P10_TA(2026)0152Az „etnikai egységről és haladásról” szóló új kínai törvény és az etnikai identitások fokozódó elnyomásaAz Európai Parlament 2026. április 30-i állásfoglalása az „etnikai egységről és haladásról” szóló új kínai törvényről és az etnikai identitások fokozódó elnyomásáról (2026/2703(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel eljárási szabályzata 150. cikkének (5) bekezdésére és 136. cikkének (4) bekezdésére,

A.mivel a kisebbségek nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitásának védelme a nemzetközi szokásjogban gyökerezik, amint azt a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat is tükrözi; mivel minden államnak be kell tartania ezeket a normákat;

B.mivel 2026. március 12-én a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus elfogadta az etnikai egység és haladás előmozdításáról szóló törvényt, amely tovább integrálja az állami ideológiát, és előnyben részesíti a mandarint az oktatásban, a közéletben és a médiában, valamint fokozza az etnikai kisebbségi identitások, köztük a tibetiek, a hujok, az ujgurok, a mandzsuk és a mongolok intézményesített elnyomását és asszimilációját; mivel ez a törvény jelentősen eltér Kína 1984-es, a regionális etnikai autonómiáról szóló törvényétől;

C.mivel a törvény területen kívüli hatálya lehetővé teszi azon külföldi személyek büntetőeljárás alá vonását, akikről úgy vélik, hogy aláássák Kína „etnikai egységét”;

D.mivel Kína emberi jogi helyzetének romlása megterhelte az EU-val fenntartott kapcsolatait; mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának az EU Kínával fenntartott kapcsolatai középpontjában kell állnia;

1.határozottan elítéli Kína elnyomó asszimilációs politikáját és az egyetemes emberi jogok ebből következő megsértését, többek között Tibetben, Hszincsiangban és Belső-Mongóliában;

2.súlyos aggodalmának ad hangot az etnikai egység és haladás előmozdításáról elfogadott törvény miatt, amely nyíltan támogatja az asszimilációs politikákat, és korlátozza a különböző csoportok kulturális, vallási és nyelvi szabadságait Kínában és azon kívül;

3.sürgeti Kínát, hogy helyezze hatályon kívül ezt a törvényt, ezáltal eleget téve a megkülönböztetésmentességre, valamint az etnikai és vallási kisebbségek védelmére és előmozdítására vonatkozó, a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek;

4.felhívja a Tanácsot, hogy aktiválja az EU globális emberi jogi szankciórendszerét az e törvény kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős tisztviselőkkel és szervezetekkel szemben;

5.sajnálatát fejezi ki a törvény területen kívüli rendelkezései miatt, amelyek transznacionális elnyomásnak minősülnek; sürgeti az összes uniós tagállamot, hogy függesszék fel a Kínával kötött kiadatási szerződéseket annak érdekében, hogy megvédjék az EU-ban tartózkodó üldözött személyeket az e törvény szerinti transznacionális elnyomás kockázatától;

6.határozottan elutasítja a kínai hatóságok arra irányuló kísérleteit, hogy beavatkozzanak a tibeti buddhista szellemi vezetők elismerésébe és oktatásába; hangsúlyozza, hogy a dalai láma utódlása tisztán vallási kérdés, amelyet kizárólag a tibeti buddhista hagyományokkal összhangban kell meghatározni;

7.felszólít a kínai politikai foglyok, köztük Csogtrul Dordzse Den rinpocse, Palden Jese, a Szaharov-díjjal kitüntetett Ilham Tohti, a 11. pancsen láma Gedun Csötyi Nyima és Hada mongol aktivista azonnali szabadon bocsátására; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is vessék fel ezeket az ügyeket Kínával;

8.felhívja az ENSZ emberi jogi főbiztosát, hogy adjon ki aktualizált helyzetjelentést Kínáról, különös tekintettel a 2026. évi törvényre;

9.úgy véli, hogy e törvény bevezetése és végrehajtása súlyos következményekkel fog járni az EU és Kína közötti kapcsolatokra nézve;

10.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamoknak és más uniós intézményeknek, a kínai kormánynak, az ENSZ-nek és a Központi Tibeti Adminisztrációnak.