P10_TA(2026)0161Az elszámoltathatóság és igazságszolgáltatás biztosítása válaszul Oroszországnak az ukrajnai civil lakosság elleni folyamatos támadásairaAz Európai Parlament 2026. április 30-i állásfoglalása az elszámoltathatóság és az igazságszolgáltatás biztosításáról válaszul Oroszországnak az ukrajnai civil lakosság elleni folyamatos támadásaira (2026/2700(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–tekintettel az ENSZ Alapokmányára,

–tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–tekintettel az Európa Tanács és Ukrajna közötti 2025. június 25-i megállapodásra az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozásáról,

–tekintettel az Európai Tanács 2025. június 26-i, 2025. december 18-i és 2026. március 19-i következtetéseire,

–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének Oroszország Ukrajna elleni, az ENSZ Alapokmányát sértő agresszióját elítélő 2022. március 2-i, valamint az Ukrajna elleni agresszió orvoslásának és jóvátételének előmozdításáról szóló, 2022. november 14-i határozataira,

–tekintettel az Európa Tanács Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló egyezményére,

–tekintettel az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ létrehozására;

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.mivel több mint négy év telt el azóta, hogy Oroszország jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan, teljes körű agresszív háborút indított Ukrajna ellen, folytatva a Krím félsziget 2014-es annektálásával és a Donyec-medence egyes részeinek megszállásával megkezdett támadást, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának nyilvánvaló megsértésével, súlyos humanitárius, gazdasági, környezeti és regionális következményeket előidézve; mivel Oroszország agressziós háborúját nacionalista imperialista ideológia vezérli, és az a Nyugat, valamint annak érdekei és értékei elleni szélesebb körű célkitűzések részét képezi;

B.mivel Oroszország szándékosan és ismételten polgári személyeket és polgári objektumokat, többek között energetikai infrastruktúrákat és egészségügyi létesítményeket vett célba, ami a nemzetközi humanitárius jog, többek között a genfi egyezmények és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma súlyos megsértésének minősül; mivel Oroszország azáltal, hogy az elmúlt télen ismételten célba vette Ukrajna polgári energetikai infrastruktúráját, Ukrajnában emberek millióit kényszerítette arra, hogy korlátozott villamosenergia-, vízellátás és fűtés mellett vészeljék át a fagyos időjárási viszonyokat; mivel az energiainfrastruktúra folyamatos és szisztematikus célbavétele széles körű áramkimaradásokhoz vezet, amelyek többek között a kórházakat és az alapvető szolgáltatásokat érintik, és ezáltal veszélyeztetik a civil lakosság életét;

C.mivel az orosz erők a közelmúltban fokozták a nagyobb ukrán városok, többek között Kijev, Harkov, Dnyipro, Odessza és Zaporizzsja elleni légi és rakétatámadásaikat, ami jelentős számú polgári áldozatot követelt, és a lakóövezetek széles körű pusztulását okozta; mivel 2026 áprilisában Oroszország példátlanul nagy számú támadást indított Ukrajna ellen, legalább 75 polgári személy halálát okozva és több mint 400 embert megsebesítve; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint 2022. február 24. óta több mint 15 500 polgári személyt öltek meg, és több mint 43 000-en sebesültek meg, és a tényleges számadatok vélhetően jelentősen magasabbak;

D.mivel az UNICEF szerint Ukrajnában több mint 3 200 gyermek vesztette életét vagy sérült meg, az ukrán gyermekek több mint egyharmada továbbra sem térhetett vissza lakóhelyére, és iskolák és oktatási létesítmények ezrei sérültek meg vagy semmisültek meg, aminek következtében minden harmadik gyermek nem tud teljes időben személyesen részt venni az oktatásban; mivel 2026 márciusában az ENSZ Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az orosz hatóságok emberiesség elleni bűncselekményeket és háborús bűncselekményeket követtek el ukrán gyermekek deportálása, erőszakos elhurcolása és erőszakos eltüntetése révén; mivel az EU többször felszólította Oroszországot és Belaruszt, hogy biztosítsák valamennyi kitoloncolt vagy átszállított ukrán gyermek és más polgári személy biztonságos és feltétel nélküli visszatérését Ukrajnába; mivel a visszaküldött gyermekek arról számolnak be, hogy az orosz hatóságok „átnevelési” erőfeszítéseket tettek ukrán identitásuk eltörlése céljából;

