1.aggodalmát fejezi ki a jelenlegi többéves pénzügyi keret 7. fejezetének helyzete miatt; emlékeztet arra, hogy a megszorítások okai azok a csökkentések, amelyeket a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről való megállapodáskor a Bizottság által eredetileg javasolt, már akkor is nagyon alacsony összegre a Tanács alkalmazott, valamint a több éven keresztül a vártnál magasabb infláció halmozott hatása; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy 2024-től emeljék meg a 7. fejezet felső határát a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során; rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során nem foglalkoztak a 7. fejezet felső határának kérdésével; kiemeli, hogy a 2027-re előre jelzett negatív mozgástér feltételezi a 7. fejezet speciális eszközeinek az említett célra történő felhasználását; hangsúlyozza, hogy a speciális eszközöket továbbra is csak kivételes jelleggel, megfelelő indokokkal és kizárólag előre nem látható körülmények esetén szabad igénybe venni;

2.támogatja az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között az egyeztetés során 2026. április 15-én elért megállapodást, amely szerint a 2026-os költségvetéshez képest a növekedést 1,98 %-ban állapítják meg, ami a 2027-re tervezett 2 656 435 753 EUR összegű átfogó költségvetési szintnek felel meg, és ennek megfelelően csökkentik az alábbi költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat összesen 10 554 000 EUR-val:

1 0 0 6 — Általános költségtérítés, 1 4 0 5 01 — Tolmácsolási kiadások: külső tolmácsolás, 1 4 2 — Külső fordítási szolgáltatások, 1 6 1 2 07 — Tanulás és fejlesztés: külső képzés – DG ITEC, 2 0 0 7 04 — Építkezések és épületek belső kialakítása: Kapcsolattartó irodák/Európa-élményközpontok, 2 1 0 0 02 – Informatikai irányítás és kiberbiztonság – IKT-biztonság, kockázatok és megfelelés, 2 1 0 0 03 – Informatikai irányítás és kiberbiztonság – Kialakulóban lévő technológia, 2 1 0 1 02 – Üzleti alkalmazások kezelése – Informatikai megoldások megvalósítása, 2 1 0 1 13 – Üzleti alkalmazások kezelése – DG FINS, 2 1 0 2 03 – Infrastruktúra és üzemeltetés – Távközlés, 2 1 0 2 04 – Infrastruktúra és üzemeltetés – Vállalati infrastruktúra, 2 1 0 2 05 – Infrastruktúra és üzemeltetés – Szoftverek – Infrastruktúra, 2 1 0 2 07 – Infrastruktúra és üzemeltetés – Nyomtatáskezelés, 2 1 0 3 01 – Digitális munkahelyi szolgáltatások és berendezések – Egyéni informatikai berendezések, 2 1 2 0 0 01 – Bútorok: bútorok vásárlása, bérlése, karbantartása és javítása, 2 1 6 0 01. – Képviselők, egyéb személyek és ingóságok szállítása: képviselők utaztatása (bérlés és használat), 3 0 0 0 02 — A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek: a három munkahelyszínen kívülre történő kiküldetések, 3 0 0 0 03 — A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek: tanulás és fejlesztés, 3 2 1 0 01 — A parlamenti kutatási szolgáltatásokra, többek között a könyvtárra, az irattárra, a tudományos és technológiai alternatívák értékelésére (STOA) és az Európai Tudományos Médiaközpontra fordított kiadások: hatásvizsgálat és európai hozzáadott érték, 3 2 2 0 09 – Dokumentációs kiadások: előfizetések és médiafigyelés, 3 2 4 2 01 — Közzététellel, tájékoztatással és nyilvános rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos kiadások: tájékoztató kampányok, 3 2 4 3 01 — Az Európai Parlament látogatóközpontjai: Parlamentárium és „Európa-élményközpontok”, 3 2 4 3 02 — Az Európai Parlament látogatóközpontjai: Európai Történelem Háza, 101 – Rendkívüli tartalékalap.

