keresztül megerősítheti nyomonkövetési rendszerét;
91.aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság az alapvető operatív és pénzügyi feladatok ellátása során továbbra is túlzott mértékben támaszkodik az ideiglenes munkavállalókra, a kirendelt nemzeti szakértőkre és a kölcsönmunkaerőre; megjegyzi, hogy 2022 végén az ideiglenes munkavállalók az Európai Munkaügyi Hatóság munkaerejének 58%-át tették ki, és az enyhe csökkenés ellenére ez az arány 2023 és 2024 végén is egyaránt nagyon magas, 47%-os maradt; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság pénzügyi szabályzata 41. cikkének (1) bekezdésével ellentétben a hatóság 2022 novembere és 2023 márciusa között egy kölcsönzött munkavállalóra és egy gyakornokra támaszkodott a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos alapvető pénzügyi tevékenységek elvégzése során, amely gyakorlat 2023-ban is folytatódott és 2024-ben is tartott amiatt, hogy továbbra is egy kölcsönzött munkavállalót alkalmaztak alapvető pénzügyi feladatokra;
92.tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság ügyvezető igazgatója által 2025. december 1-jén tartott meghallgatáson adott magyarázatot az ideiglenes munkavállalók, különösen a kirendelt nemzeti szakértők strukturálisan magas arányára vonatkozóan, akik jelenleg az Európai Munkaügyi Hatóság operatív személyzetének mintegy 42–50%-át teszik ki, és akik számára jogszabály tiltja az alapvető feladatok ellátását, ami a felelősségi körök koncentrációját és nagyobb hibakockázatot eredményez; támogatja a létszámterv kiigazítását annak érdekében, hogy a kirendelt nemzeti szakértőkön alapuló erőforrásokat a meglévő költségvetési felső határon belül nyílt versenyeljárások keretében további ideiglenes alkalmazotti álláshelyekkel váltsák fel; úgy véli, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak példamutató szerepet kell betöltenie a munkaügyi normák terén, és törekednie kell arra, hogy hosszabb szerződéseket kínáljon, ami a személyzet, az üzletmenet-folytonosság és a tudásmegőrzés érdekeit szolgálná; kéri a hatóságot, hogy a párhuzamosságok elkerülése és az információcsere javítása érdekében erősítse meg jobban a nemzeti munkaügyi hatóságokkal folytatott együttműködést;
93.felhívja a figyelmet az uniós ügynökségek – a Cedefop, az EU‑OSHA, az Eurofound és az ETF – értékelésének következtetéseire; megjegyzi, hogy az értékelés nem talált bizonyítékot az előző, 2019. évi értékelés következtetéseinek megváltoztatására, amely azzal zárult, hogy az összefonódási lehetőségek kihívást jelentenek az előnyök és a hátrányok kiegyensúlyozása terén, miközben a hatékonyság javítása jobb együttműködés révén érhető el; hangsúlyozza, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a Bizottsággal az olyan nagy értékű közös eredmények terén, mint az Eurofound és a Cedefop együttműködése az európai vállalati felmérés terén, valamint a Cedefop és az ETF összehangolása a szakképzési politika nyomon követése terén; megállapítja, hogy jobb koordinációra van szükség a Cedefop, az Európai Munkaügyi Hatóság és az Eurofound között a készségigény-előrejelzés és a munkaerőpiaci elemzés párhuzamosságának elkerülése érdekében;
94.megjegyzi, hogy a teljesítményértékelés és az érdekelt felek bevonásának javítása érdekében valamennyi ügynökségnél meg kell erősíteni a nyomonkövetési rendszereket, beleértve a SMART célkitűzéseket és a fő teljesítménymutatókat is; rámutat arra, hogy az adathiány (különösen az ETF-ben), a hiányzó teljesítménycélok és a nemzeti szintű mutatók hiánya aláássa a hatékonyságot; megállapítja, hogy ezek a kihívások az adatok teljességének javítását, jogilag egyértelmű célmeghatározást és megerősített nyomonkövetési kereteket tesznek szükségessé az átfogó teljesítményértékelések és az érdekelt felek igényeihez való igazodás biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az átlátható irányítási struktúrák és az összeférhetetlenségi biztosítékok fontos szereppel bírnak az érdekelt felek munkájukba vetett bizalmának támogatása szempontjából;
95.tudomásul veszi, hogy a négy ügynökség (a Cedefop, az EU‑OSHA, az Eurofound és az ETF) közös szolgáltatások révén csökkentheti az adminisztratív terheket és javíthatja a hatékonyságot; rámutat arra, hogy az ügynökségeknek csökkenteniük kell a személyzet adminisztratív terheit a fenntartható munkaterhelés fenntartása érdekében azáltal, hogy megosztják a HR-, jogi, informatikai és technikai funkciókra vonatkozó közös szolgáltatásokat; rámutat arra, hogy ez lehetővé tenné az ügynökségek számára, hogy csökkentsék az adminisztratív tevékenységekben részt vevő személyzetet, és nagyobb hangsúlyt helyezzenek az alapvető műveletekre; felhívja ezeket az ügynökségeket, hogy a Számvevőszékkel szoros együttműködésben dolgozzanak ki a megosztott szolgáltatásokra vonatkozó és konkrét mérföldköveket tartalmazó strukturált végrehajtási tervet a bevált gyakorlatok és ajánlások érintett ügynökségek közötti, valamint tágabb körben, az uniós ügynökségek hálózatán belüli kölcsönös cseréjének megkönnyítése érdekében, a Számvevőszék ellenőrzési megállapításaira és a horizontális értékeléseire építve; kéri a Bizottságot, hogy évente tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az e terv keretében elért eredményekről;
