1.üdvözli az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus terén az elmúlt évtizedben elért haladást; felszólít a bankunió teljes körű és gyors kiteljesítésére, beleértve a harmadik pillére, az európai betétbiztosítási rendszer létrehozásával kapcsolatos munka folytatását, valamint a piaci integráció elmélyítésére és a tőke és a likviditás bankcsoportokon belüli hatékony áramlásának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy a bankuniónak egy inkluzívabb, versenyképesebb és fenntarthatóbb pénzügyi rendszert kell támogatnia, amely összhangban van a társadalmi kohézióval és a zöld és digitális kettős átállással;

2.felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a bankunió, valamint a megtakarítási és beruházási unió kiteljesítését; kiemeli ezek fontosságát a polgárok, a kkv-k és a reálgazdaság számára a reziliencia, a fenntartható jólét, a minőségi munkahelyek és a pénzügyi stabilitás előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy egy integráltabb bankunió támogatná az európai bankok növekedését és versenyképességét; hangsúlyozza, hogy egyértelmű szabályokon és kötelezettségeken alapuló, erős és szilárd keretre van szükség, amely megakadályozza a bankostromokat, fokozza a pénzügyi stabilitást és a versenyképességet, és megerősíti az uniós bankszektort; hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió kiteljesítése a bankunió fejlesztésével párhuzamosan hozzájárul az európai gazdaság finanszírozása terén jobb feltételek biztosításához, mind a háztartások, mind a vállalkozások szempontjából, amelyek a beruházások és a munkahelyteremtés előmozdítása tekintetében még mindig nagymértékben a banki hitelekre támaszkodnak, hozzájárulva az európai gazdaság rezilienciájához is;

3.kiemeli, hogy a háztartások és a kkv-k számára a tagállamokban kínált kamatlábak rendkívül eltérőek; ösztönzi a Bizottságot, hogy mérlegeljen olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy javítani lehessen minden polgár és vállalkozás finanszírozáshoz való hozzáférését, különösen a kkv-k esetében, amelyeknek sürgősen tőkére van szükségük tisztességes és versenyképes kamatlábak mellett;

4.hangsúlyozza a bankszektor szerepét a kettős átállás finanszírozásában; hangsúlyozza, hogy az EU fenntartható finanszírozási keretén belül egyszerűsítési törekvéseket folytatnak a koherencia biztosítása, a párhuzamosságok csökkentése és a banki, közzétételi és kockázatkezelési szabályok összehangolása érdekében; felhívja a figyelmet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak a meg nem térülő eszközökre vonatkozó magasabb tőkekövetelmények meghatározására irányuló ajánlására;

5.sajnálja, hogy a határokon átnyúló lakossági banki szolgáltatások továbbra is akadályokba ütköznek; hangsúlyozza az integrált bankunióban rejlő potenciált a verseny és a fogyasztói választási lehetőségek javítása érdekében a lakossági banki szolgáltatások területén, többek között a határokon átnyúló lakossági banki szolgáltatások nyújtására vonatkozó lehetőségek javítása révén;

6.elismeri az online és offline digitális euróval kapcsolatos tárgyalások terén tett előrelépést; üdvözli a digitális euróban rejlő azon lehetőségeket, hogy kiegészítheti és megőrizheti a készpénzt, miközben erősíti az EU pénzügyi szuverenitását és autonómiáját, és hozzájárul a pénzügyi inkluzivitáshoz; üdvözli a Tanács digitális euróra vonatkozó általános megközelítésének 2025. decemberi véglegesítését, és lényegesnek tartja, hogy a Parlamentet a lehető leghamarabb véglegesítse saját álláspontját;

