1.helyteleníti, hogy a nem uniós vállalkozások – köztük bizonyos esetekben a jelentős állami támogatásban részesülő vállalkozások – által támasztott tisztességtelen verseny uniós munkahelyek elvesztéséhez vezet, és számottevő fenyegetést jelent az európai vállalkozásokra, amelyek gyakran a készségek, a tudás és a tőke generációk közötti átadását elősegítő kkv-k és családi vállalkozások; emlékeztet arra, hogy a Bizottsághoz gyakran érkeznek az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból nyújtandó támogatás iránti kérelmek, ami munkavállalók elbocsátását és uniós vállalkozások amiatti megszűnését jelzi, hogy nem képesek versenyezni az uniós biztonsági, környezetvédelmi vagy munkaügyi normákat be nem tartó nem uniós vállalatok behozatalával;

2.komoly aggodalmának ad hangot a nem uniós e-kereskedelmi platformok által támasztott tisztességtelen verseny miatt, amelyek kihasználják a szabályozási hiányosságokat, veszélyeztetik a fogyasztók biztonságát és torzítják az egységes piacot; egyértelműbb szabályokat szorgalmaz a termékek származására, nyomonkövethetőségére és a felelős gazdasági szereplők azonosítására vonatkozóan, beleértve a CE-jelölés szigorúbb érvényesítését, valamint a „gyártó” és az „importőr” fogalmának meghatározását az uniós vállalkozásokkal, különösen a kkv-kal való tisztességes verseny támogatása érdekében;

3.rámutat, hogy a nem uniós online platformokon keresztül történő vásárlások ugrásszerű növekedését jelentős megfelelési kihívások kísérik a termékbiztonság és a belső piaci szabályoknak való megfelelés tekintetében; hangsúlyozza, hogy ezek a gyakorlatok tisztességtelen előnyhöz juttatják a nem uniós platformokat, nyomást gyakorolva az uniós vállalkozásokra, különösen a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra; rámutat, hogy az uniós gyártók szigorúbb piacfelügyeleti követelményekkel szembesülnek, mint a nem uniós e-kereskedelmi eladók; kiemeli, hogy az alacsony árú, az előírásoknak nem megfelelő behozatal csökkenti az EU piaci részesedését, és ez munkahelyek megszűnéséhez vezet;

4.emlékeztet a fogyasztók azon jogára, hogy megbízható tájékoztatást kapjanak a termékek származásáról, és úgy véli, hogy a legtöbb belső piaci fogyasztó hasznosnak tartaná a származási ország kötelező feltüntetését ahhoz, hogy vásárlásaival kapcsolatban gyorsan hozhasson megalapozott döntéseket;

5.úgy véli, hogy az offline és az online vállalkozásokra egyaránt alkalmazandó uniós szabályozási vívmányok következetes és időben történő végrehajtása kulcsfontosságú a nem uniós vállalatok által értékesítésre kínált, nem megfelelő, nem biztonságos és hamisított termékek súlyos és káros hatásainak kezeléséhez; hangsúlyozza a jogérvényesítési eszközök, például a megfelelő szankciók és az ideiglenes intézkedések gyorsabb alkalmazásának fontosságát, különösen az uniós jog ismételt, súlyos és rendszerszintű megsértése esetén;

6.kiemeli, hogy a vám- és piacfelügyeleti reformnak orvosolnia kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat azáltal, hogy megszünteti a jelenlegi jogszabályi keret szabályozási hiányosságait, és kifejezetten támogatja a kkv-kat a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése, a szabályokat betartó uniós gazdasági szereplők vámkezelési eljárásainak felgyorsítása, valamint az erőforrásoknak az ismétlődő jogsértéseket elkövető platformokon keresztül vagy ilyen eladóktól érkező magas kockázatú szállítmányokra való összpontosítása révén; hangsúlyozza, hogy a kkv-kat nem szabad hátrányos helyzetbe hozni a nagy platformokkal vagy a nem uniós exportőrökkel szemben;