96.megjegyzi, hogy a Cedefop jogvitát folytatott egy volt alkalmazottal, akinek szerződését 2017-ben nem újították meg; emlékeztet arra, hogy 2020-ban a Törvényszék megsemmisítette a Cedefop határozatát, és elrendelte a pénzügyi ellentételezés kifizetését, amelyet a Cedefop végrehajtott; megjegyzi, hogy a volt alkalmazott által az említett ítélet végrehajtásával kapcsolatban ezt követően benyújtott keresetet a Törvényszék 2024 februárjában elutasította; megállapítja, hogy a volt alkalmazott fellebbezést nyújtott be az ítélettel szemben az Európai Unió Bíróságához (C-209/24. P. sz. ügy), és hogy az Európai Unió Bíróságának jogerős ítélete hatályon kívül helyezte az Európai Unió Törvényszékének 2024. február 7-i ítéletét (T-563/22), megsemmisítette a Cedefop ügyvezető igazgatójának 2021. december 17-i határozatát és fellebbviteli bizottságának 2022. június 17-i határozatát, és arra kötelezte a Cedefopot, hogy nem vagyoni kár megtérítéseként fizessen meg 15 000 EUR-t a felperesnek, valamint viselje a felperes részéről mind az elsőfokú eljárásban, mind a fellebbezési eljárásban felmerült valamennyi költséget; emlékeztet arra, hogy a Törvényszék első ítélete megállapította az alapvető eljárási garanciák, többek között a meghallgatáshoz való jog, a védelemhez való jog, a gondossági kötelezettség és a megfelelő ügyintézés elvének megsértését; aggodalommal állapítja meg, hogy e megállapításokat követően a jelek szerint nem indult fegyelmi eljárás sem a korábbi ügyvezető igazgatóval, sem az esetért felelőssé tehető más alkalmazottakkal szemben; bírálja a döntéshozatali folyamat túlzott elhúzódását, amelyhez az ügynökségtől származó információk szerint többek között egy, a Törvényszék által elkövetett hiba vezetett; hangsúlyozza, hogy a nem vagyoni kár közvetlenül annak tudható be, hogy a Cedefop a kártérítés puszta kifizetésén túl nem hajtotta végre megfelelően a megsemmisítést kimondó ítéletet, és ezért megállapítást nyert a Cedefop jogellenes magatartása és a kár közötti ok-okozati összefüggés; hangsúlyozza, hogy a Cedefopnak most újra meg kell vizsgálnia a szerződés meghosszabbítására irányuló kérelmet, az eljárást a 2017-es helyzetet alapul véve le kell folytatnia, és a megsemmisített határozat helyébe lépő határozatot kell elfogadnia; ezt a felülvizsgálatot a személyzeti szabályzatban és a Cedefop belső felvételi szabályaiban meghatározott vonatkozó eljárást követve kell elvégezni, beleértve az esetleges szükséges kompenzációt is; sürgeti, hogy a személyzettel kapcsolatos döntéseket átlátható és nyomon követhető módon, a személyzeti szabályzatban foglalt valamennyi szabály alapján, időben hozzák meg;
97.tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az EU‑OSHA anélkül fizetett online tanfolyamokért, hogy megfelelően ellenőrizte volna, hogy a kiszámlázott órák megfelelnek-e a nyújtott szolgáltatásoknak, ami ellentétes az ügynökség pénzügyi szabályzatának 73. cikkével; tudomásul veszi az ügynökség azon pontosítását, hogy az előzetes ellenőrzéseket rutinszerűen végzik, és hogy ez az eset inkább a dokumentáció hiányosságát, mintsem az ellenőrzés hiányosságát tükrözte; üdvözli a szolgáltatásnyújtás teljes körű dokumentálásának biztosítása érdekében bevezetett további intézkedéseket, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jogszerűség és szabályszerűség garantálása érdekében valamennyi kifizetés esetében megbízható bizonyítási nyomvonalat tartsanak fenn;
98.megállapítja, hogy a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések 75%-a az azbesztnek való kitettséghez kapcsolódik, elismeri, hogy az EU-OSHA 2024-ben hozzájárult a Bizottság azbesztről szóló új iránymutatásaihoz, és arra ösztönzi az EU-OSHA-t, hogy továbbra is különítsen el személyzeti és költségvetési erőforrásokat arra, hogy hozzájáruljon az azbeszttel kapcsolatos tájékozottság növeléséhez és az azbeszttel kapcsolatos, Európa-szerte széles körben elterjedt probléma kezelésére szolgáló módszerek kidolgozásához;
99.emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 2022-ben két közbeszerzési szabálytalanságra mutatott rá az Európai Képzési Alapítványnál, amelyek 2024-ben szabálytalan kifizetéseket eredményeztek; megjegyzi, hogy egy esetben az Európai Képzési Alapítvány 1 millió EUR összegű tartalomtámogatási szerződést ítélt oda egy olyan ajánlattevőnek, amely nem érte el az előírt pénzügyi árbevételi küszöbértéket, és ezáltal a szerződés és a kapcsolódó kifizetések (2024-ben 186 175 EUR) szabálytalanná váltak; megjegyzi, hogy egy másik esetben az országon belüli támogatási szolgáltatásokra irányuló 4 millió EUR összegű nyílt közbeszerzés során a nyertes ajánlattevő nem bizonyította, hogy elegendő gazdasági és pénzügyi kapacitással rendelkezik, ami további szabálytalanságokat eredményezett a kifizetésekben (2024-ben 252 714 EUR); megjegyzi továbbá, hogy a helyszínen található LAN-infrastruktúrára vonatkozó 2023. évi pályázat során az ETF megfelelő indokolás nélkül túlzott követelményeket írt elő a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan, ami visszafoghatja a versenyt; tudomásul veszi, hogy az ETF elismerte ezeket a problémákat, és felülvizsgálta módszertanát, de ragaszkodik ahhoz, hogy az ETF-nek szigorúbb megfelelési mechanizmusokat kell bevezetnie a közbeszerzési szabályok jövőbeli megsértésének megelőzése érdekében;
100.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korábbi évek közbeszerzéssel kapcsolatos számos észrevétele továbbra is nyitott mind az Európai Munkaügyi Hatóság (2023-ban és 2024-ben kiadott korlátozott vélemény), mind az Európai Képzési Alapítvány esetében;
Egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ügynökségek ECDC, EFSA, EMA és EUDA.103.aggodalommal állapítja meg, hogy az EMA korábbi londoni épületével kapcsolatos probléma továbbra is fennáll, ami jelentős pénzügyi és működési kihívásokat jelent; tudatában van annak, hogy az EMA brexit miatti áthelyezése ellenére továbbra is pénzügyi felelősséggel tartozik ezekért a helyiségekért, amit tovább súlyosbított az albérlő bizonytalan pénzügyi helyzete a WeWork anyavállalatának 2023. novemberi csődjét követően; tudomásul veszi, hogy a maximális kitettség, beleértve az EMA által abban az esetben fizetendő helyiadó-kötelezettséget is, ha a helyiségek a bérleti szerződés fennmaradó részére megüresednek, 543 millió EUR-t tesz ki;
104.megjegyzi, hogy 2024 októberében az uniós költségvetési hatóságokkal folytatott megbeszéléseknek megfelelően és saját bérbeadójának egyetértésével az EMA megállapodott abban, hogy módosítja az albérlővel fennálló albérleti szerződést, megkönnyítve a bérleti díj csökkentését, ugyanakkor fenntartva a szolgáltatási díjak és a bérbeadói biztosítás teljes kifizetését; megjegyzi, hogy ez rendelkezéseket tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy az EMA vagy az albérlő bizonyos feltételek mellett idő előtt, azaz a 2039. júniusi lejárati időpont előtt is felmondhatja az albérletet. tudatában van annak, hogy e tekintetben az EMA céltartalékot képzett a hátrányos szerződésre, amelynek könyv szerinti értéke 2024. december 31-én 122,1 millió EUR volt; megjegyzi, hogy 2024-ben az EMA 11,2 millió EUR összegű készpénz-visszatérítést kapott a Bizottságtól, amelyet bevételként tüntetett fel; elismerését fejezi ki az EMA proaktív lépéseiért és körültekintő intézkedéseiért, amelyek célja az e kérdés következtében okozott pénzügyi terhek egy részének enyhítése;
105.rámutat arra, hogy addig az időpontig, amikor az EMA kibocsátotta beszámolóját, az albérlő teljesítette szerződéses kötelezettségeit és megfizette a 2025. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó bérleti és szolgáltatási díjakat;
106.támogatja az EMA igazgatótanácsának azon kérését, hogy ezt az ügyet a legmagasabb politikai szinten oldják meg, lehetővé téve ezáltal az EMA számára, hogy erőforrásait hivatalos megbízatására összpontosítsa, és Unió-szerte foglalkozzon a közegészségügyi prioritásokkal;
107.emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 2020-ban rámutatott az EMA két közbeszerzési szabálytalanságára, amelyek 2024-ben szabálytalan kifizetéseket eredményeztek; megjegyzi, hogy az EMA több informatikai keretszerződés esetében túllépte a pénzügyi felső határokat, mégpedig 77%-tól 124%-ig terjedő mértékben, megsértve ezzel a költségvetési rendelet 172. cikke (3) bekezdése a) pontjának iii. alpontját, ami 2024-ben 3,1 millió EUR összegű szabálytalan kifizetést eredményezett; tudomásul veszi az EMA válaszát, amely szerint a túllépésekre az előre nem látható jogalkotási és közegészségügyi fejleményekből eredő rendkívüli operatív igények kielégítése érdekében volt szükség, és hogy valamennyi szerződésmódosítást rögzítettek a kivételek nyilvántartásában;
108.felhívja a figyelmet a Bizottság 2024. június 28-i végrehajtási határozatára, amely visszavonta a C(2018)4831 bizottsági határozatot, amely megtagadta az „Aplidin (plitidepszin)” emberi felhasználásra szánt gyógyszer 726/2004/EK rendelet szerinti forgalombahozatali engedélyét; rámutat arra, hogy a visszavonás azon a megállapításon alapult, hogy a tanácsadó csoportban részt vevő egyik tudományos tanácsadóval kapcsolatos összeférhetetlenség aktív szerepet játszott egy versengő gyógyszer kifejlesztésében, amely körülménynek az objektív pártatlanság elve alapján ki kellett volna zárnia a részvételt; hangsúlyozza, hogy az EMA jelentős mértékben megerősítette a tudományos bizottsági tagok és szakértők egymással versengő érdekeinek kezelésére vonatkozó, az EMA igazgatótanácsa által 2024 decemberében elfogadott és 2025. május 1-jén hatályba lépett politikáját;
109.üdvözli az Európai Gyógyszerügynökségnek az amoxicillin tartalmú antibiotikumokat érintő európai gyógyszerhiány kezelése terén végzett munkáját, valamint e hiány kezelése érdekében a nemzeti gyógyszerügynökséggel folytatott együttműködését, aminek eredményeként az amoxicillint 2024-ben törölték a hiányzó gyógyszerek listájáról; ösztönzi az EMA-t, hogy hasonló célokra továbbra is vegyen igénybe személyzeti és költségvetési erőforrásokat;
110.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 12/2024. sz. különjelentésében azt ajánlotta, hogy az EMA folytassa a közérthető tájékoztatás nyújtására irányuló munkáját, hogy a nyilvánosság jobb betekintést nyerjen az uniós pénzeszközök ezen ügynökség általi felhasználásába;
111.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2024. decemberi különjelentésében azt ajánlotta, hogy az EMA működjön együtt az ECDC-vel és a HERA-val a világjárványokra való felkészültség javítása érdekében, egyértelműbb szerepek, az uniós források hatékonyabb felhasználása, valamint a világjárvány során kidolgozott eszközök, eljárások és iránymutatások felülvizsgálata révén annak meghatározása érdekében, hogy mely eszközöket kell megtartani vagy a tudományos és technológiai fejlődéssel összhangban kiigazítani, továbbá kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre megfelelő forrásokat ezen erőfeszítések támogatására;
112.kiemeli, hogy az EMA felhívta a figyelmet többek között az Európai Unió és az EGT tagállamaiban tapasztalható, jelenleg is fennálló kritikus gyógyszerhiányra, ideértve a leukémia, a limfóma, a petefészekrák és a kissejtes tüdőrák kezelésére szolgáló kulcsfontosságú rákgyógyszereket (fludarabin, vindezin, fluorouracil, ciszplatin, topotekán, metotrexát), valamint az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség kezeléséhez szükséges alapvető gyógyszereket (különböző inzulinok, liraglutid, dulaglutid) is;