E.mivel 2022. február 24. óta az Egészségügyi Világszervezet Ukrajna-szerte legalább 2 881, egészségügyi dolgozókat, egészségügyi létesítményeket, mentőautókat és egészségügyi raktárakat érintő támadást dokumentált;

F.mivel az ENSZ Közgyűlése elismerte, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni a nemzetközi jog Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett minden megsértéséért, és viselnie kell a nemzetközi jogot sértő cselekményeinek jogi következményeit, beleértve az ilyen cselekmények által okozott károk megtérítését is; mivel az ENSZ Közgyűlése azt is elismerte, hogy nemzetközi kártérítési mechanizmust kell létrehozni az Oroszországi Föderáció nemzetközi jogot sértő cselekményeiből eredő károk, veszteségek vagy sérülések megtérítésére;

G.mivel 2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálásának és elhurcolásának háborús bűncselekménye miatt; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság ezt követően elfogatóparancsot adott ki négy magasrangú orosz katonai vezető – Viktor Szokolov, Szergej Kobilas, Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov – ellen, akiket azzal vádolnak, hogy polgári célpontok elleni támadásokra és emberiesség elleni bűncselekményre adtak utasításokat;

H.mivel Oroszország szisztematikusan több mint 1 700 ukrán kulturális örökségi helyszínt és több mint 2 500 kulturális infrastrukturális objektumot – köztük múzeumokat és levéltárakat – vett célba és rongált meg, megsértve ezzel a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezményt; mivel az UNESCO adatai szerint több mint 500 ukrajnai kulturális örökségi helyszínben keletkezett kár, különösen az ismételt orosz rakéta- és dróntámadások miatt; mivel ezek közé kiemelkedő egyetemes értéket képviselő helyszínek tartoznak, nevezetesen a Kijevben a Szent Szophia-székesegyház és Odessza történelmi központja, mely utóbbit Oroszország agressziós háborújának közvetlen következményeként felvették a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára; mivel a kulturális identitás szándékos lerombolása az ukrán népnek okozott kár további dimenzióját képezi;

I.mivel Oroszország továbbra is rakétákat és drónokat használ az ukrajnai nukleáris létesítmények – többek között a csernobili zárt övezet – közelében, ami súlyos károkat okozott a csernobili atomerőműben található új, biztonságos szarkofágban, és súlyos és folyamatos kockázatot jelent a nukleáris biztonságra és védelemre nézve;

J.mivel az EU újólag megerősítette elkötelezettségét a háborús bűncselekményekkel és más legsúlyosabb bűncselekményekkel kapcsolatos teljes körű elszámoltathatóság mellett, folyamatos erőfeszítésekre szólított fel az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék működésbe léptetése érdekében, és 10 millió EUR-val járult hozzá a törvényszék intézményi, logisztikai és szervezeti alapjait előkészítő előzetes csapat finanszírozásához;

K.mivel 2025. december 16-án az EU aláírta az Európa Tanács Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottságának létrehozásáról szóló egyezményt azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a polgári áldozatok kártalanítását; mivel 2026. május 14-én Chișinăuban, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 135. ülésének alkalmával sor kerül az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság beiktatására; mivel a 2023-ban létrehozott kárnyilvántartás az Oroszország által okozott károk miatti, támogatható kártérítési igények nyilvántartására szolgál, és alapvető eszköz ahhoz, hogy Ukrajna és polgárai a nemzetközi jog alapján kártérítést kérjenek;

L.mivel az Ukrajna és Hollandia kontra Oroszország ügyben 2025. július 9-én hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította Oroszország felelősségét az emberi jogok széles körű és kirívó, az emberi jogok európai egyezményét sértő megsértéséért a Kelet-Ukrajnában 2014-ben kezdődött konfliktussal összefüggésben, beleértve az MH17-es járat 2014. júliusi lelövését is;

M.mivel semmilyen jövőbeli tűzszünet vagy békefolyamat nem akadályozhatja, késleltetheti vagy lehetetlenítheti el a folyamatban lévő és jövőbeli elszámoltathatósági folyamatokat; mivel az elszámoltathatóság és a béke a nemzetközi jog értelmében egymást kölcsönösen erősítő követelmények;

1.megismétli, hogy a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni brutális agresszív háborúját, beleértve a lakóövezetek, valamint a polgári és kritikus infrastruktúra elleni szándékos csapásokat, és határozottan elítéli Oroszország polgári lakosság elleni közelmúltbeli, 2026 áprilisában végrehajtott brutális támadásait;