7.elismeri a Bizottság arra irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseit, hogy csökkentse az európai vállalatok adminisztratív terheit; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a szabályozási keret javítására irányuló erőfeszítéseit az EU gazdasági versenyképességére gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében, és további erőfeszítésekre szólít fel az uniós ipar, a technológiai szuverenitás és a foglalkoztatás támogatása érdekében;

8.javasolja a vám- és piacfelügyeleti hatóságok megerősítését, jobb koordinálását és erőforrásaik növelését, például a magas kockázatú termékkategóriák célzott ellenőrzését, az új eszközökbe (pl. mesterséges intelligencia, blokklánc) való beruházást, a fokozott tesztelést és a személyzet szükséges képzését;

9.üdvözli a kis értékű küldeményekre vonatkozó hozzáadottértékadó- és vámmentesség megszüntetését, amelyről a Tanács a közelmúltban állapodott meg a 150 EUR értékhatár alatti, nem uniós országból uniós fogyasztónak küldött csomagok tekintetében; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség a vámhatóságok támogatásával fontos szerepet tölt be a vámbűncselekmények határokon átnyúló nyomozások során történő kezelésében, például a csalárd e-kereskedelmi nyilatkozatok és az alulértékelés kivizsgálásában, valamint az ellenőrzések és a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának elkerülésében;

10.hangsúlyozza, hogy a digitális termékútlevél gyors bevezetése – különösen számos online értékesített kritikus fontosságú termék esetében – elengedhetetlen a jelenlegi jogszabályok érvényesítésének megerősítéséhez; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul fogadja el a digitális termékútlevélre vonatkozó szükséges másodlagos jogszabályokat, különösen a textiltermékek, a lábbelik – beleértve az „ökológiai bőr” felhasználásával készülteket is –, a gyermekeknek szánt termékek, a kozmetikumok, az elektronikai és más olyan termékek tekintetében, amelyek esetében magas a meg nem felelési arány és az ehhez kapcsolódó kockázatok;

11.felhívja a Bizottságot, hogy védje meg az uniós vállalkozásokat a nem uniós országok gyártói által támasztott tisztességtelen versennyel szemben, hogy megmaradjanak az uniós munkahelyek, és az Unió – stratégiai függetlenségének erősítésével – képes legyen reagálni bármely, akár a Covid19-világjárványhoz hasonló válságra; helyteleníti, hogy az uniós biztonsági, környezetvédelmi és munkaügyi normákat megsértő nem uniós vállalatok által folytatott tisztességtelen verseny miatt munkahelyek szűnnek meg, amit gyakran olyan online platformok segítenek elő, amelyek lehetővé teszik a nem megfelelő termékek uniós piacra való könnyebb belépését; hangsúlyozza, hogy a termékbiztonságnak – különösen a gyermekeknek szánt termékek esetében – továbbra is elsődleges szempontnak kell maradnia;

12.riasztónak tartja, hogy a szabályokat be nem tartó eladók gyakran kibújnak az érdemi szankciók alól; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi értékesítési csatornán fokozzák a jelenlegi uniós jog összehangolt végrehajtását, többek között a bírságok és a tilalmak tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a nem biztonságos vagy nem megfelelő árukat haladéktalanul eltávolítsák, és az elkövetőket szankcionálják; hangsúlyozza, hogy a szigorúbb végrehajtás elengedhetetlen annak megakadályozásához, hogy a nem uniós eladók szisztematikusan alákínáljanak a szabályokat betartó vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, amelyek befektetéseket eszközölnek, hogy megfeleljenek az EU kötelező biztonsági, fenntarthatósági és minőségi szabályainak, amelyeket a nem uniós eladók megkerülhetnek;

13.helyteleníti egyes jelentős nem uniós online platformok üzleti modelljét, amely az uniós biztonsági és környezetvédelmi normáknak meg nem felelő áruk gyors, nagy tételben történő előállításán és forgalmazásán alapul; kiemeli, hogy az ilyen gyakorlatok szociális és környezeti dömpingnek minősülnek; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós szociális és környezetvédelmi jogszabályoknak való szigorú megfelelést, és hívja fel a figyelmet a tisztességtelen üzleti gyakorlatok környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásaira;