Továbbá úgy határoztak, hogy az Elnökség által 2026. március 9-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben szereplő kiadások szintjét 1 514 900 EUR-val növelik, és ennek megfelelően növelik a következő költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat:

4 0 3 — Európai politikai alapítványok finanszírozása, és 4 4 0 — A volt képviselők üléseinek és egyéb tevékenységeinek költsége.

3.emlékeztet arra, hogy a költségvetés közel kétharmadát jogszabályi kötelezettségek határozzák meg; emlékeztet arra, hogy fizetéseknek a személyzeti szabályzattal és az európai parlamenti képviselők statútumával összhangban történő indexálása a Bizottság jelenlegi becslései szerint 2026 júliusára 2,2 %-os, 2027 júliusára pedig 2,3 %-os mértékű lesz;

4.megjegyzi, hogy a 2026. évi költségvetéshez viszonyított 51,6 millió EUR összegű növekedésből 32,6 millió EUR összegű növekedés pénzügyi jogszabályi kötelezettségekből ered, és főként a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (16,2 millió EUR) és a szerződéses alkalmazottak (1,7 millió EUR) fizetéseinek aktualizálásához kapcsolódik; üdvözli, hogy 2027-től rendkívüli közvetlen támogatást irányoznak elő minden Luxemburgban dolgozó gyakornok számára (a szakmai gyakorlat minden hónapjára legfeljebb 500 EUR-t), hogy segítsenek nekik megbirkózni a növekvő lakhatási költségekkel; kéri, hogy a növekvő megélhetési költségekkel összefüggésben a munkavégzés helyétől függetlenül biztosítsák a szakmai gyakorlatok hozzáférhetőségét a fiatalok számára; üdvözli az Elnökség azon döntését, hogy lemond a 2026. évi általános költségtérítés indexálásáról;

5. megjegyzi, hogy a parlamenti asszisztensi juttatásra előirányzott összeget a múltbeli tendenciák alapján becsülik meg; hangsúlyozza, hogy a képviselőket semmilyen körülmények között nem lehet megfosztani – a vonatkozó költségvetési sor forráshiánya miatt – attól a joguktól, hogy a vonatkozó szabályokkal összhangban teljes mértékben kihasználják ezt a juttatást; kéri a főtitkárt, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a költségvetési sor végrehajtásáról, és tegye meg a megfelelő intézkedéseket, ha felmerül annak kockázata, hogy a pénzügyi források nem lesznek elegendők;

6.megjegyzi, hogy a Parlament 2027-re – immár negyedik éve – nem kér további álláshelyeket;

7.megjegyzi, hogy a nem jogszabályban előírt kiadások 2026 és 2027 között 2 %-kal növekedtek;

8.üdvözli a főtitkár igazgatási együttműködéssel, tervezéssel és egyszerűsítéssel kapcsolatos, a Metsola elnök által 2025. június 16-án javasolt reformokkal összhangban végzett, folyamatban lévő munkáját, amelynek célja a hatékonyság növelése, az erőforrások hatékony felhasználása és lehetőség szerint megtakarítások elérése; megerősített jelentéstételi mechanizmusokat szorgalmaz az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében; kéri a főtitkárt, hogy rendszeresen tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot az igazgatási egyszerűsítésre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról, valamint azoknak a költségvetésre és a személyzetre gyakorolt hatásairól;

9.tudomásul veszi a 2025 januárja óta működő négy új tematikus főigazgatóságot, amelyek jogalkotási, költségvetési és ellenőrzési tevékenységekért felelősek annak érdekében, hogy javítsák a Parlament mint társjogalkotó, a költségvetési hatóság egyik ága és mint mentesítésért felelős hatóság működését;