113.súlyos aggodalmának ad hangot a költségvetési rendeletnek az EUDA közbeszerzési eljárásai során feltárt ismétlődő megsértései miatt, tudomásul véve a Számvevőszék által 2024-ben jelzett öt szabálytalanságot; hangsúlyozza, hogy e szabálytalanságok közé tartoznak a következők:- –a szerződések engedély nélküli felosztása és a tárgyalásos eljárások indokolatlan alkalmazása három olyan szerződés esetében, amely egy Lisszabonban tartott rendezvényre vonatkozott (helyszín és étkeztetés, összesen 210 668 EUR), valamint az alapvető dokumentáció hiánya és a közbeszerzési közzétételi követelmények be nem tartása;
- –egy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos jelentéstételi rendszerre vonatkozó, 410 000 EUR értékű szerződés súlyos hiányosságai, beleértve a megfelelő kiírási feltételek, az odaítélési szempontok és az értékelő bizottság hiányát, amelyek miatt mind a szerződés, mind annak 60 000 EUR összegű kifizetése szabálytalan;
- –a beiktatási ünnepségek tekintetében a megállapodás szerinti szerződéses értéket meghaladó, 14 007 EUR összegű túlfizetés, amely sérti az EUDA pénzügyi szabályzatának 73. cikkét;
- –hibás közbeszerzés egy 10 000 EUR értékű ukrajnai adatgyűjtési szerződés esetében, mivel hiányoztak az odaítélési kritériumok és a megfelelő dokumentáció;
- –a közzétételi követelményeknek és az összeférhetetlenségi nyilatkozatoknak való meg nem felelés egy 100 000 EUR értékű, ideiglenes szolgáltatásokra irányuló közbeszerzésben;
114.tudomásul veszi az EUDA válaszát, elismerve mind az eljárási hiányosságokat, mind pedig azt, hogy a megfelelés biztosítása érdekében nyomonkövetési intézkedésekre van szükség;
115.tudomásul veszi az EUDA folyamatban lévő végrehajtási késedelmeit a Belső Ellenőrzési Szolgálat humánerőforrás-gazdálkodási és etikai ajánlásai tekintetében, különös tekintettel a munkateher- és teljesítménymenedzsmentre vonatkozó nyitott ajánlásra, amely továbbra is megoldatlan a munkateher-értékelés végrehajtási kihívásai, valamint a személyzet/teljes munkaidős egyenérték elosztására és a költségek költségvetésbe való beállítására vonatkozó tevékenységalapú irányítási módszerek terén; tudatában van annak, hogy az ügynökség 2025. december 31-ig módosította a végrehajtási céldátumát;
116.tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az ECDC három közbeszerzési eljárását előzetes finanszírozási határozat nélkül indították meg, ami ellentétes az ECDC pénzügyi szabályzata 72. cikke (3) bekezdésének b) pontjával; megjegyzi továbbá, hogy egy 2,8 millió EUR összegű konferenciaszerződés értékelése során ellenőrzési hiányosságok tapasztalhatók, beleértve a kiválasztási kritériumok elégtelen ellenőrzését, valamint a kirívóan alacsony összegű ajánlatok ellenőrzésének elmaradását, ami sérti a költségvetési rendelet 151. és 167. cikkét, valamint I. mellékletének 23. szakaszát; tudomásul veszi a Központ korrekciós intézkedéseket körvonalazó válaszát, beleértve a megerősített előzetes ellenőrzést és a közbeszerzési értékelések jobb dokumentációját;
117.kiemeli, hogy a Számvevőszék azt ajánlja, hogy az ECDC működjön együtt a tagállamokkal az egységes, uniós szintű fertőző betegségek felügyeleti rendszerének megerősítése érdekében, javítsa a belső folyamatokat a gyorsabb és gyakorlatiasabb iránymutatások nyújtása érdekében, valamint közérthetőbben és egyértelműbben kommunikáljon a nyilvánossággal, hogy jobb tájékoztatást nyújtson az uniós pénzeszközök felhasználásáról, ahogy azt a Számvevőszék a 12/2024. sz. különjelentésében is megjegyezte;
A környezetvédelem és energiaügy területén működő ügynökségek ACER, ECHA, EEA és EFCA.123.tudomásul veszi a Számvevőszéknek az EEA-n belüli közbeszerzési szabálytalanságokra vonatkozó három észrevételét, többek között a következőket:- –az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés alapján teljesített szabálytalan kifizetések, 6 514 EUR visszatérítése az Ügynökségnek címzett számla nélkül a költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésével ellentétesen, valamint az ebédáraknak az elfogadott indexálási mechanizmust 34%-kal meghaladó emelése; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint ezek elszigetelt esetek voltak, az eljárásokat azóta tisztázták és megerősítették, és hogy az árkiigazítás a kivételes inflációs körülmények miatt történt;
- –belső szakértői találkozók rendszerének felhasználása az étkeztetési szolgáltatások megrendelésére a keretszerződésben előírt megrendelőlapok helyett, ami megakadályozza a felhalmozott kiadások megbízható nyomon követését, és azzal a kockázattal jár, hogy a költségvetési rendelet 111. cikkének (1) és (3) bekezdését megsértve túllépik a szerződések felső határát; tudomásul veszi az EEA válaszát, amely szerint a szakértői találkozók rendszere egyszerűsített ellenőrzési folyamatot biztosít, és ennek megfelelően módosítani fogja a keretszerződést; rámutat arra, hogy a Számvevőszék aggályainak teljes körű kezelése érdekében a szakértői találkozók rendszerét integrálni kell a számviteli rendszerbe annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi étkeztetési megrendelés automatikusan jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásokat eredményezzen;