2.megismétli azon kérését, hogy Oroszország haladéktalanul, teljes mértékben és feltétel nélkül hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, vonja ki az összes katonai erőt Ukrajna nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az erőszakos deportálásoknak és az illegális örökbefogadásoknak, hagyjon fel a kínzás és az embertelen bánásmód alkalmazásával, és engedje szabadon az összes fogva tartott, elrabolt és jogellenesen örökbe fogadott polgári személyt, és küldje vissza őket;

3.megerősíti Ukrajna bátor népével való töretlen szolidaritását, és támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és hangsúlyozza Ukrajnának az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerinti önvédelemhez való eredendő jogát;

4.hangsúlyozza, hogy Oroszország agresszív háborúja a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértése, valamint az európai biztonság elleni példátlan támadás; hangsúlyozza, hogy Oroszország és szövetségesei vezetőit felelősségre kell vonni az agresszió bűntettében, a háborús bűncselekményekben, az emberiesség elleni bűncselekményekben és más nemzetközi bűncselekményekben betöltött szerepükért;

5.mély aggodalommal állapítja meg, hogy az orosz államot és elődjét, a Szovjetuniót soha nem vonták felelősségre bűncselekményeikért, többek között a katyni mészárlásért – amelynek történelmi igazságát Moszkva ismét megpróbálja eltorzítani, közvetlen ellentmondásban a megállapított bizonyítékokkal és saját korábbi beismerésével –, valamint egész nemzetek Szibériába történő tömeges deportálásáért, ezáltal megszilárdítva a büntetlenség kultúráját, amely az első és második csecsen háború során elkövetett háborús bűncselekményekkel, a Grúzia elleni 2008-as orosz agresszió révén, a szíriai és 2014 óta az ukrajnai katonai beavatkozás révén folytatódott, és amely még mindig további atrocitásokat tesz lehetővé; úgy véli, hogy az olyan személyiségek folytatódó dicsőítése, mint Feliksz Dzerzsinszkij – a szovjet biztonsági apparátus hírhedt alapítója és az állami terror megtervezője –, többek között a Szövetségi Biztonsági Szolgálat akadémiájának róla való közelmúltbeli elnevezése révén, valamint a Szovjetunió által a megszállt népekkel és a mai Oroszországi Föderáció területén élőkkel szemben elkövetett bűncselekmények szisztematikus tagadása, elferdítése és akár mentegetése a büntetlenség e kultúrájának kifejezett állandósulását jelenti, és egyértelműen jelzi az Oroszországban hatalmi pozíciót betöltő személyek által vallott értékeket; ezért úgy véli, hogy az Oroszország által Ukrajnában elkövetett brutalitás, amelyet a politikai vezetés és a legmagasabb katonai struktúrák vezényelnek a társadalom jelentős szegmenseinek támogatásával, rendszerszintű jellegű, és egy mélyen gyökerező imperialista politikát tükröz, amely elválaszthatatlan az erőszaktól, az elnyomástól és a vérontástól; figyelmeztet arra, hogy amennyiben jelenleg nem biztosított a határozott és végrehajtható elszámoltathatóság, a jövőbeli változásokkal kapcsolatos elvárások nemcsak megalapozatlanok, hanem veszélyesen naivak is lesznek;

6.sajnálatosnak tartja, hogy a nemzetközi erőfeszítések egyelőre nem voltak elegendőek ahhoz, hogy véget vessenek Oroszország agressziójának; sürgeti az EU-t, tagállamait és partnereit, hogy fokozzák az Oroszországra gyakorolt nyomást, és növeljék jelentős mértékben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, különösen a légvédelem és a mélységi csapásmérő képességek területén, Ukrajna polgári lakosságának és kritikus infrastruktúrájának védelme érdekében;

7.elismerését fejezi ki az ENSZ Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságának az állítólagos emberi jogi jogsértések és visszaélések, a nemzetközi humanitárius jog megsértése és a kapcsolódó bűncselekmények kivizsgálása terén végzett munkájáért, és üdvözli megbízatásának meghosszabbítását; határozottan elutasítja Oroszország azon állításait, hogy támadásai kizárólag katonai célpontokra irányulnak; emlékeztet a vizsgálóbizottság azon megállapításaira, hogy az orosz erők szisztematikusan polgári személyeket és polgári objektumokat vettek célba;