10.tudomásul veszi a belső források átcsoportosítását az elkülönített álláshelyek száma (+15 % 2024 és 2026 között), a külső személyzetre vonatkozó költségvetési keretösszeg (1400. jogcím, a 2024. évi 3,2 millió EUR-ról 2027-re 8 millió EUR) és a képviselőknek nyújtott szakértelem megerősítését célzó külső szakértői költségvetés (3200. jogcím, a 2024. évi 3,2 millió EUR-ról 2027-re 7,7 millió EUR) tekintetében; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy ezek a növelések indokoltak és arányosak maradjanak, és egyértelmű hozzáadott értéket teremtsenek; kéri a főtitkárt, hogy rendszeresen tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot az említett négy új főigazgatóság erőforrásainak alakulásáról és felhasználásáról; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azon fontos célkitűzés teljesülését, hogy a Parlament jobban tudja támogatni a képviselők munkáját; hangsúlyozza emellett a képviselőcsoportok abban játszott kulcsfontosságú szerepét, hogy szakértői és politikai támogatást nyújtsanak a képviselőknek jogalkotási és parlamenti munkájuk során;

11.emlékeztet arra, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettség egyformán vonatkozik az uniós források valamennyi kedvezményezettjére, beleértve a Parlamenten belül működő képviselőcsoportokat is; megjegyzi, hogy az immár Patrióták Európáért képviselőcsoporttá átalakított korábbi Identitás és Demokrácia képviselőcsoport által az uniós forrásokkal való feltételezett visszaéléssel kapcsolatos vizsgálatok és visszafizettetési intézkedés rávilágítanak a szilárd belső ellenőrzések, a hatékony utólagos ellenőrzések és a gyors helyreállítási mechanizmusok fontosságára a Parlament igazgatásán belül; felhívja a Parlament igazgatását, hogy haladéktalanul zárja le az összes függőben lévő visszafizettetési eljárást, és utalja a szabálytalan kiadásokra vonatkozó bizonyítékokat az OLAF-hoz és az Európai Ügyészséghez; hangsúlyozza, hogy az Unió csalás elleni architektúrájának hitelessége attól függ, hogy azt következetesen alkalmazzák-e valamennyi kedvezményezettre, beleértve a Parlamenten belüli kedvezményezetteket is;

12.megjegyzi, hogy a teljes informatikai költségvetés a 2027. évi becslések szerinti teljes költségvetés 7,6 %-át, vagyis 202,4 millió EUR-t tesz ki; hangsúlyozza a megbízható kiberbiztonsági infrastruktúra fontosságát a zavaros geopolitikai viszonyok idején; emlékeztet arra, hogy a kiberbiztonságra vonatkozó pénzügyi előirányzatokat fokozatosan a Parlament IKT-költségvetésének 10 %-ára tervezik növelni; megjegyzi, hogy ezt a tervezett növelést a lehető leghamarabb végre kell hajtani;

13.hangsúlyozza, hogy geopolitikai bizonytalanság idején a Parlament kiberbiztonsága kulcsfontosságú prioritás; megjegyzi, hogy a kiberbiztonságra elkülönített teljes összeg 16,9 millió EUR, amely magában foglalja a központosított kiberbiztonságra vonatkozó sor 55 %-os növelését 2026-hoz képest; emlékeztet arra, hogy a kiberbiztonsági beruházások kulcsfontosságúak a Parlament és az Unió demokratikus hangjának védelmezésében, valamint a Parlament megfelelő működésének biztosításában;

14.hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek élen kell járnia a digitálisabb munkamódszerek elfogadásában; üdvözli a mesterséges intelligenciába (MI) történő, 1 millió EUR összegű beruházásokat; sürgeti a mesterséges intelligencia használatának fokozását a hatékonyság növelése, valamint az e területtel kapcsolatos szuverenitás megerősítése érdekében, a kapcsolódó – többek között etikai és adatvédelmi – kockázatokra is figyelemmel; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésének egyensúlyt kell teremtenie az innováció és a szükséges biztosítékok között; kiemeli a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése terén; ösztönzi egyértelmű iránymutatások és biztosítékok kidolgozását a mesterséges intelligencia felelős és átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében, az alapvető jogok, a biztonság és az elszámoltathatóság fenntartása mellett előmozdítva az innovációt; megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését az Elnökség által megállapított elvekkel összhangban szorosan nyomon fogják követni; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciába történő beruházásoknak nemcsak az adminisztratív hatékonyságra kell összpontosítaniuk, hanem a demokratikus átláthatóság és a polgári szerepvállalás fokozására is;