7.úgy ítéli meg, hogy a nemek közötti egyenlőség terén csak korlátozott az előrelépés a pénzügyi intézményekben, különösen a vezetésben; hangsúlyozza, hogy a nők által vezetett vállalkozások sokszínű vezetése és finanszírozáshoz való jobb hozzáférése javítja az irányítást, az innovációt és a gazdasági teljesítményt A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, Gender in entrepreneurship („Nemi szempontok a vállalkozásban”), 2017, 5–6. o.; felhívja a pénzügyi intézményeket, az érdekelt feleket, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el hatékony sokszínűségi stratégiákat, kövessék nyomon a nemek közötti különbségeket, és építsék be a nemek közötti egyenlőséget a felügyeleti és beruházási keretekbe az inkluzív tőkéhez való hozzáférés Unió-szerte történő biztosítása érdekében; emlékeztet a Parlament azon álláspontjára, hogy a jövőbeli jelöltek esetében nemi szempontból kiegyensúlyozott szűkített listákat kell fenntartani és előnyben részesíteni; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt a vezetőség minden szintjén azoknál az uniós intézményeknél és szerveknél, amelyek felelősek a bankunióért;

8.megjegyzi, hogy az EKB kamatemeléseit követően jelentősen javult az uniós bankok jövedelmezősége és ellenálló képessége Maneely, M./Ratnovski, L. „Bank Profits and Bank Taxes in the EU” (Banki nyereségek és banki adók az EU-ban), IMF, 2024. július., és 2025-ben is magas maradt; hangsúlyozza, hogy ez a jövedelmezőség és reziliencia elősegítheti az uniós gazdaságba irányuló alapvető beruházásokat és a háztartások és a vállalatok, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások, valamint a fiatal szakemberek finanszírozását; hangsúlyozza a bankok fontos szerepét a kkv-k és a helyi gazdaságok támogatásában, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden szabályozás maradjon kockázatérzékeny; hangsúlyozza, hogy az állami támogatásban részesülő intézményeknek szigorú feltételekkel kell működniük az osztalékok, a visszavásárlások és a változó javadalmazás tekintetében;

9.hangsúlyozza, hogy a bankunió megfelelő működése és hitelessége az uniós fogyasztóvédelmi jog bankszektorban való teljes körű tiszteletben tartásától és hatékony érvényesítésétől is függ; kiemeli, hogy a hitelintézeteknek tartózkodniuk kell a tisztességtelen szerződési feltételek és kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásától, különösen a jelzáloghitelek és a lakossági hitelezés terén; hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak, köztük a hitelfelvevőknek hatékony védelemben, jogbiztonságban és hatékony jogorvoslathoz való hozzáférésben kell részesülniük; e tekintetben felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy jogsértések esetén biztosítsanak szigorú felügyeleti és végrehajtási intézkedéseket; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak az állandó lakóhelyek számára, különösen a kiszolgáltatott háztartások esetében, figyelembe véve a lakóhely méretét is, valamint azt, hogy a hitelfelvevők már visszafizették-e hitelük jelentős részét, például az eredeti hitel 50%-át;

10.üdvözli az AMLA szerepét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós küzdelem megerősítésében; következetes végrehajtásra, megerősített együttműködésre, információmegosztásra és összehangolt végrehajtásra szólít fel az egész EU-ban; hangsúlyozza, hogy hatékony együttműködésre van szükség az AMLA, valamint az európai felügyeleti hatóságok és a prudenciális hatóságok között; hangsúlyozza, hogy az AMLA-nak felügyeleti és szabályozási munkája során tiszteletben kell tartania az arányosság és az együttműködés elvét;

11.hangsúlyozza, hogy a szilárd, arányos, következetes és időben történő pénzügyi beszámolás létfontosságú a felügyelet és a stabilitás szempontjából; hangsúlyozza a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a stabilitás fontosságát a bankszektor számára, és azt, hogy az egyszerűsítés nem gyengítheti a prudenciális, a rezilienciára, a fogyasztóvédelemre vagy a stabilitásra vonatkozó normákat; kiemeli, hogy további intézkedésekre van szükség, amelyek előmozdítják a digitalizációt és az egyszerűsítést, miközben fenntartják ezeket a normákat; kiegyensúlyozott és integráltabb megközelítést szorgalmaz, többek között standardizált fogalommeghatározásokra épülő központosított adatközpontot, közös adatszótárt és megosztott kérelemadattárat a hatóságok között a szükségtelen bonyolultság visszaszorítása, a feladatok megkettőzésének csökkentése és az adatminőség javítása érdekében, ugyanakkor megőrizve a bankuniós keret szilárdságát;