- –a szerződés típusa: megjegyzi, hogy az EEA a költségvetési rendelet I. mellékletének 1.1. szakaszával ellentétben nem határozta meg a 731 000 EUR összegű informatikai tanácsadási szerződésre vonatkozó egyedi szerződés típusát (rögzített áras szerződés vagy idő- és alapanyagigényen alapuló szerződés), ami lehetetlenné tette a szerződés teljes összegének és a tanácsadónkénti árnak az összeegyeztetését; tudomásul veszi az EEA magyarázatát, amely szerint a mulasztásnak nem volt pénzügyi hatása, valamint azt a kötelezettségvállalást, hogy valamennyi jövőbeli szerződés tartalmazza ezt az információt;
124.tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az ECHA 8,1 millió EUR értékű egyedi informatikai infrastrukturális szerződést írt alá, amely 1,3 millió EUR-val meghaladja az engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyható felső határt; tudomásul veszi az ügynökség magyarázatát, amely szerint a szerződés az éves előirányzatok keretein belül a szolgáltatás volumenére vonatkozó, nem kötelező erejű becsléseken alapult, és hogy a tényleges költségvetési kötelezettségvállalások nem haladták meg az átruházott hatáskört; ösztönzi az ECHA-t, hogy biztosítsa a pénzügyi felhatalmazások és a szerződéses kötelezettségvállalások közötti egyértelmű összhangot; kéri az ügynökséget, hogy vezessen be továbbfejlesztett előretekintő átvilágítási mechanizmusokat az ügynökség szabályozási döntéshozatalával kapcsolatos munkában részt vevő külső vállalkozók számára;
125.felhívja a figyelmet azokra az aggályokra, amelyeket számos civil társadalmi szervezet vetett fel a Ramboll Germany GmbH esetében felmerülő esetleges szakmai összeférhetetlenséggel kapcsolatban; ez a tanácsadó cég korábban műszaki kutatásokat végzett az ECHA számára, miközben szolgáltatásokat nyújtott a PFA-anyagokra vonatkozó jövőbeli korlátozások befolyásolására törekvő ágazati érdekelt feleknek is; hangsúlyozza, hogy a szakértői tanácsadó struktúráknak a tudományos, ipari és civil társadalmi szakértelem kiegyensúlyozott képviseletét kell tükrözniük a legitimitás és a tényeken alapuló döntéshozatal megerősítése érdekében; elismeri a szervezetek azon állítását, hogy Ramboll párhuzamos tevékenységei veszélyeztethették a költségvetési rendelet 2. cikkének 56. pontjában és 143. cikkének d) pontjában előírt pártatlanságot; hangsúlyozza, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve értelmében az ügynökségnek biztosítania kell, hogy az intézményi pártatlanság és a közbizalom megőrzése mellett folytassák le a közbeszerzéseket és teljesítsék a szerződéseket; megjegyzi, hogy az észlelt összeférhetetlenség akkor is hatással lehet az uniós finanszírozású tevékenységek hitelességére, ha nem történt eljárási szabálytalanság; fokozott biztosítékokat szorgalmaz mind a tényleges, mind a látszólagos kockázatok kezeléséhez;
126.tudomásul veszi azonban az ECHA pontosítását, amely szerint a Ramboll Deutschland által az ügynökség számára a PFA-anyagokkal kapcsolatban végzett munkát 2020 és 2021 között végezték el, mielőtt a tanácsadó 2022-ben együttműködött az iparral, és hogy az összeférhetetlenségi értékeléseket az ECHA eljárásainak megfelelően végezték el a szerződés odaítélésekor; megjegyzi továbbá, hogy a jelenlegi 2024. évi keretszerződés értelmében a Ramboll nem nyújtott be ajánlatot egyedi szerződésekre; üdvözli az ECHA nyilatkozatát, amely szerint részletes belső felülvizsgálatot végzett a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre válaszul, és nem állapított meg olyan összeférhetetlenséget, amelyet nem kezeltek; hangsúlyozza azonban annak fontosságát, hogy minden külső vállalkozó esetében – különösen azoknál, akik érzékeny szabályozási döntésekhez vezető technikai munkában vesznek részt – szigorú, proaktív és előretekintő összeférhetetlenségi ellenőrzéseket biztosítsanak; hangsúlyozza, hogy a szakértői csoportokon belül egyensúlyt kell teremteni a különböző ágazatokból, többek között a magánszektorból, a tudományos ágazatokból és a civil társadalomból érkező tagok között, hogy különböző kompetenciákat és nézőpontokat képviseljenek; felkéri az ügynökséget, hogy a vállalkozók függetlenségének ellenőrzését építse be szélesebb körű belső ellenőrzési és kockázatkezelési keretébe; hangsúlyozza, hogy szilárd és proaktív eljárásokat kell biztosítani az összeférhetetlenség vagy a jogtalan befolyásolás kockázatának megelőzése érdekében;
127.tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az EFCA olyan közbeszerzési képletet alkalmazott az informatikai szolgáltatásokra, amelynek eredményeként az árkritérium tényleges súlyozása a Bizottság iránymutatásaiban ajánlott 30%-os minimum alá csökkent (a költségvetési rendelet I. mellékletének 21.2. pontja); tudomásul veszi az EFCA azon kötelezettségvállalását, hogy a jövőbeli közbeszerzési eljárásokban nem alkalmazza ezt a képletet;
128.tudomásul veszi a Számvevőszék két észrevételét az ACER azon közbeszerzési szabálytalanságaival kapcsolatban, amelyek 2024-ben szabálytalan kifizetéseket eredményeztek; rámutat arra, hogy a beszállítói politika változását követően az ACER a módosított szerződés aláírása előtt hat hétig jogalap nélkül rendelt informatikai támogató szolgáltatásokat, ami 8 179 EUR összegű szabálytalan kifizetést eredményezett, megsértve ezzel a költségvetési rendelet 172. cikkének (1) bekezdését; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint ezt a kivételt a szolgáltatás zavarainak elkerülése érdekében hivatalosan jóváhagyták, és hogy a kifizetéseket megfelelően nyújtott és dokumentált szolgáltatásokért teljesítették;
129.megjegyzi, hogy az ACER tárgyalásos eljárás keretében felülvizsgált pénzügyi ajánlatot fogadott el, amely a benyújtást követően 51 450 EUR-ról 79 450 EUR-ra növelte a szerződés értékét, megsértve ezzel a költségvetési rendelet 151. cikkét, 160. cikkének (1) bekezdését és 170. cikkét;