15.hangsúlyozza, hogy a geopolitikai helyzetre és azokra a beruházásokra tekintettel, amelyeket az Európai Uniónak stratégiai autonómiája érdekében végre kell hajtania, az Európai Parlamentnek példát kell mutatnia; tudomásul veszi a Parlament digitális szuverenitással kapcsolatos álláspontjának megerősítését célzó konszolidált cselekvési terv előkészítését; várakozással tekint az elért eredményekről szóló rendszeres tájékoztatás elé; hangsúlyozza a magas szintű kiberbiztonság, adatvédelem és reziliencia biztosításának fontosságát a Parlament digitális infrastruktúrájában; hangsúlyozza, hogy gondosan értékelni kell a nem európai szolgáltatókra való ráutaltsággal kapcsolatos kockázatokat, többek között kockázatértékelések révén; hangsúlyozza a biztonságos, versenyképes és megbízható megoldások fenntartásának fontosságát, többek között – amennyiben megvalósítható – az európai szolgáltatók előnyben részesítése révén; felszólít a Parlament kommunikációs csatornáinak és digitális eszközeinek rendszeres értékelésére a biztonság és az uniós jognak való megfelelés alapján, más uniós intézményekkel összehangolt módon, a Parlament adatai védelmének és kommunikációja integritásának biztosítása érdekében;

16.tudomásul veszi az épületekkel kapcsolatos új megközelítést, amely új épületek vásárlása helyett konszolidációs szakaszba lépett, figyelembe véve a fenntarthatóságot, valamint a képviselők, a személyzet és a látogatók számára biztosítandó akadálymentességet és mobilitást;

17.tudomásul veszi, hogy a SPAAK épület felújítása 2027-től kezdődik; tudomásul veszi, hogy a felújítás teljes költségvetését 455 millió EUR-ban határozták meg, és hogy 2027-re 77,67 millió EUR-t irányoztak elő; hangsúlyozza, hogy ezek a költségek nem szerepelnek a 2027. évi költségvetésben; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a költségek szigorú ellenőrzését, az átláthatóságot és a tervezett költségvetés betartását;

18.tudomásul veszi, hogy a Parlament kölcsönöket kíván felvenni – többek között az Európai Beruházási Banktól – a SPAAK felújítási projektjének finanszírozására; tudomásul veszi, hogy a 2027. évi költségvetésben szerepelnek a kamathoz (3,17 millió EUR) és a tőketörlesztéshez (0,65 millió EUR) kapcsolódó költségek; sürgeti, hogy adott esetben a felújítási munkálatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó költségeket is egyértelműen sorolják fel és szerepeltessék a költségvetésben; felhívja igazgatási szerveit, hogy folyamatosan tájékoztassák a Költségvetési Bizottságot a hitelekre alkalmazandó kamatlábakról és a tőketörlesztés hosszú távú tervezéséről; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a prudens adósságkezelést;