12.elismeri az intézményi és szabályozási fejlődést, amely megerősítette az euróövezeti bankok rezilienciáját; megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatások uniós egységes piacában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása továbbra is jelentős akadályokba ütközik; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az uniós szerveket, hogy a törekvéseket hangolják össze a megtakarítási és beruházási unió és az egységes piac kiteljesítésére irányuló konkrét lépésekkel, fokozva az egyszerűsítést és a versenyképességet; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós bankszektor versenyképességéről szóló 2026. évi jelentésében javasoljon olyan érdemi intézkedéseket, amelyek célja az uniós bankok versenyképességének növelése, megőrizve ugyanakkor a bankok alapvető szerepét az Unió zöld és digitális átállásának megvalósításához szükséges beruházások finanszírozásában;

13.hangsúlyozza, hogy tekintettel a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságra, a potenciálisan túlértékelt részvénypiacokra és a nem banki (magánhitel-) szektor átláthatatlan hitelezését követő közelmúltbeli egyesült államokbeli zavarokra, a felügyeleteknek előretekintő perspektívát kell fenntartaniuk és megfelelően nyomon kell követniük a kockázatokat, a bankoknak pedig megfelelő tőkepuffereket kell fenntartaniuk, és működési szempontból reziliensnek kell lenniük; e tekintetben kiemeli, hogy javítani kell a nem banki pénzügyi közvetítők felügyeletét és rezilienciáját; kiemeli, hogy az időben bevezetett prudens felügyelet megvédheti az adófizetőket, a betéteseket és a reálgazdaságot a jövőbeli veszteségektől;

14.megjegyzi, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus részét képező bankok összesített elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (CET1) 2025 második negyedévében elérte a 16,12%-ot, 10,11%-os tőkearányos jövedelmezőséggel (ROE), míg a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya 2,22%-ra csökkent, a 2. szakaszban nyújtott hitelek aránya pedig 9,59% volt EKB, „Felügyeleti banki statisztikák (2025 harmadik negyedéve)”.; hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni a hitelkockázatot, ugyanakkor fenn kell tartani a bankszektor rezilienciájához szükséges elegendő tőkét és likviditást; kiemeli, hogy ezt a kockázatcsökkentési intézkedések terén elért eredményt nem kísérte arányos előrelépés a kockázatmegosztás terén;

15.kiemeli a kedvezőtlen makrogazdasági feltételeket és geopolitikai ellenszelet, amelyek az eszközminőség romlásához vezethetnek;

16.megjegyzi, hogy a bankok egyre inkább ki vannak téve a nem banki pénzügyi közvetítőknek (NBFI-k), ami lehetséges kockázatokat eredményez, a likviditástól a partnerkockázatokig, és szorgalmazza az NBFI-ágazat átfogó európai felügyeletét; hangsúlyozza, hogy nemzetközi és uniós szervek többször is kiemelték az árnyékbankszektorból eredő kockázatot, különösen a hagyományos bankszektorral való fokozott összekapcsoltsága miatt; támogatja a rendszerszintű stresszteszteket a fő piacok ellenálló képességének értékelésére; sürgeti a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy vannak-e hiányosságok a felügyeleti eszköztárban, beleértve a likviditási és rendszerkockázatokat is, és adott esetben javasoljon intézkedéseket a pénzügyi stabilitás megőrzésére;

17.üdvözli a Bázel III keret véglegesítését és végrehajtását, amely erősíteni fogja a rezilienciát az EU-ban; megállapítja, hogy más joghatóságok kevésbé ambiciózus végrehajtási menetrendet követnek; hangsúlyozza, hogy egyes más joghatóságokban továbbra sem egyértelmű a Bázel III standardok végrehajtása; emlékeztet arra, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus ismételten megállapította, hogy a kereskedési könyv teljes felülvizsgálatának végrehajtása megerősítené az uniós bankok rezilienciáját, és nem ásná alá versenyképességüket; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egyenértékűségi határozatokat az említett standardokat nem alkalmazó joghatóságokkal;