130.emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék azon észrevétele, hogy az ACER strukturálisan a kölcsönmunkaerőre támaszkodik, 2019 óta nyitott, és a kölcsönmunkaerő továbbra is hosszú távú feladatokat lát el, amelyeknek rendes körülmények között a közvetlenül alkalmazott személyzetre kellene hárulniuk; megjegyzi, hogy bár a kölcsönzött munkavállalók száma a 2023. évi 18-ról 2024-ben 16-ra csökkent, a helyzet továbbra is fennáll, és az ACER e tevékenységek egy részét alvállalkozásba kívánja adni; tudomásul veszi az ügynökség kérdőívre adott válaszait, amelyek szerint a belső erőforrások és a speciális szakértelem elégtelensége miatt kiterjedt kiszervezésre van szükség; megjegyzi, hogy az ACER funkciók széles körét szervezi ki, beleértve az energiaszabályozással, a jogi szolgáltatásokkal, a rendezvényszervezéssel és a különböző általános szolgáltatásokkal kapcsolatos, nagymértékben szakosodott tanácsadó irodákat és tanulmányokat, de a legjelentősebb függőség az informatikai területet érinti, ahol rendszerei tervezését, fejlesztését, bevezetését, támogatását, karbantartását és biztonságát nagyrészt külső szolgáltatók látják el; e tekintetben kiemeli, hogy több mint 100 külső informatikai szakértő (nem feltétlenül teljes munkaidőben) dolgozik az ACER-nek nyújtott informatikai szolgáltatásokon, szemben a mindössze 17 belső informatikai munkatárssal, ami jelentős strukturális egyensúlyhiányt eredményez; megjegyzi továbbá, hogy az ACER állítása szerint ezt a kiszervezési modellt a Bizottság kifejezetten ajánlotta, tekintettel az ügynökség korlátozott létszámtervére és erőforrásbeli korlátaira; hangsúlyozza azonban, hogy az alapvető informatikai képességek tekintetében a külső szolgáltatóktól való tartós függőség, valamint a kölcsönzött munkavállalók állandó feladatokra való folyamatos igénybevétele aggályokat vet fel a tudásmegőrzéssel, a működési folytonossággal és a hosszú távú intézményi kapacitással kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a tudásmegőrzés és a működési folytonosság biztosítása érdekében sürgősen foglalkozni kell a nagymértékű informatikai függőséggel; kéri a Bizottságot és az ACER-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elfogadott korrekciós intézkedésekről;
Egyéb területeken működő ügynökségek BEREC Hivatal, CdT, ENISA, EIT, EUSPA és ESA Euratom.132.megjegyzi, hogy két tárgyalásos eljárás során a BEREC Hivatal nem határozott meg kiválasztási kritériumokat a kiírási feltételekben, ellentétben a költségvetési rendelet I. mellékletének 18.2. pontjával, ami azzal a kockázattal jár a BEREC Hivatal számára, hogy a vállalkozó esetleg nem rendelkezik kapacitással a szerződések végrehajtására; tudomásul veszi a BEREC Hivatal magyarázatát, amely szerint a vállalkozók kapacitását előzetes konzultációk során értékelték, és biztosítani fogja, hogy valamennyi jövőbeli pályázatban meghatározzák a kiválasztási kritériumokat;
133.felhívja a figyelmet arra, hogy 2023 decemberéig a Bizottságnak az alapító rendelet 48. cikke értelmében el kellett végeznie a BEREC Hivatal ötéves értékelését, amelynek célja a BEREC Hivatalt érintő esetleges strukturális vagy megbízatásbeli változások, valamint azok pénzügyi következményeinek értékelése volt; megjegyzi, hogy 2024 végéig a Bizottság még nem véglegesítette ezt az értékelést, és egy európai parlamenti képviselő kérésének megfelelően a Bizottság tájékoztatta a Parlamentet, hogy az értékelő jelentést 2025 decemberében nyújtják be;
134.tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a CdT közbeszerzési szabálytalanságot követett el az informatikai berendezések rackjainak bérletére vonatkozó egyik szerződésben, amelyet 2016-ban hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében ítéltek oda; kiemeli, hogy a szerződést 13 alkalommal újították meg, helytelenül hivatkozva az ingatlanszerződésekre vonatkozó, az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 134. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti mentességre, amely rendelkezés a Számvevőszék megállapítása szerint nem alkalmazandó az informatikai rackok bérlésére;
135.megjegyzi, hogy az ENISA nem fogadott el megfelelő finanszírozási határozatot az operatív kiadásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások megindítása előtt, aláásva a hatékony tervezést és felügyeletet, és megsértve pénzügyi szabályzata 32. cikkének (1) bekezdését és 72. cikke (3) bekezdésének b) pontját; tudomásul veszi az ENISA válaszát, amely szerint egyetért az észrevétellel, és megtette a szükséges lépéseket a kérdés kezelése érdekében;
136.megállapítja, hogy négy konferencia (2022–2024) esetében az ENISA átlagos szállodai díjai meghaladták az uniós személyzetre alkalmazandó felső határokat, két rendezvény esetében pedig magasak voltak a lemondási díjak (az összköltség 30%-a); rámutat a konferenciaszervezésre vonatkozó iránymutatások vagy előzetes ellenőrzések hiányára; tudomásul veszi az ENISA válaszát, amely szerint egyetért, és korrekciós intézkedéseket fog hozni;
137.felhívja a figyelmet a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásra, amely nem rendelkezett elegendő dokumentációval a szerződés becsült értékének indokolásához, és nem határozott meg konkrét és mérhető kiválasztási kritériumokat, amint azt a költségvetési rendelet 167. cikke és I. mellékletének 18.2. pontja előírja; tudomásul veszi az ENISA válaszát, amely szerint már foglalkozott a felvetéssel;