19.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európa-élményközpontok valamennyi tagállamban tervezett létrehozása késik; üdvözli az Elnökség által 2025. március 31-én jóváhagyott, az Európa-élményközpontok használatának optimalizálására irányuló, a tagállamok eltérő helyzetét figyelembe vevő új koncepciót; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európa-élményközpontok vonzó látogatói élményt kínáljanak a polgárok bevonzása érdekében; kéri, hogy az Európa-élményközpontok létrehozása során biztosítsanak elsőbbséget a három munkahelyszíntől legtávolabb eső tagállamoknak, biztosítva ugyanakkor, hogy fejlesztésük és működésük költséghatékony maradjon; emlékeztet arra, hogy az Európa-élményközpontoknak minden polgár számára lehetővé kell tenniük az uniós intézmények működésének és közös értékeinknek a jobb megértését; hangsúlyozza, hogy az e központok számára elkülönített költségvetési előirányzatokat hatékonyan kell felhasználni annak biztosítása érdekében, hogy nagy hatású kommunikációt folytassanak és tájékoztatást nyújtsanak, különösen a fiatalok és a kiszolgáltatott csoportok számára; hangsúlyozza, hogy a finanszírozásnak prioritásként kell kezelnie az uniós politikák helyi hatására vonatkozó tényszerű és hozzáférhető információk terjesztését, ami költséghatékony eszközt jelent az Unió demokratikus integritásának dezinformációval szembeni védelmében;

20.emlékeztet az Európai Parlament „Nagykövet iskola” programjának fontosságára a fiatal európaiak aktív szerepvállalásának előmozdítása érdekében, valamint a David Sassoli tiszteletére elnevezett, fiatal újságíróknak szóló képzési program fontosságára annak érdekében, hogy az újságírók jobban megértsék az Uniót és annak működését, ami a legjobb ellenszer a dezinformációval szemben, tekintettel azokra a közelmúltbeli tendenciákra, amelyek a tömegtájékoztatás szabadságának és függetlenségének aggasztó csökkenését mutatják Unió-szerte;

21.megismétli, hogy támogatja egy a 20. századi totalitárius rendszerek áldozatairól megemlékező, a történelmi tapasztalatok sokféleségét tükröző páneurópai emlékmű megépítését Brüsszelben; felhívja az Elnökséget, hogy határozat elfogadása céljából vizsgálja meg ezt a felvetést, kellően figyelembe véve a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éveinek költségvetési korlátait és az európai polgárok előtt álló gazdasági nehézségeket;

22.hangsúlyozza, hogy csökkentené a pénzügyi és környezeti költségeket, ha a Parlament egyetlen székhellyel rendelkezne; emlékeztet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés szerint a Parlament székhelye Strasbourgban található; megjegyzi, hogy a tartós változásokhoz a Szerződés módosítására lenne szükség, amihez egyhangúság szükséges;

23.üdvözli a Parlament környezetközpontú irányítási rendszerének (EMAS) 2025–2029-re vonatkozó célkitűzéseit; üdvözli a 2025 és 2029 között tervezett energiahatékonysági és környezeti felújítási intézkedések részét képező infrastrukturális beruházásokat, amelyek jó ár-érték arány eléréséhez fognak vezetni; tudomásul veszi, hogy a 2027. évi költségvetési javaslatban 8,97 millió EUR összegű költségvetést irányoztak elő az energiahatékonyságra és a környezetvédelemre irányuló beruházásokra az épületek környezeti teljesítményének további javítása érdekében; megjegyzi, hogy ez a 2026. évi költségvetéshez képest 6,1%-os növekedésnek felel meg; üdvözli, hogy a Parlament fotovoltaikus napelemeket telepített és telepít továbbra is a helyben előállított megújuló energia részarányának további növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az ilyen beruházások mérhető hatékonyságnövekedést eredményezzenek, tekintettel a geopolitikai helyzetre is, és hosszú távú költségmegtakarítást eredményezzenek;

24.emlékeztet arra, hogy a Parlament szénlábnyomának közel kétharmada személyszállításból származik; megjegyzi, hogy a Parlament költségvetésének jelentős részét, 2027 folyamán 162,1 millió EUR-t a képviselők és a személyzet kiküldetési költségeinek fedezésére fordítják; szorgalmazza, hogy a Parlament szervei gondolják át a három munkahelyen kívüli kiküldetésekkel kapcsolatos gyakorlatokat, valamint hogy a kiküldetési szabályok és gyakorlatok kerüljenek felülvizsgálatra azzal az általános céllal, hogy a kiküldetések száma és a kapcsolódó pénzügyi és környezeti költségek csökkenjenek; ösztönzi a képviselőket, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési alternatívákat és kiváló ár-érték arányú repülési lehetőségeket vegyenek igénybe;