14.hangsúlyozza, hogy az online piactereknek az e-kereskedelem teljes behozatali láncában, többek között az uniós fogyasztóknak értékesítő harmadik felek tekintetében is biztosítaniuk kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és biztosítaniuk kell az uniós biztonsági és termékszabályoknak való megfelelést; támogatja a „vélelmezett importőr” koncepcióját, amelynek használata biztosítaná, hogy az EU-ba belépő termékek akkor is megfeleljenek az uniós szabályoknak, ha az eredeti exportőr az EU-n kívül található;

15.hangsúlyozza, hogy ellenőrizni kell az eladó személyazonosságát és rendelkezésre kell bocsátani az előírt megfelelési információkat, többek között a CE-jelölést és az EU-ban letelepedett felelős gazdasági szereplő azonosítását, továbbá haladéktalanul el kell távolítani a nem megfelelő vagy valótlanul címkézett termékeket; követeli, hogy a platformok biztosítsák a teljes körű együttműködést az illetékes hatóságokkal, többek között a nem uniós eladókra vonatkozó releváns adatok rendelkezésre bocsátása, valamint az ellenőrzések, a visszahívások és a fogyasztói jogorvoslat megkönnyítése révén; megjegyzi, hogy az uniós központokon keresztül történő teljesítés hozzájárulhat a hatékonyabb ellenőrzésekhez;

16.felhívja a Bizottságot, hogy tegyen proaktív lépéseket, és mielőbb alkalmazzon célzott kereskedelemvédelmi eszközöket, például dömping- és szubvencióellenes vizsgálatokat a tisztességtelen verseny uniós kiskereskedőkre, kkv-kra és iparra gyakorolt káros hatásainak ellensúlyozására, mivel azok nem képesek versenyezni a nem uniós országokban alkalmazott, államilag támogatott dömpinggyakorlatokból eredő, mesterségesen alacsony árakkal; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a panaszosok teljes körű támogatását a dömpingre és a támogatásra vonatkozó bizonyítékok bemutatásakor, és biztosítson egyszerűsített eljárásokat a kis gyártók számára;

17.sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a vámreformot, ennek körében szüntesse meg a kis értékű importra vonatkozó mentességeket, és vezessen be a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összeegyeztethető kezelési vagy vámkezelési díjakat; hangsúlyozza, hogy ezeknek a díjaknak hozzá kell járulniuk a vámhatóságok megnövekedett felügyeleti költségeinek fedezéséhez; kiemeli az uniós szintű megközelítés fontosságát a széttagoltság és a határokon átnyúló vásárlás elkerülése, valamint a tisztességes verseny biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a fokozott vámügyi reform – beleértve a jobb nyomonkövetési eszközöket és a célzott ellenőrzéseket – elengedhetetlen a tisztességtelen behozatal kezeléséhez, valamint a fogyasztói jogok és a megfizethetőség egyidejű védelméhez; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a tisztességtelen behozatal által jelentős mértékben érintett ágazatokra irányuló célzott uniós támogatási intézkedéseket, például az uniós forrásokhoz való hozzáférést, az innovációs támogatást, a készségfejlesztést és az exportdiverzifikációs programokat;

18.megerősített fogyasztói jogorvoslati mechanizmusokat szorgalmaz, amelyek lehetővé teszik az uniós fogyasztók számára, hogy visszatérítést, cserét vagy jogorvoslatot vegyenek igénybe a nem uniós eladóktól vásárolt nem biztonságos vagy nem megfelelő árukért; támogatja egy könnyen használható uniós online fogyasztói panaszbejelentő felület létrehozását, amely valamennyi uniós nyelven elérhető, és biztosítja, hogy a polgárok jogaik megsértése esetén gyorsan felléphessenek; ösztönzi egy uniós szintű figyelemfelkeltő kampány kidolgozását, amely népszerűsíti a felelős fogyasztást és az EU-ban gyártott termékeket, kiemelve azok társadalmi, környezeti és biztonsági előnyeit, ugyanakkor arra ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse meg a szigeti régióknak nyújtott támogatását, lehetővé téve e régiók számára az uniós termékekhez való hozzáférést;

19.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok nemzeti kormányainak és parlamentjeinek.