138.tudomásul veszi a Számvevőszéknek az EIT-vel kapcsolatos észrevételét, különösen a támogatási kifizetésekhez tartozó költségtételek reprezentatív mintájának külső utólagos ellenőrzését, amely 0,4%-os általános hibaarányt eredményezett; megjegyzi, hogy a Számvevőszék újraszámította a mintára vonatkozó általános hibaarányt, amely magában foglalt egy további, az ellenőrzése során feltárt nem támogatható összeget, és arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási kifizetéseket 0,8%-os becsült hibaarány jellemezte, amely az EIT által 2024-ben elszámolt 6 millió EUR összegű támogatási kifizetésre vonatkozott, és azt jelzi, hogy mintegy 50 000 EUR-t érinthet hiba;
139.megjegyzi, hogy 2023-ban az EIT a támogatási megállapodásait éves struktúrából többéves struktúrává alakította át; felhívja a figyelmet arra, hogy ez a változás hatással van a jogszerűség és szabályszerűség számvevőszéki értékelésére, amelyet csak az időközi és záró kifizetések során lehet elvégezni; megjegyzi, hogy 2024-ben az EIT 412 millió EUR-t fizetett előfinanszírozásként többéves megállapodásokra, ami az év összes kifizetésének 92,9%-át tette ki; tudomásul veszi, hogy e kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét a következő években fogják értékelni; hangsúlyozza, hogy az előfinanszírozások ilyen magas aránya megerősített nyomonkövetési és ellenőrzési mechanizmusokat kíván meg a jövőbeli pénzügyi korrekciók vagy visszafizettetések kockázatának csökkentése érdekében;
140.aggodalmát fejezi ki az OLAF három különböző üggyel kapcsolatos, 2024-ben lezárt vizsgálatai és az azt követő pénzügyi és igazgatási ajánlásai miatt; megjegyzi, hogy az OLAF azt ajánlotta, hogy az EIT jelentős összegeket téríttessen vissza a vizsgálat alá vont kedvezményezettekkel; tudomásul veszi, hogy a visszafizettetendő összeg a 2020 és 2023 között odaítélt támogatási megállapodásokhoz kapcsolódik; megjegyzi, hogy 2024-ben az EIT 52,1 millió EUR összegű előfinanszírozási kifizetést teljesített a 2023. évi támogatási megállapodással kapcsolatban, és ez nem képezte részét a Számvevőszék 2024-es kifizetésekre vonatkozó ellenőrzési sokaságának;
141.tudomásul veszi különösen azt, hogy az EIT igazgatója a 2025. december 1-jén tartott meghallgatáson azt a magyarázatot adta, hogy a szabálytalanságok az EIT-támogatások kedvezményezettjeit, nem pedig az EIT személyzetének tagjait érintik, és hogy a két jelentős esetben maga az ügynökség tárta fel a szabálytalanságokat, és proaktívan jelentette azokat az OLAF-nak; megjegyzi továbbá, hogy az OLAF végleges jelentéseinek kézhezvételét követően az EIT azonnali korrekciós intézkedéseket hozott, különösen a fő szabálytalanság tekintetében, beleértve az érintett kedvezményezettnek teljesített valamennyi kifizetés felfüggesztését, a folyamatban lévő támogatási megállapodás idő előtti megszüntetését és a múltbeli érintett támogatásokra vonatkozó visszafizettetési eljárások megindítását, valamint a kedvezményezett kötelezését arra, hogy javítsa folyamatait és eljárásait; elvárja, hogy az EIT teljes mértékben hajtsa végre az OLAF ajánlásaiból eredő valamennyi nyomonkövetési intézkedést, és biztosítsa, hogy a megerősített ellenőrzési mechanizmusok hatékonyan csökkentsék a hasonló kockázatokat a jövőbeli finanszírozási ciklusokban;
142.rámutat arra, hogy a három eset egyikének bonyolultsága miatt az EIT szorosan együttműködik a Bizottság jogi szolgálataival, az OLAF-fal és a Költségvetési Főigazgatósággal, és a visszafizettetendő becsült összeg jelenleg mintegy 15–20 millió EUR;
143.elismeri, hogy 2024-ben az EIT értékelte belső kontrolljait, és három fő kockázatot azonosított, amelyek nagy valószínűséggel előfordulnak, és jelentős hatást gyakorolnak tevékenységeire:- –Elégtelen létszámú humánerőforrás: megjegyzi, hogy a Számvevőszék és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata elismeri ezt a kockázatot, kiemelve a létszámhiány miatti szabálytalanságokat; sürgeti a személyzet létszámának bővítését és a finanszírozás ennek megfelelő növelését;
- –A TIT-ek stratégiai előrehaladása: sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) az összehangolás elmaradása, a csalás vagy más tényezők miatt esetleg nem érik el a stratégiai célkitűzéseket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes TIT-ek még mindig lemaradásban vannak a csalás elleni rendszerekben, mivel a TIT-ekkel kapcsolatos OLAF-vizsgálatok folyamatban lévő felülvizsgálatai a források visszafizettetését tehetik szükségessé;
- –Kiberbiztonsági fenyegetések: a kibertámadások nagyon magas kockázatot jelentenek, hatással lehetnek az üzletmenet-folytonosságra, adatvesztést okozhatnak, és ronthatják a jó hírnevet;
144.felhívja a figyelmet az EIT 2025. évi költségvetés-módosításában szereplő két költségvetési szabálytalanságra:- –költségvetési egyensúly: megjegyzi, hogy az eredeti változat 463,6 millió EUR bevételt mutatott, szemben a 446,7 millió EUR kiadással, ami sérti a költségvetési keretrendelet 8. és 16. cikkét; tudomásul veszi a 2025. március 31-i helyesbített változatot;
- –bevételbesorolási hiba: megjegyzi, hogy az EIT 16,7 millió EUR külső címzett bevételt foglalt magában a 2. cím (Hozzájárulások) alatt ahelyett, hogy külön fejezetet hozott volna létre, megsértve ezzel a 8., 20., 21. és 25. cikket; megjegyzi, hogy az EIT azóta kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-ben átalakítja költségvetését az ilyen bevételek megfelelő besorolása érdekében;