25.üdvözli a tömegközlekedés ingázásra való fokozott használatát, ugyanakkor tudomásul veszi a tömegközlekedési bérletek pénzügyi támogatási rendszere iránti megnövekedett igényt, különösen Brüsszelben, ami az előirányzatok növekedéséhez vezet; úgy véli, hogy a Parlamentnek jó példával kell elöl járnia, és ösztönöznie kell az erőforrások hatékony felhasználását biztosító lehetséges intézkedéseket azáltal, hogy javítja az ingázásra szolgáló fenntartható közlekedési módokat, és további ösztönzőket teremt a kerékpáros ingázáshoz;

26.tudomásul veszi a szén-dioxid-kreditek árának jelentős emelkedését, amelynek a jelenlegi kibocsátási szinteken a becslések szerint 2027-ben 950 000 EUR-ra lenne szüksége; felhívja igazgatási szerveit, hogy kezeljék prioritásként a Parlament kibocsátásainak csökkentését, többek között a tiszta fűtési, szellőzési és légkondicionáló rendszerekbe, különösen a brüsszeli hőszivattyú-berendezésekbe történő beruházások növelése, valamint – amennyiben észszerű – a kibocsátás csökkentésére irányuló egyéb arányos és költséghatékony intézkedések révén, ahelyett, hogy szén-dioxid-krediteket vásárolnának; üdvözli, hogy 2025 júliusától kibővített vasúti kínálatot vezettek be a strasbourgi kiküldetésekre, ami pozitív lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé;

27.felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy további késedelem nélkül hozzon határozatot belső szabályzatának azon vonatkozó cikkeiről, amelyek a képviselőket a Parlament három munkahelyszínén kívüli hivatalos kiküldetéseken és küldöttségekben kísérő akkreditált parlamenti asszisztensek részvételére vonatkoznak, amennyiben képviselőcsoportjuk kiküldetésben résztvevő személyzetének egyetlen tagját sem jelentették be hivatalosan a Parlament Főtitkárságának;

28.úgy véli, hogy a Parlamentnek jó példával kell elöl járnia a fogyatékossággal élő személyek jogai terén, mind munkáltatóként, mind pedig közintézményként; üdvözli a Parlament arra irányuló politikáját, hogy biztosítsa a Parlament épületeinek teljes mértékben önálló használatát a fogyatékossággal élő személyek számára, és támogatja az e tekintetben szükséges további intézkedéseket és kiigazításokat; megjegyzi, hogy a költségvetés erre a célra 2,07 millió EUR-t biztosít strasbourgi épületei számára; hangsúlyozza, hogy az akadálymentességnek kulcsfontosságú kritériumnak kell lennie a SPAAK épület felújítása és valamennyi digitális platform fejlesztése során;

29.üdvözli az Elnökök Értekezlete és az Elnökség által jóváhagyott közelmúltbeli kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik a perinatális időszakban a képviselők számára, hogy szavazati jogukat meghatalmazottjukra ruházzák át, elismerve, hogy ez pozitív lépés a parlamenti munka nagyobb inkluzivitása felé, és felszólítja az összes felet az intézkedések gyors végrehajtására; hangsúlyozza azonban, hogy ez az intézkedés nem tesz eleget a Parlament azon ismételt kérésének, hogy ne csak a perinatális időszakban lévő képviselők, hanem a szülői vagy apasági szabadságon lévő, illetve az igazolt hosszú távú betegség esetén távol levő képviselők számára is biztosítsák a szavazáshoz való jogot;