18.tudomásul veszi az EKB azon kiadványát Behn, M. & Reghezza, A., „Capital requirements: a pillar or a burden for bank competitiveness?” (Tőkekövetelmények: támasz vagy teher a bankok versenyképessége szempontjából?), ECB Occasional Paper Series, 376. sz., Frankfurt 2025., amely szerint a magas tőkekövetelmények nem vetik vissza a bankok versenyképességét, inkább biztosítják azok rezilienciáját és a gazdaság finanszírozására való képességét a teljes ciklus alatt;

19.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyre több bankfiókot zárnak be, ami a kiszolgáltatott helyzetben lévő és periférikus közösségeket érinti; emlékeztet a polgárok alapvető pénzügyi szolgáltatások eléréséhez való jogára; hangsúlyozza a kisebb bankok szerepét a háztartásoknak és a kisvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférésben; kiemeli, hogy a banki üzleti modellek sokfélesége növeli a pénzügyi rendszer rezilienciáját; elismeri a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelentőségét a bankszektor hatékonyságának megerősítésében; aggodalommal veszi tudomásul azonban, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben munkahelyek szűntek meg; felhívja a hitelintézeteket, hogy hajtsanak végre átképzési politikákat, és biztosítsák az emberi felügyeletet az automatizált döntésekben; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a munkahelyek minőségét, a tisztességes feltételeket és a méltányos banki hozzáférést;

20.elismeri a kriptoeszközök jelentette sajátos kockázatokat, ugyanakkor elismeri az általuk kínált lehetőségeket is, például az euróban denominált stabil kriptopénzeket; következetes innovációbarát felügyeletre szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy az innováció a közérdeket szolgálja; felhívja az uniós és nemzeti hatóságokat, hogy kövessék nyomon a kitettségeket, kezeljék a kockázatokat, szálljanak szembe a spekulatív magatartással, küzdjenek a pénzügyi bűnözés ellen és védjék a fogyasztókat; hangsúlyozza a globális standardok fontosságát ezen a területen;

21.felhívja a Bizottságot, az EBH-t és a bankunión belüli illetékes nemzeti hatóságokat, hogy az uniós banki alapú pénzügyi stabilitási keret szükséges kiegészítéseként biztosítsák a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1114/oj). szigorú, következetes és pontos végrehajtását és érvényesítését;

22.tudomásul veszi az uniós bankok számára a harmadik országbeli, több kibocsátót magukban foglaló stabil kriptopénzekből eredő bizonytalanságokat; kiemeli, hogy a joghatóságok közötti szabályozási arbitrázs potenciálisan az uniós bankok megrohanásához vezethet, és tovagyűrűző hatásokkal járhat;

23.üdvözli a koherens válságkezelést és betétbiztosítást, a stabilitás megerősítését, valamint a megtakarítások és az adófizetők védelmét célzó válságkezelés és betétbiztosítás (CMDI) reformját, és a közpénzek jobb szanálási célú felhasználásának biztosítását, amennyiben az közérdeket szolgál egyértelmű szabályozási kereten belül; hangsúlyozza, hogy rugalmasságra van szükség a kisebb bankok és a hatóságok számára, hogy hatékony, a bankok fejlődését előmozdító és a pénzügyileg stabil bankunióhoz hozzájáruló szabályozási keret által támogatott eszközökkel rendelkezzenek, hogy hatékonyan tudjanak reagálni a bankcsődökre és rendelkezésre tudják bocsátani a szükséges biztosítékokat, a bankok fejlődését előmozdító és a pénzügyileg stabil bankunióhoz hozzájáruló szabályozási keret támogatásával;

24.üdvözli a Parlament és a Tanács között a fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló irányelvről 2025. november 19-én elért ideiglenes megállapodást mint a fizetésképtelenségi jogszabályok és a szerkezetátalakítási eljárások további összehangolását, amely elősegítheti a bankunió kiteljesítését;