145.megjegyzi, hogy az EIT utazási szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződése nem felel meg a szerződéses feltételeknek, mivel a megrendelőlapokat vagy egyedi szerződéseket nem használják utazási szolgáltatások megrendelésére; megállapítja, hogy az EIT jogi kötelezettségvállalást tett, hogy személyzeti kiküldetési megbízásokat vesz igénybe, de azokat nem közli a szerződő féllel, és ehelyett teljes felelősséget ruház az utazó személyzet tagjaira, akiknek közvetlenül e-mailben kell megrendelniük utazási szolgáltatásaikat; kiemeli azt a három esetet, amikor a megfelelően felhatalmazott személyzet nem hagyta jóvá a kiküldetési megbízásokat és a költségtérítési kérelmeket, és hogy az EIT nem rendelkezik megbízható rendszerrel a szerződéses felső határ betartásának nyomon követésére; tudomásul veszi az EIT válaszát, amely megerősíti, hogy a szerződések felső határát nem lépték túl, de felhívja az ügynökséget, hogy biztosítsa a jóváhagyó hatóság megfelelő felhatalmazását, és vezessen be nyomonkövetési rendszert a szerződések felső határának való megfelelés nyomon követésére;
146.megjegyzi, hogy az EIT C9-es előirányzatként 118 697 EUR összegben személyzeti költségekre vonatkozó kötelezettségvállalást vitt át 2025-re, annak ellenére, hogy a költségvetési keretrendelet 12. cikkének (5) bekezdése előírja az ilyen kötelezettségvállalások év végéig történő törlését; tudomásul veszi, hogy az EIT elismerte a kérdést, és elkötelezte magát a belső ellenőrzések megerősítése mellett az újbóli előfordulás megelőzése érdekében;
147.megjegyzi, hogy az Európai Unió Űrprogramügynöksége (EUSPA) az uniós űrprogram fő pilléreként stratégiai szerepet játszik az Unió ipari bázisának, versenyképességének és innovációjának megerősítésében; felkéri a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keret előkészítése során biztosítsa, hogy az EUSPA megfelelő felhatalmazással és elegendő erőforrással rendelkezzen teljesítményének és végrehajtási kapacitásának annak érdekében történő megerősítéséhez, hogy – többek között az uniós űrjogszabály szerinti új feladatok végrehajtása révén – támogatni tudja az Unió stratégiai autonómiáját és szuverenitását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió rezilienciája, biztonsága és technológiai függetlensége szempontjából kritikus területeken prioritásként kezeljék az európai közbeszerzést;
148.felszólítja az ügynökségeket, hogy tegyenek eleget a Számvevőszék észrevételeinek, különösen az alábbiak érdekében:- i.a BEREC Hivatalnak biztosítania kell a közbeszerzési szabályoknak való teljes körű megfelelést azáltal, hogy a tárgyalásos eljárások során szisztematikusan meghatározza a kiválasztási kritériumokat, és meg kell erősítenie a kapacitásbiztosítási mechanizmusokat;
- ii.felszólítja a CdT-t, hogy erősítse meg a közbeszerzési ellenőrzéseket az uniós és belső pénzügyi szabályoknak való meg nem felelés megismétlődésének megelőzése érdekében;
- iii.felszólítja az ENISA-t, hogy a beszerzést megelőzően fogadjon el finanszírozási határozatokat, vezessen be iránymutatásokat és előzetes ellenőrzéseket a konferenciaszervezésre vonatkozóan, és valamennyi eljárás során biztosítsa a teljes dokumentációt és a mérhető kiválasztási kritériumokat;
- iv.felszólítja az EIT-t, hogy erősítse meg a külső hitelesítők felügyeletét, és javítsa felülvizsgálati ellenőrzőlistáit, biztosítsa a megfelelő költségvetési egyensúlyt és bevételi besorolást, javítsa utazási szolgáltatási keretszerződésének végrehajtását, és erősítse meg a belső ellenőrzéseket a szabálytalan átvitelek elkerülése érdekében;
149.felszólítja továbbá az alábbi ügynökségeket:- i.a BEREC Hivatalt, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a Bizottság régóta esedékes ötéves értékelésének időben történő befejezéséről és nyomon követéséről;
- ii.az ENISA-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a közbeszerzés tervezésével, a konferenciaszervezéssel, valamint a kutatási és fejlesztési eljárás dokumentációjával kapcsolatos korrekciós intézkedések végrehajtásának előrehaladásáról;
- iii.az EIT-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az OLAF ajánlásainak végrehajtásáról és a megerősített ellenőrzési mechanizmusokról, hogy a jövőben elkerülhető legyen az ismétlődés; az (EU, Euratom) 2023/2841 rendelettel teljes összhangban folytassa kiberbiztonsági irányításának megerősítését a belső kiberreziliencia-képességek további javítása érdekében; dolgozzon ki a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó politikát annak érdekében, hogy lehetővé tegye az uniós források felhasználásának parlamenti és nyilvános ellenőrzését, különös tekintettel a tudományos és innovációs társulásokra (TIT-ek);
- iv.a CdT folytassa a dokumentumok hozzáférhetőségének javítását az Unió valamennyi nyelvén annak érdekében, hogy valamennyi uniós polgár számára egyenlő hozzáférést biztosítson;
150.kéri a Bizottságot, hogy:- i.valamennyi ügynökségnél azonosítsa az informatikai szolgáltatások beszerzésével kapcsolatos rendszerszintű problémákat, tárja fel, hogy az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében mindig szükség van-e új közbeszerzési felhívásokra, vizsgálja meg, hogy szükség van-e konkrét, rugalmasabb szabályok bevezetésére az informatikai beszerzések tekintetében, és nyújtson támogatást és felügyeletet az ügynökségek számára e tekintetben;
- ii.a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban nyújtson megfelelő képzést; sürgeti a Bizottságot, hogy valamennyi ügynökség esetében elemezze a közbeszerzési eljárások rendszerszintű problémáit, azonosítsa a konkrét problémás területeket, és javasoljon megoldásokat.