30.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament Wayenberg épületben működő bölcsődéje által nyújtott szolgáltatások minőségét és folytonosságát több tényező is kedvezőtlenül befolyásolja, ideértve a 2020 óta bekövetkező gyakori szolgáltatóváltást, valamint a munkaerőhiány és a személyzet gyakori távolléte és fluktuációja okozta kihívásokat; megállapítja, hogy a Parlament brüsszeli gyermekgondozási szolgáltatásaira vonatkozó jelenlegi szerződést egy új vállalkozásnak ítélték oda, amelyet röviddel a pályázati felhívás közzététele után hoztak létre, és amely állítólag kapcsolatban áll a korábbi szolgáltatóval, az Esedrával; emlékeztet arra, hogy a Wayenberg épületben található bölcsőde korábbi szolgáltatójával, az Esedrával kötött szerződést a Parlament idő előtt felmondta, miután több súlyos vád merült fel a vállalkozóval szemben; megismétli, hogy főszabály szerint a külső személyzet tisztességes munkakörülményeit és megfelelő fizetését, ideértve a képzést, a készségfejlesztést, az erőszakkal és zaklatással szembeni védelmet célzó intézkedéseket, az érdemi szociális párbeszédet és a személyzet jóllétébe való beruházást adott esetben prioritásként kell kezelni a Parlament közbeszerzéseiben; felszólít a közbeszerzési eljárás és a jelenlegi szerződés végrehajtásának független külső ellenőrzésére, beleértve a munkakörülmények és a személyzet jóllétének független értékelését;

31.üdvözli a Strasbourgban kialakított családi szobát, amely értékes támogatást nyújt a képviselők és a kisgyermekes személyzet számára parlamenti tevékenységeik során; megjegyzi azonban, hogy kapacitása korlátozott, összesen 30 gyermek befogadására alkalmas; megállapítja, hogy az európai parlamenti képviselők és a parlamenti személyzet átlagos életkora az elmúlt években csökkent, ami a fiatal családok számának növekedéséhez és a gyermekgondozási létesítmények iránti kereslet növekedéséhez vezetett; felhívja az Elnökséget és a főtitkárt, hogy határozzanak meg és léptessenek életbe megoldásokat a strasbourgi gyermekgondozás további javítására;

32.megismétli a főtitkárnak szóló azon felhívását, hogy fektessen hangsúlyt arra az alapelvre, hogy valamennyi személyzetfelvételt a kompetenciára kell alapozni, biztosítva ugyanakkor a földrajzi egyensúlyt valamennyi tagállam között a személyzet valamennyi szintjén; hangsúlyozza, hogy a méltányos földrajzi képviselet elérése a közigazgatás minden szintjén – az életkor és a nem tekintetében is – elengedhetetlen egy ténylegesen európai közszolgálat előmozdításához; megjegyzi, hogy a Parlament intézkedéseket hozott e cél támogatására, többek között az állampolgárság szerinti versenyvizsgák megszervezése révén; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a versenyvizsgák folyamatát, ugyanakkor fenn kell tartani a szigorú, érdemeken alapuló kiválasztási megközelítést;

33.kiemeli, hogy a többnyelvűség kulcsfontosságú elv, amelyen a Parlament munkája alapul; kéri, hogy a Parlament adott esetben használja ki a többnyelvűséggel kapcsolatos szolgáltatások jelentős technológiai fejlődését, beleértve a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát is;

34.tudomásul veszi az Európai Unió Törvényszékének 2025. december 17-i ítéletét A Törvényszék 2025. december 17-i ítélete, FE kontra Parlament, T‑483/24, ECLI:EU:T:2025:1121., amely megerősíti az Elnökség által 2023-ban a képviselők önkéntes nyugdíjalapjával kapcsolatban elfogadott intézkedések jogszerűségét; kiemeli, hogy bár ezek az intézkedések 63%-kal csökkentették a juttatási kötelezettséget, az alap továbbra is nagyon törékeny pénzügyi helyzetben van; elvárja, hogy naprakész tájékoztatást kapjon az önkéntes nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további fejleményekről;

35.hangsúlyozza, hogy a plenáris ülés által megszavazott kéréseket kiemelt prioritásként hajtsák végre;

36.elfogadja a 2027. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

37.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.