25.hangsúlyozza, hogy bankcsőd esetén először a részvényeseket, a hitelezőket vagy az ipar által finanszírozott mechanizmusokat kell felelősségre vonni, és a közpénzeket csak végső megoldásként szabad felhasználni, összhangban a felelősségteljes költségvetési gazdálkodással, a társadalmi igazságossággal és a piaci fegyelemmel, mivel el kell kerülni, hogy a bankok szanálására az adófizetők pénzéből kerüljön sor; hangsúlyozza a prudenciális és szanálási szabályoknak való megfelelés folyamatos és hatékony felügyeletének szükségességét, amely bankcsőd esetén biztosítja az eszközök hitelességét és hatékony végrehajtását;

26.emlékeztet arra, hogy a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó elegendő minimumkövetelmény (MREL) elengedhetetlen a hiteles szanálási kerethez és annak biztosításához, hogy a szanálási hatóságok kellő rugalmassággal rendelkezzenek az adott válsághelyzetben szükséges szanálási stratégiák hatékony alkalmazásához;

27.emlékeztet arra, hogy a bankoknak a szanálás közben is folytatniuk kell az alapvető szolgáltatások nyújtását; hangsúlyozza, hogy egyértelmű és kiszámítható keretre van szükség, amely védi a betéteseket, és támogatja a kisebb ügyfeleket és a vállalkozásokat, köztük különösen a kkv-kat;

28.üdvözli az Egységes Szanálási Alapot mint teljes mértékben közös felhasználású, az ipar által finanszírozott biztonsági hálót; ismételten felszólít az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést módosító megállapodás teljes körű ratifikálására a hitelesség, a szanálhatóság és az euróövezet rezilienciájának megerősítése érdekében; kiemeli az adófizetők szanálás esetén történő védelmének célját, és megismétli, hogy az elfogadott közös védőhálón túl nem szabad további adófizetői forrásokat fordítani a csődközeli helyzetbe került bankokra;

29.emlékeztet arra, hogy az államadósságra vonatkozó nulla kockázati súlyozási politika olyan probléma lehet, amellyel foglalkozni kell a nemzetközi standardokkal összhangban;

30.megerősíti szilárd elkötelezettségét egy európai betétbiztosítási rendszer továbbfejlesztése mellett, amely rendszer a bankunió harmadik pillére; emlékeztet arra, hogy az európai betétbiztosítási rendszerre irányuló javaslatot 2015-ben mutatták be; hangsúlyozza, hogy a közös betétvédelmi rendszer elengedhetetlen a betétesek Unió-szerte egyenlő védelmének biztosításához, a pénzügyi stabilitás további megerősítéséhez, valamint a bankok és az állam közötti fennmaradó kapcsolatok határozott csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy az európai betétbiztosítási rendszerhez való hozzájárulásoknak figyelembe kell venniük az egyes részt vevő ágazatok kockázati profilját; hangsúlyozza továbbá a jelenlegi szabályok teljes körű alkalmazásának fontosságát, ezáltal lehetővé téve az uniós bankok számára, hogy Unió-szerte hatékonyan finanszírozzák a vállalkozásokat és javítsák a versenyképességet;

31.üdvözli a válságkezelési és betétbiztosítási csomag elfogadását mint olyan pozitív lépést, amely megerősíti a nemzeti betétbiztosítási rendszereket, megerősíti a bankszektorba vetett bizalmat, és javítja a betétesek és adófizetők közös uniós védelme felé történő fokozatos és hiteles elmozdulás operatív és jogi feltételeit; emlékeztet a Gazdasági és Monetáris Bizottság európai betétbiztosítási rendszer létrehozásáról szóló 2024. évi álláspontjára; határozottan sürgeti a Tanácsot, hogy mozdítsa elő a tárgyalásokat; felhívja az eurócsoport új elnökét, hogy a lehető leghamarabb folytassa az e témával kapcsolatos megbeszéléseket;

32.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Egységes Szanálási Testületnek és az Európai Bankhatóságnak.