8.támogatja az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozását és gyors működésbe léptetését, és minden uniós tagállamot ösztönöz a csatlakozásra; üdvözli Hollandia azon kötelezettségvállalását, hogy az első szakaszban otthont ad a különleges törvényszéknek, és ösztönzi a fokozott erőfeszítéseket a második szakaszra vonatkozó befogadási ajánlat véglegesítésére; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozását, biztosítsák annak mielőbbi működésbe lépését, és járjanak közben annak szélesebb körű nemzetközi támogatása érdekében;

9.elismerését fejezi ki az Eurojustnak és közös nyomozócsoportjának az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság támogatása terén játszott döntő fontosságú szerepéért; felhívja a Bizottságot, hogy 2026 decembere után is gondoskodjon az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ tartós finanszírozásáról, biztosítva, hogy minden összegyűjtött bizonyítékot továbbra is teljeskörűen át lehessen adni a jövőbeli különleges törvényszéknek;

10.elismerését fejezi ki az Oroszország ukrajnai háborús bűneit dokumentáló és az áldozatokat és a tanúkat támogató ukrán és nemzetközi civil társadalmi szervezeteknek; üdvözli az EU ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója által külön-külön és az atrocitás-bűncselekményekkel foglalkozó tanácsadó csoport keretében nyújtott folyamatos támogatást, amely alapvető szerepet játszik az elszámoltathatósági mechanizmusok megerősítésében;

11.hangsúlyozza, hogy az elszámoltathatóságnak ki kell terjednie mindazokra – köztük magas rangú politikai, katonai és igazságügyi szereplőkre is –, akik pozíciójuknál fogva irányítják vagy elősegítik az agresszió bűncselekményét; e tekintetben hangsúlyozza, hogy ennek az elszámoltathatóságnak ki kell terjednie az Oroszországi Föderáció Alkotmánybíróságának bíráira és az Állami Duma tagjaira is, akiknek határozatai felhatalmazást adtak ukrán területek annektálására, ezáltal közvetlenül hozzájárultak az agresszió bűncselekményének elősegítéséhez, kiemelten kezelve a legnagyobb felelősséget viselő személyeket;

12.hangsúlyozza a Nemzetközi Büntetőbíróság által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekre, emberiesség elleni bűncselekményekre vagy népirtásra vonatkozó állításokkal kapcsolatban folytatott vizsgálat iránti maradéktalan támogatását; emlékeztet a tagállamok Római Statútum szerinti azon kötelezettségére, hogy le kell tartóztatniuk és át kell adniuk minden olyan, területükre belépő személyt, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki; mély aggodalmának ad hangot az Nemzetközi Büntetőbírósággal és annak ügyészeivel, bíráival és személyzetével szembeni amerikai szankciók miatt, amelyek aláássák a Nemzetközi Büntetőbíróság folyamatban lévő nyomozati és ügyészi munkáját, és súlyos támadást jelentenek a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer ellen; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen léptesse életbe a blokkoló intézkedéseket, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak mint a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer nélkülözhetetlen sarokkövének védelme és fenntartása érdekében;

13.elítéli, hogy Oroszország lopott gabonát exportál Ukrajna megszállt területeiről, és hangsúlyozza, hogy annak elkobzása háborús bűncselekménynek minősülhet; azonnali fellépésre szólít fel az illegálisan elkobzott gabona kivitelének és kereskedelmének leállítása érdekében;

14.támogatását fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az EU az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság teljes jogú tagja legyen; felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb zárják le a csatlakozásukhoz szükséges valamennyi hivatalos eljárást, és ezáltal tegyék lehetővé a követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság munkájának gyors megkezdését;

15.hangsúlyozza, hogy a párhuzamos erőfeszítések elkerülése, a hatékonyság biztosítása, valamint az áldozatokra és tanúkra gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében szükség van az összes elszámoltathatósági mechanizmust hatékony koordinálására;

16.felhívja a Bizottság alelnökét / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint a Bizottságot, hogy mielőbb hozzanak létre a Hágában működő nemzetközi szervezetekhez – jelenleg többek között a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, a Nemzetközi Bírósághoz és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez – delegált uniós küldöttséget többek között annak biztosítása céljából, hogy az EU hatékonyan részt vegyen az ott létrehozandó fontos új nemzetközi szervek munkájában;

17.üdvözli az Ukrajnának nyújtandó, 90 milliárd EUR összegű uniós hitel régóta várt jóváhagyását; a Bizottság által a 2026. februári plenáris ülésen nyújtott pontosításokkal összhangban elvárja az Ukrajnát támogató hitel létrehozásáról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/467 rendelete (2026. február 24.) a 2026-ban és 2027-ben Ukrajnát támogató hitel létrehozásával kapcsolatos megerősített együttműködés végrehajtásáról (HL L, 2026/467, 2026.2.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/467/oj). 13. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eltérési rendszer révén a csomagban szereplő rugalmasság megfelelő végrehajtását; megismétli arra irányuló felhívását, hogy találjanak jogszerű módot az uniós szankciók alapján immobilizált orosz állami vagyoni eszközökhöz kapcsolódó készpénzegyenlegek Ukrajna védelmének és újjáépítésének támogatására történő felhasználására, többek között az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság keretében nyújtott kártérítés révén, valamint – egyéb prioritások mellett – a csernobili atomerőmű orosz dróntámadások nyomán megsérült új biztonságos szarkofágja helyreállításának finanszírozására;

18.üdvözli az Oroszországgal szembeni 20. szankciócsomag elfogadását; tudomásul veszi a szankciók kijátszása elleni eszköz arra való felhasználását, hogy megakadályozzák az érzékeny technológiák exportjának nem uniós országokon keresztül történő eltérítését; kitart amellett, hogy a békemegállapodás megtárgyalása és tartós végrehajtása előtt nem kerülhet sor egyetlen szankció feloldására sem; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy módszeresen foglalkozzanak a szankciók kijátszásának kérdésével;

19.sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat szigorúan tartsák fenn és terjesszék ki minden olyan személyre és szervezetre, akiknek a döntései lehetővé tették vagy hozzájárultak az ukrán polgári lakosság elleni háborús bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elkövetéséhez;

20.felhívja az uniós intézményeket és szerveket, különösen az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy működjenek együtt az ukrán hatóságokkal, és indítsanak aktív kommunikációs kampányt Európa- és világszerte, hogy felhívják a figyelmet az Oroszország és szövetségesei által elkövetett háborús bűncselekményekre, és támogatást szerezzenek az elszámoltathatóság és az igazságszolgáltatás érvényesítéséhez;

21.megismétli, hogy az ukrán gyermekek jogellenes deportálása és erőszakos elhurcolása a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok súlyos megsértését jelenti; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy Ukrajnával és Kanadával együtt 2026 májusában Brüsszelben házigazdája legyen az ukrán gyermekek hazatérésével foglalkozó nemzetközi koalíció magas szintű ülésének; felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig nem tették meg, hogy késedelem nélkül csatlakozzanak a nemzetközi koalícióhoz;

22.elítéli Oroszország arra irányuló szisztematikus kísérleteit, hogy eltörölje Ukrajna történelmét, kultúráját, nyelvét és identitását; emlékeztet arra, hogy az Oroszország agressziója által okozott pusztítás mértéke továbbra is súlyos, és hogy az Ukrajna kulturális infrastruktúráját és örökségét ért közvetlen kár becsült értéke 2026 áprilisára meghaladja a 4 milliárd EUR-t;

23.hangsúlyozza, hogy Oroszország agressziós háborúja, valamint az ipari és energetikai infrastruktúra elleni támadások súlyos és tartós környezeti károkat okoztak Ukrajnában, többek között az ökoszisztémák megsemmisülését, valamint a víz és a talaj szennyeződését eredményezték; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely Oroszország háborúja által okozott környezeti pusztítás dokumentálására irányul, és támogassák az elszámoltathatóság és a kártérítés biztosítására irányuló erőfeszítéseket;

24.megerősíti, hogy az EU szilárdan elkötelezett Ukrajna újjáépítése iránt, és megismétli, hogy kész hozzájárulni Ukrajna gazdaságának, valamint polgári és kritikus infrastruktúrájának újjáépítéséhez; hangsúlyozza az Ukrajna-eszköz stratégiai fontosságát Ukrajna rezilienciájának megerősítése, helyreállításának felgyorsítása, valamint a fenntartható fejlődés és az uniós tagság felé vezető út támogatása szempontjából;

25.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és az ukrán Verhovna Radának, az ENSZ főtitkárának, az Európa Tanácsnak, az Egyesült Államok Kongresszusának, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és az orosz hatóságoknak.